2008. december - Zskf.hu

More documents

Recommendations

Info

Interjú Interjú kérdésekre kell alkotó, és fôleg érthetô válaszokat adni. Ma túl sok a politikai blabla és az ideológiai üledék a baloldal retorikájában, amit a jobboldali radikálisok kihasználhatnak. A jobboldali populizmus, könnyen felfogható, leegyszerûsítô nézeteivel szemben fel kell venni a harcot, és ehhez másfajta politikai stílus kell, mint az eddigiek. A globalizáció feltétele: a növekedési kényszer – A közgazdászok szerint a globalizáció önmagában hordozza az állandó növekedési kényszert, és ha ez nincs meg, akkor bekövetkezik a stagnálás, és a recesszió. Nem lehet, hogy a globalizáció ellenesek legnagyobb problémája az állandó növekedési kényszerbôl adódó többlet fogyasztásból fakad, vagyis az ebbôl következô anomáliákból? Mondanék egy egyszerû példát. Azért az tényleg abszurdum, hogy ma már például a német autógyárak is többnyire - némi túlzással 5 évre gyártott - „eldobható” autókat készítenek, hogy minden autó öt-tíz éven belül csereérett legyen, vagy, hogy a használati tömegcikkek pár év alatt leamortizálódnak, csak hogy továbbra is biztosított legyen a többlettermelésbôl és többletfogyasztásból adódó kierôszakolt növekedés. Nincs túl erôltetve a globalizáció? A természet nincs erre „felkészítve”. – A probléma valós, bár a példa nem a legszerencsésebb. A növekedés határait már a hetvenes években kifejtette a Római Klub, és azóta is nagy kérdés, hogy az energiaforrások és a természeti erôforrások végesek, és az ezek kizsákmányolásán alapuló termelés elôbb-utóbb a természet korlátaiba ütközik. Ez olyan probléma, amely az egész jövônket, a kapitalizmus jövôjét is meghatározza, és olyan következményekhez vezet, mint például a klímaváltozás. Abban igaza van, hogy ez a fogyasztói kapitalizmus eddigi formáját is aláássa, amely pazarló és nem fenntartható. A fenntartható fejlôdés modelljének kidolgozása ma a legfontosabb elméleti és gyakorlati feladatok közé tartozik. A felhozott példa azonban azért nem jó, mert manapság éppen azzal lehet eladni az autókat, hogy sokáig jól, hibátlanul mûködnek. Akinek pénze van, az cserélgetheti az autóját háromnégy évente újra, mert a sok technikai újítás miatt erkölcsileg amortizálódik, de az autóját 12 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR Magyarország a rendszerváltással nyitott gazdasággá vált, és elôbb globalizálódott, mint ahogy európaizálódott volna, vagyis nem élvezte az Európai Unió védelmét a gazdasági átalakulás során. megveszi az, aki csak használt autót engedhet meg magának. Ezáltal például húsz év alatt majdnem teljesen lecserélôdött az ország autóparkja, és ez éppen környezetvédelmi szempontból nem is rossz. A túl gyors termékcsere és elavulás ma inkább az informatikai kütyük termelésére igaz, ahol nagyon gyors a termékgenerációk változása, és ez nagy pazarláshoz is vezet. Hány mobiltelefon is hever otthon az asztalfiókban, ami már nem jó semmire? Magyarország merre tart? – Ön szerint milyen helyzetben van a mai Magyarország, mennyire „globalizálódott”? Az európai bezzegország (Szlovákia) sikerének egyik kulcsa, hogy kedvezôbb feltételeket biztosít a transznacionális tôke áramlásának, ezért is sikeresebb a gazdasága, nagyobb mértékben bôvül, ezért versenyképesebb is, és a fogyasztás is tetten érhetôen növekszik északi szomszédunknál. Magyarország élenjárt a