1 TARTALOM E SZÁMUNK SZERZŐI: - Beszél a márvány

hegyi Lajos dr. felsőházi tag, dr. Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos és társadalmi életünk számos
reprezentása. Itt vannak a középiskolák, az elemi és polgári iskolák igazgatói és tanárai, a hatóságok,
intézmények, hivatalok.
Hatszáz ülőhelyet állítottak föl, a fenntartott helyek két sora megtelik, az első sor székein hideg
idő esetére pléd van minden széken. Az állóhelyekre is több néző vonul fel, a két oldalon
emelkedő épületek ablakaiból zászlók lengenek, mosolygó arcú nézők figyelik az érdekes délután
fejleményeit. Sorra érkeznek a katonás fegyelmezettségű iskolák, a kórusok 1500 főnyi serege,
a vezénylő tanáraik vezetésével.
Ott áll a hatalmas kórus, az ifjúság, fiúk és leányok, mint a május rügyfakasztó erőinek képviselői.
Nagy éljenzés hangzik fel, tüntető ünneplés vihara harsog, amikor megérkezik Kodály Zoltán
és Bárdos Lajos. Az ifjúság úgy éljenzi, köszönti őket, mint fejedelmeket. Kodály Zoltán és
Bárdos Lajos az első sorban helyezkednek el, a nemzetiszínű díszítésű szószéken pedig megjelenik
Szohor Pál polgármester, a Bessenyei Társaság elnöke. Szónokol, lelkesít, magunkra eszméltet.
A májusi égen Schubert tavaszi felhői úsznak és a polgármester Széchenyiről beszél, a magyar
tavaszról, a Tiszavölgyről, amelyről a nagy magyar alkotó könyvet írt. A Tisza völgyének
szabályozásáról beszél Széchenyi István gróf, és azt írja ebben a füzetben, hogy a Tisza szabályozásának
keresztülvitele után olyan nagy területek válnak termékennyé, hogy Szabolcsban megszaporodik
és boldoggá lesz a népesség. Jóslata beteljesedett, mert Szabolcsban a gyermekáldás
valóban nagy méreteket öltött. Ennek a sok nyírségi gyermeknek dalos kórusai szólalnak meg ma
itt. Énekszavuk hódolat az előtt a férfi előtt, aki megmentette az ősi magyar dalkincset számunkra,
Kodály Zoltán előtt és az európai magyar név, Bárdos Lajos előtt. Őket köszönti a polgármester
a város közönsége és az ifjúság nevében.
Bárdos Lajos: A kórus egysége a nemzet egysége
Szohor Pál lendületes szavai nyomán nagy éljenzés harsan fel, az ifjúság másfélezernyi tömege
viharosan éljenzi Kodályt és Bárdost, majd Bárdos Lajos lép az emelvényre és a mai nap jelentőségét
méltatja új magyar interpretálásban. Köszöni a polgármester szívélyes aposztrofálását,
és azt a kérdést fejtegeti, mi a jelentősége az ifjúsági énekkaroknak.
Mit énekel, miként és miért énekel a magyar ifjúság
Magyar lélek alkotásait énekli, magyar dalokat, amelyeknek értéke művészi becsű. Összhatásban,
kórusban énekel, mert ez az énekszó így azoknak is bátor megnyilatkozási lehetőséget ad,
akik egyenként nem énekelnének. A karban való ének a szépségeknek olyan árnyalatát is megszólaltatja,
amilyenre az operaházi énekművész sem volna képes.
És hogy miért énekel az ifjúság
Azért, mert a kórusban egybeforrnak a magyar szívek, egységben szólal meg a lélek. A kánonban
például más és más szólam szólal meg más időben, mint a magyar életben más és más
helyen szolgáljuk a hazát, a különböző időben induló szólamok találkoznak, mint a magyar élet
egyéneinek munkája, a nemzetszolgálat nagyszerűségében.
A műsorban olyan számokkal kezdődik a hangverseny, amely számok nyugati zenei kultúra
nagyjaitól származnak. Ez az utalás Széchenyi szellemére, arra, hogy nemcsak magyarok, hanem
európaiak vagyunk, azok, akikről Széchenyi, Vörösmarty álmodott.
Bárdos Lajos, akinek a közösségi magyar szellemisége már az első percekben megragadta az
ifjúság szívét, nagy tetszést arató szavakban ismertette ezután a műsort, amely történeti érdekes-
3 4