a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...

More documents

Recommendations

Info

38 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1. Biztosítani, hogy hozzáértõ emberek irányítsák az ország gazdasági ügyeit 2. Az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalának javítása 3. A lakosságra a gazdaság átalakulása miatt háruló terhek csökkentése 4. A munkanélküliség csökkentése 5. A nyugdíjak és a szociális juttatások emelése 6. Az emberi jogok és az egyéni szabadság védelmezése 7. Megfelelõ eszközöket és felhatalmazást adni a rendõrségnek, hogy hatékonyan harcolhasson a bûnözés ellen A lakosság bizalma a kormányzat iránt a külföldi befektetõk és a nemzetközi hitelintézetek szemében mindig is alapvetõ fontosságú, s már csak ezért is jelentõsen befolyásolja az ország sorsát. Ennek a bizalomnak a mértéke három vizsgált és kölcsönhatásban lévõ tényezõcsoportra vezethetõ vissza: az állampolgárok társadalmi helyzetére, politikai nézeteire és a saját anyagi helyzetükrõl alkotott véleményükre. A társadalmi struktúrában elfoglalt jobb vagy rosszabb pozíció azonban önmagában kevéssé hatott a kormányzatba vetett bizalom mértékére; a társadalmi különbségek befolyásoló szerepe a politikai irányultságon keresztül érvényesült. Például a politikai nézeteket a szavazói orientációval mérve mindenekelõtt azt figyelhettük meg, hogy az akkori nagyobb kormánypárt hívei összehasonlíthatatlanul jobban bíztak a kormányzatban, mint bármely más szavazói csoport. (Szonda Ipsos, 1991) A kilencvenes évek elsõ felében a hazai politikai életben zajló elsõ jelentõs ideológiai alapú csatározások lenyomata megjelent egyes jövõképelemekben is. A szélsõséges politikai elemek megjelenése és megerõsödésének esélye foglalkoztatta leginkább ebben az idõben a közvéleményt. Ennek ellenére a megkérdezettek négytizedének a kérdés meghaladja kompetenciáját, nem tudnak válaszolni arra, hogy mennyire jelentõs a szélsõbaloldali vagy szélsõjobboldali veszély. Számukra már a „bal–jobb” kategória is értelmezhetetlen volt, így természetesen annak finomítására sem voltak képesek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szélsõséges megnyilvánulásokat nem ítélték el morális, etikai okokból, a hétköznapok erkölcseit alapul véve, azonban ezeket nem transzformálták át a politika dimenziójába. A válaszadók szerint 1992 õszén Magyarországon a szélsõbaloldali veszély kicsinek, a szélsõjobboldali veszély pedig mérsékeltnek volt mondható. A közvélemény tehát korántsem volt mentes az aggodalmaktól, de nem ítélte a helyzetet tragikusnak. A kérdés az volt, hogy növekszik-e a szélsõségek súlya akár a lakosság körében, akár a politikai szférában. A szélsõséges nézetek elterjedése olyan esetekben fordulhat elõ, amikor a társadalom valamely csoportjának gazdasági, szociális pozíciója meggyengül, és nem jelentkezik egyetlen, a parlamentáris játékszabályokat elfogadó, érdekképviseletét felvállaló politikai erõ sem. Az elkeseredettséggel vegyes elégedetlenség ez esetben a demokrácia alapintézményeinek támadását, az elõítéletek, a diszkriminatív nézetek elterjedését hozhatja magával. Egyúttal megjelennek a nemzetmentõ szerepben tetszelgõ, s küldetéstudattal rendelkezõ – vagy legalábbis magukról ezt hirdetõ – népvezérek. A lakosság négytizede nem tudta megítélni, hogy várható-e a közeljövõben a szélsõséges eszmék tovaterjedése, az elkövetkezendõ 1-2 évben növekszik-e a szélsõbaloldali és szélsõjobboldali nézetekkel rokonszenvezõk aránya. A megkérdezettek szerint a két nézetrendszer híveinek száma azonosan fog alakulni. Egynegyedük úgy vélte, hogy a szélsõséges eszmék szimpatizánsai a következõ években többen lesznek. (Szonda, 1992)
FERENCZ ZOLTÁN – A KÖZVÉLEMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT JÖVÕKÉPEK… 39 Az EU-csatlakozás és a közös Európa megítélésének változásai A továbbiakban elõször azokat a kutatásokat tekintem át, amelyek egyedileg vagy ismétlõdve, de az Európai Unió dimenziójában foglalkoztak a lakossági várakozásokkal. 1991-ben egy Európai Közösség által végeztetett kvalitatív kutatás eredményeibõl értesülhettünk elõször arról, hogy milyen képek élnek a tagjelöltségre pályázó országok és az EK-tagállamok polgáraiban az európaiságról, a közös kibõvített Európáról. Ezzel a kutatással kezdetét vette az a mind a mai napig tartó folyamat, amely különbözõ megközelítésekben, de az Európai Unióhoz, illetve a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országokhoz hasonlította a hazai helyzetet. A kelet-európai országok néhány évvel a saját rendszerváltásaik után természetesen óriási, gyakran megalapozatlan várakozásokkal voltak a jövõ Európája felé. A ‘90-es évek elején a legtöbb magyar borúlátó volt az ország helyzetével kapcsolatban. Magyarországon Európa említése és az odatartozás érzése az alábbi jellegzetes mintákat mutatta: a magyarok úgy tekintették magukat, mint akik mindig is Európa szívében éltek. Hiszen Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, s a magyarok úgy gondolták, hogy gyökereik és fizikai jellemzõik sokszínûsége e nagyra tartott sokféleség megtestesülése. Ugyanakkor a magyar