1 TARTALOM E SZÁMUNK SZERZŐI: - Beszél a márvány

a népmonda Mellékcím alatt leközölt, hogy a rabul ejtett törököket a várőrség kettesével
összekötötte, összeláncolta, s táncoltatta velük a Kállai kettőst, s ha nem tudták, vagy elfáradtak,
pálcával kényszerítették őket a hajdúk a tánc folytatására.
Az öreg emberekkel történt beszélgetésekből én azon meggyőződésre jutottam,
hogy a Kállai kettős sem a Kállai egyesből, sem a törökök táncoltatásából nem keletkezett,
ezekre csak gúnyképpen használtatott a kállai kettős emlegetése.
Kik tudták táncolni a Kállai kettőst
A kállai kettős eredeti szép magyar tánc lehetett s idősebb, mindég a polgárság színe-javából,
a legjobb táncosok, s akkor táncolták, mikor a mulatság hangulata s a bor első
hatása önkéntelenül is táncra késztette a táncolni kiválóan tudó férfit. Úgy éjfél fele,
mikor a többi táncolók már szívesen is pihentek, s nézték is a jó táncosok Kállai kettesét.
Olyan iparosnak, vagy úrnak nevét, ki járta volna a Kállai kettőst, egyet sem említettek
előttem, csakis polgárokat s azok közül is azokét, kik vezető szerepet vittek a város
életében. Így emlegették előttem: Sarkady Dániel főbíró, az tudta szépen táncolni. Most
tudják: Toka Károly törvénybíró, Jenei János volt bíró neje: Kádár Zsuzsanna, F. Kiss
Sándor, Huszár Toka János, (ki maga idejében a huszárok közül csinosságával, dévajságával
kitűnt, ezért kapta a huszár nevet), Torma Dániel a legtehetősebb polgárok
egyike, s ennek felesége Toldi Julianna, Forró Mihály, Sőrés András neje: Bereczky
Juliána, Toka Károlyné törvénybíróné: Bereczky Zsuzsanna, Csendes Mihályné: Barna
Mária. Ezek közül mint élőket ismertem: Toka Károly törvénybírót, F. Kiss Sándort,
Huszár Toka János, Torma Dánielt, Jenei Mihálynét. Mindegyikkel eltáncoltattam nagyon
sokszor, kivéve Torma Dánielt, ki elnyomorodva állandóan ágyba feküdt s az
ágya felett a padláshoz erősített lecsüngő kötél segítségével ült fel vagy fordult meg
ágyában. Az ő házához is elvittem említettek közül hol egyiket, hol másikat, s táncoltattam
őket, Torma Dániel magyarázta, így is egészítgettük a táncot. Torma Dániel legjobban
visszaemlékezett a dalokra, mint dalos, jó hírben állott.
Igen sok felvilágosítást adtak a táncolókon kívül Hajdu Torma József akkori koszt
adóm, ki fiatal éveiben vármegyei börtönőr majd kulcsár volt, s ennek bátyja, Nagybajuszú
Torma Sándor, ezek büszkék voltak nagyon nemességükre, mutogatták is előttem
származási levelüket, hogy voltaképpen az ő családi nevük nem Torma, hanem Tormás,
s az ő elődük az ecsedi várnak kapitánya volt.
Az általam fentebb megnevezettek 25–30 évvel ezelőtt már mind 65–70–75 éves
emberek voltak, s már mind elhaltak.
Említett táncosok közül legszebb délceg magatartással, igazi meleg hangulattal, s
csaknem utánozhatatlan lebegő rezgéssel és dallal párhuzamosan Toka Károly törvénybíró
táncolta el, méltó párja volt neki Jenei Jánosné szemérmetes, szende mozdulataival,
mely a csalogatás alatt nemes dacot tükrözött vissza.
A tánc menetéből, dalaiból azt állapítottam meg, hogy a szerelmes táncos pár nő tagja
a tánc kezdetén, a két este történt elmaradásért szemrehányást tesz a csapongó természetű
férfinak, s dacosan otthagyja a szeretett férfit, külön lejti a táncot s tovább folytatja
szemrehányásait, miket a férfi igyekszik simítani, jóvátenni feleletekkel, ölelésekkel, de a
nő mindig abban a pillanatban, amikor a férfi már azt hiszi, hogy rendbe jön a dolog, dacos
hűtlenséggel kisiklik az ölelés alól, s mikor később látja, hogy a férfi kezd bosszús
lenni, s kezd felül kerekedni, végül megengedi fogni egy ujja hegyét, s ezen hagyja magát
forgattatni, majd karján s végül meghagyja magát ölelni a kibékülés jeléül.
4 8