A magyarországi zsidók statisztikája

71
Roppant érdekes az a – hogy úgy mondjuk – statisztikai
ösztön, hogy a zsidóknál már 1899-1900-ban észrevehető a mű-
szaki pálya túltömöttségéről való meditálás. 1900-1901 mintegy
fontolgatást mutat, hogy 1902-ben rohamosan menjenek a gimná-
ziumba. Persze a magyar egy évvel – mint mindig egy lófővel –
hátrább jár.
*
Mielőtt a főiskolákra áttérnénk, még egy pár iskolát kell fel-
említeni. Ezek:
Posta- és távirdatanfolyamon 142-ből 14 a zsidó 10.0%
Vasúti tisztképző „ 46-ból 6 „ „ 13.0 „
Tanfolyam felnőtteknek 605-ből 178 „ „ 29.4 „
Festészeti iskolák 30-ból 5 ,, „ 16.7 „
Rajztanár-képző 228-ból 29 „ , 12.7 „
Színésziskolák 329-ből 66 „ „ 20.0„
Zeneiskolák 4277-ből 681 „ „ 16.0 „
Szobrászati mesteriskola 5-ből – „ „ 0.0 „
Először is szembeötlő, hogy a szobrászati mesteriskolában
egyetlen zsidó sincs s általában a művészetek terén szerény
16%-al vannak képviselve. És – csodálatos – csaknem minden,
legjobban reklámozott művészkapaczitás, de bizonnyal minden
kritikus – zsidó.
Erre külömben a „Zsidók boldogulásának magyarázata” cz.
fejezetben még visszatérünk és most maradjunk az iskoláknál.