reformokban, és most leszakadóban van. Ön szerint mit csinálunk rosszul, ha egyáltalán rosszul csinálunk? – Magyarország a rendszerváltással nyitott gazdasággá vált, és elôbb globalizálódott, mint ahogy európaizálódott volna, vagyis nem élvezte az Európai Unió védelmét a gazdasági átalakulás során. Magyarország induló pozíciói több tekintetben jobbak voltak, mint a szomszéd országoké, például egy évtizedig ide irányult messze a legtöbb beruházó tôke a térségünkben. De az ország súlyosan el volt adósodva, míg például Csehszlovákia egyáltalán nem, Románia pedig keserves áron, de még Ceausescu idején kegyetlenül visszafizette az adósságait. Magyarországon az életszínvonal és a létbiztonság is jóval magasabb volt. Ezt nem sikerült megtartani, a rendszerváltás idején sok mindent elrontottunk a gazdaságban. Az adósságszolgálat fejében eladtuk az állami vállalatokat külföldi befektetôknek, de sokan csak piacot akartak venni, az üzemeket bezárták, és nem folytattak termelést. Emellett nemcsak az ipar leépülése okozott súlyos munkanélküliséget, szétziláltuk az egyedül versenyképes mezôgazdasági nagyüzemeket is, és ezáltal óriási foglalkoztatási problémák keletkeztek vidéken, amit máig nem tudtunk orvosolni. A foglalkoztatás és ezért az adózók köre is rendkívül alacsony, miközben egyetlen kormány sem merte drasztikusan visszavágni a szociális és egészségügyi ellátásokat, az ingyenes oktatást stb.. Ezért az történik, hogy újratermeljük az eladósodást, minden kormány többet költ, mint amennyi bevétele van, és ez hosszú távon nem tartható. Ez tett minket sebezhetôvé a mai pénzügyi válságban. Azért megjegyzem, hogy sok a misztifikáció az új tagállamok gyors növekedésével kapcsolatban is. Ha valaki nagyon alacsony szintrôl indul, akkor nagyon látványos növekedést lehet produkálni pár évig, de ennek is ára van, elôbb-utóbb súlyos aránytalanságok keletkeznek, beindulhat az eladósodási spirál. Már vannak erre utaló jelenségek, mindenekelôtt a balti államokban. – A szkeptikusok szerint egy felfújt lufihoz lehetne hasonlítani a világgazdaságot, amely az utóbbi idôben elkezdett ereszteni. Visszatérve példámhoz, Szlovákia gazdasági bôvülését is nagyrészt meghatározzák a nemzetközi transznacionális vállalatok és az általuk mozgósított tôke, amely új munkahelyeket teremt, fejleszti az infrastruktúrát stb. De ha ezek a vállalatok továbbállnak (ha már nem elég alacsony a munkabér, vagy nem kedvezôek a feltételek), vagy „becsôdölnek”, akkor a felfújt gazdasági lufi nagyon gyorsan kipukkanhat. Nem beszélve arról, hogy mindennek milyen társadalmi kihatásai vannak. Nem csak a munkahelyüket veszítik el az emberek, hanem nagyban ennek tudható be a hitelválság is. Természetesen a globalizáció mellett ezernyi pozitívumot lehetne felhozni, de nem gondolja, hogy a globalizáció nincs kellôképpen szabályozva? – Elsôsorban a nemzetközi pénzügyi rendszerben keletkeztek azok a lufik, amik most a jelzálog-hitel válságban kipukkantak, mert kb. 50-szer, százszor annyi spekulatív pénz forgott a világ tôzsdéin, mint amennyi a reálgazdaságban. Ez nem volt a végtelenségig fenntartható, a pénzgazdaság és a reálgazdaság, ha nagyon elszakad egymástól, általában egy nagy krach formájában szokott újra egymásra találni. Ezt már Marx meggyôzôen leírta, és most is ezt éljük át újra. Ez nem jelenti a piaci kapitalizmus végét, de annyi bizonyos, hogy