Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
44 | HARMADIK ELŐADÁS<br />
jelentős Pápai Állam lett a jutalma. A hűség viszont a politikában<br />
nem odaillő fogalom: a pápaság a feldarabolódó Frank Császárság<br />
elemeiből gyakorlott szemmel választotta ki a legrátermettebb jelöltet,<br />
amelynek segítségével <strong>Európa</strong> keleti felét is sikerült krisztianizálnia.<br />
A segítség fejében <strong>az</strong> illető állam 1806-ig viselhette a Német-római<br />
Császárság megtisztelő nevezetét.<br />
A pápaságnak <strong>az</strong>onban úgy kellett intéznie <strong>az</strong> érdekközösség<br />
ápolását, hogy eközben ne kelljen lemondania a legfőbb hatalom,<br />
<strong>az</strong> auctoritas birtokáról. E kettős manőverez<strong>és</strong> kockázatos volta<br />
különösen a 11-12. század folyamán mutatkozott meg, a pápaság <strong>és</strong><br />
a német-római császárság között bonyolódó úgynevezett invesztitúra-harcok<br />
idején. Kié a legfőbb hatalom? – ez volt a tényleges<br />
tét. 46 Itt világlott ki legjobban <strong>az</strong> ókori római politika, a divida et<br />
impera átment<strong>és</strong>e a középkorba. (Az egykori fő-fő szövetségessel<br />
ekkor <strong>az</strong> <strong>és</strong>zak-itáliai városok szövetségét állította szembe.) A pápaság<br />
a különböző királyságok egymással szembeni kiegyensúlyozása<br />
révén lépett elő megfellebbezhetetlen tekintéllyé. A világi<br />
hatalmasságok időnként ellenpápák beiktatásával próbáltak szabadulni<br />
a pápai hatalom ölel<strong>és</strong>éből.<br />
A fentiek alapján nem túlzás kijelentenünk, hogy a római diplomácia<br />
nagymértékben felelős <strong>az</strong>ért, ha a középkori <strong>Európa</strong> a végeláthatatlan<br />
háborúk színterévé vált. Erre utal a róla szóló bibliai<br />
jellemz<strong>és</strong> 47 : „És három királyt fog megalázni…” (Dán 7,24). A terü-<br />
46 A német császár vesztére a pápaság világi tekintélye ekkor jutott a csúcspontra.<br />
E korban született meg a Dictatus Papae (1075), amely nem egyszerűen a pápaság<br />
minden világi hatalomtól való függetlenségét, hanem a királyok <strong>és</strong> császárok pápai<br />
jogkör alá helyez<strong>és</strong>ét is deklarálta. E fejlemény újabb lök<strong>és</strong>t adott a „két kard”<br />
elméletének, amit egy nemzedékkel k<strong>és</strong>őbb Clairvaux-i Bernát cisztercita apát<br />
fogalm<strong>az</strong>ott meg, majd szinte szó szerint ezt adja vissza <strong>az</strong> 1302-es keltez<strong>és</strong>ű<br />
Unam Sanctam kezdetű pápai bulla: „Az evangélium mondatai világosítanak fel<br />
minket arról, hogy <strong>az</strong> egyház imént említett hatalmában két kard van, ti. egy lelki<br />
<strong>és</strong> egy evilági… Mindkét kard tehát <strong>az</strong> Egyház hatalmában van, ti. a lelki <strong>és</strong> <strong>az</strong><br />
anyagi. Mégpedig <strong>az</strong> utóbbit <strong>az</strong> Egyház érdekében kell forgatni, <strong>az</strong> előbbit pedig<br />
maga <strong>az</strong> Egyház használja.” (In: Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai, szerk.:<br />
Fila Béla – Jug László. Örökmécs Alapítvány, 1997)<br />
47 A 7. fejezet mint magyarázati támpont hamarosan belép a tárgyalásunkba.