A magyarországi zsidók statisztikája

48
felmutatni, a veszedelem lényege nem ebben fekszik főképen. Mert
az ország lakosságához viszonyítva az a 4”94% még a többi
európai államokhoz képest nem volna végkép kétségbeejtő dolog.
Igaz ugyan, hogy ekkora %-ot sem tud felmutatni Európában más,
csak legkedvesebb szomszédaink Alsó-Ausztria (4.84%), Galiczia
(11.66%), Bukovina (12.9%) és Románia, de az ország közügyei-
nek intézésében a zsidóságnak akkora része sehol a világon nincs,
mint Magyarországon.
És ha Kossuth Lajos és valamennyi humanista társa meg-
gondolhatta, megérezhette, megsejthette volna, hogy a magyar köz-
élet – általuk is legfontosabbnak tartott terrénumai: a sajtó, a
föld, a pénz, a kereskedelem, a jogtudomány, orvosi és műszaki
teendők intézése 50%-ában zsidó kézre kerül még az ő életükben,
Kossuth Lajos is meggondolta volna a dolgot.
Mert a faj szeretet mindig több kell hogy legyen az ember
lelkében, mint a humanizmus. Meggondolta volna, hogy ezekre a
kincsekre rászabadítson egy fajt, amely csak félszáz éve érezheti
– ha érzi – magát a magyar földhöz kötve. Amelynek, ha van
e földön tradicziója, az a tradiczió a kapott sérelmekért érzett
gyűlölet.
Hogy ez a térfoglalása a zsidóknak a legfontosabb pozi-
cziókban igaz: arról egy későbbi helyen fogunk hiteles statisztikai
adatokkal beszámolni.
*
Bemutattuk az imént a zsidóság számbeli fejlődését Magyar-
országon 1840-től 1900-ig. Hogy ez a fejlődés folytonos: megem-
lítjük még, hogy 1905-ben már a zsidók száma 886,410, tehát
újabb 60,000 point.
Az 1905. évi statisztikai évkönyv szerint 1000 zsidóra esett
8.4 házasság, 31.6 élve születés, 16.8 haláleset és 14.8 szaporodás,
akkor, amikor vallás szerint volt az átlagos szaporodás 1905-ben:
róm. kath ................................................... 8.5 %
gör. kath .................................................... 10.0
ev. ref. ....................................................... 4.5 „
ág. ev ......................................................... 6.2 „
gör. keleti .................................................. 4.9 „
unitárius ..................................................... 6.8 „
zsidó ........................................................... 14.8 „