Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Őrség:<br />
a <strong>nyugat</strong> <strong>keletje</strong><br />
09<br />
Közös(ségi) kutatási projektek<br />
31<br />
Bizalmi tőke az autókereskedőknek<br />
42<br />
Őrség: a <strong>nyugat</strong> <strong>keletje</strong><br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2009. augusztus
Mutassa meg érintettjeinek,<br />
amit cége a fenntartható fejlődésért,<br />
a felelős működésért tesz!<br />
Program<br />
Egységes, átlátható jelentések,<br />
melyek összevethetővé teszik a CSR<br />
teljesítményeket. Kis- és középvállalkozásoknak<br />
éppúgy elérhető,<br />
mint nagyvállalatok számára.<br />
A Good CSR Program egyedülálló<br />
összefogás a CSR kommunikációban,<br />
ahol multicégek és kkv-k együtt<br />
mutatják be CSR programjukat.<br />
Mit kap, aki részt vesz<br />
a programban<br />
• A vállalat rövid CSR jelentésének<br />
megjelenése A társadalmi<br />
felelősségvállalás könyvében<br />
• A rövid CSR jelentés megjelenése<br />
önálló kiadványként<br />
• Részvétel a Good CSR Gálán<br />
• Kedvezmény a CSR Menedzsment<br />
Konferenciára<br />
www.goodcsr.com
Tartalom<br />
05 13 25<br />
31 35 44<br />
PONTszám.<br />
forrásPONT.<br />
biztosPONT.<br />
pontPONTpont.<br />
05 Aratás: látlelet a vidéki<br />
betegről<br />
09 Közös(ségi) kutatási<br />
projektek<br />
szemPONT.<br />
13 Kilábalás kockázatokkal<br />
és mellékhatásokkal<br />
Interjú Almási Miklóssal<br />
16 Az autóipar és a válság<br />
19 Biztos kéz: lánctartozások<br />
helyett<br />
22 Hitelezés: túl a mélyponton<br />
célPONT.<br />
25 Becsatornázva:<br />
vízi közmű Vác körül<br />
28 Élménypark a stadion<br />
mellett<br />
31 Bizalmi tőke<br />
az autókereskedőknek<br />
33 Garantiqa Polgármesteri<br />
Napok<br />
Újabb értékes eszmecsere az<br />
önkormányzatoknak<br />
közPONT.<br />
35 Mekkora a gáz<br />
38 Finanszírozás<br />
a fenntarthatóság jegyében<br />
41 A kávé mint mesterség<br />
42 Őrség: a <strong>nyugat</strong> <strong>keletje</strong><br />
44 Az aranyemberek<br />
Interjú Rippel Ferenccel<br />
46 Gábor Zsazsától a Smart<br />
Paprikáig<br />
48 Vámos Miklós: Félnóta<br />
2009. augusztus
eruházásoK l európai uniós pályázatoK l válságKezelés l lízing<br />
KIÚTKERESŐBEN<br />
Konferencia az építőgép-forgalmazás hazai lehetőségeiről<br />
Kíváncsi arra, milyen beruházások állíthatják növekvő pályára a gépforgalmazást,<br />
és mire számíthatnak az ágazat szereplői<br />
Jöjjön el a Magyar Építő Fórum szakmai napjára!<br />
Hírek, információk, tények és esélylatolgatás – hiteles forrásból.<br />
2009. szeptember 22.<br />
Hotel Kempinski<br />
Információk és jelentkezés<br />
interneten www.pxb.hu<br />
telefonon +36 30 837 7507<br />
vagy szerkesztőségünkben.
Szerzőink<br />
Soós Rita<br />
közgazdász<br />
Somogyi Gábor<br />
újságíró, író<br />
38<br />
1954-ben született Budapesten. Újságírói<br />
pályafutásának jelentős részét heti- és<br />
napilapok belpolitikai rovatánál töltötte,<br />
majd főszerkesztőként életmódmagazinoknál<br />
dolgozott. Jelenleg az Autóközlekedés<br />
című lap főszerkesztő-helyettese,<br />
illetve szabadúszó újságíróként vállalati<br />
lapokat szerkeszt, és kommunikációs<br />
tanácsadói feladatokat lát el. Negyedik és<br />
ötödik kötete a 2008-as könyvfesztiválra<br />
jelent meg. 44<br />
1973-ban született Gödöllőn. A Budapesti<br />
Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi<br />
kapcsolatok, valamint környezeti<br />
menedzsment szakán végzett 1999-ben. Öt<br />
évig dolgozott a Citibanknál, két évet töltött<br />
a Takarékbankban, 2007 novemberében<br />
pedig csatlakozott a Garantiqa stratégiai csapatához.<br />
Érdeklődési területei: globalizáció,<br />
alternatív közgazdaságtan és a kultúrák<br />
közötti párbeszéd. Szabadidejében szívesen<br />
túrázik, biciklizik, utazik a családdal, barátokkal,<br />
ismerősökkel.<br />
41<br />
Bart Dániel<br />
szerkesztő, újságíró<br />
1976-ban született Budapesten. Számtalan<br />
kitérő után az ELTE angol szakán<br />
diplomázott. Azóta angol szépirodalmat<br />
fordít magyarra és mindenfélét angolra.<br />
Gyakran ír online és offline újságokba<br />
könyvekről, játékokról, irodalomról, utazásról,<br />
építészetről, designról, fotózásról,<br />
művészetről, gyakorlatilag bármiről.<br />
O. Horváth György<br />
szerkesztő, újságíró<br />
Agrármérnöki diplomával rendelkező, a mezőgazdaságban többéves tapasztalatot<br />
szerzett újságíró/szerkesztő. Jelenleg a Szabad Föld szerzője, online-szerkesztője. Előtte<br />
éveket dolgozott a Népszabadságnál, Magyar Hírlapnál és a Világgazdaságnál mint agrárgazdasági<br />
szakíró. 5<br />
PONT. a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. kéthavonta megjelenő magazinja. Kiadja: PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>. H–1061 Budapest, Király utca 16.<br />
Telefon: (+36 1) 887 4848, fax: (+36 1) 887 4849 Felelős kiadó: Wiszkidenszky András Kiadóigazgató: Kohanecz Margit Főszerkesztő: Banyár László<br />
Lapterv: Zimmermann Zsolt, B&P Social Branding Művészeti vezető: Kiss Dominika Tördelőszerkesztő: Éger György Képszerkesztő: Karádi<br />
Róbert Címlap: Paul Hanna/Reuters/Vándorkő Fotók: Éger György, Gehring János, Karádi Róbert, Lakos Gábor, MTI, Nagy Balázs, RedDot,<br />
stockxpert Olvasószerkesztő: Stecz Mária Hirdetésfelvétel: Otto Krisztina +36 30 664 96 47, e-mail: hirdetes@pxb.hu Produkciós menedzser:<br />
Wunderlich Péter Nyomtatás: Demax Művek<br />
•<br />
A PONT a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. bejegyzett márkaneve. A kiadvány részeinek másolása vagy újraközlése a kiadó engedélye nélkül tilos!<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. és a PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>. egyaránt fontosnak tartja környezetünk védelmét, ezért ez a magazin környezetbarát Cyclus print papírra készült.<br />
2009. augusztus
PONTszám.<br />
05<br />
Aratás: látlelet<br />
a vidéki betegről<br />
09<br />
Közös(ségi) kutatási<br />
projektek
PONTszám.<br />
5<br />
Aratás:<br />
látlelet a<br />
vidéki betegről<br />
szöveg: O. Horváth György<br />
Aki utazik, nem lát semmi változást:<br />
a gazdálkodók utolsó hektárjaikon<br />
aratják a gabonát, mások már a tarlóhántást<br />
végzik, gyönyörű rendbe<br />
rakják a nagybálákat, máshol öntözik a csemegekukoricát.<br />
A városlakónak talán az már<br />
feltűnik, hogy alig lát tehenet, és nem csap be<br />
a disznótrágya szaga a kocsiba, de egyébként<br />
a megszokottnak tűnik a kép.<br />
Látszólag semmi változás. Aki híreket<br />
hallgat, a szokásos nyilatkozatokat hallja arról,<br />
hogy éppen aszály van, most meg az a baj,<br />
hogy esik, meg alacsonyak a felvásárlási árak,<br />
hogy az importélelmiszert nem lehet kiszorítani<br />
a boltok polcairól.<br />
És itt az egyik sorsdöntő újdonság, mely<br />
eldönt mindent, a hazai élelmiszer-ipari cégek<br />
jelenét és jövőjét s rajtuk keresztül a legtöbb<br />
agrártermelőét is. A háziasszonyok többségét<br />
nem érdekli, hogy mi magyar, mi nem, ők az<br />
árcédulát meg a termék értékét nézik. Ehető-e,<br />
megvehető-e Ez a lényeg. S e kérdés sok magyar<br />
élelmiszert száműz a hazai konyhákból.<br />
Mert nem annyira kínálják magukat, és az áruk<br />
sem annyira vonzó, mint a külföldi vetélytársaké.<br />
Nagyjából húsz-huszonegy év története<br />
van ebben. Két évtized ment el az életünkből<br />
kormányokon átnyúló stratégia és élelmiszergazdasági<br />
fejlesztés nélkül.<br />
Ezen a folyamaton nem segített az uniós<br />
tagság sem, pedig ötödik évünket tapossuk<br />
már a közösségben. Az onnan elnyerhető<br />
támogatások nagy része arra volt elég, hogy<br />
eltakarta az üszkösödő sebeket: a paraszti<br />
jövedelmek szinte csak ebből a pénzből származnak,<br />
úgy, hogy közben tetemes részük<br />
a termelés során keletkezett veszteségek lenullázására<br />
szolgál. Magyarul: ha nincs uniós<br />
támogatás, már rég megroppant volna a magyar<br />
agrárágazat.<br />
Élelmiszeripar:<br />
fejlesztés nélkül nem megy<br />
Mint ahogyan az élelmiszeripar már megrogygyant.<br />
Ott nincs támogatás, a piacon kell megélni.<br />
És erre a hazai ágazatok jó része képtelen.<br />
A cukoripar egy gyárat leszámítva eltűnt.<br />
A baromfi- és a húsipar összeroppant. A tej-,<br />
konzerv- és hűtőipari cégek helyzete sem<br />
A városlakónak<br />
talán<br />
az már feltűnik,<br />
hogy alig<br />
lát tehenet.<br />
irigylésre méltó. Miért Mert a magyar élelmiszeripar<br />
nem innovatív! Nem volt az 2004-ben,<br />
az EU-csatlakozás idején sem. Az Eurostat felmérése<br />
szerint a mostani 27 tagország közül<br />
csak Bulgáriát és Lettországot előztük meg<br />
élelmiszer-ipari kutatás-fejlesztésben: az akkori<br />
1633 élelmiszer-ipari szervezetünknek<br />
csupán a 21,7 százaléka folytatott ilyen tevékenységet.<br />
Többnek nem volt erre pénze, és<br />
a helyzet azóta csak romlott.<br />
Nem véletlen az sem, hogy cseh, szlovák,<br />
lengyel termékek versengenek német, osztrák,<br />
francia, olasz vagy éppen holland termékekkel<br />
a hazai üzletek polcain. Az érintett<br />
országok számottevő pénzt fordítottak, fordítanak<br />
ma is termékinnovációra, a hatékonyság<br />
növelésére.<br />
Mi van az istállókban<br />
Ezek után már eleve nem jelenthet semmi<br />
jót, hogy nem érzünk disznó/marha/birka/<br />
csirkeszagot a falvakhoz közeledve. Az élelmiszeripar<br />
itthon szenved vereséget: áruinak<br />
egy részét külföldivel helyettesíti a kevésbé tudatos<br />
és kevésbé honfi vásárló. Így kevesebb<br />
tej, sertés, csirke stb. kell az iparnak. Kevesebb<br />
állat van az ólakban, mert az árak is viszonylag<br />
nyomottak – kivéve egy-két hiánycikknek<br />
számító terméket –, tehát csak az marad talpon,<br />
aki hatékonyan képes termelni. Az utóbbi<br />
egy évtized éppen arról szól, hogy előbb<br />
a „háztájizók” hagyták abba az állattartást,<br />
aztán a kisebb, majd a közepes és<br />
a nagyobb termelők is, akik nem<br />
tudtak hatékonyan dolgozni.<br />
Nagy rosta volt ez eddig<br />
– főként 2007–2008, amikor<br />
a gabonaárak robbanása<br />
30–50 százalékkal drágította<br />
a takarmányt és ezáltal az állattartás<br />
költségeit. De 2009 is nagy<br />
választóvíz: a gazdasági és hitelezési<br />
válság ott van az istállókban is. Hiába<br />
a sok uniós támogatási forrás – és a hozzájuk<br />
kialakított hazai támogatott hitelforrások –, ha<br />
az állattartó képtelen a saját erőt előteremteni,<br />
vagy pedig fél több tízmillió forintot belefektetni.<br />
Vannak, akik eleve úgy számolnak, hogy<br />
2009. augusztus
6 PONTszám.<br />
2009. június 1-jén<br />
csupán 3,2 millió<br />
sertés röfögött<br />
az ólakban<br />
Három év múlva<br />
pedig jön<br />
a ketrec-sokk<br />
2011-ben lehúzzák a redőnyt. Ekkor jár le az<br />
a türelmi idő, amely alatt az állattartó telepek<br />
trágyakezelő technológiáját EU-s szintre kell<br />
hozni. Ez a sokszor akár 100 millióba is kerülő<br />
beruházás az, ami egy kanyi fillért sem hoz,<br />
miközben óriási tőkét köt le. Ezt a legtöbb telep<br />
persze nem engedheti meg magának. És<br />
ebből mi következik Nem a mostani, a második<br />
világháborúban sem látott alacsony állatállomány<br />
lesz a legkisebb, amit oly sokat emlegetnek<br />
szakemberek.<br />
A lapzártánk előtti napokban készült el<br />
a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, miszerint<br />
2009. június 1-jén csupán 3,2 millió<br />
sertés röfögött az ólakban. Ez 14 százalékkal<br />
kevesebb, mint egy éve. Húsz éve 9–10 millió<br />
volt, öt éve még 5 millió. Fogy a disznó, holott<br />
az ára jó, nyereséget biztosító, az volt tavaly is.<br />
Csak az idén 15 százalékkal drágult az élősertés,<br />
s nincs belőle elég itthon. A vágóhidak 25–<br />
30 százalékban importdisznót vágnak. Aztán<br />
a termékek jó harmadát exportálják, itthon<br />
meg a maradékot adják el. Jellemző egyébként<br />
a termékpaletta: a gyártmányok 30–40<br />
százalékát valamelyik bolthálózat neve alatt<br />
készítik: ez olcsó, pénzt alig hoz, de legalább<br />
a kapacitást leköti.<br />
Baromfi sem csipog már annyi, bár itt<br />
a lemorzsolódás nem olyan látványos. Ám itt<br />
sincs rendben minden, noha a gyenge forint<br />
miatt fél éve szinte áll az import: 270 forint<br />
fölött nem éri meg behozni. Kivinni annál inkább,<br />
bár a múlt évhez képest 10 százaléknyi<br />
visszaesés tapasztalható, de hát válság idején<br />
ez nem is olyan borzasztó szám. Az ágazat stabilan<br />
250 milliárd forintos forgalmat ér el, ennek<br />
40 százalékát exportpiacok produkálják.<br />
Záró tolerancia<br />
Az igazi megmérettetés azonban jövőre és<br />
2012-ben jön el: 2010-ben lép életbe az EU<br />
zéró toleranciája a szalmonellamentesítésben.<br />
Vagyis jövőre már egyetlen szalmo nella fertőzött<br />
állomány sem lehet az ország területén. Ez<br />
viszont csak folyamatos mentesítéssel érhető<br />
el, ami évi 5 milliárd forintos többletráfordítást<br />
jelent. Arról nem is beszélve, hogy ahol<br />
találnak ilyen baktériumot, az a termelő nem<br />
tudja eladni a szárnyasát. Magyarán bezárhat.<br />
Három év múlva pedig jön a ketrec-sokk:<br />
a mostaninál negyedével nagyobb területet<br />
kell biztosítani a tojótyúkoknak, s kevesebb<br />
ketrecemeletet lehet alkalmazni. A lényeg:<br />
2012-től egy olyan telepen, ahol most 70 ezer<br />
tojót tartanak, már csak 28 ezer állat lehet. Új<br />
ketrec is szükséges, vagyis csupa olyan beavat-<br />
Elvárható-e egy kereskedőtől, hogy etikus legyen<br />
Az etika tágítható fogalom. Manapság – alig néhány hónap alatt – kétszer is komolyan vettük<br />
az országban. Az első esetben az élelmiszerpálya etikai kódexének konszenzusos kialakítása<br />
volt a cél, amelynek az volt a lényege, hogy több magyar áru legyen a polcokon,<br />
a kereskedők mondjanak le profitjuk egy részéről, s azt áramoltassák vissza/hagyják eleve<br />
ott azt az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. Azért a múlt idő, mert már egy hónapja<br />
kellene ennek alapján működnie a honi kereskedelem túlnyomó részének, de versenyszabályozási<br />
alapon az egészet el kellett vetni. A másik kódex a bankok magatartásával<br />
foglalkozik, lényegét tekintve hasonló az elsőhöz: akinek ereje van, az ne éljen vele vissza<br />
túlságosan. Csak annyira, amit még elvisel az etika. Vagyis a közmorál.<br />
A kukorica, napraforgó,<br />
köszöni szépen, nagyon jól van<br />
2009. augusztus
PONTszám.<br />
7<br />
kozás, amely milliárdokba kerül, de több tojás<br />
nem lesz tőle. Ma a tenyésztők 40 százaléka képes<br />
ezt a technológiai váltást finanszírozni.<br />
A tejtermelők már fél éve demonstrálnak,<br />
s nemcsak a tehenészek, hanem a tejiparosok<br />
is. Ritka pillanat: az örök ellenségek összefogtak<br />
az üzletláncok ellen. Innen indult el az élelmiszer-etikai<br />
kódex ötlete, kidolgozása. A tejeseknél<br />
nagy a baj, mert magával Brüsszellel<br />
kell csatázni, az uniós központ pedig konok.<br />
Váltig állítja, hogy nem a rosszul kitervelt és<br />
végrehajtott termelési kvóta növelése okoz<br />
válságot a közösség szinte minden országában,<br />
s vesz ki 14 milliárd eurót a gazdálkodók<br />
zsebéből. Ott tartunk, hogy egy sor tehenészet<br />
bezárt: nagyjából 20 ezer tehenet, üszőt adtak<br />
el főként ukrán, orosz vevőknek. Ott még fejleszthetik<br />
az ágazatot állami pénzen.<br />
van, az korlátlanul eladható az Európai Unióban<br />
(amely évente nettó 2 millió tonnát importál),<br />
míg az olajos mag – az idén közepes hozamú<br />
repcével együtt – korlátlanul értékesíthető<br />
a biodízel- és az étolajipar számára.<br />
A rend látszólagos, mert jön 2010, a földvásárlási<br />
moratórium lejártának éve, amely<br />
alapjaiban fogja megváltoztatni a tulajdonszerkezetet<br />
nagyon gyorsan. A vidéken élő<br />
tulajdonosok nagy része erre az időpontra vár,<br />
jön majd a pénzes vevő – legyen az hazai cég<br />
vagy külföldi befektető –, és felvásárolja azt,<br />
ami eladó. Márpedig lesz eladó föld, mert lesz<br />
ára. Most sem kapni 500 ezernél olcsóbban jó<br />
a repce korlátlanul értékesíthető<br />
a biodízel- és az étolajipar számára<br />
A tejtermelők<br />
már fél<br />
éve demonstrálnak,<br />
s nemcsak a te henészek,<br />
hanem<br />
a tejiparosok<br />
is.<br />
termőföldet, és ez az ár egykét<br />
év alatt megduplázódhat.<br />
S ha új a tulaj, akkor változhat<br />
a bérleti viszony is. Márpedig<br />
a korszerű magyar mezőgazdaság<br />
szereplői döntően bérelt földeken<br />
dolgoznak. Ezek a korábbi<br />
nagyüzemek utódvállalkozásai. Óriási<br />
probléma számukra, hogy gyakran több száz<br />
földtulajdonossal kell megegyezniük. És akkor<br />
még nem szóltunk egy időzített bombáról:<br />
a máig rendezetlen sorsú közös tulajdonban<br />
lévő 1,5 millió hektárról. Ez a mezőgazdasági<br />
területek negyede!<br />
Mindezeken felül itt lebeg a fejünk fölött<br />
az EU agrárpolitikájának és támogatási<br />
rendszerének átalakítása. 2013 után döntően<br />
más lesz a helyzet, mint most. A közösség<br />
költségvetésében nem lesz annyi pénz, hogy<br />
akár csak a mostani dotációs szint felét képes<br />
legyen fenntartani. Vértes Andrásnak, a GKI<br />
vezérigazgatójának elemzése szerint csak<br />
akkor lehet arra számítani, hogy a mostani<br />
agrárpénzek 15–20 százaléka megmarad, ha<br />
az unió 2013 után különadót vezet be, s növeli<br />
a bevételeit.<br />
Kesergés helyett kiútkeresés<br />
Hajlamosak vagyunk csak a rosszat sorolni és<br />
másokat okolni a bajokért, a nehezedő helyzetért.<br />
Részben igazunk van, amikor ezt tesszük,<br />
de érdemesebb inkább magunkba szállni. Ezt<br />
tette a Magyar Agrárkamara, amikor az Agrárgazdasági<br />
Kutató Intézettel közösen elkészített<br />
egy 170 oldalas tanulmányt.<br />
Mi a helyzet a földeken<br />
Látszólagos rend és az azt garantáló jövedelem.<br />
Ez utóbbi ugyan ebben az évben nem<br />
igaz a gabonatermesztőkre – a termés a tavalyinál<br />
negyedével-ötödével kisebb, az árak<br />
a mélyben, nagyjából az intervenciós árhoz<br />
közelítve –, de több év távlatában igen. Az<br />
uniós földalapú támogatás a hazai növénytermesztést<br />
megerősítette, egyben el is térítette<br />
a mezőgazdaság egészséges szerkezetét. Ma<br />
már az állattenyésztés csupán 40 százaléknyi<br />
részt képvisel, holott fordítva kellene lennie.<br />
A többi növény – kukorica, napraforgó,<br />
köszöni szépen, nagyon jól van, még néhány<br />
eső kell neki, és ebben az évben is összejön<br />
egy szép termés. Kukoricára meg szükség is<br />
2009. augusztus
8 PONTszám.<br />
Az anyag részletesen kitér a magyar állam<br />
és a különféle hatóságok okozta káros következményekre:<br />
versenyhátrány, bürokratikus<br />
teher, költségnövelő tényezők. Nem kevesebbet<br />
állít, mint hogy nagyjából 1000 milliárd<br />
forintban számszerűsíthető a többletkiadás.<br />
Megállapítja, hogy az élelmiszer-gazdaság<br />
működését leginkább a hazai közgazdasági<br />
környezet nehezíti. A fogyasztás és a munka<br />
adóztatása kimagasló – versenytársainknál<br />
akár 10 százalékkal is kisebb a teher. Ráadásul<br />
a szabályzók alakulása kiszámíthatatlan.<br />
Bonyolult és egyre nehezebben teljesíthető<br />
jogszabályi előírásokkal<br />
szembesülnek a vállalkozások,<br />
és a hatóság keményen büntet.<br />
Mindez illegális és féllegális<br />
foglalkoztatásra ösztönöz,<br />
aminek aránya az ágazatban<br />
20–30 százaléknyi. Az adórendszer<br />
főként a kisebb vállalkozások<br />
adózási morálját rontja. Az<br />
illegális gazdasági tevékenység lehetetlenné<br />
teszi az ágazat egységesebb fellépését.<br />
Vagyis nem éri meg a legális gazdasághoz<br />
csatlakozni, például szövetkezni, termelői<br />
csoportot, TÉSZ-t alakítani, termelési integrációban<br />
részt venni. Így válik szervezetlenné,<br />
szervezhetetlenné az ágazat.<br />
Ráadásul a magyar agrárpolitika lényegében<br />
a támogatások minél teljesebb körű<br />
lehívására, illetve szétosztására korlátozódik.<br />
Ugyanakkor hiányzik egy közép/hosszú távú<br />
stratégia, amely meghatározhatná, meghatározhatta<br />
volna a támogatás hatékonyabb<br />
felhasználását. A különféle programok öszszehangolás<br />
nélkül futnak, sokszor fölösleges<br />
beruházásokra – például gépvásárlásra – ösztönöznek.<br />
Hasonló a helyzet a vidékfejlesztési<br />
„happy chicken”<br />
Csak<br />
az veszi<br />
észre, aki odafigyel:<br />
új rendszerváltás<br />
indult<br />
az élelmiszergazdaságban.<br />
forrásokkal. Így fordulhat elő, hogy a helyi érdekek<br />
sokszor eltérnek a hivatalos támogatási<br />
céloktól.<br />
A csatlakozás óta eltelt négy év elegendő<br />
volt ahhoz, hogy rájöjjünk: az EU-tagság<br />
automatikusan nem csinál csodát Magyarországon.<br />
Magad, uram, ne várj az államra!<br />
Pedig akadnak csodák. Pontosabban követendő<br />
példák, cégek, vállalkozások. Az<br />
egyik a Lajoskomáromi Győzelem Kft. Az<br />
egykor híres, de bajba került téeszből<br />
átalakuló gazdaságot Raskó<br />
György volt földművelésügyi<br />
Raskó<br />
György<br />
államtitkár irányítja, aki szerint<br />
nincs válság. Legalábbis<br />
a lajoskomáromiak a legtöbb<br />
esetben jól jönnek ki az üzletekből.<br />
Bár az ügyvezető igazgató<br />
beismeri, hogy a mostani<br />
tejáraknál már ők is veszteségesek,<br />
az is igaz, hogy egészen 2009. március<br />
végéig 100 forintot kaptak egy liter tejért. Akkor,<br />
amikor már 60 forint köré süllyedt a hazai<br />
ár. Hogyan Egyszerűen: olaszoknak adták<br />
a tejet. Ahogy szállítanak hízómarhát, búzát is<br />
Itáliába. Lajoskomárom lassan márkanévként<br />
szerepel az ottani vevők között – állítja büszkén<br />
Raskó György, aki szerint egy megoldás<br />
van a mezőgazdaságban: egyes termékekre<br />
alapozva országimázst kell építeni. Ilyen lehet<br />
a magyar zöldség, gyümölcs, a víziszárnyas,<br />
a pulyka és nem utolsósorban a „happy pig”,<br />
