nemes családjai orosz ernő 1906 - Verseghy Ferenc Elektronikus ...

48
Bennük kihalt e három nemzedékre terjedő család.
Csohány. Származáshelyét, nemességének eredetét nem ismerjük. Nemességi bizonyitványt nyertek:
1727. évben Ferencz egri, Márton pásztói lakos s ennek fia József (1727. év 140. sz. 577. jkl.),
1747. évben Gergely gyöngyösi lakos s fiai Ferencz és József, leányai Erzsébet és Rozál (1747.
év 137. sz. 34. jkl.), 1834. évben ezen Ferencz fiai Antal-László váczi és Mihály-Ferencz
szegedi lakos. (1834. év 657. sz. 1256. jkl.) Genealogiájuk:
[kép]
Mint látjuk, a táblázaton szerepel azon György is, a ki 1799. évben márcz. 22-én nejével és
gyermekeivel együtt uj armalist szerzett, mert a helytartótanácsot az általa folytatott
productionalis pör folyamán nem tudta eléggé meggyőzni kétségtelen nemességéről. (1797.
év 257. sz. 1798. év 588. jkl. 1799. év 191. sz. 312. jkl.) Ezen armálisnak meglevő másolata a
következő czímert tünteti fel: 32 - váltakozva fekete-arany szinű - koczkára osztott pajzsban
vértezett alak egyik kezében kard, másikban buzogány; sisakdisz: 2 fekete sasszárny között
vértezett felnyuló kar görbe karddal; takarók: arany-fekete, ezüst-vörös. (K. K. LX. 23.)
Csóka Pál 1719. gyöngyösi nemes. (1719. és 1198. jkl.)
Csókás. Úgylátszik, a hontmegyei Drégelyről származott a megyébe. Nemesi bizonyságlevelet
nyertek: 1753. évben Cs. János vezekényi lakos s Haáz Teréziától született gyermekei:
Ferencz, László, Teréz, Janka, 1804. évben pedig János fia István fia János rózsaszentmártoni
(fancsali) és István fia Antal fia György gyöngyösi lakosok. A család armalisa 1583. évből
való. (1712. év 138. sz. 1735. év 135. sz. 1804. év 141. sz. 140. jkl.)
Csoma (ragyolczi). Erdélyből származó régi birtokos nemes család. Magyarországon már 1544. évben
szerepelt tolcsvai Csoma Imre. Később a család czímerlevelet is nyert, melyet Abaujmegye
hirdetett ki. Legalább erre enged következtetni Hevesmegye 1783. évi közgyülési
jegyzőkönyve. Ekkor ugyanis Cs. Péter és Zsigmond Zemplénmegyétől nyert
bizonyságlevelüket mutatták be s ezzel akarták nemességüket igazolni. A vármegye nem
fogadta el ezt, hanem utasitotta őket, hogy Abaujmegyétől hozzanak testimonialist, mert
czímeres nemeslevelük annak idején ott lett kihirdetve. (1783. év 323. jkl.)
Bár a család nemessége itt kihirdetve nem lett, mégis nemesi jogokat gyakorolt, nemesi javakat
élvezett. Tenken volt birtokos Cs. Sámuel, kinek Zsigmond nevű fiában a család hevesi
ágának magvaszakadt. (1801. év pp. 3098. sz. 1771. év pp. 947. sz. 1801. év pp. 3116. sz.)
A fentemlitett Cs. Zsigmond és neje Gellén Erzsébet 1757. évben nádori donatiót nyertek Ragyolczra.
Ezóta használja a család a ragyolczi előnevet.
Ezen családból származik Csoma József, a kiváló heraldikai és genealogiai iró, ki saját családja
történetét és leszármazását is közölte. (Abaujm. nem. csal. 150.)
Csomor. Czímerlevelet II. Ferdinand 1624. évi febr. 8-án adta Cs. Lukács, fia István, fivére Pál részére.
Pál fia Pál jászdósai lakos és fiai a nemesi investigatio alkalmával 1724. évben
Komárommegye bizonyitványával igazolják nemességüket; Dávid gyöngyösi lakos 1777.
évben, János kuczorai lakos 1801. évben bizonyságlevelet nyernek. (1725. év 199. B. sz. 1777.
év 11. 17. jkl. 1794. év 604. A. sz. 898. 907-8. jkl. 1801. év 616. sz. 785. jkl.) Családfája:
[kép]
Csomortányi. A nemességet III. Károly 1722. évi november 27-én adta Cs. András, Ferencz, István és
Imre és Ferencz fia János részére. Ferencz szentiváni lakos 1724. évben a nemesi
investigatiókor igazolja nemességét. A nemességszerző Imrétől és Szabó Erzsébettől
© Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár © Takáts Béla