CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

CSEH GÉZAVálogatás az 1956-osforradalom levéltáridokumentumaibólSzolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei8.Szolnok2006Sorozatszerkesztő:Zádorné Zsoldos MáriaLektorálta:Szántó LászlóTechnikai munkatársakFotó: Mészárosné Csók ZsuzsannaSzöveg és képszerkesztő: Pozsgai ErikaElső borítón: Felvonulnak a MÁV Járműjavító dolgozókHátsó borítón: A szovjet emlékmű ledöntéseA kiadvány támogatójaNemzeti Kulturális AlapFelelős kiadó: Dr. Zádorné dr. Zsoldos Mária a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei LevéltárigazgatójaSokszorosította a SZOLTISZ Kft. Nyomdaüzeme SzolnokFelelős vezető: Vígh László nyomdavezetőISSN 1219-5049ISBN 963 7244 115

BEVEZETÉSA dokumentumkötet összeállításának célja, elvei ésmódszereAz 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából összeállított kiadvánnyalelsősorban a Szolnok megyei események kutatásának lehetőségeire kívánjukfelhívni a figyelmet. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár1989-ben a sajtóforrásokat 1 , a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár 2003-ban aszolnoki rádióadón sugárzott híranyagot 2 már megjelentette, most kizárólaglevéltári dokumentumokat adunk közre. Kivételt csupán három újságcikk, az 1956.október 23-án tartott szolnoki egyetemi gyűlésről, Kádár János november 4-én amegyei pártbizottságon tett látogatásáról írt tudósítás, továbbá a krakkói diákokszolidaritási gyűlésén megfogalmazott és a lengyel sajtóban közölt levél képez.Ugyanis ezekről a fontos eseményekről levéltári források nem álltakrendelkezésünkre. Bár az 1956-os Szolnok megyei vonatkozású, levéltári iratanyagteljes egészének publikálására terjedelmi és szerkesztési okokból nemtörekedhettünk, bízunk abban, hogy a bemutatott dokumentumokkal a községükés városuk múltja iránt érdeklődőket további kutatásokra, a forradalom helyieseményeinek minél teljesebb feltárására ösztönözzük.A kötet összeállítását széleskörű feltárómunka előzte meg. A közölt forrásoklegnagyobb részét az egykori megyei pártarchívum levéltárba került fondjaitartalmazzák. Számos dokumentum a tanácsi szervek közigazgatási iratanyagábólés az 1957-58-ban lefolytatott politikai perek iratmellékleteiből származik. Mivel aforradalom jelentősebb eseményeinek résztvevőit Budapesten népbíróság ítélte el,a források egy részére a Pest Megyei Levéltárban bukkantunk rá. Az 1956októberében, Szolnokról az MDP Központi Vezetőségének küldött pártbizottságijelentéseket a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban őrzik, míg aforradalmi szervek jegyzőkönyveinek és iratainak jelentős hányadát azÁllambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találtuk meg. Ezeket aziratokat, továbbá a Hadtörténeti Levéltár 1956-os vonatkozású anyagát ugyancsakátnéztük és a kötet összeállításához felhasználtuk.A közölt dokumentumok 1956 október közepétől követik nyomon a Szolnokmegyei eseményeket. Jóllehet eredeti célunk az október 23-a és november 4-eközötti időszak kiemelésére irányult, a levéltári anyag hiányosságai és aforradalom korántsem jelentéktelen utóélete miatt számos november másodikfelében és decemberben keletkezett forrást is közreadtunk. Ám az 1957 februárjátóltömeges méretűvé vált megtorlás mindenféle legális ellenzéki megnyilvánulástlehetetlenné tett, s a restaurált párt- és tanácsi apparátus intézkedéseit tükröződokumentumok publikálása már nem állt szándékunkban.A forrásokat keletkezésük időpontja szerint, naponként csoportosítottuk. Azadott napon belül a megyei szervekre és Szolnokra, a megyeszékhelyre vonatkozójegyzőkönyveket, iratokat, felhívásokat stb. előre helyeztük és ezek utánbetűrendben követik egymást a többi településsel kapcsolatos dokumentumok. Ajárási forradalmi tanácsokat nem soroltuk előbbre, és a velük azonos közigazgatásiszinten lévő városokat sem különítettük el a községektől. Az olvasó számára11956 Szolnok megyében. 1956 október-november a Szolnok megyei sajtó és apró nyomtatványoktükrében. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok, 1989.2CSEH Géza: A Damjanich rádió hullámhosszán. Szolnok – 1956. Jász-Nagykun-Szolnok MegyeiLevéltár Közleményei 5. Szolnok, 2003.

izonyára szembetűnik a dokumentumok keletkezési hely szerinti egyenetlenmegoszlása. A megyeszékhely után leggyakrabban a tiszántúli települések; Karcag,Kunhegyes, Kunszentmárton és Tiszaföldvár nevével találkozunk, míg a JászságJászberény kivételével igencsak alul reprezentált. Ennek oka elsősorban aforradalom területileg eltérő radikalizmusában rejlik. Ugyanis az 1956októberében-novemberében keletkezett iratok túlnyomó részét későbbmegsemmisítették. Kivételt képeztek azonban a karhatalom és a rendőrség általlefoglalt jegyzőkönyvek, felhívások, plakátok, röplapok, nemzetőr igazolványokstb., melyeket a forradalom résztvevői ellen indított büntetőügyekbenfelhasználhattak. A tiszántúli radikálisabb események szereplői ellen gyakrabbankezdeményeztek bírósági eljárást, mint a jóval csendesebb jászsági településeken ésa Szolnok környéki falvakban, ahol a forradalmi tanácsok megalakultak ugyan, áma funkcionáriusok elűzésére, tagosított földek visszaadására és a téeszekfeloszlatására alig került sor. A szembenállás a Kádár-kormánnyal a Tiszántúlonjóval élesebben nyilvánult meg és ez ugyancsak szaporította a büntetőperekszámát és nagyobb arányúvá tette az iratlefoglalásokat, ami végül adokumentumok fennmaradását is elősegítette.A kötet lapjai közé illusztrációkat; plakátok, röplapok és felhívásokmásolatát helyeztük el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és a Pest MegyeiLevéltárban őrzött fényképeket a külön függelékben közöltük, mivel valamennyifelvétel egyetlen napon, az 1956. október 26-án, Szolnokon lezajlott eseményekrőlkészült. A forrásokat számos esetben rövidítve, a kevésbé fontos részeket elhagyvaközöltük. Ugyancsak kihagytuk az ülésjegyzőkönyvekből a személyesvádaskodásokat és rágalmazásokat. A Rákosi-rendszer funkcionáriusairavonatkozó negatív minősítéseket, önkényeskedéseik és visszaéléseik felemlegetésétazonban meghagytuk, amennyiben ezek közszereplői tevékenységükhözkapcsolódtak. Az általunk végzett rövidítéseket pontozással jelöltük.A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanácsának hiányosan fennmaradtdokumentumait különösebb válogatás nélkül igyekeztünk megjelentetni. A járásiforradalmi szervek rendelkezésünkre álló jegyzőkönyveit is közöltüktöbbségükben, ugyanis több településre vonatkozó adatokat tartalmaznak, ám avárosok és községek anyagában már szelektálást végeztünk. Ugyanazon a naponkeletkezett jegyzőkönyvek és iratok közül településenként lehetőleg csak egyetegyetadtunk közre. Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes és Tiszaföldvár esetében,ahonnan szinte minden napról maradt valamilyen forrás, még fokozottabbanszelektáltunk és csak a fontosabbnak tartott dokumentumokat jelentettük meg. Akiadvány sajnos, még a több levéltárban végzett hosszas kutatómunka ellenére is,jelentős területi aránytalanságot tükröz, mivel a hiányzó dokumentumokat alegteljesebb igényű feltárásokkal sem lehet pótolni. Az eredeti szöveghez csupán alegszükségesebb esetekben fűztünk jegyzet formájában magyarázatot, amennyibenezt a tartalom értelmezéséhez célszerűnek láttuk, vagy a benne leírt események ésszemélynevek szükségessé tették.A dokumentumok eredeti szövegében igen sok helyesírási hiba található,ami egyébként az 1950-es években az alsóbb fokú közigazgatási szervekadminisztrációjára általánosan jellemző volt. Ugyanis az 1940-es évek végénszélnek eresztették a képzettebb adminisztratív munkaerőket, és tekintet nélkül aziskolai végzettségre, politikai osztályszempontok szerint töltötték be megürültálláshelyeiket. A források szövegének fogalmazása és stílusa hasonlóan rossz,helyenként szinte már nehezen érthető. A helyesírási hibákat lehetőségeink szerintigyekeztünk kijavítani, ám a stílusbeli hibákat a szöveghűség követelménye miattnem korrigáltuk. A megyei szervek és a nagyobb települések esetében kevesebb, aközségi tanácsok, tsz-ek, kisebb üzemek irataiban és jegyzőkönyveiben nagyon

sok, soronként és mondatonként több hibával találkoztunk. Számos szerv csupánaz 1956-os forradalom rövid időszakában működött, és egységes elnevezésük semalakulhatott ki. Különböző, a nyelvi szabatosságtól igencsak eltérő megjelöléseketés rövidítéseket használtak írásban, szóban egyaránt a helyi forradalmi ésmunkástanácsok esetében. Nevüket nemcsak átszervezésükkor változtatták meg,hanem szubjektív módon, a jegyzőkönyvvezető és a felszólaló személyek egyénimegfogalmazásainak megfelelően rögzítették. A helyesírási hibák kiküszöbölésemár ezért sem lehetett teljes és tökéletes.A bevezető, megyetörténeti rész lábjegyzeteiben és az egyes dokumentumokután első előforduláskor lehetőleg teljes szöveggel tüntettük fel a forrásoklelőhelyét és az iratképző szervek nevét. Ám a későbbiekben csupán az iratőrzőintézmény, többnyire levéltár, nevének rövidítésével, a fond-törzsszámok,fondszámok, állagok jelével és az iratok iktatószámával, illetve a jegyzőkönyvihatározatok számával, esetleg keletkezésük időpontjával jelöltük a lelőhelyet.

AZ 1956-OS FORRADALOM SZOLNOKMEGYEI ESEMÉNYEINEK ÁTTEKINTÉSESzolnok megye gazdasági, társadalmi és politikaiviszonyainak jellegzetességeiJász-Nagykun-Szolnok megye viszonylag új közigazgatási egységnekszámít, amelyet 1876-ban hoztak létre a kisbirtokosok által lakott Jászság ésNagykunság, valamint a nagybirtokokat is magában foglaló Külső-Szolnok megyeirészek egyesítésével. Kisebb területi változtatások után, 1950-1989-ig a neveSzolnok megye volt. A megye birtokszerkezetében, társadalmi viszonyaiban éspolitikai jellegében egyaránt heterogén maradt, s mindvégig meghatározó szerepetjátszott Jászberény és Szolnok ellentéte.Az 1945. évi nemzetgyűlési és az 1947. évi országgyűlési választásokon 51,2,illetve 28%-os eredménnyel a Független Kisgazdapárt győzött, s a párt 1947. évi69,6%-os jászberényi eredménye országos viszonylatban is kiemelkedett. Az MKP1945-ben csak Kisújszálláson szerzett relatív többséget, megyei szinten 1945-ben aválasztók 23%-a, 1947-ben pedig csak 22,14%-a szavazott a kommunista pártra,noha 1947-ben kékcédulás visszaélésekre a jászsági falvakban tömegesen kerültsor. Az országos eredményeknél sokkal sikeresebben szerepelt a NemzetiParasztpárt (1945-ben 10,5%, 1947-ben 13,6%), míg a tipikusan agrár jellegűmegyében a Szociáldemokrata Pártnak Szolnok kivételével viszonylag csekély volta szavazótábora. Ezért a szociáldemokraták 1945-ben 13,7, 1947-ben mindössze8,7%-os eredményt értek el. 3A megye gazdasági-társadalmi viszonyainak alakulásában meghatározójelentősége volt a szövetkezetesítésnek. Az első termelőszövetkezetek tagsága itt iszömmel nincstelenekből és újonnan földhöz juttatottakból állt, akik nemrendelkeztek megfelelő mezőgazdasági szakismerettel és termelésitapasztalatokkal, sőt elegendő igavonó állattal sem, ami eleve lehetetlenné tette asikeres gazdálkodást. Az első erőszakolt szövetkezetesítési kampány 1950 nyaránbontakozott ki, egyidejűleg a tsz-földek tagosítása is megkezdődött. Szolnokmegye a tagosított területek nagyságát és a begyűjtési verseny eredményeittekintve országosan az első helyre került, ezért a tsz-szervezés mintaterületénektekintették. Az MDP II. kongresszusának kezdetére, 1951 február 15-re Túrkeve80%-ban szövetkezeti város lett, nem sokkal később Mezőtúr, Kisújszállás ésKarcag is elnyerte ezt a címet. A négy városban 60 csoport működött aszántóterület 71%-án és mindössze 641 egyéni gazda maradt. A kollektivizálássikeréhez nagyban hozzájárult a nagykunsági rizsföldeken már 1945 előtt kialakultközös művelés. A négy város téeszeinek óriási állami támogatást juttattak. Aszövetkezetek központi állami támogatásból építettek istállókat és magtárakat,működésükhöz hatalmas hiteleket kaptak 4 . Ám a minta-tsz-ek rosszulgazdálkodtak, a hiteleket nem tudták visszafizetni, és 1956-ra tetemes adósságothalmoztak fel.3UNGOR Tibor: A felemelkedés útján. Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat, Szolnok, 1971, 50-51. p.; HUBAI László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000. II. kötet,Választókerületi Adattár, Bp., Napvilág Kiadó, 2001. 161; 165; 185; 189. p.4NOVÁK László (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. H. n. CEBA Kiadó, 1998.51-52. p.

Az önállóan gazdálkodók helyzetét ellehetetlenítette a magas beadásikötelezettség és a kötött gazdálkodás bevezetése a szabadpiac megszüntetésével.Mind többen kényszerültek földjeiket elhagyva a nehéziparban (Sztálinváros), abányavidékeken, vagy az állami gazdaságokban munkát vállalni. Az 1953-askormányprogram enyhítette ugyan a parasztságra nehezedő terheket, a Jászságbanazonban ekkor vett új lendületet az erőszakos szövetkezetesítés, ahol addig azországos átlagnál kevesebb téesz alakult 5 . 1955 január 1-e és október 20-a közöttSzolnok megyében 24 új tsz kapott működési engedélyt, s közülük 17 a két jászságijárás és Jászberény város területén szerveződött 6 . 1956-ban a megye földterületének28,4%-a tsz-ek, 15,7%-a állami gazdaságok tulajdonában volt, míg 42,4%-át egyénigazdák művelték 7 .1950 előtt ipari nagyüzemek csupán Szolnokon (MÁV Járműjavító,Cukorgyár, Papírgyár) és Martfűn (Cikta Cipőgyár) működtek. Jelentősebb számúmunkaerőt foglalkoztatott Törökszentmiklóson a gőzmalom, a baromfi-feldolgozóvállalat és a mezőgazdasági gépgyár. A többi településen lévő malmok,téglagyárak és egyéb kisebb vállalatok munkásainak létszáma nem érte el a százfőt. Az első ötéves terv során a nehézipar fejlesztésének jegyében létesült aSzolnoki Tiszamenti Vegyiművek, a Jászberényi Aprítógépgyár, továbbá aJászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár. 1956-ban jelentősebb számú nagyiparimunkásság négy településen (Szolnokon, Jászberényben, Martfűn ésTörökszentmiklóson) élt.Szolnok megyében az értelmiség száma viszonylag csekély volt, túlnyomótöbbségük pedagógus. 1952-től felsőoktatási intézmény működött amegyeszékhelyen, a Közlekedési Műszaki Egyetem, amely 1955-ben önállóságátelveszítve, lecsökkentett hallgatói létszámmal a Budapesti Építőipari ésKözlekedési Műszaki Egyetem Üzemmérnöki Karává alakult. Az egyetemet 1955-től fokozatosan Budapestre telepítették és 1957 tavaszán a vasúti mérnökökképzése véglegesen megszűnt Szolnokon. Az 1956-os forradalom időszakábanazonban még mintegy kétszáz egyetemista tanult a Tisza-parti városban.A forradalom előzményeiA Rákosi rendszer fellazulása és különösen a budapesti Petőfi Körbenrendezett viták Szolnok megyében sem maradtak hatástalanok. Szolnokról,Törökszentmiklósról, de még egyes községekből is néhány értelmiségirendszeresen feljárt a Kör vitáira, és hazaérve beszámoltak az ott hallottakról 8 .A megyében az első kritikus hangvételű rendezvényre 1956. július 12-én,Szolnokon a TTIT (Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat)szervezésében került sor, amikor dr. Dankó Sándor szolnoki bíró a szocialistatörvényességről tartott előadást. 1956 kora őszén vitákat tartottak a szövetkezetimozgalomról is, de a szolnoki TTIT szervezet rendezvényei közül a legnagyobbvisszhangot a szeptember 21-én tartott ankét váltott ki, amelynek tárgya az MDP(Magyar Dolgozók Pártja) Központi Vezetőségének értelmiségi határozata volt. Azösszejövetel Losonczy Gézának, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének vitaindítójával5U. o. 52. p.6Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (SZML) XXIII. 10. Szolnok Megyei TanácsMezőgazdasági Osztályának TSZ-Szervezési Osztálya N. 626-3/79/1955.7Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai, 1956. Szolnok KSH Szolnok Megyei Igazgatósága,1957, 85. p.8SZML, XXXV. 61. fond. MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Archívuma. 1956-os„ellenforradalom” leverésére vonatkozó dokumentumok gyűjteménye, 1. fondcsoport 1956.1. őrzési egység.

kezdődött, ezt Mesterházi Lajos író és Erdős Péter újságíró hozzászólása követte.Mesterházi és Erdős őszinte szavai bátorítólag hatottak a megjelent helyiértelmiségiekre, akik ezután maguk is el merték mondani véleményüket.A hozzászólók közül Kisfaludy Sándor, a megyei könyvtár igazgatójasérelmezte, hogy a közelmúltban az értelmiség jó szándékú kritikai észrevételeitfélremagyarázták és az ellenség hangjának bélyegezték. Szalay Jánosné, a szolnokiVarga Katalin Gimnázium igazgatónője a tanulók származás szerintimegkülönböztetése ellen emelt szót. Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeumigazgatója kifogásolta, hogy a tanácstagok nem képviselhetik őszinténválasztókerületük érdekeit. Az ankétról jegyzőkönyv nem maradt fenn, az errőlszóló újságtudósítás a felszólalók nevét nem minden esetben közli. Voltak, akikmég keményebben fogalmaztak. Egyikük az alkotmány második pontjánakmegváltoztatását indítványozta, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársasága munkások és parasztok állama, ehelyett a dolgozók állama meghatározástjavasolta, amely az értelmiségieket is magában foglalná (a megyei tanács vbelfogadta a javaslatot). Mások kifogásolták a szigorú cenzúrát, továbbá azt aszemléletet, mely szerint a magántulajdon bűn, magyarságunkról és a határon túlélők problémáiról pedig beszélni sem szabad 9 .Az éjfél után véget ért ankétot vidéken is értelmiségi vitaestek követték.Október 16-án a jászapáti gimnáziumban vitatták meg az értelmiségi határozatot ésa pedagógusok problémáit. Október 21-én, a karcagi értelmiségi gyűlésen márolyan követelések is elhangzottak, amelyeket máshol csak a forradalom kitöréseután mertek megfogalmazni. Filep István gimnáziumi tanár a szovjet csapatokkivonásának, kollégája, Csávás István a kötelező hitoktatás visszaállításánakszükségességét hangoztatta 10 .Az értelmiségi ankétokon a párt- és tanácsi funkcionáriusok közül csakkevesen vettek részt. A jászapáti gyűlésen pl. csak a tiszasülyi vb-elnök jelent meg,noha valamennyi járási és községi vezetőt meghívták.A politikai fellazulás a Szolnok Megyei Néplap néhány kritikus, ironikushangvételű cikkében is nyomon követhető, mivel bírálták a rendszer kirívófonákságait. A szeptember 23-i számban Dávid Ferenccel, a népfront országostitkárával készült riport jelent meg, amelyben Dávid kifejtette, hogy anépfrontbizottságok munkájába be kell vonni a közéletből kiszorított kisgazda,szociáldemokrata és parasztpárti, demokratikusan gondolkozó személyeket 11 .Az MDP KV 1956. júliusi határozatai az államigazgatási szervekre semmaradtak hatás nélkül. Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács VégrehajtóBizottságának elnökhelyettese október 12-én a megyei vb-ülésen öt és féloldalasjelentést terjesztett elő az értelmiség helyzetéről és a KV-határozat alapján Szolnokmegyében kidolgozott intézkedési tervről. A súlyos problémákat meglepőennyíltan és őszintén részletező jelentés első sorai hangsúlyozzák, hogy a megyeértelmiségi dolgozói örömmel üdvözlik és magukénak vallják a KV elviállásfoglalását, amely szerint fel kell lépni az értelmiség lebecsülése és amunkásosztály vezető szerepének, illetve a munkás-paraszt szövetségnek torzértelmezése ellen. Ezt aggasztó esetek felsorolása követi az értelmiségmindennapossá vált megalázásáról, a funkcionáriusok gátlástalan és durva9Szolnok Megyei Néplap, 1956. október 23.10SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.11Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember 23. Dávid Ferenc 1950-től az MDP SzolnokMegyei Bizottságának első titkára volt, ahonnan 1956 nyarán távozott, miután a HNFOrszágos Tanácsának titkárává választották. Dávid a párt Nagy Imre nevével fémjelzettreformszárnyához tartozott.