a „happy chicken”. Mi az, hogy happy Boldog.<br />
Boldog disznó, boldog csirke. Magyarországnak<br />
nemzetközi szinten deklarálnia kellene,<br />
hogy felhagy a robbantott – értsd iparszerű<br />
körülmények között tartott – csirke termelésével,<br />
és átáll a kapirgálós, kukoricával sárgára<br />
etetett szabadtartásos tenyésztésre. Ugyanezt<br />
kell megcsinálni a sertések egy részével is.<br />
A magyar föld, a kukorica utánozhatatlan ízt<br />
ad, amire Európa nagy vevő lenne.<br />
A lajoskomáromiak megkeresték a termékeiknek<br />
a piacot. Nem vártak az államra, hogy<br />
gondoskodjon róluk. Már csak azért sem, mert<br />
Raskó György – és nem csak ő – igen rossz véleménnyel<br />
van az állam egyes szereplőiről.<br />
Elsőként a munkaügyet és a környezetvédelmi<br />
hatóságot említi. Szerinte e szervek a legnagyobb<br />
ellenségei a magyar állattartásnak<br />
és kertészetnek. Az olaszországi, hollandiai<br />
és angliai állapotokkal összevetve kiderül,<br />
hogy ezek a magyar hatóságok szinte ellehetetlenítenek<br />
egy-egy ágazatot. Itthon például<br />
11 órás pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak,<br />
ami kizárja a napi háromszori<br />
fejést. A kampánymunkákat – lásd az aratást<br />
esős időben – sem veszik figyelembe, az optimális<br />
időpont ezért sokszor csúszik, ami miatt<br />
forintmilliók vesznek kárba egy-egy cégnél.<br />
Nyugaton ilyen nincs, ott a helyi érdeket tartják<br />
szem előtt. „Vajon mi értelme van például<br />
egymillió forintért zajvédelmi auditot készíteni<br />
a sertéstelepen, amikor az egy kilométerre<br />
található a falutól, zárt rendszerben működik,<br />
és csak a légkondi zümmögését hallani” – teszi<br />
fel a kérdést az ügyvezető, aki szerint a példák<br />
órákig sorolhatók, s a nagy baj az, hogy az<br />
agrártárca a kormányon belül tehetetlen a környezetvédelmi<br />
és a munkaügyi minisztérium<br />
irreális fellépéseivel szemben.<br />
•<br />
2009. augusztus
PONTszám.<br />
9<br />
Közös(ségi)<br />
kutatási<br />
projektek<br />
jesül a megjelölt határidőre) kapcsán ugyanekkor<br />
azt is felismerték, hogy az addiginál<br />
erősebb együttműködésre van szükség az<br />
egyes nemzetek kutatás-fejlesztési politikájának<br />
és projektjeinek összehangolásában. E<br />
törekvés jegyében az unió korábban 35, napjainkra<br />
pedig már 44 olyan összeurópai stratégiai<br />
kutatási projektet azonosított, amelyek<br />
a lisszaboni céloknak megfelelően segíthetik<br />
az európai kutatás-fejlesztés versenyképességét.<br />
A projektek kidolgozása a különböző<br />
keretprogramokban folyamatosan zajlik –<br />
sajnálatos módon eléggé mérsékelt magyar<br />
szerepvállalással. Ez persze részben érthető,<br />
hiszen sok olyan kutatási téma van, amelyben<br />
adottságaink és hagyományaink alapján aligha<br />
lehetünk erősek. Meglepő volna például,<br />
ha vezető szerepet töltenénk be a tengerbiológiai<br />
vagy éppen a sarkkutatási projektekben.<br />
Az már kellemetlenebb, hogy olyan témákban<br />
sem mindig sikerül kivívni a vezető szerepet,<br />
amelyekben kifejezetten erősek vagyunk.<br />
Ilyen például az Európai Neutronkutató Központ,<br />
amelynek helyszínéül Debrecen jó esélylyel<br />
indult, ám egyelőre a versenytársnak áll<br />
a zászló (lásd keretes írásunkat).<br />
szöveg: Kárpáti Gergely<br />
Magyarországon a Debrecen által<br />
megpályázott Európai Neutronkutató<br />
Központ kapcsán kerültek<br />
a figyelem középpontjába azok<br />
a stratégiai kutatási nagyprojektek, amelyeket<br />
az Európai Unió indított vagy tervez indítani<br />
abból a célból, hogy versenyben maradjon<br />
a kutatás-fejlesztésben Ázsiával és az Egyesült<br />
Államokkal szemben. Cikkünkben ezeket a –<br />
kutatási infrastruktúra bővítését célzó – projekteket<br />
tekintjük át, részben abból a szempontból,<br />
hogy melyek azok, amelyekben<br />
Magyarország markánsabb szerepet vállalhat.<br />
Lisszabon jegyében<br />
Az EU vezetőinek 2000-ben tartott lisszaboni<br />
tanácskozásán azt a célt tűzték ki, hogy 2010-<br />
re a közösség legyen a világ legversenyképesebb<br />
és legdinamikusabban fejlődő régiója.<br />
A célkitűzés (amely szinte biztosan nem tel-<br />
Az ötlettől az indulásig<br />
De miként is jelent meg az igény a nagy közös<br />
európai kutatás-fejlesztési projektekre<br />
Az ezredforduló környékén az unió vezetői<br />
is felismerték, hogy a legfejlettebb technológiák<br />
annyira tőke- és tudásigényesek, hogy<br />
kiérlelésük csak igen széles körű, nemzetek<br />
fölötti együttműködésben lehetséges. E felismerés<br />
nyomán kezdődtek egyeztetések<br />
arról, hogy milyen stratégia alapján lehetne<br />
kifejleszteni egyfajta összeurópai kutatási<br />
infrastruktúrát. A folyamat akkor kapott szervezeti<br />
formát, amikor 2002-ben megalakult<br />
az illetékes szervezet, az ESFRI (European<br />
Strategy Forum on Research Infrastructures<br />
– Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai<br />
Fóruma). Ez az intézmény 2004–2006 között<br />
2009. augusztus
10 PONTszám.<br />
A projektek<br />
negyedében<br />
lehet reális<br />
a magyar<br />
részvétel.<br />
elkészített egy listát a következő tíz–húsz<br />
évben szükséges, összeurópai fontosságú<br />
kutatási infrastruktúra-fejlesztési projektekről.<br />
Az előkészítési munka eredményeképpen<br />
2006-ban megszületett a menetrend (az<br />
úgynevezett roadmap), amelybe végül 35 kutatási<br />
projekt került. A projektek kiválasztásában<br />
az volt a szempont, hogy az infrastruktúra<br />
összeurópai érdeket szolgáljon, magas<br />
tudományos színvonalat képviseljen és az<br />
adott kutatási terület már valamelyest kiérlelt<br />
legyen. Az eredeti „útitervet” 2008 végére<br />
kibővítették, így a listán ma már 44<br />
projekt szerepel. A hazai kutatás-fejlesztési<br />
szakemberek<br />
szerint ezek mintegy<br />
neg yedében lehet reális<br />
a magyar részvétel is.<br />
Hazai keretek<br />
Az ESFRI felkérésére<br />
ebben az évben minden<br />
érintett tagország elkészíti<br />
a nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési<br />
roadmapjét. Ezeket a projekteket<br />
a tagállamok saját maguk, saját pénzből<br />
valósítják majd meg, az ESFRI itt csak egyfajta<br />
koordinátori, illetve katalizátorszerepet tölt<br />
be, vagyis segít abban, hogy az ugyanazon témában<br />
érdekelt felek egymásra találjanak. Magyarországon<br />
ezt a feladatot a 2009. tavaszi kormányátalakításig<br />
a kutatás-fejlesztésért felelős<br />
miniszter által felügyelt Nemzeti Kutatási és<br />
Technológiai Hivatal (NKTH), konkrétabban<br />
a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és<br />
Útiterv (NEKIFUT) program koordinálja.<br />
Ez évi teendők<br />
A NEKIFUT projekt jelenleg a nemzeti kutatási<br />
infrastruktúrát méri fel, az ezzel kapcsolatos<br />
átfogó fejlesztési stratégián dolgozik, továbbá<br />
igyekszik segíteni a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz<br />
való csatlakozást. Napjainkban<br />
kérdőíves felmérés készül, amelynek eredménye<br />
egy webes regiszter lesz, ezen a bázison<br />
lehet majd elindulni a nemzetközi kapcsolódási<br />
pontok megtalálásához. A következő lépés<br />
a nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési<br />
útiterv javaslatainak, ajánlásainak kidolgozása.<br />
A stratégia 2015-ig fogja vázolni a hazai kutatási<br />
infrastruktúra fejlesztését, a külföldi infrastruktúrákban<br />
való részvétel lehetőségét.<br />
Projektek magyar részvétellel<br />
Tekintsük át azokat az átfogó kutatásokat, amelyekben<br />
már ma is intenzív hazánk részvétele:<br />
1. ESS (European Social Survey – európai<br />
társadalmak összehasonlító vizsgálata)<br />
A neutronkutató központhoz hasonlóan<br />
ESS-ként rövidített projekt egy átfogó<br />
szociális kutatást foglal magában. Ennek<br />
során harminc európai ország politikai<br />
rendszerét, magatartásmintáit, attitűdjét,<br />
változó intézményrendszereit mérik fel<br />
szociológiai és politikatudományi szempontok<br />
alapján egy kétévente ismétlődő<br />
nemzetközi összehasonlító vizsgálat<br />
keretében. A projekt partnere Magyarországon<br />
a TÁRKI <strong>Zrt</strong>.<br />
2. CLARIN (Common Language Resources<br />
and Technology Infrastructure – közös nyelvi<br />
erőforrási és technológiai infrastruktúra)<br />
Az átfogó nyelvkutatási projekt magyar partnere<br />
az MTA Nyelvtudományi Intézete, amely<br />
a CLARIN regionális központjának a kialakításában<br />
vesz részt.<br />
3. ELIXIR (European Life-Science<br />
Infrastructure for Biological Information –<br />
program az európai biológiai adatforrások<br />
fenntarthatóságáért)<br />
A program célja olyan európai biológiai adatforrások<br />
felépítése, amelyeknek a pénzügyi<br />
háttere megalapozott, és hosszabb távon is<br />
fenntarthatók. A biológiai információk tárolási<br />
mechanizmusa gyors fejlődésen ment<br />
keresztül az elmúlt évtizedekben, de nagyon<br />
fontos, hogy a nyilvános, integrált, könnyen<br />
hozzáférhető és kereshető, folyamatosan<br />
frissülő biológiai adatbázis mindig elérhető<br />
legyen, forráshiány véletlenül se akassza meg<br />
a megfigyeléseket. Ezen az egyesített fenntartható<br />
bioinformatikai hálózaton egy konzorcium<br />
dolgozik, amelyben 13 ország 32 intézménye<br />
vesz részt. Magyarországot az MTA SZBK<br />
Enzimológiai Intézete képviseli.<br />
4. CESSDA (Council of European<br />
Social Science Data Archives – Európai<br />
Társadalomtudományi Adatarchívumok<br />
Tanácsa)<br />
A már 1976 óta működő CESSDA célja az<br />
európai szervezetek közötti ingyenes adatcsere-szolgáltatás,<br />
amelynek révén külföldi<br />
adatbankokban tárolt kutatásokhoz<br />
lehet hozzáférni. A hazai résztvevő szintén<br />
a TÁRKI.<br />
5. LIFE WATCH – Életfigyelő<br />
Hazai kutatók is részt vesznek annak a 19<br />
ország részvételével kidolgozott kutatási<br />
infrastruktúrának a létrehozásában, amely<br />
a biodiverzitást figyeli. A Life Watch segítségével<br />
a résztvevők számára kölcsönösen<br />
elérhetők az élőhelyek és a fajok már öszszegyűjtött<br />
adatai, valamint az alkalmazott<br />
technológiák.<br />
Meghatározó európai kutatásfejlesztési<br />
projektek<br />
A közös kutatási projektek közül az alábbiak<br />
azok, amelyek a leginkább meghatározónak<br />
mondhatók, s amelyekben elképzelhető a magyar<br />
részvétel is.<br />
2009. augusztus
PONTszám.<br />
11<br />
analízisével egy sor eddig nem vizsgál ható<br />
jelenség meghatározására is alkalmassá<br />
válnak.<br />
4. DARIAH (Digital Research Infrastructure<br />
for the Arts and Humanities – digitális kutatási<br />
infrastruktúra a bölcsészettudományok<br />
és a társadalomtudományok számára)<br />
A DARIAH projekt célja az, hogy európai integrációt<br />
valósítson meg a bölcsészettudományokkal<br />
és a társadalomtudományokkal<br />
kapcsolatos kutatási eredmények digitális<br />
megőrzésében.<br />
1. SHARE (Survey of Health, Ageing and<br />
Retirement – egészség, öregedés és nyugdíjazás<br />
felmérése Európában)<br />
A SHARE az európai elöregedés interdiszciplináris<br />
kutatása demográfiai, szociális és<br />
közgazdasági megközelítéssel. Valamennyi<br />
kontinens közül Európában élnek a legnagyobb<br />
arányban idős emberek, és a lakosság<br />
elöregszik. A kutatás során harmincezer ötven<br />
évnél idősebb ember státusát, kapcsolati<br />
hálóit, egészségi állapotát mérik fel a résztvevők.<br />
3. EISCAT (European Incoherent Scatter<br />
Radar – európai inkoherens szórási radar)<br />
A radar egy rendkívül drága, új megközelítésű<br />
űrfizikai kutatásokra is alkalmas eszköz,<br />
rádióantennái a visszavert spektrum<br />
5. E-ELT (European Extremly Large Telescope<br />
– különlegesen nagy európai teleszkóp)<br />
A csillagászatot forradalmasíthatja az a szupernagy<br />
teleszkóp, amelynek az eddigi vizsgálati<br />
eszközökhöz képest egy nagyságrenddel<br />
nagyobb átmérőjű, úgynevezett szegmentált<br />
tükre lesz.<br />
2. BBMRI (Biobanking and Biomolecular<br />
Resources Research Infrastructure – az európai<br />
biobankok óriásprojektje)<br />
Célja a genetikai és biobankok működtetésének,<br />
szabályozásának harmonizálása.<br />
Energiaprojektek<br />
Szintén hangsúlyos elem a legmodernebb energetikai projektek támogatása<br />
az atomenergia és a lézertechnológia frontjáról:<br />
1. HiPER (High Power Laser Energy Research Facility – nagy<br />
erejű lézerenergia kutatás)<br />
Egy leendő, hatalmas energianyereséggel működtethető lézerfúziós<br />
erőmű alapkutatása. A HiPER célja folyamatos fúziós<br />
ciklus alapjainak lefektetése, amihez a mostanitól teljesen eltérő<br />
jellegű lézeres technikára van szükség.<br />
2. IFMIF – (International Fusion Materials Irradiation Facility –<br />
nemzetközi fúziós besugárzó berendezés)<br />
Ez az anyagvizsgáló létesítmény abban segíthet, hogy az atommagfúziót<br />
energiatermelésre lehessen felhasználni.<br />
3. RJH – Jules Horowitz kutatóreaktor<br />
Az RJH célja olyan üzemanyagok fejlesztése, amelyek a jövő<br />
reaktoraiban, többek között a 4. generációs elektrogén reaktorokban<br />
is használhatók lesznek.<br />
Sikerül Nem sikerül<br />
Magyarország neve a nagy európai projektek közül ez ideig leginkább<br />
az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation<br />
Source for producing neutrons – ESS) kapcsán merült fel. Az egymilliárd<br />
eurós beruházás helyszínéül Debrecen jelentkezett, ám egyelőre<br />
– noha a „mérkőzés” még nem lefutott - alulmaradni látszik a versenyben<br />
a svédországi Lunddal szemben. Tudnivaló, hogy ezeknél<br />
a projekteknél nincs hivatalos döntéshozatali fórum, vagyis a döntés<br />
az érdekelt országok meggyőzése révén, egyfajta konszenzussal<br />
alakul ki. Az idén május 28-án tartott brüsszeli egyeztetésen azonban<br />
az érintett országok zöme a svéd helyszínt támogatta, Debrecen<br />
nem kapott támogatást, mint ahogy a szintén induló spanyol Bilbao<br />
is csak keveset. Vagyis az esélyeink egyelőre nem túl jók. A projekt<br />
– amelynek létrejöttét érthető módon a kormányzat is preferálná –<br />
esetleges elvesztése azért is volna sajnálatos, mert Magyarország<br />
kifejezetten erős a békés célú neutronkutatásban. Magyar kutató,<br />
Mezei Ferenc MTA-tag fizikus nevéhez fűződik például az ESS alapját<br />
képező elv, a hosszú impulzusú neutronforrás felfedezése.<br />
2009. augusztus
szemPONT.<br />
13<br />
Kilábalás kockázatokkal<br />
és mellékhatásokkal<br />
Interjú Almási Miklóssal<br />
16<br />
Az autóipar és a válság
szemPONT.<br />
13<br />
Kilábalás<br />
kockázatokkal és<br />
mellékhatásokkal<br />
Interjú ALmási miklóssal<br />
interjú: Banyár László<br />
PONT: Márciusban zárta le a pénzügyi<br />
válságról írott könyve (Hová tűnt a rengeteg<br />
pénz) kéziratát. Az azóta eltelt időszak történései<br />
nyomán hogyan látja: hol tartunk<br />
most<br />
Almási Miklós: Egyre több jel mutat arra,<br />
hogy az Egyesült Államok túljutott a válság<br />
legnehezebb fázisán. Vita van ugyan még<br />
arról, hogy a februári Obama-csomag hatásos-e,<br />
vagy esetleg újabbra lesz szükség, de<br />
az az érzésem, hogy ez a válság az USA-ban<br />
még az idén véget ér. 2010-ben aztán Európában<br />
is eljöhet a kilábalás.<br />
Persze vannak még kockázatok: Amerikában<br />
például még nem indult el a fogyasztás<br />
növekedése, ami ott kulcskérdés. Márpedig<br />
ez nem lesz egyszerű, hiszen épp most közölték,<br />
hogy a mintegy kétezer milliárd dolláros<br />
hitelkártyapiacon már 14 százaléknál<br />
tart a nem fizető ügyfelek aránya. Én azért<br />
bízom abban, hogy előbb-utóbb beindulnak<br />
a válság miatt elhalasztott céges vásárlások<br />
(például az IT-iparban), illetve a beruházások,<br />
hiszen ez hozza majd el a fellendülést<br />
a tengerentúlon és Európában is.<br />
A fejlett világ gazdasági rendszere tehát<br />
a jelek szerint megúszta a krízist, de ezért nagyon<br />
nagy árat kell fizetni. A gazdaságélénkítő<br />
csomagokkal sok ország óriási terheket<br />
vállalt, a munkanélküliség pedig az Egyesült<br />
Államokban már 10 százalék fölé emelkedett,<br />
sőt Európában van olyan ország (Spanyolország),<br />
ahol a 17–18 százalékot is eléri.<br />
PONT: És mi történt annak érdekében,<br />
hogy a válság kiváltó okait megszüntessék<br />
Hiszen tavaly óta szinte minden össznemzeti<br />
csúcs egyik meghatározó témája a pénzügyi<br />
rendszer szabályozásának szigorítása volt.<br />
A. M.: A bajt okozó hitel de rivatívákat<br />
ugyan szép csendben leépítették, de a pénzügyi<br />
szektor újraszabályozása véleményem<br />
szerint aligha valósul meg rövid időn belül.<br />
Ahhoz legalább még egy pofont kell kapnia<br />
a rendszernek. Kedvenc példám az értékpapírshortolás,<br />
amit a válság csúcspontján sok helyen<br />
betiltottak egy időre. Azután mégis engedték,<br />
hogy tovább folyjon a kikölcsönzött<br />
értékpapírok eladásával való spekuláció. Bár<br />
a volt német kancellár, Helmut Schmidt javasolta,<br />
hogy a jövőben csak akkor lehessen<br />
shortolni, ha valakinek a tulajdonában van az<br />
adott papír, ez egyelőre nem ment át a nemzetközi<br />
vitafórumokon. Ez jó példa arra, hogy<br />
miként változott a hangulat: először mindenki<br />
meg akar szabadulni a bajt hozó spekulatív<br />
eszköztől, később már inkább megfontolandónak<br />
nevezik, még később pedig legszívesebben<br />
nem is beszélnének róla.<br />
Ugyanez a hátraarc jellemzi egyébként<br />
az Egyesült Államokban Obamának<br />
Egyre<br />
több jel mutat<br />
arra, hogy az<br />
Egyesült Államok<br />
túljutott a válság<br />
legnehezebb<br />
fázisán.<br />
a pénzpiacok újraszabályozásával<br />
és a bankok szorosabb felügyeletével<br />
kapcsolatos tervét is.<br />
Kezdetben még a nagy pénzintézetek<br />
vezetői is készségesnek<br />
mutatkoztak a szabályozás<br />
reformjára. Persze,<br />
hiszen kellett nekik az állami<br />
mentőöv. Most viszont, hogy túlélték<br />
a krízist, egyre hangosabban beszélnek<br />
arról, hogy minek ezek a reformok, amelyek<br />
szerintük túlszabályozzák a piacot, és megfojtják<br />
a kezdődő fellendülést. Mostanra<br />
a demokraták közül is kezdenek kihátrálni<br />
az ügy mögül, pedig korábban ők szorgalmazták<br />
leginkább.<br />
Mindez persze egy tágabb kérdéskörnek<br />
is része, amelyet mostanában feszegetnek az<br />
amerikai sajtóban is: vagyis hogy a tényleges<br />
hatalmat a választott szervek birtokolják-e,<br />
avagy azok a nagyvállalatok, lobbicsoportok,<br />
amelyeket senki sem választott Egyértelmű,<br />
hogy a válság óta a hatalmi viszonyok eltolódásának<br />
vagyunk a tanúi. Ennek jele az is,<br />
hogy az utóbbi hónapokban több egyesült államokbeli<br />
nagybank is jelezte: inkább visszafizeti<br />
az állami segítséget, csak hogy az állam<br />
ne tudjon beleszólni az ügyeibe.<br />
PONT: A válság a Távol-Keletet a világ<br />
többi részénél jóval kevésbé rázta meg. Lehet,<br />
hogy ez a régió Amerikával ellentétben megerősödve<br />
kerül ki ebből a krízisből<br />
A. M.: Igen, és erre senki sem számított.<br />
Hiszen a válság kezdetén ott is estek az árfolyamok,<br />
és elkezdődtek az üzembezárások.<br />
De aztán túlélték ezt az<br />
időszakot, és robognak tovább<br />
– elsősorban persze Kína, ahol<br />
még idén is 7–8 százalékkal<br />
nőhet a GDP. Kína sikerének<br />
a titka sokak szerint az, hogy<br />
nem fogadta meg azokat a tanácsokat,<br />
amelyeket még az<br />
előző, az 1997-es ázsiai válság<br />
2009. augusztus
14 szemPONT.<br />
idején adott a Nemzetközi Valutaalap a térségbeli<br />
országoknak. A gyors kilábalásában<br />
persze főszerepet játszik a <strong>nyugat</strong>itól eltérő<br />
gazdasági-pénzügyi rendszer is, amelyet egy<br />
monolit diktatúra irányít. Európában például<br />
elképzelhetetlen, hogy Angela Merkel utasítást<br />
adjon a Bundesbanknak francia cégek<br />
felvásárlására. Kínában viszont a központi<br />
vezetés még a válság előtt eldöntötte, hogy<br />
az állami devizatartalékok terhére <strong>nyugat</strong>i<br />
vállalatokba fektetnek. A válság kitörését<br />
követően kicsit alábbhagyott ez a lendület,<br />
most azonban megint erősödni látszik a dollártartalékok<br />
működőtőkévé alakításának<br />
irányvonala.<br />
PONT: Ön szerint milyen világ következik<br />
a krízis után<br />
A. M.: Az a tippem, hogy a válság után<br />
nagy lehetőségek nyílnak azon vállalkozások<br />
előtt, amelyek most a fogukat összeszorítva<br />
valahogyan túlélik azt, és okosan tudnak<br />
gazdálkodni. A válság ugyanis olyan,<br />
mint egy rosta: sokakat kiejt a versenyből.<br />
Akik viszont megmaradnak,<br />
előnyből indulnak a fellendülés<br />
idején. Persze a munkanélküliség<br />
még sokáig okoz majd<br />
gondot, hiszen az kezd enyhülni<br />
a legkésőbb. A középosztályoktól<br />
lefelé még sokáig<br />
lesz nehéz az élet.<br />
Magában<br />
a rendszerben<br />
legfeljebb kisebb<br />
kozmetikázások<br />
várhatók.<br />
PONT: Melyek lehetnek a válság utáni fellendülés<br />
motorjaként szolgáló szektorok vagy<br />
üzleti területek<br />
A. M.: Globálisan előtérbe kerülnek például<br />
a különböző zöld programok, amelyek<br />
óriási lehetőségeket rejtenek. Csakúgy, mint<br />
a biotechnológia, amely szintén az egyik fő<br />
motorja lehet a gazdaságnak, minden pozitívumával<br />
és negatívumával együtt. Kérdés<br />
például, hogy meddig lehet fenntartani a génmódosított<br />
növények behozatalának tilalmát<br />
Európában. Ugyanígy kérdés, hogy fenntartható-e<br />
Európában az őssejtek kutatásának és<br />
felhasználásának a korlátozása – különösen,<br />
hogy a Távol-Keleten ezt lehetővé tették, s<br />
így piaci előnyhöz jutottak. Magyarországnak<br />
egyébként a biotechnológia óriási kitörési<br />
pont lehetne: a szegedi iskola kutatási eredményei<br />
ugyanis világszinten is kiemelkedők.<br />
PONT: Mennyire hagy nyomot a krízis<br />
a világkapitalizmus fennálló rendszerén, illetve<br />
