Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme

More documents

Recommendations

Info

6 melyek nem a mi nemzetfogalmunkat tartják az eszménynek, voltaképpen nem is nemzetek, a fejlődés kezdetlegesebb vagy romlott állapotában vannak. Egy közösséget az tesz nemzetté, hogy annak tartja magát, eszmét állít maga elé s azt követi, nem pedig merőben természeti ösztönöket és anyagias szükségleteket. Ez az eszme azonban különböző lehet. Még helyesebb az eszmének a fogalmáról beszélni. Mert az eszme, az idea nem változik. Örök és egyetemes érvénnyel uralkodik a valóság felett. Az emberi szellem azonban csak nehezen, küzdelmek és tévedések árán közelítheti meg. A fogalmak felismerésének kísérletei. Tiszta jelen- téséhez a köztudat alig, csak a filozófiai kritika juthat el, – már amennyire az emberi szellem egyáltalán képes, – s ennek birtokában a róla alkotott fogalmak értékét elbírálhatja, megálla- pítva, mennyire illenek a valóságra és mennyit tartalmaznak az ideából. A köztudatban élő fogalmak a bennük hívők- nek magát az eszmét jelentik, s ők a valóságot szerinte ítélik meg és szerinte igyekeznek for- málni. Történeti tényezők hát és hallatlan reális következményeik vannak. A történetet belőlük lehet megérteni, mert ők irányítják fejlődését és eseményeit. S a történésznek az a feladata, hogy ezeknek a fogalmaknak a kialakulását és irányító hatását ábrázolja. A történetfilozófus azonban tovább mehet. Az ő feladata az, hogy a filozófia egyetemes céljának megfelelően, a végső alapokat- kutassa és a jelenségeket azokra vezesse vissza. A fogalmak az eszme jelentkezései. Nemcsak joga hát, de kötelessége is, hogy a történetileg kiala- kult fogalmakat az eszmének kritikai eljárással
7 nyert jelentéséhez mérje és megállapítsa, mennyit tartalmaznak azok ebből. Ezzel emelkedik a vizs- gálódó és ítélő emberi szellem a történeti valóság relativitása fölé. Feladatunk hát kettős. Meg kell először vizs- gálnunk, hogyan alakult ki a tényleges magyar nemzeti közösség, majd azt, milyen fogalmat alkotott magának a magyarság a nemzet miben- létéről. Azután igyekeznünk kell tiszta dialektikai módszerrel megközelíteni a nemzet tiszta eszmé- jét, hogy ezzel a magyar nemzetfogalmat szem- besíthessük és értékét lemérhessük. Csak így ért- jük meg lényegéig. S csak így értjük meg a nemzet történetének lényegét is. Mert amint a nemzet realitását eszméje teremti, úgy nemzeti tör- ténelmét is ez az eszme fogja egységbe. A leg- több, amit egy nemzet történelméből kipárolhat: nemzeteszméjének történelme. Ez sorsának fonala. Elöljáróban azonban egy bevezető vizsgá- latra van szükségünk, a jelenre irányítva tekinte- tünket. Ma egész Európában és így hazánkban is álta- lában a nemzetfogalomnak és a nacionalizmus- nak egy közös formája uralkodik. Először is ezt kell hát szemügyre vennünk, föltéve a kérdést, rá- illik-e ez a valóságra és a nemzetfejlődés mindenik stádiumára, s feltehető-e, hogy kifejezi a <strong>nemzeteszme</strong> tiszta lényegét. Ε felfogás a közös származásban, nyelvben, hazában, államban, kultúrában és sorsban látja azokat a tényezőket, melyek a nemzetet alkot- ják. A közös származású, egynyelvű, egy hazá- ban, egy államban élő, közös kultúrájú és sorsú emberek a nemzet tagjai. Ez az eszmény; s a hozzá való ragaszkodást érti nacionalizmuson a
Page 1 and 2: A MAGYAR NEMZETESZME ÍRTA JOÓ TIB
Page 3: I. BEVEZETÉS. Ez a történetfiloz
Page 7 and 8: 9 szóhasználatot kell kifogásoln
Page 9 and 10: 11 hallatlan vérkeveredésében ki
Page 11 and 12: 13 Ferenc nem beszélte a magyar ny
Page 13 and 14: 15 a hűség a valódi nemzettagoka
Page 15 and 16: 17 hez képest. Nem ők alkotják a
Page 17 and 18: 19 közösségbe tartoznának; más
Page 19 and 20: 21 ság eldöntése hasonlóképpen
Page 21 and 22: 23 nalizmussal, de nem történelmi
Page 23 and 24: 25 lenne a magyar nemzetnek, aki az
Page 25 and 26: 27 Segítséget, tanítómestereket
Page 27 and 28: 29 uralmát és azon van, hogy mint
Page 29 and 30: 31 fogalom is szükségszerűen oly
Page 31 and 32: 33 latkozata. «Tudott élete csak
Page 33 and 34: 5 aztán elvet teremtett, s ugyanab
Page 35 and 36: 37 menyes, mert inkább gyakorlati
Page 37 and 38: 39 lasztott családból, kit csáb
Page 39 and 40: 41 finn-ugor volt, főnökei, az Á
Page 41 and 42: 43 kritikája erősen cáfolta, de
Page 43 and 44: 45 abban a körben éltek, ahol tö
Page 45 and 46: 47 magyarságot. A nemzeti szellem
Page 47 and 48: 49 A kultúra terén ugyanez a köl