magatartásáról, mint a neves karcagi egyetemi magántanár főorvoslecsirkefogózása nagy nyilvánosság előtt. A pedagógusok panasza a nekikkiosztott, szándékosan rossz minőségű illetményföldekről és főképpen arról, hogymunkájukat nem oktató-nevelői tevékenységük, hanem a begyűjtésben és a téeszszervezésbenrájuk rótt feladatok elvégzése szerint ítélik meg.A Fodor Mihály elnökhelyettes által felolvasott, de bizonyára értelmiségimunkatársak által kidolgozott vb-jelentés a KV júliusi határozatával és az országospártvezetéssel szemben felmerült kétségeknek is hangot adott: „egyesértelmiségieknek az a véleménye, hogy a határozat azért nem jelent meg a SzabadNépben, mert a határozattal meg akarják nyugtatni az értelmiséget anélkül, hogy azegész társadalom előtt komolyabb ügyet csinálnának belőle. Egyesek meg azértvannak fenntartással, mert ma lényegében ugyanazok hivatkoznak Leninre és aXX. kongresszusra, akik annak idején minden tekintetben Sztálint idézték. Ez ahelyzet azt a gondolatot veti fel egyesekben, vajon őszintén akarják-e végrehajtania mostani értelmiségi határozatot?”A megyei tanács végrehajtó bizottsága a javasolt intézkedéseketegyhangúlag megszavazta, mivel a KV határozatának végrehajtásáról volt szó. Azértelmiség panaszainak jogosságát senki sem merte nyíltan kétségbe vonni, még amegyei tanács vezető funkcionáriusai sem, akiknek pedig közismertek voltakértelmiségellenes nézeteik 12 . Az értelmiség helyzetének javítására irányulószándékuk őszinteségét eleve megkérdőjelezi az a tény, hogy a TTIT megyeititkárát, aki az értelmiségről folytatott viták fő szervezője volt, a vb-ülésre meg semhívták. (Erre már a napirendi pont tárgyalásának kezdetén felhívta a figyelmetKaposvári Gyula múzeumigazgató.)A forradalom kezdete Szolnokon1956 kora őszén Szolnok megyében a viszonylag szűk körű értelmiségivitaesteken, néhány kritikus hangvételű újságcikken és a megyei tanács végrehajtóbizottságának az MDP KV-t követő értelmiségi határozatán kívül a politikaifellazulásnak más jelei nem mutatkoztak. A lakosság döntő többségét képezőparasztság és az ipari munkások a bekövetkező változásokból szinte semmit semérzékelhettek. A forradalmi események megkésve, október 26-27-én kezdődtekmeg a megyében. Kivételt csupán Szolnok jelentett, ahol egyetemi kar működött ésa budapesti tüntetés hatására már október 23-án este felforrósodott a hangulat.Az egyetem oktatóinak és hallgatóinak többsége korábban sem tartozott azegypárti diktatúra lelkes hívei közé. Erre utal, hogy 1955-ben a szolnoki egyetemnem vett részt a május elsejei felvonuláson, amivel kivívták a megye és a városvezetőinek rosszallását 13 . 1956 nyarán, kora őszén az oktatók és a hallgatók közültöbben rendszeresen feljártak a Petőfi Kör vitáira. Október 22-én a szolnoki karanyaintézménye, a Budapesti Építőipari és Közlekedési Egyetemen megalakult aMEFESZ-, ezért hívták másnapra Szolnokon is gyűlésre a hallgatókat. A szolnokiegyetemisták felvették a kapcsolatot a szegedi és a miskolci egyetemmel, valaminta gödöllői agrárakadémiával. Október 23-án Budapestről és Gödöllőrőldiákküldöttek érkeztek a Tisza-parti városba. A 19 órakor kezdődött gyűlésenmegvitatták a budapesti műegyetemen előző nap elfogadott követelés 10 pontosváltozatát. Ezeket újabb 4 ponttal egészítették ki, melyekben többek közöttbejelentették, hogy a közlekedési üzemmérnöki kar ifjúsága kiválik a DISZ-ből,csatlakozik a MEFESZ-hez, de egyúttal kifejezi hűségét a párt és a szocializmus12SZML, XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve, 1956/153.13SZML, XXIII. 601. Szolnok Város Tanácsának jegyzőkönyve, 1955. jún. 22-i ülés, 11. p.

iránt. Az érdeklődők oly sokan voltak, hogy a bírósági épületből átalakítottegyetem dísztermében nem fértek el, a kintrekedtek a folyosón állva, hangszórónhallgatták a vitát 14 .A diákság speciális problémáiról a szó hamarosan politikai síkra terelődött,a felszólalók a pártvezetés hibáit ostorozták. A gyűlésről készült pártbizottságijelentés szerint nagyon parázs hangulat alakult ki, ahhoz hasonló, mintBudapesten a Petőfi Körben. Nemcsak egyetemi hallgatók és oktatók, hanemmások is részt vettek az összejövetelen. A Szigligeti Színházból Lengyel Jánosszínész és Völgyesi Miklós, a színház világosítója jött át. Budapestről Gál Zsuzsát,a Szabad Ifjúság munkatársát küldték le, hogy tudósítson az eseményről. GálZsuzsa a gyűlés közben telefonon értesült lapja szerkesztőségétől a fővárosieseményekről, a tömegtüntetésről és a tűzharcról. Gál Zsuzsa továbbadta a híreket,a rádión felhangosították a Gerő-beszédet, amely csak olaj volt a tűzre. A gyűlésalatt telefonáltak a szegedi egyetemisták, akik felszólították szolnoki társaikat,hogy rendezzenek szimpátiatüntetést a lengyel diákok mellett. Hamarosan GelleiKornél színész és Klein Sándor színházi alkalmazott áthívta a diákokat aszínházba. A hallgatók Szabó Lajos tanársegéddel, az egyetemi kar párttitkárával,a két színésszel és két színházi alkalmazottal vonultak át 15 .21-22 óra körül járhatott az idő, amikor a szovjet tankok Szolnokon keresztülmár Budapest felé vonultak. A Marica grófnő harmadik felvonása közben érkeztekmeg a színházba, ahol az előadást azonnal leállították és egy nemzetiszínűzászlóval a színpadra vonultak. Lengyel ezekkel a szavakkal fordult anézőközönséghez: „amíg Önök nyugodtan szórakoznak, addig Pesten kitört aforradalom. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, a rádiónál könnygázbombákathasználnak az államvédelmi csapatok, és a védtelen tömegbe lőttek. Ezután akarmester intésére a zenekar a Himnuszt kezdte játszani, amelyet a nézők és aszínpadon lévők együtt énekeltek. Majd Varga D. József, a színház népszerűbonvivánja elszavalta a Nemzeti dalt. 16 Szolnokon kitört a forradalom…Október 24-én és 25-én a megyeszékhelyen kisebb tüntetésekre került sor, devidéken látszólag teljes volt a nyugalom. A lakosság a rádiót hallgatta, azonban azavaros, egymásnak ellentmondó hírek alapján senki sem látott tisztán.A forradalom híre teljesen váratlanul érte a helyi párt- és tanácsi szerveket.Bizonytalanságukat csak növelték az országos pártvezetéstől és a kormánytólérkezett ellentmondásos, a valós helyzet félreismerésén alapuló utasítások. KálmánIstván, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára a helyzet kiértékelése céljábólmár október 23-án összehívta a helyi pártvezetőséget. Az ülésen elhatározták, hogya megyei, városi és járási pártbizottsági alkalmazottakat mintegy nyolcvan főtfelfegyvereznek, hogy fegyveresen őrizzék a pártszékházakat a megyében. 17A megyei pártbizottság megbízásából Csáki István harmadtitkár napontakétszer jelentést küldött az MDP KV-nek a Szolnok megyei eseményekről, amelyeka helyi pártszervek teljes tájékozatlanságáról és tehetetlenségéről tanúskodtak. Azelső jelentés a legnagyobb szolnoki üzem, a MÁV Járműjavító pártszervezeténeknyilatkozatát tartalmazza, melynek szövege szerint a dolgozók egy emberkéntelítélik az ellenforradalmi erők fasiszta provokációját és követelik, hogy az értelmi14MEFESZ: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége; – SZML, XXV. 1. f. 2. fcs. 1957.31. ő. e.; Pest Megyei Levéltár (PML), Pest Megyei Bíróság, büntetőperek. XXV. 2/b.1912/1957.; Államigazgatási Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), X-150376. 134. p.15SZML, XXXV. 1 f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.16Uo.17PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.

szerzőket szigorúan vonják felelősségre. Támogatásukról biztosították a KV-et és akormányt, hangsúlyozva reményüket, hogy ezeket a nehézségeket mielőbb megfogják oldani. A Tassi János üzemi párttitkár és Bajtai Károly országgyűlésiképviselő aláírásával ellátott nyilatkozatnak a valósághoz nem sok köze volt. 18 AJárműjavítóban a szolnoki munkásság legképzettebb, komoly szakszervezeti ésszociáldemokrata hagyományokat őrző része dolgozott, akiknek többnyire már aszüleik és nagyszüleik is az 1856-ban alapított üzem alkalmazásában álltak.A munkások október 24-én lázasan vitatták a budapesti eseményeket.Délután, a munka befejezésekor pedig sokan a városközpontba mentek, aholkisebb csoportokba verődve beszélgettek, majd egyesek az egyetemre indultaktovábbi információkért. A Szabadság téren áthaladó szovjet katonaigépkocsioszlopot kővel megdobálták, mire az oroszok figyelmeztető lövést adtakle és ezzel a tüntetőket szétoszlatták. 19 Másnap, október 25-én a Járműjavítónagykapuja felett lévő csillagot leverték a munkások és kora délután a kapunálgyülekeztek, hogy immár szervezetten, a városba induljanak tüntetni. Az üzemipárttitkár javaslatára azonban fél háromkor a gyárigazgató megszólaltatta a munkavégét jelző dudát, mire a tömeg visszahúzódott. Az emberek felöltözködtek éstöbbségük hazament. A fiatalok, mintegy 70-80 fő, nemzeti színű zászlóval mégiselindultak a városba. A menet útközben jókora tömeggé duzzadt. Az útjukba esővörös csillagos táblákat, feliratokat és Nikosz Beloiannisz emléktábláját leverték,majd a szovjet hősi emlékműre festéket mázoltak. Az utcán csoportosulók egyrésze szovjetellenes jelszavakat kezdett kiabálni, amnesztiát követeltek a budapestifelkelőknek, és betörték a pártbizottság hirdetőtáblájának üvegét. 20 Csáki Istvánharmadtitkár jelentése szerint a felvonulók létszáma elérte a 7 ezer főt és a tüntetőkrövid gyűlést is tartottak, de a felszólalók az új vezetést támogatták és csakmérsékeltebb követelések hangzottak el. 21A pártbizottsági jelentések szerint vidéken október 24-25-én csupánKunhegyesen került sor tüntetésre, Tiszasason pedig felgyújtották a Rákóczi Tszszalmakazlát. 22 A szolnoki események mégis aggodalommal töltötték el a helyipárt- és tanácsi vezetőket, mivel féltek a munkások radikalizálódásától.Mindenáron el akartak kerülni egy esetleges fegyveres konfliktust.Bizonytalanságukat tükrözi, hogy a megyei pártbizottság fegyveres őrzését mároktóber 24-én megszüntették, nehogy a munkásokat ezzel is provokálják. Kétnappal később pedig a vidéki pártházakból is hazaküldték a felfegyverzettőröket. 23Az október 23-át követő napokban a tanácsi szervek igyekeztek eleget tennia kormánytól érkezett ellentmondásos utasításoknak. Apró Antal miniszterelnökhelyettesoktóber 24-én távmondatban szólította fel a helyi tanácselnököket és avégrehajtó bizottságok tagjait, akadályozzák meg, hogy a Budapesten fosztogató ésterrorcselekményeket elkövető „fasiszta csőcselék” tevékenysége vidékre iskiterjedjen. Fodor Mihály és Tóth Imre, a megyei tanács elnökhelyettesei újabbtávmondatokat küldtek a községi tanácsok elnökeinek, melyekben az éttermek és18Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL), 1956-os gyűjtemény. 290. f. 1. fcs. 17. ő. e.19A pontonhíd építésére kivonuló műszaki osztag parancsnokát állítólag kővel el is találták,ám a szovjet katonák nem lőttek kődobáló fiatalokra, csupán a levegőbe. – SZML. XXXV. 61.f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.20SZML, XXXV. 61. fcs. 1956. 10 ő. e.21PIL, 290. f. 1. fcs. 18. ő. e. – A harmadtitkár valószínűleg túlbecsülte, vagy szándékosanfelnagyította a tüntetők számát. Az 1956. október 25-én felvonuló, sokezres tömegrőlegyetlen más levéltári forrás, vagy sajtótudósítás sem tesz említést.22Uo.23PIL, 290. f. 1. fcs. 19. ő. e.

italboltok nyitva tartását korlátozták. Betiltották a mozielőadásokat és elrendelték agépállomások, téesz magtárak istállók stb. őrzését, azzal az elképesztő indoklással,hogy a fővárosban szétvert ellenforradalmárok munkásruhában vidékremenekülnek és ott várhatóan újabb fasiszta provokatív cselekményeket követnekel. 24Forradalmi tanácsok Szolnok megyébenA Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megalakulásaA Szolnok megyei pártbizottság vezetői növekvő aggodalommal várták akiszámíthatatlan eseményeket, mivel a városban napról napra nagyobb tömegverődött össze és a munkások között megnőtt a politikai változásokat követelőkbefolyása. Az egyetemisták visszafogottan viselkedtek, de a munkások és avasutasok érzékelhetően radikalizálódtak. Egyre nyíltabban és hangosabbanskandáltak kommunista-ellenes jelszavakat. A kisebb rombolásokat, a kommunistajelképek eltávolítását is ők hajtották végre. A pártbizottság több forrásból isértesült arról, hogy október 26-ra a munkások nagy tömegtüntetést szerveznek,miközben Budapestről semmilyen eligazítást nem kaptak arra, hogy mit tegyenek.Gerencsér Miklós, az MTI szolnoki kirendeltségének vezetője október 25-éneste a színházban volt, mivel éppen az ő darabjának bemutatására készült atársulat. A rádión befogták a miskolci stúdió adását, amely bemondta, hogyBorsod megyében megyei munkástanács alakult, amely a munkástanácsokratámaszkodik és élvezi a megyei pártbizottság támogatását is, mindent elkövetnek,hogy megőrizzék a rendet és elkerüljék a vérontást. Pauló Lajos rendező, a színházpárttitkára azonnal felvetette, hogy Szolnokon is hasonlóképpen kellenecselekedni, mert másképp nem lehet a rendet megőrizni a városban. Tudták, hogya munkások másnap is az utcára vonulnak, ezért elhatározták, hogy megpróbáljákátvenni a kezdeményezést, nehogy az indulat vezérelje a tömeget. A színészekközvetlenül az üzemekkel akarták felvenni a kapcsolatot. Pauló Lajos és GerencsérMiklós ezzel szemben azt javasolták, hogy a pártbizottság megkerülésévelsemmiképpen se cselekedjenek. Pauló ekkor felhívta a diósgyőri Lenin KohászatiMűveket és az ottani munkástanács elnökét további információkért, aki elmondta,hogy pontokba szedett követeléseiket eljuttatták a kormányhoz, az üzemekbenmunkástanácsokat választottak, s ezek küldötteiből alakult meg a Borsod MegyeiMunkástanács. A miskolci pártszervek és fegyveres testületek is a munkástanácsmellé álltak. 25Ezután Gerencsér felhívta a megyei pártbizottságot, majd Kablay Lajoshelyőrségparancsnokot. Kálmán István első titkár utasítására két pártfunkcionáriusment át a színházba. Kablay a helyettesét, Miskolczi alezredest küldte oda.Gerencsér Miklós és a színészek tájékoztatták őket a miskolci eseményekről,emlékeztettek arra is, hogy a másnap reggelre tervezett szolnokimunkásfelvonulásnak beláthatatlan következményei lehetnek. A miskolciakköveteléseit ők, a színészek feljegyezték és egyetértenek azokkal.Hajnalba nyúló vitát követően, a kora reggeli órákban Gerencsér Miklós ésGyörgy László további megbeszélések céljából átmentek a megyei pártbizottságra.Magukkal vitték a borsodi követelések alapján összeállított pontokat, amelyeket24PIL, 290. f. 1. fcs. 19. ő. e.25SZAKOLCZAI Attila: Borsod-Abaúj-Zemplén megye. In: A vidék forradalma 1956. I.kötet. Szerk.: Szakolczai Attila – Á. Varga László, 1956-os intézet – Budapest FővárosLevéltára, Bp., 2003. 136-137. p.; SZML, XXXV. 1 f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.., PML, XXV. 2/b. B.1912/1957.

ismertettek a megyei pártvezetéssel, akik közül mintegy tízen gyűltek összeKálmán István szobájában. Megegyeztek abban, hogy Kálmán maga hívjanépgyűlésre a gyárak dolgozóit és felolvassa a Gerencsérék által összeállított 16pontot, amelyek némelyikének élességét a pártbizottság módosításai némilegtompították.A pontokban – az országosan elterjedt programokkal egyezően – követeltéka kompromittált személyek eltávolítását a pártvezetésből és a kormányból, FarkasMihály és társai perének nyilvános tárgyalását, a tervgazdaság felülbírálását, akülkereskedelmi szerződések nyilvánosságra hozatalát, az uránium és alumíniumbékés célokra, magyar érdekeknek megfelelő felhasználását, bérrendezést és anyugdíjkorhatár leszállítását, 26 az erőszakos tsz-szervezés megszüntetését, abeszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát, a lakásviszonyok javítását, barátságot aSzovjetunióval a teljes egyenlőség alapján, szolidaritást a lengyel néppel,barátságot Jugoszláviával, teljes vélemény- és sajtószabadságot, szabadképviselőválasztást, a Szovjetunióban elítélt hadifoglyok hazatérését, a szovjetcsapatok haladéktalan kivonását és végül március 15. és október 6. ünnepnappátételét. A pontok mellé rövid szövegű röplapot is fogalmaztak, amely a város és amegye lakosságát rendre és nyugalomra intette. A röpcédula kéziratát KálmánIstván aláírásával és a megyei pártbizottság pecsétjével nyomdába adták, ahol 4-500 példányt elkészítettek a reggeli órákra. A megyei pártvezetőség tagjaielfogadták Gerencsér és a színészek javaslatát a szolnoki munkástanácsfelállításáról, majd megkezdték a testület szervezeti és működési rendjénekkidolgozását. 27Reggel a gyárakban már nem kezdődött meg a munka. Miután megérkezetta pártbizottság népgyűlésre hívó üzenete, a menet elindult a Járműjavítóból avárosközpont felé. Útközben csatlakoztak a Papírgyár, a Bútorgyár, a GépjavítóVállalat, a Cukorgyár és a többi üzem dolgozói. A József Attila úti szovjetlaktanyához érve a „ruszkik haza” jelszót kiabálták, a rendőrség épülete előttmegéljenezték a magyar rendőrséget, a pártiskola előtt pedig azt követelték, hogy„lakás legyen belőle.” A gyárakból szinte valamennyi munkás felvonult, de ottvoltak az intézmények dolgozói és az iskolák tanulói is. A tömeg kilenc órakorkezdett sokasodni a szolnoki Kossuth téren. A gyűlést Kálmán István nyitotta meg.„Nehéz forradalmi időket élünk, feltámadt a nép igazi alkotóereje” – kezdtebeszédét az MDP megyei első titkára, majd felolvasta a 16 pontot és közölte, hogydélután a városi tanács dísztermében megalakítják a munkástanácsot. Addig azüzemek válasszák meg küldötteiket, akiket a városi munkástanács választásradelegálnak. 28A tömegnek azonban ez már kevés volt. Egyesek néhány párt- és tanácsifunkcionáriusnak (Csáki István megyei harmadtitkárnak, Pintér Dezsőnek, a várositanács elnökének és Zsemlye Ferencnek, a megyei tanács elnökhelyettesének)azonnali lemondását követelték. Csáki és Pintér, akik a népgyűlésen jelen voltak, amikrofon elé léptek és lemondtak tisztségükről. Ugyancsak lemondott KátaiSándor, a városi tanács osztályvezetője. Ezután a munkások közül néhányan,köztük a nagyobb köztiszteletnek és népszerűségnek örvendő Dancsi József MÁVfűtőházi lakatos ment fel a városháza erkélyére és nyugalomra intette az26A nyugdíjkorhatárt férfiak esetében 55 évre, nőknél 50 évre kívánták leszállítani a 60,illetve 55 éves korhatárról.27Uo.; PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.; A Nép Lapja, 1956. október 27.28SZML, XXXV. 1. f. MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának iratai, 2. fcs. 1957. 31. ő. e.

