2008. december - Zskf.hu

More documents

Recommendations

Info

Interjú MEGALAKULT A ZSKF ALUMNI KLUB INTERJÚ SZILÁGYI ESZTERREL, AZ ALUMNI ANYJÁVAL Marczellné Szilágyi Eszter 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, marketing szakirányon. A diploma megszerzése után multinacionális cégeknél dolgozott a pénzügyi tanácsadó-, majd a telekom – üzletágakban, majd egy kisebb kereskedelmi cég ügyvezetôje lett. Gyermekei születése között HR-tanulmányokat folytatott, majd a ZsKF-en kezdett tanítani: a közgazdaságtani-, ill. a munkaer piac gazdaságtana tantárgycsoportokon túl a marketing-, a kommunikáció és a tudásmenedzsment tárgyakat oktatja – ez utóbbi területet választotta doktori témájául: jelenleg a Veszprémi Egyetemen doktorandusz – hallgató. Három gyermek édesanyja. – Elôre bocsátom, hogy Eszter az én évfolyamomat is bevezette – méghozzá sikerrel – a makro-, és a mikro ökonómia rejtelmeibe (ezer köszönet utólag is), különös tekintettel a szigorlatok elôtti idôszakra, továbbá Eszterrôl azt is tudni kell, hogy igazán közvetlen hangnemben oktatja a hallgatóit, ezért a tegezôdést nézze el nekem mindenki. Tehát, kérlek, mondj pár szót a „korai” Alumniról. – Egy évvel ezelôtt született meg bennem az ötlet, mi lenne, ha a ZSKF-en is lenne a volt hallgatóknak egy bulija, ami ma egyet jelent az Alumnival. Ennek az ötletnek alapvetôen pozitív visszhangja volt, mind a volt hallgatók, mind a vezetôség részérôl. Ennek ellené - re nem volt egyszerû eljutni a júniusi találkozóig, mert bár mindenki a kezdeményezés mellé állt, azonban valahogy mégis nehezen „Az olykor bosszúságot, nehézségeket okozó vizsgák, a magas kihívásokat állító oktatók emléke mára megszépült, élménnyé vált, s mosolygós arccal emlékezhetünk vissza egy-egy finom étel és ital társaságában” – mondta Kinga, egy diplomás nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató. A lényeg tényleg ez lenne, de hogy emellett mirôl is szól az Alumni, megtudhatod, ha elolvasod a cikket. jutottunk egyrôl a kettôre. Ez számokban úgy néz ki, hogy hétszáz érdeklôdôbôl nagy nehezen végül háromszáz embert láttunk vendégül Pomázon annak ellenére, hogy már fél éve meg volt a nagy találkozás idôpontja. – Mi volt a cél, miért volt fontos létrehozni az Alumni – Klubot? – A legalapvetôbb cél az volt, hogy az öregdiákok kapjanak egy olyan fórumot, ahol egymással találkozhatnak, megoszthatják élményeiket, tapasztalataikat, vagy bármi olyan dologról beszélhessenek, ami az azóta eltelt idôszakban történt. Tehát célunk, hogy valóban élô diákélet jöhessen létre a ZSKF-en. Nyílván ez valahol az iskola érdeke is, hiszen így jobban nyomon tudjuk követni volt hallgatóink boldogulását, mi is kapcsolatokat építünk és mi is szeretnénk tájékozódni, hogy voltaképpen mi is az, amit jól, avagy rosszul csináltunk az évek folyamán. Tehát a lelkesedés, az akarat megvolt, csak ezt valahogy formába kellett önteni. Természetesen tudtuk, hogy jó pár alkalom szükségeltetik ahhoz, hogy kialakuljon egy „ütôképes” csapat, ezért tulajdonképpen sikerként könyvelhettük el, hogy háromszáz ember eljött az elsô „nagy” találkozásra. – Ez elsôre nem is olyan jó , már ha a számo - kat nézzük. Viccet félre téve én a probléma mikéntjét abban látom – már ha lehet egyáltalán problémáról beszélni – hogy egy fiatal iskoláról beszélhetünk, ahol sokféle ember megfordul. Tehát adott egy épülôben lévô brand, a ZSKF, ami a mai magyar felsôoktatási