nemes családjai orosz ernő 1906 - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

10
mivel I. Istvánnak fiai, Zsigmond és az 1847. évben nemesi bizonyságlevelet nyert Vincze
(1847. év 1049. sz. 1212. jkl.) nőtlenek maradtak, igy csak I. Antal és I. József utódaiban él a
család nemesi ága. Ez utóbbinak fiáról, II. Józsefről, feljegyezzük, hogy 1805-ben, tehát alig
32 éves korában, vármegyénk alispánja, 1822-24. években főispáni helytartója, majd gömöri
főispán és titkos tanácsos volt.
I. Antal utódai közül a mezőcsáthi hitbizományt alapitó II. Mihály cs. és kir. kamarás fia I. Gedeon, a
tiribesi hitbizományi birtok alapitója, továbbá IV. János fiai Manó és Lőrincz, illetőleg ennek
fia Felix, egervárosi tanácsos, amannak pedig Lászfó fiától való unokája Géza, hevesi
szolgabiró, majd jásznagykunszolnokmegyei főispán érdeklik közelebbről vármegyénket.
I. Gedeon, mint a függelékből látjuk, a vármegye alispánja, 1841-44-ben pedig főispáni helytartója volt.
Kristóf gróftól megvette a pásztói birtokot. Két izben végrendelkezett: az 1852. évi
végrendeletében - Felix, Sándor és László kizárásával - Edmundot, ennek férfi ágon való
kihalása esetére Gyulát, illetve II. Edét, az 1862. évi, közvetlenül halála előtt irt
végrendeletében pedig Albert gróf fiát, II. Gedeont, az ő keresztfiát, tette általános
örökösévé. Ez utóbbi végrendeletet azonban Edmund pörrel támadta meg s a pört meg is
nyerte. Mindkét végrendelet a megyei levéltárban van. (Letét 89. sz.)
[kép]
Törzse Ignácz-József katonaember volt, a hétéves háboruban huszárezredes, majd a Mária Teréziarend
tulajdonosa, lovassági tábornok és ezredtulajdonos. 1771. évi nov. 8-án grófi rangot
nyert. (K. K. XLIX. 133.) Meghalt 1804-ben s Tarnazsadányon van eltemetve. Második
házasságából származtak Illés, Enoch ikertestvérek és Kristóf. Ma már csupán Kristófnak
Ernő-Bódogtól való Tarnazsadányon lakos Tasziló nevü unokájában él ezen ág.
[kép]
Alapitója II. Ignácz fényes pályát futott be. Atyjának utódja 1779-ben a nádori jászkun főkapitányi
méltóságban, 1786. kir. táblai biró, 1789. a hétszemélyes tábla ülnöke, 1790. megyénk követe,
1795. Barsmegye főispánja, 1796. a nemes fölkelő sereg brigadérosa, 1806. v. b. t. tanácsos,
1811. az udvari kamara elnöke, 1812. temesi főispán, 1815. aug. 11-én a grófi ranggal a
„Sarkad örökös ura” czimet nyerte (K. K. LXIII. 775.), 1822-ben alkanczellárrá lett. Megvette
a Péchy örökösök pásztói részbirtokát, a kincstártól pedig a kétegyházi és sarkadi
uradalmakat s ez utóbbiakra Ferencz királytól 1799-ben adománylevelet is szerezvén,
Gyulavárral együtt hitbizománynyá alakitotta. Meghalt 1840-ben, a Bécs melletti Enzersdorf
községben. Ezen ág székhelye a békésmegyei Kétegyháza, feje s a hitbizomány tulajdonosa
II. Dénes.
E két grófi ágat illetőleg a bővebb ismertetéstől felment bennünket a M. Nemz. Zsebk. (l. r. I.)
közleménye s az Almásy Dénes gróf által - bár csak kéziratként - kiadott diszes családi
monographia.
Nemesi czímer: alulról felfelé nyuló, befelé hajló ék által 3 részre osztott pajzs alsó kék mezejében zöld
alapon aranykorona felett csőrében zöld olajágat tartó fehér galamb, a két külső vörös
mezőben az osztási vonalon egymással szemben felfutó s az ék hegyénél levő babérkoszorut
megragadni akaró két ezüst egyszarvú; sisakdisz: a pajzsbeli galamb; takarók: kék-arany,
ezüst-vörös.
A grófi czímer mindkét oklevélben: kék mezőben ékbe futó két aranygerenda, melynek külső részén
egy-egy felfelé futó ezüst egyszarvú van, a gerendák alatt koronás zöld hármas halmon
csőrében zöld ágat tartó fehér galamb. Sisakdisz az 1771. évi oklevél szerint: a pajzsbeli
© Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár © Takáts Béla