Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
8 PONTszám.<br />
Az anyag részletesen kitér a magyar állam<br />
és a különféle hatóságok okozta káros következményekre:<br />
versenyhátrány, bürokratikus<br />
teher, költségnövelő tényezők. Nem kevesebbet<br />
állít, mint hogy nagyjából 1000 milliárd<br />
forintban számszerűsíthető a többletkiadás.<br />
Megállapítja, hogy az élelmiszer-gazdaság<br />
működését leginkább a hazai közgazdasági<br />
környezet nehezíti. A fogyasztás és a munka<br />
adóztatása kimagasló – versenytársainknál<br />
akár 10 százalékkal is kisebb a teher. Ráadásul<br />
a szabályzók alakulása kiszámíthatatlan.<br />
Bonyolult és egyre nehezebben teljesíthető<br />
jogszabályi előírásokkal<br />
szembesülnek a vállalkozások,<br />
és a hatóság keményen büntet.<br />
Mindez illegális és féllegális<br />
foglalkoztatásra ösztönöz,<br />
aminek aránya az ágazatban<br />
20–30 százaléknyi. Az adórendszer<br />
főként a kisebb vállalkozások<br />
adózási morálját rontja. Az<br />
illegális gazdasági tevékenység lehetetlenné<br />
teszi az ágazat egységesebb fellépését.<br />
Vagyis nem éri meg a legális gazdasághoz<br />
csatlakozni, például szövetkezni, termelői<br />
csoportot, TÉSZ-t alakítani, termelési integrációban<br />
részt venni. Így válik szervezetlenné,<br />
szervezhetetlenné az ágazat.<br />
Ráadásul a magyar agrárpolitika lényegében<br />
a támogatások minél teljesebb körű<br />
lehívására, illetve szétosztására korlátozódik.<br />
Ugyanakkor hiányzik egy közép/hosszú távú<br />
stratégia, amely meghatározhatná, meghatározhatta<br />
volna a támogatás hatékonyabb<br />
felhasználását. A különféle programok öszszehangolás<br />
nélkül futnak, sokszor fölösleges<br />
beruházásokra – például gépvásárlásra – ösztönöznek.<br />
Hasonló a helyzet a vidékfejlesztési<br />
„happy chicken”<br />
Csak<br />
az veszi<br />
észre, aki odafigyel:<br />
új rendszerváltás<br />
indult<br />
az élelmiszergazdaságban.<br />
forrásokkal. Így fordulhat elő, hogy a helyi érdekek<br />
sokszor eltérnek a hivatalos támogatási<br />
céloktól.<br />
A csatlakozás óta eltelt négy év elegendő<br />
volt ahhoz, hogy rájöjjünk: az EU-tagság<br />
automatikusan nem csinál csodát Magyarországon.<br />
Magad, uram, ne várj az államra!<br />
Pedig akadnak csodák. Pontosabban követendő<br />
példák, cégek, vállalkozások. Az<br />
egyik a Lajoskomáromi Győzelem Kft. Az<br />
egykor híres, de bajba került téeszből<br />
átalakuló gazdaságot Raskó<br />
György volt földművelésügyi<br />
Raskó<br />
György<br />
államtitkár irányítja, aki szerint<br />
nincs válság. Legalábbis<br />
a lajoskomáromiak a legtöbb<br />
esetben jól jönnek ki az üzletekből.<br />
Bár az ügyvezető igazgató<br />
beismeri, hogy a mostani<br />
tejáraknál már ők is veszteségesek,<br />
az is igaz, hogy egészen 2009. március<br />
végéig 100 forintot kaptak egy liter tejért. Akkor,<br />
amikor már 60 forint köré süllyedt a hazai<br />
ár. Hogyan Egyszerűen: olaszoknak adták<br />
a tejet. Ahogy szállítanak hízómarhát, búzát is<br />
Itáliába. Lajoskomárom lassan márkanévként<br />
szerepel az ottani vevők között – állítja büszkén<br />
Raskó György, aki szerint egy megoldás<br />
van a mezőgazdaságban: egyes termékekre<br />
alapozva országimázst kell építeni. Ilyen lehet<br />
a magyar zöldség, gyümölcs, a víziszárnyas,<br />
a pulyka és nem utolsósorban a „happy pig”,<br />
a „happy chicken”. Mi az, hogy happy Boldog.<br />
Boldog disznó, boldog csirke. Magyarországnak<br />
nemzetközi szinten deklarálnia kellene,<br />
hogy felhagy a robbantott – értsd iparszerű<br />
körülmények között tartott – csirke termelésével,<br />
és átáll a kapirgálós, kukoricával sárgára<br />
etetett szabadtartásos tenyésztésre. Ugyanezt<br />
kell megcsinálni a sertések egy részével is.<br />
A magyar föld, a kukorica utánozhatatlan ízt<br />
ad, amire Európa nagy vevő lenne.<br />
A lajoskomáromiak megkeresték a termékeiknek<br />
a piacot. Nem vártak az államra, hogy<br />
gondoskodjon róluk. Már csak azért sem, mert<br />
Raskó György – és nem csak ő – igen rossz véleménnyel<br />
van az állam egyes szereplőiről.<br />
Elsőként a munkaügyet és a környezetvédelmi<br />
hatóságot említi. Szerinte e szervek a legnagyobb<br />
ellenségei a magyar állattartásnak<br />
és kertészetnek. Az olaszországi, hollandiai<br />
és angliai állapotokkal összevetve kiderül,<br />
hogy ezek a magyar hatóságok szinte ellehetetlenítenek<br />
egy-egy ágazatot. Itthon például<br />
11 órás pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak,<br />
ami kizárja a napi háromszori<br />
fejést. A kampánymunkákat – lásd az aratást<br />
esős időben – sem veszik figyelembe, az optimális<br />
időpont ezért sokszor csúszik, ami miatt<br />
forintmilliók vesznek kárba egy-egy cégnél.<br />
Nyugaton ilyen nincs, ott a helyi érdeket tartják<br />
szem előtt. „Vajon mi értelme van például<br />
egymillió forintért zajvédelmi auditot készíteni<br />
a sertéstelepen, amikor az egy kilométerre<br />
található a falutól, zárt rendszerben működik,<br />
és csak a légkondi zümmögését hallani” – teszi<br />
fel a kérdést az ügyvezető, aki szerint a példák<br />
órákig sorolhatók, s a nagy baj az, hogy az<br />
agrártárca a kormányon belül tehetetlen a környezetvédelmi<br />
és a munkaügyi minisztérium<br />
irreális fellépéseivel szemben.<br />
•<br />
2009. augusztus
Change language