a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...
a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...
a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
FERENCZ ZOLTÁN – A KÖZVÉLEMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT JÖVÕKÉPEK… 43<br />
sabb aránya a szokásostól eltérõ eredmény. Ilyen értelemben a csatlakozás csak a helyzet<br />
„normalizálódását” tudta hozni, újabb híveket nem sikerült „toborozni”.<br />
A lehetséges változások közül két téma tekintetében folytattak vizsgálatot: egyrészt<br />
megkérdezték az embereket, hogy az EU-csatlakozást követõ külföldi földvásárlások<br />
lehetséges hatásai közül a versenyképesség növekedését vagy a magyarok földtulajdonból<br />
való kiszorulását tartják fontosabbnak, másrészt a nyugat-európai kultúra hazai<br />
térnyerésének hasznos vagy káros jellegére kérdeztek rá. Az eredmények alapján<br />
azt mondhatjuk, hogy a lakosság jobban fél a földkérdés negatív alakulásától, mint a<br />
nyugat-európai kultúra térnyerésének káros hatásaitól. Éves szinten ugyanis háromszor<br />
annyian tekintették fontosabb hatásnak a magyarok földtulajdonból való kiszorulását,<br />
mint ahányan a versenyképesség növekedését emelték ki a mezõgazdaságot<br />
érintõ változások tekintetében. Ezzel szemben viszont a lakosság több mint fele hasznosnak<br />
tartotta a nyugat-európai kultúra térnyerését a csatlakozást követõen, és feleennyien<br />
vélték úgy, hogy ez káros lenne. (Szonda, 2004)<br />
Eurobarometer<br />
Az Európai Közösség 1973-ban döntést hozott arról, hogy az európai együttmûködés jegyében,<br />
Eurobarometer elnevezéssel, egy olyan közvélemény-kutatási vizsgálatsorozatot<br />
indít el, amelynek keretében évente két ízben valamennyi tagország lakosságát megkérdezi<br />
arról, hogy mit gondol saját országa kormányzatáról, mi a véleménye nemzete életkörülményeirõl<br />
és gazdasági kilátásairól, és nem utolsósorban arról, hogy miként vélekedik<br />
az európai politikai-gazdasági együttmûködés fejlõdési perspektíváiról.<br />
Az európai enyhüléssel párhuzamban térségünk néhány állama a nyolcvanas évek<br />
végétõl határozottan közeledett az Európai Közösséghez, aminek eredményeként számos<br />
területen figyelemre méltó politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kezdtek<br />
kialakulni a szóban forgó országok és a közösség szervezetei között.<br />
Ennek egyik jeleként az EK 1990 õszétõl az Eurobarometert hazánkon kívül Bulgáriára,<br />
Csehszlovákiára és Lengyelországra is kiterjesztette. Ez a kör 1991 októberére<br />
tovább bõvült, hiszen a demokratizálódási folyamatnak, illetve az állami keretek átalakulásának<br />
köszönhetõen egy sor új állam jelent meg térségünk térképén.<br />
A kutatás metodikája természetesen valamennyi résztvevõ ország jelen vizsgálatsorozatban<br />
részt vevõ valamennyi kutatóhelye számára teljesen azonos volt. Az egyes<br />
részeredmények összesítõ jellegû feldolgozásában kulcsszerepet vitt a londoni Gallup<br />
Intézet, amely kutatócéget az EK az egész program koordinálásával bízta meg.<br />
A hazai válaszadók háztartásuk anyagi helyzetének jövõje vonatkozásában valamivel<br />
optimistábbak, mint a múlt relációjában. Ugyanakkor a magyar lakosság fokozódó<br />
pesszimizmusa ennél a kérdésnél is nyomon követhetõ korábbi évek adatainak tükrében,<br />
ezért nem meglepõ, hogy a ‘90-es évek elején a térség országaiban még visszatérõen<br />
megfogalmazódó súlyponti kérdés, hogy „mennyire tartja valószínûnek, hogy<br />
a következõ 12 hónapban antidemokratikus diktatúra alakul ki az ön hazájában?”, illetve,<br />
hogy „Ön mit gondol, a dolgok jelenlegi állása szerint hazája jövõje melyik országhoz<br />
kapcsolódik leginkább?”.
Change language