Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme

52
is való alapja; ha az Árpádok mégsem Attilától
származnak, akkor is. A mi vizsgálatainknak a
szempontjából tehát közömbös, tény-e vagy
puszta hagyomány e származás. Történeti ténye-
zővé tény esetén is csak a hagyomány erejében
vált, nem puszta tény mivoltában.
Álmost, majd Árpádot származása tette a
törzsszövetség fejedelmévé. Az utolsó fönnhatóság,
a kazároké, mely alatt kétszáz évig éltek, ekkor
szűnik meg. Tíz törzs él ekkor együtt laza közös-
ségben e finn-ugor szolgáik kedvéért az ő nyel-
vüket is beszélő török lovasok közül. Ε birodal-
mon belüli egységnek a feje a kazár kagán hely-
tartója, a kende. De «királyként», jegyzik fel a
külföldi megfigyelők, a Gyulát tisztelik. Vitás
ügyekben hozzá fordulnak, ő a nép bírája. Ε
Gyula pedig nem más, mint a megyer-magyar
törzs főnöke. S eredetileg nem méltóságnév, hanem
a család neve, egyik hatalmas őse, Dzsula-Gyula
király után. Attila fia Irnik unokái Ők. A kende
a hódító képviselője, a hivatalos hatalom az ő
kezében van, ám a nép önkéntes tisztelete, az
egykori valóságos uralom emlékeként, a termé-
szetes ősi királyi ház fejét övezi. S mikor elérkezik
a kedvező pillanat, a család ismét visszanyeri ősi
uralmát. Ε pillanat a kazár birodalom hanyatlá-
sával érkezett el. A központi kormányzatában
megromlott, bomló birodalmat a bessenyők be-
ütései pusztítják. Előlük készül nyugatra húzódni
a tíz törzs közül hét, köztük a megyer törzs is,
uraival, a Gyulákkal együtt. A források szerint
a kazár kagán szerette volna még utolsó intéz-
kedéseként kivándorló alattvalói felett kendéje
uralmát megerősíteni, s azt ajánlotta nekik, hogy
önkéntesen is válasszák meg vezérükül. De nyilván