a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...

More documents

Recommendations

Info

46 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A második „álomország” ebbõl a szempontból az Egyesült Királyság, a harmadik legvonzóbb célállomás Ausztria lett. Várakozások, félelmek A felnõtt magyar populáció leginkább az árak emelkedésétõl tartott, illetve reális veszélyként értékelte, hogy hátrányba kerülünk idegennyelv-tudásunk hiánya miatt. A munkanélküliség növekedésétõl és életszínvonalunk csökkenésétõl való félelem emelhetõ még ki, de összességében az állapítható meg, hogy a várakozások és az aggodalmak nagyjából egyforma nagyságrendet képviseltek. A magyar <strong>társadalom</strong> nem táplált megalapozatlan félelmeket és nem várt csodákat sem hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásától. Az aggodalmak közül legtöbben mind a tíz országban az árak emelkedését említették. Magyarországon áremelkedésre a válaszadók háromnegyede gondolt, és ez a tíz ország között a harmadik legalacsonyabb mutató. A legnagyobb eltérés az életszínvonal jövõbeli megítélésénél tapasztalható. Nem mindenki bízik abban, hogy a határok megszûnése ebben a kérdésben javulást hoz. A mikroökonómiai alapú várakozások mérésére is új módszerek terjedtek el a ‘90es évek második felétõl folyamatosan. A Fogyasztói Bizalmi Index 3 feltárja a fogyasztói attitûdöket és várakozásokat, és ezek befolyását a fogyasztók vásárlási és megtakarítási döntéseire. A fogyasztói bizalom indexe a háztartások jelenlegi és várt anyagi helyzetére, az ország egy és öt év múlva várható gazdasági helyzetének megítélésére, valamint a vásárlási hajlandóságra vonatkozó mutatókat tartalmazza. A lakosság bizalmának mértéke a tapasztalatok szerint jó alapot nyújt a gazdasági konjunktúra vagy recesszió elõrejelzésére. A lakosság a piaci környezet változásaira reagál, amikor dönt vásárlásairól vagy befektetéseirõl. Sõt, a piacgazdaságban az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatos optimizmus növeli a fogyasztók bizalmát, megtakarítási vagy hitelfelvételi hajlandóságát. Az uniós tagság megpezsdítette a magyar közhangulatot a gazdasági helyzet megítélésének tekintetében. Különösen a közeljövõben várható fejlõdés szempontjából szinte „eu-fóriát” tükröznek egyes mutatószámok, amelyek a kutatás történetében rekordot jelentenek. Saját családjuk jövedelmének növekedésében jóval többen bíztak, mint korábban. Sõt, ha a család reáljövedelmét érintõ várakozásokat nézzük, akkor újabb rekord született: az elmúlt kilenc év eddigi 32 felmérése során most számítottak legtöbben arra, hogy családjuk reáljövedelme a következõ egy-két évben az áraknál nagyobb mértékben fog növekedni. Soha olyan sokan nem mondták, hogy mostanában érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Az indokok közül legtöbben azzal támasztják alá vásárlási hajlandóságukat, hogy szükséges, míg a második leggyakoribb indok a jelenlegi kedvezõ vásárlási feltételek. A munkanélküliség esetleges változásait 2004-ben kedvezõbben ítélte meg a közvélemény, mint az elõzõ évben bármikor. A pénzügyi politika stabilizálódása iránti vágyakat és valós elvárásokat is tükröz az árak és hitelkamatok várható alakulásának megítélése. Az árak esetleges növekedésétõl kevesebben tartottak, mint bármelyik korábbi felmérésnél. A hitelkamatok megítélésének trendje szintén pozitív volt.
FERENCZ ZOLTÁN – A KÖZVÉLEMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT JÖVÕKÉPEK… 47 Az EU-csatlakozás, majd az Európai parlamenti választás pozitívan befolyásolta a fogyasztók hangulatát. A 2004 második felében tapasztalt elkedvetlenedéshez képest a lakosság pozitívan ítélt meg néhány gazdasági kérdést. Kiemelkedõen magas volt továbbra is a hajlandóság tartós fogyasztási cikkek vásárlására. Sokan biztosak a jó munka- és oktatási lehetõségekben. Az EU-belépést követõen az új tagállamok lakosságának mintegy háromnegyede remélte azt, hogy a tagság ajtókat nyit meg elõttük a munkalehetõségek és az oktatás területén más EU-országokba. Ma csak körülbelül 60 százalék gondolja ezt igaznak. Alacsonyabbak lettek az elvárások az életszínvonal és az egészségügyi ellátás területén. Az emberek jelentõsen felülbírálták az életszínvonallal kapcsolatos elvárásaikat. Alaposan megváltoztak a vélemények az árváltozásokról. Az elkövetkezõ tizenkét hónapban az árak növekedésével a megkérdezettek 62 százaléka számolt. Ettõl eltérõen, a korábbi években általában a válaszadók 90 százaléknál nagyobb része mondta, hogy szerinte nõnek majd az árak. Kevesebben félnek önazonosságuk, szokásaik és értékeik elvesztésétõl is. Az FBI-hez hasonló trendet mutat a Fogyasztói Várakozások Index (FVI). Az FVI három komponense közül – melyek azt mutatják, hogyan ítélik meg a háztartások saját anyagi helyzetüket a