nemes családjai orosz ernő 1906 - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

18
évben szerepel s már a Zsuffa néven ismeretes, körülbelül 3 ízen való hézagot mutat a
leszármazási táblázat.
A Balázsovich név bizonyára Lászlónak János nevü fiától, Balázstól származik; ezen néven szerepelt
Miklósnak fia Mihály, Esterházy egri püspök jószágigazgatója, a ki Árvamegyétől 1747.
évben nyert nemesi bizonyitványát ezen megyében 1749. évben kihirdettette (1747. év 51. sz.
1749. év 413. jkl.), továbbá ennek a táblázaton feltüntetett összes leszármazottjai, köztük
Mihály táblabiró és pápai praefektus, kinek a megye 1784. évben testimonialist adott. (1784.
év 500. jkl.)
Viszont a Zsuffa néven voltak ismeretesek: az 1804. évben kihirdetett Imre egri lakos s fia József (1804.
év 140. sz.), továbbá ennek Greskó Borbálától való, a táblázaton feltüntetett gyermekei, kik
Hevesmegyétől 1846. évben nemességükről bizonyitványt nyertek (1846. év 1468. sz.); végre
ezen nevet viselte az 1816. évben kihirdetett Mátyás gyöngyösi lakos is, ki azonban a
táblázatba nem volt felvehető. (1816. év 706. sz. 1096. jkl.)
Bár a megyében élt Balázsovichok a kihirdetések bizonysága szerint minden kétséget kizárólag az
árvamegyei dedinai Zsuffa családból származtak, melynek czímere: „kékben zöld alapon
korona felett könyöklő pánczélos kar karddal, a pajzs felső sarkaiban jobbról arany csillag,
balról ezüst félhold; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: kék-arany, ezüst-vörös,” -
pecsétlenyomataikon mégis mindenütt az 1710. évben armalist nyert binyóczi Balázsovics
pozsonymegyei család következő czímerét találjuk: „hasitott pajzs, elül veresben zöld alapon
kettős kereszt, hátul kékben oroszlán karddal; sisakdisz: a pajzsbeli oroszlán; takarók: kékarany,
ezüst-vörös.” (1796. év 69. sz. 1784. év pp. 940. sz. 1761. év pp. 683. NB. 1817. év 1274.
sz.)
A család hevesi ágazatának leszármazása levéltári (1783. év pp. 2298. Ab. 1829. év pp. 16. sz. 1791. év
1069. sz. 1150. jkl. 1782. év pp. 2273. C. 1795. év 147., 769. jkl. 1809. évi insurr. összeirás) és
anyakönyvi adatok alapján:
A család ma is virágzik Pusztamonostoron.
Balczó lásd Búzás.
[kép]
Bálinth vag y Bálinthfi (csikdelnei). Antal csikdelnei származásu egri lakos, Reiner Károly
nagyprépost kulcsárja, Csik-Gyergyó- és Kászonszékek bizonyitványával 1840. évben
igazolja nemességét és előnevét. (1840. év 428. sz. 149. jkl.)
Bálintffy. István 1667. évben Tenken birtokos.
Balla. A nemességszerzők Jakab és György voltak, s 1616. évben kelt czímerlevelük Hontban lett
kihirdetve. Jakabtól származott Benedek, ettől Lőrincz, ettől György, ettől István, ettől ismét
István, ettől János szolnoki postamester, továbbá György, Béla és István kécskei lakosok, kik
Pestmegyétől 1796. évben nyert nemességi bizonyitványukat 1805. évben kihirdettetik.
(1805. év 596. sz.) János postamesternek fia 1814. évben bizonyságlevelet nyer. (1814. év 249.
A. sz. 296. jkl.)
A család armalisa O. L. Htt. Oszt.
Balla. Tanuvallomások szerint a hontmegyei Ipolykesziből származó család. A nemeslevelet 1650.
évben Jakab szerezte, ennek fia volt Benedek, ezé András, ezé ismét András, ezé János
visontai lakos. Nemességüket Hontmegye bizonyitványai alapján kihirdettették: János
visontai lakos 1737. évben, András, György és János 1743. évben, Gergely tiszaföldvári lakos
1754. évben. (1735. év 130. sz. 1737. év 570. jkl. 1743. év 23. jkl. 1754. év 216. jkl.) Ezen
Gergelynek fia István dévaványai, majd törökszentmiklósi és hevesi lakos, ezé István, ezé
© Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár © Takáts Béla