embereket. Egy színész elszavalta a Nemzeti dalt, majd a tömeg a munkásvezetőktöbbszöri felszólítása után lassan oszladozni kezdett. 29A munkások egy része visszament az üzemekbe és megválasztottákküldötteiket, a városi munkástanács alakuló ülésére. A tömeg másik része avárosban maradt és megpróbálta ledönteni a szovjet emlékműveket. A színháznállévő szivar alakú oszlopot több órás kísérletezés után a Kőolajkutató Vállalatlánctalpas „sztalinyec” traktorával sikerült földre rántaniuk, a megyei tanácsmögött felállított domborművet pedig a Verseghy Ferenc Gimnázium és a gépiparitechnikum diákjai törték össze vasrudakkal. 30A délután két órára összehívott választói gyűlés helyszűke miatt nem avárosházán, hanem egy órával később a megyeházán ült össze, amelyet szinteteljesen ellepett a tömeg. A gyárak, intézmények és a helyőrség küldöttein kívülsokan mások is bementek a megyei tanács zsúfolásig megtelt dísztermébe. Amegyei pártbizottság elképzelése szerint a városi munkástanács csupán tanácskozójellegű, javaslattevő testület lett volna a városi tanács vb. felett, amely továbbvégezte volna a tényleges közigazgatási feladatokat. Az 50-55 tagból állómunkástanács 14-15 biztossal az élen, a tanács szakigazgatási szervei felettiellenőrzést gyakorolt volna. A munkástanács biztosainak közvetítésével az üzemekészrevételei és bírálatai az államhatalmi szerveken keresztül jutottak volnaérvényre. A fellelkesedett tömeggel és a munkások öntudatos vezetőivel ezeket alátszateredményeket nem lehetett elfogadtatni. A városi munkástanács megalakultés teljes jogkört követelt magának.A választást Kálmán István, a megyei pártbizottság első titkára vezette le. Akülönböző szakterületek biztosainak személyére javaslatot kért az üzemek ésintézmények küldötteitől, akik a neveket bekiabálták. A listára felírt személyeketezután kézfelnyújtással választották meg a munkástanács biztosaivá, más néven azintéző bizottság tagjává. A munkástanács elnöke Dancsi József lett, aki csakhosszas győzködés, nem utolsósorban Kálmán rábeszélése után volt hajlandó atisztséget elvállalni.A húszfős intéző bizottság tagjainak túlnyomó többsége értelmiségimunkakörben dolgozott, tizenketten tagjai voltak az MDP-nek. A munkástanácsbaKálmán Istvánt is beválasztották, ő azonban biztosi tisztséget nem vállalt. Atestület többi tagjáról nem maradtak fenn adatok, csupán a biztosok tevékenységeismert. A biztosi feladatot nem vállalt tagok gyakorlatilag nem vettek részt atestület további munkájában.Amikor a gyűlés befejeződött, a megyei tanács épülete előtt várakozó 6-8000fős tömegnek az épület erkélyéről felolvasták a munkástanács tagjainak névsorát, amegválasztott biztosok pedig kiléptek az erkélyre és bemutatkoztak. Ekkor atömegből sokan követelni kezdték, hogy Juhász Imréné a megyei tanács elnöke ésZsemlye Ferenc elnökhelyettes mondjon le. Mindketten kimentek az erkélyre éslemondtak.Az október 26-i szolnoki események a résztvevők óriási létszáma (15-20 ezerfő) 31 és a tömeg vegyes összetétele ellenére különösebb rendzavarás nélkül29SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 10. ő. e.30SZML, XXV. 9/a. Szolnok Megyei Bíróság, büntetőperek B. 283/1958. – A rendelőintézetelőtt álló emlékművet először csak a nyomdából szerzett festékkel bemázolták, majd adélutáni órákban, jóval a tömeg eloszlása után döntötték le a színház előtti térről idehozott„sztalinyec” traktorral.31PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957. – A „Dancsi-per” iratai 15-25 ezer fős tömegről tesznekemlítést, ami a város kb. 40 ezres lélekszámához képest túlzottnak tűnik. Ám a Szolnokra

zajlottak le. Az a tény, hogy a városban a november 4-ei szovjet katonaibeavatkozásig semmiféle tettlegességre nem került sor, elsősorban a munkástanácsvezetőinek köszönhető. Október 26-án délután, a tömeg a megyei tanács előtttöbbszöri felszólítás ellenére sem akart feloszlani. A fiatalok, egyetemisták ésmunkások fegyvert követeltek, hogy Budapestre menjenek és bekapcsolódjanak aharcokba. Este 7-800 fő a katonai repülőtérre vonult és fegyverek kiadásátkövetelte. Kablay Lajos alezredes a tüntetők 5 fős küldöttségét rendkívülszívélyesen fogadta, de a fegyverek kiosztására vonatkozó kérelmüketelutasította. 32Október 26-a után a megyeszékhelyen a forradalom csendes, nagyobbtüntetésektől mentes szakasza kezdődött meg, a munkástanács november 4-igkézben tartotta az irányítást. Október 26-án az országos párt- és állami vezetés iselismerte és engedélyezte a forradalom alatt spontán módon létrejöttmunkástanácsok működését, amit Kádár János, az MDP új első titkára 26-ándélután 16 óra 30 perckor jelentett be a Kossuth rádióban. 33 Ám Szolnokon ekkorramár nemcsak az üzemi munkástanácsok, hanem a városi munkástanács ismegalakult. A rádiónyilatkozat csak mintegy utólag legitimálta a megválasztottmunkástanács működését.A szolnoki munkástanács megválasztásán néhány vidéki küldött is részt vettés a megalakult Intéző Bizottság tagjai közül egyesek foglalkozásuk révén megyeihatáskört láttak el (megyei kórház, megyei rendőrkapitányság, megyei bíróság és amegyei tanács alkalmazottai). Ezért már a megalakuláskor felvetődött, hogy atestület ne városi, hanem megyei munkástanács legyen. Másnap, október 27-énhivatalosan is felvették a Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- ésKatonatanács nevet, és a testület hatáskörét az egész megyére kiterjesztették. 34Forradalmi tanácsok vidékenOktóber 26-án többnyire csak néhány Szolnokhoz közeli településen kerültsor forradalmi megmozdulásokra, elsősorban ott, ahol ipari nagyüzem működött,vagy ahonnan nagyobb számban dolgoztak munkások a megyeszékhelyen.Törökszentmiklóson a délelőtti szolnoki eseményekről értesülve a MezőgazdaságiGépgyár munkásai, a gimnázium és a technikum tanulói, összesen mintegy 800 főtartott gyűlést a Kossuth-szobor előtt, majd ledöntötték a szovjet emlékművet. Agépgyárban leváltották a főmérnököt és a személyzeti vezetőt. Másnapra virradóanpedig Farkas Attila vezetésével egy 20-25 tagú csoport barikádot épített a 4-esfőúton, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok átvonulását Budapest felé. 35Martfűn a Tisza Cipőgyár munkásai október 26-án ugyancsak ledöntötték a szovjethősi emlékművet, majd teherautókon a közeli Tiszaföldvárra és Cibakházáramentek és ott is részt vettek az emlékművek lerombolásában. 36 A Szolnoktól 10-12kilométerre eső Tószegen október 26-án este megválasztották a községi forradalmitanácsot is. A településről sokan jártak be a megyeszékhelyre dolgozni, s akik résztvettek a szolnoki nagygyűléseken, hazatérve községükbe azonnal lemondatták ahelyi tanácselnököt, majd a végrehajtó bizottság többi tagjának részvételévelbejáró munkások és diákok is növelték a tüntetők számát. A Kossuth téren tartott délelőttigyűlésen 15 ezer embernél több aligha lehetett jelen és egyidejűleg a tömeg már a város máspontjain lévő emlékművek körül is gyűlni kezdett.32Hadtörténeti Levéltár (HL), XI. 22/a. Budapesti Katonai Bíróság, büntetőperek B. 716/1957.33GOSZTONYI, Péter: Der Ungarische Volksaufstand in Augenzeugenberichten. München,Deutscher Taschenbuch Verlag, 1981, 241. p.34PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.35SZML, 61. f 1. fcs. 1956. 7. ő. e.36SZML, XXV. 9/a. B. 1035/1957.

községi forradalmi tanácsot alakítottak. 37 A Szolnoktól távoli községek közüloktóber 26-án egyedül Kunhegyesen alakult forradalmi tanács. 38Október 27-én és 28-án már megyeszerte megalakultak a munkástanácsok azüzemekben és az intézményekben, sőt a tsz-ekben is, és szinte minden községben,városban létrejöttek a forradalmi tanácsok. A munkástanácsok és a forradalmitanácsok megválasztására maga a megyei pártbizottság hívta fel a lakosságot. 39Ezekben a napokban a legtöbb településen tüntetésekre, felvonulásokra,népgyűlésekre került sor és általában ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket is.A nagygyűlések szervezését és a forradalmi tanácsok megválasztását a községekegy részében és a városokban, maguk a helyi párttitkárok kezdeményezték amegyei pártbizottság utasítása alapján. Ezzel, a forradalmi szervekben a pártbefolyását szerették volna biztosítani, hogy az események irányítását kézbentarthassák. Egyes községekben, mint pl. a Szolnoki járáshoz tartozó Rákóczifalvánés Tiszavárkonyban annyira erősen érvényesült a párt- és az állami szervekbefolyása, hogy a forradalmi tanácsok tagjait majdnem kivétel nélkül a volttanácstagokból választották meg. 40A fővároshoz közel eső agrármegyéből, rendkívül nagy mennyiségűélelmiszer szállítmánnyal segítették Budapest lakosságát. 1956. november 13-igállítólag 600 gépkocsival szállítottak élelmiszert Budapestre. Naponta 60-70 mázsakenyeret, zsírt, húst, lisztet és tejterméket juttattak el a megyéből a fővárosba.Egyes települések, pl. Karcag város rendszeres tejszállítmánnyal segítette Budapestlakosságát, és egyedül a Rizshántoló Malomból 40 mázsás adományt küldtek afővárosba. A Törökszentmiklósi Gőzmalom és a Baromfifeldolgozó Vállalat, ajászsági és a tiszazugi tsz-ek, állami gazdaságok ugyancsak többször indítottakélelmiszerrel megrakott teherautókat. 41 A Budapestnek nyújtott Szolnok megyeisegítséget éppen a viszonylagos nyugalom és konszolidált helyzet tette lehetővé.A lakosság támogatta a forradalmi szervek megalakulását akkor is, ha aznéhány helyen csupán formális volt és a régi tanács végrehajtó bizottságaműködött tovább új elnevezéssel. Kivételt talán csak a Tiszafüredi járáshoz tartozóNagyiván képezett, ahol egészen különös módon alakultak az események. Itt mégformális változásokra sem került sor, mivel a lakosság nagy részének bizalmátélvezve, a régi községi vezetés mindvégig szilárdan kezében tartotta a hatalmat.1956. október 24-től a tsz-tagok vadászpuskával felfegyverkezve, lovon járőröztekéjjelenként a faluban. A szovjet hősi emlékműhöz fegyveres őrséget állítottak, ígyazt csak november 3-án éjjel döntötték le. Október 27-én a megyei pártbizottságinstrukciójának megfelelően Andrássi József községi párttitkár javasolta, hogymásnap tartsanak népgyűlést, ahol megválasztják a községi forradalmi tanácsot. Ezellen a Vörös Csillag Tsz vezetői tiltakoztak és az október 28-án megtartott gyűléstmegzavarták, a résztvevőket megfélemlítették. 42 Bár a forradalmi tanács mégismegalakult, negyven kommunista a tsz-ből és a forradalom idején is zavartalanultovábbműködő községi pártszervezetből felkereste Csőke Jánost, a testületmegválasztott elnökét. Megfenyegették és kicsikarták tőle az ígéretet, hogy lemondtisztségéről. Másnap hetven tsz-tag vonult a községházára, ahol az éppen ülésezőforradalmi tanács tagjait ugyancsak megfenyegették és Csőke Jánost velük is37ÁBTL, V-150377. 196. p.38ÁBTL, V-150376/1. 296. p.39A Nép Lapja, 1956. október 27.40SZML, XXIII. 4. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Titkárság, titkosügykezelésű iratok, 0019/1957.41PIL, 290. f. 1. fcs. 79. ő. e. 78. folio; Filep István: Karcag, 1956. Karcag, Karcag VárosÖnkormányzata, 1997. 21. p.42SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 9. ő. e.

lemondatták. Ugyanakkor hat kommunistát beválasztattak a forradalmi tanácsba.Még október 29-én, tíz-tizenkét fegyveres honvédtiszt érkezett a kunmadarasirepülőtérről Nagyivánba, hogy Csőkét visszahelyezzék tisztségébe, de ők semjártak sikerrel. 43 A Hortobágy szélén fekvő község lakossága 1945 előtt jelentősrészben nincstelenekből állt, akiknek a tsz anyagi felemelkedést biztosított. A vidékaz 1950-es évek elején, az ÁVH egyik legfőbb toborzóbázisának számított, és az1956-os forradalom idején a rákosista tsz-vezetés és a helyi funkcionáriusok, alakosság nagy részének támogatását élvezték. A nagyivánihoz némileg hasonlóhelyzet alakult ki Tiszavárkonyban, ahol a Petőfi Tsz felfegyverzett tagjai őriztékéjszakánként a községi pártházat és járőröztek a faluban. 44 A községben 1945 előttugyancsak nagy számban éltek nincstelenek.Az ellenkező végletet a Szolnoki járáshoz tartozó Tiszaföldvár jelentette. Atelepülésen már az október 27-ei népgyűlésen kimondták a községi tanácsmegszűnését és bejelentették, hogy ezentúl a tanács helyett ismét községielöljáróság működik. A forradalmi tanács élére azokat választották meg, akik akoalíciós időszakban a járási és a helyi közigazgatás vezetői voltak. A tanácsházafeliratot községháza feliratra cserélték ki. A községi pártszervezet a forradalmitanács megválasztására semmilyen befolyást nem tudott gyakorolni, a tanácsvégrehajtó bizottságának menesztésével pedig a kommunista funkcionáriusokatteljesen kizárták a vezetésből. 45 Tiszaföldvár 1950-ig, mint járási székhely, polgáriiskolával, majd gimnáziummal, jelentősebb számú értelmiséggel rendelkezett, aholmég 1956-ban is sok Budapestről kitelepített élt, akik a közeli Tisza Cipőgyárbandolgoztak. A gyümölcstermesztéséről és szeszfőzdéiről híres nagyközséggazdasági életére katasztrofálisan hatottak az ötvenes évek korlátozó intézkedései,a kötött gazdálkodás és a kisipar elsorvasztása. A település ezenkívül járásiszékhelyi rangját is elvesztette. A bajokat csak tetézte, az átlagosnál merevebbmagatartású helyi funkcionáriusok önkényeskedése.Ugyancsak radikálisabb követeléseket vetettek fel a kunhegyesi és atiszafüredi járás egyes községeiben is. Kenderesen, melynek lakosai Horthy Miklóskormányzóhoz fűződő személyes kapcsolataik és érzelmi kötődéseik miattkülönösen sokat szenvedtek, nemcsak a rákosisták és sztálinisták, hanem mindenkommunista hatalomból való távozását követelték. 46 Tiszafüreden a járásipártbizottság által előterjesztett 16 pontot az október 27-ei nagygyűlésen több, jóvalhatározottabb követeléssel egészítették ki és ugyanerre került sor Karcagon is, ahola városi párttitkár által felolvasott 16 pontot az október 27-ei gyűlés résztvevői nemfogadták el. A gimnázium tanárainak és néhány más, helyi értelmiségibeválasztásával, a helyszínen egy bizottságot alakítottak, akik a követeléseketújrafogalmazták és 19 pontra kiegészítve fogadtatták el a tömeggel. A karcagi 19pont tartalmazta az elesett szabadságharcosok hőssé nyilvánítását, a harcokrésztvevőinek teljes amnesztia biztosítását, több párt bevonásával szabadválasztást, az ÁVH teljes leszerelését, az elítélt egyházi személyek rehabilitálását, aszármazás miatti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, a Kossuth címert, ahadseregnek nemzeti jellegű egyenruhát és a határon túli magyarok védelmét, anemzetközi fórumok előtt. Ezek a pontok a városi pártbizottság által előterjesztettprogramban nem szerepeltek. Meg kell jegyeznünk, hogy a pártbizottságkövetelései is élesebbek voltak a Szolnokon elfogadott 16 pontnál, mivel a megyeipártvezetés által megküldött követeléseket, az azóta történt országos események43Uo.44SZML, 61. f. 1. fcs. 1956. 11. ő. e.45SZML, XXIII. 4. 0019/1957.46Uo.

miatt már átfogalmazták. 47 A karcagi és a túrkevei forradalmi gyűléseken adebreceni egyetem Tízes Bizottságának 48 képviselői is megjelentek. Azegyetemisták röpcédulákat osztogattak és felszólalásaikkal határozottabbfellépésre biztatták a résztvevőket és a megalakuló forradalmi tanácsokat. 49Az első napokban, október 26 -28-a között több tiszántúli községbenerőszakos cselekményekre is sor került. Tiszaburán a községi tanács elnökét,Cserkeszőlőn a volt községi párttitkárt és feleségét, Öcsödön a tanácstitkárt és atsz-elnököt megverték, de esetenként más településeken is előfordultakbántalmazások. Ezzel szemben a Jászságban és Szolnok megye egész Tiszán innenirészén atrocitásokról szinte alig tudunk és a forradalmi tanácsok megalakulásaáltalában csendes körülmények között, a helyi pártbizottság által előterjesztettkövetelések elfogadása után ment végbe, noha a beszolgáltatások, a kuláklisták ésa birtokos parasztságot ért sokféle egyéb retorzió miatt a lakosság többetszenvedett, mint a nagykunsági és a Tisza menti községek népe.A megye keleti és nyugati felében lezajlott forradalmi események közöttikülönbség egyik oka, talán éppen a jászsági birtokos parasztság tömegesmegfélemlítése lehet. A kuláknak minősített gazdák aránya jóval nagyobb volt ajász falvakban, mint a Nagykunságban és a Tiszavidék elmaradottabb községeiben.Ennél is fontosabb tényező a forradalmi események intenzitásában az államigazdaságok és a gépállomások viszonylagos hiánya a Jászságban, illetve nagyobbszámuk a megye keleti részén. A Jászságban ugyanis alig létezett államosítottnagybirtok, ahol állami gazdaságot szervezhettek volna. Gépállomásokatelsősorban a tiszántúli tsz-városok, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkevekörnyékén létesítettek. Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói anagyipari munkásokhoz hasonlóan nagyobb számban, együtt végeztékmunkájukat, míg az 1956 előtt megalakult tsz-ek és tszcs-ék taglétszáma, olykorcsak ötven-hatvan főből állt. A Tisza mentén, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságnak istöbb telephelye működött, ahol ugyancsak sokan dolgoztak együtt az ipariüzemekéhez hasonló körülmények között. A földjükről elűzött birtokos gazdákegy része, az állami gazdaságokban és a vízügyi igazgatóságnál talált munkát. Azállami tulajdonba vett cséplőgépek tulajdonosait pedig a gépállomásokfoglalkoztatták. Elsősorban ezek az üzemek biztosították 1956-ban a radikálistömeget az agrárvidéken.A Kisújszállás - Csorbai Állami Gazdaság munkástanácsa a gazdaságföldjének felosztását is megtárgyalta. Október 29-én a munkástanácsbólkiszavazták a kommunistákat, egy nappal később pedig a KisújszállásiGépállomásról távolították el az igazgatót és a párttitkárt. Az állami gazdaságdolgozói részt vettek a szomszédos Békés megyei Dévaványán és Bucsatelepen arendőrség lefegyverzésében. Ezzel szemben Kisújszálláson teljes volt a nyugalom,a városi forradalmi tanácsba nagy számban bekerült kommunisták eltávolítása felsem merült. 50A kisbirtokosok általában az őszi mezőgazdasági munkákkal voltakelfoglalva és a kedvező, száraz időjárást kihasználva szántottak, vetettek ahatárban. Közülük csak nagyon kevesen vettek részt a forradalmi eseményekben.47SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.481956. október 23-án a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói és fiataloktatói Tízes Bizottságot alakítottak. Ez a tíztagú bizottság tárgyalt az MDP helyi vezetőivelés küldöttségeket indított számos kelet-magyarországi településre, hogy határozottabbfellépésre ösztönözze a forradalmi tanácsokat.49SZML, XXIII. 4. 0019-1/1957.50SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 14. ő. e.

Részvételi arányuk a forradalmi gyűléseken és egyéb megmozdulásokonkülönösen a Jászságban volt feltűnően alacsony, ahol az egyéni gazdák a lakosságtúlnyomó többségét képezték. Az egyéni parasztság a megalakult forradalmiszervekben, létszámához képest, sokkal alacsonyabb arányban képviseltette magát.A tipikusan mezőgazdasági jellegű Kunhegyesen, amely a forradalom egyik helyiközpontjának számított, a 82 tagú forradalmi tanácsba csupán 15 tsz-tagot ésmindössze öt egyéni gazdát választottak be. Ugyanakkor a gépállomásról 12 fő, aVízgépészeti Vállalattól 15 fő került be a testületbe. A többi KTSZ-tag, rendőr,tanácsi és pártbizottsági dolgozó, értelmiségi stb. volt. 51Az alapvetően agrár jellegű megyében a parasztság hiánya vagy alacsonyszintű képviselete a forradalmi szervekben máshol is megfigyelhető. A KarcagiVárosi Forradalmi Tanács október 29-i ülésén a résztvevők javaslatot fogadtak elarról, hogy a téeszek legalább minden százötven fő után küldjenek be egy-egymegbízottat a tanácsba, mert alig képviseli őket valaki. 52 Az egyéni parasztságrészvételi arányának növelését azonban senki sem szorgalmazta. Helyenként az iselőfordult, hogy a kisbirtokosokat más társadalmi rétegekkel szembenszándékosan szorították háttérbe.Jászberényben a parasztság képviseletével kapcsolatosan, különösen élesvita alakult ki. Az október 28-án megválasztott 18 tagú Jászberényi Munkás,Paraszt és Katona Forradalmi Tanácsba csupán két személy került be, akik aparasztságot képviselték: dr. Nagy Pál és Bathó Péter, holott a városban azagrárnépesség száma messze felülmúlta az iparban foglalkoztatottak létszámát. Aparasztság vezetői elégedetlenek voltak a forradalmi tanács működésével, mivelszerintük az nem képviselte eléggé az érdekeiket. Október 31-én, amikor a testülettagjait újraválasztották, dr. Nagy Pál, dr. Pusztai András és Fridvalszky Bélavezetésével 14-15 tagú parasztküldöttség jelent meg a városházán tartott ülésen. Aforradalmi tanács vezetői azonban kijelentették, hogy a munkások nem engedik kikezükből a vezetést, és távozásra szólították fel azokat, akik nem voltak aforradalmi tanács választott tagjai, mire a parasztküldöttséggel dr. Nagy Pál iselvonult. 53A községi forradalmi szervek elnökének a nagyobb településeken általábanértelmiségit: tanítót, agronómust, állatorvost választottak, de azokban aközségekben is meghatározó volt az értelmiségiek befolyása a forradalmi tanácsokműködésére, ahol a vezető nem közülük került ki. A korábbi tanácsi szerveket, aközségi és városi végrehajtó bizottságokat Tiszaföldvár kivételével nem oszlattákfel, bár működésük a forradalom alatt szünetelt és szerepüket a forradalmitanácsok vették át. 54 Néhány településen pedig a végrehajtó bizottság a forradalmitanácsnak alárendelve tovább működött, mint Kisújszálláson, ahol a városi tanácsvégrehajtó bizottságának elnöke lett a forradalmi bizottság elnöke. Ezeken atelepüléseken az apparátus a forradalmi tanács határozatait hajtotta végre. 55Október 30-án, 31-én és november 1-jén a községi és városi forradalmitanácsokat általában újraválasztották. A tanácsi és pártfunkcionáriusok többnyirekimaradtak, megjelentek viszont az újjáalakuló koalíciós pártok korábbitisztségviselői. A községi és városi tanácsi apparátusból október 29-től kezdtékeltávolítani a gyűlölt és lejáratódott osztályvezetőket, tanácstitkárokat, vb-51SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e.52SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.53JÁROMI József: Vihar a városban. Jászberény, POFOSZ–56-os Szövetség JászságiSzervezete, 1995. 30; 49. p.54SZML, XXIII. 4. 0019/1957.55Uo.

