Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
szemPONT.<br />
13<br />
Kilábalás<br />
kockázatokkal és<br />
mellékhatásokkal<br />
Interjú ALmási miklóssal<br />
interjú: Banyár László<br />
PONT: Márciusban zárta le a pénzügyi<br />
válságról írott könyve (Hová tűnt a rengeteg<br />
pénz) kéziratát. Az azóta eltelt időszak történései<br />
nyomán hogyan látja: hol tartunk<br />
most<br />
Almási Miklós: Egyre több jel mutat arra,<br />
hogy az Egyesült Államok túljutott a válság<br />
legnehezebb fázisán. Vita van ugyan még<br />
arról, hogy a februári Obama-csomag hatásos-e,<br />
vagy esetleg újabbra lesz szükség, de<br />
az az érzésem, hogy ez a válság az USA-ban<br />
még az idén véget ér. 2010-ben aztán Európában<br />
is eljöhet a kilábalás.<br />
Persze vannak még kockázatok: Amerikában<br />
például még nem indult el a fogyasztás<br />
növekedése, ami ott kulcskérdés. Márpedig<br />
ez nem lesz egyszerű, hiszen épp most közölték,<br />
hogy a mintegy kétezer milliárd dolláros<br />
hitelkártyapiacon már 14 százaléknál<br />
tart a nem fizető ügyfelek aránya. Én azért<br />
bízom abban, hogy előbb-utóbb beindulnak<br />
a válság miatt elhalasztott céges vásárlások<br />
(például az IT-iparban), illetve a beruházások,<br />
hiszen ez hozza majd el a fellendülést<br />
a tengerentúlon és Európában is.<br />
A fejlett világ gazdasági rendszere tehát<br />
a jelek szerint megúszta a krízist, de ezért nagyon<br />
nagy árat kell fizetni. A gazdaságélénkítő<br />
csomagokkal sok ország óriási terheket<br />
vállalt, a munkanélküliség pedig az Egyesült<br />
Államokban már 10 százalék fölé emelkedett,<br />
sőt Európában van olyan ország (Spanyolország),<br />
ahol a 17–18 százalékot is eléri.<br />
PONT: És mi történt annak érdekében,<br />
hogy a válság kiváltó okait megszüntessék<br />
Hiszen tavaly óta szinte minden össznemzeti<br />
csúcs egyik meghatározó témája a pénzügyi<br />
rendszer szabályozásának szigorítása volt.<br />
A. M.: A bajt okozó hitel de rivatívákat<br />
ugyan szép csendben leépítették, de a pénzügyi<br />
szektor újraszabályozása véleményem<br />
szerint aligha valósul meg rövid időn belül.<br />
Ahhoz legalább még egy pofont kell kapnia<br />
a rendszernek. Kedvenc példám az értékpapírshortolás,<br />
amit a válság csúcspontján sok helyen<br />
betiltottak egy időre. Azután mégis engedték,<br />
hogy tovább folyjon a kikölcsönzött<br />
értékpapírok eladásával való spekuláció. Bár<br />
a volt német kancellár, Helmut Schmidt javasolta,<br />
hogy a jövőben csak akkor lehessen<br />
shortolni, ha valakinek a tulajdonában van az<br />
adott papír, ez egyelőre nem ment át a nemzetközi<br />
vitafórumokon. Ez jó példa arra, hogy<br />
miként változott a hangulat: először mindenki<br />
meg akar szabadulni a bajt hozó spekulatív<br />
eszköztől, később már inkább megfontolandónak<br />
nevezik, még később pedig legszívesebben<br />
nem is beszélnének róla.<br />
Ugyanez a hátraarc jellemzi egyébként<br />
az Egyesült Államokban Obamának<br />
Egyre<br />
több jel mutat<br />
arra, hogy az<br />
Egyesült Államok<br />
túljutott a válság<br />
legnehezebb<br />
fázisán.<br />
a pénzpiacok újraszabályozásával<br />
és a bankok szorosabb felügyeletével<br />
kapcsolatos tervét is.<br />
Kezdetben még a nagy pénzintézetek<br />
vezetői is készségesnek<br />
mutatkoztak a szabályozás<br />
reformjára. Persze,<br />
hiszen kellett nekik az állami<br />
mentőöv. Most viszont, hogy túlélték<br />
a krízist, egyre hangosabban beszélnek<br />
arról, hogy minek ezek a reformok, amelyek<br />
szerintük túlszabályozzák a piacot, és megfojtják<br />
a kezdődő fellendülést. Mostanra<br />
a demokraták közül is kezdenek kihátrálni<br />
az ügy mögül, pedig korábban ők szorgalmazták<br />
leginkább.<br />
Mindez persze egy tágabb kérdéskörnek<br />
is része, amelyet mostanában feszegetnek az<br />
amerikai sajtóban is: vagyis hogy a tényleges<br />
hatalmat a választott szervek birtokolják-e,<br />
avagy azok a nagyvállalatok, lobbicsoportok,<br />
amelyeket senki sem választott Egyértelmű,<br />
hogy a válság óta a hatalmi viszonyok eltolódásának<br />
vagyunk a tanúi. Ennek jele az is,<br />
hogy az utóbbi hónapokban több egyesült államokbeli<br />
nagybank is jelezte: inkább visszafizeti<br />
az állami segítséget, csak hogy az állam<br />
ne tudjon beleszólni az ügyeibe.<br />
PONT: A válság a Távol-Keletet a világ<br />
többi részénél jóval kevésbé rázta meg. Lehet,<br />
hogy ez a régió Amerikával ellentétben megerősödve<br />
kerül ki ebből a krízisből<br />
A. M.: Igen, és erre senki sem számított.<br />
Hiszen a válság kezdetén ott is estek az árfolyamok,<br />
és elkezdődtek az üzembezárások.<br />
De aztán túlélték ezt az<br />
időszakot, és robognak tovább<br />
– elsősorban persze Kína, ahol<br />
még idén is 7–8 százalékkal<br />
nőhet a GDP. Kína sikerének<br />
a titka sokak szerint az, hogy<br />
nem fogadta meg azokat a tanácsokat,<br />
amelyeket még az<br />
előző, az 1997-es ázsiai válság<br />
2009. augusztus
Change language