mennyire változtatja meg azt<br />
Almási Miklós<br />
Esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár.<br />
1932-ben született Budapesten. 1954-ben<br />
szerzett filozófusi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi<br />
Karának filozófia szakán.<br />
Ezt követően az MTA aspiránsa volt Lukács<br />
Györgynél. 1957-ben az ELTE esztétikai tanszékén<br />
lett adjunktus, ahonnan 1958-ban<br />
politikai okokból távoznia kellett. Egy ideig<br />
középiskolában tanított, majd 1962-ben<br />
a Színháztudományi Intézet csoportvezetője,<br />
1976-ban a vezetője lett. 1978-ban visszakerült<br />
az ELTE esztétikai tanszékére, ahol<br />
egészen 1997-ig tanszékvezető egyetemi<br />
tanárként dolgozott. Itt alapította meg kollégáival<br />
1992-ben a kommunikáció szakot<br />
(ELTE Media Center). 2002-ben ment nyugdíjba,<br />
de 2007-ben emeritálták, jelenleg is<br />
oktat. 1966-ban védte meg a filozófiai tudományok<br />
kandidátusi, 1972-ben pedig a doktori<br />
értekezését. 1987-ben a Magyar Tudományos<br />
Akadémia levelező-, majd 1994-ben<br />
rendes tagjává választották. Munkásságát<br />
kétszer ismerték el József Attila-díjjal, 2004-<br />
ben pedig Széchenyi-díjat kapott. Írásaiban<br />
kezdetben drámaelmélettel és filozófiai<br />
esztétikával foglalkozott. Az utóbbi években<br />
érdeklődése a modern gazdaság fejlődése,<br />
az ezredforduló ipari társadalmának<br />
és gazdaságstruktúrájának filozófiai és szociológiai<br />
kérdései felé fordult. E témákkal<br />
foglalkozik többek közt a Léghajó Manhattan<br />
felett (1992), a Napóra a Times Squareen<br />
(1995), az Üveggolyók (1998) és legutóbb<br />
a Hová tűnt a rengeteg pénz Válságkönyv<br />
(2009) című munkáiban.<br />
A. M.: A jelek szerint kevésbé,<br />
mint korábban gondoltuk. A válság<br />
kapcsán ugyan valószínűleg<br />
kissé visszaszorul majd<br />
a fejlett világ eddigi fogyasztásmániája,<br />
de ez szerintem<br />
csak átmeneti jelenség lesz.<br />
Magában a rendszerben legfeljebb<br />
kisebb kozmetikázások várhatók. Jó<br />
példa erre Obamának az egészségbiztosítás<br />
kiterjesztésére vonatkozó javaslata: ezt is egyre<br />
többen támadják, pedig ez a lépés – amely<br />
egyfajta emberarcúságot hozott volna az amerikai<br />
kapitalizmusba – kezdetben nagy támogatottságnak<br />
örvendett. Az látszik, hogy az<br />
Egyesült Államokban nem lesz újabb roosevelti<br />
korszak, hiszen az ezermilliárd dolláros<br />
Obama-csomagból – amelynek eredetileg<br />
csaknem egyharmadát közberuházásokra<br />
költötték volna – az idő előrehaladtával folyamatosan<br />
szorulnak ki a munkahelyek teremtését<br />
célzó programok.<br />
A válság kapcsán mindenesetre egyértelműen<br />
felértékelődtek a kapitalizmus euró pai,<br />
2009. augusztus
szemPONT.<br />
15<br />
Biotechnológia: kitörési pont lehet<br />
őstermelők:<br />
kihaszálatlan adottságok<br />
vagyis német–francia modelljének a megoldásai.<br />
Hosszú idő után ugyanis ismét középpontba<br />
került a tétel, miszerint a gazdasági fejlődés<br />
nem szabad, hogy öncél legyen, hanem arra az<br />
emberek életminőségének a javítása érdekében<br />
van szükség. Márpedig a kontinentális Európa<br />
jobban teljesít, mint az angolszász világ.<br />
Többen újra elővették a Római Klub<br />
1972-es, A növekedés határai című könyvét<br />
is. Megint erőre kaptak azok a vélemények,<br />
amelyek magát a fejlődés mítoszát kérdőjelezik<br />
meg, azt állítva, hogy éppen a fejlődés<br />
hajhászása az, ami az egész világgazdaságot<br />
katasztrófába döntheti. Hiszen nincs például<br />
elegendő földterület ahhoz, hogy Kínában és<br />
Indiában is annyi húst fogyasszanak az emberek,<br />
mint a fejlett világban. Egyesek szerint<br />
a jövőbeli válságok elkerüléséhez éppen az<br />
kellene, hogy a gazdasági növekedés nullára<br />
csökkenjen.<br />
PONT: Magyarország számára milyen<br />
tanulságai vannak a válságnak<br />
A. M.: Úgy gondolom, hogy Magyarországon<br />
legelőször 2011-ben várható fellendülés –<br />
hacsak nem sikerül találni egy surranópályát,<br />
amelyen hamarabb tudunk kievickélni a bajból.<br />
Ami a tanulságokat illeti, a válság rávilágított<br />
a gazdaság szerkezetének hiányosságaira.<br />
Főleg arra, hogy túlzott az ország függősége<br />
az exporttól. Látszik az is, hogy hiba volt<br />
a hazai ipart olyan mértékben leépíteni, mint<br />
ahogyan az a rendszerváltást<br />
követően történt, inkább modernizálni<br />
kellett volna a kapacitásokat.<br />
Egész iparágak<br />
tűntek el ugyanis az országból,<br />
ami tovább fokozta a gazdaság<br />
külső függőségét.<br />
Tanulság, hogy kellenek olyan exportcikkek,<br />
amiket a hagyományos piacaink<br />
mellett máshol – mondjuk az arab országokban<br />
vagy a Távol-Keleten – is el lehet adni.<br />
Ebben a folyamatban kulcsszerep juthatna<br />
például a mezőgazdaságnak. Nem is értem<br />
a kormányzatot, hogy miért nem törekszik<br />
sokkal jobban ennek az ágazatnak a megerősítésére,<br />
korszerűsítésére.<br />
PONT: Milyennek ítéli a hazai kormány<br />
válságkezelési lépéseit<br />
A. M.: A kormány megfogadta ugyan<br />
a Valutaalap tanácsait, de ezt szerencsére<br />
eléggé megfontoltan tette. Ehhez persze hozzátartozik<br />
az is, hogy az elmúlt évtizedben az<br />
IMF stílusa is sokat puhult, lásd például a költségvetési<br />
hiány mértékét, amivel kapcsolatban<br />
egészen rugalmasnak bizonyultak.<br />
A kormányzat válságkezelő munkája nekem<br />
összességében tetszik: szép csendben<br />
teszik a dolgukat, s mostanra a legnagyobb<br />
lyukakat sikerült is befoltozni a költségvetésben.<br />
Ennek is köszönhető, hogy a forint árfolyama<br />
erősödni tudott. Ráadásul a meghozott<br />
Egy uszály<br />
nehezebben<br />
fordul, mint egy<br />
gyorsnaszád.<br />
kiadáscsökkentő intézkedések<br />
több eleme valószínűleg megmarad<br />
a következő kormányok<br />
idején is, hiszen nem nagyon<br />
van más választás. Ekkora gazdaságpolitikai<br />
fordulatot ilyen<br />
rövid idő alatt egy nagyobb országban<br />
(például Lengyelországban) aligha<br />
lehetett volna végrehajtani – már csak azért<br />
sem, mert egy uszály nehezebben fordul, mint<br />
egy gyorsnaszád. Ezért is mondom, hogy van<br />
esély egyfajta surranópályán hamarabb kijutnunk<br />
a válságból, mint a térség más országainak.<br />
PONT: Végül: milyen hatással van a válság<br />
a magyar társadalomra<br />
A. M.: A válság leginkább érezhető hatása<br />
a társadalmi szolidaritás szinte teljes szétesése:<br />
ebben a helyzetben mindenkit csak<br />
a saját túlélése foglalkoztat. De fontos következmény<br />
az is, hogy egyre több a perspektíva<br />
nélküli ember. Szintén idetartozik az életforma<br />
eldurvulása, amivel már a közértben<br />
is találkozik az ember. Érdekes az is, hogy<br />
a baloldalt máskor erősítette a válság, most<br />
viszont éppen a fordítottja történik – nemcsak<br />
itthon, hanem egész Európában. Ennek<br />
oka szerintem az, hogy a baloldalnak jelenleg<br />
nincs igazi víziója. Az „emberarcú kapitalizmus”<br />
szlogenjének ma nincs különösebb<br />
vásárlóértéke.<br />
•<br />
2009. augusztus
16 szemPONT.<br />
Az autóipar<br />
szöveg: V. Pap Zsófia<br />
A<br />
gépjárműiparban mikor<br />
lehet vége a termelés<br />
csökkenésének, mikor<br />
juthatnak levegőhöz<br />
a beszállítók Milyen változást hozhat<br />
a piacon a válság, előretörnek-e a környezetbarát,<br />
takarékos autók, és a termelés mennyire<br />
költözhet keletre Körkérdésünkben ezekre<br />
a kérdésekre kerestük a választ az iparág<br />
képviselőitől.<br />
Jövőre ismét lendületben<br />
Az autógyártás a legnagyobb szinergikus hatással<br />
bíró iparág, ezért helyzetének alakulása<br />
kulcsfontosságú a gazdasági válságból való<br />
kilábalás szempontjából – nyilatkozta a PONT<br />
kérdésére Gablini Gábor, a Magyar Gépjármű-<br />
Márkakereskedők Országos Szövetségének<br />
elnöke. Mint elmondta, az Európai Bizottság<br />
is ezért kérte az unió tagállamait, hogy a gépkocsik<br />
iránti kereslet visszaesését próbálják<br />
vásárlásösztönző programokkal tompítani.<br />
Gablini<br />
Gábor<br />
Az autógyártás<br />
2010 második<br />
félére jöhet ismét<br />
lendületbe.<br />
és a válság<br />
E programoknak köszönhető,<br />
hogy az év végén néhány<br />
hónapra leállított autógyártó<br />
szalagokat Európa számos<br />
országában újra lehetett indítani.<br />
A vásárlásösztönző programok<br />
főleg a kis- és közepes kategóriájú<br />
gépkocsik iránti keresletet<br />
gerjesztették, aminek révén Magyarországon<br />
a szentgotthárdi Opel-gyár és a győri Audi is<br />
újra növelni tudta a termelést, s a beszállítók<br />
is elkezdhettek dolgozni. Gablini Gábor szerint<br />
az autógyártás 2010 második félére jöhet<br />
ismét lendületbe. Addig szinte mindenhol<br />
reorganizáció folyik, hiszen az utóbbi években<br />
a gépkocsik több mint 30 százalékát világszerte<br />
raktárra gyártották. Az átalakítások<br />
a termelőkapacitások 20–30 százalékos szűkülésével,<br />
valamint szükségszerűen munkahelyek<br />
megszűnésével is együtt járnak.<br />
Ami a gépjármű-kereskedelmet illeti, már<br />
2002-ben látható volt, hogy a kereskedőhálózatok<br />
Európa-szerte túlméretezettek, és legalább<br />
30 százalékos csökkenés vetíthető előre.<br />
A magyarországi hálózatok 2008 elejéig<br />
nem voltak ennyire túltervezettek, azonban<br />
a válság nálunk is jócskán felülírta az előrejelzéseket.<br />
2004-ben itthon csaknem 240 ezer<br />
személy- és kishaszonjárművet értékesítettek,<br />
ami <strong>nyugat</strong>i szakértők szerint – normális gazdasági<br />
fejlődés mellett – 2010-re akár a 300<br />
ezret is elérhette volna. A kereskedők erre<br />
a várakozásra alapozva bővítették a magyarországi<br />
hálózatokat is, amelyekben már a tavalyi<br />
178–180 ezer darab körüli értékesítésnél<br />
is jelentkeztek fölös kapacitások. Az idei<br />
év fejleményei pedig minden korábbi várakozásnál<br />
rosszabbak, hiszen 2009-ben előreláthatólag<br />
mindössze 80–85 ezer, jó esetben<br />
90 ezer gépjármű értékesítése történhet meg.<br />
Ezért a magyarországi autókereskedelemben<br />
nemhogy a fény nem látszik az alagút végén,<br />
de a nehézségek java is hátravan még. Ráadásul<br />
arra sem látszik esély, hogy a környező<br />
országokban elfogadott keresletélénkítő intézkedéseket<br />
nálunk is bevezessék. Elindult<br />
a márkakereskedői hálózatok szűkítése, s<br />
mostanra a finanszírozók is a prudens működést<br />
helyezik előtérbe. A válság felgyorsítja<br />
a környezetbarát, takarékos gépjárművek<br />
térnyerését, amelyek fejlesztésében Európa<br />
és Ázsia megelőzte az Egyesült Államokat. Az<br />
elmúlt öt-hat évben a zöld technológia gyakorlatilag<br />
szériaéretté vált, s 2010-től jelentős<br />
arányban fognak megjelenni a kínálatban az<br />
alternatív hajtású gépjárművek és a kiemelten<br />
környezetbarát technológiák is.<br />
Mentőöv az autógyártóknak<br />
A gépkocsiipari beszállítók ma a túlélésért<br />
küzdenek, sokszor a szakképzett munkaerő<br />
egy részének elbocsátásával. A Magyar Járműalkatrész-gyártók<br />
Országos Szövetségének<br />
elnöke, Rupp Herbert szerint tagcégeik<br />
35–40 százalékánál érezhető a válság. Ők<br />
az előző évekhez képest 15–20 százalékos<br />
termelés-visszaeséssel kénytelenek szembesülni.<br />
Vannak azonban olyan tagjaik is,<br />
amelyek bővülésről számoltak be. A hosszú<br />
ideje Magyarországon élő és dolgozó né-<br />
Rupp<br />
Herbert<br />
2009. augusztus
szemPONT.<br />
17<br />
met szakember szerint a külföldi autóipari<br />
alkatrészgyártó cégek, ha már mindenképp<br />
létszámot akarnak csökkenteni, akkor ezt<br />
inkább Nyugat-Európában teszik, hiszen<br />
még mindig olcsóbb Magyarországon termelniük.<br />
Egyes tagvállalataik például a gépkocsigyártásban<br />
felszabadult kapacitásaikat<br />
más irányból érkező megrendelésekkel tudták<br />
lekötni. A szövetség tagjainál eddig 5–6<br />
százalékos létszámcsökkentést regisztráltak,<br />
amely mintegy 3500 munkahely megszűnését<br />
jelentette. A szakember szerint az autóiparban<br />
– amely Magyarországon összességében<br />
100–150 ezer embert foglalkoztat, akik közül<br />
eddig 8500-an kerültek utcára – a munkahelyek<br />
számának 5–10 százalékos esésére lehet<br />
számítani. Rupp Herbert úgy véli: az követi<br />
el a legnagyobb hibát, aki a válság alatt pánikba<br />
esik, és hagyja átcsapni a hullámokat<br />
a feje fölött, miközben a <strong>nyugat</strong>i világban<br />
már egyértelmű jelei vannak az enyhülésnek.<br />
Az iparág tehát már elérte a mélypontot, vagy<br />
legalábbis igen közel van hozzá. A hazai autóipari<br />
beszállítók így jövőre várhatóan már<br />
élénküléssel számolhatnak, 2010 második<br />
felére pedig a fellendülés komolyabb jelei<br />
is valószínűsíthetők. A válság középtávon<br />
fel fogja gyorsítani a környezetbarát hibrid<br />
gépkocsik térnyerését, rövid távon azonban<br />
az alacsonyabb fogyasztású autók piacán<br />
lesz erős a növekedés. Ebben szerepe van<br />
a roncsprémiumnak is – legalábbis ott, ahol<br />
éltek ezzel. A szakember megemlítette Szlovákiát,<br />
ahol a roncsprémium bevezetése után<br />
májusban már 28 százalékkal több gépkocsit<br />
adtak el, mint az előző év azonos időszakában.<br />
Ezzel szemben a magyar állam továbbra<br />
is a „nemzet fejős tehenének” tekinti az autós<br />
társadalmat – mondta a szakember.<br />
Varga<br />
Zsombor<br />
A roncsprémium jótékony hatása<br />
Az iparág globális szinten 2011-re térhet magához<br />
– felelte kérdésünkre Varga Zsombor,<br />
a Ford Közép- és Kelet-európai Értékesítő Kft.<br />
PR- és kommunikációs igazgatója. A kép azért<br />
csalóka, mert bár úgy tűnhet, hogy a válság<br />
elérte a mélypontját, a visszaesés a számos<br />
országban bevezetett roncsautó-prémium<br />
híján sokkal drasztikusabb lett volna. Ennek<br />
az intézkedésnek az EU-n belül különösen<br />
Németországban, Franciaországban, Olaszországban<br />
és – friss bevezetése óta – Nagy-Britanniában<br />
volt szerepe. Az Egyesült Államokban,<br />
ahol még csak most tervezik bevezetni,<br />
az európainál jóval nagyobb zuhanást produkált<br />
a gépjárműpiac. A korábbinál is hangsúlyosabb<br />
szerepet kapott Kína, amelynek<br />
piaca a válság ellenére is növekedett, s jelenleg<br />
a világ első számú autópiacának számít.<br />
Ez várhatóan így is marad mindaddig, amíg<br />
a <strong>nyugat</strong>i államok gazdasága újra felívelő pályára<br />
áll. Mindazonáltal a szakember úgy gondolja,<br />
hogy érzékelhetők az első pozitív jelek,<br />
és hamarosan elindulhat a lassú fellendülés,<br />
de időbe telik, amíg az eladások újra elérik<br />
a 2007–2008-as szintet.<br />
Hazai viszonylatban sem számíthatunk<br />
korábban javulásra. Az iparág az elmúlt néhány<br />
évben számos tényezőnek köszönhetően<br />
(alacsony kezdőrészlettel, rendkívül<br />
hosszú finanszírozási futamidővel, könnyen<br />
elérhető hitelek) már-már irreális eladási számokat<br />
produkált Magyarországon. Ennek korrekciója<br />
törvényszerű volt, vagyis nem csak<br />
a válságnak tudható be. A szakember szerint<br />
ugyanakkor a piac viszonylag jól vészeli át<br />
a nehéz időszakot, annak ellenére, hogy a hazai<br />
vásárlásokat a hitellehetőségek drasztikus<br />
beszűkülése, a devizaárfolyamok kedvezőtlen<br />
alakulása és az áfa-emelés egyaránt sújtja.<br />
A piac drámai, mintegy felére való csökkenése<br />
azonban kiélezi a versenyt, és az eddigieknél<br />
is nagyobb terheket rak a márkakereskedőkre.<br />
Az egyetlen lehetséges megoldásként<br />
minden gyártó piaci részesedésének a növelésére<br />
törekszik. A Ford, amely 2008 novembere<br />
óta őrzi piacvezető pozícióját, 2009 első<br />
félévében 2,7 százalékponttal, 14,2 százalékra<br />
növelte részesedését a hazai személyautó- és<br />
haszongépjármű-piacon az előző év azonos<br />
időszakához képest, és magasan megelőzi<br />
versenytársait az egy értékesítési pontra jutó<br />
átlagos értékesített darabszámban, ami kiemelt<br />
jelentőségű a hálózat szempontjából.<br />
A cég fontosnak tartja az aktív gépkocsipark<br />
nyomon követését és minőségi szolgáltatások,<br />
vonzó ajánlatok révén a lehető legtöbb<br />
ügyfél kiszolgálását. Úgy vélik, az új autók értékesítésének<br />
visszaesésével és az ezzel járó<br />
jutalékok elmaradásával a folyamatos működést<br />
leginkább a szervizkapacitások minél<br />
jobb kihasználtsága biztosíthatja. A szakember<br />
szerint a termelés racionalizálása mindenképpen<br />
várható, a Ford esetében ugyanakkor<br />
ez a már a válság előtt meghirdetettek szerint<br />
történik a méretgazdaságosságból fakadó<br />
költségcsökkentési lehetőségek kiaknázása<br />
érdekében. <br />
•<br />
2009. augusztus
forrásPONT.<br />
19<br />
Biztos kéz:<br />
lánctartozások helyett<br />
22<br />
Hitelezés:<br />
túl a mélyponton
forrásPONT.<br />
19<br />
Biztos kéz:<br />
lánctartozások helyett<br />
összeállította: Banyár László<br />
Június 22-én fogadta el az Országgyűlés<br />
a Gyorsítás–2 névre keresztelt<br />
törvénycsomagot (2009. évi LVII. törvény),<br />
amelynek célja – szemben a tavaly<br />
elfogadott, főként a kiemelt beruházások<br />
eljárásait egyszerűsítő Gyorsítás–1 csomaggal<br />
– valamennyi építési beruházás mielőbbi megvalósulásának<br />
elősegítése a válságban lévő<br />
építési ágazat kilábalása érdekében. A több<br />
törvény módosítását magában foglaló csomag<br />
egyik legfigyelemreméltóbb részét azok az<br />
intézkedések képezik, amelyek az építőipari<br />
lánctartozások megfékezését célozzák. A legnagyobb<br />
figyelem közülük is az osztrák mintát<br />
követő „biztos kéz” rendszerének bevezetését<br />
kíséri, amelynek központi eleme az építtetői<br />
fedezetkezelő intézménye. A fedezetkezelőre<br />
vonatkozó részletes működési szabályokat<br />
kormányrendeletben rögzítik, amely lapzártánk<br />
idején még véglegesítés előtt állt. Az október<br />
1-jétől bevezetendő rendszer működéséről<br />
dr. Szaló Pétert, a Nemzeti Fejlesztési és<br />
Gazdasági Minisztérium területfejlesztési és<br />
építésügyi szakállamtitkárát kérdeztük.<br />
Valamit tenni kellett<br />
„Az építtetői fedezetkezelő intézményének<br />
bevezetése egy nagy csomag része, amivel<br />
a kormányzat az építőiparban kialakult válsághelyzetet<br />
próbálja kezelni” – tudtuk meg<br />
a szakállamtitkártól, aki rámutatott: a válság<br />
miatt csökkentek a megrendelések, ezért<br />
erősödött az a tendencia, hogy a kivitelező<br />
cégek irreálisan alacsony árakon is hajlandók<br />
elvállalni munkákat. Ezek után aztán vagy<br />
a közterheket nem fizetik ki, vagy pedig az<br />
alvállalkozókkal szemben maradnak adósok.<br />
Mindez tovább növelte a lánctartozások összegét,<br />
amelyet az építőipar képviselői egyébként<br />
is százmilliárdos nagyságrendűre becsülnek.<br />
„Úgy gondolom, hogy a jogszabálycsomag<br />
nélkülözhetetlen. Egy példán keresztül hadd<br />
illusztráljam. Egy állami és uniós forrásokból<br />
megvalósult kaposvári beruházás egyik alvállalkozója<br />
csődhelyzetben volt és sejteni lehetett,<br />
hogy nem tud majd eleget tenni fizetési<br />
kötelezettségeinek. Ugyanakkor az irányító<br />
hatóságnak, illetve a közreműködő szervezetnek<br />
nincs jogi alapja arra, hogy ne fizesse<br />
ki a projektgazdát. Hiszen adott volt a szerződés,<br />
mögötte pedig a teljesítési igazolás. A cég<br />
megkapta a járandóságát, majd csődbe ment,<br />
az alvállalkozói pedig ott maradtak pénz nélkül”<br />
– emlékezett vissza dr. Szaló Péter, aki<br />
szerint ez az esemény adta meg az utolsó lökést<br />
ahhoz, hogy a döntéshozók átgondolják:<br />
visszás az a helyzet, hogy az államnak semmiféle<br />
eszköz nincs a kezében a hasonló esetek<br />
megelőzésére. Az Országgyűlés Gazdasági és<br />
Informatikai Bizottsága által létrehozott ad<br />
hoc bizottság széles körű egyeztetések után<br />
elkészítette az építőipar válságának kezeléséhez<br />
szükséges intézkedésekről szóló határozattervezetet,<br />
amelyet idén május 12-én többpárti<br />
konszenzussal fogadott el a parlament.<br />
Ennek a határozatnak a folyománya az a jogszabálycsomag,<br />
amelynek jó részét júniusban<br />
fogadta el az Országgyűlés, októbertől pedig<br />
életbe is lép, a még elfogadásra váró kiegészítő<br />
rendeletekkel együtt.<br />
Irreális árral szemben<br />
„Célunk a jövőbeni lánctartozások kialakulásának<br />
megakadályozása” – mondta a szakállamtitkár,<br />
aki szerint a kivitelezést megelőző<br />
fázisban az a fő cél, hogy ne lehessen irreálisan<br />
alacsony árat kínálva közbeszerzési eljárást<br />
nyerni, mert ez a melegágya a későbbi<br />
lánctartozásoknak. A jogszabálycsomagnak<br />
Az Országgyűlés 36/2009. (V. 12.) számú határozatában felkérte a kormányt<br />
intézkedési munkacsoportok létrehozására, amelyek feladata<br />
az építésgazdaság válságjelenségeit okozó tényezők kezelésével kapcsolatos<br />
intézkedések kidolgozása azonnal, rövid és hosszú távon. Az<br />
azonnal megvalósítandó intézkedések között említette a határozat<br />
azt, hogy a kormányzat szakmai szervezetek bevonásával intézkedjen<br />
az EU fejlesztési forrásaiból megvalósuló építési beruházások<br />
hatékonyságának vizsgálatáról, eredményességének ellenőrzéséről,<br />
s gondoskodjon az építéshez kapcsolódó kifizetések határidejének<br />
betartásáról. A rövid távon megvalósítandó intézkedések között említette<br />
a határozat az építéshez kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát<br />
és az eljárások teljes körének további gyorsítási lehetőségeit,<br />
középtávon pedig támogassa a szakmai szervezetek önszabályozó<br />
tevékenységét, illetve a kkv-szektor erősítése érdekében segítse az<br />
önkéntesen, alulról szerveződő építőipari klaszterek kialakulását.<br />
2009. augusztus
20 forrásPONT.<br />
része ezért egy olyan rendelet is, amely szigorúan<br />
meghatározza az építési beruházásoknál<br />