szabályozottabb formában kell helyreállnia a világgazdaság új rendjének, ha nem akarjuk, hogy ez megismétlôdjék. Ez a felismerés vezeti ma az Egyesült Államok vezetô köreit éppúgy, mint a G8, a G20 pénzügyi tanácskozásait. Mindenki arról beszél, hogy egy új bretton woodsi egyez - mény kell, új intézményekkel, amelyek keményebb szabályokat érvényesítenek a pénzpiacon. Az állam szerepét is erôsíteni kell a pénzpiac és a gazdaság szabályozásában. Ami a globalizáció sorsát illeti, ez a válság nem fogja visszavetni, mint ahogy a XIX. században fejlôdô szabadkereskedelmet visszavetette az elsô és második világháború és a nemzeti bezárkózás. A nemzetközi munkamegosztás sokat fejlôdött, a szabad piacra a fejlôdô országoknak is szükségük van. Létre - jött a világháló, és sokkal több nemzetközi szervezet és intézmény van, mint a korábbi korszakokban, amelyek kezelhetik a konfliktu - sokat. Csak egy olyan világrendre lenne ehhez szükség, amelyik multilaterális és kooperatív, nem pedig egy hatalmi központ hegemóniá - ján alapul, amely a többieknek diktál. Ez a bushi világkép, amelynek most várhatóan leáldozik, mert kiderült, hogy ez nem vezet sehová, Amerika is óriási tekintélyvesztést szenvedett el az unilaterális diplomáciával és a preventív háborúival. A globalizáció is akkor lesz méltányosabb, és a konfliktusai akkor lesznek kezelhetôbbek, ha egy ilyen új szabályozottabb világrend és világgazdaság létrejön. Ezt a koncepciót hívják alternatív globalizációnak vagy fair globalizációnak a globalizáció kritikusai is. – Ön szerint milyen lenne egy pozitív értelemben globalizálódott világ, megoldható a jövôben, hogy a globalizáció vesztesei (a periféria területek) is felzárkózzanak? – Egy szép új világ, amilyen a hatvanas évek tudományos fantasztikus filmjeiben megjelent, egységes és jóindulatú világkormánnyal és egységes civilizációval, nem fog egyhamar létrejönni. De azért sokat lehet tenni, hogy többen részesedjenek a globalizáció által generált gyors fejlôdés áldásaiból. Csak egy példát mondok: Kína mai gyors iparosodása a környezeti problémák súlyosbodásával fenyeget, ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést a szénhidrogén alapú energiahordozók (szén, kô olaj) felhasználása miatt. De a tudományos-technikai fejlôdés alternatív energiaforrások felhasználásához is hozzásegítheti Kínát, amely mára a világ mûhelye lett, amiként Angliát annak Biztos, hogy azt tanulod, amit szeretnél? Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyarok több mint egyharmada visszatekintve úgy gondolja teljesen más irányba tanult volna tovább a középiskola befejezése után, ha lehetősége lett volna rá; minden negyedik pedig úgy érzi, hogy nem a megfelelő pályát választotta. A Kelly Services nemzetközi munkaerőközvetítő és kölcsönző cég felmérést végzett 33 országban mintegy 115.000 dolgozó véleményét, köztük több mint 4.400 magyar munkavállalóét összegyűjtve a témában. A felmérésből egyértelműen az derül ki, hogy Magyarországon számos munka - vállaló megkérdőjelezi saját (közép- illetve felsőfokú/szakmai) tanulmányainak és végzettségének színvonalát, és sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy jó döntést hoztak a pályaválasztást illetően. A felmérés főbb megállapításai a következők: • a megkérdezettek 76%-a bánja, hogy nem tanult tovább, • 42% bánja, hogy nem teljesen más területen tanult tovább, • 