1 TARTALOM E SZÁMUNK SZERZŐI: - Beszél a márvány

zik: a Harmatozzatok égi magasok, az Angolkisasszonyok éneklik, úgy, mint a szeráfi zenekar, mint
a harangjáték, mint a hajnali áhítat harmatozó tisztasága. Szép a Horatii Carmen is, melyet a Kir.
kat. gim. kórusa ad elő Jakab József vezénylésével, a Gergelyjárás pedig, amelyet az Ág. h. ev. leánygimnázium
nagyszerű kara ad elő Krecsák László vezetésével, nagy tetszést kelt összhangzásának
és vidám hangulati értékének csillogásával. Most aztán a délután legszebb kara következik.
Mindenki ennek tartja az állami tanítóképző kórusát, így nyilatkoznak Bárdosék is róla. Egy
ízig-vérig művész muzsikus szakember bámulatos csiszolómunkájának eredményeként hangzik
fel a Kodály: Katonadal, amelyet Bolyári Zoltán vezényel. Egyöntetűség, gondos, művészi ritmusmegoldás,
szín és dinamika csodálatos eredményekben jelentkezik ebben a karban. A közönség
áhítattal és elmélyedéssel fogadja. Most egy érett férfikórus erővel teljesebb akkordjai hangzanak
fel. A Tisztviselő Dalárda Krecsák László vezetésével a Huszt c. dalt adja elő. Különösen a
tenor ragyogó színe kapja meg a hallgatóságot. A Tisztviselő Dalárda díszelnöke, Rácz Gyula
min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató Beregszászról jött erre az alkalomra Nyíregyházára és öröme
volt a daltestvérek szép szereplésében.
A kórusokat a Kálvineum két gyönyörű számmal fejezte be. Mint egy klasszikus orgonajáték,
amelynek ihletett zengése a szívek mélyére száll, úgy hangzott az Angyalok és pásztorok kórusa
Vikár Sándor elmélyedő vezénylésével. Az utolsó szám újra egy kánon volt. Ezt már Kodály Zoltán
maga vezényelte finom választékossággal. A magyarokhoz c. kórus megrendítő hatású volt.
Igazság és szépség ragyogott belőle. Az emberi és a magyar sors mélyéről szállt a hang, és amikor
Kodály két karja a fináléban a magasba lendült, mintha égi jel mutatott volna a magyar magasságok,
a csillagok felé, hogy zengjen a szívek érzése ilyen egységben, mint ennek a dalnak melódiája.
Az ifjúság lelkes örömmel, hittel és májusi üdeséggel működött közre a szép dalos együttesben.
Bárdosnak és Kodálynak gyönyörű babérkoszorút adtak át és Bárdos Lajost az állomáson
gazdag kórussal búcsúztatták a diáklányok.
Másnap éppen ilyen ünneplő dalköszöntés kísérte az állomáson Kodály Zoltánt is.
Nyíregyházán lelki ajándék volt a szép dalosünnep. A közönség hálás volt érte.
(Nyírvidék Szabolcsi Hírlap – 1942. május 4. 5–6. o.)
3 6