a gyógyszerhatástan válogatott fejezetei - Debreceni Egyetem

+MICARDIS tabl., +PRITOR tabl., (mindkét készítmény 40 mg vagy 80 mg telmisartanum
hatóanyagot tartalmaz). A telmisartan a fentiekhez hasonlóan az essentialis hypertonia
gyógyszere, az angiotensin receptorokat blokkolja, s egyszeri napi maximális adagja 80 mg.
Enyhe és mérsékelt veseműködési zavar nem indokol dóziscsökkentést, viszont enyhe és
mérsékelt májműködési zavar esetén a napi dózis nem haladhatja meg a 40 mg-ot.
+EXFORGE tabl., 5/80 mg, 5/160 mg, 10/160 mg tabl., (amlodipin/valsartan)
gyógyszerkombináció az adott számértékek (mg) szerint. Az esszenciális hypertonia
gyógyszere. Napi adagja 1 tabletta.
D. Direkt értágítók
A direkt értágítók, amelyek az erek simaizomzatára direkt relaxáló hatást gyakorolnak,
jelentős szerepet töltenek be hypertonia kezelésében. Mielőtt megismerkednénk az ide tartozó
készítményekkel, át kell tekinteni a direkt értágító hatás mechanizmusát. Az endothelsejtek,
amelyek egyetlen sejtrétegként borítják az erek belső falát, élettani szempontból két jól ismert
funkcióval rendelkeznek: (1) az érrendszer simaizomzatának tónusát biológiailag aktív anyagok
termelése útján tartják fenn, s szabályozzák az erek átmérőjét, így meghatározzák a vérnyomás
nagyságát. (2) Véralvadást és thrombocita aggregációt befolyásoló, fibrinolyticus tulajdonságú
anyagok termelése által fenntartják a vér rheológiai tulajdonságait, így a folyékonyságát
(fluiditás) és szabályozzák az alvadást. Az endothelsejtek a fiziológiás és patofiziológiás
szerepüket úgy töltik be, hogy funkcióikat megváltoztatják a környezetükben (vérben)
lejátszódó, végbemenő fizikai, kémiai és biológiai változások hatására. Ezen változásokra az
endothelsejtek speciális biológiai hatású faktorok termelésével reagálnak. A fiziológiás és
terápiás vérnyomásszabályozás szempontjából három fontos az endothelsejtek által termelt
értágító anyag játszik szerepet: (i) a prostacyclin (PGI 2 ), (ii) a nitrogén oxid (NO) és (iii) a
hiperpolarizáló faktor (EDHF).
(i) Prostacyclin: Hatásmechanizmus: a trombociták és a simaizomsejtek membránján lévő PGI 2
receptorokhoz kötődve a Gs fehérjék segítségével aktiválja az adenil-cikláz enzimet, s ennek
következtében a sejtben emelkedik a cAMP szint, s így létrejön a simaizom relaxáció.
Érpályába fecskendezve értágító hatását lokálisan fejti ki és 1 percen belül elveszíti azt, ezért
terápiás jelentősége nincs, csak fiziológiás szerepe van az értónus folyamatos fenntartásában.
Az érfal közelében lévő thrombocyták aggregációját gátolva antithromboticus hatást tart fenn.
Stabil prostacyclin származékok (iloprost) előállítására próbálkozások történtek, de jelentős
mértékben nem sikerült az értágító hatást meghosszabbítani. Azonban számos esetben sejtvédő
(cytoprotectiv) hatást figyeltek meg. Hatásosnak találták Raynaud-kórban és perifériás
érszűkületek kezelése során.
FORGALOMBAN LÉVŐ KÉSZÍTMÉNY:
+ILOMEDIN inj., (20 mcg iloprostum), +VENTAVIS inhal. old. (10 mg/ ml iloprostum).
Súlyos vérkeringési zavarokban, előrehaladott thrombangitis obliterans (Buerger kór)
eseteiben, ahol revascularisatio nem végezhető el.
(ii) Nitrogén oxid: A 70-es években fedezték fel (Furchgott és mtsi.), hogy az acetilkolin által
kiváltott simaizom ellazulás endothelsejtek jelenlétéhez kötött. Azt is kimutatták, hogy az
acetilkolin az endothelsejtek muszkarin-receptoraihoz kötődve egy biológiailag aktív
ismeretlen anyag termelődését fokozza. Ezt az anyagot endotheltől-függő relaxációs faktornak
43