következõ 12 hónapban, hogyan látják az ország pénzügyi helyzetét a jövõ évben és a következõ öt évben – leginkább az ország gazdasági helyzetének megítélése romlott rövid és hosszú távon egyaránt. Az FVI csökkenésének hátterében tehát elsõsorban e két komponens romlása áll – a háztartások jövõ évi pénzügyi helyzetükrõl a korábbi idõszakokkal összevetve közel hasonlóan gondolkodnak. A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) a másik két indexszel szemben ismét emelkedett és a valaha mért legmagasabb értéket érte el 1996 júniusa óta. A VHI emelkedése 2003 óta szinte töretlen. Az index összetevõi közül a háztartások elõzõ évihez viszonyított jelenlegi anyagi helyzetének megítélése számottevõen romlott, így a vásárlási hajlandóság növekedése egyedül a tartós fogyasztási cikkek iránti – az egyre kedvezõbb vásárlási feltételek miatt – növekvõ vásárlási hajlandóságnak köszönhetõ. Ahhoz, hogy átfogóbb képet kapjunk a megkérdezettek aggodalmairól, a különbözõ félelmet kiváltó tényezõkbõl a következõ négy félelemdimenziót képeztük: • Munkahellyel kapcsolatos félelmek; mint félelem a munkahely elvesztésétõl, munkahelyi nehézségektõl, konfliktusoktól. • Anyagi-egzisztenciális félelmek; mint a szegénység, kevés pénz keresése, eladósodástól való félelem. • Privát szférával kapcsolatos félelmek; mint a partner elvesztése, idõs korban egyedül maradni, magány, betegség vagy aggodalom a család sorsáért halál bekövetkezése esetén. • Társadalmi problémáktól való félelmek; mint a politikai szélsõségek elõretörése, recesszió, bevándorlók, AIDS, környezetszennyezés. Aktuális félelmek Az utóbbi egy év nemzetközi és hazai eseményei láthatóan éreztetik hatásukat: a szervezett bûnözés a megkérdezettek kétharmada szerint nagyon nagy vagy nagy veszélyforrást jelent Magyarországra. Hasonlóan magas a terrorizmust nagyon nagy vagy viszonylag
Page 1 and 2: Stratégiai kutatások - Magyarorsz
Page 3: Stratégiai kutatások - Magyarorsz
Page 6 and 7: 6 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAK
Page 8 and 9: 8 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAK
Page 10 and 11: 10 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALA
Page 12 and 13: 12 Farkas János A TUDÁSTERMELÉS
Page 36 and 37: 36 Ferencz Zoltán A KÖZVÉLEMÉNY
Page 48 and 49: 48 nagy veszélyforrásnak tartók
Page 52 and 53: 52 Tamás Pál FELZÁRKÓZÓ TUDÁS
Page 58 and 59: 58 etnosz és nyelv sajátszerûsé
Page 70 and 71: 70 Jegyzetek 1 A teljes tagság ugy
Page 76 and 77: 76 Kozma Tamás - Barta Ágnes - H
Page 84 and 85: 84 • a felsõoktatás bevezetõ s
Page 96 and 97:
96 Az önkormányzatiság nem téve
Page 98 and 99:
98 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALA
Page 100 and 101:
100 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIAL
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
116 Ábrák A TUDÁSALAPÚ TÁRSADA
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
124 Megjegyzés A tanulmány össze
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
144 Csizmady Adrienne A LIFE LONG L
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
158 A felnõttképzés alapvetõen
Page 160 and 161:
160 Tamás Pál TUDOMÁNYOS DIASZP
Page 162 and 163:
Page 164 and 165:
164 elkülönülõ kutatási terül
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
170 adminisztratív korlátozások
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
180 4. táblázat. A kanadai beván
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
184 Havas Attila A NEMZETI INNOVÁC
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
208 10. táblázat. EU-jövõképek
Page 210 and 211:
210 11. táblázat. Az EKIT legfont
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
Page 224 and 225:
224 Nyiri Lajos A NEMZETKÖZI NAGYV
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
Page 232 and 233:
Page 234 and 235:
Page 236 and 237:
Page 238 and 239:
Page 240 and 241:
Page 242 and 243:
Page 244 and 245:
Page 246 and 247:
Page 248 and 249:
Page 250 and 251:
Page 252 and 253:
Page 254 and 255:
Page 256 and 257:
256 d) Internethasználat (háztart
Page 258 and 259:
258 Mosoniné Fried Judit KUTATÁS
Page 260 and 261:
Page 262 and 263:
Page 264 and 265:
Page 266 and 267:
Page 268 and 269:
Page 270 and 271:
Page 272 and 273:
Page 274 and 275:
Page 276 and 277:
Page 278 and 279:
Page 280 and 281:
Page 282 and 283:
Page 284 and 285:
284 1995-ben összesen 20 ezer fõ
Page 287 and 288:
IV. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HA
Page 289 and 290:
MAKÓ-ILLÉSSY - TECHNOLÓGIA ÉS S
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Kováts Ildikó A DIGITÁLIS MÛSOR
Page 311 and 312:
KOVÁTS ILDIKÓ - A DIGITÁLIS MÛS
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
megjelenõ „lebutított” intern
show all

a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?