A magyarországi zsidók statisztikája

More documents

Recommendations

Info

165 Tóth János pedig analfabéta. Bizonyosan nem ismeri a pontozott zsidóírást. * Egyszerű dolog segíteni rajta. Tóth János helyére oda kell tenni – Vázsonyi Vilmost. Ő ismeri. * Magam is voltam egyideig egy előkelő újságnál Budapesten újságíró. Rövid ideig. Későn fogtam hozzá és sem a riportereske- déshez nem volt kedvem, sem a budapesti újságíró modort elsa- játítani nem tudtam. De ez a rövid idő módot adott arra, hogy közelről lássam a folyosón és az írók karzatán, hogy kik azok, akik a nagy politikusokat – ők mondják – csinálják. Keserűség fogja el az embert, ha látja, hogy az a túltengő önérzet a sajtó munkásaiban – tisztelet a kivételeknek – csak a felszínes rutinra támaszkodik és az írás mestersége is éppen olyan mesterség, mint a csizmadiáé; – de mivel ehhez, a rutin meg- szerzéséhez a zsidó a maga veleszületett mérsékelt szerénységével hamarabb eljut, mint a magyar kitartással, ennek a kitartásnak és a magyar emberek közötti szolidaritásnak hiánya az, ami a józan- eszü magyar embert e pályától visszatartja, úgy, hogy ma az újságírók között több mint a fele zsidó. Amikor itt a magyar sajtóról hivatalos statisztikai adatokat akarok közre adni, előbb jöjjünk tisztába azzal, hogy a Budapesti Hírlap és a Mucsai Kürt szerkesztője a statisztika szemében egy- formán egy point. Ennélfogva osztályozzuk a sajtót először is súlya és jelentősége szerint. Qui bene distinquit, bene docet! * Először is van fővárosi és vidéki sajtó. Azután a vidéki sajtó is kétféle. A vidéki városokban még van politikai és társadalmi súlya a lapoknak, de az apró helyiérdekű kürtöknek jelentősége legfölebb lokális jellegű. A fővárosban jelen meg csaknem minden szaklap, amelynek szerkesztői szintén egy-egy point a statisztika előtt, mint – mondjuk – Braun Sándor. Tehát ha a sajtónak, mint a közvélemény irányítására hivatott tényezőnek a statisztiká- ját akarjuk összeállítani, 4 kategóriát kell megkülömböztetni. Először is legnagyobb súllyal bír az a 16 újság, amit az ország – már ki, mit – olvas. A második kategória a Budapesten megjelenő többi lapok.
166 A harmadik kategória a törvényhatósági városok lapjai, s az utolsó a szó szoros értelmében vett vidéki sajtó. Az imént említett 16 újság a következő: Budapesti Hírlap. Magyarország. Alkotmány. Magyar nemzet. Az ország. Pesti Hírlap. A nap. Az újság. Pesti Napló. Egyetértés. Független Magyarország. Magyar Hírlap. Friss Újság. Budapesti Napló. Népszava. Magyar Szó. Ε 16 újságnál alkalmazva levő újságíróknak 70%-a zsidó. Ez ma a magyar sajtó, mert a többi keveset számít. Általában – összesen – volt Budapesten újságíró 1890-ben 289, közte 132 zsidó. 1900-ban 571, közte 281 zsidó. A vidéki városokban volt 1890-ben 113 közül 28 1900-ban 167 közül 41 zsidó. A falusi lapoknál 1890-ben 52 közül 7 1900-ban 146 közül egy sem zsidó. Mit látunk? Azt, hogy a közvélemény valódi irányítói között 70%, a kis, jelentéktelen lapok között 0.0% a zsidó. (Ez nobile officium.)
Page 1 and 2:
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁGRÓL I.
Page 3 and 4:
ELŐSZÓ. Mottó: Mazel und broche.
Page 5 and 6:
7 Bizonyos elszigeteltség, és a v
Page 7 and 8:
TÖRTÉNELMI BEVEZETÉS.
Page 9 and 10:
12 egy gondolaton, az a gondolat mi
