Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Európa, Amerika, az iszlám és a kommunizmus - Mindenkilapja
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEM GYÖKEREI | 53<br />
sainkat kell <strong>az</strong>onban hangoztatnunk, amennyiben ez a kultúra a<br />
prófécia értékel<strong>és</strong>e szerint a hitehagyó kereszténység kultúrája<br />
volt. Mind eszme-, mind politikatörténeti vizsgálódásaink arra<br />
vezetnek, hogy e civilizáció magába ötvözte <strong>az</strong> ókori civilizációk<br />
vallási <strong>és</strong> mentalitástörténeti rekvizitumait, ideértve a term<strong>és</strong>zeti<br />
vallások számos kultikus elemét <strong>és</strong> gondolatmenetét, a politikai<br />
kultúrát. (Gondoljunk csak <strong>az</strong> „egy birodalom, egy vallás” eszméjére.)<br />
E vallási-politikai szinkretizmust ama jól körülhatárolható<br />
céllal kotyvasztottak valamely „vegykonyhában”, hogy minél szélesebb<br />
tömegek tehessék magukévá e civilizáció vallását.<br />
Vegyük csupán a 4. századi fordulatot! Az emberi szenvedélyeket<br />
kiszolgáló isteneken szocializálódott, a Napot <strong>és</strong> <strong>az</strong> égitesteket istenségként<br />
tisztelő emberek ugyan mi módon fogadhatták volna el<br />
más módon <strong>az</strong> egyszerű evangéliumi hitet, hacsak nem a birodalomban<br />
dívó ünnepségek <strong>és</strong> istenkultuszok keresztényi polgárjoggal<br />
történő felruházása árán? 53 A term<strong>és</strong>zeti vallások kultuszaihoz<br />
hasonlóan előtérbe kerültek a rítusokon <strong>és</strong> a szertartásokon való<br />
megfelel<strong>és</strong>ek. „…mi megengedjük nekik, hogy vétkezzenek. Azt<br />
mondjuk nekik, hogy minden bűnt le lehet vezekelni, ha a mi engedélyünkkel<br />
követik el” – mondja Dosztojevszkij Nagy<br />
Inkvizitora, rámutatva ezzel arra, mi <strong>az</strong> ilyen fajta vallásosság vonzerejének<br />
nagy titka.<br />
53 Olykor a műv<strong>és</strong>zetek a maguk jelképeikkel, parallelizmusaikkal jobban a szög<br />
fejére tudnak ütni, mint a tudományos körmönfontsággal megírt tanulmányok. Vas<br />
István <strong>és</strong> Weöres Sándor képeit nem felejtik el egyhamar! Előbbi a Római rablás c.<br />
költeményében <strong>az</strong> ókori <strong>és</strong> a középkori Róma kulturális <strong>és</strong> civilizációs kontinuitásán<br />
élcelődik, <strong>és</strong> tesz kopogós ítéleteket. „Obeliszk tetején, / Trajanus oszlopán / Kisajátító<br />
angyalok. / Milyen heterogén! /De ami pogány, / Már korán / Így kaphatott /<br />
Keresztény polgárjogot.” Ahol pedig teret nyer a történelmi evolúció szemlélete – <strong>az</strong><br />
evilági hatalom logikája –, ott nincs helye semmilyen erkölcsi skrupulusnak: De ha<br />
ennek árán / Adhattak g<strong>az</strong>dagabb, tágabb / Rómát a világnak?”<br />
A zseniális kép- <strong>és</strong> jelképalkotó Weöres Sándor pedig úgy vélte, négy jelképes<br />
sorban minden elmondható e szemfényveszt<strong>és</strong>ről: „hellén szem héber látomás /<br />
egymást pocsékul elrontotta / menny-gyümölcs <strong>és</strong> pokol-tojás / lett paradicsomos<br />
rántotta” (Le journal). Látnok sorai ezek, egy olyan költőé, aki nemcsak érzékelte a<br />
kívánatos „menny-gyümölcs” <strong>és</strong> <strong>az</strong> élvezhetetlen kotyvalék között, hanem – a témának<br />
kijáró ironizálással – rövid <strong>és</strong> emlékezetes képet is tudott neki kölcsönözni.
Change language