piacon egyre fényesebben csillog, de még túlzottan heterogén az a massza, amelyet befogad. Én ezt nem rónám fel az iskola hibájának, sokkal inkább azoknak, akik céltalanul bolyongnak egyik iskoláról a másikra. Szerintem ennyiféle embert nehéz összehozni, nem ez a valós probléma? – A heterogén szó stimmel. Az elején sok prob - léma felvetôdött, tapasztaltunk olyat is, amire elsôre nem számítottunk. Sokan jöttek volna, de mivel még az iskolai évek alatt sem sikerült igazán közelebbrôl megismerkedniük egymással, ezért jó néhány emberben nem volt meg a bátorság, hogy számára kevéssé ismert emberekkel találkozzék. Tehát a mi munkánk lényege abban áll, hogy ebben az elidegenedett világban megtaláljuk az emberek és az intézmény közötti kapcsolódási pontokat; ez általában úgy történik, hogy ha tudjuk kik azok, akik ismerik egymást, akkor ôket összehozva – „összetelefonálva” tud - juk segíteni – bátorítani, hogy eljöjjenek, és ekkor már építhetjük tovább a következô kört. Az elsô találkozás alkalmával szervezett szórakoztató programmal – ahol profi pókerasztalon, profi krupiék osztották a lapot – ugyanez az elv lebegett a szemünk elôtt: olyan játék lehetôségét megteremteni, ami szórakoztató, de egyben könnyû beszállni és könnyû ki is szállni belôle: egymást csak lazán ismerô társaságnál ez tûnt a legjobb választásnak. Igazság szerint ez a ki-kit ismer, vagy ki-kinek a barátja probléma valahogy függetlenül az elôzôekben említettektôl az iskola szervezetén belül is megfogalmazódott. Hiszen az iskola fennállása óta már jó pár évfolyam végzett, és éppen ezért kifejezetten nehéz dolgunk volt, ha meg akartuk találni az egymáshoz kapcsolható embereket, akik ismerték egymást, jóban voltak egymással és még hajlandóak is lettek volna egymással találkozni. A hajlandóság nagy úr manapság. – Nem lehet, hogy valahogyan érdekeltté kellene tenni az embereket, mert úgy látom, sokan azt sem tudják, hogy nekik éppen mi lenne az elônyös, pedig urambátyám idôszak van – remélhetôleg nem sokáig. – Persze- persze, mindenkinek kiküldhettünk volna egy meghívólevelet és várhattunk volna, hogy mindenki egymástól függetlenül eljöjjön, de lássuk be, a mi társadalmi berendezkedésünk ennél azért jóval kötöttebb. Azért a számok adnak némi okot a bizakodásra. Igazad van, általában az emberek azt már tudják, hogy mit nem akarnak, meg kell tanulniuk azt is, mi jó nekik. – Tudnál egy megközelítô számot mondani, hogy a ZSKF mekkora mennyiségû embertömeget juttatott a munkaerôpiacra a nyolcéves fennállása óta? – Jelenleg kb. négyezer hallgató koptatja a padokat, és úgy tudom, a végzettek száma meghaladja az ötezret. Ez a massza kezdi meghaladni az Alumnival kapcsolatos önálló szervezôi képességinket. A legszebb reményünk az lenne, hogy ha az a folyamat, melyet az alumni- rendezvényekkel kezdünk útjára indítani, az idôk során valamiféle öngerjesztô „mozgalomként” élne tovább. Ezért is nem szervezünk még szakmai napokat, meg olyan kötelezô programokat, amelyek jelenleg nem sokakat érdekelnének, mi most csak ahhoz szeretnénk igazán jó feltételeket, kellemes környezetet biztosítani, hogy mindenki jól érezze magát és egy jót beszélgethessen. A rendezvényeken is e célnak megfelelôen szervezzük a programo - <strong>2008.