29% úgy érzi, nem a megfelelő pályát választotta, • további 26% pedig „nem tudja”, hogy vajon jó döntést hozott-e. Sajnos nem meglepő, hogy sokan bánják, hogy nem tanultak szorgalmasabban a középiskolában, a főiskolán vagy az egyetemen illetve, sokaknak vannak kétségeik saját pálya vá lasz tásukat illetően. Ezért hangsúlyoznánk a választás fontosságát és, hogy ha felismertük, hogy nem a megfelelő pályát választottuk, merjünk váltani. Sajnálatos, de tény, hogy aki felismeri, hogy nem a megfelelő pályát választotta, az valószínűleg nem is olyan produktív a munkájában, amilyen lehetne. Mindeközben pedig vélhetően elszalasztja egy olyan karrier lehetőségét, ahol sokkal jobban kiteljesedhetne és megvalósíthatná önmagát. Tehát tanulmányainkkal illetve pályaválasztásunkkal kapcsolatos döntéseink értékelése során ne ringassuk magunkat hamis illúziókba, és ne reagáljuk túl, ha ráébredünk, hogy valami nem a legtökéletesebben alakult. A „váltás” a mai munkaerőpiac egyik kulcsfo - galma. Ma már a legtöbb ember számára tel - jesen természetes, hogy élete során akár többször is pályát módosítson, így ha valaki nem elégedett a munkájával vagy a karrierjével, módja van rá, hogy pozitív irányba változtasson rajta. Ma már nincs olyan munkahely, ahol a nyugdíjig dolgozhatnánk. Időnként váltani kell és folyamatosan tanulni, változni. Magyarországon a válaszadók 45%-a elégedett a választott pályával, 29% úgy véli, rosszul választott, 26% pedig „nem tudja”, hogy vajon jó döntést hozott-e. Manapság a karrierünket nem csak úgy egyszerűen kiválasztjuk, hanem inkább felépítjük rengeteg olyan döntésen keresztül, melyeket tanulmányainkkal illetve munkákkal, munkahelyünkkel kapcsolatban hozunk meg. Mennyi tanulás az elég? Ez a kérdés természetesen vitákat generál, vannak, akik minimális ta - nulmányokkal megélnek, míg mások az életen át tartó tanulásban hisznek. A tanulmány eredményei egyértelműek: a megkérdezettek 69%-a bevallotta, hogy tovább kellett volna tanulnia. Összegzésként elmondhatjuk, fontos a továbbképzés, a folyamatos tanulás, de mint általában mindent, ezt is mértékkel érdemes tennünk. Ne a különböző oklevelek, diplomák és egyéb tanúsítványok gyűjtése nevezték a XIX. századi ipari forradalom idején. Ehhez csak az információk és technológiák megosztása kell, és a belátás, hogy a katasztrófa felé rohanunk, ha nem teszünk semmit. A tudásgazdaság elôretörése és a tudás megosztása az egyik fô esély arra, hogy a globalizáció pozitív gazdasági hatásai felerôsödjenek. Ugyanilyen esély a kultúrához való hozzáférés az infokommunikációs hálózatok és az egész emberi kultúra digitalizálása és interneten való elérése révén. Az is fontos, hogy a globális kommunikációs hálózatok természetessé teszik az emberi jogok normáit, és ezzel segítenek az emberellenes diktatúrák felszámolásában. A jövô az alkotmányos demokráciáké, amelyek elegendô alternatívát teremtenek és képesek konszenzust is elérni, támogatást szerezni az élhetô megoldásoknak. Csak az ilyen országok egymásra utaltsága és békés kooperációja lehet a fenntartható fejlôdés záloga, és valami hasonlóról álmodott a német felvilágosodás filozófusa, Immanuel Kant is az Örök béke c. mûvében. – Köszönöm az interjút! Szarka Gábor legyen a célunk, hanem a valóban használható, alkalmazható tudás megszerzése. www.kellyservices.hu, www.kellyit.hu, www.kellyfinance.hu Kelly