válaszolók nem mutattak kisebbrendûségi érzést, minthogy meggyõzõdésük volt, hogy nemcsak oktatási rendszerük és kultúrájuk áll legalább olyan magas szinten, mint a nyugati országoké, de a történelem viharai egyúttal erõsebbé és ellenállóbbá is tették õket. Nemzeti büszkeségüknek agresszivitástól mentesen, de szégyenkezés nélkül adtak hangot. Az európai integrációval kapcsolatban a történelem során többféle koncepció is megfogalmazódott. Legtovább a föderalisták mentek el, õk egy szövetségi állam, az Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazzák. A konföderalisták egy klasszikus értelemben vett államszövetségért szálltak síkra, ahol a tagországok függetlenségét az együttmûködés nem korlátozhatja. A magyar társadalom számára valamelyest az utóbbi volt a rokonszenvesebb integrációs modell. A ‘90-es évek közepén a megkérdezettek közel fele ugyanis azon az állásponton volt, hogy az Európai Uniónak egy laza államszövetség kialakítására kellene törekednie. Ugyanakkor számos híve volt a szorosabb szövetségnek, az Európai Egyesült Államoknak is. A megkérdezettek az Európai Unió illetékességi körébe számos feladatot soroltak, mintegy kormányzatnak tekintve azt. A magyar lakosság akkori többségi véleményei szerint az uniónak elsõsorban a környezetvédelemmel, a kereskedelemmel és a pénzügyekkel kell foglalkoznia. Az EU illetékességét megkérdõjelezõk szûk csoportján belül lényegében egyetlen indoklás került elõ: a függõségi viszony kialakulása. Ezek az emberek attól tartottak, hogy a közös ügyintézés egyben az önállóság csorbításával, alkalmasint elveszítésével ekvivalens. A lakosság többsége néhány év távlatában gondolkodott a csatlakozásról: 24% szerint ez már 2000 elõtt bekövetkezett volna, 38% úgy gondolta, hogy éppen az ezredforduló lesz az integráció éve. A lakosság 21%-a feltételezett ennél késõbbi idõpontot. (1996, Szonda) A késõbb bemutatandó Eurobarometer standard módszertanán kívül egyes európai cégcsoportok is kidolgoztak saját állandó blokkokat és módszereket a számukra fontos kérdéskörökben, melyek részben hasonlítottak az Eurobarometer által mért
Page 1 and 2: Stratégiai kutatások - Magyarorsz
Page 3: Stratégiai kutatások - Magyarorsz
Page 6 and 7: 6 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAK
Page 8 and 9: 8 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAK
Page 10 and 11: 10 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALA
Page 12 and 13: 12 Farkas János A TUDÁSTERMELÉS
Page 36 and 37: 36 Ferencz Zoltán A KÖZVÉLEMÉNY
Page 48 and 49: 48 nagy veszélyforrásnak tartók
Page 52 and 53: 52 Tamás Pál FELZÁRKÓZÓ TUDÁS
Page 58 and 59: 58 etnosz és nyelv sajátszerûsé
Page 70 and 71: 70 Jegyzetek 1 A teljes tagság ugy
Page 76 and 77: 76 Kozma Tamás - Barta Ágnes - H
Page 84 and 85: 84 • a felsõoktatás bevezetõ s
Page 88 and 89:
88 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALA
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
96 Az önkormányzatiság nem téve
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
100 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIAL
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
116 Ábrák A TUDÁSALAPÚ TÁRSADA
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
124 Megjegyzés A tanulmány össze
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
144 Csizmady Adrienne A LIFE LONG L
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
158 A felnõttképzés alapvetõen
Page 160 and 161:
160 Tamás Pál TUDOMÁNYOS DIASZP
Page 162 and 163:
Page 164 and 165:
164 elkülönülõ kutatási terül
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
170 adminisztratív korlátozások
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
180 4. táblázat. A kanadai beván
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
184 Havas Attila A NEMZETI INNOVÁC
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
208 10. táblázat. EU-jövõképek
Page 210 and 211:
210 11. táblázat. Az EKIT legfont
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
Page 224 and 225:
224 Nyiri Lajos A NEMZETKÖZI NAGYV
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
Page 232 and 233:
Page 234 and 235:
Page 236 and 237:
Page 238 and 239:
Page 240 and 241:
Page 242 and 243:
Page 244 and 245:
Page 246 and 247:
Page 248 and 249:
Page 250 and 251:
Page 252 and 253:
Page 254 and 255:
Page 256 and 257:
256 d) Internethasználat (háztart
Page 258 and 259:
258 Mosoniné Fried Judit KUTATÁS
Page 260 and 261:
Page 262 and 263:
Page 264 and 265:
Page 266 and 267:
Page 268 and 269:
Page 270 and 271:
Page 272 and 273:
Page 274 and 275:
Page 276 and 277:
Page 278 and 279:
Page 280 and 281:
Page 282 and 283:
Page 284 and 285:
284 1995-ben összesen 20 ezer fõ
Page 287 and 288:
IV. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HA
Page 289 and 290:
MAKÓ-ILLÉSSY - TECHNOLÓGIA ÉS S
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Kováts Ildikó A DIGITÁLIS MÛSOR
Page 311 and 312:
KOVÁTS ILDIKÓ - A DIGITÁLIS MÛS
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
megjelenõ „lebutított” intern
show all

a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?