Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
PONTszám.<br />
11<br />
analízisével egy sor eddig nem vizsgál ható<br />
jelenség meghatározására is alkalmassá<br />
válnak.<br />
4. DARIAH (Digital Research Infrastructure<br />
for the Arts and Humanities – digitális kutatási<br />
infrastruktúra a bölcsészettudományok<br />
és a társadalomtudományok számára)<br />
A DARIAH projekt célja az, hogy európai integrációt<br />
valósítson meg a bölcsészettudományokkal<br />
és a társadalomtudományokkal<br />
kapcsolatos kutatási eredmények digitális<br />
megőrzésében.<br />
1. SHARE (Survey of Health, Ageing and<br />
Retirement – egészség, öregedés és nyugdíjazás<br />
felmérése Európában)<br />
A SHARE az európai elöregedés interdiszciplináris<br />
kutatása demográfiai, szociális és<br />
közgazdasági megközelítéssel. Valamennyi<br />
kontinens közül Európában élnek a legnagyobb<br />
arányban idős emberek, és a lakosság<br />
elöregszik. A kutatás során harmincezer ötven<br />
évnél idősebb ember státusát, kapcsolati<br />
hálóit, egészségi állapotát mérik fel a résztvevők.<br />
3. EISCAT (European Incoherent Scatter<br />
Radar – európai inkoherens szórási radar)<br />
A radar egy rendkívül drága, új megközelítésű<br />
űrfizikai kutatásokra is alkalmas eszköz,<br />
rádióantennái a visszavert spektrum<br />
5. E-ELT (European Extremly Large Telescope<br />
– különlegesen nagy európai teleszkóp)<br />
A csillagászatot forradalmasíthatja az a szupernagy<br />
teleszkóp, amelynek az eddigi vizsgálati<br />
eszközökhöz képest egy nagyságrenddel<br />
nagyobb átmérőjű, úgynevezett szegmentált<br />
tükre lesz.<br />
2. BBMRI (Biobanking and Biomolecular<br />
Resources Research Infrastructure – az európai<br />
biobankok óriásprojektje)<br />
Célja a genetikai és biobankok működtetésének,<br />
szabályozásának harmonizálása.<br />
Energiaprojektek<br />
Szintén hangsúlyos elem a legmodernebb energetikai projektek támogatása<br />
az atomenergia és a lézertechnológia frontjáról:<br />
1. HiPER (High Power Laser Energy Research Facility – nagy<br />
erejű lézerenergia kutatás)<br />
Egy leendő, hatalmas energianyereséggel működtethető lézerfúziós<br />
erőmű alapkutatása. A HiPER célja folyamatos fúziós<br />
ciklus alapjainak lefektetése, amihez a mostanitól teljesen eltérő<br />
jellegű lézeres technikára van szükség.<br />
2. IFMIF – (International Fusion Materials Irradiation Facility –<br />
nemzetközi fúziós besugárzó berendezés)<br />
Ez az anyagvizsgáló létesítmény abban segíthet, hogy az atommagfúziót<br />
energiatermelésre lehessen felhasználni.<br />
3. RJH – Jules Horowitz kutatóreaktor<br />
Az RJH célja olyan üzemanyagok fejlesztése, amelyek a jövő<br />
reaktoraiban, többek között a 4. generációs elektrogén reaktorokban<br />
is használhatók lesznek.<br />
Sikerül Nem sikerül<br />
Magyarország neve a nagy európai projektek közül ez ideig leginkább<br />
az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation<br />
Source for producing neutrons – ESS) kapcsán merült fel. Az egymilliárd<br />
eurós beruházás helyszínéül Debrecen jelentkezett, ám egyelőre<br />
– noha a „mérkőzés” még nem lefutott - alulmaradni látszik a versenyben<br />
a svédországi Lunddal szemben. Tudnivaló, hogy ezeknél<br />
a projekteknél nincs hivatalos döntéshozatali fórum, vagyis a döntés<br />
az érdekelt országok meggyőzése révén, egyfajta konszenzussal<br />
alakul ki. Az idén május 28-án tartott brüsszeli egyeztetésen azonban<br />
az érintett országok zöme a svéd helyszínt támogatta, Debrecen<br />
nem kapott támogatást, mint ahogy a szintén induló spanyol Bilbao<br />
is csak keveset. Vagyis az esélyeink egyelőre nem túl jók. A projekt<br />
– amelynek létrejöttét érthető módon a kormányzat is preferálná –<br />
esetleges elvesztése azért is volna sajnálatos, mert Magyarország<br />
kifejezetten erős a békés célú neutronkutatásban. Magyar kutató,<br />
Mezei Ferenc MTA-tag fizikus nevéhez fűződik például az ESS alapját<br />
képező elv, a hosszú impulzusú neutronforrás felfedezése.<br />
2009. augusztus
Change language