Őrség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.

6 PONTszám.
2009. június 1-jén
csupán 3,2 millió
sertés röfögött
az ólakban
Három év múlva
pedig jön
a ketrec-sokk
2011-ben lehúzzák a redőnyt. Ekkor jár le az
a türelmi idő, amely alatt az állattartó telepek
trágyakezelő technológiáját EU-s szintre kell
hozni. Ez a sokszor akár 100 millióba is kerülő
beruházás az, ami egy kanyi fillért sem hoz,
miközben óriási tőkét köt le. Ezt a legtöbb telep
persze nem engedheti meg magának. És
ebből mi következik Nem a mostani, a második
világháborúban sem látott alacsony állatállomány
lesz a legkisebb, amit oly sokat emlegetnek
szakemberek.
A lapzártánk előtti napokban készült el
a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, miszerint
2009. június 1-jén csupán 3,2 millió
sertés röfögött az ólakban. Ez 14 százalékkal
kevesebb, mint egy éve. Húsz éve 9–10 millió
volt, öt éve még 5 millió. Fogy a disznó, holott
az ára jó, nyereséget biztosító, az volt tavaly is.
Csak az idén 15 százalékkal drágult az élősertés,
s nincs belőle elég itthon. A vágóhidak 25–
30 százalékban importdisznót vágnak. Aztán
a termékek jó harmadát exportálják, itthon
meg a maradékot adják el. Jellemző egyébként
a termékpaletta: a gyártmányok 30–40
százalékát valamelyik bolthálózat neve alatt
készítik: ez olcsó, pénzt alig hoz, de legalább
a kapacitást leköti.
Baromfi sem csipog már annyi, bár itt
a lemorzsolódás nem olyan látványos. Ám itt
sincs rendben minden, noha a gyenge forint
miatt fél éve szinte áll az import: 270 forint
fölött nem éri meg behozni. Kivinni annál inkább,
bár a múlt évhez képest 10 százaléknyi
visszaesés tapasztalható, de hát válság idején
ez nem is olyan borzasztó szám. Az ágazat stabilan
250 milliárd forintos forgalmat ér el, ennek
40 százalékát exportpiacok produkálják.
Záró tolerancia
Az igazi megmérettetés azonban jövőre és
2012-ben jön el: 2010-ben lép életbe az EU
zéró toleranciája a szalmonellamentesítésben.
Vagyis jövőre már egyetlen szalmo nella fertőzött
állomány sem lehet az ország területén. Ez
viszont csak folyamatos mentesítéssel érhető
el, ami évi 5 milliárd forintos többletráfordítást
jelent. Arról nem is beszélve, hogy ahol
találnak ilyen baktériumot, az a termelő nem
tudja eladni a szárnyasát. Magyarán bezárhat.
Három év múlva pedig jön a ketrec-sokk:
a mostaninál negyedével nagyobb területet
kell biztosítani a tojótyúkoknak, s kevesebb
ketrecemeletet lehet alkalmazni. A lényeg:
2012-től egy olyan telepen, ahol most 70 ezer
tojót tartanak, már csak 28 ezer állat lehet. Új
ketrec is szükséges, vagyis csupa olyan beavat-
Elvárható-e egy kereskedőtől, hogy etikus legyen
Az etika tágítható fogalom. Manapság – alig néhány hónap alatt – kétszer is komolyan vettük
az országban. Az első esetben az élelmiszerpálya etikai kódexének konszenzusos kialakítása
volt a cél, amelynek az volt a lényege, hogy több magyar áru legyen a polcokon,
a kereskedők mondjanak le profitjuk egy részéről, s azt áramoltassák vissza/hagyják eleve
ott azt az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. Azért a múlt idő, mert már egy hónapja
kellene ennek alapján működnie a honi kereskedelem túlnyomó részének, de versenyszabályozási
alapon az egészet el kellett vetni. A másik kódex a bankok magatartásával
foglalkozik, lényegét tekintve hasonló az elsőhöz: akinek ereje van, az ne éljen vele vissza
túlságosan. Csak annyira, amit még elvisel az etika. Vagyis a közmorál.
A kukorica, napraforgó,
köszöni szépen, nagyon jól van
2009. augusztus