a közbeszerzések elbírálása során<br />
figyelembe veendő szempontokat. „Szeretnénk<br />
kizárni, hogy az ajánlatkérők kizárólag<br />
Dr. Szaló Péter<br />
az ár alapján döntsenek. Ezért<br />
előírjuk, hogy az értékelési<br />
kritériumok között szakmai,<br />
nemzetgazdasági szempontok<br />
is legyenek: például hogy ténylegesen<br />
foglalkoztat-e az illető<br />
vállalkozás építőipari szakmunkásokat,<br />
vagy az egész cég csak egy „táskás ember”.<br />
Emellett a jövőben csak azok a szakmai<br />
feltételeket teljesítő építőipari vállalkozások<br />
kaphatnak megbízást vállalkozói kivitelezésre,<br />
amelyek regisztrálják magukat a Magyar<br />
Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett<br />
névjegyzékben.<br />
Híd a megrendelő és a kivitelező között<br />
A „biztos kéz” program, ezen belül az építtetői<br />
fedezetkezelő intézményének a bevezetése<br />
már a kivitelezés munkafolyamatában megpróbálja<br />
csökkenteni a kivitelezési szerződés<br />
két oldalán álló felek kockázatait. A rendszer<br />
alapgondolatát az Ausztriában működő<br />
Treuhand képezi, amelyet alapvetően fogyasztóvédelmi<br />
célra hoztak létre: ez az építtető<br />
pénzét kezeli, de csak akkor enged kifizetést,<br />
ha a beruházás a megfelelő minőségben készül<br />
el – ily módon tehát megelőzi, hogy a kivitelező<br />
„lelépjen” a megrendelő által adott<br />
előleggel. A magyar „biztos kéz” ennél tovább<br />
A rendszer<br />
alapgondolatát<br />
az osztrák<br />
Treuhand<br />
szolgálatta.<br />
megy: nemcsak a megrendelőt<br />
védi, hanem a kivitelezőt is.<br />
Ráadásul ez a lehetőség nem<br />
kizárólag a sorban legelöl álló<br />
vállalkozás (a fővállalkozó) számára<br />
áll fenn, de a teljes alvállalkozói<br />
piramis, vagyis a projektben részt<br />
vevő összes vállalkozásnak is.<br />
A fedezetkezelő alkalmazása október<br />
1-jétől két körben lesz kötelező: elsősorban<br />
természetesen a közpénzből megvalósuló építési<br />
beruházásoknál (amelyek összegüknél<br />
fogva a közbeszerzés hatálya alá tartoznak),<br />
másodsorban azoknál az építési beruházásoknál,<br />
amelyek elérik az uniós közbeszerzési<br />
értékhatárt. Ez napjainkban 5 millió 150<br />
ezer euró, azaz mintegy 1,4 milliárd forint,<br />
vagyis az építkezések többsége azért nem tartozik<br />
ebbe a kategóriába. Ezzel együtt persze<br />
bármely magánépíttető is választhatja majd<br />
ezt a megoldást, ha vállalja a költséget, ami<br />
várhatóan a beruházás 1 százaléka körül lesz<br />
– ennyit kell tehát fizetni azért, hogy mind az<br />
építtető, mind az építő biztonságban érezze<br />
magát. Persze utóbbi esetben a megállapodáshoz<br />
szükséges a kivitelező hozzájárulása<br />
is, hiszen neki is vállalnia kell a fedezetkezelő<br />
működésével kapcsolatos adminisztrációs<br />
kötelezettségeket.<br />
2009. augusztus
forrásPONT.<br />
21<br />
Hogyan működik<br />
A fedezetkezelői szerződést tehát írásba kell<br />
foglalni, amelyben a felek megbízzák a fedezetkezelőt<br />
egyfelől az építtető által nyújtott<br />
építtetői fedezet, másfelől a vállalkozó<br />
kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosíték<br />
kezelésével. A rendszer hatálya alá tartozó<br />
beruházásokat csak akkor lehet majd elkezdeni,<br />
ha a fedezetek rendelkezésre állnak: vagyis<br />
a fedezetkezelő által nyitott elkülönített<br />
számlán (a beruházás számláján) az építtető<br />
elhelyezi a szerződés szerinti teljes ellenérték<br />
(ha a felek részteljesítésben állapodnak<br />
meg, akkor a következő részlet ellenértéke)<br />
forrását, a kivitelező pedig az általa nyújtott<br />
„jóteljesítési biztosíték” összegét. Előbbi lehet<br />
saját pénz, hitel, valamint pályázati támogatás<br />
(persze a hitelt hitelígérvénnyel, a pályázati<br />
támogatást döntéssel kell igazolni),<br />
utóbbi pedig az esetek döntő többségében<br />
a beruházás összegének egy bizonyos részét<br />
kitevő bankgarancia.<br />
„A fedezetkezelő tehát ezeket kezeli, s<br />
biztosítja, hogy minden munkafolyamat<br />
fedezete rendelkezésre álljon.<br />
Emellett azt is, hogy kifizetés<br />
csak indokolt esetben történjen”<br />
– magyarázta kérdésünkre<br />
az államtitkár. Ezt úgy éri<br />
el, hogy nyilvántartásba veszi<br />
az építkezésen dolgozó valamennyi<br />
alvállalkozót, továbbá<br />
azt is, hogy ki milyen munkára<br />
szerződött. Ez teszi lehetővé, hogy az<br />
alvállalkozói piramis mindegyik szintjén<br />
gondoskodjon a fedezet rendelkezésre állásáról.<br />
A fedezetkezelő tehát nemcsak azt figyeli,<br />
hogy a beruházónak megvan-e a forrása ahhoz,<br />
hogy a fővállalkozót kifizesse, hanem<br />
azt is, hogy ez utóbbinak van-e a fedezete<br />
az alvállalkozók kifizetésére – és így tovább.<br />
Ha az építtető (vagy a lánc valamelyik tagja)<br />
nem biztosítja a projekt szerződés szerinti<br />
fedezetét, akkor az adott kivitelező 30 napra<br />
felfüggesztheti a munkát. Ha pedig a fedezetkezelő<br />
ezen idő alatt sem kapja meg a fedezetet,<br />
akkor a kivitelező elállhat a szerződéstől,<br />
majd követelheti költségei megtérítését.<br />
„A rendszer arra törekszik, hogy a teljesítést<br />
és a kifizetéseket minél jobban nyomon<br />
kövesse” – mondta Szaló Péter, kiemelve: az<br />
alvállalkozói piramis bármelyik tagja akkor<br />
fordulhat fizetési igénnyel a fedezetkezelőhöz,<br />
ha az építési műszaki ellenőr igazolta<br />
a teljesítést, az alvállalkozó pedig nyilatkozik<br />
arról, hogy munkája ellenértékét a láncban<br />
őfölötte lévő vállalkozó kifizette. Amikor tehát<br />
számlázás történik a láncban fölfelé, akkor<br />
minden esetben csatolni kell az alsóbb<br />
szint kifizetési nyilatkozatát.<br />
A „biztos<br />
kéz” program<br />
október 1-jétől<br />
indul.<br />
Nyitott kérdések<br />
„A rendszer zökkenőmentes működését valószínűleg<br />
leginkább a kivitelezéssel kapcsolatos<br />
minőségi viták akaszthatják meg – vagyis<br />
amikor a megrendelő azt állítja, hogy a munka<br />
minősége nem felel meg a szerződésben<br />
lefektetetteknek. Ekkor a fedezetkezelő automatikusan<br />
visszatartja a kifizetést mindaddig,<br />
amíg a vita nem rendeződik” – fejtette ki az államtitkár,<br />
hozzáfűzve: a megrendelők sokszor<br />
indokolatlanul támasztanak minőségi kifogásokat,<br />
csupán azért, hogy ne kelljen kifizetni<br />
az alvállalkozót. Az ilyen vitás kérdésekben<br />
a fedezetkezelő nem lehet döntőbíró, de a minisztériumban<br />
abban bíznak, hogy sikerül<br />
felgyorsítaniuk a jogorvoslat intézményét<br />
– ha máshogy nem, hát azon a speciális, kifejezetten<br />
az építőipar céljaira szolgáló választott<br />
bíróságon keresztül, amely<br />
állandó formában a Magyar Kereskedelmi<br />
és Iparkamara keretében,<br />
eseti formában pedig<br />
a Magyar Építész Kamara és<br />
a Magyar Mérnöki Kamara<br />
által közösen működtetett formában<br />
működik majd.<br />
Az építtetői fedezetkezelő feladatát a közpénzből<br />
megvalósuló beruházások tekintetében<br />
a Magyar Államkincstár (MÁK)<br />
fogja ellátni, míg az uniós értékhatárt elérő<br />
magánberuházásoknál a MÁK-on kívül<br />
olyan egyéb intézmény is lehet fedezetkezelő,<br />
amelyik a hitelintézeti törvény<br />
szerint jogosult üzletszerű letétkezelést<br />
pénzügyi szolgáltatásként végezni.<br />
„A szabályozás előkészítése jegyében jelenleg<br />
olyan eseteket próbálunk meg modellezni,<br />
amikor valamely közbenső szint alvállalkozója<br />
csőd- vagy felszámolási eljárás alá<br />
kerül” – mutatott rá Szaló Péter, jelezve, hogy<br />
vannak még olyan kérdések, amelyekben<br />
szakmai egyeztetések folynak. Ilyen például<br />
az árfolyamváltozásokból eredő kockázat kezelése,<br />
amelyre (illetve más, előre nem látható<br />
kockázatokra) a vállalkozások érdekvédelmi<br />
szervezetei kötelező tartalék beépítését<br />
javasolják. „Az a feladat, hogy megpróbáljuk<br />
modellezni azokat az eseményeket, amelyek<br />
következtében fedezethiányos állapot állhat<br />
elő, és hogy átgondoljuk, miként lehet azt<br />
kezelni” – fejezte be a beszélgetést a szakállamtitkár,<br />
aki nem zárta ki, hogy a bevezetést<br />
követő első időszak tapasztalatai alapján később<br />
„finomhangolni” kell a szabályokat.<br />
•<br />
2009. augusztus
22 forrásPONT.<br />
Hitelezés:<br />
túl a mélyponton<br />
szöveg: Kárpáti Gergely<br />
A<br />
magyarországi kis- és közepes<br />
vállalkozások még mindig<br />
igen nehezen jutnak hitelhez<br />
– annak ellenére,<br />
hogy a kormányzat és<br />
nemzetközi pénzügyi szervezetek<br />
is próbálják elősegíteni<br />
a hitelszűke enyhítését.<br />
A Magyar Nemzeti Bank adatai<br />
szerint a hazai vállalatok<br />
összesített bankhitelállománya<br />
2008. október végétől idén május<br />
végéig ugyan 66 milliárd forinttal<br />
nőtt, ám ha a számok mögé nézünk, akkor<br />
valójában markáns csökkenést láthatunk:<br />
az említett állománynövekedés ugyanis kizárólag<br />
annak az eredménye, hogy a forintárfolyam<br />
gyengülése miatt a vállalkozások<br />
által felvett devizahitelek összege forintban<br />
kimutatva 262 milliárddal nőtt. A gazdaság<br />
szereplői idén május végén tehát ténylegesen<br />
197 milliárd forinttal kevesebb hitellel<br />
gazdálkodhattak, mint múlt októberben –<br />
Több<br />
banknál még<br />
most is lényegében<br />
hitelstop van<br />
érvényben.<br />
vagyis az új hitelnyújtások és a visszafizetések<br />
egyenlege az utóbbiak javára billent.<br />
A nettó hitelnyújtás májusban ugyan ismét<br />
minimális mértékű (6 milliárd forintos)<br />
pozitív értéket mutatott, de egy hónap adata<br />
alapján még bizonyára korai volna<br />
egyértelmű fordulatról beszélni.<br />
Az azonban már valamelyest<br />
markánsabban látszik, hogy<br />
a vállalatok devizában való<br />
eladósodása leállt, az új kihelyezések<br />
növekvő arányban<br />
történnek forintban. A bankok<br />
április–májusban csaknem 100<br />
milliárdnyi új forinthitelt helyeztek<br />
ki, míg a devizahiteleknél 127 milliárdnyi<br />
nettó visszafizetés történt – ez pedig<br />
szöges ellentétben áll az addigi folyamatokkal.<br />
Május végén a hazai vállalatok összesített<br />
hitelállománya 8300 milliárd forint körül<br />
volt, amiből 3400 milliárd volt a forinthitelek<br />
és 4900 milliárd a devizahitelek értéke.<br />
Leállított bankleányok<br />
A bankok hitelezési aktivitásának (pontosabban<br />
passzivitásának) okai változatlanok:<br />
a hivatalos indoklásban legtöbben a válság<br />
miatt megnövekedett kockázatokat hozzák<br />
fel annak indokaként, hogy akár korábban<br />
jól működő hitelkapcsolatokat is megszüntetnek.<br />
Ez persze így is van – hiszen a gazdaságban<br />
szintén példátlan méretű csődhullám<br />
söpör végig, amely alól kevés ágazat képes<br />
kivonni magát –, ám sokszor éppen a bankhitel<br />
felmondása vagy a hitelkeret csökkentése<br />
lehet az oka annak, hogy egy vállalkozás<br />
kilátástalan helyzetbe kerül. Az is igaz ugyanakkor,<br />
hogy a nemrégiben bevezetett, a Bázel<br />
II. egyezményhez igazodó belső szabályok<br />
miatt a bankok egyébként is kénytelenek az<br />
eddigieknél szigorúbban eljárni a hitelekhez<br />
kapcsolódó fedezetek értékelésekor. A döntő<br />
okot azonban a legtöbben még mindig abban<br />
látják, hogy a jellemzően külföldi tulajdonú<br />
hitelintézetek anyavállalatai egyszerűen leállították<br />
a magyarországi aktív ügyleteket,<br />
nemritkán azért, mert az anyaországban<br />
kapott pénzügyi bankmentő csomag részeként<br />
vállalniuk kellett külhoni aktivitásuk<br />
mérséklését. A PONT több olyan pénzintézet<br />
háza tájáról is kapott olyan (természetesen<br />
nem hivatalos) információt, miszerint jelen-<br />
Banki székház: ülnek a pénzen<br />
Thomas Mirow, az ebrd elnöke<br />
2009. augusztus
forrásPONT.<br />
23<br />
leg – központi utasításra – csak annyi új hitelt<br />
adhatnak, amekkora összeg a korábbi hiteleik<br />
törlesztéséből befolyt (vagyis a hitelállományukat<br />
nem növelhetik).<br />
Forrás pedig van<br />
A bankok hitelezési aktivitásának egyik fő<br />
gátja tehát a külföldi anyabankok által biztosított<br />
források elmaradása. Az utóbbi hónapokban<br />
ezért számos igen komoly lépés<br />
történt mind a magyar állam, mind a válságkezelésben<br />
részt vevő nemzetközi pénzügyi<br />
szervezetek részéről, hogy forráshoz<br />
juttassák a magyarországi hitelintézeteket.<br />
Az összegszerűsége alapján a legnagyobb<br />
ilyen lépést a magyar állam tette meg, amikor<br />
idén márciusban összesen 520 milliárd<br />
forintnyi hitelezésre fordítható forrás biztosításáról<br />
állapodott meg az OTP Bankkal és<br />
az FHB Jelzálogbankkal, vagyis azzal a két<br />
honi pénzintézettel, amelyek külföldi stratégiai<br />
befektető nélkül működnek. A tavaly<br />
őszi 20 milliárd eurós IMF-csomag (valójában<br />
a Valutaalap, a Világbank és az Európai<br />
Unió által biztosított kölcsönkeret) terhére<br />
nyújtott hitelt az állam mindkét bank esetében<br />
ahhoz a feltételhez kötötte, hogy hitelezési<br />
aktivitásukat legalábbis szinten tartsák<br />
a hazai vállalati szektorban. Az OTP Bank<br />
például vállalta, hogy az államtól kölcsönkapott<br />
400 milliárd forintnyi (1,4 milliárd eurónyi)<br />
forrást magyarországi ügyfelek számára<br />
folyósítja, s hogy ezen belül is legalább 200<br />
milliárd forintnyi forrást használ fel vállalkozások<br />
finanszírozására. Az FHB-nak 120 milliárd<br />
forintnyi (400 millió eurónyi) forrás jutott,<br />
aminek fejében lakossági és kkv-hitelek<br />
nyújtását vállalta – mégpedig úgy, hogy a hitelezési<br />
aktivitását nem csökkenti, a hitelállományát<br />
legalább változatlan szinten tartja.<br />
Noha a szóban forgó 520 milliárd forintos keretről<br />
már márciusban megállapodás született,<br />
a nyilvánosság eddig nem értesülhetett<br />
arról, hogy a két pénzintézet a keret terhére<br />
mennyi kölcsönt folyósított a hitelre kiéhezett<br />
kkv-k számára.<br />
Dől a pénz<br />
Az OTP Bank egyébként nemcsak a magyar<br />
államtól kapott pluszforrásokat a hitelezés<br />
fellendítéséhez, hanem az Európai Újjáépítési<br />
és Fejlesztési Banktól (EBRD) is. Ez az intézmény<br />
július 10-én jelentette be, hogy 220<br />
millió euró összegű alárendelt kölcsöntőkét<br />
juttat a magyar pénzintézetnek (emellett 20<br />
millió euróért OTP-részvényeket is vásárol),<br />
hogy segítse annak hitelezési<br />
aktivitását.<br />
Az EBRD egyébként programszerűen<br />
segíti a régió<br />
pénzintézeteinek forrásellátását:<br />
a Világbankkal és az Európai<br />
Befektetési Bankkal (EIB)<br />
közösen 24 milliárd eurónyi forrást<br />
tervez a bankszektor rendelkezésére bocsátani<br />
a régióban, a kkv-kat leginkább sújtó<br />
forrásszűke leküzdésére. Ennek keretében<br />
májusban – hét más térségbeli ország hitelintézeteivel<br />
egy időben – az UniCredit Bank<br />
Hungary <strong>Zrt</strong>. is kapott az EBRD-től egy 50<br />
millió eurós kölcsönt, kifejezetten hazai kkvknak<br />
nyújtandó közép- és hosszú lejáratú hitelekre.<br />
A bank már piacra is dobta az említett<br />
forrásra alapozott termékét, az EIB KKV<br />
Fejlesztési Hitelt, amelyet a kkv-k legfeljebb<br />
12 éves futamidővel vehetnek igénybe, kizárólag<br />
fejlesztési célokra. Hasonló megállapodást<br />
írt alá az EBRD július 10-én egy másik<br />
hazai pénzintézettel, az Erste Bank Hungary<br />
Nyrt.-vel, amelynek 100 millió eurós forrást<br />
biztosít, szintén kifejezetten a magyarországi<br />
kkv-ügyfelek hitelezéséhez. Az Erste már<br />
meg is hirdette az EIB Global Loan nevű kölcsönt,<br />
amely legfeljebb 12 évre vehető fel fejlesztési<br />
projektekhez.<br />
Van tehát forrás a magyar bankszektorban<br />
– sőt! Elég, ha megnézzük, hogyan<br />
alakul az az állomány, amit a pénzintézetek<br />
(jobb híján) a Magyar Nemzeti Bank kéthetes<br />
kötvényében helyeznek el. Ez az állomány –<br />
amely jól jelzi a bankok likviditási helyzetét<br />
– tavaly októberben még alig haladta meg az<br />
500 milliárd forintot, idén júliusban viszont<br />
Forrás<br />
bőven volna,<br />
ám ki tudja,<br />
mikor indul be<br />
újra a kölcsönzés.<br />
már 2900 milliárd forint fölött<br />
volt. Vagyis forrás bőven volna,<br />
ám ki tudja, mikor indul<br />
be újra a kölcsönzés.<br />
Hiába támogatják<br />
A banki szektor hitelezési passzivitását<br />
talán a legjobban éppen azoknak<br />
a kedvezményes kamatozású hiteleknek<br />
az állományalakulása mutatja, amelyekkel<br />
a kormányzat – észlelve a piaci hiányokat<br />
– a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül próbált<br />
egyfajta hitelkínálatot teremteni, ráadásul<br />
különböző kedvezményekkel. Kérdés,<br />
szerencsés-e, hogy az MFB ezeket a kedvezményes<br />
hiteleket ugyanazon kereskedelmi<br />
bankok közvetítésével próbálja értékesíteni,<br />
amelyek egyelőre nem tűnnek lelkesnek semmifajta<br />
pénzkölcsönzést illetően. Itt van például<br />
a január végén indult Új Magyarország<br />
Forgóeszköz Hitelprogram, amelyet a válság<br />
hatásainak enyhítésére szánt a kormány, s<br />
emellett a kereskedelmi banki hitelezés újraindulását<br />
is ösztönöznie kellett volna. A 140<br />
milliárd forintos kerettel elindított, egyéves<br />
futamidejű kölcsönre május végéig mindöszsze<br />
788 millió forintnyi igényt fogadtak be<br />
a közvetítő bankok, és 203 millió forintnyi<br />
kihelyezést hagytak jóvá.<br />
A banki hitelezés tehát a sok program, segítő<br />
szándék ellenére csak nem akar újra beindulni.<br />
De talán már nincs messzi a fordulat:<br />
előbb-utóbb csak ráeszmél valaki arra, hogy<br />
aki most lép, az nagyot hasíthat a hitelpiacból.<br />
Abból a piacból, ahol tavaly még tolongtak, s<br />
ahonnan mostanság sokak szerint inkább kivonulnának<br />
a szereplők.<br />
•<br />
2009. augusztus
célPONT.<br />
25<br />
Becsatornázva:<br />
vízi közmű Vác körül<br />
28<br />
Élménypark<br />
a stadion mellett
célPONT.<br />
25<br />
Becsatornázva:<br />
vízi közmű Vác körül<br />
szöveg: Banyár László<br />
A<br />
Vác környéki települések régi gondja<br />
oldódik meg azzal a csatornafejlesztési<br />
beruházással, amely várhatóan<br />
jövő nyárra készül el, s hat település<br />
(Vác déli része mellett Őrbottyán nagyközség,<br />
továbbá Csörög, Vácduka, Váchartyán<br />
és Vácrátót községek) szennyvízkezelésének<br />
problémáját orvosolja majd. A bruttó áron 5,9<br />
milliárd forintos fejlesztéshez a magyar állam<br />
5,1 milliárd forintnyi támogatást nyújt, a szükséges<br />
önrészt pótló hitel felvételéhez pedig<br />
a Garantiqa kezességvállalással járult hozzá.<br />
„Már majdnem feladtuk a reményt” –<br />
mondja a PONT kérdésére Garamszegi Géza,<br />
Vácrátót polgármestere arról a csatornázási<br />
beruházásról, amelynek terveit már évek óta<br />
érlelték a környékbeli településekkel együtt,<br />
ám tavalyelőttig vajmi kevés sikerrel. A hat<br />
önkormányzat hiába hozta létre már 2001-<br />
ben a Vác és Térsége Közműberuházási Önkormányzati<br />
Társulást és 2002 őszén az önrész<br />
finanszírozását megoldani hivatott Váci<br />
Víziközmű Társulatot is, a szennyvízkezelési<br />
és csatornarendszer kialakítására vonatkozó<br />
pályázataikat forráshiány miatt rendre<br />
visszadobták a döntéshozók. „Éppen azon<br />
voltunk, hogy feloszlatjuk a társulást, s megpróbál<br />
minden település egyedül boldogulni,<br />
amikor 2007 decemberében megtört a jég” –<br />
emlékezik vissza a polgármester, arra utalva,<br />
hogy a kormány ekkor kiemelt projektnek<br />
minősítette a hivatalosan „Őrbottyán és térsége<br />
szennyvízcsatornázása és szennyvízelvezetése”<br />
nevet viselő fejlesztést, és annak megvalósítására<br />
5,1 milliárd forintos vissza nem<br />
térítendő támogatást ítélt meg a központi<br />
költségvetésből. A támogatási szerződést már<br />
2007. december 27-én megkötötte az államot<br />
képviselő Önkormányzati és Területfejlesztési<br />
Minisztérium (ÖTM) a társulást képviselő<br />
s a beruházást gesztorként és projektgazdaként<br />
befogadó őrbottyáni önkormányzattal,<br />
valamint az állam megbízásából<br />
teljes körű lebonyolítást (jogi,<br />
pénzügyi felügyeletet és műszaki<br />
ellenőrzést) végző Beruházási,<br />
Műszaki Fejlesztési,<br />
Sportüzemeltetési és Közbeszerzési<br />
<strong>Zrt</strong>.-vel.<br />
Kész tervekkel<br />
A sok sikertelen próbálkozás utáni<br />
pozitív fordulatot a vácrátóti polgármester<br />
(akinek községe a Váci Víziközmű Társulat<br />
központjának is otthont ad) alapvetően két tényezőnek<br />
tudja be. Az egyik az, hogy a korábbi<br />
– sikertelen – pályázás miatt már volt egy<br />
szépen kidolgozott projekttervük, amelyet<br />
szinte csak elő kellett húzni a fiókból. A másik:<br />
a térség országgyűlési képviselői – így<br />
Bóth János váci polgármester és Tóth András<br />
választókerületi képviselő – aktívan lobbiztak<br />
a szakmailag egyértelműen indokolt projekt<br />
támogatása érdekében.<br />
A szükséges tervek elkészítését és az engedélyek<br />
megszerzését követően a beruházás<br />
kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárásban<br />
A szennyvízgondok mellett a belvízproblémák<br />
is megoldódnak<br />
A fejlesztéssel<br />
több,<br />
mint hatezer<br />
család<br />
élete válik<br />
könnyebbé.<br />
2008. szeptember 3-án hirdettek<br />
nyertest. A kiválasztott Baramenti<br />
Csatornaépítő Konzorciummal<br />
(amelynek vezetője a tatai<br />
székhelyű OMS-Hungaria<br />
Kft., tagjai a Szabadics Közműés<br />
Mélyépítő <strong>Zrt</strong>., a Közgép <strong>Zrt</strong>.,<br />
továbbá a Penta Építőipari Kft.)<br />
szeptember 15-én írták alá a fővállalkozói<br />
szerződést az érintettek,<br />
vagyis az illetékes önkormányzatok, valamint<br />
a Váci Víziközmű Társulat, amely – mint társberuházó<br />
– a beruházás önerejének biztosítására<br />
vállalkozott.<br />
A több mint hatezer család, vagyis csaknem<br />
15 ezer ember mindennapi életét megkönnyítő<br />