elnököket és elnökhelyetteseket. 56 A Jászberényi Járási Tanácsnál Sípos István vbelnöklett a megalakuló munkástanács elnöke. Október 31-e és november 2-aközött, az ő aláírásával mondtak fel korábbi beosztottjainak. Sípos november 1-jénazt is megtiltotta, hogy az MSZMP a járási tanácson belül szervezkedjen. 57Jászdózsán Juhász K. Béla a községi tanács végrehajtó bizottságánakelnökhelyettese, ugyancsak együttműködött a községi forradalmi tanáccsal és résztvett a kisgazdapárt megszervezésében is. 58 A forradalmi szervekben vezetőtisztséget vállalt tanácsi funkcionáriusokat 1957-ben elbocsátották állásukból.A forradalmi tanácsok azonban még Szolnok megye tiszántúli részén semradikalizálódtak igazán. Óriási visszatartó erőt jelentett a szovjet csapatok, többszáz tank és több tízezer katona folyamatos átvonulása, különösen azokban avárosokban, amelyek a 4-es főútvonal mentén feküdtek (Karcag, Kisújszállás,Szolnok, Törökszentmiklós). A forradalmi eseményekben élenjáró Kunhegyesen 29harckocsi haladt keresztül november 1-jén, s a tankok látványa itt is lehangolóanhatott a lakosságra. 59 Október 30-án és 31-én a községi forradalmi tanácsokküldötteiből a járási székhelyeken megválasztották a járási forradalmibizottságokat, illetve tanácsokat, amelyek a Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-,Paraszt- és Katonatanács kezdeményezésére jöttek létre. November elejére Szolnokmegyében kialakult a hierarchikus felépítésű, új hatalmi-igazgatási rendszer, aközségi, járási illetve városi forradalmi tanácsok hálózata, amelyek elvileg amegyei forradalmi munkástanácsnak voltak alárendelve. Ez az együttműködésazonban csupán elméletben valósult meg. Valójában a megyei munkástanács és avidéki forradalmi szervek között nagyon laza, esetenként csak formális kapcsolatjött létre.A Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tevékenysége (október27-november 3.)Az 1956-os forradalom megyei csúcsszervei csak néhány esetben vették fel amunkástanács elnevezést (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmármegyében alakultak meg hasonló néven a megyei forradalmi tanácsok). 60 Aszolnoki névválasztásra feltehetően a Borsod megyei példa alapján került sor, de atestület tagjai baloldali elkötelezettségüket is hangsúlyozni kívánhatták ezzel.Kablay Lajos alezredes, szolnoki helyőrségparancsnok az október 27-i ülésentöbbször is hangoztatta, hogy „munkástanács vagyunk, tehát nem forradalmitanács,” 61 ennek ellenére a forradalmi jelző használatban maradt. A tanács személyiösszetétele lényegében nem változott a forradalom napjaiban, csupán egyetlenintéző bizottsági tag jelentette be, hogy nem kíván tovább részt venni a testületmunkájában. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács belső egysége mégsemvolt teljes. A szolnoki egyetemisták már az október 26-i választáson kifogásolták,hogy sajtó- és rádióbiztosnak Kocsár József tanársegéden kívül a kommunistaGerencsér Miklóst választották, aki pedig, újságíróként szakmailagnélkülözhetetlennek tűnt a mérnöki végzettségű Kocsár mellett. 62Gerencsér igyekezett megakadályozni, hogy a sajtó és a szolnoki rádió azáltala túlzottnak tartott követeléseket közölje, ezért személyét az egyetemisták56Uo.57SZML, XXIII. 4. 740/1957.58SZML, XXIII. 4. 80/1958.59SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 12. ő. e.60MOLNÁR János: A politikai struktúra változásai 1956 őszén Magyarországon. PárttörténetiKözlemények, 1988, 102. p.61SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e.62PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.

mindvégig támadták. A szolnoki egyetemi kar MEFESZ-bizottsága és a megyeiforradalmi munkástanács számos más kérdésben is szemben állt egymással.Gerencsér Miklós 1957-ben tett vallomása szerint az egyetemen szinte óránkéntújabb és újabb követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket átküldtek az egyetemiépülettel szemben lévő megyeházára a forradalmi munkástanácsnak. Azegyetemisták október 28-án bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a NagyImre-kormánnyal szemben, követelve, hogy a kompromittált miniszterekmondjanak le tisztségükről; Nagy Imre tisztázza szerepét a statáriumkihirdetésében és amennyiben ő írta alá a rendeletet, akkor mondjon le. Amemorandumot a szolnoki rádióban be akarták olvasni, de Gerencsér ezt nemengedélyezte, mire az egyetemisták azon a címen követelték Gerencsér leváltását,hogy akadályozza a sajtószabadságot. Gerencsér Miklós néhány nap múlva le ismondott sajtóügyi biztosi tisztségéről, ezt azonban a megyei munkástanács nemfogadta el. November 1-jén több tagból álló bizottságot választottak a rádió és amegyei lap élére, melynek vezetője dr. Fazekas Zoltán tanársegéd, az egyetemi kardékáni hivatalának vezetője lett. Ő az újságcikkek megjelenését, illetve arádióadások szövegét Gerencsérrel együtt közösen engedélyeztethette. Bizonyosfokú, mérsékelt cenzúra Szolnokon a forradalom egész időszakában érvényesült,mivel a kormányt és különösen Nagy Imrét támadó újságcikkek a megyei lapbannem jelenhettek meg, ilyen riportokat a helyi rádió sem sugárzott. A Nagy Imrekormányelleni bizalmatlansági indítványt egyébként a megyei munkástanács istúlzottnak tartotta és nem továbbította Budapestre. 63Az egyetemisták megkísérelték befolyásukat kiterjeszteni az üzemimunkásságra, hogy támogatásukkal megnövelhessék súlyukat a megyevezetésében, vagy amennyiben ez nem sikerül, leválthassák a megyeimunkástanácsot. 64 Október 29-én az egyetem épületében a hallgatók és az üzemimunkástanácsok képviselői értekezletet tartottak, amelyen álláspontjukategyeztetve az alábbi követeléseket fogalmazták meg: a rendőrségen és ahonvédségen belül alakuljanak forradalmi tanácsok, szervezzék meg a fegyveresmunkásőrséget, emeljék 30 főre a megyei munkástanács intéző bizottságának 20fős létszámát, az ott a rendőrséget képviselő két biztos helyett válasszanak újakat,Gerencsér Miklós sajtó-, rádió- és tájékoztatási biztost váltsák le, „mert a szolnokirádióadó a valóságnak nem megfelelően tájékoztatja hallgatóit.” 65A munkásság és a diákok felfegyverzésének követelése Szolnokonmindvégig az egyik legfontosabb kérdés maradt, ehhez azonban a megyeimunkástanács és ezen belül különösen Kablay Lajos helyőrségparancsnoksemmiképpen sem akart hozzájárulni. Dancsi József, a megyei forradalmimunkástanács elnöke és Kablay alezredes folyamatos kapcsolatot tartott a szolnokiszovjet katonai alakulatok vezetőivel. Attól tartottak, hogy amennyiben a lakosságkezébe fegyver jut, fegyveres összetűzés alakulhat ki a szovjetekkel, vagy aszolnoki ÁVH-sokkal. Legfőbb törekvésük pedig éppen a vérontás elkerülése volt.Kablay Lajos, hogy az egyetemistákat és a munkásokat a fegyveres harckövetkezményeivel szembesítse, október 30-án 17 tagú küldöttséget vitt repülővelBudapestre. A küldöttség a Ferihegyi repülőtérről gépkocsival a Parlamenthezment, de csak dr. Fazekas Zoltán, Kocsár József és Bulyáki Ferenc szolnoki munkásjutott be az épületbe. Ő a folyosón megszólította Kádár Jánost, aki néhány sorosüzenetet küldött a szolnokiaknak, amelyben a rend helyreállítása és a munka63Uo.64Uo.65SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e.

megindítása érdekében összefogásra szólította fel őket. A rövid levelet Kádár NagyImrével is aláíratta. 66A budapesti útról Fazekas és Kocsár a szolnoki egyetemen még aznap estebeszámolt és Kocsár később Karcagon is tájékoztatót tartott a fővárosbantapasztaltakról. A küldöttség útjáról a Nép Lapja és a szolnoki rádió is részletesentudósított. A szolnoki egyetemisták a látottak és hallottak hatására hajlottak akompromisszumra. Beleegyeztek, hogy a fegyveres nemzetőrség tagjai csakkatonákkal és rendőrökkel közösen, hármas csoportokban járőrözhetnek. Azoktóber 30-án megalakult szolnoki nemzetőrség csak egyetemistákból, mintegy 30-35 főből állt. A munkások tömeges felfegyverzésére nem került sor amegyeszékhelyen. 67Október 31-én a forradalmi munkástanács határozatot hozott a megyeitanács végrehajtó bizottsága vezetőinek eltávolításáról és az osztályok élére is újvezetőket nevezett ki. A munkástanács jóváhagyta a megyei bíróság és a szolnokijárásbíróság elnökének leváltását, amiről az ügyészségen és a bíróságon alakultforradalmi tanács tagjai döntöttek. 68 A tanácsi és bírósági vezetők leváltásátelsősorban dr. Aszódi Imre, a munkástanács igazságügyi biztosa szorgalmazta. Akisgazdapárti Aszódi sokkal radikálisabb személyiségnek bizonyult, mint aforradalmi munkástanács tagjainak többsége. Az agilis és művelt jogász amunkástanácsban egyre inkább meghatározó szerephez jutott. Október 31-én,amikor az egyetemisták az ÁVH tagjainak letartóztatását követelték, amunkástanács az ő javaslatára hozott határozatot arról, hogy Szolnok megyében azÁVH állományának minden hivatásos tagját őrizetbe kell venni a legfőbbügyésztől kapott utasításnak megfelelően. 69November elejére a megyei munkástanácson belül az egyetemistákatképviselő dr. Fazekas Zoltán és Kocsár József, valamint az ugyancsak radikálisabbintézkedéseket szorgalmazó dr. Aszódi Imre és Jankovics Lajos intézőbizottságitagok befolyása érezhetően megnövekedett. Ugyanakkor a megyei pártbizottság,amely a testület megalakulásában kezdeményező szerepet játszott, a döntésekmeghozatalába nem kívánt közvetlenül beleavatkozni. A hatalmat gyakorlatilagmár október 26-án átruházta a forradalmi munkástanácsra, amelynek politikaivonalvezetésében érdemi radikalizálódás a belső erőviszonyok módosulásaellenére nem következett be.A forradalmi munkástanács működésével azonban nemcsak az egyetemistákvoltak elégedetlenek. 1957-ben tett vallomásában Lengyel János színészgittegyletnek nevezte a testületet tehetetlensége miatt. A munkástanács tagjai akommunista Gerencsér Miklós szerint sem csináltak egyebet, mint az egyetemistákköveteléseit tárgyalták és a megye különböző részeiből érkezett küldötteketfogadták. A küldöttségeket minden esetben arra figyelmeztették, hogy óvják megtelepülésükön a rendet, és mindaddig semmi lényeges intézkedést ne tegyenek,amíg az országban nem áll helyre a rend. 70 A megyei munkástanács igazánhatékony intézkedéseket Szolnok közellátásának, a gyárak működésénekbiztosítása, a vasútállomáson rekedt élőállat szállítmányok takarmányozása, majda vágóhídon történt feldolgozása és a Budapestre indított élelmiszerszállítás66SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 4. ő. e. Kádár János üzenetét 1969. október 30-án, Kádárszolnoki látogatásán felolvasták, természetesen Nagy Imre aláírásának elhallgatásával.67PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.; Interjú Kocsár Józseffel (a továbbiakban: Kocsár-interjú).Készítette Ferenczy Erika, 1992-ben. OHA, 373. sz. (a továbbiakban: 373.)68PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.69Uo.70SZML, XXV. 9/a. 1. f. 2. fcs. 1957. 3. ő. e.

megszervezése terén foganatosított. A szolnoki üzemek november 4-igfolyamatosan termeltek. Működésük csak ekkor állt le, rövid időre.A megyei forradalmi csúcsszerv és a vidéki forradalmi tanácsok kapcsolatáta telefonvonalak esetleges működése, a tömegközlekedés leállása és a szovjetcsapatok állandó vonulása is akadályozta. Ennek ellenére a vidéki küldöttségekmár október 27-én felkeresték Dancsi Józsefet, a megyei munkástanács elnökét, akiismertette velük a felállítandó forradalmi bizottságok, illetve tanácsok felépítését ésműködését, a megyei pártbizottság által jóváhagyott sémának megfelelően.Október 31-én néhány, a járási székhelyekről érkezett küldött részvételével tartottértekezleten Dancsi javasolta a tanácsi apparátus leépítését, de átfogó, az egészmegyében érvényesíthető koncepciót sem ő, sem a megyei forradalmi tanácsértelmiségi tagjai nem tudtak kidolgozni. Egy alkalommal Dancsi József felkeresettnéhány vidéki forradalmi tanácsot. Október 29-én gépkocsival Mezőtúrra,Törökszentmiklósra és Kuncsorbára utazott, ahol részt vett a helyi forradalmiszervek gyűlésein. Felszólalásaiban a kommunista funkcionáriusok leváltásáttámogatta, de a folyamatos termelés biztosítására, az ifjúság felfegyverzésénekmegakadályozására és a tsz vagyonának megőrzésére figyelmeztette a forradalmitanácsok tagjait. Törökszentmiklóson a kommunista funkcionáriusoknál lévőfegyverek összeszedéséről, Mezőtúron pedig a leváltott régi vezetők Szolnokraszállításáról is intézkedett. 71A megyei munkástanács ülésein többé-kevésbé rendszeresen csak a szolnokijárás községeinek küldöttei jelentek meg. Szolnok megye távolabbi részeire, aTiszafüredi járásban, Karcagon és a Jászságban lezajlott eseményekre a megyeimunkástanácsnak gyakorlatilag nem volt befolyása. Maga a testület – elnevezéseellenére – inkább tekinthető városi, mint megyei csúcsszervnek. A Szolnoki VárosiTanácson október 28-án alakult tíztagú forradalmi tanácsnak politikai hatáskörenem volt, csupán élelmezésügyi, lakásügyi, egészségügyi stb. kérdésekkelfoglalkozott. 72 Jászberénnyel, Szolnok megye második legnagyobb városával amegyei munkástanácsnak szinte alig volt kapcsolata, a szolnoki rádióJászberényből semmilyen hírt nem kapott. 73 A Jászság székhelye Szolnok helyettinkább a megyén kívül keresett kapcsolatokat. A jászberényi forradalmi bizottságoktóber 31-én határozatot hozott arról, hogy összeköttetést kell teremteni a BorsodMegyei Munkástanáccsal, Orendás Bélát, a városi forradalmi bizottság tagját pedigmegbízták, hogy vegye fel a kapcsolatot a főváros forradalmi tanácsával. 74November 2-án Imre Béla, a Jászberényi Járási és Városi Forradalmi Bizottságküldötte Szolnokon felkereste a megyei munkástanácsot, míg a bizottság két másiktagja Heves megyébe, Gyöngyösre utazott. Imre Béla látogatásán kívül Jászberényés a Szolnok megyei forradalmi vezetés között más személyes kapcsolat nem jöttlétre. 75 A Szolnoktól távoli Tiszafüred ugyancsak más megyékkel (Borsoddal ésHevessel) keresett összeköttetést.Történtek próbálkozások a vidék bevonására a megyei forradalmimunkástanács munkájába, de a tényleges együttműködés a rossz közlekedési ésközbiztonsági viszonyok, továbbá az idő rövidsége miatt nem alakulhatott ki.Abból a célból, hogy a Szolnok megyei forradalmi szervek működésétösszehangolják és ténylegesen is egységes irányítás alá helyezzék, a megyeimunkástanács november 6-ra tanácskozásra hívta meg a hét járás és hét városküldötteit. A közlemény értelmében minden járásnak és városnak két-két71PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.72ÁBTL, V-150376/.73SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.74SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e.75JÁROMI, 1995. 79. p.

megbízottat kellett volna a megyei forradalmi munkástanácsba delegálni, akik atestület teljes jogú tagjai lettek volna tanácskozási és szavazati joggal. A megyeimunkástanács intéző bizottságának mind a 20 tagja szolnoki lakos volt és csakfunkciójuk révén láttak el néhányan formálisan megyei hatáskört. 76 Az értekezletrea november 4-én bekövetkezett események miatt már nem kerülhetett sor.A megyei forradalmi munkástanács külső, megyén kívüli kapcsolatait isinkább a passzivitás jellemezte. A más megyékből érkezett meghívásokatelfogadták, csatlakoztak a győri és miskolci forradalmi központokhoz, Szolnokazonban november 4-ig semmilyen regionális szerepkört nem töltött be.November 1-jén Gerencsér Miklós telefonon beszélt Szigethy Attilával és amegyei forradalmi munkástanács nevében bejelentette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyékhez hasonlóan Szolnok is csatlakozik a DunántúliNemzeti Tanácshoz. Ugyancsak november 1-jén Mihala Ferenc, a Borsod MegyeiMunkástanács küldötte érkezett a Tisza-parti városba, hogy a megyeimunkástanács képviselőit Miskolcra hívja. Mihala kérésére Kocsár József ameghívást a Békés Megyei Forradalmi Tanácsnak is továbbította. November 2-ánSzolnokról Kocsár József és Jankovics Lajos gépkocsival Miskolcra utazott, aholrészt vettek Észak és Kelet-Magyarország Nemzeti Tanácsának alakuló ülésén. Azott hozott határozati javaslatot a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanácsnevében mindketten aláírták. 77 November 2-ra a Dunántúli Nemzeti Tanács akatonai és munkástanácsok küldötteit Győrbe hívta. Kocsár visszaemlékezéseszerint ő Győrben is járt, ahol megbeszélést folytatott Szigethy Attilával. 78A szolnoki rádió fennmaradt műsorborítékai két nemzetközi vonatkozású,helyi eseményről tartalmaznak adatokat. 1956. október 26-án távirat érkezett aszolnoki üzemmérnöki egyetemi karra a Drezdai Közlekedési Főiskoláról, amellyela szolnoki intézmény több éve állt szakmai kapcsolatban. A keletnémetegyetemisták szolidaritásukat fejezték ki az ellenforradalmi elemek ellen indítottharc iránt, amelyet információik szerint a szolnoki diákok folytattak. Adezinformáció sikerességét tükröző táviratra október 31-én a szolnokiak a rádióhullámain adtak önérzetes választ: „ezúton adjuk hírül nektek, német barátaink,hogy Magyarországon a magyar nép nem ellenforradalmi elemek ellen, hanem afüggetlen, szabad, demokratikus Magyarországért harcol”. Mivel a szolnokirádióállomás rövidhullámon külföldre propaganda műsorokat is sugárzott,elképzelhető, hogy az egyetemisták válasza eljutott az NDK rádióhallgatóihoz. 79Egy másik, Szolnokon leadott rádióhír arról tudósított, hogy november 3-ándélután egy lengyel, egy német és egy francia újságíró érkezett a Tisza-partivárosba. Az újságírók meggyőződtek arról, hogy Szolnokot szovjet alakulatokvették körül és a Kilián repülőtiszti iskola repülőterét is szovjet páncélosok tartjáksakkban. Hosszasan elbeszélgettek a megyei munkástanács tagjaival, akiktőltöbbek között megkérdezték, hogy milyen politikai elképzeléseik vannak a jövőrevonatkozóan. „A forradalmi munkástanács tagjai egyöntetűen azt a választ adták,hogy nem hajlandók letérni a szocializmus építésének útjáról, természetesen ateljes függetlenség és semlegesség keretei között.” 8076PML, XXV. 2/b. B. 1912/1956.77Uo.78Kocsár-interjú, OHA, 373.79SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 19. ő. e. 1956. október 31.80SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 19. ő. e. 1956. november 3.

Pártok, politikai és társadalmi szervezetek aforradalombanPártokMég a forradalom előtt az MDP megyei bizottsága utasította a HNF(Hazafias Népfront) Szolnok megyei szervezetét, hogy a volt koalíciós pártokvezetőit, akik lojálisak a fennálló politikai rendszerrel, vonják be megyei, járási,városi és községi szinten a népfront munkájába. Erről beszélt a már említett, 1956.szeptember 23-án megjelent Néplap-interjúban Dávid Ferenc, korábban Szolnokmegyei MDP első titkár, ekkor a HNF országos titkára. A forradalom idejénelőször a TTIT megyei szervezete foglalt nyíltan állást a többpártrendszer mellettaz október 27-én tartott kibővített elnökségi ülésén. 81 Október 29-re a népfrontösszehívta az FKgP, az SZDP, az NPP és az MDP képviselőit, pártonként 3-4személyt, ahol felszólították a volt koalíciós pártokat, hogy kezdjék megműködésüket. A megyei népfrontszervezet ezzel egy nappal megelőzte atöbbpártrendszer hivatalos engedélyezését. Az első lépést maga az MDP Szolnokmegyei vezetősége tette meg, amely már október 30-án elhatározta, hogy aKommunista Párt nevet veszi fel, ténylegesen azonban november 1-jén alakult újjáa párt mintegy 30 taggal Szolnokon. Az MSZMP elnevezést a budapesti példátóleltérően csak november 4-től kezdték használni a megyében. A többi pártújjászerveződése október 31-től kezdődött meg, de vidéken a pártalakulásokratöbbnyire csak november első napjaiban került sor. 82Az MDP funkcionáriusok a forradalmi tanácsok működésére egyre kevesebbbefolyást tudtak gyakorolni, de továbbra is rendkívül engedékenyek voltak. Amegyei pártbizottság székházát és a pártiskolát már október 28-30-a közöttkiürítették, november 3-án a megyei pártbizottság a városi pártbizottságépületében kezdte meg újra tevékenységét. Az így felszabaduló ingatlanokatlakások kialakítására ajánlották fel. Úgy tűnt, hogy együttműködésre törekszenekmind a forradalmi szervekkel, mind a volt koalíciós pártokkal. Kálmán István, akitnovember 1-jén az MKP Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökévé választottak,nyilvánosan is állást foglalt a többpártrendszer mellett. 83 Szolnok megyében akoalíciós pártok újjászervezése ugyan megindult, a pártok sok helységbenmegalakultak, de tényleges közéleti tevékenységre már nem jutott idejük.Szolnokon az MKP-n kívül az FKgP, az NPP utódja, a Petőfi Párt és végül az SZDPalakult újjá. 84 Karcagon ugyanez a négy párt, a Szolnoki járás községeiben:Kőtelken, Nagykörűben, Tiszaföldváron és Tószegen a Kisgazdapárt,Kunszentmártonban viszont csak a Kisgazdapárt alakult meg. Az Egerhezközelebb eső Tiszafüreden az FKgP és az SZDP mellett megkezdődött aBarankovics-féle Demokrata Néppárt újjászervezése is. A Jászságban általában aKisgazdapárt alakult újjá. 85Noha a Kisgazdapárt újjászervezése Szolnok megyében majdnem mindentelepülésen megindult, politikai tevékenységet a november 4-i szovjet katonaibeavatkozás miatt ez a párt sem tudott folytatni. Az FKgP helyi vezetői felléptek atéeszek és a tagosítások ellen, egyesek hangoztatták, hogy a magánbirtokokat 200kataszteri holdig vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak. 8681PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.82SZML, XXXV. 2/b. 61. f. 1. fcs. 1956. 10. ő. e.; ÁBTL, V-150376. 7. o.83ÁBTL, O-17713- 53. o.84Uo.85SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.; ÁBTL, O-17713. 69., 99. p.86ÁBTL, O-17713. 78. p.

