Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
24 | MÁSODIK ELŐADÁS<br />
A LÁTHATÓ TÖRTÉNELEM: A NÉGY VILÁGBIRODALOM<br />
A szobor egyes testr<strong>és</strong>zeinek <strong>az</strong>onosításában fentről lefelé haladunk.<br />
„Te vagy <strong>az</strong> arany-fej” (38. vers). Az arany fej Babilont ábrázolja,<br />
sőt <strong>az</strong> ihletett próféta külön kihangsúlyozza Nabukodonozor,<br />
a nagy hódító <strong>és</strong> országépítő kiemelkedő szerepét. A 7. fejezetben<br />
ugyanezt a hatalmat „a vadállatok királya”, <strong>az</strong> oroszlán képviseli (4.<br />
vers). A további fejezetekben Babilon már említ<strong>és</strong>t sem nyer, vagy<br />
<strong>az</strong>ért, mert bukása már a küszöbön volt, vagy <strong>az</strong>ért, mert a Médo-<br />
Perzsa Birodalom lesöpörte addigra a történelem színpadáról. 21<br />
A második világtörténelmi szakaszt, <strong>az</strong> ezüst mellek <strong>és</strong> karok<br />
korszakát, a 8. fejezet nevezi néven: „Az a kétszarvú kos, amelyet<br />
láttál, Médiának <strong>és</strong> Perzsiának királya” (20. vers). A történelemből<br />
egyébként közismert, hogy ez a hatalom éppen Babilon leigázása<br />
után jutott világhatalomhoz (Dán 2,39; 5,30–31). Az egyik oldaláról<br />
a másikra hempergőző medve <strong>és</strong> a kétszarvú kos (a hosszabb szarv<br />
k<strong>és</strong>őbb növekedett) jelképei dinamikájában szemlélteti <strong>az</strong>t, amit <strong>az</strong><br />
ezüst karok csupán statikusan ábrázoltak, tudniillik <strong>az</strong> államszövetség<br />
két alkotóelemét, a médeket <strong>és</strong> a perzsákat, amely szövetségben<br />
eleinte ugyan a médek játszották a vezető szerepet, ám hamar a<br />
perzsák jutottak túlsúlyra. 22<br />
A „rézből való” birodalom csakis a kétszarvú kossal szemben diadalmas<br />
„szőrös kecskebak” lehet, vagyis „Görögország királya”<br />
(Dán 8,21). A próféciák e birodalommal kapcsolatban kiemelik<br />
egyr<strong>és</strong>zt a tüneményes gyorsaságú növeked<strong>és</strong>ét (a párduc jelképe<br />
madárszárnyakkal a 7. fejezetben!); másr<strong>és</strong>zt a birodalom rendkí-<br />
száma, akár ezek külső <strong>és</strong> belső jegyei alapján. De ha valakinek ezután is maradnának<br />
kétségei, a könyv név szerint is <strong>az</strong>onosítja a birodalmakat.<br />
21 Dániel próféta rendkívül magas kort ért meg. A könyvében található próféciák –<br />
keletkez<strong>és</strong>i idejüket tekintve – közel hét évtizedet ölelnek fel. Élete utolsó éveit<br />
már a Médo-Perzsa Birodalom szolgálatában töltötte.<br />
22 Az i. e. 539-ben trónra kerülő Dáriusz méd szárm<strong>az</strong>ású volt. A perzsa túlsúlyt<br />
viszont jól érzékelteti a mintegy hat évtized múltán játszódó Eszter könyve elején<br />
<strong>az</strong> a szövegr<strong>és</strong>zlet, amelyben „Persia <strong>és</strong> Média hatalmasai” szerepelnek, vagyis <strong>az</strong><br />
addig használatos meghatározáshoz képest a perzsa fél került <strong>az</strong> első helyre.