Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
egy kutya, mielõtt elnémult, beszívtam<br />
a csillagrajt s a csöndet s álldogálásomat<br />
peremén a világnak, ahogy a csönd<br />
szétomolt a szférák zenéjének<br />
megszólalása elõtt, miképp zenekar <strong>ha</strong>ngol<br />
a <strong>ha</strong>ngszerek <strong>ha</strong>rca s a nagy szimfóniakopogtatás<br />
elõtt az ajtón, vagy miképp<br />
a növény- s állat-csönd végképp kimerül,<br />
<strong>ha</strong> ember-kiáltás <strong>ha</strong>rsan a domb mögül.<br />
Pedro Tamen<br />
(Portugál)<br />
Adelinához, 1987<br />
Igen, lágy az idõ, az algák fogynak,<br />
Szõlõ töpped, fogy a tennivaló.<br />
Tüzét élvezd a kialudt lángoknak,<br />
Tömeg sehol, puszta fölött maró<br />
Csíp<strong>és</strong>, amilyen vagy, látod olyannak.<br />
Borítékol mindent párapecséttel,<br />
Hogy ami nincs, rejtett párja legyél,<br />
A létez<strong>és</strong> fölött neked igér<br />
Örök szófûz<strong>és</strong>t örök süketséggel.<br />
Adelina, oly rég, hogy láttalak,<br />
A legyöngült idõben elfeledtem<br />
És össze is zavartam magamat,<br />
Rendre ajtót s kilincset tévesztettem.<br />
<strong>Jaj</strong>, Adelina, kialudt a lámpás,<br />
Mit nekünk gyújtottál valamikor<br />
– Valamikor egy eltévedt pillantás<br />
Óráján, melyben más idõ honolt.<br />
Nem a kéj <strong>és</strong> nem is az elveszettség<br />
Gyönyöre, nem a sziklás partokon<br />
Érett <strong>ha</strong>jnal mustja kell, nincsen mentség<br />
Az elkárhozásra, szokásjogon<br />
Félni az agóniától, ezzel rég<br />
Nem élek – semmi mást már nem kívánok,<br />
Mint kolbászt kenyérrel s egy kupica<br />
Itallal – csak ennyi irgalmasságot<br />
Vess egy volt augusztus napjaira.<br />
273