Jánosi - Állatorvostudományi Doktori Iskola - Szent István Egyetem ...

Angen és mtsai. (1998) az általuk tervezett HS-453F (5’-GAAGGCGATTAGTTTAAGAG-3’) és
HS-860R (5’-GAAGGCGATTAGTTTAAGAG-3’) primerekkel a 16S rDNS egy 400 bp
hosszúságú szakaszának amplifikálására alkalmas H. somni specifikus PCR eljárást dolgozott ki,
amelynek segítségével tiszta tenyészetek, valamint a kórokozót átlagosan 3,3 TFE mennyiségben
tartalmazó, egyéb légzőszervi kórokozókkal erősen szennyezett tenyészetek vizsgálata során is
kimutatható volt a H. somni. A kidolgozott PCR módszert széles körben alkalmazzák a H. somni
fajszintű azonosításában (Tegtmeier et al., 2000).
Saunders és munkacsoportja (2007) a HS-860R primert a 16S rRNS gén szintén egy igen
konzervatív szakszára tervezett HS-756R (5’-ACTCGAGCGTCAGTATCTTC-3’) primerrel
helyettesítette a Brucella ovis, Actinobacillus seminis, és H. somni juh ondóból történő kimutatására
szolgáló multiplex PCR eljárás kidolgozása során. A vizsgáló módszer alkalmasnak bizonyult a H.
somni vegyes mintákból történő kimutatására, keresztreakciók kialakulását nem tapasztalták.
5.9 A H. somni által előidézett legfontosabb kórképek
Szarvasmarhában a H. somni thromboemboliás-meningoencephalitist (Kennedy et al., 1960; Szalay
et al., 1994), tüdőgyulladást, esetenként mellhártyagyulladást (Andrews et al., 1985; Blackall et al.,
2007), méhgyulladást (Miller et al., 1983), vetélést (Van Dreumet és Kierstead, 1975; Chladek,
1975) és tőgygyulladást (Higgins et al., 1987) okozhat. A kórokozó által előidézett septikaemia
következtében kialakulhat ízületgyulladás (Panciera et al., 1968), szív- (Guichon et al., 1988) és
vázizomgyulladás (Janzen, 1987) egyaránt. Kórtani szerepe bizonyított szarvasmarha fibrines-
gennyes agyhártyagyulladásában, valamint következményes, gennyes közép- és
belsőfülgyulladásában (McEwen és Hulland, 1985). A fenti kórképeken kívül gyakori a
nyálkahártyákon történő tünetmentes hordozás is (Humphrey et al., 1982).
Juhban a H. somni septikaemiát (Kennedy et al., 1958), agyhártyagyulladást (Lees et al., 1994),
tőgygyulladást (Roberts, 1956), sokízületi gyulladást és neonatális veszteségeket okozhat, valamint
kimutatták bárányok májelhalásából, plexus chorioideus gyulladásából és szívizomelhalásából is
(Rahaley és White, 1977). A baktérium kóroktani szerepét fiatal kosok mellékheregyulladásában
(Low és Graham, 1985; Saunders et al., 2007), anyajuhok vetélésében (Hajtós, 1987), valamint
hüvelygyulladásában (Ball et al., 1991) is igazolták és beszámoltak a H. somni nemi utakban
történő tünetmentes hordozásáról is (Walker és LeaMaster, 1986).
A kórokozó előfordul amerikai bölényben (Bison bison) (Dyer, 2001) és kanadai vadjuhban (Ovis
canadensis nelsoni) is (Ward et al., 2006).
26