A Szociáldemokrata Párt újjászervezése Szolnokon volt a legsikeresebb, aholjelentős számú kisiparos, kereskedő élt, és a koalíciós időszakban az értelmiségiekközül is sok tagja volt a pártnak. Közülük mintegy hatvan-hetvenen az ötvenesévekben is tartották a kapcsolatot, és rendszeresen összejöttek a szolnoki Tündecukrászdában. Egyes települések, mint a Szolnokhoz közeli Vezseny kivételével afalvakban a Szociáldemokrata Párt általában nem alakult újjá. A Petőfi PártKisújszálláson és a Nagykunság néhány községében alakult meg a forradalomnapjaiban. 87A forradalmi tanácsokban a koalíciós pártok tagjai közül nagyon sokanvállaltak szerepet. Az MDP megyei vezetői támogatták, hogy saját pártjuk tagjainkívül a kommunista rendszerrel nem konfrontálódó, általuk demokratikusmeggyőződésűeknek tartott szociáldemokraták, parasztpártiak és esetleg aKisgazdapárt volt balszárnyához tartozó személyek minél nagyobb számbankerüljenek be a forradalmi szervekbe. Szélsőjobboldali személyek csak elvétvekerültek be a forradalmi tanácsokba. Antiszemita jelenségek Szolnok megyébenelsősorban a Tiszántúlon: Kunhegyesen, Tiszabőn és egy esetben Szolnokonfordultak elő, 88 aminek oka a deportálások időszakára vezethető vissza. A Jászságzsidósága majdnem teljes egészében elpusztult, míg a tiszántúli és szolnoki zsidószármazású lakosok jó részét nem Auschwitzba, hanem Bécs környékéreszállították, ahol mezőgazdasági munkát végeztek és többségük túlélte avészkorszakot.Ifjúsági szervezetekA szolnoki egyetemi kar hallgatói és fiatal oktatói október 23-tól, amikor ahelyi MEFESZ-szervezetet megalakították, meghatározó szerepet töltöttek be amegyeszékhely forradalmi eseményeiben. Szolnokon ők voltak alegradikálisabbak, jelentős befolyást gyakoroltak a középiskolásokra és amunkásfiatalokra is. Az egyetemisták közreműködésével jött létre a VerseghyFerenc Gimnáziumban 1956. október 27-én a Magyar KözépiskolásokDiákszövetsége (MKDSZ), amely kimondta, hogy elszakadnak a DISZ-től és 15pontból álló követelést állítottak össze. Az MKDSZ-t ugyancsak megszervezték agépipari technikumban, majd az intézmény tanulói a diákszövetség kiépítésecéljából két-két társukat elküldték Mezőtúrra, Jászapátiba és más környezőtelepülések középiskoláiba. 891956. október 29-én Szolnokon Forradalmi Ifjúsági Szövetség (FISZ)elnevezéssel a MÁV Járműjavító és a MASZOLAJ fiatal munkásai is ifjúságiszervezetet alakítottak, melynek Medgyes Béla lett a titkára. Medgyes a többiüzemben is megszervezte a FISZ-t, lefoglalta a DISZ vagyontárgyait ésösszeállította a szervezet követeléseit. November 3-án a rendőrségen néhánykézifegyvert szerzett, amelyekkel felfegyverezte társait. 90Bár a diákok és az ifjúmunkások szervezkedése a megye többközépiskolájában és üzemében megkezdődött, önálló ifjúsági szövetség városiszinten csak Jászberényben jött létre. 91 A Jászság székvárosában tanítóképzőintézet, valamint középiskolák működtek és az üzemekben is sok fiatal dolgozott.87ÁBTL, O-17713 43-45. p.88ÁBTL, V-150376/1. 300. p.; SZML, XXV. 9/a. B. 385/1957., B. 583/1957.89ÁBTL, V-150376. 139-140. p.90ÁBTL, V-150376. 136. p.; SZML, XXV. 9/a. B. 899/1957.91A Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Technikum diákjai is megalakították a ForradalmiIfjúsági Szövetséget, ám ezt inkább iskolai, mint diákokat és más fiatalokat is összefogóvárosi szervezetnek lehet tekinteni. – SZML, XXV. 9/a. B. 334/1957.

Járomi József, a járási könyvtár vezetője és Erdész Sándor múzeumigazgatóoktóber utolsó napjaiban megkezdték a FISZ megszervezését. Számukra az ötleteta Szabad Európa Rádióban október 26-án elhangzott közlemény adta, amelyben afiatalokat felszólították, hogy vegyenek részt a Magyarország függetlenségéértfolyó harcban és vidéken is alakítsák meg a Szabadságharcos Forradalmi IfjúságiSzövetséget. 92 A november 1-jén Járomi József vezetésével Jászberénybenmegalakult szövetség 14 pontból álló követelést fogadott el, amelyet valószínűleg aJáromi által Budapestről hozott egyetemi pontok alapján állítottak össze. 93 A FISZ-ta jászberényi nemzetőrséghez hasonlóan felfegyverezték. Az ifjúság, akárcsak aszolnoki egyetem diákjai, a városi forradalmi bizottságtól radikálisabbintézkedéseket követelt, így az ávósok azonnali letartóztatását, a nemzetőrségfelfegyverzését a szovjet hadsereg elleni harc céljából. 94 A jászberényi fiatalokradikalizálódását fokozta, hogy november 1-jén az Egyetemi ForradalmiDiákbizottságtól 4 fős küldöttség érkezett a városba, akik november 4-igJászberényben maradtak, megbeszéléseket folytattak a tanítóképző diákjaival és azAprítógépgyár munkásaival, akikre lelkesítően hatottak a felfegyverzett ésmagabiztos pesti fiatalok. 95Egyházak, egyházi személyek a forradalombanAz egyházak befolyása a felekezetileg megosztott Szolnok megyébensohasem volt túlságosan jelentős. A megyében nem működött püspökség, vagymás egyházi központ, amelynek állásfoglalása a helyi eseményekre befolyástgyakorolhatott volna. A katolikus és református papok közül néhányanfelszólaltak ugyan a forradalmi gyűléseken, és egyeseket a forradalmi tanácsokbais beválasztottak, ez azonban inkább értelmiségi helyzetükkel éstájékozottságukkal függött össze, akik nem egyházuk képviseletében, hanemegyénileg vállaltak részt a forradalomban. Egyesek, mint a tiszakürti Tóth Dezső ésa tiszaigari Lovász Gerzson református lelkészek radikálisabb fellépésttanúsítottak. Sürgették a téeszek felosztását, a funkcionáriusok elbocsátását, vagy aközségi párttitkár letartóztatását. 96 Mások azonban, mint a nagyiváni AbaváriJános római katolikus plébános és a nagyrévi Ladányi Endre református lelkész azindulatok csillapítására és a funkcionáriusok személyi biztonságának megvédéséretörekedtek. Abavári a szovjet hősi emlékmű ledöntését is ellenezte, és mindvégigegyüttműködött a községi kommunista forradalmi tanáccsal, 1957-ben mégisbírósági eljárást indítottak ellene. 97A papok közül sokan ellenezték a szovjet emlékművek lerombolását, eztkegyeletsértésnek tekintették, mivel az emlékművek alatt többnyire szovjetkatonák földi maradványai nyugodtak. Kifejezetten egyházi követelést, az egyházivagyon visszaadását, a kötelező hitoktatás bevezetését stb. a forradalmi tanácsokbabeválasztott lelkészek nem hangoztattak. Szolnok megyében a forradalom idejénaktív szerepet vállalt egyházi személyek között több volt a református lelkész, minta katolikus plébános. A reformátusok radikálisabbak is voltak, mint a katolikusok.A majdnem kizárólag katolikus Jászságban a papok nem kapcsolódtak be aforradalmi eseményekbe, ezzel szemben a Tisza menti és néhány tiszántúliközségben aktív szerepet töltöttek be. 9892JÁROMI, 1995. 66. p.93Uo. 65., 70. p.94Uo. 74-75. p.95Uo. 73-76. p.96SZML, XXV. 9/a. B. 912/1957., B 276/1958.97SZML, SZMB., XXV. 9/a. B. 1/1958., B. 485/1958.98ÁBTL, V-150376. 8. p.

A református egyház papjai a helyi közéletben mindig aktívabb magatartásttanúsítottak, mint a szigorú katolikus hierarchiához igazodó plébánosok éskáplánok, akiknek a mozgásterét egyházmegyéjük püspökei és a katolikus egyházelőírásai szigorúan meghatározták. 99 A református lelkészek kevésbé voltakalárendelve püspöküknek, és inkább a világi személyekből álló helyipresbitériumhoz kellett igazodniuk. A presbitérium tagságát pedig többnyire atelepülés vagyonosabb lakosai, módosabb gazdák, kisiparosok és értelmiségiekalkották, akiket az ötvenes években az átlagosnál több megpróbáltatás ért.A forradalom hatása a megye termelőszövetkezeteireJóllehet Szolnok megye tiszántúli része az 1950-es évek első felében a tszszervezésmintaterületének számított, a téeszek működésében a zavarok talán mégaz országosan tapasztalt problémáknál is erőteljesebben jelentkeztek. 1956októberében a megyében 234 tsz-t és 129 tszcs-ét tartottak számon, 34 ezercsaláddal és 332 ezer kataszteri hold földterülettel. 100 Ezek közül 15 tsz-t az állandólopások és a vezetők alkalmatlansága miatt már október 23-a előttműködésképtelennek nyilvánított a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Egy1957 tavaszán összeállított jelentés szerint 60 tsz-t a mezőgazdasághoz nem értő,más területről odahelyezett elnökök irányítottak, akik közül a forradalom kitöréseután 35-öt eltávolítottak, de politikai elkötelezettségük miatt a többi téesz éléről isleváltottak 30 elnököt, noha ezek gyakorlattal és szakmai tudással rendelkeztek. 101A szövetkezetekből október végén, novemberben és decemberbentömegesen léptek ki. A középparasztok 58%-a elhagyta a gazdaságokat, míg aszegényparasztok, a bevitt földdel, állattulajdonnal nem rendelkezők és az 1945-ben földhözjuttatottak nagyobb része bent kívánt maradni. Általában azoknak aszövetkezeteknek a tagsága döntött a teljes feloszlás mellett, ahol a tagok többségétközépparasztok adták, s a nagyobb közös vagyon és a tagok termelési tapasztalataimiatt a szövetkezet sikeresebben gazdálkodott. Ám a rosszul működő tsz-ek közülis sok feloszlott. Nagyivánban és Tiszavárkonyban egészen különös helyzet alakultki. A tsz-tagok túlnyomó többségét egykori agrárproletárok, szegényparasztokalkották és ők kifejezetten ragaszkodtak a gazdaságok fenntartásához.Nagyivánban a 220 tagból mindössze ketten jelezték, hogy ki akarnak lépni, ésmint már említettük, fegyveres osztag szervezésével a forradalom kibontakozásátis megakadályozták a községben. 102A Jászságban viszonylag kevés tsz működött 1956 előtt, ám közülük csaknéhány, a Jászberényi járásban mindössze három oszlott fel. Feltűnően sokgazdaság bomlott fel a Törökszentmiklósi járásban – a 17-ből mindössze 4 maradtmeg –, ahol a középparasztságot tömegesen kényszerítették be a szövetkezetekbe,de feloszlott a tsz-városok, Karcag és Mezőtúr szövetkezeteinek többsége is. Ezutóbbiak működését az ötvenes évek elején nagyvonalúan nyújtott hitelek terhegátolta. A tagok az adósság nyomasztó súlyától akartak megszabadulni és ezért99Kivételek a katolikus egyház lelkészei között is előfordultak. Pl. Pávai Sándormesterszállási plébános részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében, Kenyeres Lajostiszavárkonyi plébánost, aki már a koalíciós időszakban is aktív szerepet vállalt a helyipolitikai életben, a községi forradalmi tanács tagjává választották. Az egyébként igenmérsékelt, mindig megegyezésre törekvő Kenyerest 1957-ben a karhatalmistákmeggyilkolták. – ÁBTL. V-150376/1. 384. p.; ÁBTL. V-150307. 206. p.100SZML, XXIII. 10. Szolnok Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, TermelőszövetkezetiOsztály, számnélküli iratok, 1956.101Uo. 1957.102Uo.

döntöttek a kilépés, illetve a feloszlatás mellett. Mivel a nagyfokú téeszesítés miatta megye tiszántúli részén a kilépők számára kevés tartalék földterület álltrendelkezésre, még ott is rákényszerültek a szövetkezet teljes feloszlatására, ahol atagság nagy része a tsz további fenntartását kívánta. 103Az 1956-os év utolsó negyedévében Szolnok megyében a 234 tsz-ből 124, a129 tszcs-ből 72 oszlott fel. Míg a tsz-ek 53%-a bomlott fel, a lazább szervezetiegységet képező termelőszövetkezeti csoportoknak csupán 42%-a. A felbomlásoktóber végén megkezdődött ugyan, de csak november 4. után teljesedett ki.November közepén a kádári rendbe még nem teljesen betört Tiszavidék címűmegyei lapban cikk jelent meg arról, hogy az 1956. évi tagosítás nem volttörvényes. Hatására a korábban betagosított földterületeken is több önkényesföldfoglalásra került sor. Abádszalókon a Lenin Tsz által telepített új gyümölcsöstfoglalták el az egyéni parasztok. Mezőtúron a városi tanács is támogatta, hogy atsz-ből kilépők saját földjeiket kapják vissza és a szövetkezetekben alakultbizottságok is így mérték a földet. 104 A szövetkezetek felbomlásának folyamatábana Kádár-kormány által november végén kibocsátott miniszteri rendelet gyökeresváltozást hozott, mivel kimondta, hogy csak állami tartalékföldből, a tsz szétszórtföldjeiből, vagy a tábla szélén kaphatnak földet a kilépők. A tsz teljes feloszlatásátcsupán akkor engedélyezik, ha a tagság egésze emellett döntött. Decemberben aszövetkezetek felbomlása megállt. 1957 januárjában pedig a már feloszlott tsz-ekegy része, kisebb földterületen ugyan, de újjáalakult. 105A tömeges visszalépés és a tsz-ek újraalakítása a 65/1956. F.M. és a 72/1956.FM.-PM. számú utasítások végrehajtásakor kezdődött meg. Ugyanis ajogszabályok értelmében a szövetkezetek vagyonhiányát a kivitt földterületeknagyságának arányában kiterhelték az önálló gazdálkodóvá vált parasztságra.Különösen szembetűnő 1957 januárjától a tsz-ek gyors újraalakulása és a tagoktömeges újrafelvétele Szolnok megye termelőszövetkezeti városaiban, ahol avagyonhiányt a hiteltartozások rendkívüli mértékben megnövelték. 106Az 1957. március 20-án tartott megyei tsz-elnöki értekezleten felolvasottjelentés hangsúlyozta, hogy a tsz szervezéshez „az utóbbi hónapokban jelentőssegítséget nyújtott a sajtó és a karhatalom is.” 107 A Tiszavidék hasábjain 1957januárjától a téeszesítést propagálták, amely azonban túlságosan nagy hatást alighagyakorolt a parasztságra. A falvakon végigportyázó karhatalmi osztagok mársokkal „eredményesebben” működtek. Kiemelték a tsz ellen agitáló személyeket,és látványos elhurcolásukkal, majd bántalmazásukkal az egész lakosságotmegfélemlítették.A parasztság egy része még a terror és az anyagi kényszerítő eszközökellenére sem kívánt a kolhoz típusú szövetkezetekbe visszalépni. 1957 elején sorraalakultak a kis taglétszámú, ágazati mezőgazdasági társulások Szolnok megyében,elsősorban a Tiszafüredi járásban. Áprilisban már 97 társulás működött: 43rizstermelő, 5 zöldség-, 4 szőlőtermelő, 29 méhészeti, 5 állattenyésztési és 11 egyébtársulás. Ezeket a mezőgazdasági szakcsoportokat, voltaképpeniszakszövetkezeteket az intenzívebb kultúrák szakismeret- és munkaigényességehívta életre. A tsz-ekkel szemben mégsem maradhattak fenn sokáig, mivel a helyipárt- és tanácsi vezetők mindent elkövettek elsorvasztásuk érdekében. 108103Uo. 1956.104Uo. 1957.105Uo.106Uo.107Uo.108Uo.

Fegyveres testületek a forradalombanÁVH és a rendőrségAz 1956 október 23-a előtti politikai fellazulás az államvédelem Szolnokmegyei tisztjeire sem maradt teljesen hatás nélkül. Az Irodalmi Újság cikkeit ők isolvasták, azokról beszélgettek, de az új jelenségekkel nem tudtak mit kezdeni, aközös megbeszéléseken valamennyien elítélően nyilatkoztak a sajtóban megjelentírásokról. 109 Október 22-én éjjel az ÁVH Szolnok megyei egységeit is riasztották ésösszetartást rendeltek el számukra. Szolnok megyében 1956-ban az ÁVHállományához 85 személy tartozott, akiknek mintegy a fele a megyeszékhelyen, atöbbiek a járási székhelyeken és a városokban lévő kirendeltségeken teljesítettekszolgálatot. Ebben az időszakban Szolnokon a megyei rendőr-főkapitányság(korabeli nevén a BM Szolnok Megyei Főosztálya) épületében, a második emeletenműködött az ÁVH megyei szerve.Október 23-án és 24-én az ÁVH helyi vezetői a megyei pártbizottságtólsemmilyen konkrét utasítást nem kaptak, de a velük egy épületben lévő rendőrségmagasabb beosztású tisztjeivel sem hangolták össze a tennivalókat. Október 25-énaz ÁVH a szolnoki tüntetők egyik legaktívabb tagját letartóztatta, őt azonban amegyei főügyész rövid kihallgatás után még az éjjel szabadon bocsátotta. Úgy tűnt,hogy az ÁVH szolgálataira a helyi hatalom nem tart igényt, ők pedig nem mertekönálló akcióra vállalkozni. 110 Az ÁVH helyi vezetőinek zavarodottságát jelzi, hogymásnap, október 26-án délután a megyei államvédelmi szerv képviseletében 3 tisztfelajánlotta szolgálataikat a forradalmi munkástanács alakuló ülésén. Amunkástanács tagjai határozottan visszautasították őket, miközben a megyeházaelőtt tüntető tömeg követelte, hogy az ávósok adják át fegyvereiket és hagyják el avárost. Az ÁVH tagjainak őrizetbe vételéről a megyei munkástanács október 31-éndöntött, a legfőbb ügyész rendelete alapján. 111 A rendőrség közreműködésével ahonvédség és az egyetemisták november 1-jére virradóan őrizetbe vették azávósokat Szolnokon. Letartóztatásukat november 1-jén és 2-án vidéken isvégrehajtották, s őket többnyire a helyi rendőrségi fogdákban őrizték. A szolnokiés kunszentmártoni ÁVH alkalmazottakat, mintegy 52 személyt a megyei börtönbeszállították. Közülük a nem operatív munkában foglalkoztatottakat november 3-ánhazaengedték. A többieket a megyei főügyész nyilatkozata szerint hadifoglyoknaktekintették, akiknek ügyét később vizsgálták volna ki. A letartóztatott ávósokatnovember 4-i kiszabadulásukig Szolnok megyében semmiféle bántalmazás nemérte. Őrizetbe vételük inkább személyes biztonságukat és védelmüket szolgálta anépharaggal szemben. 112A rendőrség vezetői a szolnoki forradalmi munkástanáccsal már október 26-tól együttműködtek. A testületbe Palásti Gyula és Pala (Derbál) Lajos őrnagyokatrendőrségi biztosokként választották be. Palásti, a BM megyei főosztályának tisztjeillegális kommunista múlttal rendelkezett és a szolnoki munkások körébenrendkívüli népszerűségnek örvendett. Az ugyancsak munkásmozgalmi múltjárólismert Pala Lajos a Szolnoki Városi Rendőrkapitányság tisztje volt 1956-ban.Mindketten maradéktalanul végrehajtották a megyei munkástanács rendelkezéseités a rendőrséget erélyesen irányították, fenntartva Szolnokon az élet- ésvagyonbiztonságot. A munkástanács október 27-én a BM megyei főosztályavezetőjévé a leváltott Nagy István alezredes helyére Palásti őrnagyot nevezte ki.109SZML, XXXV. 1. f. 2.. fcs. 1957. 26. ő. e.110Uo.111SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.112SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.; PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.

Palásti és Pala a forradalmi munkástanács utasítására beszedették afunkcionáriusok önvédelmi fegyvereit és az általuk vezetett rendőrségközreműködött az ÁVH tagjainak letartóztatásában. Kezdeményező szerepetazonban a megyei munkástanácson belül egyikük sem vállalt. 113Október 30-án a BM megyei főosztályán belül Forradalmi Munkás Bizottságalakult Olasz Ferenc százados vezetésével. Olasz százados és még néhány szolnokirendőrtiszt 1948-ig az SZDP tagja volt, akik a koalíciós pártok újjászervezésekorfelvetették, hogy a rendőrségen belül is meg kellene alakítani a SzociáldemokrataPártot, de erre a november 4-i szovjet beavatkozás miatt már nem került sor. Aforradalom idején több, a kommunista hatalomátvétel után leszerelt, szakmailagkiemelkedő volt tisztet is visszavettek a rendőrség állományába, akiknek szolgálativiszonya november 4-e után ismét megszűnt. 114Szolnok megyében a rendőrség vidéken is a forradalmi szervek mellé állt. Akompromittált vezetőket menesztették, helyükre alacsonyabb beosztású tiszteketállítottak. Karcagon október 27-én Lakatos László főhadnagyot az ún. HonvédelmiBizottmány tagjává, november 1-jén Prohászka Károly főhadnagyot pedig a városirendőrkapitányság vezetőjévé nevezték ki. Olasz Ferenc százados, a BM SzolnokMegyei Főosztályán alakult Forradalmi Munkás Bizottság vezetőjének utasításáranovember 1-jén Karcagon is végrehajtották az ÁVH tagjainak letartóztatását. 115A városokban és a járási székhelyeken többnyire a rendőrség engedélyévelés ellenőrzésével osztották ki a fegyvereket az október végén szerveződőnemzetőrségeknek. Fegyveres szolgálatot a nemzetőrök általában csak rendőrökkel– és ahol honvédség állomásozott, ott katonákkal – együtt láttak el. A falvak egyrészében a rendőrség ellenőrzése nélkül MÖHOSZ-fegyverek, kispuskák,vadászpuskák, a funkcionáriusoktól elvett pisztolyok és az átkutatottpártházakban talált fegyverek kerültek kisebb mennyiségben a nemzetőrök, alakosság, elsősorban a fiatalok kezébe. Jászberényben a honvédség a helyirendőrkapitányság bevonása nélkül juttatott nagyobb mennyiségű fegyvert afiataloknak.Honvédség1956-ban Szolnok megyében Jászberényben, Karcagon, Kunmadarason,Mezőtúron és Szolnokon állomásoztak honvédalakulatok. A megyeszékhelyen aKilián György Repülőtiszti Hajózó Iskolához repülőtér is tartozott. Ugyancsak atisztiiskola alárendeltségében működött a kunmadarasi repülőtér, ahol a MagyarNéphadsereg sugárhajtású gépekkel felszerelt elitegysége teljesített szolgálatot.Szolnokon a tisztiiskola és a repülőtér állományával együtt négy honvédségialakulat (légvédelmi tüzér, aknavető tüzér és utász), Jászberényben egy tüzérezred,Karcagon egy páncéltörő tüzérosztály, Mezőtúron egy harckocsi és rohamlövegezred állomásozott. Szovjet egységek csak Szolnokon és Jászberénybentartózkodtak, Szolnokon a tiszai hídfő miatt nagyobb számban, itt két volt magyarlaktanyát is lefoglaltak.A magyar katonai alakulatok viszonyát a helyi forradalmi eseményekheztöbbnyire a parancsnokok személye határozta meg, akik egyéniségükben éspolitikai nézeteikben meglehetősen különböztek egymástól. A szolnoki helyőrségélén Kablay Lajos alezredes, a Kilián György Repülőtiszti Hajózó Iskolaparancsnoka állt, aki honvédelmi biztosként kezdettől meghatározó szerepet töltött113HL, XI. 1. Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma (Katf.) 724/1958.114ÁBTL, V-150376. 156 p.; SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 27. ő. e.115ÁBTL, V-150376. 259. p.; FILEP, 1997. 17. p.