beruházás önrésze ugyanis a nagyvonalú<br />
állami támogatás ellenére is jelentős<br />
összeg: 800 millió forint, ami háztartásonként<br />
csaknem 150 ezer forintra rúg. Ennek a költségnek<br />
az egy összegben való kifizetését<br />
a legtöbben nem tudták – vagy nem is akarták<br />
– vállalni. A háztartások közműfejlesztési<br />
hozzájárulásaiból így is összejött mintegy<br />
100 millió forint, a maradék 700 millió fo-<br />
2009. augusztus
26 célPONT.<br />
rintot azonban a társulatnak hitelfelvétellel<br />
kellett előteremtenie. A víziközmű társulat<br />
küldöttgyűlése több pénzintézet ajánlatát is<br />
tanulmányozva végül a legkedvezőbb kondíciókat<br />
kínáló K&H Bankot választotta finanszírozónak.<br />
A tízéves futamidejű projekthitel<br />
felvételéhez az önkormányzatok készfizető<br />
kezességvállalása mellett a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong><br />
kezességére is szükség volt.<br />
Besegít a gravitáció<br />
A beruházás – amelynek részeként több mint<br />
hatezer háztartást kapcsolnak rá a csatornarendszerre,<br />
illetve szennyvízvezetékeket,<br />
házi és települési átemelőket építenek ki –<br />
a tervek szerint halad előre, párhuzamosan<br />
az összes érintett településen. A települések<br />
földrajzi elhelyezkedése miatt a legtöbb<br />
szennyvízcsatorna szerencsére gravitációs<br />
elven működik, s csak Vácrátótnál kell egy<br />
nagyobb átemelőt építeni. Szintén sokat segít<br />
az, hogy a projekt részeként nem kell külön<br />
szennyvíztisztító telepet építeni, hiszen a térség<br />
vízi közműveit üzemeltető Duna Menti<br />
Regionális Vízmű <strong>Zrt</strong>. váci szennyvíztisztítójának<br />
még van szabad kapacitása a térségbeli<br />
települések kiszolgálására.<br />
A Garamszegi Géza reményei szerint jövő<br />
tavasszal már próbaüzemet tartó beruházás<br />
nyárra várható üzembe állásával nemcsak<br />
a települések szennyvízelvezetési problémái<br />
oldódnak meg, hanem a belvízproblémák is<br />
számottevően csökkennek. Összességében<br />
a projekt révén az érintett településeken található<br />
ingatlanok értéke jelentős mértékben<br />
emelkedhet, a környék népességmegtartó<br />
ereje pedig nőhet – azáltal is, hogy a közművek<br />
hiányában eddig elmaradó ipari és egyéb<br />
befektetésekből jóval több valósulhat meg.<br />
Annál is inkább, mert a környék megközelítése<br />
is könnyebb lesz: a csatornaberuházás<br />
után ugyanis befejeződhet a 2104-es számú<br />
út Vác–Gödöllő közötti szakaszának felújítása<br />
(amelyet a Magyar Közút Kht. szerencsés<br />
módon összehangolt a projekt kivitelezőivel).<br />
Ráadásul a csatornahálózat elkészülése lendületet<br />
adhat a környék belterületi úthálózatának<br />
felújításához is: erre ugyanis korábban<br />
(épp a közmű hiányában) nem tudtak pályázni<br />
az érintett települések. <br />
•<br />
A következő lépés az<br />
utak felújítása lesz<br />
Molnár Zoltán, a K&H Bank önkormányzati üzletágának vezetője:<br />
Molnár Zoltán<br />
A Váci Víziközmű Társulat által végrehajtott<br />
5,9 milliárd forintos fejlesztéshez bankunk<br />
egy 700 millió forintos, lakossági önrészt<br />
pótló beruházási hitellel járult hozzá, amelyet<br />
tízéves futamidővel és a futamidő első<br />
öt évében 70 százalékban támogatott kamattal<br />
folyósítunk. Így a társulatot létrehozó önkormányzatoknak<br />
az induláshoz elegendő<br />
volt 100 millió forintnyi önerőt összegyűjteniük.<br />
A hitel visszafizetését hét év türelmi<br />
idő után kell megkezdeni – akkorra már<br />
nyilván nem a víziközmű-társulatnak (amely<br />
a fejlesztést követően feloszlik), hanem az<br />
azt alkotó hat önkormányzatnak, amelyek<br />
átveszik a fejlesztés révén létrejövő infrastruktúrát<br />
és azzal együtt a hitelt is, amelyet<br />
a lakosság arányában osztanak szét egymás<br />
között. A türelmi idő azért ilyen hosszú,<br />
mert az önrész finanszírozásához kapcsolódóan<br />
az érintett – és a hitelre kezességet<br />
vállaló – önkormányzatok előtakarékossági<br />
szerződéseket kötöttek a Fundamenta Lakáskasszával.<br />
Ezen szerződések lejártával<br />
az összegyűlt megtakarítások a projekthitel<br />
visszafizetésére szolgálnak. A lakás-takarékpénztár<br />
(LTP) bevonásának és a víziközműtársulatokon<br />
keresztüli finanszírozásnak<br />
köszönhetően nem kellett elvégezni az adósminősítést<br />
a fejlesztésben részt vevő 6200<br />
háztartásra. Ráadásul fogyasztónként további<br />
jelentős állami támogatást is igénybe<br />
vehet a hitelfelvevő (az LTP-megtakarítások<br />
30 százalékos állami támogatása révén). Ha<br />
valamennyi támogatást egybeszámítjuk, elmondhatjuk,<br />
hogy a lakosság háztartásonként<br />
900 ezer forintos beruházáshoz jutott<br />
hozzá, amely az érintett ingatlanok forgalmi<br />
értékét 1,5–2 millió forinttal növeli. Ráadásul<br />
úgy, hogy egy, a közvetlen LTP-támogatást<br />
figyelembe véve szinte kamatmentes, hoszszú<br />
lejáratú hitelt a saját fizetőképességük<br />
egyedi bírálata nélkül kaptak meg a víziközmű-társulaton<br />
keresztül. Ez utóbbit jelentős<br />
mértékben a kezesség tette lehetővé: ezért<br />
volt fontos szempont, hogy a Garantiqa 300<br />
millió forint összegben kezességgel állt a hitelfelvevő<br />
mögé. A váci víziközmű-projektet<br />
egyébként bankunk is egyfajta pilotnak<br />
tekintette, amelynek sikerén felbuzdulva<br />
a közeljövőben több hasonló nagy volumenű<br />
fejlesztésben tervezzük a részvételt.<br />
Ezek együttes hiteligénye akár 10 milliárd<br />
forint nagyságrendű is lehet, az így generált<br />
önkormányzati fejlesztések összértéke<br />
pedig az 50–60 milliárd forintot is elérheti.<br />
Az érintett háztartások száma mindenképp<br />
meg fogja haladni az 50 ezret, azaz több<br />
mint 50 ezer lakossági hitelbírálatot váltunk<br />
ki a Garantiqával közösen.<br />
2009. augusztus
II. Garantiqa Polgármesteri Napok!<br />
Információ, lehetőség, megoldás<br />
A tavalyi év sikerére alapozva a Garantiqa és a Magyar Sakkszövetség<br />
együttműködésében idén is megrendezésre kerül<br />
a Polgármesteri Napok közösségi rendezvény.<br />
A II. Garantiqa Polgármesteri Napok tájékoztatást nyújt:<br />
• a gazdasági válság önkormányzatokra gyakorolt hatásairól;<br />
• az aktuális önkormányzati, településfejlesztési és finanszírozási<br />
kérdésekről;<br />
• európai uniós pályázatokról;<br />
• a turizmusban és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekben rejlő<br />
lehetőségekről;<br />
• már eddig megvalósult sikeres beruházásokról, fejlesztésekről;<br />
A rendezvény elsődleges célja a naprakész információ<br />
nyújtáson túl, hogy az önkormányzati és politikai döntéshozók,<br />
a pénzintézetek, valamint a Garantiqa között folytatott eszmecsere<br />
eredményeképpen valódi és személyre szabott pénzügyi<br />
megoldások szülessenek az önkormányzatok számára.<br />
A Rendezvény időpontja:<br />
2009. október 8 – 10.<br />
Helyszín:<br />
Zalakaros, Hotel Karos Spa<br />
(8749 Zalakaros, Alma utca 1.)<br />
További információ és jelentkezés:<br />
Bajzáth Anna<br />
igazgatóhelyettes<br />
Értékesítési és Marketing Igazgatóság<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
1053 Budapest, Szép u. 2.<br />
t: +36-1-485-8332<br />
m: +36-30-4390367<br />
f: +36-1-485-8389<br />
e-mail: bajzath.anna@garantiqa.hu
28 célPONT.<br />
Élménypark<br />
szöveg: Banyár László<br />
A<br />
tervek szerint szeptember 30-án<br />
nyitja meg kapuit Győr legújabb<br />
ékessége, az ETO Park Sport, Szabadidő<br />
és Kereskedelmi Központ,<br />
amely egyben Magyarország első multifunkciós<br />
központja. A Quaestor Csoport által<br />
fejlesztett, több épületből álló ingatlanprojekt<br />
értéke 100 millió euró.<br />
Nyolc éve kezdődött<br />
Az ETO Park fejlesztésének története 2001. június<br />
6-ig nyúlik vissza – mondta kérdésünkre<br />
Kéri Attila, a Quaestor Csoport ingatlanfejlesztési<br />
divíziójának vezetője. Ekkor vásárolta<br />
meg ugyanis a Quaestor a győri Rába-gyár<br />
tulajdonában lévő ETO-futballstadiont,<br />
a hozzá tartozó 17,4 hektáros területtel együtt.<br />
A vásárlás fő motívuma a szakember szerint<br />
ugyan az ingatlan fejlesztésében<br />
meglévő lehetőség volt, de<br />
„kapcsolt áruként” a Quaestor<br />
átvette a megszűnés szélére<br />
került győri futballcsapatot is,<br />
Hasonló<br />
fejlesztéseket<br />
Európában<br />
elsősorban<br />
Nagy-Britanniában<br />
látni.<br />
a stadion mellett<br />
amelynek működtetésére 15 évre szóló kötelezettséget<br />
vállalt. Mindenesetre a fejlesztés<br />
révén mára Győrben a focisták minden tekintetben<br />
kiemelkedő körülmények között<br />
készülhetnek – ami a vezetők reményei szerint<br />
előbb-utóbb az eredményekben is megmutatkozik<br />
majd.<br />
A terület hasznosítása tehát részben adott<br />
volt (hiszen a futballstadionnak működnie<br />
kellett), ám a továbbiakat tekintve több elképzelés<br />
is megfordult a döntéshozók fejében,<br />
mire a projekt a mostani formájában<br />
összeállt. A fejleszthető területekre kezdetben<br />
lakóingatlanokat álmodtak, de aztán úgy<br />
döntöttek, hogy a stadion köré szerveződő<br />
kereskedelmi célú ingatlanegyüttest hoznak<br />
létre. Hasonló fejlesztéseket Európában elsősorban<br />
Nagy-Britanniában látni (mint<br />
például a londoni Chelsea FC stadionja<br />
körül). Ezeket szépen meg is<br />
vizsgálta a Quaestor, majd egy<br />
még komplexebb tervvel állt<br />
elő, amely a futballstadionon<br />
és a hozzá kapcsolódó sportcélú épületeken<br />
túl magában foglal egy kereskedelmi és szolgáltatóegységek<br />
mellett irodáknak is otthont<br />
adó „élményközpontot”, valamint egy négycsillagos<br />
szállodát is.<br />
Új stadion: az ellenőr is elégedett volt<br />
Az elképzelések tisztázása után végül 2004<br />
őszén indult meg a stadion rekonstrukciója,<br />
amely több ütemben valósult meg – lényegében<br />
úgy, hogy lebontottak egy darabot, majd<br />
amikor azt újjáépítették, akkor jött a következő<br />
szakasz bontása – emlékszik vissza Kéri<br />
Attila. Az első (2006 végéig tartó) szakaszban<br />
a stadion keleti lelátóját építették újjá, továbbá<br />
egy új, európai színvonalú klubépületet alakítottak<br />
ki, ahol nyolcezer négyzetméteren öltözők,<br />
konditerem, medence, étterem található,<br />
az emeleten pedig egy százfős sportkollégium<br />
és -gimnázium kapott helyet. Ez utóbbiak<br />
célja az, hogy a futballklub utánpótláskorú<br />
labdarúgóinak szállást és minőségi (az angol<br />
nyelvre és az informatikára koncentráló) oktatást<br />
nyújtson.<br />
A második szakaszban a stadion <strong>nyugat</strong>i<br />
lelátójának bontását és újjáépítését végezték,<br />
2007 elejétől 2008 nyaráig. Az összességében<br />
20 ezer fő befogadására alkalmas (de szükség<br />
esetén 30 ezresre bővíthető) futballszentély<br />
tavaly július 17-én, a grúz Zestafoni elleni UE-<br />
FA-kupa-mérkőzésen nemzetközi szinten is<br />
bemutatkozott. A létesítményről – amely az<br />
Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) háromfokozatú<br />
értékelési skáláján a legmagasabb<br />
besorolást érdemelte ki (az efölötti úgynevezett<br />
elit besorolást csak azért nem, mert ahhoz<br />
legalább 35 ezer ülőhellyel kellene rendelkeznie)<br />
– a 2008. őszi Stuttgart elleni UEFA-kupa-mérkőzés<br />
skót ellenőre is elismerően nyilatkozott.<br />
Egyébként az ETO Stadion volt az<br />
egyetlen, amely a 2012-es Európa-bajnokság<br />
tervezett helyszínei közül elkészült – igaz, közben<br />
a magyar–horvát közös pályázat (a 2007.<br />
tavaszi döntés nyomán) elvérzett a végül befutó<br />
lengyel–ukrán jelentkezéssel szemben.<br />
2009. augusztus
célPONT.<br />
29<br />
A 21. századi színvonalú aréna egyébként<br />
a sportmérkőzéseken túl nagyszabású koncertek<br />
és színházi előadások megtartására<br />
is alkalmas, amely lehetőséget a jövőben ki<br />
is szeretnének használni. Emellett a stadiont<br />
és az élményközpontot az első emelet magasságában<br />
összekötő, mintegy háromezer<br />
négyzetméteres promenádon biopiacok és<br />
vásárok rendezését tervezik.<br />
Élményközpont csúszdákkal<br />
Az ETO Park másik látványos létesítménye<br />
a négy szinten elhelyezkedő, összesen mintegy<br />
bruttó 40 ezer négyzetméter alapterületű<br />
„élményközpont”, vagyis a bevásárló- és szabadidő-eltöltési<br />
funkciókat egyesítő komplexum<br />
a mintegy 23 ezer négyzetmétert elfoglaló<br />
szolgáltatóegységekkel, üzletekkel és<br />
élményt adó funkciókkal, valamint a hétezer<br />
négyzetméteren elhelyezkedő modern, A-kategóriás<br />
bérelhető irodákkal. Ennek építése<br />
2007-ben kezdődött, s tavaly őszre fejeződött<br />
be. A központ megnyitásába azonban<br />
közbeszólt a pénzügyi válság – vélhetőleg<br />
ez volt ugyanis az oka annak, hogy a bérlők<br />
a tervezettnél lényegesen lassabban haladtak<br />
a bérlemények kiépítésével. Kéri Attila tájékoztatása<br />
szerint a központ szeptember 30-ra<br />
tervezett nyitását ugyanakkor már nem fenyegeti<br />
veszély, vagyis a vásárlók ekkor birtokba<br />
vehetik a több okból is különleges építményt,<br />
amely jóval több, mint egyszerű bevásárlóközpont.<br />
Példának okáért az első emeleten az<br />
összes úgynevezett városi funkció elérhető<br />
lesz: vagyis postai szolgáltatás, önkormányzati<br />
ügyfélszolgálat és okmányiroda, valamint<br />
a különböző közművek irodái. Az épületben<br />
nyolc helyen működnek majd olyan sorszámkijelző<br />
automaták, amelyeken az ügyeiket intézni<br />
kívánók nemcsak azt tudják ellenőrizni,<br />
hogy hányan várakoznak még előttük, hanem<br />
azt is, hogy mennyi idő alatt érnek vissza az<br />
ügyintézés helyére. A központ különlegessége<br />
lesz még az a két hatalmas csúszda, amelyen<br />
a vásárlók az első és a második emeletről<br />
csúszva is lejuthatnak a földszintre.<br />
A multifunkcionális központ az üzletek<br />
tekintetében is igyekszik újat hozni: itt nyílik<br />
meg például a régió első exkluzív CBA-üzlete<br />
(CBA Príma márkanéven), és csak itt lesz Győr<br />
környékén Cerutti-, Versace- és Alain Delonmárkabolt<br />
is.<br />
Business hotel, kilátással<br />
A komplexum – amelynek energiaigényét<br />
egyébként a projekt keretében megépült saját<br />
energiaközpont fedezi – utolsó eleme az a 103<br />
szobás, négycsillagos szálloda lesz, amelynek<br />
alapozását 2009 elején kezdték meg. A hatszintes,<br />
11 ezer négyzetméteres szálloda műszaki<br />
átadása várhatóan még az idén megtörténik.<br />
A szobák jelentős részéből kilátás nyílik a stadion<br />
küzdőterére, ami egy-egy fontosabb sportesemény<br />
vagy koncert kapcsán külön vonzerőt<br />
adhat. A rehabilitációs és egészségügyi<br />
központtal is rendelkező szálloda a Quaes tor<br />
saját üzemeltetésében működik majd.<br />
A mindent egybevéve 100 millió euró értékű<br />
ETO Park-beruházás ingatlanfejlesztője<br />
és generálkivitelezője a Quaestor Invest Kft.<br />
Kéri Attila szerint a projekt finanszírozását<br />
nagyjából egyharmad arányban a Quaestor<br />
Csoport saját forrásaiból, kétharmad arányban<br />
pedig a Magyar Fejlesztési Banktól felvett<br />
hosszú lejáratú projekthitel révén oldották<br />
meg. Emellett a futballaréna felépítését az<br />
állam és a győri önkormányzat is támogatta<br />
(előbbi mintegy 900 millió forinttal, utóbbi<br />
mintegy 500 millióval), a szálloda felépítéséhez<br />
pedig európai uniós pályázati forrást is<br />
elnyert a cég: a 250 millió forintnyi pályázati<br />
összeghez azért sikerült hozzájutniuk, mert<br />
a <strong>nyugat</strong>-magyarországi régióban egyedül az<br />
ETO Parkban lévő szállodában lesz ezer főt<br />
befogadni képes konferenciaterem.<br />
A beruházó szerint az ETO Park-projekttel<br />
egy olyan fejlesztésben szereztek tapasztalatot,<br />
amely egyedülálló és mintaértékű lehet<br />
a kelet-közép-európai térségben is. Erre utal<br />
az is, hogy a Quaestorhoz már érkezett megkeresés<br />
(Romániából) hasonló fejlesztés menedzselésével<br />
kapcsolatban. <br />
•<br />
Quaestor-történet<br />
A budapesti székhelyű Quaestor Csoport<br />
története 1990-ig nyúlik vissza. A Tarsoly<br />
Csaba elnök-vezérigazgató által jegyzett<br />
vállalkozás kezdetben pénzügyi tanácsadást,<br />
majd tőzsdei tevékenységet (értékpapír-kereskedelem,<br />
tőzsdei szolgáltatások)<br />
végzett. A későbbiekben azonban<br />
egyre szélesítette szolgáltatásai palettáját,<br />
amely mára a széles körű pénzügyi szolgáltatásokon<br />
túl magában foglalja az ingatlanfejlesztést,<br />
-forgalmazást és -hasznosítást,<br />
a különféle utazásszervezéssel<br />
kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint<br />
a telekommunikációs szolgáltatásokat is.<br />
2009. augusztus
iztosPONT.<br />
31<br />
Bizalmi tőke<br />
az autókereskedőknek<br />
33<br />
Garantiqa Polgármesteri Napok<br />
Újabb értékes eszmecsere az önkormányzatoknak
iztosPONT.<br />
31<br />
Bizalmi tőke<br />
az autókereskedőknek<br />
E. P.: Körülbelül a felével. Ez nagyon komoly<br />
mérték, de közben eltűntek a nulla befizetéses<br />
hosszú futamidejű termékek, tehát<br />
azok a vásárlók, akiknek nem volt pénzük<br />
befizetni az indulót, illetve nem volt olyan<br />
havi jövedelmük, amiből egy rövid futamideszöveg:<br />
Somogyi Gábor<br />
Különös tekintettel a gazdasági válság<br />
kedvezőtlen hatásaira, június elején<br />
együttműködési megállapodást írt<br />
alá Radnai György, a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong><br />
<strong>Zrt</strong>. vezérigazgatója és Erdélyi Péter,<br />
a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének<br />
(MGE) társelnöke.<br />
Eddig a sajtóhír, amelynek előzményeiről<br />
és részleteiről – természetesen sok más téma<br />
mellett – Erdélyi Péterrel beszélgettem.<br />
PONT: Hogyan lehetne jellemezni a jelenlegi<br />
magyarországi gépjárműpiacot<br />
Erdélyi Péter: Nem éli fénykorát a piac,<br />
sőt azt mond hatnám, hogy nagyon nehéz<br />
helyzetben van. A gépjármű az egyik legfontosabb<br />
indikátora a gazdaságnak, hiszen<br />
nagyon pontosan mutatja a válságjelenségeket.<br />
Pillanatnyilag egy nagy megtisztulási<br />
folyamat és egy hatalmas kumulált válság<br />
tapasztalható a gépjárműpiacon. Ez a válság<br />
csak részben tudható be a külső, nemzetközi<br />
hatásoknak, mert a saját belső válságunkat<br />
a finanszírozási anomáliák, illetve az azok<br />
megszüntetése után kialakult piac szűkülése<br />
okozza. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy<br />
a devizaárfolyamok ingadozásai – amelyeknek<br />
részben már van közük a nemzetközi<br />
válsághoz is – jelentősen befolyásolják a kisebb<br />
pénzű ügyfelek vásárlóerejét. Ráadásul<br />
magának a gépjárműszakmának is megvan<br />
a saját belső válsága, amely egy évek óta tartó<br />
túltermelési válság következménye, amelynek<br />
valahol, valamikor rendeződnie kellett.<br />
PONT: Mit ért megtisztuláson Túl sok<br />
volt a kereskedő a piacon<br />
E. P.: Nem, kereskedő annyi van, amenynyi<br />
meg tud élni a piacon. Ezt a piac az adott<br />
körülmények között minden esetben önmaga<br />
szabályozza. Sokkal inkább arra gondolok,<br />
hogy az a fajta versenyfutás a végfelhasználók<br />
kegyeiért, ami itt zajlott a piacon, nem volt tovább<br />
tartható, hiszen lassan már veszteséges<br />
volt a gyártó, az importőr, a lízingcég és a kereskedő<br />
is. Mindenáron autóba akartak ültetni<br />
minden ügyfelet, akár volt pénze, akár nem,<br />
akár volt hosszabb távú hiteltörlesztési képessége,<br />
akár nem. Ez az állapot most megszűnt,<br />
és kiesett az ügyfélkörnek az a része, amelyet<br />
én csak virtuális ügyfeleknek titulálok.<br />
PONT: Tehát maradtak a komolyabb<br />
vásár ló erővel rendelkező emberek…<br />
vevőre várnak<br />
E. P.: Részben ez is igaz, hiszen a piacra<br />
nagyon erős hatással van a bulvársajtó állandó<br />
dráma- és katasztrófakeresése, miközben<br />
– ezt ellensúlyozandó – nem jelennek meg<br />
azok a most valóban kisebb számban előforduló<br />
pozitív, kilábalási elképzelésekről szóló<br />
hírek, amelyek azért jelen vannak a piacon.<br />
Mert azért látjuk azt, hogy vannak olyan kereskedések,<br />
amelyek viszonylag jól működnek,<br />
a visszaesésük kisebb, elképzeléseik vannak<br />
a teendőkről, és keresik a kiutat. Ezekről<br />
azonban igen kevés hír jelenik meg.<br />
Erdélyi Péter<br />
E. P.: Így van, de az ő számuk is csökkent,<br />
mert a válságkörnyezet és a nagyon erős válságkommunikáció<br />
általában arra ösztönzi az<br />
embereket, hogy ilyenkor inkább visszatartsák<br />
a beruházásaikat.<br />
PONT: Erős válságkommunikáción azt<br />
érti, hogy komolyabb a kommunikáció, mint<br />
a valóságtartalma<br />
PONT: Mennyivel esett vissza a piaci forgalom<br />
2009. augusztus
32 biztosPONT.<br />
jű magasabb törlesztést tudtak volna produkálni.<br />
A tavalyi 160–170 ezres személyautó-eladás<br />
az idén tehát durván a felére esik vissza.<br />
A csökkenés jó részét az autóvásárlásra korábban<br />
is képtelen ügyfelek adják, a másik részét<br />
pedig nyilvánvalóan a kiváró ügyfelek.<br />
PONT: Önök az egyesület jellegéből adódóan<br />
az importőrök, a márkák érdekeit hivatottak<br />
képviselni. Milyen eszközeik vannak<br />
ehhez<br />
E. P.: Igyekszünk a kormányzattal, a törvényhozókkal,<br />
a jogalkalmazókkal olyan<br />
megállapodásokra jutni, amelyek egyfelől bizonyos<br />
jogszabály-módosításokat igényelnek,<br />
másfelől egyes jogszabályok korrektebb és<br />
következetesebb alkalmazását teszik szükségessé.<br />
Nem utolsósorban pedig bizonyos érdekvédelmi<br />
tevékenységet folytatunk, hogy<br />
az autós szakma alkalmazkodása az új piaci<br />
környezethez lehetőség szerint zökkenőmentesen<br />
történjen.<br />
PONT: Az ön által említett válásjelenségek<br />
kezelésére született megállapodás<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> és az MGE között…<br />
E. P.: Ez tulajdonképpen egy bizalomerősítő<br />
