2008. december - Zskf.hu

More documents

Recommendations

Info

Az elnök emberei Megalakult a Fenntartható Demokrácia Kutató Központ (FDKK) – Interjú Dr. Teszler B. Istvánnal Fôiskolánk legújabb kutatási egysége az e félévben megalakított Fenntartható Demokrácia Kutató Központ, amely fô céljául a ZSKF kutatási, oktatási és publikációs tevékenységének és szakmai kapcsolatainak fejlesztését tûzte ki. A központ által érintett kutatási projektek a nemzetközi fejlesztési együttmûködés és a nemzetközi biztonság- és krízismenedzsment témakörét fedik le, amelyeket a Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete oktatói bázisára alapozva valósít meg. A kutatóközpont alapvetô célkitûzése a ZSKFen folyó kutatási, publikációs és curriculumfejlesztési tevékenységek növelése mellett a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztése. Céljainak megvalósítása érdekében az FDKK törekszik a minél több, hasonló profillal bíró hazai és nemzetközi felsôoktatási intézménnyel, szakmai és civil társadalmi szervezettel, valamint a kutatási eredményekben érdekelt magán-, intézményi és vállalati partnerrel és donorral való különbözô szintû kooperációra. DR. TESZLER B. ISTVÁN • PhD világgazd. (Corvinus Egyetem, Budapest), MA politológia, nemz. fejlesztési politika és afrikanisztika (Bécsi Egyetem), posztgr. dipl. nemzetközi kapcsolatok (Bécsi Egy. Jogi Kar). • Közel 20 éves szakmai, gyakorlati tapasztalat nemzetközi fejlesztési projektek tervezésében és menedzselésében Afrikában, Latin-Amerikában és Portugáliában. • 1991-tôl tanácsadó a nemzetközi és külgazdasági kapcsolatok témakörében, ad-hoc oktatás és publikációk, részvétel nemzetközi konferenciákon és szemináriumokon • 1994-tôl az európai integrációs folyamatokban kutatási és fejlesztési/harmonizációs projektmenedzselési tapasztalat, valamint az azzal kapcsolatos oktatási és tréning tevékenység. • 2003-2008 a tanácsadói szervezet igazgatója, majd a nemzetközi projektekért és tanácsadásért felelôs alelnök a Közép-Európai Egyetemen • 2008- a Zsigmond Király Fôiskola oktatója, a „Fenntartható Demokrácia Kutató Központ" megbízott igazgatója • Fôbb oktatási és kutatási témák: nemzetközi kapcsolatok aktualitása és trendjei, nemzetközi fejlesztési együttmûködés, Európán kívüli térségek, integráció érettség • Nyelvtudás: angol, német, spanyol, portugál (felsôfok) horvát, orosz, olasz A tervek szerint a fentiekkel kapcsolatos kutatási és oktatási programokat publikációs tevékenység, valamint szemináriumok, szakelôadások, mûhelybeszélgetések és konferenciák szervezése egészítik ki. A szervezeti egység élén Dr. Teszler B. István áll, aki több évtizedes szerteágazó szakmai tapasz - talattal rendelkezik nemzetközi és európai uniós fejlesztési projektek tervezésének és kivitelezésének területén. A 2 gyermekes családapa folyékonyan beszél angolul, németül, spanyolul, portugálul és horvátul, emellett alapfokú orosz és olasz nyelvtudással rendelkezik. Elárulta, hogy szabadidejében az olvasáson és úszáson kívül kedvenc idôtöltése idegen nyelvû rejtvényeket fejteni – ez utóbbit mindenkinek ajánlja, mert a legjobb nyelvtanulás és karbantartás. Ôt interjúvoltam az intézmény megalakításának körülményeirôl, a kitûzött céljairól és saját szakmai elôéletérôl. – Teszler Úr, hogyan merült fel a Központ létrehozásának ötlete? – A kezdeményezést nevezhetjük egy szerencsés találkozás produktumának is. A ZSKF-nek sikerült – viszonylag rövid idô alatt – egy jó imidzset kialakítani magáról, és stabilizálnia helyzetét