Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme
Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme
Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
44<br />
S mit jelent ez? Jelenti azt, hogy nemcsak<br />
nevet kap, de kap vele egy hagyományt is, amit<br />
szintén átvehet és magáévá tehet. A nemzetet<br />
készen várta szelleme, mielőtt valóságos közös-<br />
ségként megszületett volna. Az Árpádok családi<br />
hagyománya volt ez. A nép által való átvétele<br />
csak később következett be, több mint három-<br />
száz év múlva, az új haza földjén már. Tudjuk,<br />
hogy a hivatástudat, a kiválasztottság mítosza e<br />
kultúrkörben csak az uralkodó család birtoka,<br />
s a magyar az egyetlen a lovas nomádok közt,<br />
mely ezt is megosztotta uraival, ö vált egyedül<br />
valóban nemzetté. Nyilván ez volt az oka, hogy<br />
együtt maradt, fentmaradt, s magyar maradt<br />
akkor is, midőn ősi, természetes, karizmatikus<br />
urait elvesztette. Ez már európai jelenség. S hogy<br />
bekövetkezhetett, ahhoz hosszú együttélés volt<br />
szükséges az uralkodó családdal, hosszú alattvalói<br />
viszony. De alapja, lehetősége megnyílt a hét<br />
törzs és Árpád szövetkezésével; a nemzet poten-<br />
ciálisan megszületett, vagy legalábbis megfogant,<br />
csak öntudatra ébredéséhez kellett idő. Ez pedig<br />
nem a XVIII–XIX. század fordulóján követ-<br />
kezett be, hanem sokkal előbb.<br />
Ez a hagyomány pedig az Attilától való szár-<br />
mazás tudata volt.<br />
A középkor végére kialakult magyar-hún<br />
mondák nagyrészéről megállapította a tudo-<br />
mány, hogy nemzetünk nem az őshazából hozta<br />
őket magával, hanem itt fejlődtek ki az európai<br />
népektől hallott Attila-legendák hatására, ám<br />
magukkal hozott ősi elemekből. S körülbelül<br />
tudjuk, mik voltak ezek az ősi elemek, a kialakult<br />
mondakör csírái. Ε hagyományok természetesen
Change language