Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szintézis lehetõségérõl szóltam <strong>Turcsány</strong> <strong>Péter</strong> verseivel kapcsolatban,<br />
méghozzá jelentõs arányú szintézis lehetõségérõl. Olyanról, amely nemzeti<br />
problematikát <strong>és</strong> plebejus demokratizmust, nyugtalan veszélyérzékel<strong>és</strong>t <strong>és</strong><br />
magafeledt gyönyörködni tudást, játékos, <strong>ha</strong>jlékony nyelvet, pátosztalan<br />
mindennapiságot <strong>és</strong> erõteljes közösségi nosztalgiákat ötvöz egybe magas<br />
esztétikai színvonalon. Lehetõségrõl <strong>és</strong> nem megvalósulásról, hisz egy ilyen<br />
szintézis – gyanítom –, csak az évek (évtizedek) önépít<strong>és</strong> egymásutánjának az<br />
eredményeként jöhet létre. Addig is becsüljük meg a r<strong>és</strong>zeredményeket,<br />
<strong>Turcsány</strong> <strong>Péter</strong> r<strong>és</strong>zeredményeit is.<br />
Nyilassy Balázs, 1983. Kossoth rádió, Fiatalok Stúdiója<br />
<strong>Turcsány</strong> <strong>Péter</strong> évtizednél hosszabb alkotói korszakának „legjava verseit”<br />
közreadó elsõ kötetét, a Tarisznyát rendkívül élénk kritikai vissz<strong>ha</strong>ng fogadta,<br />
mely sokkal inkább mond<strong>ha</strong>tó kedvezõnek, semmint elmarasztalónak.<br />
Harmadrangú költ<strong>és</strong>zet lenne hát az övé? Ellenkezõleg! Mi hát a baj? A baj<br />
az, hogy e lap <strong>ha</strong>sábjain is nyolc-tíz éves teljesítményeivel érdemelte ki a<br />
gyakorta már-már sértõ vállvereget<strong>és</strong>t, míg a költõi megszólalás <strong>ha</strong>tárán<br />
sikerrel egyensúlyozó, azt megújító kísérleteit, az Akusztémákat <strong>és</strong> a Sorvázlatokat<br />
a legtöbbször már-már ízl<strong>és</strong>telen ingerültségbe torkolló értetlenség<br />
fogadta.<br />
Ám ne az ingerültség szavait szaporítsuk, <strong>ha</strong>nem lássunk! Lássuk egyik<br />
elátkozott remekét, a Jegyzet címû akusztémáját!<br />
pör – röpül ül<br />
psss sitten pisil<br />
stt-stt-stt – pszt! pszt! pszt!<br />
õk: kövön!<br />
övön alul ütik õk-et, ecetera!<br />
286<br />
A címbõl is következõen gyors, ugyanakkor lényegretörõ, az idõ – megeshet,<br />
a történelmi idõ – hiányában r<strong>és</strong>zleteiben megörökíthetetlen h e l y z e t lejegyz<strong>és</strong>ére<br />
történt itt kísérlet. A lejegyz<strong>és</strong> hogyanja, azaz a mû kompozíciós<br />
rendje lát<strong>ha</strong>tóan néhány mással<strong>ha</strong>ngzó, nem pedig szavaknak mágikus<br />
ismételget<strong>és</strong>e <strong>és</strong> módosítása által jött létre. Hang-költ<strong>és</strong>zet. Avantgárd, netán<br />
neo? Korántsem! <strong>Turcsány</strong> <strong>Péter</strong> az MTA Irodalomtudományi Intézetének<br />
Idõ <strong>és</strong> hírnév címmel megjelentetett kötetében közzétett tanulmányával<br />
bizonyította, hogy a csak fonémák szintjén valósuló szerkezet a magyar<br />
költ<strong>és</strong>zetnek Zrínyi Miklós óta sajátja. Ehhez az úthoz tér vissza <strong>Turcsány</strong>,<br />
össze<strong>ha</strong>ngozván az általa is fordított Hlebnyikovnak az orosz költ<strong>és</strong>zetet<br />
megújító kísérleteivel.<br />
Egyetlen <strong>ha</strong>ngzócsoport (<strong>és</strong> csak másodlagos szó! de egyelõre maradjunk a<br />
vizsgálatnak e megszokottabb szintjén!) a vers felüt<strong>és</strong>e, de micsoda felüt<strong>és</strong>!<br />
A XX. század egyik leg<strong>ha</strong>talmasabb víziójának, Kafka Perének megidéz<strong>és</strong>e<br />
ez, ámde egy olyan köznyelvi változattal (Per helyett pör), amely egyszeriben<br />
„intellektuálisból” konkréttá, magyarrá <strong>és</strong> százszorosan megtörténtté fordít-