a magyar felsôoktatási piacon, jogosan merült fel tehát a továbblépés gondolata a kutatás-fejlesztés és a fokozott nemzetközi kooperáció irányába. Jómagam pedig – nem elôször és némi tapasztalattal a hátam mögött – kerestem a lehetôséget, hogy valami újat hozzak létre szakterületemen: tanulmányaim, referenciáim és érdeklôdési területem elsôsorban a nemzetközi kapcsolatokra, a nemzetközi fejlesztési politikára épülnek. Az így adódott lehetôség által – a Fôiskola vezetésének jóváhagyásával – belevágtunk egy „próbaházasságba”. Hangsúlyozom, hogy a szakmai tisztesség és a kellô óvatosság is azt diktálja, hogy tartsunk egy próbaévet. Minden új kezdeményezésnél aranyszabály, hogy kb. 3 év kell a kifejlesztéshez. Egy év után azonban már látni kell, hogy hogyan tovább… – A koncepciót kidolgozták, ehhez kapcsolódóan milyen konkrét kutatási lehetôségeket lát az FDKK által? – Alapvetôen két irányt látok, nevezetesen a nemzetközi fejlesztési politikát és a nemzetközi biztonság- és krízismenedzsmentet. Mindkét területen természetesen szükség van egyéb, interdiszciplináris háttérkutatásokra is, például általában a nemzetközi kapcsolatok, a kelet-közép-európai összehasonlító tanulmányok és egyes egyedi témák terén. Az egyik szemem sírt, a másik meg nevetett, amikor a napokban magyar és a nemzetközi sajtóban olvastam az USA Nemzeti Hírszerzési Taná - csának jelentésébôl kiszivárgott részleteket. Az általuk 2025-ig vizsgált idôszak várható trendjei, témái és következtetései szinte szóról szóra megegyeznek azzal, amit mi gondolunk és szeretnénk mûvelni; az erôforrásokért való harc élesedése, a többpólusú világrend alakulása, az Egye - sült Államok, Európa és azon belül Közép-Kelet- Európa növekvô gondjai, a nagy biztonságpolitikai kihívások, mint a vallási radikalizmus, a klímaváltozás, az emigráció vagy a bûnözés. – Körvonalazódott-e már az elsô (netán több) projekt témája? Ha igen, milyen módon valósítják meg a kutatást? – Kezdeti terveink három irányba mutatnak; hazai és nemzetközi kapcsolatépítés, hazai és nemzetközi pályázatokon való folyamatos részvétel és a tudatos kommunikáció. Az elsô projektek témái beleillenek az általános tervekbe; nemzetközi fejlesztési kooperáció, nemzetközi kapcsolatok trendjei, biztonságpolitika, azon belül is új MA, esetleg PhD kurzusok felépítése. Jelenleg három, a Svájci Alaphoz, az EU-hoz illetve az NFÜ-höz benyújtandó pályázaton dolgozunk. – Az oktatói tudásbázis erôsítése mellett kínálkozik-e részvételi lehetôség a projektekben a hallgatóknak is? – Természetesen ez az egyik fô cél, minden kutatási és egyéb projekt keretében nagy szükség van junior kutatókra/szakértôkre. Ez jelenthet önálló szakmai feladatot, a szervezésben és a menedzselésben való részvételt, a projekt természetétôl függôen pedig rövidebb külföldi tevékenységet is. Ennek kapcsán – és általánosságban is – szeretném aláhúzni a nyelvismeret fontosságát. Minimum angolul kell ahhoz olvasni, A kutatóközpont fókuszába vett kiemelt célterületek a következôk: • A nemzetközi fejlesztési együttmûködés kutatása és oktatása • A XXI. sz. potenciális nemzetközi konfliktusainak lehetséges forrásai A fenti témakörök kidolgozására interdiszciplináris kutatásokra van szükség az alábbi területeken: • Közép-kelet-európai összehasonlító tanulmányok, különös tekintettel az 1989/90-es rendszerváltó folyamatok eredményére • A nemzetközi kapcsolatok, a világrend változásai és trendjei • Oroszország és az Európai unió, s azon belül Oroszország és Közép- Kelet-Európa