</strong> június 28-án igazán impozáns körülmények között, Pomázon a Kóruskastélyban hivatalosan is megalakult a Zsigmond Király Fôiskola Öreg Diákok Klubja, más néven: ZSKF Alumni Klub, november 28-án pedig – immáron a fôiskola aulájában – lezajlott a második felvonás, az Adventi kocsma névre keresztelt alumnis buli is. kat, de azok természetesen a szakmai jelleg helyett a szórakoztatást, a közösség építését célozzák. Mindemellett még mindig a nagybetûs közöny jelenti a legnagyobb problémát. Csinálni kell, és talán elôbb-utóbb mindenki megszokja, hogy miért is lehet jó a saját életében az Öregdiák-Klub – hiszen ez mindenkinek lehetôség lehet a kapcsolatépítésre. Az iskola vezetése abszolút támogatja a kezdeményezést – a marketinges – és a technikuskollégák mellett már hallgatói segítséget is kaptam a munkához. Örülök neki, hogy HR-szako sokkal dolgozhatok együtt, mert így talán már ôk is betekintést nyerhetnek, hogy ha majd egyszer ôk is végeznek az iskolában, attól még a korábbi emberi kapcsolataikat nem kell megszüntetniük. Úgy is fogalmazhatnék – szigorúan tudományosan (mosoly) –, hogy a jogviszonnyal rendelkezô hallgatók ezzel a teamworkkel könnyebben beleszokhatnak egy közvetlenebbül mûködô kultúrába. – Úgy tudom, van a ZSKF-en valamiféle terv, hogy a volt és a jelenlegi hallgatók között létrejöhessen valamiféle – mondjuk így – szakmai kapcsolat? – Ez a régi nagyobb múltú egyetemeken már egy bevált formula, sôt a professzionális alapon szervezôdô multik is üzemeltetnek Alumni Klubokat. Mi is erre törekszünk. Tehát egyrészrôl szükség van kooperációra a volt és a jelenlegi hallgatók között, másrészrôl ehhez a ZSKF tud megfelelô keretet és szakmai segítséget nyújtani, ebben nagy szerepe van az iskola Karrier Centrumának is. Látni kell a hálózat kapcsolódási pontjait, akár az iwiw-en – ez szólhat arról is, hogy a hálózatban jelen vannak olyan emberek, akik rendelkeznek hasznos információkkal, mondjuk betölthetô álláslehetôségekrôl tudnak, vagy másról és vannak olyanok is, akinek pontosan ezekre az információkra lenne szüksége a továbblépéshez. Mindez jó, ha a kölcsönösség alapján mûködik, mert a mai világban könnyen fordulhat a kocka. – Mi lehet az Alumni-Klub jövôképe? – Szerintem jó úton járunk, és az optimizmusra jó okon van. A Zsigmond létszámban bôvülô, innovatív és kiemelkedô szakembergárdával rendelkezô felsôoktatási intézmény – a puszta létszámhiányból adódó nehézségekkel így nekünk kevésbé kell szembenéznünk, mint jó néhány más intézménynek. Nem ülünk a babérokon, ezért az Alumnit is folyamatosan fejleszt - jük, cél egy jól mûködô hálózat kialakítása. A Zsigmond Király Fôiskola az oktatási tevékenysége mellett törekszik arra, hogy társadalmi, társasági életet is biztosítson a jelenlegi és volt hallgatói számára is, így az Alumni-Klubba a belé - pési lehetôség folytonos, minden Zsigmondos számára nyitva áll a megújult aula kapuja! – Köszönöm szépen az interjút! Szarka Gábor A INFORMÁCIÓKÉRT KÖSZÖNET BUDAI KRISTÓFNAK, A MARKETING CENTRUM MENEDZSERÉNEK 20 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 21
Interjú Kultúra Interjú a Zsigmond Király Fôiskola Kutatási Igazgatóság vezetôjével Bár a Zsigmond Király Fôiskola fiatal intézmény a felsôoktatásban, mégis évrôl-évre egyre intenzívebben vesz részt a tudományos életben. Nem csak az iskola oktatói, hanem a diákok is hozzájárulnak a fôiskola nevének öregbítéséhez. Mindehhez a legjobb színteret nem más, mint az OTDK, vagyis az Országos Tudományos Diákkonferencia szolgáltatja. Egyúttal fôiskolánkon megkezdôdött a XXIX. (2009. évi) országos OTDK-n induló hallgatók felkészítése – Dr. Artner Annamária fôiskolai tanár tudományos diákköri szemináriumára jelenleg 13 hallgató jár. Meg kell említenünk még, hogy Sulyok Tamás fôiskolai adjunktus szervezésében és Dr. Bajomi-Lázár Péter kutatási igazgató koordinálásával intézményünk 2007 novemberében – a 2008 novemberében rendezendô intézményi versenyt elôkészítô – háziversenyt rendezett, amelyen hallgatóink a fôiskola oktatóiból álló szakmai közönség és a tágabb nyilvánosság elôtt is bemutathatták készülô projektjeiket. HAGYOMÁNYÔRZÉS FELSÔFOKON Mit lehet tudni errôl a rendez vény - rôl? Mikor és hol rendezik meg, illetve milyen célból? Az OTDK célja az, hogy az érdeklôdô hallgatókat bevezesse a tudományos közéletbe. Aki sikeresen szerepel, szakmai kapcsolatokat létesíthet, publikációs lehetôséghez juthat, akár a késôbbi elhelyezkedését is megkönnyítheti. – A különbözô szekcióüléseknek különbözô intézmények adnak otthont 2009 áprilisában. A Humán Tudományi Szekciót a Szegedi Tudományegyetem látja vendégül, a Közgazdaságtudományi Szekciónak a Debreceni Egyetem ad otthont, a Pedagógiai Szekció ülését a Pécsi Tudományegyetem rendezi meg, a Társadalomtudományi Szekció versenyét pedig a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartják meg. – A rendezvény nevében is benne rejlik a „tudományos” jelzô, ami arra utal, hogy ez több, mint amit az iskolában teljesíteni kell. Mit várnak el a tanárok azoktól a hallgatóktól, akik úgy döntenek, hogy nekiindulnak a megmérettetésnek? – A fôiskola mindent megtesz azért, hogy az érdeklôdô hallgatók tudományos pályán folytassák karrierjüket – ezt a célt szolgálják a különbözô módszertani és kutatószemináriumok, illetve a szakdolgozat –, de tény, hogy az OTDK-n való részvételt különösen azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akiknek kutatói ambícióik vannak. Országszerte minden évben végzett hallgatók ezrei kezdenek munkát keresni; a munkáltatók elônyben részesítik azokat, akik kiemelkednek a mezônybôl, vagyis az életrajzukban szerepel egy OTDK-helyezés is. Az OTDK sikeres teljesítése megnyithatja az utat a szakfolyóiratokban való publikálás elôtt is, ami ugyancsak elônyt jelent a továbbtanulásban, illetve a munkavállalásban. – Milyen lehetôségeket érdemes figyelembe venniük a diákoknak, ha még javítani, finomítani, vagy csiszolni szeretnének a munkáikon? És egyénileg – mintegy szakdolgozati konzultáció formában – dolgoznak a tanáraikkal, vagy csoportosan más diáktársaikkal? – Azoknak a hallgatóknak, akiknek az országos versenyre való jelentkezését támogatja a fôiskola zsûrije, még van idejük arra, hogy a bírálóbizottság javaslatait beépítsék dolgozatukba a jelentkezési határidôig, 2009 január - jáig, illetve kisebb javításokat még végezhetnek munkájukon a 2009. áprilisi országos megmérettetésig is. Személy szerint azt gondolom, hogy a szakmai siker kulcsa a szakmai alázat: az, ha a kutató-hallgató kész megfo - gadni a kritikát. – A ZSKF hallgatói mióta vesznek részt a rendezvényen, és milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? – Fôiskolánk a XXVIII. (2007. évi) Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre a 2006. november 14-én rendezett intézményi versenyen kiválasztott nyolc hallgatóját delegálta. Az országos megmérettetésen – 2007. április 12-én és 13-án a Pécsi Tudományegyetemen – valamennyi hallgatónk a Társadalomtudományi Szekcióban nevezett. Kiemelkedô eredményt mutatott fel a Béki Orsolya-Homó Barbara-szerzôpáros ("Az Ormánság gazdasági és kulturális helyzete. Egy falukutató program eredményei"; konzulens: Sulyok Tamás), akik a Menedzsmenttudományok Tagozaton a második helyezést érték el, valamint Nagy Szandra Krisztina ("Interkulturális kommunikáció, avagy a kultú - rák megismerése, mint a nemzetközi érintkezés sikerének záloga"; konzulens: dr. Artner Annamária), aki ugyanezen a tagozaton különdíjat kapott. A nemrégiben megrendezett háziverseny so rán (<strong>2008.