ide kattintva - Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet
ide kattintva - Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet
ide kattintva - Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2012. január MOL BÁ NYÁSZ HÍR LAP 15<br />
In memoriam In memoriam In memoriam In memoriam<br />
Az elmúlt év novemberében,<br />
életének 86. évében<br />
elhunyt Szabó József, a<br />
MOL Nyrt. nyugdíjasa, az<br />
egykori NKFV Hajdúszoboszlói<br />
Üzem csoportvezetője,<br />
az üzemi szakszervezeti<br />
bizottság titkára, az<br />
NKFV vszb-tagja.<br />
1925. december 8-án Biharnagybajomban született.<br />
Édesapja iparosember /asztalos/ lévén neki<br />
is természetes volt, hogy ezt a szakmát tanulja ki.<br />
1947-ben megszerezte az asztalos mesterlevelet,<br />
ezután együtt dolgoztak édesapjával.<br />
Az 50-es évek elején a MASZOLAJ<br />
Biharnagybajomban kezdett fúrásokat végezni,<br />
szükség volt erre a szakmára, így hamarosan bekerült<br />
az „olajosok” nagy családjába. Ebben az<br />
időben nősült meg, feleségével 2 leánygyermeket<br />
neveltek nagy szeretetben. A 60-as évek elején<br />
kezdtek az olajosok embereket toborozni a<br />
hajdúszoboszlói üzem építésére. Ő jó alkalomnak<br />
tartotta, hogy családjával Hajdúszoboszlóra<br />
kerüljön.<br />
Az üzem építése során munka mellett folyamatosan<br />
képezte magát. <strong>Szakszervezet</strong>i aktivistaként<br />
jutott <strong>ide</strong>je az emberek problémáinak<br />
megoldására is. Előbb szakszervezeti bizalmiként<br />
tevékenykedett, majd szakszervezeti titkárnak<br />
választották. Ezt a tisztséget 1985-ig, nyugdíjazásáig<br />
töltötte be.<br />
Főbb kitüntetései:<br />
1965. Nehézipar Kiváló Dolgozója<br />
Életének 68. évében elhunyt<br />
Baranyai István, a<br />
Kögáz Nagykanizsa ny.<br />
osztályvezető-helyettese,<br />
az egykori Nagykanizsai<br />
<strong>Olaj</strong>bányász Sportegyesület<br />
ügyvezető elnöke, a hajdan<br />
NB I-es fociklub első<br />
embere, a Kögáz Szb elnöke,<br />
a BDSZ OKGT Trösztbizottság<br />
sportbizottságának tagja, a dunántúli területi<br />
sportbizottság alelnöke volt.<br />
1974. Bányászat Kiváló Dolgozója<br />
1975. <strong>Szakszervezet</strong>i Munkáért Arany fokozat<br />
1979. Munka Érdemrend Bronz fokozat<br />
1981. Bányász Szolgálati Érdemérem<br />
Ezüst fokozat<br />
1986. Munka Érdemrend Arany fokozat<br />
Stefán Zoltánné Szabó Katalin<br />
.................................................................................<br />
Kivonat a búcsúbeszédekből:<br />
Antal József, nyugdíjas üzemigazgató:<br />
Jóska sokat tett a dolgozók képviseletért, mind<br />
az üzemben, mind az NKFV érdekegyeztetési fórumain.<br />
Tiszteltük benne a korrekt, az őszinte, az<br />
értelmes kompromisszumokat kereső ember.<br />
Tiszteltük mint szakszervezeti vezetőt, aki a társadalmi<br />
munkáján túl, a saját fizikai munkáját<br />
mindig tisztességgel elvégezte.<br />
Felelősséggel képviselte a kollektív és az egyéni<br />
érdekeket is.<br />
Tisztelettel és Szeretettel emlékezve, példamutatásodra,<br />
Nyugodj Békében Jóska<br />
MOL Bányász <strong>Szakszervezet</strong> elnökség:<br />
Van, ami nem számít sikernek. Mondjuk a hírnév,<br />
vagy a pénz, vagy a hatalom. A siker az, ha<br />
reggel felébredve olyan izgalommal készülsz a teendődre,<br />
hogy szinte kirepülsz az ajtón. Ha olyanokkal<br />
dolgozol, akiket szeretsz. Ha kapcsolatba<br />
lépsz másokkal, és hatással vagy rájuk. Ha képes<br />
vagy megérinteni olyanokat, akikkel csupán az álmotok<br />
közös. Ha este úgy fekszel le, hogy elégedett<br />
vagy a munkáddal. A siker öröm, szabadság<br />
