nemes családjai orosz ernő 1906 - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

22
A család történetét és leszármazását Bárczay Oszkár, az ismert heraldikus és genealogus, kimeritően
közölte (Turul IX. 85., 146.), az ujabb nemzedékek származási adatairól pedig a Magyar
Nemz. Zsebkönyv (II. r. I. 36.) számol be.
Bárczy (bárcziházi). 1780. körül Csépán laktak ily nevüek. Gömörből származtatták magukat, de
nemességük itt kihirdetve nem lett.
Bárdos (lénárddaróczi). A borsodmegyei Lénárddaróczról származó család, innen vette előnevét is.
Armalist nyernek III. Ferdinandtól 1647. junius 9-én Bárdos Péter és testvérei Pál, István,
Simon, János, Benedek, Miklós. Kihirdetve 1652. május 8. Borsodban, A Borsodmegyében
elterjedt ágazat Pétertől származik le s tagjai 1762., 1763., 1829. évben testimonialist nyernek
(Borsodm. Lev. Pr. 7. f. 37., 19. f. 631., 30. f. 93., 29. f. 40. 1804. évi közgy. 1618. sz. 1829. évi
közgy. 1708. sz.), mig Hevesmegyébe 1722. évben a czímerlevélben emlitett Miklósnak
unokája János költözik. Ennek talán fia volt István egerfarmosi lakos, a ki 1724. évben a
nemesi investigatio alkalmával igazolta nemességét.
1893. évben 105. közgy. sz. alatt Bárdos István hevesmegyei irodaigazgató nyert Borsodvármegyétől
testimonialist, melyből kitünik, hogy ő az 1809. évben Lénárddaróczon szűletett Istvánnak és
Zachar Veronikának fia, s Istvánnak és Kalló Erzsébetnek unokája.
Az eredeti czímerlevelet Bárdos József budapesti iparos őrzi.
Bárdosy. Mária Teréziától 1768. év május 25. nyert nemességet. Czímerszerzők Bárdosy János, neje
Horváth-Kissevich Mária, fia Antal. Kihirdetve: 1769. Heves, 1771. Abauj, 1772. Gömör,
1780. Pest, 1782. ismételten Heves.
Czímer a meglevő armalismásolat nyomán: kékkel és vörössel vágott pajzsban 3 zöld halom
középsőjéből kiemelkedő vasba öltözött, jobbjában tőrt, baljában aranynaptól kisért kettős
keresztet tartó vitéz; sisakdisz: két fekete sasszárny között a Csákyak czímerében levő
levágott fő; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1782. év 220. sz. 244. jkl. K. K. XLVIII. 113.)
Barinay (monostori). 1652. évben monostori Barinay György részére adományozott s Nyitramegyében
kihirdetett czímerlevél Pestmegye levéltárában van. (1835. év 39. sz. 36. jkl.) István, Törökezredbeli
kapitány, Thassy jusson 1770. évben birtokos Szentimrén és Szentgyörgyön. Az ő
nagyatyja volt az, a kit nemesthassi Thassy Ferencz őrökbe fogadott. (1771. év pp. 948. sz.)
Barkassy másk. Munkácsy. A család Munkácsról származik, de már a XVII. század közepén
Borsodban szerepel. 1804. évben József (sz. 1760.) miskolczi, majd szárazbői, Ádám
jászberényi, Gábor nyéki, György miskolczi lakosok, továbbá Józsefnek fiai György (sz.
1794.) és Benedek (sz. 1797.), Gábornak fia Lajos részére Borsodmegye testimonialist ad,
mely itt ugyanazon évben kihirdettetik. (1804. év 719. sz. 660. jkl.)
Czímerét s az élő nemzedék genealogiáját a M. Nemz. Zsebk. (II. r. I. 42.) közli.
Barkóczy (szalai és tavarnai), gróf, báró, nemes. Vasmegyéből származik. - Grófi rangot 1687. nyert
Ferencz, de az ő ága kihalt. Egy másik Ferencz 1745-61. években egri püspök, majd
esztergomi primás. Ő épittette a vármegyeházát s alapította a lyceumi könyvnyomdát.
Barla lásd Hotta.
Barna (melléthei) másk. Horliczky. Gömörből származó régi család. Farkasnak fiai György és Ferencz
1628. évben nádori adományt nyernek Kerekudvarra és Melléthe 1 /4 részére. (Egri kápt. Prot.
pag. 421., 466., 468.) György mag nélkül maradt. Ferencznek Horváth Klárától való
gyermekei Zsuzsanna gagyi Báthory Zsigmondné és Ferencz. Ez utóbbinak Czeczey
Dorottyával való házasságából származtak István, a ki utódot nem hagyott hátra és Katalin,
uszfalvi Úsz Istvánné. Ferencz, hogy nejét, Czeczey Dorottyát, a török rabságból kiválthassa,
1653. évben Jászberény várostól 600 tallért vett fel s 17 évre lekötötte zálogul kerekudvari
birtokát. (1778. év pp. 2118. Q.)
© Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár © Takáts Béla