nemes családjai orosz ernő 1906 - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

34
Borhy (borhi.) Czímeres nemeslevelet Lipót királytól 1693. évi november 4-én nyertek Borhy András,
neje Kovács Anna, veje Mészáros másk. Borhy János, ennek neje Borhy Erzsébet, fivérei
György és Imre s ennek neje Tóth Ilona, fiuk Ferencz. Kihirdettetett Hevesmegyében 1693.
évben. A harmadik testvér Bory Imre néven szerepel az eredeti nemeslevélben (1694. év 254.
jkl.)
A családnak már előbb is nemesnek kellett lennie, mert Borhy Pál 1578. évben már nemes emberként
tünt fel Egerben. (Hevesvárm. monogr. II. 352.)
Borhy Imre 1691. évben rendes birája volt Gyöngyös városának. A későbbi időkben is - mint a
függelékből látjuk - több családtag viselt nemesi tisztséget a megyében. (1688. év 2. sz.)
Az 1724. évi investigatió alkalmával igazoltattak Gergely és Ferencz, továbbá Gergely fia Mihály, és
Ferencz fia András. Mindnyájan Gyöngyösön, a család székhelyén laktak.
György gyöngyösi nagybirtokos, a franczia becsületrend lovagja, a Ferencz József-rend tiszti
keresztjének tulajdonosa, cs. és kir. asztalnok, a hevesmegyei gazdasági egyesület alelnöke, a
gyöngyös-visontai bortermelők szövetkezete r. t. elnöke, a gazdasági téren szerzett több
kitüntető oklevél és érem tulajdonosa, 1903. évben régi nemességének megerősitése mellett a
borhi előnevet nyerte.
A
közpályán működő tagjai a családnak: Ádám, Hevesmegye árvaszékének elnöke, Sándor
csendőrszázados, Dániel jogtudor, ügyvéd, hatvani járási szolgabiró stb.
A család leszármazása:
[kép]
A kiknek neve mellett az 1831. évszám olvasható, azok 1831. évben nemesi bizonyságlevelet nyertek.
(1831. év 163. sz. 172-186 jkl.)
A család czímere a B. György gyöngyösi nagybirtokosnál levő eredeti nemeslevél szerint: Kék
pajzsban zöld alapon ágyékán és feje körül zöld falombbal övezett, balkezét csipőjén
nyugtató s vállán egy gyökerestül kitépett fát tartó mezitelen vadember; sisakdisz: zöldelő és
fürtökkel megrakott szőlőtőke felett egyik lábával búzakévét tartó kiterjesztett szárnyú
fekete holló; takarók: kék-arany, ezüst-vörös.
Bory (bori és borfői.) Ezen már a XIII. században feltünő s Bori községre 1275. évben adományt nyert
hontmegyei családnak a XVII. század közepén Szajolon volt adományos birtoka, de ezt
eladta Hegedüs Demeternek és társainak. 1667. évben György tiszaföldvári lakos. 1589.
évben Pál az egri vár lovasságának hadnagya. (1671. év 74 jkl. 1808. év 800 sz.)
Bory (nándori). 1654. évben János ghymesi Forgách György gyámja.
Boros. 1663. évi armalisáról a Farkas családnál van emlités téve. B. Imre s ennek fiai Antal és József
miskolczi származású egri lakosok Borsodmegye bizonyitványával igazolják 1744. évben
nemességüket. (1744. év 182. sz. 162. jkl.)
Boros (somlyói.) Apaffy Mihály erdélyi fejedelem somlyói B. Mihály somlyói lakosnak 1680. év nov.
19-én czímerlevelet adott. Kihirdetve Krasznamegyében. Másolata az itteni levéltárban.
Mátyás gyöngyösi lakos Krasznamegyétől 1743. évben nemességi bizonyitványt nyert. (1728.
év 114. sz. 1743. év 258. sz.) Czimer: Fatörzsbe ütött bárd; sisakdisz: korona; takarók:
különféle szinüek.
Siebmacher czimerkönyve egy más családot emlit ugyanezen előnévvel.
Boross másk. Bessenyey. B. m. B. István, József és János 1785. évben kihirdettetik Sárosmegye
bizonyságlevelét, de a vármegye nemesei közé csak az esetre vétetnek fel, ha igazolják, hogy
© Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár © Takáts Béla