e a megyei munkástanácsban. Kablay Ludovika Akadémiát végzett, rendkívül jólképzett repülőtiszt volt, aki mindig tartózkodott a nyílt politikai állásfoglalástól.Dancsi Józsefet, a megyei munkástanács elnökét támogatva mindig igyekezettmérséklően fellépni. A felsőbb honvédelmi utasításokat és parancsokatvégrehajtotta. Műveltsége, rendkívül szívélyes modora, diplomatikus, de mégisszuggesztív fellépése révén az egyetemistákat és a munkásokat a radikálisabblépésektől távol tudta tartani.Kablay az Országos Légierő Parancsnokságtól kapott utasítás szerintfelderítő repülésekkel figyeltette a 4-es főúton, Nyíregyháza–Csap térségében zajlószovjet csapatmozgásokat, és ezekről jelentést tett feletteseinek 116 . Október 30-án aHonvédelmi Minisztériumból érkezett utasításnak megfelelően Szolnokon ismegalakult a Forradalmi Katonai Tanács, melynek Kablay alezredes lett az elnöke.November 1-jén a megyei munkástanács utasítására megbízta Szathmári Józsefszázadost, a légvédelmi tüzérlaktanya parancsnokát, hogy dolgozza ki Szolnokkörkörös védelmi tervét. A terv mégsem készült el, mivel felmérték, hogyértelmetlen és kilátástalan a védekezés a szovjet túlerővel szemben. Szathmáricsupán a repülőtér és a légvédelmi tüzérlaktanya körül állíttatott fel néhány üteget,de november 3-án ezeket is bevonatta. 117 Ennek ellenére november 4-én hajnalbanszovjet páncélos egységek megtámadták a szolnoki légvédelmi tüzér- és aknavetőtüzérlaktanyát. Az akciónak két halálos és öt sebesült áldozata lett, noha a magyarkatonák nem is viszonozták a szovjet sorozatokat. 118Noha Kablay – akinek az utókor emléktáblát állított és akiről teret neveztekel – a szolnoki helyőrség vezetését mindvégig szilárdan kezében tartotta, a fiataltisztek a radikálisabb lépésektől sem riadtak vissza. Október 31-én a repülőtisztiiskolán külön, 15 tagú Forradalmi Katonai Tanács alakult, amely a politikaitiszteket elmozdította állásukból és a tanács utasítására november 1-je körül aMartfű térségében felvonuló szovjet alakulatokat orosz nyelvű rádióüzenetbenszólították fel, hogy ne lőjenek a magyarokra. 119 A kunmadarasi repülőtér tisztjei aszolnoki katonai vezetőkkel ellentétben a helyi forradalmi eseményekkezdeményezőivé váltak. A repülőtisztek a többi fegyvernemnél szolgálóknáláltalában iskolázottabbak és a politikai kérdésekben is tájékozottabbak voltak.Október 27-én, amikor Karcagról, a forradalmi nagygyűlés után küldöttség kerestefel a közeli repülőteret, Hagymási Jenő százados, a repülőezred parancsnokabiztosította őket teljes támogatásukról. A repülőtéren kilenc tagú katonaiforradalmi tanácsot alakítottak meg. Hagymási ezután parancsot adott tisztjeinek,hogy menjenek Kunmadarasra, valamint a Kunhegyesi és a Tiszafüredi járásközségeibe, segítsék a tömeggyűlések és tüntetések szervezését, a forradalmitanácsok megalakulását. A repülőtisztek fellépése bátorítólag hatott a falvaklakosságára és hozzájárult ahhoz, hogy Szolnok megye tiszántúli részén nagyobbtömegek, radikálisabb követelésekkel vettek részt a forradalmimegmozdulásokban. A Kunhegyesi és a Tiszafüredi járásban a párt- és államifunkcionáriusokat többnyire leváltották és október végén a forradalmi tanácsokújraválasztásával a kommunista tagokat jórészt kiszorították. 120A kunmadarasi repülőtér hivatásos állományának nagy része részt vett aforradalmi akciókban. Átkutatták a pártházakat, lefoglalták a funkcionáriusokfegyvereit, felszólaltak a népgyűléseken és a községi forradalmi tanácsok ülésein.116HL, XI. 22/a. B. 716/1957.117Uo.118HL, XI. 22/a. 716/1957.; SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.; HEGEDŰS B. András(főszerk.): 1956. Kézikönyve. I. köt. Kronológia, Budapest, 1956-os Intézet, 1996, 211. p.119HL, XI. 22/a. 716/1957.; ÁBTL, 150376., 143-146. p.120SZML, XXXV. 61 f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.; ÁBTL, 150376. 147-148. p.

A szolnoki helyőrség vezető beosztású tisztjeivel ellentétben, akik elsősorban aHonvédelmi Minisztériumból és a felsőbb katonai parancsnokságoktól érkezettutasításokat hajtották végre, a kunmadarasiak kezdeményező és mindvégigtevékeny résztvevői voltak az eseményeknek.Karcagon Antal József százados, a tüzérlaktanya parancsnoka és Szűcs Lajosszázados, a városi kiegészítő parancsnokság vezetője részt vállalt az október 27-énmegalakult városi forradalmi tanács munkájában, szerepük azonban korántsemvolt annyira radikális, mint a kunmadarasi repülőtiszteké. Karcagon a forradalmitanács mellett még ugyanezen a napon a két helyi, vezető beosztású honvédtiszt, akunmadarasi repülőtér parancsnoka, a városi rendőrkapitányság vezetője éshárom volt katonatiszt Honvédelmi Bizottmányt szerveztek, amelynek céljaelsődlegesen a rend fenntartása és egy esetleges szovjetellenes provokációmegakadályozása volt, melyet a 4-es főúton vonuló csapatok a városon toroltakvolna meg. 121 A karcagi honvédség október 29-ig a városi pártbizottság védelmét isbiztosította, a pártfunkcionáriusoknak önvédelmi fegyvereket utaltak ki.Ugyanakkor Antal százados a tüzéralakulat párttitkárának és klubvezetőjénekfegyverét a laktanya többi tisztjének követelésére bevonatta és a rendőrséggelegyütt részt vett az ávósok letartóztatásában is. 122A megye legütőképesebb honvédalakulatánál, a Mezőtúri Páncélos ésRohamlöveg Ezrednél egészen másfajta események játszódtak le. Dropán Ferencőrnagy, az egység parancsnoka megpróbált szembehelyezkedni a városbanbekövetkező forradalmi változásokkal. Október 28-án 40-50 fős csoport vonult alaktanya elé, hogy fegyvert kérjen a szerveződő nemzetőrség részére. Dropán nemtárgyalt velük, és levegőbe adott lövésekkel zavarta szét a tüntetőket. 123 A leváltottmezőtúri rendőrkapitányt néhány más funkcionáriussal együtt befogadta és alaktanyában a védelme alá helyezte, amivel nehéz helyzetbe hozta a városiforradalmi tanács tagjait, akik attól tartottak, hogy a régi rend hívei a honvédségfegyveres támogatásával visszafoglalhatják pozíciójukat és leszámolhatnakellenfeleikkel. Dropán plakátokat nyomatott és ragasztatott ki a városban,amelyeken gyülekezési, és este 6-tól reggel 6 óráig teljes kijárási tilalmat rendelt el.Október 29-én röplapokon adta tudtul, hogy a rend fenntartása a honvédalakulatkötelessége, a párttitkárok foglalják el régi helyeiket, a városi tanács épületébepedig tanácsi dolgozókon kívül csak különleges meghatalmazással ellátottszemélyek léphetnek be. 124A mezőtúri laktanyaparancsnok által terjesztett nyomtatványok szövege ateljes visszarendezés szándékát mutatta. A katonai parancsnok a már két napjaműködő városi forradalmi tanácsról egyszerűen nem vett tudomást. Dropánőrnagy meggyőzéséért a kunmadarasi és karcagi honvédtisztek indítottakakciókat. Szűcs Lajos százados, a Karcagi Kiegészítő Parancsnokság vezetőjegépkocsival Mezőtúrra utazott, de Dropán nem engedte be a laktanyába, és amikorvisszaindult, a mezőtúri helyőrség katonái az autó után lőttek. Ezután Hagymásiszázados, a kunmadarasi parancsnok javaslatára a karcagi nyomdábanröpcédulákat nyomattak az alábbi szöveggel: „Honvédek! Ha szeretitek apátokat,anyátokat, nem tűritek meg parancsnokotokat magatok között, aki a népellensége.” A röpcédulákat repülőgépről leszórták a mezőtúri laktanya fölött. BárDropán helyzetét ezzel a laktanyán belül nem sikerült megrendíteni, a városbanzajló eseményekbe ő sem mert fegyveres erővel beavatkozni. Mezőtúrról rövidesenhárom tagú tiszti küldöttség érkezett Karcagra, akik tiltakoztak a parancsnokuk121SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.122Uo.123SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 3. ő. e.124BERKI Mihály: Hadsereg vezetés nélkül. Bp., Magyar Média, 1989, 93. p.

leváltására felszólító röpcédula ellen és bizonygatták, hogy a katonák szeretikDropán őrnagyot. Amennyiben ez nem így lenne, elküldték volna a laktanyából. 125Mivel a szovjet csapatok beáramlása felerősödött, november 2-án a karcagi,kunmadarasi és szolnoki alakulatok vezető beosztású tisztjei megbeszéléstfolytattak a katonai ellenállás lehetőségéről. Hagymási Jenő százados javasolta,hogy a térség honvédalakulatait, amelyek a tüzérség, légierő és harckocsi egységekrévén elég jelentősnek tűntek, vonják össze Karcag–Kunmadaras térségében, a 4-esfőút közelében. Ehhez azonban meg kellett volna nyerni Dropán Ferenc őrnagytámogatását. Hagymási Antal századost és Szűcs századost, a karcagi katonaivezetőket még aznap Mezőtúrra küldte azzal az üzenettel, hogy a mezőtúrihelyőrség katonái teljes felszerelésükkel és tankjaikkal települjenek át akunmadarasi repülőtérre. Az elgondolás szerint ebbe a tiszántúli hadseregbetartoztak volna Szolnok, Mezőtúr, Karcag, Debrecen és Kunmadarashonvédalakulatai. A szolnoki küldöttek parancsnoknak Kablay alezredestjavasolták, de szóba került Csorba alezredes, a debreceni helyőrségparancsnokának neve is. Dropán őrnagy fogadta ugyan Antal és Szűcsszázadosokat, az előtte vázolt tervért azonban aligha lelkesedett. 126 Mivelnovember 3-ra a szolnoki katonai repülőteret körülvették a szovjet tankok, amagyar egységek összevonásának nem volt többé realitása. Bár Antal százados, akarcagi helyőrség parancsnoka ezen a napon több száz kézifegyvert hozatottDebrecenből Karcagra, azokat a nemzetőrség között mégsem osztatta szét, mivelaz ellenállást már ő is értelmetlennek tartotta. A szovjet beavatkozás a magyarkatonai vezetők közül sokakat nem ért váratlanul. Erre utal Antal József századoskijelentése, melyet a Karcagi Honvédelmi Bizottmány november 3-i ülésén tett.Kifejtette, hogy a szovjet fegyveres erőkre támaszkodva új kormány fog létesülni,mert tűrhetetlen állapot, hogy az országban egymástól független intézkedések,kormányok (sic!) és rádiók vannak. Jóslatnak tűnő szavait a HonvédelmiBizottmány tagjai, köztük elsősorban Hagymási Jenő százados – ekkor még –képtelenségnek tartották. 127November 4-én reggel a szovjet támadás kezdete után a karcagitüzérlaktanya forradalmi katonai tanácsának tagjai a harc felvétele mellett foglaltakállást. Antal százados azonban az ütegeket a várostól északra vezényelte ki,nehogy a 4-es főút mellett lévő laktanyából tüzeljenek a megszállókra, vagyamennyiben a szovjetek támadnak, a legénységet és az ágyúkat ne semmisítsékmeg. Egy üteget a vágóhíd mellé, a főútvonal közelébe küldtek arra az esetre, hafelsőbb utasítás érkezik a harc felvételére. 128A szolnoki és a tiszántúli honvédalakulatoktól teljesen függetlenül ésegészen másként alakult a jászberényi tüzérezred, s vele együtt Jászberény sorsa. Avárosban viszonylag jelentős létszámú honvédség állomásozott, mivel nemcsaklaktanyával, hanem hadiipari üzemekkel is rendelkezett a település, ahol műszakitisztek és őrszemélyzet teljesített szolgálatot. A honvédtisztek a helyi forradalmieseményekben mindvégig kezdeményező szerepet játszottak. Október 27-énSomogyi Jenő századost, megbízott laktanyaparancsnokot választották meg aJászberényi Munkás Paraszt és Katonatanács elnökének, akit azonban október 31-re virradóan egységével együtt Budapestre vezényeltek. A forradalmi tanács újelnöke, Potemkin Károly, helyettese Torma Ferenc honvédszázados lett. Tormaazonnal megkezdte a lakosság felfegyverzését. November 1-jén Potemkin Károlyés dr. Altordai Sándor, a nemzetőrség vezetője a helyi szovjet laktanya125SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.126Uo.127Uo.128HL, XXV. 2/b. B. 676/1957.; SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.

parancsnokával megegyezett ugyan, hogy egymásra nem nyitnak tüzet, és aforradalmi bizottság biztosítja a szovjet katonák élelmezését, azonban mégugyanezen a napon további 150 kézifegyvert osztottak ki a nemzetőrség részére.November 2-án a Budapestre vonult honvédség helyett pótezred felállításáróldöntöttek, melynek felfegyverzésére a honvédtisztek 300 géppisztolyt hoztak atápiószecsői fegyverraktárból. 129A fegyverekkel nemcsak a nemzetőrség, hanem a november 1-jénmegalakult FISZ tagjait is felfegyverezték, akik a honvédségtől és a rendőrségtőlfüggetlenül, fegyveresen járták a várost. A felfegyverzett fiatalokat, mintegy 240személyt, november 3-án délután Járomi József, a FISZ elnöke ünnepélyes keretekközött feleskette, hogy a haza függetlenségéért és szabadságáért az utolsó cseppvérükig harcolni fognak. 130 Jászberényben gyakorlatilag mindenki fegyverhezjutott, és a környező községeknek is nagyobb számú géppisztolyt, puskátjuttattak. 131 Másnap, november 4-én délelőtt Országh István honvéd főhadnagy afiataloknak fegyverismereti kiképzést tartott a városháza udvarán. A Jászberénymellett állomásozó szovjet alakulat ekkor még nem vonult be a városba. Avárosban elterjedt szóbeszéd szerint a szovjet laktanya parancsnoka, egy őrnagy atámadásra vonatkozó parancsot nem hajtotta végre, és ezért még aznapagyonlőtték. Ezt semmilyen írásos forrás nem erősíti meg, noha a szovjetparancsnok leváltása valószínűsíthető, mivel november 4-én már más tiszt állt ajászberényi alakulat élén, mint akivel három nappal korábban a Potemkin Károly,dr. Altordai Sándor nemzetőrparancsnok tárgyalt.November 4-én az Aprítógépgyár és a Fémnyomó és Lemezárugyár elétarackokat vontattak. Dr. Altordai pedig utasítást adott a rendőröknek és anemzetőröknek, hogy viszonozzák a tüzet, ha a szovjet csapatok támadnak. 132 Úgytűnt, hogy Jászberényben szinte mindenki, honvédek, diákok és a civil lakosságnagy része készülődik az ellenállásra. „A cél az volt, hogy a hatalomra került NagyImre kormányt, amely a semlegességet kimondta, és a szovjet csapatok kivonásátkövetelte, védjük, mert ezzel a Forradalmi Tanács és az Ifjúság is egyetértett. Azadott helyzetben a felfegyverzés kimondottan a szovjetek ellen irányult, mertakkor a sajtóból és más tájékozódási lehetőségekből úgy alakult a helyzet, hogy ahonvédség Nagy Imre mellé állt. 133A civilek lefegyverzése azonban már november 4-én megkezdődött, ugyanisVarga Ferenc őrnagy, a Jászberényi Tüzérezred Budapestről visszatértparancsnoka nem vállalta a fegyveres harc vezetését. Az ellenállásértelmetlenségéről meggyőzte a forradalmi bizottság tagjait és a FISZ vezetőjét,mire Potemkin Károly és Járomi József utasították a nemzetőröket és az ifjúságiszövetség tagjait, hogy adják le fegyvereiket. 134 Noha délutánra a géppisztolyok éspuskák begyűjtése megtörtént, az üzemek elől bevontatták az ágyúkat, sokkézifegyver maradt a fiatalok és a nemzetőrök birtokában.A szovjet csapatok csupán délután 4 óra körül vonultak be a városba. 135 Afőtéren 16 óra 30 és 16 óra 45 között tűzharc tört ki, melynek során hat jászberényilakos és két szovjet katona életét vesztette. A magyar halottak közül négyen a FISZ129HL, XXV. 2/b. B. 447/1957.130JÁROMI, 1995. 101. p.131Uo. 115.132Uo. 123. p.; HL, XXV. 2/b. B. 447/1957.133JÁROMI, 1995. 96-97. p.134HL, XXV. 2/b. B. 447/1957.135A városban elterjedt szóbeszéd szerint a jászberényi szovjet laktanya parancsnokátfelettesei kivégeztették, mivel a kiadott parancs szerint már november 4-én hajnalban elkellett volna foglalni egységével a fontosabb objektumokat.

tagjai közé tartoztak és valószínűleg fegyverrel is rendelkeztek. Ketten vétlenpolgári áldozatok voltak, egyikőjük egy tizenkét éves gyermek, a másik egy fiatallány, akik véletlenül tartózkodtak a főtéren. A jászberényi kórházba tizennyolcmagyar sérültet szállítottak be lőtt sebekkel. A szovjet katonák közül hatanszenvedtek könnyebb sérülést a jászberényi szovjet alakulat parancsnokánakközlése szerint. 136 A szovjet főhadnagy jelentésében azt állította, hogy a lövöldözésta magyarok kezdték, 137 és az 1957-ben lefolytatott hadbírósági eljárás során avádlottak is ezt vallották. A peranyag adatai szerint a városi tanácsháza előttőrszolgálatot teljesítő két fiatal rálőtt az egyik gépkocsiból kiszálló szovjet tisztre,mire az oroszok golyózáporral árasztották el a teret. 138 A nemzetőrök viszonozták atüzet és közel egy órán át tartott a lövöldözés. 139 A Szolnok megyei ötvenhatoseseményekről készített belügyi jelentés egy ismeretlen nemzetőrről és egy lengyelállampolgárról tesz említést, akik a bevonuló szovjet katonákra tüzet nyitottak. Eza forrás három szovjet halottat és tíz sebesültet említ. 140A jászberényi tűzharc egyes részletei mindmáig nem tisztázottak.Közrejátszik ebben, hogy a hasonló esetektől eltérően nem követte súlyosmegtorlás. A Budapesti Katonai Bíróság és a Pest Megyei Bíróság NépbíróságiTanácsa által lefolytatott eljárás után a jászberényi forradalmi eseményekrésztvevőit 1-5 évi börtönbüntetésre ítélték. Gyilkossági kísérletért, vagyemberölésért, aminek általában a szovjet katonák ellen folytatott, halálosáldozatokat követelő fegyveres harcot minősítették, senkit sem marasztaltak el. 141Kevésbé ismert, hogy Jászberényben november 4-én délután, mintegy egyórával a szovjet katonákkal vívott tűzharc után újabb lövöldözésre került sor. ARákóczi Akadémia tagjai, a kommunista rendszerhez hű honvédtisztek egy teherésegy személygépkocsival haladtak át a városon, hogy Békéscsabán, Orosházán ésSzarvason elfoglalják szolgálati helyüket. A rendőrség előtt valakigéppisztolysorozatot adott le a gépkocsira, amelynek következtében a hátul ülőkmegsebesültek. A tisztek később a karhatalom tagjai lettek. 142November 4-én fegyveres ellenállásra Szolnok megyében Jászberényen kívülcsupán Törökszentmiklóson került sor, ahol az átvonuló 80. ejtőernyős deszantezredre rálőttek, mire a szovjet katonák negyedóráig tartó lövöldözésbe kezdtek.Egy vétlen asszony halálosan megsebesült, amikor egy utcán rekedt kisgyermeketakart biztonságba helyezni. A szovjet katonák közül oroszországi levéltári forrásokszerint egy katona elesett és öten megsebesültek. A lövöldözést kezdeményezőkszemélye nem ismert. 143Adatok a Kádár-kormány szolnoki tartózkodásárólA Kádár-kormány megalakulásának körülményeit és az 1956. november 4-6között lejátszódott szolnoki események egyes részleteit mindmáig homály fedi.Erre vonatkozó egykorú iratanyag magyarországi levéltárakból eddig nem kerültelő. A hozzáférhetővé vált és megjelentetett orosz levéltári források pedig csupánKádár János, Münnich Ferenc és Bata István november 2-3-i moszkvai136JÁROMI, 1995. 138-140. p.137JÁROMI, 1995. 127., 139. p.138HL, XI. 22/a. B. 447/1957.139SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.140ÁBTL, V-150376/1. 406. p.141HL, XI. 22/a. B. 447/1957.; PML, XXV. 2/b. B. 1911/1957.142JÁROMI, 1995. 135. p.143SZML, XXIII. 4. 460/1962.; GYÖRKEI Jenő – HORVÁTH Miklós (szerk.): Szovjet katonaiintervenció, 1956. Bp., Argumentum Kiadó, 1996. 154. p.