Page 11 and 12:
A ZSIDÓK ELTERJEDTSÉGE A VILÁGON
Page 13 and 14:
18 Megjegyzés. 1234 Ezen adatok ho
Page 15 and 16:
20 Nos hát a zsidók térfoglalás
Page 17 and 18:
Mielőtt Magyarországra vonatkozó
Page 19 and 20:
25 „Ezen adatokhoz járulnak azon
Page 21 and 22:
27 Azóta (1850 óta) eltelt egy ú
Page 23 and 24:
29 1221 Erfurtból kiűzetnek. 1225
Page 25 and 26:
31 Sajátságosnak látszik én el
Page 27 and 28:
33 tikai belátás, mely a magyart
Page 29 and 30:
A ZSIDÓKRA VONATKOZÓ MAGYARORSZÁ
Page 31 and 32:
38 azt mind a kettőnek, tudniillik
Page 33 and 34:
40 veluti jurium regni non capaces,
Page 35 and 36:
42 ság határozza meg, s akik a zs
Page 37 and 38:
44 megdöbbentőbb elmeéllel és m
Page 39 and 40:
Közelebbről lássuk most a magyar
Page 41 and 42:
49 Születik zsidó (1901-1905. át
Page 43 and 44:
51 éveknek még nagyon kedvező ar
Page 45 and 46:
minden kivándorló üresen maradt
Page 47 and 48:
A zsidóság túlnyomó része a v
Page 49:
59 A rendezett tanácsú városokra
Page 54 and 55:
64 Zemplénben analfabéta van 40%,
Page 56:
Az óvodát tudvalevőleg azok vesz
Page 59 and 60:
70 Ami a középiskolákat illeti,
Page 61 and 62:
72 Zsidók a főiskolában. Látjuk
Page 63 and 64:
74 Egyébként a budapesti viszonyo
Page 65 and 66:
„A magyar korona országainak 190
Page 67 and 68:
79 tercze, Naszód, Brassó, Gsik,
Page 69 and 70:
81 Ügyész 168-ról 222-re, 51-el
Page 71 and 72:
83 A királyi bíróságok részlet
Page 74 and 75:
86 Úgy látszik tehát, hogy az ü
Page 76 and 77:
88 Egyházi és tanügyi szolgálat
Page 78 and 79:
90 problematikus felügyelet alá,
Page 80 and 81:
92 Az erdélyi vármegyéktől - ho
Page 82:
94 Ez adatok tehát 1900. évre von
Page 87 and 88:
A ZSIDÓK ÉS A KERESKEDELEM ÉS IP
Page 89 and 90:
102 XVII. Egyéb külön megnevezé
Page 91 and 92:
Ezen szent igék írva találtatnak
Page 93 and 94:
107 100 holdnál nagyobb gazdaság
Page 95 and 96: 109 nevezte el kultur bestiák-nak,
Page 97 and 98: BUDAPEST KÜLÖNLEGES HELYZETE A ZS
Page 99 and 100: 114 Ha az ember Budapesten az utcz
Page 101 and 102: 116 A Dob-utcza, Szerecsen-utcza, a
Page 103 and 104: 118 1906. esztendőben fungált tő
Page 105 and 106: Rendet akarok tartani, különösen
Page 107 and 108: 123 És emellett egy másik nagy ha
Page 109 and 110: 125 Mert sem a pájesz, sem a kaft
Page 111 and 112: 127 De - és itt hivatkozom az orsz
Page 113 and 114: 129 A sekel szombatja az egyenlős
Page 115 and 116: 131 nyaikból kultuszt űznek, ezek
Page 117 and 118: 133 pontjából még a családi él
Page 119 and 120: 135 Széles csípő, jól fejlett m
Page 121 and 122: A ZSIDÓK BOLDOGULÁSÁNAK MAGYARÁ
Page 123 and 124: 140 Sohasem esnek vétkes túlzásb
Page 125 and 126: 142 A kiskereskedő - magáról tud
Page 127 and 128: 144 A zsidók anyagi boldogulásán
Page 129 and 130: 146 a kérelmére indult meg. Az or
Page 131 and 132: A SAJTÓ.
Page 133 and 134: 152 Ha a 40-es évek újságírói
Page 135 and 136: 154 ezeknek az automobilon járó,
Page 137 and 138: 156 éppen azt a felekezetet feldic
Page 139 and 140: 158 „Őkegyelmessége gyárszeml
Page 141 and 142: 160 Kind.: Az egész világ dicső
Page 143 and 144: 162 abba a piros bársonyszékbe, a
Page 145: 164 Mindig azt kérdezem magamtól,
show all

A magyarországi zsidók statisztikája

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?