Services Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) egyike a világ vezető emberi erőforrás megoldásokat kínáló vállalatainak, központja Troy-ban Michigan államban található. Szolgáltatási palettája munkaerő-kölcsönzés, kiszervezés, on-site menedzsment, és munkaerő közvetítés. A Kelly Services a világ 37 országában van jelen és évente több mint 750,000 munkavállalónak biztosít munkát irodai, pénzügyi számviteli, műszaki mérnöki, informatikai, jogi, tudományos, marketing, kreatív szolgáltatások, ipari, oktatási és egészségügyi területeken. 2007 évi árbevétele 5.7 milliárd USD volt. www.kellyservices.com. PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 13
Karrier Centrum Karrier Centrum AZ IRODA JELENLEGI FELÁLLÁSA: Tájékoztatjuk a kedves hallgatókat, hogy az iroda elérhetôségei nem változtak meg, és továbbra is várjuk a kérdéseket, észrevételeket, problémás ügyeket ügyfélfogadási idôben. Szabó Szilvia – Karrier Centrum vezetô Járdánházy Monika - Jogtanácsos Sánta Georgina – Menedzser Varga Mátyás – Menedzser MUNKAERÔPIACI KÉPZÉSEK: A 2008/2009-es ôszi félévben is elindultak a munkaerôpiacra való sikeres bekapcsolódást elôsegítô kurzusok a BA szakos hallgatóknak, amelyeket szakképzet trénereinkkel és partnereinkkel közösen tartunk. A szorgalmi idôszakban párhuzamosan 4 tréning indult: • Karrier és életpálya tréning, • Kommunikációs tréning, • Személyiséglélektan- és • Személyiségfejlesztô tréning. Az óratartó cégek az alábbiak: • Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. • Kelly Services Hungary • Randstad Hungary Kft. • Citycartel Ingatlanközvetítô Kft. • Universitas Iskolaszövetkezet- Starjobs Magyarország Kft. • Siemens Zrt. Örömünkre szolgál, hogy a hallgatóktól kapott visszajelzések pozitívak és egyhangúlag értékelik a gyakorlati, életszerû szituációkkal foglalkozó tréningeket. 14 PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR – Sokszor hallhattuk, hogy a ZSKF-en egy egyedülálló képzési modell került bevezetésre a kompetencia képzés. Dr. Szabó Szilviát a Zsigmond Király Fôiskola Karrier Centrumának vezetôjét kérdeztük, mit is jelent ez? – A hazai felsôoktatási intézmények között egyedülálló módon biztosítja a Zsigmond Király Fôiskola a kompetencia képzéseket a használható tudásért. A Fôiskola támogatva az egyes intézetek szakmai munkáját gondoskodik a komplex gyakorlati ismeretek bôvítésérôl. Ennek megfelelôen a munkaerôpiaci szituációkra felkészítô, kompetencia-fejlesztô, gyakorlatorientált képzési programmal biztosítja a hallgatók számára a piacképes diploma megszerzését. Minden nappali tagozatos hallgató részt vesz egy speciális, a munkaerôpiaci szituációkra felkészítô programban. A képzés részeként megjelenô gyakorlati rendszer alapvetô feltétele, hogy a hallgatók olyan készségekkel, képességekkel rendelkezzenek, melyek képessé és alkalmassá teszik ôket a munkaerôpiacon megjelenô problémák kiküszöbölésére. Az elsajátítandó kompetenciák körének kijelölésében messzemenôen hasznosítottuk a munkaerôpiac szereplôinek a friss diplomásokkal szembeni munkáltatói elvárásait. – Milyen speciális gyakorlati ismeretek megszerzésével segítik a hallgatók sikeres kilépését a munkaerôpiacra? – A 3 éves fôiskolai tanulmányokkal párhuzamos képzésen a fôiskola oktatói és trénerei, valamint a versenyszférából érkezô gyakorlati szakemberek készítik fel a résztvevôket. A nyílt kompetencián (fôiskolai diploma, nyelvvizsga, informatikai vizsga, stb..) túl meg kell, hogy jelen jenek kulcskompetenciák, melyek a választott szakterülettel összefüggésben kulcsfontosságúak a hallgató életében. Ilyenek a helyesírás, szövegértés és fogalmazás, üzleti, vagy hivatali Dr. Szabó Szilvia levezés és tárgyalás, valamint a karrier és életpálya tréningek. A minden nappali hallgató számára kötelezô kompetenciafejlesztô kurzusok elsô három modulja arra irányul, hogy a ZSKFrôl helyesen író, jól fogalmazó, a környezô világot értô, a világra nyitott mûvelt diplomások kerüljenek ki a munka világába. A kompetenciaképzés záró programja az önmagát ismerô, jól kommunikáló, prezentáló, a viselkedési kultúrában jártas diplomások képzését szolgálja. Nagy hangsúlyt fektetünk továbbá arra, hogy az önéletrajz írástól az álláskeresési technikákon és interjús helyzeteken át egészen a bértárgyalásos szituációkig gyakorlati tudást adjunk a résztvevôk kezébe. A tanterv részeként, külön költségtérítés nélkül vesz részt a hallgató a Kompetencia kurzusokon, már a második szemesztertôl modulrendszerû képzésben, mely a választott karrier célnak megfelelôen specializálódik, azaz közszolgálati, vagy üzleti munkára való felkészülést segít, angol vagy magyar nyelven. A hazai felsôoktatásban egyedülálló képzési program segítségével, minden Zsigmondos hallgatónk a használható tudás birtokában, felkészülten kezdheti meg munkáját. ÁLLÁSBÖRZE A ZSKF-EN: Az idei 2008. májusi állásbörze sikerén felbuzdulva 2009. március 27-én újra megnyitja kapuit a Zsigmond Király Fôiskola Karrier Nap és Állásbörzéje. A rendezvényt egy-két napos felkészítô Interjú Dr. Szabó Szilviával: „Kompetencia képzések a hasz nálható tudásért a Zsigmond Király Fôiskolán” nap fogja megelôzni, illetve hasonlóan az elsôhöz, idén is szakmai worksho - pokkal gazdagított színvonalas prog - ram várja majd az érdeklôdôket. Részletek a www.zskf.hu és a karrier.zskf.hu oldalakon! ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK: A Karrier Centrum a fiatalos lendület és a könnyû elérhetôség érdekében immár Skype-on is elérhetô! Ügyfélfogadási idôben a zskf.karrier.centrum azonosítón várjuk a hívásokat! Továbbá a Karrier Centrum az iWiWen is megtalálható. Csatlakozz Te is a klubhoz, értesülj a hírekrôl, kérdezz, informálódj! Dr. Járdánházy Monika elérhetôségei: A Fôiskola jogtanácsosa, Járdánházy Monika szeptembertôl a Karrier Centrumban érhetô el. Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. E-mail: jardanhazy.monika@zskf.hu Tel.: 454-7600/273; 0630/686-1984 Ügyfélfogadási idô: Hétfô-Csütörtök: 10-12 óráig Pénteken: 12-14 óráig Karrier Centrum elérhetôségei: Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. E-mail: karriercentrum@zskf.hu Tel.: 454-7600/255 Skype: zskf.karrier.centrum Ügyfélfogadási idô: Hétfô-Csütörtök: 10-12 óráig Pénteken: 12-14 óráig KARRIER CENTRUM PÁLYA 2008-2009 DECEMBER-JANUÁR 15
Page 1 and 2: PALYA Zsigmond Király Fôiskola MA
Page 3 and 4: Hírek Hírek Konferencia a Fenntar
Page 5 and 6: Tudománynapok Tudománynapok BESZ
Page 7: Interjú Interjú GLOBALIZ ÁCIÓ A
Page 11 and 12: KMI KMI „Mi elsősorban kommunik
Page 13 and 14: Interjú Kultúra Interjú a Zsigmo
Page 15 and 16: Akikre büszkék vagyunk KlubD szot
Page 17 and 18: Ajánló Anna bekattanva - (Caótic

2008. december - Zskf.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?