Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kötetlen formájú mûvei a gondolattársítás<br />
szabadságával élve né<strong>ha</strong> új<br />
összefügg<strong>és</strong>ekre ébresztenek rá, máskor<br />
a versek dinamizmusa megkapó.<br />
Érdemes ezt a könyvet egyhuzamban<br />
végigolvasni, a versértõ így érezhet rá<br />
legjobban <strong>Turcsány</strong> kísérletezõ kedvvel<br />
teli lírájának értékeire.<br />
Csontos Sándor, Tükör, 1983. április 24.<br />
Édesanyámnak, 1967. õsz<br />
282<br />
Nem hiszem, hogy könyvkiadóinkat irodalomtörténeti szempontok vezérelnék<br />
akkor, amikor termékeny <strong>és</strong> kiforrott költõknek csak egy-másfél évtized<br />
után teszik lehetõvé az elsõ kötet megjelen<strong>és</strong>ét. Mégis, ennek a kiadói gyakorlatnak,<br />
amely szinte átoksúlyként nehezedik a pályakezdõkre, bizonyos<br />
esetekben megvan az az irodalomtörténeti <strong>ha</strong>szna, hogy a kritikus az elsõ<br />
kötetben mindjárt érett <strong>és</strong> változatos életmû-antológiát vehet a kezébe.<br />
Ez a helyzet <strong>Turcsány</strong> <strong>Péter</strong> kötetével is, amelyet a Magvetõ Kiadó 1982-ben<br />
jelentetett meg. Mivel az egyes versek alatt nincs jelezve keletkez<strong>és</strong>ük dátuma,<br />
fejlõd<strong>és</strong>rajzot nemigen lehet rekonstruálni belõlük. Annyi azonban bizonyosnak<br />
látszik, hogy <strong>ha</strong> nem is az idõ rétegeiben, <strong>ha</strong>nem a költõi alkotásmód<br />
változataiban felfedezhetünk elkülönülõ csoportokat. Ezek azonban<br />
állandó egymásra <strong>ha</strong>tásban vannak a kötet szerkezetében, amelynek sajátos<br />
pulzálását talán úgy lehetne legjobban meg<strong>ha</strong>tározni, hogy egy-egy összegezõ<br />
igényû nagy vers, illetve verscsoport valamely építõeleme hirtelen önállósodik,<br />
megmutatja elemi term<strong>és</strong>zetét, hogy azután új szintézis épüljön belõle.<br />
A kötet verseit olvasva az ember rögtön rákényszerül, hogy õs-közegébe, az<br />
élõ nyelvbe emelje át a szövegeket: mondani, mondogatni kell õket, <strong>és</strong> szemünk<br />
helyett egyre inkább fülünket tenni tanújává e költeménynek: hiszen<br />
ezeknek még leggyakrabban <strong>ha</strong>sznált alapeleme a szójáték sem lettriete,<br />
<strong>ha</strong>nem akusztikus fogantatású. A költõ maga akusztémáknak hívja ezeket az<br />
építõelemeket, amelyek nem annyira a meghökkent<strong>és</strong>t <strong>és</strong> az általa elérhetõ<br />
tömörít<strong>és</strong>t szolgálják, <strong>ha</strong>nem a nyelvbõl varázsolják elõ a minimális költõi<br />
effektusként <strong>ha</strong>sznosít<strong>ha</strong>tó asszociációkat; arra a mágikus mezõre mer<strong>és</strong>zkednek,<br />
ahol fonetika <strong>és</strong> szemantika összefügg. Összefügg, persze abban az<br />
értelemben, ahogy annak költõi <strong>ha</strong>sznosítására utat mutatott például Szabédi<br />
László. (...)<br />
<strong>Turcsány</strong> költ<strong>és</strong>zete olyan, mint az egyik versében megidézett Vörösmartyféle<br />
<strong>ha</strong>ngafasíp, Hadadúr, e magyar Orpheusz bûvös szerszáma, amely a term<strong>és</strong>zeti<br />
<strong>ha</strong>ngzások ezernyi lehetõségébõl, a nyelv mélyébõl teremti meg ütemeit.<br />
Szabadvers, idõmérték vagy nyugat-európai versrendszer emlék- <strong>és</strong><br />
idézetformában érezhetõ ezen ütemek alatt, mindig csak annyira, hogy<br />
mec<strong>ha</strong>nikus érvényesül<strong>és</strong>ük ne gátolja a sor akusztikus összképét. (...)<br />
Nemcsak a magyar múlt, Zrínyi, Berzsenyi, Vörösmarty, Ady, József Attila<br />
értõje <strong>és</strong> szak-társa, <strong>ha</strong>nem a mai ország mélyeinek vándora, pokolbugyrainak<br />
kutatója, azon kevesek egyike, akik hitellel ír<strong>ha</strong>tják le a „nemzet” szót.
Change language