tartózkodásáról, illetve tárgyalásairól tartalmaznak adatokat. Ezért csak ApróAntal, Marosán György és néhány szolnoki funkcionárius visszaemlékezésére,továbbá a rendszerváltás után a helyi újságokban megjelent riportokratámaszkodhatunk. A visszaemlékezések az eredeti dokumentumokat csak részbenpótolhatják, pontatlanságuk a nevek és időpontok vonatkozásában különösenszembetűnő. 1989 előtt a riportalanyok többsége szándékosan torzítva, a magaszerepét kiemelve és a Kádár-rendszer iránti hűségét bizonygatva mondta elemlékeit, miközben elhallgatta, hogy 1956. november 4-ig esetleg ő is részese volt aforradalmi eseményeknek és csak félelemből vagy számításból állt az új hatalommellé. 144Az 1989 előtt nyilvánosságra került emlékezések szerint Kádár János már1956. november 3-án megérkezett Szolnokra. 1990-ben a Hét című tévéműsorban iselhangzott, hogy november 3-án délután 4 óra körül három katonai helikopterereszkedett le a Vörös Csillag úti szovjet laktanya udvarára, amelyek egyikevalószínűleg Kádárt és Münnicht szállította. Az adatközlő, Szekeres László, voltvárosi párttitkár szerint Mikojan, Szuszlov és Brezsnyev is Szolnokon tartózkodottebben az időben. 145 A szolnoki magyar katonai repülőtéren szolgálatot teljesítőtisztek az 1990-91-ben készült riportokban ezzel szemben azt állították, hogy 1956.november 3-án délután nem történt ismeretlen berepülés a város légterébe. Kádárés Münnich nem is érkezhetett ezen a napon Szolnokra, mivel Moszkvából csupánnovember 4-én, magyar idő szerint hajnali 5-6 óra között indulhattak el. 146 MarosánGyörgy november 5-én délután 3 órakor Tökölről érkezett repülőgéppel Szolnokraés ugyanezen a napon, este jött meg Kossa István, aki a forradalom alattCsehszlovákiába menekült. 147A rádió november 4-én hajnali 4 óra 5 perckor Münnich Ferenc nyilatkozatátközölte „Nyílt levél a magyar dolgozó néphez” címmel, majd 5 órakor „Figyelem!Figyelem! Kádár János elvtárs beszél” bejelentés után a munkás-paraszt kormánymegalakulását közlő Kádár-beszédet sugározták. 148 Kádár János beszédétnovember 4-én többször megismételték és lejátszottak egy nyilatkozatot is akormány megalakulásáról, amelyet november 3-án 20 órakor Ungváron olvastattakszalagra Sándor László kárpátaljai magyar rádiós újságíróval. 149 A Kádárproklamációta külföldi megfigyelő állomások is vették, noha a Szolnoki144A nyomtatásban meg nem jelent visszaemlékezések teljes közlése személyiségi jogikorlátokba ütközik. A riportalanyok többsége már elhunyt. Leszármazottaik és a még élőszemélyek valószínűleg nem vállalnák az 1989 előtt készült interjúk nyilvánosságrahozatalát. Ezek egyébként sem tartalmaznak alapvetően új, eddig ismeretlen információkat,mivel Kádár és Münnich szolnoki tartózkodásuk idején nem tartottak folyamatoskapcsolatot a helyi funkcionáriusokkal. A kormány megalakulásának körülményeiről aszovjet katonai és pártvezetéshez fűződő viszonyukról semmit sem közöltek velük. Azegymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből az alábbiakban csupán olyan eseményeketismertetünk, melyekre többen, közel azonos módon emlékeznek. Jóval megbízhatóbbak éssok konkrét adatot tartalmaznak az 1989-1993 között publikált interjúk, amelyeket TiszaiLajos újságíró gyűjtött össze és jelentetett meg a Szolnok Megyei Néplap, a Nagyalföld és aVasárnap c. helyi lapokban.145Vasárnap, 1991. október 11. 12. p.146SZEREDA, Vjacseszlav–RAINER M. János (szerk.): Döntés a Kremlben, 1956. A szovjetpártelnökség vitái Magyarországról. Bp., 1956-os Intézet, 1996, 90. p.147MAROSÁN György: A tanúk még élnek. Bp., Hírlapkiadó, 1989. 155-157. p.148PIL, 290. f. 1. fcs. 89. ő. e. (Külföldön lehallgatott magyar rádióadások) 111. p. A KádárJános nevében, ám más által beolvasott beszéd magyarországi források szerint valamivelkésőbb, 5 óra 5 perckor hangzott el először a rádióban. Kádár ebben az időben valószínűlegúton lehetett Moszkvából Magyarország felé, ezért nem mondhatott személyesen beszédet arádióban.149Nagyalföld, 1992. október 22. 6. p.

Damjanich Rádió 0,4 kW-os térerősségű adását csupán a városban és közvetlenkörnyékén lehetett fogni. A szolnoki rádió munkatársai rádiókészüléken maguk ishallgatták a nyilatkozatot, amely „fedinges,” a távoli adásokra jellemző hangerőingadozások által zavart volt. A szolnoki rádiósok szerint Ungvárról, esetlegCsehszlovákiából, vagy mozgó katonai adók által közvetítették. 150Szolnokon a helyi, kis teljesítményű adó mellett egy 135 kW-os térerősségűadó is működött, amely a Petőfi rádió műsorát továbbította. Ezt az adót 1956januárjában alkalmassá tették arra, hogy a Kossuth rádió frekvenciáján issugározzon. A hivatalos indoklás szerint a nyári időszakban gyakori viharkárokmiatt volt erre szükség, ugyanis a lakihegyi torony adása villámcsapáskövetkeztében gyakran szünetelt. 151 A szolnoki rádióadó és az alig egy éve épült,korszerű stúdió valószínűleg meghatározó lehetett a szovjet hadműveleti központés a Kádár-kormány Szolnokra településében, mivel a moszkvai vezetés számolt alakihegyi adó időleges kiesésével. A város határában lévő rádióállomást november4-én hajnalban, 4 óra 30 perckor szovjet katonák szállták meg, innen a sugárzás aKossuth adó hullámhosszán csak este 22 óra 5 perckor indult meg. 152 Délutánazonban 17 órától kezdve a Kádár-beszédet a kisadó stúdiójából félóránkéntlejátszották, amelyet ekkor csak vezetékes hálózaton lehetett fogni a városban,mivel november 4-én a 0,4 kW-os helyi adó sem működött. A bemondónővel, akitgéppisztolyos szovjet katonák vigyáztak, Kossuth rádió, Budapest szöveggelkonferáltatták be az adást. Ő azonban izgalmában egyszer nyelvbotlást követett el,és tévedésből „Kossuth rádió, Szolnok”-ot mondott be. 153 Mivel a 0,4 kW-os kisadónovember 8-ig nem üzemelt, a felhívás Szolnokról november 4-én 22 óra 5 percnélelőbb, amikor a nagyadóval megindult a sugárzás, nem kerülhetett az éterbe.Délután a vezetékes hálózaton zenét sugároztak. Dr. Fazekas Zoltán, a szolnokiegyetemi kar dékáni hivatalának vezetője szerint többek között a Szöktetés aszerájból című opera Ozmin áriáját: „Ím eljött a kéjes óra, és már áll az akasztófa, ésa gége megszorul, megszorul” – hallhatták a szolnoki rádióhallgatók a Kádárproklamációután az eseményekhez és a tragikus folytatáshoz semmi másnáljobban nem illő áriát. 154A legrejtélyesebb kérdésről, Kádár János Szolnokra érkezésének pontosidőpontjáról és körülményeiről a visszaemlékezések és interjúk közül egyik semtartalmaz megbízható adatokat. Nincs róla tudomásunk, hogy Kádármegérkezésének helyi, magyar szemtanúja lett volna. Néhányan, akik errőlnyilatkoztak, csupán feltételezéseiket fogalmazták meg, vagy a november 4-e utánmásoktól hallottakat adták tovább. Kádár a helyi pártfunkcionáriusok közülelőször, délután 5 óra körül valószínűleg Kálmán Istvánnal, a megyei pártbizottságelső titkárával találkozott. A hajnali moszkvai indulásból arra következtethetünk,hogy repülőgéppel Ungvárig, onnan tovább helikopterrel leghamarabb a déliórákban érkezhetett meg a Tisza-parti városba, ahonnan Konyev marsallirányította a Forgószél hadműveletet. Feltehetően a hajnaltól szovjet megszállásalatt lévő katonai repülőtérre szállhatott le a magyar politikusokat szállító gép.Kálmán Istvánt november 4-én délután páncélautóval a József Attila úti laktanyábavitték. Itt rövid megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, majd mindketten szovjetkatonai kísérettel a Beloiannisz út–Malinovszkij utca (jelenleg Baross út–Mária150Nagyalföld, 1992. október 22. 6. p.; SZML, 61. f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.151SZML, XXVI. 701. b. Szolnoki Rádióállomás iratai, 80/1956.152Vasárnap, 1992. október 22. 6. p.; SZML, XXVI. 701. b. 160/1957.153Nagyalföld, 1992. október 22. 5-6. p.154Interjú Fazekas Zoltánnal (a továbbiakban Fazekas-interjú). Készítette Ferenczy Erika,1991. OHA, 282. sz. (a továbbiakban 282.)

utca) sarkán lévő városi pártházba mentek, ahol már mintegy 15-20 kommunistafunkcionárius gyűlt össze.Más visszaemlékezések szerint erre a találkozóra csak később, 20-21 óraközött érkezett meg Kádár, akit pálinkával is megkínáltak. Kádár először a helyieseményekről érdeklődött, majd a szovjet beavatkozás okairól és a kialakulthelyzetről tájékoztatta a megjelenteket. Az október 23-i tüntetés követeléseitjogosnak és igazságosnak, Gerő leváltását indokoltnak nevezte, de mint mondotta,az ellenforradalmi erők a munkások és a fiatalok felkelését saját céljaikrahasználták fel: a nagybirtokosok és tőkések hatalmát akarták visszaállítani. Avöröskeresztes segélyszállítmányokat a nyugaton élő ellenséges elemekeszközének nevezte, akik így szivárogtak be az országba. Külföldről érkezettfasiszta tisztekről beszélt, akik Miskolc térségében vezették az ellenforradalmicsapatokat. Ők, a Nagy Imre-kormány kommunista tagjai nem nézhették tétlenül,hogy százával gyilkolják le az ártatlan embereket, ezért váltak ki a kormányból ésfordultak a magyarországi szovjet csapatok parancsnokához, hogy nyújtsonsegítséget az ellenforradalmi erők felszámolásához. 155Kádár helyzetértékelése alapvetően hamis állításokra épült, hiszen anyugatról érkezett vöröskeresztes személyzet egyetlen tagjára sem sikerült sohavalamiféle politikai küldetést és lázító tevékenységet rábizonyítani. Miskolckörnyékén és máshol sem tevékenykedtek Magyarországon külföldi katonatisztek,a szovjet hadseregen kívül. A nagybirtokosok és tőkések hatalmánakvisszaállítására irányuló akciókról sem maradtak fenn források. Kádáregyértelműen a szovjet pártvezetés által szájába adott szöveget mondta felSzolnokon, amelytől eltérni sem mert, még akkor sem, ha állításainakképtelenségével jobban tisztában volt, mint hallgatósága.Kádár rövid tájékoztatóját a városi pártbizottságon éjszakába nyúlóbeszélgetés követte, az ekkor neki feltett kérdések közül kettőt érdemesmegemlíteni. Kádár fején friss sérülés nyoma volt látható, a jelenlévők meg iskérdezték, hogy mi történt vele. Ő azt válaszolta, hogy valamilyen járműbe kivagybeszállva ütötte be a fejét. 156 Hasonló sérülést két nappal később MarosánGyörgy is „beszerzett”, amikor úton Budapest felé a páncélautó egy kiálló vasábaverte be a fejét. 157 Kádár János egyébként is fesztelen modorban, talán a közösenelfogyasztott ital hatására is oldottan és jókedvűen viselkedett, ami szinte kizárja,hogy nem sokkal korábban fizikai bántalmazás, vagy lelki sokkhatás érte volna.A beszélgetés résztvevői Kádár korábbi, börtönbeli szenvedéseire isrákérdeztek. Ő válasz helyett feltartotta kínzásoktól tönkretett kezét. 158Elképzelhető, hogy szubjektív tényezők, 1956 után Kádár János korábbiszenvedéseiről szándékosan terjesztett mendemondák befolyásolták avisszaemlékezőket az elmondottakban. Mivel azok a szolnokiak, akik november 4-én este a városi pártbizottság épületében Kádárral találkoztak már majdnem mindelhunytak, szinte lehetetlen emlékeik valóságtartalmát utólagosan megítélni.Münnich a november 4-i pártbizottsági ankéton nem vett részt és avisszaemlékezésekben is alig fordul elő a neve, talán azért is, mivel ő márnovember 5-én előrement Budapestre. Kádár kíséretébe tartozott viszont ErdélyiKároly, a túrkevei származású, fiatal diplomata, aki addig a moszkvai magyarkövetségen teljesített szolgálatot. Erdélyi Tökölről érkezett Szolnokra és Kádár155PIL, 290. f. 1. fcs. 89. ő. e. 140-141. p.; SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.; Szabad Nép,1956. november 6. 2. p.156SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.157Vasárnap, 1991. november 3. 27. p.158SZML, XXXV. 61. f 1. fcs. 1956. 5. ő. e.

János személyi titkára, egyben tolmácsa lett. Ugyancsak a tököli szovjettámaszpontról és repülőtérről érkezett Szolnokra, valószínűleg november 5-énAndics Erzsébet, Berei Andor és Hidas Antal. Itt csatlakozott hozzájuk Friss István,aki Marosán György visszaemlékezése szerint Ungvárról érkezett. Ők ApróAntallal együtt a megyei tanács székházában rendezkedtek be. Andics, Berei ésFriss megalakították a kormány tájékoztatási csoportját és újraindították a SzabadNépet. 159 A november 6-i számban „Felhívás a magyar néphez, Nyílt levél a magyardolgozó néphez” és „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása abaráti országok kormányaihoz” című proklamációkat közölték, amelyek november4-én a rádióban is elhangzottak. Ekkor még írtak a Rákosi–Gerő-klikk hibáiról is.November 7-től, Kádár Budapestre távozása után azonban megváltozott az újsághangneme. A munkás-paraszt kormány rendeleteit és felhívásait közölték ugyan,de a lap stílusában és hangnemében a Rákosi-rendszer legsötétebb éveit idézte.Már ekkor ellenforradalomról és újraéledő fasizmusról írt, miközben Rákosi ésGerő felelősségéről többé szó sem esett.Andics, Berei, Friss és Hidas november 10-e után is a szolnoki megyeházántartózkodtak. A szolnoki Szabad Nép végét a Budapesten megjelentetettNépszabadság november 11-i számában közölt cikk jelezte, amely az újságot„botcsinálta Szabad Nép”-nek nevezte és szerkesztőit („akiknek az utóbbi napoktragikus eseményei alatt bedugult a fülük, vagy elhomályosult a látásuk”)szektásságuk miatt rendkívül keményen támadta. Az Andics–Berei–Friss–Hidascsoport1956. november 4-e utáni szerepe Szolnokon még nem kellően tisztázott. Ahelyi visszaemlékezésekben sokan afféle tartalékcsoportnak nevezik őket, akiketszükség esetén a Kádár-kormány helyére lehetett volna állítani. Andics és Bereimaguk is nyíltan hangoztatták, hogy a Kádár-kormány csak ideiglenes megoldás.Mihelyst azonban a kormány berendezkedett Budapesten, a szolnoki társaságotfélreállították és később a politikai életből is száműzték őket.A Kossuth rádió műsorát november 4-én 22 óra 5 perctől november 8-án 13óra 53 percig ugyancsak Szolnokon szerkesztették és a Kossuth adóhullámhosszán, a 135 kW-os helyi adón sugározták, míg a Laki-hegyi rádióadóthelyre nem állították. Erdélyi Károly, Kádár személyi titkára adta le a kormánytólérkező híreket beolvasásra, de a szolnoki Szabad Nép cikkeit is beolvasták. 160 Ezértfeltűnően sok a Szolnok megyei híranyag mind a Szabad Nép hasábjain, mind aKossuth adó november 4-8 között sugárzott műsorában.A megyei tanács lépcsőfeljárójának falán 1989-ig márványtábla emlékeztetetta Kádár-kormány megalakulására. A szolnoki rádióstúdióban is emléktáblahirdette, hogy 1956. november 4-én innen sugározták az új kormány felhívását,noha Kádár János sem a megyeházán, sem a stúdióépületben nem járt ezen anapon. November 6-án este Kádár, Marosán és Kossa – Kádár szovjetharckocsiban, Marosán páncélautóval – Budapestre indultak. A 60. SzovjetLégvédelmi Tüzérosztály 419. Légvédelmi Tüzérezredének 3. ütegéből Usakovhadnagy szakasza kísérte őket. November 7-én hajnalban érkeztek aParlamenthez. 161A forradalom utóélete és a visszarendeződés kezdeteiAz 1956. november 4-i szovjet katonai beavatkozás a helyi hatalmiviszonyokban általában nem jelentett azonnali és teljes visszarendeződést. A159MAROSÁN, 1989. 125-126. p.160SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.161GYÖRKEI–HORVÁTH, 1996. 158. p.; Vasárnap, 1991. november 3.

forradalmi tanácsok sok községben tovább működtek, a városokban a forradalminapok vezetői bekerültek az újjáalakuló tanácsi végrehajtó bizottságokba. AzMSZMP és a karhatalom szervezése megkezdődött ugyan, de november végéigkirívóan erőszakos és brutális fellépésre még nem voltak elég erősek.November 5-én Kádár János a szolnoki József Attila úti laktanyábanmagához vitette Dancsi Józsefet, a megyei forradalmi munkástanács elnökét ésKablay Lajost, a szolnoki helyőrség parancsnokát. Mindkettőjüket barátságosanfogadta és támogatásukat kérte a kibontakozáshoz. 162 1957 tavaszán Dancsit ésKablayt is letartóztatták, majd a bíróság elítélte őket. Ekkor azonban még csak alignéhány személyt vettek őrizetbe és 2-3 napi fogva tartás után őket is szabadonengedték. A foglyok kiszabadulásához a szolnoki Járműjavító munkástanácsánaksztrájkfelhívása is hozzájárult. 163A Szolnok megyében letartóztatottak egy részét november 9-e körülUngvárra vitték, de a hónap második felében szabadon engedték őket. AKárpátaljára szállított foglyok közé tartozott dr. Sebők András szolnoki főorvos, dr.Fazekas Zoltán egyetemi tanársegéd és több jászberényi lakos, akiket a november4-i tűzharc után fogtak el a szovjetek. 164A visszarendeződés a közigazgatásban legelőször Szolnokon kezdődöttmeg. Kálmán István, a megyei pártbizottság első titkára már november 5-énközölte a megyei forradalmi munkástanács tagjaival, hogy a pártbizottság a régiállamigazgatási szervek helyreállításáról és a forradalmi bizottságok működésénekmegszüntetéséről hozott határozatot. A megyei munkástanács tagjai ellenállásnélkül beszüntették a testület működését. Dancsi Józsefet, a munkástanács elnökétazonban négy nappal később, november 9-én a megyei pártbizottsághozzájárulásával a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökitisztségével bízták meg. Dancsit 1957. január 31-én mozdították el tisztségéből.Kálmán István és a szolnoki pártvezetőség november 4-én, akárcsak korábban,október 26-án, ismét 180 fokos fordulatot hajtott végre és már a forradalmitanácsok működésének korlátozására vonatkozó kormányhatározat megjelenéseelőtt felszámolta a megye forradalmi tanácsát.A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága november 7-én rendkívüliülésen jelentette ki, hogy Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányánakprogramjával mindenben egyetért és teljes mértékben támogatja annakmegvalósítását. A Munkás-Paraszt Forradalmi Intézőbizottságnak átkereszteltmegyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai közé azonban beválasztották KablayLajos helyőrségparancsnokot, Kurucz Józsefet, a munkástanács iparügyi biztosát,Vedrődi Gusztáv mezőgazdasági biztost, továbbá Mondok József és Németh Bélaközlekedési biztosokat is, akik október 23-a előtt is tagjai voltak a megyeitanácsnak. Juhász Imréné megyei tanácselnököt és Zsemlye Ferenc tanácselnökhelyettest, akiket az október 26-i népgyűlésen mondattak le, nem vették visszaállásukba. A többi vezető tanácsi funkcionáriusnak november 3-án kézbesítettfelmondólevelét hatálytalanították így ők ismét elfoglalhatták helyüket a megyeiközigazgatásban. A megyei tanács forradalmi intézőbizottságának ideiglenesvezetésével Tóth Imre elnökhelyettest bízták meg. 165A megyei intézőbizottság utasítást adott a községeknek, járásoknak ésvárosoknak, hogy végrehajtó bizottság helyett hasonlóképpen alakítsanak munkás-162Vasárnap, 1991. október 12. p. ; HL, XI. 22/a. B. 716/1957.163SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 10. ő. e.164Fazekas-interjú. OHA, 282.165SZML, XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve,1956/155.

paraszt forradalmi intézőbizottságot. Erre általában nem került sor, de a megyeitanács végrehajtó bizottsága sem használta többé a forradalmi intézőbizottságelnevezést, tekintettel arra, hogy a kormány november 7-én rendeletet hozott atanácsok végrehajtó bizottságai eredeti feladatkörének és jogainak visszaállításáról,továbbá intézkedett a megyei tanácsok mellé kormányösszekötők kinevezéséről. 166A megyeszékhellyel ellentétben vidéken a régi közigazgatási rendszervisszaállítása többnyire széles ellenállásba ütközött. Különösen a Tiszántúlonindult nehezen újra a végrehajtó bizottságok működése. A Tiszafüredi járásbanmég decemberben is csak négy községben lehetett tanácsülést tartani, noha egymegyei értekezleten a járási vezetők már november közepén utasítást kaptak arra,hogy a községekben tanácsüléseket kell szervezni. Tiszaderzsen a tanácsülés alatt3-400 fős tömeg gyűlt össze botokkal és fejszékkel felfegyverkezve a tanácsházaudvarán és követelte a tanácstagok azonnali lemondását, amelyre a fenyegetéshatására sor is került: a tanácsülést feloszlatták. Tiszaigaron és Tiszafüreden atanácstagok nagy része el sem mert menni a meghirdetett ülésre. EgyedülNagyivánban sikerült a tanácsülést megtartani, ahol a forradalom idején is a régivezetés tartotta kezében a hatalmat. A Törökszentmiklósi járáshoz tartozóKengyelen a végrehajtó bizottság csak november végén kezdhette meg működését,amikor karhatalmisták erőszakkal zavarták el a forradalmi tanács tagjait aközségházáról. 167 A Kunszentmártoni járáshoz tartozó Öcsödön november 19-én avégrehajtó bizottság összehívását maga a községi forradalmi tanács kényszerítetteki, amelyen a vb-tagokon kívül a forradalmi tanács tagjai is részt vettek.Leszavazták a tanácselnököt, és helyére a forradalmi tanács elnökét választották avb élére. 168 A forradalmi tanácsok sok helyen zavartalanul működtek tovább. 169A helyi forradalmi szervek a fokozódó politikai nyomásnak novemberbenmég többnyire sikeresen ellenálltak és néhány esetben meg tudták akadályozni,hogy a leváltott funkcionáriusok ismét elfoglalják állásaikat. A TiszafürediNemzeti Tanács 1956. november 23-án ülést tartott és éppen a kormány utasításárahivatkozva tiltakozott a járási tanács elnökhelyettesének visszahelyezése ellen. Akormányutasítás ugyanis kimondta, hogy akit a nép nem akar megtartani eddigihivatalában, az menjen vissza a termelőmunkába. 170 Gyökeres változást aforradalmi tanácsok és a végrehajtó bizottságok erőviszonyában csak a kormánydecember 8-án megjelent 17/1956. sz. határozata hozott, amely a forradalmibizottságokat, illetve tanácsokat feloszlatta és elrendelte, hogy a forradalmibizottságok által eltávolított vezetők térjenek vissza munkahelyeikre. A tanácsokvégrehajtó bizottságainak tagjai sok helyen csupán december végétől mertek résztvenni a végrehajtó bizottság ülésein. Ekkorra már a karhatalom hozzákezdett alakosság megfélemlítéséhez. 171Az ellenállás legális formáinak másik módját a munkástanácsok működésejelentette. Szerveződésük november 4-e után folytatódott, sőt az ideiglenesmunkástanácsok helyett ekkor jöttek létre az állandó munkástanácsok. Aforradalom alatt a munkástanácsok a tsz-ekben, állami gazdaságokban,intézményekben és termeléssel közvetlenül nem foglalkozó üzemekben, pl. MÁV,AKÖV, kereskedelmi vállalatok stb. is megalakultak. A munkástanácsokműködését azonban a november 16-án megjelenő 2/1956. számú kormányrendelet,166Szabad Nép, 1956. november 9.167SZML, XXIII. Tiszafüredi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Titkárság. Titkosügykezelésű iratok, 006/1957; XXIII. 4. 0019/1957.168Uo.169SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e.170Uo.171Uo.

