a tudásalapú társadalom kialakulása magyarországon - MTA ...

FERENCZ ZOLTÁN – A KÖZVÉLEMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT JÖVÕKÉPEK… 41
voltak azok a tematikák, amelyeket meghaladott az idõ és ezért módosítani kellett
vagy ki kellett hagyni a mérésekbõl.
Az 1996–97-es kérdéssorokat még 2000-ben 3 témával (mobilitás, mikrogazdaság,
Schengen), 2003-ban további eggyel (egészségügy), ennek megfelelõen összesen 16 állítással
egészítették ki. A 2000-es felmérés óta bizonyos kérdések idejét múlttá váltak
(telefonpenetráció, autópályadíj), ennek megfelelõen ezeket aktuálisabb kérdésekre
cserélték (számítógép- és internetpenetráció, kommunikációs költségek).
A vizsgált 12 terület közül 2003 tavaszán még hét esetében az elõny–hátrány mérleg
pozitív irányba billent: kultúra, mobilitás, külpolitika, makrogazdaság, szociálpolitika,
határok átjárhatósága, egészségügy terén a lakosság összességében inkább pozitív
várakozásokkal tekintett a csatlakozás elé. Öt olyan téma volt viszont, amelyek esetében
ellenkezõ volt a helyzet, azaz a negatív várakozások, félelmek domináltak: társadalompatológiai
jelenségek, társadalmi integráció, regionalizmus, mikrogazdaság és
infrastruktúra tekintetében pesszimistábbak a válaszadók. 2003 végére lényegesen
megváltoztak, mondhatni megfordultak a lakosság várakozásai: a vizsgált 12 terület
közül mindössze háromban vannak többségben az optimisták, a kultúra és nemzeti
identitás, a mobilitás és a külpolitika terén. A többi kilenc területen a lakosság inkább
negatívumokat vár a csatlakozástól. Egyetlen olyan terület sem akadt, amelyre tekintve
ne vált volna lényegesen borúlátóbbá a lakosság 2003 márciusa óta.
Az egyes részterületeken várható pozitív és negatív hatások számbavételét követõen,
mintegy összegzésképpen, a kérdezettek arról is véleményt mondtak, hogy mindent
egybevetve hogyan értékelik az EU-csatlakozást az ország számára. Egészen 2003 tavaszáig
a közvélemény-kutatásokban ritka nagy fokú véleménystabilitást tapasztaltunk e
kérdés esetében. A válaszok megoszlása 1996-ban, 1997-ben, 2000-ben és 2003 tavaszán
szinte hajszálpontosan megegyezett. A túlnyomó többség még 2003 elején is úgy
vélekedett, hogy mindent egybevetve az ország számára a csatlakozás inkább elõnyökkel
jár. Az 1996-os, 1997-es és 2000-es adatokhoz hasonlóan alakult a hátrányokat valószínûsítõk
és a bizonytalanok aránya is. A korábban rendkívül szilárd attitûdökben
látványos változás közvetkezett be a 2003-as év második felében. Ekkor már csak a
megkérdezettek alig fele gondolta, hogy az EU-csatlakozás az ország számára inkább
elõnyökkel jár, a korábbi kétharmados aránnyal szemben. Ugyanakkor az optimisták
még mindig a társadalom relatív többségét alkották. Annak ellenére, hogy több mint
duplájára nõtt a pesszimisták aránya: a megkérdezettek egyharmada vélte, hogy Magyarország
csatlakozása az Európai Unióhoz inkább hátrányokkal jár az ország számára.
A hétköznapi életben várható változások tekintetében alig változott a közvélekedés:
döntõen csak hosszabb távon számított változásokra a lakosság.
A csatlakozás évében a spontán módon megemlített elõnyök között elsõ helyen gazdasági,
anyagi szempontok álltak, akárcsak 1996-ban és 1997-ben. Összesen a kérdezettek
bõ egyharmada említett a csatlakozásból fakadó egy vagy több gazdasági jellegû elõnyt.
A hátrányok sorában is elsõ helyen gazdasági hátrányok állnak, akárcsak 1996-ban és
1997-ben, bár a korábbinál érezhetõen kisebb súllyal. A hazai mezõgazdaság elsorvadásától,
a földek külföldiek kezébe kerülésétõl a korábbi éveknél valamivel többen tartanak.
A lakosság kis hányada az általános drágulástól, az árszínvonal emelkedésétõl fél, a hátrányok
között említették a magyar termékek versenyképtelenné válását.