07.02.2015 Views

1 TARTALOM E SZÁMUNK SZERZŐI: - Beszél a márvány

1 TARTALOM E SZÁMUNK SZERZŐI: - Beszél a márvány

1 TARTALOM E SZÁMUNK SZERZŐI: - Beszél a márvány

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

SZABÓ ANTAL<br />

HARMINC ÉV ELİTTI<br />

FELVILÁGOSÍTÁSOK<br />

A „KÁLLAI HÓHÉR”-RÓL,<br />

„KÁLLAI EGYES”-RİL<br />

ÉS „KÁLLAI KETTİS”-RİL<br />

A Nyírvidék folyó évi január 6. és 8-án megjelent száma Réthei Prikkel Márián bencés<br />

tanár néprajzi és művelődéstörténeti monographiája alapján foglalkozott a Kállai kettőssel<br />

s a befejező soraiban tett eme nyilatkozat: „Örökre fájlalnunk lehet, hogy ezt a szépséges<br />

táncot a magyarság nem gyakorolja többé vigalmaiban. Ismertetésünkkel az<br />

ügyét még nem tartjuk kellően tisztázottnak. Szükséges, hogy a magyar ethnographia<br />

az ország minden részében tovább kutassa nyomait s esetleges fennlétét”. Ez késztetett<br />

elsősorban az alábbiak közlésére, másodsorban pedig az, hogy dr. Görömbei István<br />

nyíregyházai m. kir. Járásbírósági elnök értésemre adta, hogy ez üggyel kapcsolatosan<br />

személyemről tett információja alapján többen várják soraimat, mint olyanét, ki a Kállai<br />

kettős életre keltésével foglalkozott.<br />

1893. év szeptember hó első napjaiban foglaltam el tanítói állásomat a nagykállói ref.<br />

Egyház iskolájánál, Farkas Lajost, mint segédlelkészt ott találtam, ki alig egy hónapi ott<br />

létem alatt eltávozott Nagykállóból, távoznia kellett a Nyírvidékben leadott cikke miatt,<br />

melyben a nagykállói városi népkertben a város vezető emberei által tervezett, s felépített<br />

nyári mulatóhelyet „malomsátornak, ringlispilnek” nevezte. Azóta e helyett díszesebbet<br />

építtetett a város. E rövid idő alatt Farkas Lajos és köztem mélyebb ismeretség nem fejlődött<br />

ki. Távozása után hallottam, hogy a Kállai kettős áriáit, dalait s táncfiguráit kutatta s<br />

az összegyűjtött adatokat Vadnay Károly „Fővárosi Lapok” című szépirodalmi napilapjában<br />

közölte le. Sajnos ezeket nem ismerem, nem ismerem a Jósa Múzeumban őrzött<br />

adatokat sem, nem ismerem Réthei Prikkel Márián bencés tanár könyvét sem, csak annyit<br />

tudok belőle, amennyit a Nyírvidék fentebb említett számai hoztak.<br />

Éppen ezért kérem a szerkesztő urat, hogyha esetleg olyat írnék, mi a táncra, annak<br />

dalaira vonatkozólag felesleges már, törölje soraimból.<br />

1893. decemberétől 1895. márciusáig ahol csak alkalom volt rá: disznósátorban, névestélyen,<br />

lakodalomban, véletlen történt összejöveteleken 60-70-80 esztendős emberektől<br />

és aszonyoktól folyton érdeklődtem a Kállai kettős eredete, dala, áriája s táncfigurái iránt.<br />

4 6

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!