1944. július 17-én született Nagykanizsán. Az<br />
<strong>Olaj</strong>ipari Technikum elvégzését követően (1962)<br />
ösztöndíjasként az NKFV egri üzemében<br />
(Demjén) kezdte meg olajipari munkáját, majd<br />
1966-tól a Kögáz-nál (Nagykanizsa) folytatta pályafutását,<br />
miközben gázipari technikusi oklevelet<br />
is szerzett.<br />
A szakmai munka mellett gyorsan bekapcsolódott<br />
a vállalati tömegsportba. <strong>Szakszervezet</strong>i<br />
sportfelelősként tagja lett az <strong>Olaj</strong>bányász SE elnökségének<br />
1969-ben, majd 1974. szeptemberétől<br />
1997. április 4-ig ügyvezető elnökként, a klub<br />
első embereként irányította és vezette az olajos<br />
sportot.<br />
Működése alatt országosan is elismert lett az<br />
<strong>Olaj</strong>bányász sport, miközben Dunántúl egyik legszebb<br />
stadionját hozták létre, bitumenes szabadtéri<br />
kézilabda stadion, automata tekecsarnok,<br />
újabb füves és salakos focipályák, új munkacsarnok,<br />
tenisz stadion, felújított klubház fémjelezte a<br />
tett erőfeszítéseket.<br />
Korrekt együttműködést valósított meg a bázisszervekkel,<br />
melynek eredményeként magas<br />
színvonalú, rendhagyó sporttevékenység jellemezte<br />
az egyesületi és szakosztályi munkát. A<br />
minőségi atlétikai szakág válogatott versenyzőkkel,<br />
a kerékpározók nemzetközi eredményekkel,<br />
a női-férfi teniszezők OB I-es, a női kézilabdázók<br />
NB I-es szerepléssel, válogatott játékosokkal tűntek<br />
ki. Jeleskedtek a tornászok, honos lett a<br />
sportakrobatika. A férfi kosarasok az NB II-ben<br />
szerepeltek, a női röplabdázók dobogós helyen<br />
végeztek az NB II-ben. Az 50. születésnapjára a<br />
focisták NB I-es csapattal ajándékozták meg, akik<br />
és barátság. És a siker szeretet. Az elmúlás nem<br />
feledteti mindezt. Magunk mögött hagyjuk a szeretet<br />
végtelen erejét.<br />
Azt az erőt, amelyhez Szabó Jóska oly sokat<br />
adott.<br />
Szégyen, gyalázat<br />
A Szerkesztőség kiemelten gondozza a<br />
hagyományápolás rovatot, hiszen „aki a<br />
múltat nem becsüli, az a jövőt nem érdemli”.<br />
Sajnos gondozni kell a kegyeleti<br />
rovatot is, mert az emlékezet, a tisztesség<br />
nálunk alapvető feladat, törvényszerűség.<br />
Nagy kár, egyben tanulságos, elszomorító,<br />
az olajipari nagy családtól méltatlan<br />
ennek az alapelvnek durva és szégyenletes<br />
megsértése. Legutóbb, december 13-<br />
án Szegeden, az eltávozott alföldi kőolajés<br />
földgázbányászat meghatározó szaktekintélye,<br />
az egykori függetlenített üszb.<br />
titkár<br />
Baros József<br />
temetésén sem a szakmai, sem a szakszervezeti<br />
képviselet nem vállalta fel,<br />
hogy néhány percben méltassa életútját,<br />
munkásságát az újszegedi temetőben.<br />
Szégyen! Az olajipar, a szegediek szégyene!<br />
- a szerkesztő-<br />
Az embertelenség újabb példáját a<br />
Nemzeti Sport Szerkesztősége (főszerkesztő:<br />
Buzgó József) „szállította”, amely<br />
az országosan is jegyzett, nagytekintélyű,<br />
a „<strong>Magyar</strong> Sportért” díjjal is kitüntetett<br />
Baranyai István<br />
gyászhírét sem jelentette meg!<br />
No comment!<br />
45 év után ismét élvonalbeli szereplést értek el (a<br />
bajnoki évadban az átlagos nézőszám közel 10<br />
ezres volt).<br />
Gazdasági, szakszervezeti és minőségi sportmunkáját<br />
számos elismeréssel és kitüntetéssel ismerték<br />
el.<br />
Az „olajos-sportprofesszort” barátai, tisztelői,<br />
az egykori sportolók nagy részvét mellett december<br />
23-án kísérték utolsó útjára a nagykanizsai<br />
köztemetőben.<br />
Elnök Úr! Utolsó Jó szerencsét. Nyugodjál békében!
Change language