lépés lehet a kereskedések és a bankok<br />
között. A Gépjármű-Márkakereskedők<br />
Országos Szövetségével (GÉMOSZ) közösen<br />
kerestük meg Radnai urat, és beszéltük meg<br />
a problémáinkat. A vezérigazgató úr és a kollégái<br />
is nagyon pozitívan és konstruktívan<br />
álltak hozzá a felvetésünkhöz,<br />
és megállapodtunk abban<br />
is, hogy az MGE kezelje ezt<br />
a kérdést, mert így kereskedői<br />
szempontból semleges szervezet<br />
lesz a megbízott.<br />
PONT: Hogy néz majd ki a gyakorlatban<br />
a hitelgarancia<br />
E. P.: Gyakorlatilag annyi történt, hogy<br />
a folyamat végéről előrehoztunk egy lépést, tehát<br />
a hitelgarancia előzetes elbírálását vezettük<br />
be. Ennek az a lényege, hogy a kereskedőt előre<br />
megvizsgálja a <strong>Hitelgarancia</strong> kockázatkezelése,<br />
és előre megmondja, kap-e hitelgaranciát,<br />
vagy sem, illetve ha igen, akkor milyen mértékűt.<br />
Ezt követően a kereskedő ezzel az ígérvénnyel<br />
mehet a bankhoz tárgyalni, amelynél<br />
így talán nagyobb szeretettel fogadják majd.<br />
Amennyiben a <strong>Hitelgarancia</strong> válasza kedvezőtlen,<br />
mert ez is előfordulhat, akkor a kereskedő<br />
tisztában lesz azzal, hogy a meglévő feltételeivel<br />
nem nagyon van esélye hitelre.<br />
PONT: Mire vonatkoznak ezek a hitelek<br />
E. P.: Ezek bármilyen hitelek lehetnek:<br />
például beruházási, forgóeszköz-, folyószámla-<br />
vagy egyéb hitel.<br />
PONT: Mi történik akkor, ha az illető a <strong>Hitelgarancia</strong><br />
„bizonyítványa” alapján megkapja<br />
a hitelt, de egy idő után mégsem tudja<br />
fizetni a törlesztést<br />
Ez a<br />
válság csak<br />
részben tudható<br />
be a külső,<br />
nemzetközi<br />
hatásoknak.<br />
E. P.: Nézze, a Hitelgaranciának és a pénzintézeteknek<br />
is van kockázatkezelése. Mi ebbe<br />
nem szólhatunk bele, minden esetben az ő<br />
dolguk annak megítélése, hogy mekkora kockázatot<br />
jelent az adott partner. Amit mi ehhez<br />
hozzáteszünk, az egy szakmai audit a kereskedéseknél,<br />
ami azt jelenti, hogy egy kérdőív<br />
alapján megnézzük, hogy milyen az adott kereskedés<br />
működése, s ennek alapján véleményt<br />
mondunk a szakmai munkájáról. A <strong>Hitelgarancia</strong><br />
és a jövőbeni pénzintézet számára adunk<br />
tehát egy olyan háttér-információt, amelynek<br />
alapján az elbírálók azt mondhatják, hogy<br />
a szakmai szervezet szerint az adott kereskedő<br />
jól vagy éppen rosszul működik. Ez egy szempont<br />
a sok közül, nem jelenti azt, hogy kizárólag<br />
ennek alapján döntenek. Abban az esetben,<br />
ha megtörténik a hitelfelvétel, 180 naponta<br />
megismételjük ezt az auditot,<br />
amelyet egyébként az MGE által<br />
megbízott szakértők fognak<br />
végezni. Visszatérve a kérdésre,<br />
ha az illető mindezek ellenére<br />
fizetésképtelenné válik,<br />
akkor ugyanaz történik, mint<br />
a Garantiqa bármilyen más hitelgaranciájánál.<br />
Ennek a konstrukciónak<br />
az a jelentősége, hogy a kereskedő<br />
egyfajta bizalmi tőkével tud – vagy nem<br />
tud – menni a bankhoz.<br />
PONT: Mindennek a gyakorlati menete<br />
az, hogy a kereskedő a hitelfelvétele előtt megkeresi<br />
önöket…<br />
E. P.: Ha a kereskedő egyáltalán úgy<br />
dönt, hogy meg akar minket keresni. Ebben<br />
nincs semmi kötelező. Lehet, hogy egyetlen<br />
megkeresésünk sem lesz, lehet, hogy sok. De<br />
mindenki esélyeit javíthatja, ha előzetesen<br />
hozzánk fordul.<br />
PONT: Ön szerint hogyan alakul a további<br />
sorsa ennek a szakmának<br />
E. P.: Azt gondolom, hogy az emberek<br />
a jövőben sem fognak lovon járni, az autóvásárlók<br />
abban a pillanatban visszajönnek majd,<br />
ahogy megnyugszik a piac. Lehet, hogy a korábbi<br />
darabszámot nem érjük el, de szép lassan<br />
elindul a fejlődés. Biztos vagyok abban is,<br />
hogy a hitelezési kedv is vissza fog térni, de<br />
ésszerűbb módon. Az elkövetkező néhány<br />
hónap, esetleg egy-másfél év húzós lesz, de<br />
utána normális szinten konszolidálódik, és<br />
fejlődésnek indul ez a piac. <br />
•<br />
2009. augusztus
iztosPONT.<br />
33<br />
Garantiqa<br />
Polgármesteri Napok<br />
Újabb értékes<br />
eszmecsere az<br />
önkormányzatoknak<br />
szöveg: Farkas Dániel<br />
A<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. és a Magyar<br />
Sakkszövetség szervezésé ben<br />
idén is megrendezésre kerül a Ga rantiqa<br />
Polgármesteri Napok szakmaiközösségi<br />
rendezvény. Tavaly egy több mint<br />
kétszáz résztvevőt vonzó, szakmailag magas<br />
színvonalú rendezvényt sikerült tető alá hozni,<br />
amely a tudáson és a releváns információcserén<br />
túl a résztvevők számára mérhető üzleti értéket<br />
jelentett. Eme útvonalon továbbhaladva,<br />
a tapasztalatokat hasznosítva igyekszik most<br />
ugyanaz a csapat egy legalább ugyanannyira<br />
sikeres és értékes konferenciát szervezni.<br />
Az esemény elsődleges célja az, hogy közös<br />
platformra hozza a beruházást tervező<br />
önkormányzatok képviselőit az ezen kérdésre<br />
megoldást nyújtó pénzintézetekkel, az állami<br />
döntéshozókkal, valamint a Garantiqával,<br />
amely pénzügyi szolgáltatásaival mindkét fél<br />
érdekeit igyekszik szolgálni és segíteni.<br />
A közösségi rendezvény elnevezés szándékos,<br />
hisz a Garantiqa Polgármesteri Napok<br />
jóval túlmutat az egyirányú kommunikációra<br />
épülő, „átlagosnak mondható” konferenciákon.<br />
A szervezők párbeszédre alapozva, valamint<br />
közös gondolkozásra sarkallva igyekeznek<br />
majd minél több személyre szabott és aktuális<br />
információt megosztani a jelenlévőkkel.<br />
A konferencia témái rendkívül szerteágazóak,<br />
de mind azt a célt szolgálják, hogy az önkormányzatok<br />
legyenek tisztában a pénzügyi<br />
lehetőségeikkel, a törvényi szabályozásokkal,<br />
továbbá hogy a pénzintézetek és az állami döntéshozók<br />
ismerjék meg az önkormányzatok valódi<br />
igényeit annak érdekében, hogy azokra minél<br />
hatékonyabb megoldások születhessenek.<br />
A háromnapos rendezvénynek idén is<br />
a Zalakaroson található Hotel Karos Spa ad<br />
otthont 2009. október 8-10 között. A „Munka<br />
után édes a pihenés” jegyében a konferencia<br />
résztvevői az esti szórakoztató programokon<br />
túl teljes körű hozzáférést kapnak a szálloda<br />
wellness-részlegéhez, ahol megbeszélhetik<br />
az aznapi aktuális kérdéseket, vagy – feledve<br />
azokat – feltöltődhetnek a következő napra.<br />
Jelentkezés és további információ a G a-<br />
ran tiqa Polgármesteri Napok támogató csomagjával<br />
kapcsolatban:<br />
Bajzáth Anna – igazgató-helyettes<br />
Értékesítési, Ügyfélkapcsolati és<br />
Termékfejlesztési Igazgatóság<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
1053 Budapest, Szép u. 2.<br />
t: +36-1-485-8332 m: +36-30-4390367<br />
f: +36-1-485-8389<br />
A konferencia tájékoztatást nyújt:<br />
• a gazdasági válság önkormányzatokra<br />
kifejtett hatásairól;<br />
• az aktuális önkormányzati, településfejlesztési<br />
és finanszírozási kérdésekről;<br />
• európai uniós pályázatokról;<br />
• a turizmusban és az ahhoz kapcsolódó<br />
fejlesztésekben rejlő lehetőségekről;<br />
• a környezetvédelmi beruházásokhoz<br />
kapcsolódó pályázati és finanszírozási<br />
kérdésekről;<br />
• a munkahelyek megtartásának, a foglalkoztatás<br />
bővítésének lehetőségeiről;<br />
• a már megvalósult sikeres beruházásokról,<br />
fejlesztésekről.<br />
2009. augusztus
közPONT.<br />
35<br />
Mekkora a gáz<br />
38<br />
Finanszírozás<br />
a fenntarthatóság jegyében
közPONT.<br />
35<br />
Mekkora a<br />
gáz<br />
szöveg: Kiszl Ivett, Rajkó Anna<br />
A<br />
napjainkban tapasztalható éghajlatváltozás<br />
olyan sebességgel és<br />
mértékben zajlik, amilyenre az elmúlt<br />
120 ezer évben nem volt példa.<br />
A legutóbbi száz évben a földi átlaghőmérséklet<br />
csaknem 0,5 Celsius-fokkal emelkedett,<br />
s az ENSZ égisze alatt működő Klímaváltozást<br />
Elemző Kormányközi Testület (IPCC)<br />
vizsgálatai szerint a 21. század végéig akár<br />
5,8°C-kal is növekedhet az átlaghőmérséklet<br />
1990-hez képest.<br />
Mára egyértelműen uralkodóvá vált az<br />
a nézet, mely szerint a globális felmelegedésért<br />
az üvegházhatású gázok, leginkább pedig<br />
a szén-dioxid kibocsátásának növekedése<br />
a felelős. Ebből a szempontból valóban riasztó,<br />
hogy a szén-dioxid-kibocsátás üteme nemhogy<br />
csökkenne vagy legalább stabilizálódna,<br />
hanem még gyorsult is az utóbbi években.<br />
A kibocsátás 2000 és 2005 között két és félszer<br />
nagyobb ütemben nőtt, mint a kilencvenes<br />
Erdő minden<br />
mennyiségben<br />
Bozsó Brigitta szerint a légköri szén-dioxidot<br />
az erdők és a különböző természetes társulások,<br />
sőt a talajok is képesek megkötni, elnyelni.<br />
Ezért az erdőállomány szűkülésének<br />
megfékezése (globális szinten) kiemelkedően<br />
fontos. Az esőerdők nélkülözhetetlenek<br />
a szén-dioxid elnyelésében, hiszen azok termelik<br />
a legtöbb biomasszát.<br />
Hazánkat tekintve elsődleges szempont,<br />
hogy az erdőtelepítés és -kezelés<br />
fenntartható módon történjen, előnyben<br />
kell részesíteni a honos fajokat, természetes<br />
rendszereket. A biomassza-ültetvényekhez<br />
használt műtrágya gyártása például szintén<br />
jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár.<br />
években. Ennek egyik oka az, hogy a kőolaj<br />
árának emelkedésével párhuzamosan<br />
a világ országai nemhogy a környezetkímélőbb<br />
energiatermelés felé<br />
vették volna az irányt, hanem<br />
éppen ellenkezőleg, sokan<br />
a nagyobb szén-dioxid-kibocsátással<br />
járó szénre álltak át.<br />
Őserdő a kongó folyó mellett<br />
A CO 2<br />
kibocsátását<br />
legjobb volna<br />
azonnal nullára<br />
csökkenteni.<br />
Tervek és remények<br />
A légköri szén-dioxid-kibocsátás<br />
mérséklésére és a globális felmelegedés<br />
lassítására eddig is számos törekvés<br />
irányult. Olyan globális megegyezést,<br />
amelyet minden nagy szén-dioxid-kibocsátó<br />
magára nézve kötelezőként ismert volna el,<br />
mindmáig nem sikerült összehozni (lásd a kiotói<br />
jegyzőkönyvet, amelyet még az Obamakormányzat<br />
sem tett magáévá), de a remények<br />
szerint idén decemberben Koppenhágában<br />
létrejöhet a nagy megegyezés a világ tizenöt<br />
legfejlettebb országa között. Addig is maradnak<br />
az önkéntes felajánlások: az Európai Tanács<br />
például 2007 márciusában úgy határozott,<br />
hogy az EU 2020-ra kész 30 százalékos<br />
kibocsátáscsökkentésre 1990-hez képest, ha<br />
más fejlett államok is ezzel összemérhető<br />
vállalást tesznek, továbbá a gazdaságilag fejlettebbnek<br />
számító fejlődő államok is kellőképpen<br />
hozzájárulnak a globális klímavédelemhez.<br />
A Tanács állásfoglalása szerint addig<br />
is, amíg nem jön létre egy új nemzetközi megállapodás,<br />
az EU egyoldalúan vállalja a legalább<br />
20 százalékos kibocsátáscsökkentést<br />
a nevezett időszakra. A testület ezzel egyidejűleg<br />
úgy döntött, hogy az unió energiamérlegén<br />
belül 2020-ra 20 százalékra kell növelni<br />
a megújuló energiaforrások arányát.<br />
Csökkentés vagy megszüntetés<br />
Egyes tudományos eredmények szerint az<br />
éghajlatváltozás kockázata odáig fajult, hogy<br />
napjainkban nem elégséges a korábban elegendőnek<br />
gondolt mértékben redukálni<br />
a légköri szén-dioxid-kibocsátást. A legoptimálisabb<br />
megoldás az volna, ha a kibocsátást<br />
szinte a nullára tudnánk mérsékelni. Például<br />
idén tavasszal a norvégiai Tromsöben tizenhárom<br />
ország külügyminiszterének és Al Gorenak,<br />
az Egyesült Államok volt alelnökének<br />
részvételével megrendezett tanácskozáson<br />
az a konszenzus formálódott ki, hogy a felmelegedés<br />
megállításához 2050-re a kibocsátás<br />
akár 85 százalékos csökkenését kell elérni.<br />
2009. augusztus
36 közPONT.<br />
Bozsó Brigitta, az Energiaklub éghajlatvédelmi<br />
projektfelelőse lapunknak elmondta,<br />
hogy számos, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését,<br />
illetve a légköri szén-dioxid-szint<br />
mérséklését célzó projekt van kísérleti fázisban.<br />
Az EU-ban nem kevesebb, mint tizenkét<br />
ezzel kapcsolatos konkrét kísérleti program<br />
fog indulni a közeljövőben. Ezek azonban<br />
többnyire pénz- és időigényesek, a siker pedig<br />
bizonytalan. Márpedig idő nem sok van:<br />
az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete<br />
szerint legkésőbb 2015-től globálisan<br />
redukálni kell a légkörbe kerülő üvegházhatású<br />
gázok mennyiségét. „Egyértelműen<br />
működőképes viszont az energiahatékonyság,<br />
hiszen az el nem használt energia a leginkább<br />
környezetbarát megoldás. Törekedni<br />
kell az épületek szigetelésére, fűtés- és hűtésrendszerük<br />
optimalizálására. Az elektromos<br />
berendezések használatakor a felesleges<br />
energiahasználat elkerülésével szintén javíthatunk<br />
a fennálló helyzeten anélkül, hogy<br />
igényeinkből fel kellene adnunk” – mutatott<br />
rá a szakértő.<br />
Technológiák: próbára nincs idő<br />
A szén-dioxid-szint csökkentésére szolgáló,<br />
tesztelés alatt álló technológiák közül az egyik<br />
legismertebb a szén-dioxid föld alá sajtolása<br />
az úgynevezett CCS-technológiával. Ennek lényege<br />
a szén-dioxid megkötése és geoló giai<br />
formációkban (tengerfenék alatti, kimerült<br />
olaj-, gáz- és széntelepeken) való biztonságos<br />
tárolása. A technológia – a hívei szerint – akár<br />
85–95 százalékkal is képes csökkenteni a kőszén-<br />
és a gáztüzelésű erőművek kibocsátását.<br />
Ezért a CCS az EU klímacsomagjában is kulcsszerepet<br />
kapott.<br />
Bozsó Brigitta úgy véli: ezzel az olaj kinyerésére<br />
használt, már működő technológiával<br />
az a probléma, hogy drága, és ipari méretű<br />
hatékonysága nem bizonyított. További gond,<br />
hogy a szén-dioxid föld alá sajtolása rontja az<br />
hibrid modell: a jövő járművei<br />
erőművek hatékonyságát, így több fosszilis<br />
tüzelőanyagot kell betáplálni. Vagyis még sok<br />
tanulmányozást igényel ez a technológia, és<br />
az éghajlatváltozás szempontjából valószínűleg<br />
nem hozza meg a kívánt eredményeket,<br />
mivel sok időbe telik, míg a kísérletek tanulságait<br />
levonják, a tapasztalatokat rendszerezik,<br />
és a projektek elindulhatnak.<br />
Közelebb vihet a megoldáshoz az az erőmű<br />
is, amelynek a prototípusán texasi kutatók<br />
dolgoznak. Ennek lényege az, hogy széndioxid<br />
dal dúsított vízbe algatenyészeteket<br />
helyeznek, amelyek napfény hatására etanolt<br />
és oxigént bocsátanak ki. Az etanolt műanyaggyártáshoz<br />
használhatják fel a későbbiekben,<br />
a prototípust pedig a tervek szerint siker esetén<br />
széntüzelésű erőművel kötnék össze. Ez<br />
azonban szintén kísérleti jellegű, pénz- és<br />
időigényes eljárás.<br />
Az EU-ban folyamatosan törekednek az<br />
alacsony fogyasztású eszközök, készülékek<br />
bevezetésére is. A hatékonyabb energiagazdálkodású<br />
személygépkocsik előállítása<br />
ugyancsak megoldás lehet. Az Egyesült Államokban<br />
nemrég nyert teret az a történelmi<br />
jelentőségű szándék, hogy 2016-ig szabályozzák<br />
a piacra kerülő autók szén-dioxid-kibocsátását<br />
és üzemanyag-felhasználását. A megújuló<br />
energiaforrások felé fordulás szintén<br />
célravezető út. A szükséges technológiák egyelőre<br />
ugyan drágábbak a hagyományos berendezéseknél,<br />
de mivel az erőforrás ingyen<br />
és helyben rendelkezésre áll, a befektetés öt–<br />
húsz év alatt megtérül.<br />
Bár összességében nem túl biztató a helyzet,<br />
a meglévő technológiákkal, illetve a még<br />
kísérleti fázisban lévők tökéletesítésével az<br />
éghajlatváltozás valószínűleg kordában tartható<br />
lesz. Kivárásra, kísérletezgetésre azonban<br />
nincs sok idő.<br />
•<br />
Szén-dioxidból<br />
energia<br />
A hagyományos energiahordozók kimerülésének<br />
problémáján túl a légkörben<br />
található szén-dioxid megkötésének<br />
lehetőségét, ezáltal pedig a globális felmelegedés<br />
megfékezését is ígéri az 1994-<br />
ben Nobel-díjban részesülő – többek<br />
között az ólmozatlan benzin gazdaságos<br />
előállításának módját kidolgozó –, magyar<br />
származású kémikus, Oláh György<br />
vezetésével kifejlesztett direkt metanolos<br />
üzemanyagcella (DMFC). Az utóbbi<br />
években világszerte az érdeklődés középpontjába<br />
kerülő találmány a már korábban<br />
is ismert üzemanyagcellára épül,<br />
amely eredetileg hidrogénből állított elő<br />
közvetlenül elektromos áramot. Oláh<br />
György újításának lényege, hogy a tudós<br />
rájött: a cellában hidrogén helyett metanol<br />
(azaz metil-alkohol, ismertebb néven<br />
faszesz) is használható, amely közvetlenül<br />
szén-dioxidból is előállítható, a folyamat<br />
végén pedig víz keletkezik. A direkt<br />
metanolos tüzelőanyag-cellával működő<br />
gépjárművek gyártásához immár lényegében<br />
minden technikai feltétel adott.<br />
2009. augusztus
us hungary<br />
a puBlicaTion oF The ameRican chamBeR oF commeRce in hungaRy<br />
Tudni szeretné, hogy mit gondolnak a magyar<br />
Cooperation<br />
gazdaságról a hazánkban élő külföldiek<br />
Szeretne jól értesült lenni<br />
Kíváncsi a gazdasági élet befolyásos szereplőinek véleményére<br />
taking<br />
shape<br />
us HUNGARY<br />
us HUNGARY<br />
OctOber 2008 – VOlume XIX/8<br />
The<br />
second<br />
Regional<br />
eneRgy<br />
The<br />
FoRum<br />
second<br />
us<br />
in<br />
Regional<br />
BudapesT<br />
eneRgy<br />
HUNGARY FoRum in BudapesT<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY JUNE 2009 – VOLUME XX/5<br />
A balancing<br />
act FISCAL<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY MAY 2009 – VOLUME XX/4<br />
Crisis<br />
management<br />
HOW<br />
MUCH CAN<br />
THE BAJNAI<br />
GOVERNMENT<br />
DO<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY<br />
DISCIPLINE,<br />
LESS DEBT,<br />
MORE<br />
GROWTH<br />
JULY–AUGUST 2009 – VOLUME XX/6<br />
ISSN 14171864<br />
Online 1417 3778<br />
1290 Ft € 5<br />
Powers<br />
of the PC<br />
DESKTOP<br />
GRIDS PROVIDE<br />
AFFORDABLE<br />
INNOVATION<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online: 1417 3778<br />
Holiday<br />
at home<br />
Growing<br />
A STRATEGIC<br />
DECISION<br />
graft<br />
AGAINST<br />
CORRUPTION<br />
IS NEEDED<br />
BOOKINGS<br />
ABROAD<br />
STILL STRONG<br />
DESPITE<br />
CRISIS<br />
A frustrated<br />
optimist<br />
LES NEMETHY<br />
ABOUT<br />
HUNGARY, 20<br />
YEARS AFTER<br />
Taking<br />
the burden<br />
now<br />
AMCHAM FORUM<br />
WITH FINANCE<br />
MINISTER<br />
PÉTER OSZKÓ<br />
Push-button<br />
purchases<br />
M-PAYMENT<br />
TECHNOLOGY<br />
MOVING<br />
FORWARD<br />
Marketing<br />
the<br />
Mangalica<br />
DEMAND SOARS<br />
FOR THIS<br />
PIGGY ON THE<br />
MARKET<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online 1417 3778<br />
1290 Ft €5<br />
Looking<br />
to pass<br />
SMART<br />
GRIDS WILL<br />
BENEFIT<br />
EVERYBODY<br />
Fresh<br />
patronage<br />
KOGART<br />
MERGES<br />
ART AND<br />
BUSINESS<br />
COMMUNITIES<br />
Politics of<br />
common<br />
sense<br />
BREAKFAST<br />
WITH GORDON<br />
BAJNAI<br />
Fizessen elő Ön is az Amerikai Kereskedelmi Kamara hivatalos lapjára,<br />
mely 1999 áprilisa óta jelenik meg folyamatosan!<br />
Érdeklődni lehet:<br />
PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>.<br />
H-1061 Budapest, Király u. 16. Tel.: +36 1 887 4848 Fax: +36 1 887 4849<br />
Make a real<br />
difference<br />
inTeRview<br />
wiTh us<br />
Crossborder<br />
nationa-<br />
e-mail: business.hungary@pxb.hu<br />
From the<br />
trenches<br />
poliTical<br />
and
38 közPONT.<br />
Finanszírozás<br />
a fenntarthatóság jegyében<br />
Zöld befektetésekhez zöld bank<br />
Ismert a közmondás: Új borhoz új tömlőt! Ebben<br />
a szellemben alkotta meg az említett Ameszöveg:<br />
Soós Rita<br />
Napjaink egyik leggyakrabban emlegetett<br />
közhelye, hogy nagy változások<br />
előtt áll a világ. A válság<br />
könyörtelenül felszínre hozta azokat<br />
a problémákat, amelyeket a döntéshozók<br />
a rövid távú profitmaximalizálás elsődleges<br />
célja mellett rendszeresen a szőnyeg alá söpörtek<br />
a hedonista szemléletű, a konzumizmust<br />
célként kezelő „bőség társadalma” kialakulása<br />
óta. A krízis azonban – ne feledjük<br />
– számos, az embereket fájdalmasan érintő<br />
aspektusán túl új lehetőségek tárháza is. Sőt:<br />
ennél is több! Úgy tűnik, a válság mélyülésével<br />
egyre többen ébrednek rá arra, hogy<br />
küszöbön áll a nagy változások korszaka. Ki<br />
gondolta volna még pár évvel ezelőtt, hogy<br />
egy újonnan megalakuló amerikai kormány<br />
egyik legfajsúlyosabb célkitűzése az alternatív<br />
energiaforrások, az energiafüggőség és<br />
a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, s hogy<br />
alig fél év múlva a Fehér Ház dörgedelmes<br />
hangon figyelmeztet a nyakunkon lévő klímaváltozás<br />
drasztikus hatásaira Hatalmas<br />
lépés ez azok után, hogy Obama elnök hivatali<br />
elődje még a globális felmelegedés<br />
humán tényezőit is kétségbe vonta, nem is<br />
szólva a rendszeresen félresöpört nemzetközi<br />
egyezményekről.<br />
A radikális szemléletbeli változás nemcsak<br />
a politikai köröket érte el, hanem a cégés<br />
a bankvilágot is. Jó hír, hogy az üzleti szférába<br />
is kezd beszivárogni a zöldek által oly<br />
régóta óhajtott szemlélet- és stratégiaváltás,<br />
amely a fenntartható fejlődést szolgáló energiatakarékos<br />
beruházásokra irányul. Befektetői<br />
körökben ez persze korántsem olyan meglepő,<br />
ha azt vesszük, hogy a pénz az egyik<br />
legracionálisabban viselkedő eszköz. Oda<br />
áramlik, ahol a befektetés megtérül.<br />
Az ökológiai<br />
célú befektetések<br />
lehetnek a jövő<br />
nagy üzletei.<br />
A siker feltétele: jó szimat, gyors<br />
start, likvid eszközök<br />
Az üzleti élet aranyszabálya az ökológiai célú<br />