kapcsolatainak jövôje írni és kommunikálni tudni, hogy valaki érdemben részt vehessen az ilyen típusú munkában! Tavasszal – remélhetôen – már tudunk a pályázataink eredményérôl (az elbírálás köztudottan bü - rokratikus és lassú), s akkor – együtt az Intézetekkel és a Karrier Centrummal – konkrét feladatokról is beszélhetünk a tettrekész hallgatókkal. – A stratégiában megfogalmazták a hasonló tevékenységi körû nemzetközi és hazai szakmai intézményekkel és civil szervezetekkel való együttmûködés fejlesztését is. Milyen kapcsolati rendszerrel rendelkezik a központ a kezdetek kezdetén? – Megkerestünk számos magyar és külföldi szakmai partnert, valamint potenciális szponzort, emellett a jövôben remélhetôen elnyert projektek az új kapacitások vonzásának is a legjobb eszközei lehetnek. A kapcsolatépítés jegyében rendezvényeket szervezünk: az elsô egy mûhelybeszélgetés volt Kovács László EU-biztossal, amelyet majd egy szakmai bemutatkozó mûhely fog követni. Eddig az MTA Világgazdasági Kutatóintézetével, a Külügyi Intézettel, a Corvinus és az ELTE releváns oktatóival, az NGO-k közül az ICDT-vel (International Centre for Democratic Transition) és a HUN- IDÁ-val alakítottunk ki ígéretes munkakapcsolatot, de a Külügy- ill. a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az Országgyûlés új, Fenntartható Fejlôdés Tanácsa is érdeklôdik. Külföldön e rövid idô alatt néhány svájci, osztrák, horvát egyetemmel és fôiskolával tárgyaltunk, de a jövô év elején más európai, USA-beli és orosz partnert is szeretnénk találni. – Magyarország EU-elnöksége 2011-re datálódik. Várható-e, hogy az FDKK szakértôi szinten bekapcsolódik az EU politikai munkájába, esetleg más, politikaalkotáshoz kapcsolódó munka lebonyolítását tervezik-e? – Törekedni fogunk arra, hogy igényt tartsanak a munkánkra, de ezért még sokat kell tennünk... Most az elején azt gondolom például, hogy a nemzetközi fejlesztési politikák, a természeti erôforrások, mint posszibilis konfliktusforrások területén látom talán az elsô konkrét feladatokat. – Az önéletrajzából kitûnik, hogy számos nemzetközi fejlesztési projektben és európai integrációs fejlesztési és harmonizációs munkálatban vett részt. Milyen szakterületeken szerezte szakmai tapasztalatát, s milyen projektekben lelhetôk fel munkásságának eredményei? – 1994/1995-ben az Európai Bizottság Budapesti Delegációja Vezetôjének voltam a tanácsadója, s azt követôen – máig – mintegy 30 különbözô EU-s fejlesztési és harmonizációs projektben töltöttem be különbözô funkciót idehaza és külföldön egyaránt. A projektek témái meglehetôsen szórtak, de elsôsorban az EU fejlesztési politikák, a környezetvédelem és a civil társadalom területén adódott szakértôi és projektmenedzseri feladat. Ezt megelôzôen közel 15 évet töltöttem el nemzetközi fejlesztési projektek tervezésével és kivitelezésével, elsôsorban Afrikában és Portugáliában. Ezek a gyakorlati tapasztalatok sokat segítenek az akadémiai feladatok ellátásában. Remélem, hogy majd a hallgatók is értékelik a személyes, hazai és nemzetközi tapasztalatokon alapuló megközelítést, például tavasszal, amikor nemzetközi fejlesztési együttmûködést és afrikai tanulmányokat is tanítok majd. P. Réka 16 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 17
