Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
10 PONTszám.<br />
A projektek<br />
negyedében<br />
lehet reális<br />
a magyar<br />
részvétel.<br />
elkészített egy listát a következő tíz–húsz<br />
évben szükséges, összeurópai fontosságú<br />
kutatási infrastruktúra-fejlesztési projektekről.<br />
Az előkészítési munka eredményeképpen<br />
2006-ban megszületett a menetrend (az<br />
úgynevezett roadmap), amelybe végül 35 kutatási<br />
projekt került. A projektek kiválasztásában<br />
az volt a szempont, hogy az infrastruktúra<br />
összeurópai érdeket szolgáljon, magas<br />
tudományos színvonalat képviseljen és az<br />
adott kutatási terület már valamelyest kiérlelt<br />
legyen. Az eredeti „útitervet” 2008 végére<br />
kibővítették, így a listán ma már 44<br />
projekt szerepel. A hazai kutatás-fejlesztési<br />
szakemberek<br />
szerint ezek mintegy<br />
neg yedében lehet reális<br />
a magyar részvétel is.<br />
Hazai keretek<br />
Az ESFRI felkérésére<br />
ebben az évben minden<br />
érintett tagország elkészíti<br />
a nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési<br />
roadmapjét. Ezeket a projekteket<br />
a tagállamok saját maguk, saját pénzből<br />
valósítják majd meg, az ESFRI itt csak egyfajta<br />
koordinátori, illetve katalizátorszerepet tölt<br />
be, vagyis segít abban, hogy az ugyanazon témában<br />
érdekelt felek egymásra találjanak. Magyarországon<br />
ezt a feladatot a 2009. tavaszi kormányátalakításig<br />
a kutatás-fejlesztésért felelős<br />
miniszter által felügyelt Nemzeti Kutatási és<br />
Technológiai Hivatal (NKTH), konkrétabban<br />
a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és<br />
Útiterv (NEKIFUT) program koordinálja.<br />
Ez évi teendők<br />
A NEKIFUT projekt jelenleg a nemzeti kutatási<br />
infrastruktúrát méri fel, az ezzel kapcsolatos<br />
átfogó fejlesztési stratégián dolgozik, továbbá<br />
igyekszik segíteni a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz<br />
való csatlakozást. Napjainkban<br />
kérdőíves felmérés készül, amelynek eredménye<br />
egy webes regiszter lesz, ezen a bázison<br />
lehet majd elindulni a nemzetközi kapcsolódási<br />
pontok megtalálásához. A következő lépés<br />
a nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési<br />
útiterv javaslatainak, ajánlásainak kidolgozása.<br />
A stratégia 2015-ig fogja vázolni a hazai kutatási<br />
infrastruktúra fejlesztését, a külföldi infrastruktúrákban<br />
való részvétel lehetőségét.<br />
Projektek magyar részvétellel<br />
Tekintsük át azokat az átfogó kutatásokat, amelyekben<br />
már ma is intenzív hazánk részvétele:<br />
1. ESS (European Social Survey – európai<br />
társadalmak összehasonlító vizsgálata)<br />
A neutronkutató központhoz hasonlóan<br />
ESS-ként rövidített projekt egy átfogó<br />
szociális kutatást foglal magában. Ennek<br />
során harminc európai ország politikai<br />
rendszerét, magatartásmintáit, attitűdjét,<br />
változó intézményrendszereit mérik fel<br />
szociológiai és politikatudományi szempontok<br />
alapján egy kétévente ismétlődő<br />
nemzetközi összehasonlító vizsgálat<br />
keretében. A projekt partnere Magyarországon<br />
a TÁRKI <strong>Zrt</strong>.<br />
2. CLARIN (Common Language Resources<br />
and Technology Infrastructure – közös nyelvi<br />
erőforrási és technológiai infrastruktúra)<br />
Az átfogó nyelvkutatási projekt magyar partnere<br />
az MTA Nyelvtudományi Intézete, amely<br />
a CLARIN regionális központjának a kialakításában<br />
vesz részt.<br />
3. ELIXIR (European Life-Science<br />
Infrastructure for Biological Information –<br />
program az európai biológiai adatforrások<br />
fenntarthatóságáért)<br />
A program célja olyan európai biológiai adatforrások<br />
felépítése, amelyeknek a pénzügyi<br />
háttere megalapozott, és hosszabb távon is<br />
fenntarthatók. A biológiai információk tárolási<br />
mechanizmusa gyors fejlődésen ment<br />
keresztül az elmúlt évtizedekben, de nagyon<br />
fontos, hogy a nyilvános, integrált, könnyen<br />
hozzáférhető és kereshető, folyamatosan<br />
frissülő biológiai adatbázis mindig elérhető<br />
legyen, forráshiány véletlenül se akassza meg<br />
a megfigyeléseket. Ezen az egyesített fenntartható<br />
bioinformatikai hálózaton egy konzorcium<br />
dolgozik, amelyben 13 ország 32 intézménye<br />
vesz részt. Magyarországot az MTA SZBK<br />
Enzimológiai Intézete képviseli.<br />
4. CESSDA (Council of European<br />
Social Science Data Archives – Európai<br />
Társadalomtudományi Adatarchívumok<br />
Tanácsa)<br />
A már 1976 óta működő CESSDA célja az<br />
európai szervezetek közötti ingyenes adatcsere-szolgáltatás,<br />
amelynek révén külföldi<br />
adatbankokban tárolt kutatásokhoz<br />
lehet hozzáférni. A hazai résztvevő szintén<br />
a TÁRKI.<br />
5. LIFE WATCH – Életfigyelő<br />
Hazai kutatók is részt vesznek annak a 19<br />
ország részvételével kidolgozott kutatási<br />
infrastruktúrának a létrehozásában, amely<br />
a biodiverzitást figyeli. A Life Watch segítségével<br />
a résztvevők számára kölcsönösen<br />
elérhetők az élőhelyek és a fajok már öszszegyűjtött<br />
adatai, valamint az alkalmazott<br />
technológiák.<br />
Meghatározó európai kutatásfejlesztési<br />
projektek<br />
A közös kutatási projektek közül az alábbiak<br />
azok, amelyek a leginkább meghatározónak<br />
mondhatók, s amelyekben elképzelhető a magyar<br />
részvétel is.<br />
2009. augusztus
Change language