befektetéseket tekintve is érvényes, vagyis aki<br />
előbb kapcsol, az minden bizonnyal igen jól<br />
jár majd. A nagyságrendi becslésekhez íme néhány<br />
adat: Kína két év alatt a GDP 3 százalékát –<br />
csaknem 220 milliárd dollárt – invesztálja a gazdaság<br />
„kizöldítésébe”. Ez kétszerese annak az<br />
összegnek, amit az Obama-adminisztráció<br />
szán ugyanerre a célra. Az arányok a klímaváltozás<br />
függvényében bizonyára pozitív irányban<br />
fognak változni. Ha csak az Egyesült Államokat<br />
nézzük, a tét nem kicsi: vagy megmarad<br />
egy elavult fejlődési pályán, ahol a fogyasztók<br />
az olajfüggőség árnyékában egyre többet költenek<br />
a fosszilis energiahordozókra, vagy energetikai<br />
kérdésekben is a fejlődés és a változás<br />
mellett teszi le voksot, munkahelyek millióit<br />
létrehozva ezáltal. A választ nem nehéz megjósolni,<br />
hiszen az új elnök elszántságát a magas<br />
munkanélküliségi ráta is fűti. Számos megvalósításra<br />
váró terv fekszik már a különböző<br />
hivatalok asztalain, amiket a tudományos élet<br />
nagy gondossággal összeválogatott prominensei<br />
készítettek el. Példának<br />
okáért a Massachusettsi Egyetem<br />
Politikai Gazdaságtani Kutatóintézete<br />
az Amerikai Haladásért<br />
Központtal karöltve 2009<br />
júniusában mutatta be a „Tiszta<br />
energiába történő befektetések<br />
gazdasági előnyeiről” című<br />
tanulmányát. Az 1500 milliárd<br />
dolláros költségvetéssel számoló<br />
megaprojek 1,7 millió új munkahelyet<br />
hozna a következő évtizedben. Az idő szorít,<br />
az Egyesült Államok pedig lépéskényszerben<br />
van, hiszen egyértelmű, hogy a 21. századi világgazdaságot<br />
az diktálja, akié az első hely az<br />
alternatív energiahordozók terén.<br />
Az éden projekt<br />
(Cornwall, ANglia)<br />
2009. augusztus
közPONT.<br />
39<br />
Geotermikus erőmű<br />
izlandon<br />
Dolgozni<br />
értük,<br />
de velük együtt!<br />
rikai Haladásért Központ a zöld bank koncepcióját.<br />
A tervezett intézmény küldetése a tiszta<br />
energiára épülő gazdaság létrehozása, valamint<br />
az ehhez szükséges munkahelyteremtés,<br />
együttműködve a magánszektorral. A gyakorlat<br />
nyelvére lefordítva: ez a bank mozdítaná elő<br />
a magántőkének a megújuló energiára épülő<br />
projektekbe való áramlását, így járulva hozzá<br />
a tiszta energiára épülő fejlesztésekhez és azok<br />
gyakorlatban való alkalmazásához. A koncepció<br />
szerint a bank működése kapcsán – a projektek<br />
piaci alapon történő kiválasztásán túl<br />
– fontos szempont a szén-dioxid-kibocsátás<br />
csökkentésének mértéke és a hosszú távú piaci<br />
átalakulásból eredő előnyök szem előtt tartása<br />
is. Ezzel együtt minden projektnek meg<br />
kell felelnie a szigorú kockázatkezelési szempontoknak<br />
is, vagyis a bank nem vállalhat az<br />
adófizetők pénzét veszélyeztető extra kockázatot.<br />
A zöld bank szorosan együttműködne<br />
a magánbankokkal, olyan módon, hogy hitelgaranciákkal<br />
segítené a magánszektor hitelfelvételét<br />
és ökológiai projektekbe történő<br />
befektetéseit, amelyek normál piaci körülmények<br />
között kevésbé kedvező feltételekkel volnának<br />
megvalósíthatók.<br />
Az alapítás előtt álló pénzintézetnek<br />
azonban számos kihívással kell még szembenéznie.<br />
A hitelezési válságnak még koránt<br />
sincs vége, s ebből következik a finanszírozás<br />
tervezésének nehézsége. Emellett nem állnak<br />
még rendelkezésre a tiszta energiába történő<br />
befektetések finanszírozásáról szóló kimutatások.<br />
Kockázatnövelő tényező továbbá<br />
a fosszilis energiahordozók világpiaci árának<br />
folyamatos és kiszámíthatatlan ingadozása.<br />
Előzmények<br />
Tévedés volna azonban azt<br />
hinni, hogy a fenntarthatóság<br />
finanszírozásának fenti<br />
koncepciója forradalmi és teljesen<br />
előzmények nélküli ötlet.<br />
Például a malajziai kormány már<br />
2006-ban 15 éves lejáratú kötvényeket<br />
bocsátott ki megközelítőleg 530 millió dollár<br />
értékben, hogy 375 ezer hektáron telepítsék<br />
újra az erdőket, amelyek az ország keményfaexportja<br />
következtében jelentősen megcsappantak.<br />
Uniós szinten az Európai Befektetési<br />
Bank (EIB) 2007-ben bocsátott ki több<br />
mint egymilliárd euró értékben úgynevezett<br />
klímatudatos kötvényeket, hogy 2020-ra Európa<br />
energiaszükségletének 20 százalékát<br />
megújuló energiaforrásokból tudják fedezni.<br />
Ezenkívül az Európai Befektetési Alap (EIF)<br />
tevékenységének prioritási sorrendjében az<br />
egyik legfontosabb az európai energetikai<br />
projektek támogatása.<br />
A változások szele már a fejlődő országokat<br />
is elérte. A Világbank a zöld kötvények<br />
kibocsátása által tovább növelte az alacsony<br />
szén-dioxid-kibocsátást elősegítő projektek<br />
finanszírozására szánt alapot.<br />
A geotermikus<br />
energiába befektetők<br />
számára<br />
Magyarország<br />
is célpont<br />
lehet.<br />
Ébredező kereskedelmi bankok<br />
A fenntarthatóság finanszírozásának igényét,<br />
valamint a benne rejlő üzletet egyre<br />
több kereskedelmi bank kezdi felismerni.<br />
Ezzel együtt ma még élénk viták folynak<br />
arról, hogy a finanszírozáshoz szükséges<br />
fedezetet milyen módon teremtsék elő, és<br />
milyen formában tegyék elérhetővé a vállalkozások<br />
számára az állami<br />
bürokrácia útvesztőinek kikerülésével.<br />
Nagy-Britanniában<br />
sem az a kérdés, hogy<br />
szükséges-e ilyen irányban<br />
elmozdulni. A dilemma inkább<br />
az, hogy új állami bankot alapítsanak-e,<br />
avagy egy meglévő állami<br />
pénzintézetet alakítsanak át erre a célra,<br />
netán a privát bankok hozzanak létre zöld<br />
pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat állami<br />
garanciavállalással vagy anélkül.<br />
Bármelyik ötlet kerüljön is ki győztesen,<br />
egy biztos. Kár volna ellenállni a változásoknak,<br />
hiszen előre megjósolható, hogy az új<br />
piac egyre nagyobb részt fog kihasítani a hagyományos<br />
piacokból. Az elmúlt hetekben<br />
röppent fel a hír (amelyet minden bizonnyal<br />
sok hasonló fog követni az elkövetkező néhány<br />
évtizedben), hogy egy tisztán geotermikus<br />
energia hasznosításában érdekelt társaság<br />
részvénykibocsátása iránt akkora volt<br />
az érdeklődés, hogy az még a tulajdonosokat<br />
is meglepte. Minden várakozást felülmúlva<br />
az előzetesen tervezett tőke dupláját tudták<br />
bevonni. Vagyis az iparág rendkívül ígéretesnek<br />
tűnik. Egyrészt mert kimeríthetetlen, és<br />
az egyik legtisztább energiaforrást használja,<br />
másrészt nagyon kevés cég foglalkozik még<br />
vele. A hír számunkra is érdekes, hiszen Magyarország<br />
az elsők között van a geotermikus<br />
adottságokkal rendelkező országok sorában<br />
annak köszönhetően, hogy a földkéreg vastagsága<br />
az európai átlag fele. Ráadásul a jövő<br />
energetikai trendjeit nem a divat, hanem<br />
a kényszer diktálja. <br />
•<br />
2009. augusztus
40 pontPONTpont.<br />
pontPONTpont.<br />
41<br />
A kávé mint<br />
mesterség<br />
42<br />
Őrség:<br />
a <strong>nyugat</strong> <strong>keletje</strong><br />
44<br />
Az aranyemberek<br />
Interjú Rippel<br />
Ferenccel<br />
46<br />
Gábor Zsazsától<br />
a Smart<br />
Paprikáig<br />
48<br />
Vámos Miklós:<br />
Félnóta<br />
2009. augusztus
pontPONTpont.<br />
41<br />
A kávé<br />
mint mesterség<br />
szöveg: Bart Dániel<br />
Ha azt állítom, hogy a fejlett világ lakosainak<br />
nagy része rá van szokva<br />
egy egzotikus trópusi bokor terméséből<br />
készült szerre, amit bennszülöttek<br />
milliói termelnek meg számukra<br />
nehéz körülmények között éhbérért, akkor<br />
mindenki azt hiszi, hogy a kokain sajnálatos<br />
térhódításáról beszélek, pedig nem: az említett<br />
anyag a kávé.<br />
Természetesen nem áll szándékomban<br />
elmosni a két tudatmódosító közti különbséget,<br />
annyit azonban el kell ismernünk, hogy<br />
a kávéfogyasztás túlzásba vitelének súlyos következményei<br />
lehetnek, és a kokaint is lehet<br />
olyan mértékletesen fogyasztani, hogy a benne<br />
rejlő anyag mellékhatások nélkül fejtse ki<br />
gyógyító, erősítő hatását – lásd a Coca-Colát,<br />
illetve XIII. Leó pápa kedvenc Mariani borát.<br />
A legenda szerint a kávé élénkítő hatására<br />
egy etióp pásztor, Káldi figyelt fel először,<br />
a kilencedik században, amikor arra<br />
lett figyelmes, hogy azok a kecskék, amelyek<br />
az általa csak babnak ismert bokor bogyóit<br />
fogyasztották, egészen különösen kezdtek<br />
viselkedni: megvadultak és táncra perdültek.<br />
Leszakított egy pár bogyót, és istenfélő ember<br />
lévén elvitte a közeli imámhoz, hogy ő<br />
mondja meg, mi lehet ez. A szent ember nem<br />
szerette a babonaságot, ezért megvetően tűzbe<br />
dobta a bogyókat, de amikor megérezte,<br />
milyen isteni aroma száll fel a tűzből, hamar<br />
kikaparta onnan őket, és megkóstolta. Innen<br />
indult hát a kávé diadalútja, de még egy fél évezred<br />
eltelt, mire Európába is eljutott.<br />
Először a jemeni és arábiai misztikus<br />
szúfi szekták használták egyfajta vallásos révület<br />
elérésére meg arra, hogy az éjszakákon<br />
átnyúló szertartásaikon ébren tudjanak maradni.<br />
Később rászokott Kairó, Damaszkusz,<br />
Isztambul és az egész szekuláris muszlim világ,<br />
s feltalálták a kávéházat is. Európába az<br />
arab világgal kereskedő Velencén keresztül<br />
jutott el a 17. században. VIII. Kelemen pápa<br />
azt találta mondani, hogy „a kávét meg kellene<br />
keresztelni, mert igazi keresztény ital”.<br />
Nem véletlen, hogy ma is az olasz az egyik<br />
legmarkánsabb kávékultúra Európában.<br />
A barista szó is az olaszból származik, és<br />
egyszerűen bárost jelent, ám mára úgy ment<br />
át a globális nyelvhasználatba, mint kávéfőző<br />
mester. Ha valaki járt már olasz bárban, az<br />
tudja, hogy ezek a bárok reggel nyitnak, reggelit<br />
lehet bennük kapni, meg kávét, s estére<br />
be is zárnak. A fő helyen hosszú pult áll, rajta<br />
tömérdek frissen elmosott pohár, egy óriási,<br />
behemót presszógép, a pult mögött pedig egy<br />
nagyhangú férfiú, a barista, akinek folyton<br />
jár a keze és általában a szája is – ő a helyiség<br />
lelke, főpincér és vőfély egy személyben, de<br />
mindenekelőtt ő a kávéfőző mester, aki felelős<br />
azért, hogy a kávé kifogástalan legyen.<br />
Noha Magyarország mindenekelőtt az<br />
olasz kávéfőzési tradíció vonzáskörzetéhez<br />
tartozik, a barista szó mégsem az olaszból<br />
vándorolt a magyarba – merthogy bevándorolt,<br />
afelől semmi kétség. Hanem az angolból,<br />
méghozzá amerikai közvetítéssel.<br />
Az Egyesült Államokban akkor kezdtek<br />
el kávét inni, amikor a brit koronától való<br />
függetlenség kikiáltásakor az angolok beszüntették<br />
az tengerentúlra irányuló teaszállítást<br />
– mintegy büntetésképpen. Noha ez<br />
a lépés az angolokat minden bizonnyal térdre<br />
kényszerítette volna, az amerikaiak csak<br />
megvonták a vállukat, és átszoktak a kávéra,<br />
amit a hollandoktól is meg lehetett venni.<br />
A hollandok akkor már maguk termesztették<br />
a kávét Délkelet-Ázsiában, és az bizony nem<br />
volt a legjobb minőségű. Amerika tehát rászokott<br />
a híg, vacak kávéra, és a minőség hiányát<br />
a mennyiséggel igyekezett pótolni.<br />
A nyolcvanas években azonban új szelek<br />
kezdtek el fújdogálni az Egyesült Államokban,<br />
és a Starbucks olyan új koncepciójú kávéházakat<br />
nyitott meg, amelyek ötvözték egy<br />
hagyományos babkávékimérés, egy amerikai<br />
típusú gyorsétterem és egy olasz kávézó tulajdonságait.<br />
„Az olasz kávézó annyiban jelenik<br />
meg a Starbucksban, amennyiben csakis elsőrangú<br />
alapanyagokból és technikával főznek<br />
kávét, és a kávézó spirituális központjába<br />
a baristát, azaz a kávéfőző mestert állítják” –<br />
magyarázza Senkáriuk András, a Barista<br />
Hungary oktatója kérdésemre. A lassan talán<br />
Magyarországon is megtelepülő Starbucks<br />
ennek ellenére valószínűleg nagy csalódást<br />
okozna egy olasznak, mert a kínálat időközben<br />
tökéletesen idomult az amerikai elvárásokhoz,<br />
és miközben mindenfélétől mentes<br />
és mindenféle tejjel felöntött, különféle gyengeségű<br />
kávék nagy választékát kínálják, sima<br />
eszpresszót már egyáltalán nem főznek. <br />
•<br />
2009. augusztus
42 pontPONTpont.<br />
Őrség:<br />
a <strong>nyugat</strong> <strong>keletje</strong><br />
szöveg: Bart Dániel<br />
Utazni alapvetően két irányba lehet:<br />
keletre vagy <strong>nyugat</strong>ra. Ha <strong>nyugat</strong>ra<br />
utazunk, akkor a fejlődést nézzük,<br />
a racionalitást, a jövőt – és végső<br />
soron az elmúlást. Ha keletnek megyünk, akkor<br />
a múltba utazunk, az aranykort keressük,<br />
a tisztaságot, a kezdetet és az eredetet. Aki az<br />
Őrségbe utazik, egyértelműen keletnek tart,<br />
noha az Őrség Vas megye dél<strong>nyugat</strong>i részén,<br />
az osztrák–magyar–szlovén hármas határ<br />
közelében van. Az Őrség az eredetről mesél,<br />
régmúlt korokról. A természetbe lágyan illeszkedő<br />
települései, az erdők között megbúvó<br />
erődítményszerű Árpád-kori templomok<br />
a környezetével fenntartható egyensúlyban<br />
élő korai embert idézik,<br />
a felsorolhatatlanul sok, egzotikusnál<br />
egzotikusabb nevű<br />
védett állat- és növényfaja az<br />
ősvilági Európa-erdő tobzódó<br />
fajgazdagságát.<br />
Az Őrség<br />
az eredetről<br />
mesél, régmúlt<br />
korokról.<br />
Az Őrség mindig is periféria volt, és<br />
a centrum eseményei csak tompítva, távolról<br />
hallatszottak el ide. A honfoglalással együtt<br />
járó nagy földosztás alkalmával a <strong>nyugat</strong>i határvonalon,<br />
így az Őrség területén is székely<br />
telepesek kaptak helyet. A hagyomány szerint<br />
elsőként 108 család jutott itt őrálláshoz.<br />
Az alku lényege abban állt, hogy a székely<br />
nép saját szervezésében és költségén az utolsó<br />
csepp véréig védi a határt, cserébe soha<br />
nem kell majd semmiféle adót fizetnie se<br />
a királynak, se másnak. E jogukat az őrségiek<br />
a történelem során számtalanszor igyekeztek<br />
érvényesíteni – több-kevesebb sikerrel.<br />
Az Őrségben ma is megfigyelhető az archaikus<br />
„szeres” településszerkezet. A dimbes-dombos<br />
tájon a völgyek nem számítottak<br />
jó lakóhelynek – a völgyek<br />
a vizeké, a lápé voltak –, így minden<br />
család dombtetőre költözött,<br />
lazán, egymástól elszórtan.<br />
A letelepedés alkalmával<br />
egy-egy szert egy család tagjai<br />
vettek birtokukba. A szerek<br />
az ott lakó családokról kapták a nevüket,<br />
például Siskaszer – Siska család, Baksaszer –<br />
Baksa család.<br />
A vidéket végtelen fenyő- és bükkerdők<br />
veszik körül. A táj legértékesebb részét az<br />
Őrségi Tájvédelmi Körzet – ma már Őrségi<br />
Nemzeti Park – alkotja. A különösen védett<br />
területeken ritka növény- és állatfajok élnek:<br />
réti kakukktorma, mocsári gólyahír, kék perje,<br />
csillagos nárcisz, szibériai nőszirom, kígyógyökerű<br />
keserűfű, kenyérbél cickafark,<br />
kornistárnics, boróka; fekete gólya, nyest,<br />
nyuszt, különleges lepkefajok. Nem is beszélve<br />
a misztikus homállyal övezett Fekete-tóról,<br />
amely a helyi legendák szerint akkor született,<br />
amikor egy asszonyság elkésett az istentiszteletről,<br />
és oly nagyon felbosszantotta magát<br />
amiatt, hogy nem várták meg, hogy elátkozta<br />
az egész templomot, amitől az menten a földbe<br />
süllyedt, kicsi, de annál baljósabb ingoványt<br />
hagyva maga után.<br />
Ez a csodálatos táj évszázadokon át az őrségi<br />
emberek megélhetését is jelentette. Az itt<br />
élők kiválóan értettek a fa megmunkálásához,<br />
Pityerszer (szalafő)<br />
2009. augusztus
pontPONTpont.<br />
43<br />
Talpasház<br />
A pankaszi harangláb<br />
a saját kezűleg készített háztartási<br />
eszközök, berendezések,<br />
bútorok, szerszámok anyaga<br />
a helyi fa volt. Ugyancsak fából<br />
épültek az őrségi boronaházak,<br />
amelyeket a rozsszalmából készült<br />
zsuppal fedtek.<br />
A világ azonban változik: a <strong>nyugat</strong>i határ<br />
biztonságosabb lett, a székelyeket keletre<br />
telepítették, a mai Székelyföldre, a gyepűs<br />
határvédelmet felváltotta a megyei szervezésű<br />
határvédelem, és az Őrség szabadállású<br />
gazdái egyre kevésbé tudták előadni, hogy<br />
a határvédelemért cserébe nekik mindenféle<br />
szabadság és adómentesség jár. Ráadásul<br />
a népesség is folyvást fogyatkozott a rendszeres<br />
hadjáratok miatt – az utánpótlás pedig<br />
szegényes volt: a gyenge hozamú, sovány földeken<br />
gyakori volt az egygyermekes család.<br />
A 15. század végén kaptak először földesurat<br />
a fejük fölé, és a török hódoltság<br />
végképp megtörte az őrségiek gerincét. Többé<br />
nem hivatkozhattak a határvédelemre.<br />
A török idők szenvedést és nyomort hoztak<br />
a tájegységre, amelynek népe lassan áttért<br />
a református hitre.<br />
A fellendülés egészen a 19. század második<br />
feléig váratott magára, amikor is a vasút<br />
meg a faipar hozott némi pezsgést a helyi gazdaságba.<br />
Az első világháború azonban ennek a végére<br />
is véres pontot tett. Az őrségiek több száz<br />
embert vesztettek a nagy háborúban, akik között<br />
sok volt az „egyetlen fiú”. A nehéz, kötött<br />
talajon az öreg gazdák egyedül nem boldogulhattak;<br />
hogy pótolják a kiesett munkaerőt,<br />
bevezették a szolgagyerekrendszert: az utód<br />
nélkül maradt gazdák egyes gyerekeket a nevükre<br />
vettek, és a birtokukat is rájuk íratták.<br />
A határok lezárulásával az Őrség elvesztette<br />
az összes addigi felvevőpiacát. Az őrségi gazdáknak<br />
és asszonyoknak negyven-ötven, sőt<br />
Mára megszűnt<br />
az elvándorlás<br />
a falvakból,<br />
és egyre többen<br />
költöznek ide<br />
a városból.<br />
száz kilométerre kellett elhordaniuk<br />
az áruikat.<br />
A második világháború<br />
idejére az Őrség az ország<br />
legszegényebb és legelmaradottabb<br />
vidékei közé tartozott, és<br />
ez a háború után sem változott, mivel<br />
a vasfüggöny árnyékában húzódó tájegységet<br />
zárt határsávvá nyilvánították, és itt a hetvenes<br />
évekig egy szöget sem vertek be. A határsávban<br />
nehezebb volt az élet, mint az ország<br />
belsejében, ezért sokan elhagyták a falvakat,<br />
és Budapesten vagy más városokban próbáltak<br />
szerencsét. Ma ez inkább előnyére válik<br />
a vidéknek, hisz így nem is eshetett áldozatul<br />
a szocialista iparosítás természet- és társadalomromboló<br />
hatásainak. A hatvanas években<br />
a falvakban egymás után vezették be a villanyt,<br />
1965-ben rendbe hozták az utakat.<br />
1968-ban feloldották az Őrségben a határsávot.<br />
1970-ben működni kezdett a tájegység<br />
legnagyobb ipari létesítménye: az<br />
őriszentpéteri cipőgyár. 1975. január 17-én<br />
megnyílt a bajánsenyei határátkelő. 1989-<br />
re elkészült a teljes vezetékes vízhálózat.<br />
A rendszerváltozás után megkezdődött a kitelepítettek<br />
és deportáltak, valamint a volt<br />
legelésző szürkemarhák<br />
hadifoglyok kárpótlása. Az Őrségbe lassan<br />
visszatért az élet. Mára megszűnt az elvándorlás<br />
a falvakból, és egyre többen költöznek ide<br />
a városból. Főleg olyanok, akik megengedhetik<br />
maguknak, hogy egészségtelen, stresszes<br />
életkörülményeiket felváltsák az Alpokalja<br />
mesés nyugalmával. Nem egyszer történt meg,<br />
hogy valaki igénybe vette a helyi falusi turizmus<br />
szolgáltatásait, és többet nem is tért haza.<br />
Megvett egy százéves parasztházat, nekiállt,<br />
hogy felújítsa, és beköltözött új, tisztább és<br />
egyszerűbb életébe. Úgyhogy csak óvatosan<br />
az utazási prospektusokkal!<br />
•<br />
2009. augusztus
44 pontPONTpont.<br />
Az aranyemberek<br />
A hiteltörlesztés a világhírű<br />
artistapárosnak sem egyszerű<br />
szöveg: Somogyi Gábor<br />
Nem tagadom, elfogult vagyok<br />
a Rippel Brothers tagjaival, hiszen<br />
ismeretségünk régi keletű, a kilencvenes<br />
évek közepére datálódik. Jó<br />
kiállású, vagány srácok és tehetséges artisták<br />
voltak, Rippel Feri – csak úgy civilben – még<br />
a szerkesztőséget is körbejárta egy kézen. Akkoriban<br />
még aranyfestékbe burkolózva mutatták<br />
be nem mindennapi produkciójukat, és<br />
indultak a világhír felé.<br />
Ma már Feri és Viktor is megfontoltabb,<br />
de – jó ezt kimondani – ugyanazok a szerény,<br />
jó kedélyű fiatalemberek, akiket egykor megismertem.<br />
Rippel Ferivel való találkozásomkor<br />
tehát egyáltalán nem lepett meg, hogy<br />
gondjaik is hasonlóak az átlagemberekéhez.<br />
PONT: A hétköznapi ember azt gondolná,<br />
hogy világhírű artistapárosként, a párizsi<br />
Moulin Rouge állandó fellépőjeként<br />
benneteket alig érintenek meg a gazdaság<br />
nehézségei…<br />
Rippel Ferenc: Márpedig<br />
a gaz dasági világválság az előadói<br />
műfajt is kőkeményen<br />
utolérte, hiszen az első költség,<br />
amit mindenki kihúzott, az a marketing.<br />
Megszűnt egy sor olyan céges<br />
rendezvény, amelyen rendszeresen<br />
felléptünk, ma legfeljebb svédasztal van, meg<br />
egy bárzongorista a sarokban. Ez nagyon roszszul<br />
érintett bennünket, hiszen megélhetési<br />
artisták vagyunk, és bármilyen furcsán hangzik<br />
is, nagyon megéreztük a kedvezőtlen változást.<br />
Annál is inkább, mivel mind a kettőnknek<br />
van egy-egy hitellel terhelt háza, amelyet<br />
a húszéves karrierünkből egy indulórészlet<br />
után tudtunk megvenni. Közben azonban –<br />
mivel svájci frank alapú hitelünk van – majdnem<br />
megduplázódott a törlesztőrészletünk,<br />
a válság miatt pedig kevesebb a munkánk.<br />
Most ott tartunk, hogy nekünk is nagyon oda<br />
kell figyelnünk, hogy mikor, mire költünk,<br />
mert ez tényleg egy rossz időszak.<br />
PONT: Feri, mikor gondoltatok arra, hogy<br />
nektek együtt kell dolgoznotok<br />
„Eldöntöttük,<br />
hogy artistaként<br />