KMI KMI „Mi elsősorban kommunikációs szakembereket képezünk” – Sokan úgy gondolják, hogy a MA képzés valamint a szakirányú továbbképzések egy és ugyanazt jelentik. Mi errôl a véleménye, illetve mik azok a pontok, amikben ez a két ág lényegesen elkülönül? – Két dologban hasonlít a két képzési forma a ZSKF-en: mindkettôhöz diploma kell, és mindkettôt a lehetô legszínvonalasabban fogjuk megszervezni. A szakirányú továbbképzések általában két évesek, és egy-egy szakmát adnak az ember kezébe. Ez a mai világban óriási re, akkor akár egy félév alatt egyetemi diplomát tud szerezni, mert a másik három féléve kreditjeit teljesítette a szakirányú továbbképzésen. – A ZSKF szakirányú továbbképzés palettáján nem egy újságíró képzés szerepel. Melyik intézet felelôs az elektronikus újságírás, a gazdasági szakújságírás valamint a politikai szakújságírás továbbképzések lebonyolításáért? – A ZSKF-en az intézetek szervezik az oktatást, de rengeteg az együttmûködés, és na gyon jó geteg ismeretet szerez. Ezekre épülnek ezek a képzések. Szintén jelentôs különbség az, hogy más intézmények újságíró-képzésein gyakorta kis újságírói gyakorlattal bíró tanárok vagy a regionális sajtóban dolgozó kollégák tartanak kurzu - sokat. Nálunk ilyen nem lesz, igyekszünk minden témában a legjobbakat megnyerni. – Mi volt a célja az iskola vezetésének, amikor ilyen széleskörû újságíróképzést indított? – Felmértük, hogy mire van igény, és ez az út, hozó bulvár felé fordul, akkor azt hiszem, igaza van. Ma Gyôzikérôl többet olvashatunk, mint a romák egyes csoportjainak nyomorúságos helyzetérôl. Ma a Barátok közt színészeinek magánéletérôl több cikk készül, mint a vészesen öregedô társadalomról vagy a posztadoleszcenciáról (gyerekfelnôttségrôl). A neves francia szociológus, Pierre Bourdieu egy elôadásában azt mondta, hogy az egész újság írói mezôt a szenzációkeresés jellemzi, amelyben semmilyen erkölcsi mérce nem szá- (Beszélgetés a szakirányú továbbképzésekrôl Dr. Jászberényi Józseffel, a KMI intézetvezetôjével) elôny, hiszen egyre több a BA-diplomával rendelkezô ember, s ezek közül azokat választják ki a munkaadók, akiknek vannak plusz szakmai végzettségeik. A szakirányú továbbképzések ráadásul munka mellett is végezhetôk, várhatóan heti két napot vesznek csak igénybe. A Master (MA) képzésekre az egész országban a BA-végzettek alig több, mint 30%-a juthat be, s ez is két évig tart, de egyetemi végzettséget ad. A limit miatt a maradék 70% végzettnek eleve ajánlható a szakirányú továbbképzés, s bízunk abban, hogy élni is fognak a lehetôséggel. Annál is inkább, mert a szakirányú továbbképzéseken szerzett kreditekbôl jelentôs mennyiséget be tudunk számolni az MA-képzések során. Ez optimális esetben azt is jelentheti, hogy valaki a BA-diploma megszerzése után elvégez egy ilyen továbbképzést, majd felveszik az MA- a kapcsolat az intézetek között. Ezért a szakirányú továbbképzéseket is logikusan szerveztük, úgy, hogy ki-ki a maga területének lett a felelôse. Az elektronikus újságírás teljesen a KMI asztala, itt várhatóan többek között olyan neves médiaszemélyiségek tanítanak majd, mint Szegvári Katalin vagy Érdi Sándor. A gazdasági újságírásnak formálisan mi vagyunk a felelôsei, de a GVI rengeteget segít majd nekünk, a politikai újságírást pedig az NPTI-vel együtt szervezzük. Ôk adják a politológiát, mi a kommunikációt. – Miben különböznek a szakirányú továbbképzések újságíró képzései más intézmények újságírói oktatásától? – A különbség alapvetô. Itt már diplomás emberek tanulnak, a BA-szakokra épülô struktúrában. A tanulás elsô három éve alatt az ember számos kompetenciát megerôsít, és ren- ebben a formában értelmesnek látszott. Mindazonáltal egy tényt fontos rögzíteni: nem akarunk és nem is válunk médiaiskolává. Mi elsôsorban