az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A hallópálya felépítése<br />
Kísérleteinkben a hallópálya ingerlésének hatását vizsgáltuk, ezért ebben a fejezetben<br />
összefoglalom a hang<strong>ingerek</strong> feldolgozásának összes állomását, hogy képet adjak a hallás<br />
útján beérkező információ sorsáról, amíg a fülből <strong>az</strong> elsődleges hallóközpontba (Brodmann<br />
41., 42.) megérkezik (Fonyó 1999; Kandel 2000). Az alapvető anatómiai és funkcionális<br />
kapcsolatok macskában, majomban és emberben nagyon hasonlóak, itt <strong>az</strong> emberi anatómiát<br />
írom le (3. ábra).<br />
A nervus vestibulocohlearis pars cohlearis-ának <strong>az</strong> elsődleges érző neuronokat<br />
tartalm<strong>az</strong>ó dúcából (ganglion spirale) futnak ki a ggl. spirale neuronjainak centrális<br />
nyúlványai. Ezek képezik a n. vestibulocochlearis pars cochlearis-át. Az axonok a canalis<br />
longitudinalis modioli-n keresztülfutva lépnek a meatus acusticus internus-ba, ahol<br />
összetapadva a pars vestibularis-sal alkotják a VII. agyideget. A meatus-t elhagyva a rostok<br />
belépnek <strong>az</strong> agytörzsbe, ahol a medulla oblongata és a pons határán található nucleus<br />
cochlearis ventralis- és dorsalis-ban végződnek. Az organum spirale-nak a csiga bázisához<br />
közeli területeiről induló rostok, melyek a hang magas frekvenciás komponenseit közvetítik, a<br />
magvak medialis, a csiga csúcsához közeli részeiről induló rostok, melyek a hang alacsony<br />
frekvenciás komponenseit közvetítik, a magvak lateralis részében érnek véget. Így a csiga<br />
tonotópiás (a frekvencia és a térbeli reprezentáció szoros kapcsolata) elrendeződése<br />
tükröződik a magvakban is. A nucleus cochlearis ventralis-ból eredő rostok <strong>az</strong> <strong>az</strong>onos- és<br />
ellenoldali oliva superior-hoz futnak. Az ellenoldali maghoz futó rostkötegek, <strong>az</strong> ellenoldalról<br />
jövő hasonló rostokkal együtt, alkotják a corpus trapezoideum kereszteződő rostrendszerét.<br />
Az <strong>az</strong>onos és ellenoldalról jövő hallórostok <strong>az</strong> oliva superior-ban ugyan<strong>az</strong>on tonotópiás<br />
elrendeződést követve végződnek, mégpedig úgy, hogy <strong>az</strong> alacsony frekvenciájú (mély)<br />
hangok által a csiga csúcsi részében keltett ingerületeket közvetítő rostok <strong>az</strong> oliva superior<br />
dorsalis, a nagy frekvenciájú (magas) hangok által a csiga bázisában keltett ingerületeket<br />
közvetítő rostok <strong>az</strong> oliva superior ventralis részéhez futnak. Az oliva superior tonotópiás<br />
elrendeződése a hallórendszer első olyan állomása, ahol lehetőség nyílik a két fülből jövő<br />
ingerületek integrálására. Itt veszi kezdetét a hangforrás térbeli lokalizálásának folyamata.<br />
9
Change language