az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
az akusztikus ingerek hatása a lassú alvási oszcillációra - Kutatás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
EREDMÉNYEK<br />
Majom kísérletek<br />
Akusztikus ingerlés hatását vizsgáltuk a <strong>lassú</strong> <strong>alvási</strong> <strong>oszcillációra</strong> három rhesus<br />
majmon (majom1, majom3, majom6). A rétegelektródákkal a majmok hallókérgéből (AI),<br />
valamint szekunder szomatoszenzoros (SII) területéről vezettünk el. A kísérlet során a<br />
rétegelektródákkal egymás után többször, több különböző kérgi területről vezettünk el, ezek<br />
között voltak a kísérletünkhöz szorosan nem tartozó területek is. Jelen dolgozatban csak a<br />
hallókérgi és a fent említett szomatoszenzoros area szinkron elvezetéseit mutatom be.<br />
13. ábra: Az elektród elhelyezkedése a majom kísérletekben. AI: primer hallókéreg, SII: szekunder<br />
szomatoszenzoros kéreg.<br />
Az 1-es számú majomban végzett kísérletben két kéregrészből is elvezettünk (13.<br />
ábra). Először anterio-posterior (AP) irányban +5 mm-rel, medio-laterálisan (ML) +21 mm-<br />
rel tértünk el a sztereotaxiás készülékkel bemért 0 ponttól. A felhasznált 2. és 4.<br />
elvezetésekben <strong>az</strong> elektródát <strong>az</strong> agyfelszíntől számítva 10 illetve 12 mm mélyre szúrtuk a<br />
kéregbe. A kísérlet közben a majom agyáról készült sztereotaxiás atlaszban ellenőriztük <strong>az</strong><br />
elektróda pozícióját. Érintettük dorzálisan a szomatosenzoros kéreg SII areáját, illetve <strong>az</strong> ez<br />
alatt található primer hallókérget (AI). A 2. penetráció <strong>az</strong> AP irányban +8 mm, ML +20 mm<br />
elmozdulást jelentett a 0 ponttól. A 8. és 9. számú elvezetéseket vizsgáltuk, amelyben <strong>az</strong><br />
33
Change language