1 TARTALOM E SZÃMUNK SZERZÅI: - Beszél a márvány
1 TARTALOM E SZÃMUNK SZERZÅI: - Beszél a márvány
1 TARTALOM E SZÃMUNK SZERZÅI: - Beszél a márvány
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SZABÓ ANTAL<br />
HARMINC ÉV ELİTTI<br />
FELVILÁGOSÍTÁSOK<br />
A „KÁLLAI HÓHÉR”-RÓL,<br />
„KÁLLAI EGYES”-RİL<br />
ÉS „KÁLLAI KETTİS”-RİL<br />
A Nyírvidék folyó évi január 6. és 8-án megjelent száma Réthei Prikkel Márián bencés<br />
tanár néprajzi és művelődéstörténeti monographiája alapján foglalkozott a Kállai kettőssel<br />
s a befejező soraiban tett eme nyilatkozat: „Örökre fájlalnunk lehet, hogy ezt a szépséges<br />
táncot a magyarság nem gyakorolja többé vigalmaiban. Ismertetésünkkel az<br />
ügyét még nem tartjuk kellően tisztázottnak. Szükséges, hogy a magyar ethnographia<br />
az ország minden részében tovább kutassa nyomait s esetleges fennlétét”. Ez késztetett<br />
elsősorban az alábbiak közlésére, másodsorban pedig az, hogy dr. Görömbei István<br />
nyíregyházai m. kir. Járásbírósági elnök értésemre adta, hogy ez üggyel kapcsolatosan<br />
személyemről tett információja alapján többen várják soraimat, mint olyanét, ki a Kállai<br />
kettős életre keltésével foglalkozott.<br />
1893. év szeptember hó első napjaiban foglaltam el tanítói állásomat a nagykállói ref.<br />
Egyház iskolájánál, Farkas Lajost, mint segédlelkészt ott találtam, ki alig egy hónapi ott<br />
létem alatt eltávozott Nagykállóból, távoznia kellett a Nyírvidékben leadott cikke miatt,<br />
melyben a nagykállói városi népkertben a város vezető emberei által tervezett, s felépített<br />
nyári mulatóhelyet „malomsátornak, ringlispilnek” nevezte. Azóta e helyett díszesebbet<br />
építtetett a város. E rövid idő alatt Farkas Lajos és köztem mélyebb ismeretség nem fejlődött<br />
ki. Távozása után hallottam, hogy a Kállai kettős áriáit, dalait s táncfiguráit kutatta s<br />
az összegyűjtött adatokat Vadnay Károly „Fővárosi Lapok” című szépirodalmi napilapjában<br />
közölte le. Sajnos ezeket nem ismerem, nem ismerem a Jósa Múzeumban őrzött<br />
adatokat sem, nem ismerem Réthei Prikkel Márián bencés tanár könyvét sem, csak annyit<br />
tudok belőle, amennyit a Nyírvidék fentebb említett számai hoztak.<br />
Éppen ezért kérem a szerkesztő urat, hogyha esetleg olyat írnék, mi a táncra, annak<br />
dalaira vonatkozólag felesleges már, törölje soraimból.<br />
1893. decemberétől 1895. márciusáig ahol csak alkalom volt rá: disznósátorban, névestélyen,<br />
lakodalomban, véletlen történt összejöveteleken 60-70-80 esztendős emberektől<br />
és aszonyoktól folyton érdeklődtem a Kállai kettős eredete, dala, áriája s táncfigurái iránt.<br />
4 6