kommunikációs szakembereket képezünk, ami sokkal több, mint az újságíró. A mi szakembereink képesek válságkezelésre, ismerik a kommunikáció színtereit, értenek a médiatervezéshez, tudnak a szociológiai alapkutatásokról. Nagyképûbben, de pontosabban fogalmazva, mi azok fônökeit képezzük, akiket ezek a más típusú iskolák kibocsátanak. Annak, aki a BA-képzésben szakemberré válik, nagyon jól jöhet egy gyakorlatcentrikus újságíróképzés, hogy még jobban megismerje a mindennapi médiamûködést. – Ön szerint milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy jó újságírónak? – Amióta az eszemet tudom, újságíróként is dolgoztam. Szakmailag, de emberileg is sok jó kollégát és sok rosszat ismertem meg a több mint 20 év alatt. Jó újságíró szerintem csak az lehet, aki figyel a társadalom legalsóbb rétegeibe tartozókra – a megalázottak és megszomorítottak világára. Ha már úgy alakult, hogy az újságíró képes az átlagnál jobban formálni a szavakat, akkor kötelessége azokra figyelni, akik különféle okokból erre nem annyira vagy egyáltalán nem képesek – a „nyelv alatt” élnek. Ezt a szociális érzékenységet minden másnál elôrébb valónak gondolom. Csak ezután jön a jó fogalmazókészség; annak pontos tudata, hogy kiknek írunk (ezt elvontabb elméletek megcélzott olvasónak mondják); illetve a mûfajismeret. – Mi a feltétele annak, hogy valaki az egyes újságírói továbbképzésekre felvételt nyerjen? – Kizárólag a diploma, ami lehet „kimenô szakos” is, azaz Mûvelôdésszervezô vagy Kommunikáció-Mûvelôdésszervezô is, sôt a másik két intézet szakjairól is szívesen látunk bárkit. A képzések nyitottak az ország bölcsészkarai felé is: innen is várjuk a piacképes ismereteket szerezni kívánó hallgatókat. – A szakirányú továbbképzések területén is biztosított az átjárhatóság? Tehát például egy szabad bölcsész alapsza kot végzett hallgató jelentkezhet-e politikai szakújságírás továbbképzésre, anélkül, hogy a BA képzés során ilyen témájú órákat hallgatott volna? – Pontosan így van. – Ön szerint a ZSKF javíthat a mai magyar megélhetési média morálján és szakmai hozzáértésén? – Ha a megélhetési média kifejezésen azt érti, hogy ma a magyar újságírás szinte osztállyá szervezôdve hallgat a legszegényebbekrôl, és mind stílusában, mind témáiban a jó pénzt mít már. Ezzel a véleménnyel – persze csak nagyjából, de – egyetértek. Akkor is igaza van, ha arra gondol, hogy ma Magyarországon az újságírók jelentôs csoportja a politika kiszolgálója lett, és nem a feszültségek enyhítésében, hanem azok keltésében érdekelt. Úgy gondolom, a ZSKF ezen a katasztrófahelyzeten nem sokat tud változtatni, hiszen mi egy kis pont vagyunk a sok intézmény kö - zött, amelyekbôl viszont sokkal több megélhetési szemléletû újságíró kerül ki. Mi arra lehetünk csak képesek, hogy kissé patetikusan fogalmazva: „fehérek között európaiként”, egyfajta „mégis-moráltól” ûzötten és megverten megôrizzük és a jelenhez igazítjuk a nemes szakmai hagyományokat, és átadjuk azoknak, akiket ez érdekel. Bodor Adri 18 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 19
Page 1 and 2: PALYA Zsigmond Király Fôiskola MA
Page 3 and 4: Hírek Hírek Konferencia a Fenntar
Page 5 and 6: Tudománynapok Tudománynapok BESZ
Page 7 and 8: Interjú Interjú GLOBALIZ ÁCIÓ A
Page 9: Karrier Centrum Karrier Centrum AZ
Page 13 and 14: Interjú Kultúra Interjú a Zsigmo
Page 15 and 16: Akikre büszkék vagyunk KlubD szot
Page 17 and 18: Ajánló Anna bekattanva - (Caótic

2008. december - Zskf.hu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?