Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
PONTszám.<br />
9<br />
Közös(ségi)<br />
kutatási<br />
projektek<br />
jesül a megjelölt határidőre) kapcsán ugyanekkor<br />
azt is felismerték, hogy az addiginál<br />
erősebb együttműködésre van szükség az<br />
egyes nemzetek kutatás-fejlesztési politikájának<br />
és projektjeinek összehangolásában. E<br />
törekvés jegyében az unió korábban 35, napjainkra<br />
pedig már 44 olyan összeurópai stratégiai<br />
kutatási projektet azonosított, amelyek<br />
a lisszaboni céloknak megfelelően segíthetik<br />
az európai kutatás-fejlesztés versenyképességét.<br />
A projektek kidolgozása a különböző<br />
keretprogramokban folyamatosan zajlik –<br />
sajnálatos módon eléggé mérsékelt magyar<br />
szerepvállalással. Ez persze részben érthető,<br />
hiszen sok olyan kutatási téma van, amelyben<br />
adottságaink és hagyományaink alapján aligha<br />
lehetünk erősek. Meglepő volna például,<br />
ha vezető szerepet töltenénk be a tengerbiológiai<br />
vagy éppen a sarkkutatási projektekben.<br />
Az már kellemetlenebb, hogy olyan témákban<br />
sem mindig sikerül kivívni a vezető szerepet,<br />
amelyekben kifejezetten erősek vagyunk.<br />
Ilyen például az Európai Neutronkutató Központ,<br />
amelynek helyszínéül Debrecen jó esélylyel<br />
indult, ám egyelőre a versenytársnak áll<br />
a zászló (lásd keretes írásunkat).<br />
szöveg: Kárpáti Gergely<br />
Magyarországon a Debrecen által<br />
megpályázott Európai Neutronkutató<br />
Központ kapcsán kerültek<br />
a figyelem középpontjába azok<br />
a stratégiai kutatási nagyprojektek, amelyeket<br />
az Európai Unió indított vagy tervez indítani<br />
abból a célból, hogy versenyben maradjon<br />
a kutatás-fejlesztésben Ázsiával és az Egyesült<br />
Államokkal szemben. Cikkünkben ezeket a –<br />
kutatási infrastruktúra bővítését célzó – projekteket<br />
tekintjük át, részben abból a szempontból,<br />
hogy melyek azok, amelyekben<br />
Magyarország markánsabb szerepet vállalhat.<br />
Lisszabon jegyében<br />
Az EU vezetőinek 2000-ben tartott lisszaboni<br />
tanácskozásán azt a célt tűzték ki, hogy 2010-<br />
re a közösség legyen a világ legversenyképesebb<br />
és legdinamikusabban fejlődő régiója.<br />
A célkitűzés (amely szinte biztosan nem tel-<br />
Az ötlettől az indulásig<br />
De miként is jelent meg az igény a nagy közös<br />
európai kutatás-fejlesztési projektekre<br />
Az ezredforduló környékén az unió vezetői<br />
is felismerték, hogy a legfejlettebb technológiák<br />
annyira tőke- és tudásigényesek, hogy<br />
kiérlelésük csak igen széles körű, nemzetek<br />
fölötti együttműködésben lehetséges. E felismerés<br />
nyomán kezdődtek egyeztetések<br />
arról, hogy milyen stratégia alapján lehetne<br />
kifejleszteni egyfajta összeurópai kutatási<br />
infrastruktúrát. A folyamat akkor kapott szervezeti<br />
formát, amikor 2002-ben megalakult<br />
az illetékes szervezet, az ESFRI (European<br />
Strategy Forum on Research Infrastructures<br />
– Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai<br />
Fóruma). Ez az intézmény 2004–2006 között<br />
2009. augusztus
Change language