Page 49 and 50: 51 kezdve állandóan a nomád lova
Page 51 and 52: 53 maga a kende is tisztában volt
Page 53 and 54: 55 hagyománya, sem hivatástudata.
Page 55 and 56:
57 heterogén állameszményével,
Page 57 and 58:
59 hitet, hogy a natio körébe tar
Page 59 and 60:
61 hívei e pogányok módjára meg
Page 61 and 62:
63 kultak ki, mint külföldön, a
Page 63 and 64:
65 művészete, mely érti a módj
Page 65 and 66:
67 dicsekedni. Ez, melyet őseink b
Page 67 and 68:
69 fejlődtek, egyéniségekké, s
Page 69 and 70:
71 sebeinkre írt fog szerezni, aki
Page 71 and 72:
73 inkább az urak tanulják meg ne
Page 73 and 74:
75 XVI. század fordulóján jegyez
Page 75 and 76:
7 7 János egy nyilatkozata. Mikor
Page 77 and 78:
79 tába való állítás az, amit
Page 79 and 80:
81 erőt jelent, s nem utolsó sorb
Page 81 and 82:
83 tet, melynek vére és csontjai
Page 83 and 84:
85 ják. A törvények sorozatosan
Page 85 and 86:
87 múlni jelen legkegyelmesebb uru
Page 87 and 88:
89 ben, ennek a valóban nemzeti ny
Page 89 and 90:
91 sából, átvételéből és kit
Page 91 and 92:
93 azt a szívtépő keserűséget,
Page 93 and 94:
95 «rebellissé» fordulástól. A
Page 95 and 96:
97 gatott, létében fenyegetett ma
Page 97 and 98:
IV. A NYUGATI NEMZETFOGALOM ÉS A M
Page 99 and 100:
101 ségre, de különösen végzet
Page 101 and 102:
103 semmi érzés nem fűz: ebben a
Page 103 and 104:
105 az, ahol ez történik». Megá
Page 105 and 106:
107 most már nemcsak a beavatottak
Page 107 and 108:
109 született pillangó a rózsák
Page 109 and 110:
111 erősíteni ezáltal, s nem sej
Page 111 and 112:
113 hivatalos nyelve pedig a latin.
Page 113 and 114:
115 csak népiség volt, s a hazafi
Page 115 and 116:
117 szekre szaggattatott s egy test
Page 117 and 118:
119 népiséget. De a népiség ir
Page 119 and 120:
121 nemzeti egység megteremtése v
Page 121 and 122:
123 Tradicionalizmusát aligha lehe
Page 123 and 124:
125 gondolatát, «Isten egy szívn
Page 125 and 126:
127 s egyben irányítója a lexiko
Page 127 and 128:
129 nemzetet egy külön testbe fog
Page 129 and 130:
131 A nemzetiség lényegét azonba
Page 131 and 132:
133 sodást» ő a szellemi emelked
Page 133 and 134:
135 soraiban a «magyar lovagokat»
Page 135 and 136:
137 szerencsétlenség, mert igaz u
Page 137 and 138:
139 ságosokat» is. Ezeket nem bé
Page 139 and 140:
141 ció ott volt végső törekvé
Page 141 and 142:
143 midőn magyarságunkat megkedve
Page 143 and 144:
145 ségek, írja, hatalmas testvé
Page 145 and 146:
147 elkerülhetetlenül hozza a sz
Page 147 and 148:
149 a nemzeti aspirációk szétrob
Page 149 and 150:
151 ból igyekezzünk befolyni az i
Page 151 and 152:
153 gyár népiességök, de nincs
Page 153 and 154:
155 és a magyar nyelvet egyedül t
Page 155 and 156:
157 nagy historikus, Horváth Mihá
Page 157 and 158:
159 mindenikük azon helyzet elfogl
Page 159 and 160:
161 vendőt akar magának alkotni;
Page 161 and 162:
163 megelégedést nemzeni... Hirde
Page 163 and 164:
165 oly kötelékek legyenek, melye
Page 165 and 166:
167 háznak csak abban az esetben v
Page 167 and 168:
169 lemében középpontként a nac
Page 169 and 170:
171 Legegyszerűbb az állam fogalm
Page 171 and 172:
173 ezzel a hatalommal állíthatja
Page 173 and 174:
175 büntetésére. A dolog mélyé
Page 175 and 176:
177 A szellem azoknak a magasrendű
Page 177 and 178:
179 olyan egységeket, melyek való
Page 179 and 180:
181 A népiség vagy nemzetiség te
Page 181 and 182:
183 korában vált. Az aztán kéts
Page 183 and 184:
185 a más népektől való idegens
Page 185 and 186:
187 ból összekerült elemek hossz
Page 187 and 188:
189 tudat. A nemzet akkor létesül
Page 189 and 190:
191 giai alapanyag igen kevéssé j
Page 191 and 192:
193 körülményt kell a legnagyobb
Page 193 and 194:
195 Lassanként megjelenik előttü
Page 195 and 196:
197 Ezt a nemzeti szellemet még mi
Page 197 and 198:
199 egészsége és ereje éppen ab
Page 199 and 200:
201 válhat teljessé a nemzetiség
Page 201 and 202:
203 bármikor, midőn valakinek erk
Page 203 and 204:
205 egykor a vallás dolgaiban dön
Page 205 and 206:
207 De a történetfilozófus optim
Page 207 and 208:
UTÓSZÓ. Ez a tanulmány abból a
Page 209 and 210:
211 is folytattam forrástanulmány
Page 211 and 212:
213 A magyarság őstörténete és
Page 213 and 214:
215 Vierkandt által kiadott Handw
Page 215 and 216:
216 zonyságot is szerezhetett, - h
Page 217 and 218:
218 A magyar hospitalitás a nyugat
show all

Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?