Őrség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.

48 pontPONTpont.
Vámos Miklós:
Félnóta
könyv ajánló: Kiss Judit Ágnes
Világmegváltó
fiatalokból
kiábrándult
felnőttek
lettek.
Vámos Miklós népszerű és termékeny
író. Kilenc megjelent regénye után
az Európa kiadó vállalkozott életműkiadásra,
amelynek első darabja
az eredetileg 1986-ban megjelent Félnóta.
Ahhoz, hogy egy szerző még életében, nem
is aggastyánként, megélhesse ezt a tisztességet,
nagyon sok olvasót kell vonzania. Vámos
Miklós esetében köszönhető ez a médiajelenlétnek
is, de annak is, hogy az olvasó a posztmodern
korszak ellenére mindig is szerette
a történetet. Vámos pedig mesél, egy kicsit
persze mindig magáról, a Félnótában pedig
a magyar közelmúltról is, a hatvanas évek
végéről, amelyet hősei – akárcsak a szerző –
tizennyolc-húsz évesen élnek át.
Vámos szerint „…a Félnóta a barátságról,
a szerelemről, az árulásról, a gerincről, a szolidaritásról
és hűségről szól”. Az olvasó számára
azonban nagyon erős a háttér is: a magyar
történelmi és
politikai viszonyok. Ha
átélte, akkor azért, ha nem
élte át, akkor azért.
Azaz dehogy csak a magyar viszonyok!
Hiszen az internacionalizmus szellemében
szó van Kubáról, Görögországról és Vietnamról,
a nagy kommunista álomról, amelyben
ezek a regényben szereplő fiatalok annyira
hisznek, hogy a fennálló rendszert támogatva
a fennálló rendszer ellenségeivé lesznek.
A regény világában számomra az volt a legmeglepőbb,
hogy hiába ismerem az azóta
elavult szavakat a Konsumextől a géemkáig,
mintha egy másik Magyarországon, egy másik
világban, valami nagyon távoli múltban
játszódna.
A főhősök, Muk Ferenc (Muki) és Kósa
Balázs (Kábé), a Barikád nevű valaha sikeres
polbeat zenekar tagjai egy szerveződő emlékkoncert
kapcsán néznek szembe a múltjukkal:
barátaikkal (elvtársat mondanék, ha
nem volna a szónak kellemetlen mellékzöngéje),
valaha volt eszmékkel és szerelmekkel
– az ifjúsággal; így a regény egyszerre játszódik
a hatvanas és a nyolcvanas években.
A világ megváltozott. Nemcsak a hősök,
akik rajongó, világmegváltó fiatalokból kiábrándult
felnőttek lettek, hanem a kulisszák
is, az akkori fiatalok pedig vagy tudtak úszni
az árral, vagy itt maradtak őskövületnek, továbbra
is hinni azokban az ideákban, amelyek
oltárán sokukat feláldozták.
A világ megváltozott. Hogy jó vagy rossz
irányba, azt döntse el az olvasó, a narrátor
nem minősít, csak rácsodálkozik arra is, ami
volt, arra is, ami van. Arra, hogy egy gimnazista
lány az eszmék nevében beszámoltathatja
a többieket a magánéletükről, hogy a rendszer
mellett tüntető diákokat ez a demokratikus
rendszer állíttatja bíróság elé, hogy tizenéves
fiatalok Vietnamba akarnak menni
önkéntesnek. De arra is, hogyan dobják félre
később ugyanezek a fiatalok az elveiket az érvényesülés
érdekében, vagy hogyan válnak
nevetségessé egy új generáció szemében.
Vámos Miklós
1950-ben született Budapesten. 1975-ben
szerzett diplomát az ELTE jogi karán. Ezt
követően az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként
dolgozott 1992-ig, majd
három évig az Ab Ovo Kiadó igazgatója.
Közben 1988–1990 között az USA-ban élt
Fullbright-ösztöndíjasként. 1995 és 2003
között televíziós műsorvezető, sikeres
sorozatai voltak a Rögtön, a Lehetetlen és
a 2 ember. Első regénye a Borgisz (1976)
fiatalkori élményeit dolgozza fel, amikor
egy ideig nyomdászként dolgozott. Azóta
több mint 30 kötete jelent meg (regények,
színművek, novellák, forgatókönyvek),
közülük a legsikeresebbeket a magyar
mellett több idegen nyelven is kiadták.
Kósa Balázs és Muk Ferenc a múlttal
való szembenézés során talán rádöbben arra,
hogy legnagyobb sikereik idején sem az ő kezükben
volt az irányítás, nem forgatták meg
az egész világot, hanem mindvégig eszközök
voltak a fennálló hatalom kezében. Mégis, ha
csak a saját életüket nézik, egy tiszta ifjúságot
mondhatnak magukénak, valódi hittel és valódi
szerelmekkel. Az olvasó számára pedig
lehet egzotikus vagy nosztalgikus a könyv,
de mindenképpen átüt rajta a végiggondolás
őszintesége.
•
2009. augusztus