az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
szabdalják szét, <strong>az</strong> idegnyúlványaikkal és dendritekkel összefonódó idegsejtek szövete csak<br />
nagyon kivételesen mutat megszakításokat, tehát <strong>az</strong> agykéreg a szövettani képében eléggé<br />
feltűnő hatrétegű elrendezésen kívül egyneműnek látszik. Csupán a kérgi mezők határán<br />
vehetők észre a rétegződés finomabb részleteiben megbúvó, jellegzetes változások. A<br />
működési egység, a modul gondolata onnan ered, hogy <strong>az</strong> agykéreg meghatározott részeinek<br />
kísérleti állatban való műtéti eltávolítása után <strong>az</strong> agykéreg aránylag távoli részében <strong>az</strong><br />
elpusztított piramissejtek nyúlványainak szövettanilag kimutatható elfajulása függőleges<br />
oszlopokban, foltszerűen mutatkozik, jelezvén, hogy a kéreg távoli részei közötti<br />
összeköttetések nem szétszórtan, hanem néhány meghatározott oszlopszerű modulban<br />
végződnek. Újabban ezt ma már úgy mutatják ki, hogy olyan jelzőanyagokat fecskendeznek<br />
be a kéreg alig 0.1-0.15 mm átmérőjű gócaiba, amelyeket a piramissejtek felvesznek, és<br />
idegnyúlványaikkal pár nap alatt elszállítják végződési helyükre. Itt a jelzőanyagokat vagy<br />
biokémiai, vagy autoradiográfiai módszerekkel lehet szövettanilag kimutatni.<br />
Az interneuronok viselkedésének behatóbb tanulmányozása is közelebb vitt a kérgi<br />
modulok működésének megismeréséhez. Megfigyelések szerint bizonyos kérgi területeken, a<br />
thalamusz felől érkező inputok a piramissejtek egy csoportját serkentik, majd a tüzelő<br />
piramissejtek a körülöttük lévő régió gátlósejtjeit hozzák izgalomba <strong>az</strong> axon-kollaterálisok<br />
segítségével, melyek lezárják <strong>az</strong> információ útját a környező piramissejtek felé. Ezzel<br />
tulajdonképpen lokalizálják <strong>az</strong> információ áramlását és feldolgozását. Miért van szükség ilyen<br />
összetett mechanizmusra? Mi történne, ha nem így működne a rendszer? A thalamokortikális<br />
afferenseken érkező ingerület szétterjedne a megcélzott sejtek mellett a környező kéregrész<br />
nagy területén, így a benne rejlő információ, illetve <strong>az</strong> arra adott specifikus válasz elveszne a<br />
káoszban.<br />
Az EEG jelek keletkezésének mechanizmusa<br />
Az electroencephalogram (EEG) jelek keletkezésének mechanizmusa a mai napig<br />
pontosan nem ismert (Kandel 2000). Valószínű, hogy több ezer neuron összesített elektromos<br />
aktivitását tükrözi, melyek <strong>az</strong> agykéreg felszínének közelében helyezkednek el. A mélyebb<br />
struktúrák aktivitása a szignál gyengülése miatt nem idézhet elő a fejbőrről elvezethető<br />
mikrovoltos nagyságú jelet. Tekintettel <strong>az</strong> EEG fokozatos jellegű változásaira, inkább a<br />
piramissejtek dendritnyúlványain lejátszódó küszöb alatti posztszinaptikus<br />
17
Change language