29.01.2015 Views

Őrség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.

Őrség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.

Őrség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

8 PONTszám.<br />

Az anyag részletesen kitér a magyar állam<br />

és a különféle hatóságok okozta káros következményekre:<br />

versenyhátrány, bürokratikus<br />

teher, költségnövelő tényezők. Nem kevesebbet<br />

állít, mint hogy nagyjából 1000 milliárd<br />

forintban számszerűsíthető a többletkiadás.<br />

Megállapítja, hogy az élelmiszer-gazdaság<br />

működését leginkább a hazai közgazdasági<br />

környezet nehezíti. A fogyasztás és a munka<br />

adóztatása kimagasló – versenytársainknál<br />

akár 10 százalékkal is kisebb a teher. Ráadásul<br />

a szabályzók alakulása kiszámíthatatlan.<br />

Bonyolult és egyre nehezebben teljesíthető<br />

jogszabályi előírásokkal<br />

szembesülnek a vállalkozások,<br />

és a hatóság keményen büntet.<br />

Mindez illegális és féllegális<br />

foglalkoztatásra ösztönöz,<br />

aminek aránya az ágazatban<br />

20–30 százaléknyi. Az adórendszer<br />

főként a kisebb vállalkozások<br />

adózási morálját rontja. Az<br />

illegális gazdasági tevékenység lehetetlenné<br />

teszi az ágazat egységesebb fellépését.<br />

Vagyis nem éri meg a legális gazdasághoz<br />

csatlakozni, például szövetkezni, termelői<br />

csoportot, TÉSZ-t alakítani, termelési integrációban<br />

részt venni. Így válik szervezetlenné,<br />

szervezhetetlenné az ágazat.<br />

Ráadásul a magyar agrárpolitika lényegében<br />

a támogatások minél teljesebb körű<br />

lehívására, illetve szétosztására korlátozódik.<br />

Ugyanakkor hiányzik egy közép/hosszú távú<br />

stratégia, amely meghatározhatná, meghatározhatta<br />

volna a támogatás hatékonyabb<br />

felhasználását. A különféle programok öszszehangolás<br />

nélkül futnak, sokszor fölösleges<br />

beruházásokra – például gépvásárlásra – ösztönöznek.<br />

Hasonló a helyzet a vidékfejlesztési<br />

„happy chicken”<br />

Csak<br />

az veszi<br />

észre, aki odafigyel:<br />

új rendszerváltás<br />

indult<br />

az élelmiszergazdaságban.<br />

forrásokkal. Így fordulhat elő, hogy a helyi érdekek<br />

sokszor eltérnek a hivatalos támogatási<br />

céloktól.<br />

A csatlakozás óta eltelt négy év elegendő<br />

volt ahhoz, hogy rájöjjünk: az EU-tagság<br />

automatikusan nem csinál csodát Magyarországon.<br />

Magad, uram, ne várj az államra!<br />

Pedig akadnak csodák. Pontosabban követendő<br />

példák, cégek, vállalkozások. Az<br />

egyik a Lajoskomáromi Győzelem Kft. Az<br />

egykor híres, de bajba került téeszből<br />

átalakuló gazdaságot Raskó<br />

György volt földművelésügyi<br />

Raskó<br />

György<br />

államtitkár irányítja, aki szerint<br />

nincs válság. Legalábbis<br />

a lajoskomáromiak a legtöbb<br />

esetben jól jönnek ki az üzletekből.<br />

Bár az ügyvezető igazgató<br />

beismeri, hogy a mostani<br />

tejáraknál már ők is veszteségesek,<br />

az is igaz, hogy egészen 2009. március<br />

végéig 100 forintot kaptak egy liter tejért. Akkor,<br />

amikor már 60 forint köré süllyedt a hazai<br />

ár. Hogyan Egyszerűen: olaszoknak adták<br />

a tejet. Ahogy szállítanak hízómarhát, búzát is<br />

Itáliába. Lajoskomárom lassan márkanévként<br />

szerepel az ottani vevők között – állítja büszkén<br />

Raskó György, aki szerint egy megoldás<br />

van a mezőgazdaságban: egyes termékekre<br />

alapozva országimázst kell építeni. Ilyen lehet<br />

a magyar zöldség, gyümölcs, a víziszárnyas,<br />

a pulyka és nem utolsósorban a „happy pig”,<br />

a „happy chicken”. Mi az, hogy happy Boldog.<br />

Boldog disznó, boldog csirke. Magyarországnak<br />

nemzetközi szinten deklarálnia kellene,<br />

hogy felhagy a robbantott – értsd iparszerű<br />

körülmények között tartott – csirke termelésével,<br />

és átáll a kapirgálós, kukoricával sárgára<br />

etetett szabadtartásos tenyésztésre. Ugyanezt<br />

kell megcsinálni a sertések egy részével is.<br />

A magyar föld, a kukorica utánozhatatlan ízt<br />

ad, amire Európa nagy vevő lenne.<br />

A lajoskomáromiak megkeresték a termékeiknek<br />

a piacot. Nem vártak az államra, hogy<br />

gondoskodjon róluk. Már csak azért sem, mert<br />

Raskó György – és nem csak ő – igen rossz véleménnyel<br />

van az állam egyes szereplőiről.<br />

Elsőként a munkaügyet és a környezetvédelmi<br />

hatóságot említi. Szerinte e szervek a legnagyobb<br />

ellenségei a magyar állattartásnak<br />

és kertészetnek. Az olaszországi, hollandiai<br />

és angliai állapotokkal összevetve kiderül,<br />

hogy ezek a magyar hatóságok szinte ellehetetlenítenek<br />

egy-egy ágazatot. Itthon például<br />

11 órás pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak,<br />

ami kizárja a napi háromszori<br />

fejést. A kampánymunkákat – lásd az aratást<br />

esős időben – sem veszik figyelembe, az optimális<br />

időpont ezért sokszor csúszik, ami miatt<br />

forintmilliók vesznek kárba egy-egy cégnél.<br />

Nyugaton ilyen nincs, ott a helyi érdeket tartják<br />

szem előtt. „Vajon mi értelme van például<br />

egymillió forintért zajvédelmi auditot készíteni<br />

a sertéstelepen, amikor az egy kilométerre<br />

található a falutól, zárt rendszerben működik,<br />

és csak a légkondi zümmögését hallani” – teszi<br />

fel a kérdést az ügyvezető, aki szerint a példák<br />

órákig sorolhatók, s a nagy baj az, hogy az<br />

agrártárca a kormányon belül tehetetlen a környezetvédelmi<br />

és a munkaügyi minisztérium<br />

irreális fellépéseivel szemben.<br />

•<br />

2009. augusztus

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!