Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Lelked mint<strong>ha</strong> volna sûrû mézek mása,<br />
Lassítja k<strong>és</strong>hegynyi utamat tehozzád,<br />
De imáid röpítnek fohászon túli<br />
Bizonyosságunkhoz.<br />
Súlyos kicsi élet! Rád gondolni nem más –<br />
Ólmokat olvasztó Tiszatáj napfénye,<br />
Fájdalmak angyala, te, örömeinknek<br />
Szárnysuhogását hoztad az Alföld<br />
Szikkadt rögjeire.<br />
Hányszor láttad vízbemerült leveleknek<br />
Sárga csónakjait délre leúszni, az<br />
Elmúlás szigeteit meg-megkerülve,<br />
Örök Út szomjasa!<br />
Szívedig hányszor <strong>ha</strong>sított a bíborral,<br />
Zölddel föllobogózott homokhát esti<br />
Harangszója! Mulatós, boldog népeink<br />
Szüreti oltárán!<br />
Fölhólyagzott, lila ujjbegyeken hányszor<br />
Nyugodott el hûs ajkad borogatása,<br />
S indulatos szíveinknek megnyitottad<br />
Békénk nagykapuját!<br />
Van-e egyáltalán barát, felebarát, akit még nem árultál el<br />
folytonos másokhoz fordulásaiddal?!<br />
Látod, újra <strong>és</strong> újra éhes a lélek<br />
ÁBC-d betûire, szavaid Sátánt<br />
Kidöntõ árterének hullámaiban<br />
Újul<strong>ha</strong>t vet<strong>és</strong>ünk.<br />
Látjuk még lebbenni fehér ingedet,<br />
Vigasztaló, <strong>ha</strong>lljuk suttogni <strong>ha</strong>ngodat,<br />
Te súlyos kicsi élet! Minket már könnyen<br />
Emelsz tenyeredre, Isten mosolyában<br />
Fürösztöd meg néped.<br />
(Istvánújfalu, 1996 X. 13.)<br />
233