leszünk híresek.<br />
Igen ám, de milyen<br />
artista ként ”<br />
R. F.: Sokat agyaltunk, s egy artistagyerekként<br />
1985-ben megélt <strong>nyugat</strong>-németországi<br />
út adta meg a végső lökést ahhoz, hogy eldöntsük,<br />
híresek akarunk lenni. Akkor<br />
láttam életemben először<br />
McDonald’s-ot, és a sztárokról<br />
csak annyit tudtunk, hogy van<br />
Michael Jackson meg George<br />
Michael. Nyilván az is közrejátszott<br />
az elhatározásunkban,<br />
hogy akkoriban a külföld sokak<br />
számára elérhetetlen volt. De fogalmunk<br />
sem volt, hogy miként induljunk<br />
el, hiszen énekelni nem tudunk, táncolni is csak<br />
egy kicsit. Mégis eldöntöttük, hogy artistaként<br />
leszünk híresek. Igen ám, de milyen artistaként<br />
Zsonglőrként, egyensúlyozóként, trapézosként<br />
Jöttek az ötletek, közben – ahogy a fiútestvérek<br />
szoktak – állandóan verekedtünk. Aztán lassan<br />
ebből a verekedésből megpróbáltunk egy kaszkadőrös,<br />
verekedős produkciót csinálni. Működött,<br />
és létre is hoztunk egy kaszkadőrszámot<br />
Viktorral. Körülbelül 1992-ig ezzel a számmal<br />
léptünk fel. Közben – 1990-ben – a Magyar Cirkusz<br />
és Varieté Vállalat kiküldött minket egy<br />
évre a Szovjetunióba, mondván, ott sokat lehet<br />
tanulni. Sok választásunk nem volt, mert kifejtették,<br />
ha nem megyünk, örökre elvágják a karrierünket.<br />
Kint aztán a véletlen elénk sodort<br />
két artistafiút, akik egymást emelgették, és azt<br />
mondták, ez az utolsó szezonjuk. Addig fűztük<br />
őket, míg ráálltak arra, hogy átadják nekünk<br />
a tudásukat. Így kezdődött 1991-ben a tanulásunk,<br />
amit igazából 1993–94-re fejlesztettünk<br />
fel már majdnem a jelenlegi szintre.<br />
A performance része a gondosan<br />
megtervezett jelmez is<br />
Rippel Ferenc<br />
és Viktor<br />
2009. augusztus
pontPONTpont.<br />
45<br />
Rippel Ferenc<br />
A Rippel fivérek<br />
a Kékszalagon<br />
PONT: Sportolónak vagy művésznek tartjátok<br />
inkább magatokat<br />
R. F.: Közelítsük meg ezt onnan, hogy<br />
a közönség egyik fele azt mondja, itt jönnek<br />
a tornászok, a sportolók, akikre olyan büszkék<br />
vagyunk. A másik fele meg úgy véli, ez<br />
egy olyan szép sportág, olyan szép művészeti<br />
egyveleg, hogy inkább mozgásművészetnek<br />
neveznék, és ezért a sport és a művészet közé<br />
helyeznék.<br />
PONT: Régi ismeretségünk okán merem<br />
megkockáztatni a kérdést: mitől vagytok ti<br />
olyan nagy szám Hiszen az emberek egyre<br />
több hasonló produkciót láthatnak, mégis<br />
megőrülnek értetek…<br />
R. F.: A karrierünk kezdetén nem volt ilyen<br />
populáris az efféle artistaszám, amelyben nem<br />
használunk segédeszközt, nincsenek rekvizitumok,<br />
nincs benne semmi csalás. Esetünkben<br />
a néző azt látja, hogy két, nagyjából azonos magasságú<br />
és súlyú, 180 centiméteres és 90 kilós<br />
fiú egymást úgy emelgeti, mintha lepkesúlyúak<br />
lennének. És emellett lehetetlenül extrém, kifacsart<br />
pozíciókat vesznek fel. Mindezt körítve<br />
modern, jó zenével, kiváló jelmeztervező által<br />
megálmodott ruházattal és közönségkontakttal.<br />
Ha ezt összegyúrod, akkor az voltaképpen<br />
egy performance, amiben nem feltétlenül az<br />
a nagy szám, hogy emelgetjük egymást, hanem<br />
az, ahogy ezt tesszük. Két ilyen nagy darab pali<br />
nem csinál ilyet sehol a földön.<br />
PONT: Ha már szóba hoztad a kilókat,<br />
men nyire fontos nálatok az étkezés és az<br />
edzés<br />
R. F.: Ha ezt az első beszélgetésünkkor,<br />
1995-ben kér de zed, még azt mondtam volna,<br />
hogy fontos. Annak idején napi három-négy<br />
órát edzettünk, mert akkor még kellett. Volt<br />
abban technikai, súlyzós edzés és biciklizés.<br />
De azóta van mögöttünk tizenöt év rutin,<br />
a napi szintű fellépésekhez már nem kell napi<br />
szintű gyakorlás, mert a fellépéseink gyakorisága<br />
pont elég ahhoz, hogy a produkciót és<br />
a külalakunkat is szintet tartsa. Persze azért<br />
nem szoktuk magunkat degeszre enni, és mindennap<br />
futunk, biciklizünk, és gumiasztalunk<br />
is van otthon.<br />
PONT: Hol éreztétek magatokat a legjobban<br />
a világon<br />
R. F.: A párizsi Moulin Rouge-on kívül,<br />
ahol 2001 óta tevékenykedünk, az egyik<br />
legjobb hely az amerikai Ringling Brothers<br />
Barnum and Bailey volt, amely a világ legnagyobb<br />
utazócirkusza. Ez egy háromporondos<br />
cirkusz, amely a legnagyobb stadionokba áll<br />
be. Napi három előadásunk volt velük például<br />
a Madison Square Gardenben, ahol naponta<br />
90 ezer ember nézte meg az előadást. Itt<br />
kétéves szerződést teljesítettünk, és minden<br />
percét élveztük.<br />
PONT: Melyik volt a legemlékezetesebb<br />
fellépésetek<br />
R. F.: Számunkra a legutolsó kis magyar<br />
faluban történő fellépés és a világ legnagyobb<br />
színpada is majdnem ugyanazt jelenti,<br />
jelesül azt, hogy a közönséget szórakoztatni<br />
kell, és ha ez a közönség tapsol nekünk, akkor<br />
az a világ legjobb érzése. Minden egyes<br />
előadásra ugyanúgy készülünk, viszont tagadhatatlan,<br />
hogy vannak olyan kis szívünk<br />
csücskei. Ilyen volt például, amikor Bostonban<br />
felkértek minket egy életműdíj-átadási<br />
ünnepségre, ahol az amerikai hadsereg kétszáz<br />
fős zenekara játszotta alánk a zenét. Earl<br />
Jones, a világhírű színész konferált fel minket,<br />
a lekonferálás pedig Magnumtól, azaz Tom<br />
Sellecktől érkezett. Aztán lehívtak bennünket<br />
a közönség közé, és odajött hozzánk Jerry<br />
Louis, aki meghívott a műsorába. Most meg,<br />
két nappal ezelőtt, a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán<br />
– amelynek hivatalos arcai vagyunk<br />
– gyermeknapot tartottunk, totál izgultunk<br />
előtte, de nagyon jó kis előadás volt, húsz daganatos<br />
kisgyerek ült előttünk. Előtte a Kongresszusi<br />
Központban léptünk fel kétezer ember<br />
előtt, ott mégsem izgultunk annyira.<br />
PONT: Most már mindketten házasságban<br />
éltek, jönnek a gyerekek. Hogyan képzelitek<br />
a jövőt<br />
R. F.: Viktornak már tízéves a kislánya,<br />
nagyon ügyes, de nem tudjuk, hogy artista<br />
lesz-e belőle. Ám ugyanúgy, ahogy a szüleink,<br />
mi sem erőltetjük ezt a dolgot. Viszont Viktorral<br />
együtt belevágunk egy tudásunkat átadó<br />
intézmény kialakításába, amely a Rippel<br />
Mozgásművészeti Akadémia nevet kapja. Így<br />
aztán lehet, hogy az én leendő gyermekeim<br />
már ebbe az iskolába járnak majd. Ide nemcsak<br />
gyerekeket, fiatalokat várunk, hanem<br />
olyan középkorú embereket is, akik váltani<br />
akarnak. Októberben szeretnénk elindítani<br />
az intézményt, de a nagy indulás igazából<br />
2010 szeptemberében lesz, idén inkább csak<br />
a szárnyainkat próbálgatjuk. <br />
•<br />
2009. augusztus
46 pontPONTpont.<br />
Gábor Zsazsától<br />
szöveg: Ted Aprajev<br />
a Smart Paprikáig<br />
Nem vitás, hogy Zsa Zsa Gabor<br />
a leg egzotikusabb sütemény, amit<br />
Magyarország valaha is adhatott<br />
a világnak, de azért a magyar konyha<br />
sem piskóta – legalábbis egy chicagói<br />
gasztrobubus szerint, aki a fenti, igen meleg<br />
szavakkal emlékezett meg a színésznőről.<br />
Mint írja, „a magyar konyha szívből jövő,<br />
vibráló ízvilágú, paprikás, köménymagos és<br />
hagymás. Annak ellenére, hogy a jelenlegi<br />
Magyarország partjait nem nyalogatják a tenger<br />
hullámai, azért édesvízi halakban bővelkedik<br />
– közülük a legismertebb a méltán híres<br />
balatoni fogas. Az ország <strong>nyugat</strong>i felében<br />
számtalan halleves-, vagyis halászléversenyt<br />
tartanak, de természetesen mindenütt fellelhető<br />
a hírneves gulyás is. A debreceni kolbász<br />
szintén igen elterjedt. Nincs magyar gasztronómia<br />
nokedli nélkül, amely a húsételek elmaradhatatlan<br />
kísérője, legtöbbször tejföllel<br />
locsolgatva (lásd borjúpaprikás). S Magyarország<br />
híres a palacsintájáról is, különösképpen<br />
túrós és lekváros verzióban”.<br />
Az előbbi néhány mondat tökéletes öszszefoglalása<br />
annak a képnek, amelytől mára<br />
már inkább szabadulni szeretnénk. A világ<br />
azonban minden jel szerint így akar látni<br />
bennünket, és nem tágít ezektől a közhelyektől,<br />
amelyek ugyanakkor befogadói oldalon<br />
identitásunk legfőbb pillérei.<br />
Magyar konyha a nagyvilágban<br />
Nem olyan rég hirdetés jelent meg az egyik<br />
magyar újságban és más fórumokon is, miszerint<br />
Thaiföldön, Phuket szigetén eladó<br />
egy magyar étterem Patong Beachen, amely<br />
kétségtelenül az egyik legforgalmasabb része<br />
a szigetnek. Phuket egyetlen magyar étterme,<br />
amely a Magyar Kert névre hallgat, három<br />
perc séta távolságra fekszik a parttól. Azóta<br />
többször is feltűnt a hirdetés, amiből arra következtethetünk,<br />
hogy nagy érdeklődést nem<br />
sikerült kivívnia.<br />
Torontóban egészen más a helyzet. Itt<br />
aztán válogathatunk a magyar éttermekben.<br />
Például a Cosy Hungarian Dining Room nevű<br />
étteremről azt írja egy lelkes látogatója, hogy<br />
Magyarországon kívül itt ette a legjobb magyar<br />
ételt. „Ez egy csöppnyi családi étterem,<br />
kívülről szinte észrevehetetlen, de ha egyszer<br />
belépsz, akkor maga a séf és egyben tulajdonos<br />
üdvözöl. Érdemes fatányérost rendelni:<br />
halálos adag. De a töltött káposzta és a bécsi<br />
szelet is elbűvölő.”<br />
Parasztos, vidéki magyar étterem: ezt<br />
mondja magáról a másik kanadai vendéglátóhely,<br />
amelyről a lelkes blogger azt írja, hogy<br />
„elképzelhetetlen méretű adagok, nagyon magyar,<br />
és egyáltalán ne várjunk valami gourmet<br />
stílust, mert ez a hely nem az a hely. Viszont<br />
kötelező a töltött káposzta, egy adagban kettő<br />
van, de akkorák, hogy két személyre is sok.<br />
Lefegyverző a rántott csirke, gigantikus adag,<br />
lelóg a tányérról. Kihagyhatatlan a kovászos<br />
uborka, aminek lehetetlen rájönni a titkára,<br />
megismételhetetlen. A sertéspörkölt pikáns,<br />
csípős, a modern világ egyik csodája, dupla<br />
nokedlivel kell kérni. Bármit is ettél, az elkövetkező<br />
két napban nem lesz szükséged egy<br />
falatra sem…”<br />
A londoni Gay Hussar talán még ma is<br />
a leghíresebb magyar éterem, legalábbis a határainkon<br />
kívül.<br />
„Magyarországgal az a legnagyobb probléma,<br />
hogy már nem nagyon magyar” – olvasható<br />
egy másik véleményben, de ne ijedjünk<br />
meg, nem valami radikális fajvédő szövegről<br />
van szó, csupán azt állítja az elkeseredett<br />
ínyenc, hogy Magyarországon, különösen<br />
Gábor Zsazsa<br />
2009. augusztus
pontPONTpont.<br />
47<br />
a Budapest központjától számított néhány<br />
kilométeres körzetben nem találhatók szolid,<br />
hagyományos magyar étkek. Viszont bizonyára<br />
az utunkba akad néhány akár jónak is<br />
mondható olasz étterem, de a népszerű turistaútvonalakon<br />
csak szörnyűséges éttermi<br />
vállalkozások kínálják magukat. Hová tűnt az<br />
igazi magyaros koszt – kérdezi, s meg is válaszolja:<br />
a Gay Hussarba.<br />
„Itt az étel szemre nem divatos, semmi<br />
különös, nincs celeb séf a konyhán. Mégis<br />
jó, és nem utolsósorban mindenből sokat<br />
adnak, a várakozásnak megfelelően jóllakatnak.<br />
Néhány íz jellemzi, amelyek máshol nem<br />
léteznek. Hatalmas húsok bőséges szószok<br />
kíséretében, egyszerű ételek. Pontosan az,<br />
amit Magyarországon nem kap meg<br />
a látogató” – állítja értékelésében<br />
a lelkes blogger.<br />
Szóval, még mindig az<br />
adagok, szinte mindegyik<br />
megemlékezésben kitüntető<br />
helyet foglal el az ételek mérete.<br />
A tányérról lelógás az igazi<br />
mértékegység. Modern gasztronómusaink<br />
szerint ez egyben átka<br />
is a magyar konyha megújulásának.<br />
Magyar konyha a gyorséttermekben<br />
A Régiposta utcai üzlet nyitása óta csaknem<br />
egymilliárd ember fordult meg és étkezett<br />
a magyarországi McDonald’s hazai éttermeiben.<br />
Az eltelt húsz év alatt az amerikai<br />
hamburgerek mellett számos nemzet konyhájának<br />
jellegzetes ételeit kóstolhatták meg<br />
a vendégek, arra azonban még nem volt példa,<br />
hogy a nemzetközi lánc magyaros ételválasztékkal<br />
rukkoljon elő. A nyitás 20. évfordulója<br />
alkalmából az étteremlánc néhány igazi<br />
hazai kedvencet, köztük bundás kenyeret,<br />
lángost, fasírtot és aranygaluskát kínált. Ha<br />
a kezdeményezést sikeresnek ítélik a cégnél,<br />
akkor elképzelhető, hogy néhány magyar termékekkel<br />
később az állandó választékban is<br />
találkozhatunk – talán még külföldön is. Arra<br />
azonban vigyáztak, hogy kommunikálják:<br />
nem gondolják, hogy jobban, finomabban<br />
készítik a tradicionális ételeinket, mint a magyar<br />
háziasszonyok vagy nagymamák. Nem<br />
kívántak tehát versenyre kelni velük, csupán<br />
szerették volna a vendégeiket meglepni a hazai,<br />
otthonos ízvilággal.<br />
Van tehát remény, mert ha a külföldi<br />
egyéni próbálkozások alapvetően jó hírét<br />
keltik a magyar gasztronómiának – amely<br />
étteremláncba mégsem fejlődik, mert ahhoz,<br />
Hová tűnt<br />
az igazi<br />
magyaros<br />
koszt<br />
az első magyarországi<br />
McDonald’s<br />
úgy látszik, mégsem uniformizálhatók<br />
eléggé a klasszikusai –,<br />
bízhatunk abban, hogy amerikai<br />
multi közreműködésével terjeszthetjük<br />
ősi ételeinket. Na de félre tréfa: nyilvánvaló,<br />
hogy a nagyvilágban itt-ott fellelhető<br />
magyar (vagy magyaros) éttermek minden<br />
bizonnyal a világban elfoglalt helyünknek<br />
megfelelő mértékben és súllyal képviselik<br />
Magyaros étteremláncot a világnak<br />
A hírneves<br />
gulyás<br />
a gasztronómiánkat. Ha pedig mégsem volna<br />
így, akkor rajta, semmi akadálya, hogy<br />
a már bevált üzleti modell szerint létrejöjjön<br />
a Smart Paprika (törv. védve) névre hallgató<br />
étteremlánc, amely nemcsak a magyar ízvilág<br />
emblematikus zöldsége, fűszere, hanem áttételesen<br />
az ügyes, magukat minden helyzetben<br />
feltaláló magyar emberek szimbóluma is.<br />
Akik nélkül íztelen lenne a világ. <br />
•<br />
A nyolcvanas évek közepén a Belvárosi Vendéglátóipari Vállalat – érezvén, hogy a népek<br />
hátat fordítottak a hurkázóknak, s a grillcsirkés hentesboltok illata sem csábító már<br />
– újításra adta a fejét. Szerette volna becsalogatni a legvidámabb barakkba a McDonald’sot,<br />
ám a multi akkor még túl kapitalista volt a döntéshozók számára. Maradt hát a „kicsit<br />
sárga, kicsit savanyú, de a miénk” bevált receptje, a két pilléren nyugvó szocialista<br />
gyorsétteremlánc. Kolbászkákkal kedveskedett a City Grill, hagyományos ételekkel a Paprika<br />
Étterem. Az ötlet akár sikeres is lehetett volna. Nem lett.<br />
Egyes vélemények szerint egy magyaros gyorsétteremláncnak sikere lenne a világban,<br />
ám ehhez állami támogatás kellene. Vitatható álláspont. A kínai éttermek magyarországi<br />
térhódítása a példa arra, hogy a kisvendéglőláncok ott lehetnek a világ étterempiacain.<br />
Néhány év hazai kísérletezés után sikerrel léphetne ki a magyar kisétteremlánc a világba.<br />
Míves, családi hagyományokat és recepteket követő kisvendéglők, a maguk különleges<br />
ételeivel, a mindig friss pacallal vagy éppen a bucis csülökkel: ezek a kisvendéglők – funkciójukban<br />
– nem sokban különböznek a manapság olyannyira kedvelt gyorséttermektől.<br />
Még a multik által is zseniálisnak tartott magyar kezdeményezés, a Csirke-Fogó lehetett<br />
volna talán ilyen. Vagy a lecsó indulhatna hódító útra.<br />
A külföldi magyar étteremlánc ötlete újra és újra felmerül – egy időben a politika szintjén<br />
is, abból kiindulva, hogy a gasztronómia szerves része az országképnek. Az ötlet azonban<br />
még soha nem jutott tovább a tervezgetésnél.<br />
2009. augusztus
48 pontPONTpont.<br />
Vámos Miklós:<br />
Félnóta<br />
könyv ajánló: Kiss Judit Ágnes<br />
Világmegváltó<br />
fiatalokból<br />
kiábrándult<br />
felnőttek<br />
lettek.<br />
Vámos Miklós népszerű és termékeny<br />
író. Kilenc megjelent regénye után<br />
az Európa kiadó vállalkozott életműkiadásra,<br />
amelynek első darabja<br />
az eredetileg 1986-ban megjelent Félnóta.<br />
Ahhoz, hogy egy szerző még életében, nem<br />
is aggastyánként, megélhesse ezt a tisztességet,<br />
nagyon sok olvasót kell vonzania. Vámos<br />
Miklós esetében köszönhető ez a médiajelenlétnek<br />
is, de annak is, hogy az olvasó a posztmodern<br />
korszak ellenére mindig is szerette<br />
a történetet. Vámos pedig mesél, egy kicsit<br />
persze mindig magáról, a Félnótában pedig<br />
a magyar közelmúltról is, a hatvanas évek<br />
végéről, amelyet hősei – akárcsak a szerző –<br />
tizennyolc-húsz évesen élnek át.<br />
Vámos szerint „…a Félnóta a barátságról,<br />
a szerelemről, az árulásról, a gerincről, a szolidaritásról<br />
és hűségről szól”. Az olvasó számára<br />
azonban nagyon erős a háttér is: a magyar<br />
történelmi és<br />
politikai viszonyok. Ha<br />
átélte, akkor azért, ha nem<br />
élte át, akkor azért.<br />
Azaz dehogy csak a magyar viszonyok!<br />
Hiszen az internacionalizmus szellemében<br />
szó van Kubáról, Görögországról és Vietnamról,<br />
a nagy kommunista álomról, amelyben<br />
ezek a regényben szereplő fiatalok annyira<br />
hisznek, hogy a fennálló rendszert támogatva<br />
a fennálló rendszer ellenségeivé lesznek.<br />
A regény világában számomra az volt a legmeglepőbb,<br />
hogy hiába ismerem az azóta<br />
elavult szavakat a Konsumextől a géemkáig,<br />
mintha egy másik Magyarországon, egy másik<br />
világban, valami nagyon távoli múltban<br />
játszódna.<br />
A főhősök, Muk Ferenc (Muki) és Kósa<br />
Balázs (Kábé), a Barikád nevű valaha sikeres<br />
polbeat zenekar tagjai egy szerveződő emlékkoncert<br />
kapcsán néznek szembe a múltjukkal:<br />
barátaikkal (elvtársat mondanék, ha<br />
nem volna a szónak kellemetlen mellékzöngéje),<br />
valaha volt eszmékkel és szerelmekkel<br />
– az ifjúsággal; így a regény egyszerre játszódik<br />
a hatvanas és a nyolcvanas években.<br />
A világ megváltozott. Nemcsak a hősök,<br />
akik rajongó, világmegváltó fiatalokból kiábrándult<br />
felnőttek lettek, hanem a kulisszák<br />
is, az akkori fiatalok pedig vagy tudtak úszni<br />
az árral, vagy itt maradtak őskövületnek, továbbra<br />
is hinni azokban az ideákban, amelyek<br />
oltárán sokukat feláldozták.<br />
A világ megváltozott. Hogy jó vagy rossz<br />
irányba, azt döntse el az olvasó, a narrátor<br />
nem minősít, csak rácsodálkozik arra is, ami<br />
volt, arra is, ami van. Arra, hogy egy gimnazista<br />
lány az eszmék nevében beszámoltathatja<br />
a többieket a magánéletükről, hogy a rendszer<br />
mellett tüntető diákokat ez a demokratikus<br />
rendszer állíttatja bíróság elé, hogy tizenéves<br />
fiatalok Vietnamba akarnak menni<br />
önkéntesnek. De arra is, hogyan dobják félre<br />
később ugyanezek a fiatalok az elveiket az érvényesülés<br />
érdekében, vagy hogyan válnak<br />
nevetségessé egy új generáció szemében.<br />
Vámos Miklós<br />
1950-ben született Budapesten. 1975-ben<br />
szerzett diplomát az ELTE jogi karán. Ezt<br />
követően az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként<br />
dolgozott 1992-ig, majd<br />
három évig az Ab Ovo Kiadó igazgatója.<br />
Közben 1988–1990 között az USA-ban élt<br />
Fullbright-ösztöndíjasként. 1995 és 2003<br />
között televíziós műsorvezető, sikeres<br />
sorozatai voltak a Rögtön, a Lehetetlen és<br />
a 2 ember. Első regénye a Borgisz (1976)<br />
fiatalkori élményeit dolgozza fel, amikor<br />
egy ideig nyomdászként dolgozott. Azóta<br />
több mint 30 kötete jelent meg (regények,<br />
színművek, novellák, forgatókönyvek),<br />
közülük a legsikeresebbeket a magyar<br />
mellett több idegen nyelven is kiadták.<br />
Kósa Balázs és Muk Ferenc a múlttal<br />
való szembenézés során talán rádöbben arra,<br />
hogy legnagyobb sikereik idején sem az ő kezükben<br />
volt az irányítás, nem forgatták meg<br />
az egész világot, hanem mindvégig eszközök<br />
voltak a fennálló hatalom kezében. Mégis, ha<br />
csak a saját életüket nézik, egy tiszta ifjúságot<br />
mondhatnak magukénak, valódi hittel és valódi<br />
szerelmekkel. Az olvasó számára pedig<br />
lehet egzotikus vagy nosztalgikus a könyv,<br />
de mindenképpen átüt rajta a végiggondolás<br />
őszintesége.<br />
•<br />
2009. augusztus
ÉTELSTÍLUS<br />
Üzleti ebéd<br />
baráti vacsora<br />
A diningguide.hu gasztronómiai portálon<br />
megtalálja az alkalomhoz illő éttermet,<br />
vagy lapozza fel a magyar és angol nyelven<br />
negyedévente megjelenô<br />
Dining Guide étteremkalauzt.<br />
Az étteremkalauzt megtalálja<br />
az éttermekben, hotelekben,<br />
a Tourinform-irodákban,<br />
vagy hívja a (+36 1) 887 4848 számot,<br />
és mi postázzuk Önnek.
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja.<br />
Pénzügyek, érdekességek, történetek.<br />
2 havonta érdekes és aktuális témák, innovatív,<br />
proaktív megközelítésből, látványos képi világgal.<br />
A lótartás<br />
reneszánsza<br />
zépség<br />
Egy hajóban<br />
eveznek<br />
me<br />
09<br />
Európa élénkít – Csomagok a válság ellen<br />
25<br />
Japán lehet a minta<br />
31<br />
Siker a világ kupán!<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja 2008. december A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja 2009. április<br />
05<br />
A legnagyobb városfejlesztések vidéken<br />
19<br />
Lízing: megoldás hitelszűke idején<br />
31<br />
Duplázódó garanciakeret<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2009. február<br />
05<br />
A legnagyobb családi vállalkozások<br />
16<br />
Körkérdés – Önkormányzatok a válságról<br />
41<br />
Work for peace!<br />
Roma majális – nem csak romáknak<br />
Rendszeres olvasója a Pont. magazinnak<br />
Van témajavaslata<br />
Van, akiről szeretne a magazinban olvasni<br />
Vagy egyszerűen csak van véleménye a Pont. magazinról<br />
Kérjük, írja meg nekünk a kommunikacio@garantiqa.hu címre.<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.
Change language