</strong>11.27) a hallgatók bemutatták készülô projektjeiket, errôl bôvebben a következô számban számolunk be. Bodor Adri Tix Richárd elsôéves politológia-hallgatót kérdeztem nem éppen hétköznapi hobbijáról. Többek között vív, csak egy kicsit másképp. Ricsi ugyanis a Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány fellépôcsoportjának tagja. Nem volt nehéz témát választanom, mivel a „mûfaj” igen közel áll a szívemhez. Ha olyasvalakivel beszélgethetek aki érdekes hobbival büszkélkedhet hallgatótársaim közül, elsôként Ricsi jut eszembe. Szeptember óta már eltelt annyi idô, hogy bevezetésként megkérdezhessem, mit gondol a fôiskoláról. – Tix Richárd: Egyelôre teljesen meg vagyok elégedve vele, a tanárok szimpatikusak, az iskolának jó a légköre. Egyetlen problémám az, hogy a parkoló felôl nem lehet bejönni, ezért minden reggel meg kell kerülni az egész épületet, ha a hév felôl jössz. – Van kedvenc tantárgyad? T.R.: A politológia szemináriumokat és a jo got kedvelem a legjobban. – Hogyan tudod összeegyeztetni az ala pít - ványt az iskolával? T.R.: Sajnos elég messzirôl járok be, naponta másfél óra csak az odaút a sulihoz, ezért az elôadá sok után néha nincs energiám, hogy visszamen jek edzeni Pestre. Hetente egyszer le szoktam nézni az edzésekre, de legalább kettôn kéne résztvenni, hogy formában tudjak maradni... Sajnos túl könynyû az iskolai elfoglaltságokra fogni a lógást. – Hogy kerültél az alapítványhoz? Mióta csinálod és konkrétan mi a te feladatod? T.R.: Ezen a télen leszek itt harmadik éve. Még középiskolában kerültem a csapathoz, egy felsôéves iskolatársam mutatta meg az edzéseket. Tetszett a dolog, így jelentkeztem. Az évek so rán szépen az alapoktól kezdve építettem a vívótudásomat, ami mellé egy idô után a felszerelés is elkezdett gyûlni. Fél év után már a fellépésekre is elmentem mint kisegítôszemélyzet, de késôbb a vívómûsorokban is szerepet kaptam. 2008 a reneszánsz év miatt különösen sûrû volt, több mint tíz fesztiválon és egyéb fellépésen voltam ebben a szezonban. Van a hagyományôrzéssel valami terved, például hogy a régészettel vagy a történelemmel szeretnél foglalkozni a jövôben vagy inkább csak hobbinak tekinted? T.R.: Valahogy a kettô között. Foglalkoztat a történelmi háttér is, de valójában maga a vívás miatt csinálom az egészet, szeretném minél jobban elsajátítani a kardforgatást és nem utolsó sorban némi kondíciót is fent szeretnék tartani. 22 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 23
Page 1 and 2: PALYA Zsigmond Király Fôiskola MA
Page 3 and 4: Hírek Hírek Konferencia a Fenntar
Page 5 and 6: Tudománynapok Tudománynapok BESZ
Page 7 and 8: Interjú Interjú GLOBALIZ ÁCIÓ A
Page 9 and 10: Karrier Centrum Karrier Centrum AZ
Page 11: KMI KMI „Mi elsősorban kommunik
Page 15 and 16: Akikre büszkék vagyunk KlubD szot
Page 17 and 18: Ajánló Anna bekattanva - (Caótic

2008. december - Zskf.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?