illetve a november 24-én megjelent 1956/25. tvr. a termelő tevékenységet folytatóiparvállalatokra korlátozta. A két jogszabály politikai jogkört nem biztosított amunkástanácsoknak, csupán a vállalat gazdasági vezetésében való részvételükettette lehetővé azzal a megkötéssel, hogy az igazgató vétója a munkástanácsegyhangú szavazással hozott határozatát is megsemmisítheti, felettes szerv útján.A törvényerejű rendelet szerint döntési jogukat a munkástanácsok csak abérvitákban, a dolgozók létszámának meghatározásában és a munkafegyelemvonatkozásában érvényesíthették. Ám a termelési tervek kidolgozásába ésvégrehajtásába, a vállalati pénzgazdálkodásba, export-import ügyekbe amunkástanácsok tagjainak többsége kellő képzettség hiányában általában nemtudott beleszólni.A kormányrendelet és a törvényerejű rendelet elleni országos tiltakozóakcióhoz, melyet a Nagy-budapesti Központi Munkástanács kezdeményezett, aSzolnok megyei üzemek is csatlakoztak. November 27-én a megyeszékhelymunkástanácsainak küldöttei értekezletet tartottak a Tiszamenti Vegyiművekben,amelyen egyhangúlag kinyilvánították, hogy a munkástanácsok megalakulására ésműködésére vonatkozó rendeletekkel nem értenek egyet. Követelték a politikaijogkör biztosítását, munkástanácsok működésének engedélyezését a nem termelővállalatoknál is, az igazgatói munkakör kinevezés helyett választás útján történőbetöltését, önálló, szabad szakszervezet létrehozását és tiltakoztak Kádár Jánosnovember 26-i rádióbeszéde ellen (amelyben azt hangoztatta, hogy amunkástanácsok tagjai között számos ellenforradalmi és fasiszta elem található).Végül határozatban rögzítették, hogy amennyiben tevékenységük során bármelyszolnoki munkástanács tagját sérelem érné, az érintettekkel valamennyi nagyüzemszolidaritást vállal. 172A november 27-i szolnoki értekezlet összehívását Békefi Gabriellavegyészmérnök, a Tiszamenti Vegyiművek munkástanácsának elnökekezdeményezte. Az értekezlet célja a másnapra tervezett megyei gyűléselőkészítése volt, amelyre a vidéki üzemek küldötteit is meghívták. November 28-án a Dancsi József elnökletével és mintegy 350 fő részvételével a szolnoki várositanács dísztermében tartott értekezletre 47 üzemből érkeztek küldöttek. Túlnyomótöbbségük a szolnoki gyárakból jött, vidékről csak a Jászberényi Aprítógépgyár, aJászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár, a Törökszentmiklósi Gőzmalom és aMartfűi Tisza Cipőgyár képviseltette magát. A megyei pártbizottságnak és amegyei tanácsnak a gyűlést hivatalosan nem jelentették be. Az értekezletenmeglehetősen radikális, az előző napi gyűlésnél sokkal élesebb felszólalásokhangzottak el. Békefi Gabriella a hét szolnoki nagyüzem nevében kijelentette, hogya Kádár-kormányt nem ismerik el, majd ismertette a szolnoki munkástanácsokáltal, november 27-én közösen kidolgozott memorandumot, amelyet másnap,november 29-én eljuttattak a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsnak.A helyi közvéleményt erősen foglalkoztatta, hogy a vasutasok több olyancédulát találtak, amelyeket a Szovjetunióba szállított foglyok dobtak ki avagonokból. A szolnoki munkástanácsok azt is sérelmesnek tartották, hogy aszovjet tisztek bejárnak az üzemekbe ellenőrizni, hogy dolgoznak-e. DancsiJózsefet is támadták, mivel sokszor látták szovjet gépkocsiban és úgy találták, hogyfeltűnően szoros kapcsolatot tart a szovjet katonai parancsnoksággal. A gyűlésenkimondták a szolnoki városi munkástanács megalakulását, de megyeimunkástanácsot a vidéki küldöttek kis száma miatt nem hoztak létre. Elhatároztákazonban, hogy a forradalom alatt megalakult munkástanácsok küldötteiből járásimunkástanácsokat alakítanak és a községi munkástanácsokat is megszervezik.172PML, XXV. 2/b. B 1912/1957.

Ezzel a feladattal Szabó Kálmánt, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár ésPapp Istvánt, a Tisza Cipőgyár küldöttjét bízták meg. 173 A most is óvatos DancsiJózsef zárszavában óvta társait a radikális megnyilvánulásoktól: „most könnyűszovjetellenes hangulatot teremteni, de ez nem politikus”. A gyűlésen PolónyiSzűcs Lajos, a Szolnok megyébe kinevezett kormányösszekötő is megjelent, deamikor elhangzott, hogy a küldöttek a Kádár-kormányt nem ismerik el, azonnalelhagyta a termet. A Dancsi József vezetésével létrejött, 22 tagú városi központimunkástanácson belül 9 tagú intézőbizottság alakult, amely a városházán összesennégy alakalommal ült össze, de érdemleges határozatot nem hozott. 174November végén és december első felében az országos sztrájkhullámSzolnok megyét is érintette, de a folyamatos termelést mégsem annyira sztrájkok,mint inkább a nyersanyag- és fűtőanyag-ellátás akadozása gátolta. November 23-24-én a megyében egyedül a Martfűi Tisza Cipőgyárban tartották meg a NagybudapestiKözponti Munkástanács felhívására a sztrájkot. A december 11-12-éremeghirdetett 48 órás sztrájkhoz a Szolnoki Cukorgyár kivételével csatlakoztak anagyüzemek. Közülük vezető szerepet játszott a Szolnoki Járműjavító, amelyközvetlen személyes kapcsolatot tartott a KMT-vel. Polónyi Szűcs Lajoskormányösszekötő és Kálmán István, a megyei pártbizottság első titkáramegkísérelték a vasúti nagyüzem munkástanácsát rábírni a sztrájk abbahagyására,abban bízva, hogy akkor a többi szolnoki gyár is felveszi a munkát, depróbálkozásuk nem járt sikerrel. 175A Szolnoki Járműjavító és a Bútorgyár nemcsak sztrájkkal, hanemtüntetéssel is kifejezte tiltakozását a Kádár-kormány egyre brutálisabbá válófellépése ellen. 1956. december 6-án, a két nappal korábban rendezett budapestitüntetéshez hasonlóan a Járműjavítóból indulva, száz fős asszonycsoport vonultvégig a városon és helyezett virágot az I. világháború hősi halottainakemlékművére. A néma tüntetés, amely nem váltotta ki a karhatalom beavatkozását,üzenet és biztatás volt a város lakossága számára. 176A munkástanácsok egy része 1957 január-februárjában a karhatalomfokozódó zaklatásai következtében megszűnt. A fennmaradók már kizárólag bérésérdekvédelmi ügyekkel foglalkoztak. A fokozódó politikai nyomást és a tagokfélelmét a megtorlásoktól jól tükrözi, hogy január-februárban a munkástanácsokmár alig vezettek jegyzőkönyvet és szinte semmit sem foglaltak írásba. 177 A kiépülőMSZMP alapszervezetek és a munkástanácsok között kifejezetten rossz viszonyalakult ki. A párt növekvő befolyását a munkástanácsok igyekeztek ellensúlyozni.Ellenállásukat csak a hatalom legdurvább beavatkozásával sikerült megtörni. Anagyüzemek munkástanácsainak vezetőit 1957 februárja és májusa közöttletartóztatták. Áprilisban Dancsi Józsefet kórházi ágyáról hurcolták el. 1957-58-banhosszas kihallgatások és vallatások után sokukat többévi börtönbüntetésre ítélték.A kisebb üzemek munkástanácsainak vezetőit a karhatalom rendszeresenbántalmazta 1957 februárja és áprilisa között. Az ő kiemelésükkel a még működőmunkástanácsok teljesen pártirányítás alá kerültek. Üléseiken az üzemipárttitkárok is részt vettek, tagjaik pedig még bér- és érdekvédelmi ügyekben semmertek az üzemi párt- és szakszervezettől eltérő véleményt képviselni.Ugyanakkor a vállalati vezetők megkövetelték, hogy a munkástanácsok pénzügyi,üzemgazdasági és üzemszervezési kérdésekben is foglaljanak állást. Mivel ettől a173Uo.174Uo.175Uo.176KAJÁRI Erzsébet (összeáll. és bev.): Rendőrségi napi jelentések. 1956. október 23-december 12.Első kötet. Bp., Belügyminisztérium – 1956-os Intézet, 1996. 377. p.177SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 17. ő. e.

hozzá nem értő munkások ódzkodtak, a megyei pártbizottság vezetői javasolták,hogy a munkástanácsok tagjai számára szervezzenek szakmai tanfolyamokat, aholmegfelelő pénzügyi és gazdasági alapismereteket szerezhetnének. 178 Erre azonbanmár nem került sor, mivel 1957 májusára a munkástanácsok Szolnok megyében isszinte mindenütt feloszlottak. Május 10-én a legjelentősebb nagyüzem, a SzolnokiJárműjavító munkástanácsa szüntette be működését. 179 Az önállóságukat teljesenelvesztett szervezetek fenntartása már csak teher volt a munkások számára,amelytől maguk is megszabadulni igyekeztek.Az ellenállás illegális formái, a karhatalom és a rendőrség november 4-eután Szolnok megyében a november 4-ei jászberényi tűzharcon kívül nem kerültsor jelentősebb fegyveres összecsapásra, Szolnokot a budapestiek kis Moszkvánaknevezték, mert a lakosság nem akadályozta meg a szovjet csapatok átvonulását. 180A szovjet katonai egységeket november 4-e után a megye területén sehol sem értetámadás. Előfordult azonban, hogy a helyi rendőrt lefegyverezték, puskáját éspisztolyát elvették, mint november 21-én Jánoshidán. December 12-én pedig akarcagi honvédlaktanya kerítéséhez vágtak kézigránátot és lőttek ki rágéppisztolyból sorozatot ismeretlen tettesek. 181 A rendőrségi napi jelentésekbeninkább csak röpcédulák terjesztéséről, a Kádár-kormány plakátjainakleszaggatásáról és egy esetben vasúti telefonvezetékek elvágásáról olvashatunk,ezek számítottak Szolnok megyében az ellenállás legextrémebb formáinak.A röplapokat többnyire diákok, a jászberényi, karcagi és kisújszállásigimnáziumok, valamint a Szolnoki Gépipari Technikum tanulói készítették, akiketakcióik után le is tartóztattak. 182 Kunhegyesen és Karcagon felnőttek is készítettekröplapokat, ezért később népbíróság elé állították őket, és aránytalanul súlyosbüntetéseket szabtak ki rájuk. 183 Kunhegyesen a Kádár Jánost gúnyoló röplapokataz október végén megalakult Petőfi kör értelmiségi tagjai terjesztették. Felvették akapcsolatot a karcagi gimnázium tanáraival és az iskola diákszervezetével is. 184 AKádár nevével fémjelzett politikai rendszer ellen szervezkedésre egyedül Karcagonkerült sor. Sinkovits Gyula agronómus vezetésével november 8-a körül illegális,fegyveres csoport szervezése kezdődött a Nagy Imre-kormány visszaállításánaktámogatására. A mindössze hat fős csoport – négy karcagi és két kisújszállási lakos– a kunmadarasi repülőtér egyik tisztjétől szerzett néhány kézigránátot, defegyveres akcióba már nem fogtak. Sinkovits a Bükkbe ment, hogy az ottanifegyveres ellenállókkal kapcsolatot teremtsen, de nem járt szerencsével és aletartóztatástól félve, egyideig Nógrád megyében rejtőzködött. A kezdetistádiumban megrekedt mozgalom tagjaira rendkívül súlyos ítéleteket szabott kis anépbíróság. Sinkovits Gyulát első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésreítélték. 185Szolnok megyében a forradalom időszakában súlyosabb atrocitás nemtörtént, ennek ellenére a megtorlás, ezen belül is a karhatalom rendkívül brutálisfellépése talán még nagyobb tömegeket érintett, mint más megyékben. Akarhatalom megszervezése az országban Szolnokon kezdődött meg először.November 4-ről 5-re virradóan a Kilián György Repülőtiszti Hajózó Iskola egyiknövendékszázadát kirendelték a megyei tanács őrzésére, ahol később az Andics–178SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 2. ő. e.179PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.180KAJÁRI, 1996. 118. o.181Uo., 157., 497.182SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.183PML, XXV. 2/b. B. 1910/1957.184Uo.185Fővárosi Bíróság, büntetőperek B. 1549/1957.

Berei csoport és Apró, Kossa, Marosán, a Kádár-kormány tagjai tartózkodtak. 186November 5-én a Szolnokra rendelt Uszta Gyula vezérőrnagy a kormány mellé álltfelfegyverzett kommunistákból, hivatásos katonákból, az ÁVH volt tagjaiból ésrendőrökből megkezdte a karhatalom szervezését. November 6-án éjjel, KádárBudapestre távozása után megalakult a városi karhatalmi parancsnokság. Bár amegyei karhatalom szervezése csak november 25-én kezdődött meg, az egyestelepüléseken jóval korábban alakultak kisebb karhatalmista csoportok. 187 ANagyiváni Vörös Csillag Tsz kommunista tagjai, akik már október 24-től kezdvefelfegyverkezve járőröztek a faluban, november 4-e után karhatalmi egységkéntműködtek tovább. Megfélemlítették a környező községek lakosságát és segítették akunmadarasi repülőtér kommunista tisztjeiből szervezett karhatalmista századmegalakítását. 188December 8-án Szolnokon 120 fős Munkás Tiszti Század jött létre a Rákosirendszerlegodaadóbb híveiből. Voltak közöttük 1919-es vöröskatonák, egykoriillegális kommunisták, rendőrök, ÁVH-sok és két görög emigráns.Tevékenységüket még a megyei pártvezetés sem akarta engedélyezni. Ekkor aszázad vezetői felkeresték Münnich Ferencet, aki pártfogásába vette őket. 189A Szolnok megyei karhatalomba összesen 892-en jelentkeztek, az állományfele Szolnokon teljesített szolgálatot. A többiek 30-40 fős szakaszokban avárosokban, a járási székhelyeken és néhány községben, Kunmadarason,Tiszaföldváron és Nagyivánban. A karhatalmisták jelentős részét az ún. HonvédKarhatalomhoz tartozó hivatásos katonák alkották, akik közül sokan csakjelképesen látták el a szolgálatot, vagy a fontosabb épületek őrzésében vettek részt.A Honvéd Karhatalomba a forradalom helyi katonai vezetői közül is többenbeléptek, hogy a megtorlástól megmeneküljenek, őket később leszerelték és bíróságelé állították.Az ÁVH tagjai november 4-én, a börtönből kiszabadulva szinte azonnalhozzákezdtek a forradalom résztvevőinek összeszedéséhez, de az ÁVHfeloszlatásáról kiadott kormányrendelet akadályozta munkájukat. Közülükegyesek „konspiratív, titkos, elhárító és felderítő munka” végzésébe kezdtek amegyei pártbizottságon, de a megyei sajtóban megjelent tiltakozás hatására ezzel isfel kellett hagyniuk. November második felétől az ávósok egy részét más megyékrendőr főkapitányságainak apparátusában helyezték el. Akik nem akartakSzolnokról elmenni, azok a karhatalomban teljesítettek szolgálatot. Csak nagyonkevesen helyezkedtek el a termelő munkában. A Szolnok Megyei RendőrfőkapitányságPolitikai Nyomozóosztályának 1957. május 30-i jelentése szerint amegszüntetett ÁVH állományának 80%-a a rendőrség politikai apparátusábandolgozik, döntő többségükben előző szolgálati helyükön, néhányan más megyeifőkapitányságokon. 190 Jóllehet Szolnokon 1956 decemberében a rendőrségen belülis megalakult a karhatalom 112 fős egysége, 191 a rendőrség vezetőinek egyrészeszembehelyezkedett a karhatalommal. Szántó István alezredes, a megyei rendőrfőkapitánysághelyettes vezetője a Tiszavidék című megyei lapban megjelentcikkében a Szolnoki Munkás Tiszti Század eljárásait törvénytelennek minősítette.Szántó az Országos Rendőr-Főkapitányság támogatását élvezte a megyeipártbizottsággal szemben, amely azzal vádolta meg őt, hogy „az186Nagyalföld, 1992. október 22. 4-5. p. Kádár János biztonságára szovjet katonák vigyáztak,mivel szolnoki tartózkodása idején a József Attila úti szovjet laktanyában volt elszállásolva.187BERKI, 1992. 16. p.188SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 9. ő. e.189BERKI, 1992. 16. p.; SZML, 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.190SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.191BERKI, 1992. 16. p.

ellenforradalmárokkal lepaktál, gyáva és megalkuvó. Nem megbízható, kispolgár”,aki ráadásul 1936-1948 között a Szociáldemokrata Párt tagja volt. 192Kálmán István az MSZMP megyei elnökségének kétszeri pálfordulást ismegélt vezetője 1957. január 13-án a rendőrség, a honvédség és az ügyészségmunkájáról részletes jelentést küldött Kádár Jánosnak. Ebben beleszólási jogot kérta megyei pártbizottság részére, a rendőrség vezetőinek kinevezésébe, egybenszemélyi javaslatokat is tett. Kérte a rendőrőrsök számának és a rendőrségállományának növelését is, továbbá gépkocsikat, motorkerékpárokat ésgolyószórókat, és – a rendőrség szolnoki karhatalmi századának megerősítéseérdekében – páncélautókat. 193A Szolnok megyei pártvezetőség kérelme részben meghallgatásra talált,mivel a megyei rendőr-főkapitányság élére a beterjesztett kérelemmel összhangbanTóth Imrét nevezték ki, 194 a rendőrség állományából pedig 39 rendőrt szereltek le.Kb. 50%-ukat azzal az indoklással, hogy kapcsolatot tartottak az ellenforradalmárokkal,papokkal, kulákokkal stb, vagy MDP-tagok voltak, és nemjelentkeztek az MSZMP-be. Meg kell jegyeznünk, hogy a forradalmi tanácsokbabeválasztott rendőrtisztek többségét a leszerelési hullám nem érintette, mert őkmár a november 4-i fordulat után leszereltek. 1951957 januárjában tisztogatásokat hajtottak végre az ügyészségen és abíróságon is. Dankó Sándor és Szabó Sándor bírókat a forradalomban valórészvételükért fegyelmivel távolították el, és Dankót később börtönbüntetésre isítélték. 196 Ugyancsak eltávolították állásukból a Tiszavidék című megyei lap (akorábbi Szolnok Megyei Néplap) egyes munkatársait és a megyei tanács végrehajtóbizottsága egyik tagjának részvételével új szerkesztőbizottságot alakítottak, amelybiztosította, hogy a megyei sajtóban a visszaélések és a karhatalom akcióit bírálócikkek többé ne jelenhessenek meg. 197A karhatalom és a megrostált rendőrség 1956 decemberétől, de különösen1957 tavaszán végigverte a megye városainak és községeinek lakosságát.Portyázásaik, indokolatlanul súlyos brutalitásuk és olykor iszogatás utáni esztelenlövöldözéseik a Kádár-rendszerhez hű funkcionáriusok tiltakozását is kiváltotta. 198A végső célt, a lakosság tömeges megfélemlítését azonban elérték, és 1957 tavaszánmegkezdődött a forradalom résztvevői ellen indított perek tárgyalása is.A Kádár-kormány néhány tagjának két-három napos szolnokitartózkodásából a város és a megye semmilyen hasznot nem látott. Kádár Jánosfeltűnően kerülte Szolnokot. Hivatalos úton csupán egyszer járt a megyében és1958 áprilisában még a Szolnokra és Karcagra ellátogató Hruscsovot sem kísérte el.Az 1956. november 4-6-i szolnoki események negatív hatása annál inkább érződöttés talán még jelenleg is érzékelhető. A más megyék pufajkásainak számátkétszeresen meghaladó, közel 900 fős karhatalom prominens tagjainak jórészétleszerelésük után különböző vezető tisztségekbe helyezték, akik évtizedeken át ahelyi közélet meghatározó személyiségei maradtak. Az értelmiség kiemelkedőalakjait már 1957 tavaszán távozásra kényszerítették, vagy leváltották192SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 27. ő. e.193SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.194SZML, XXIII. 1/a. Szolnok Megyei Tanács 1957. március 29-i ülésjegyzőkönyve.195SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 27. ő. e.196SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.197SZML, XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. december 4-iülésjegyzőkönyve.198SZML, XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. január 3-iülésjegyzőkönyve.

hivatalukból. A szolnoki egyetemi kart 1957 márciusában véglegesen felszámoltákés a megyeszékhelyen csak húsz év múlva létesítettek újra nappali tagozatos,felsőoktatási intézményt.

I.A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI ÉSGYŐZELME A MEGYÉBEN1.A Szolnok Megyei Tanács VB-elnökhelyettesének jelentése azértelmiség helyzetéről (1956. október 12-ei vb-ülés jegyzőkönyve)1956. október 8.Jelentésa Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének értelmiségi politikánk néhánykérdéséről hozott határozatának megvalósításával kapcsolatos feladatokmeghatározásáról.A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július hónapban határozatothozott értelmiségi politikánk néhány kérdéséről.A határozatot megyénk értelmiségi dolgozói őszinte örömmel és nagyérdeklődéssel fogadták. Általában bizalommal tekintenek annak megvalósulásaelé. Akik olvasták, úgy látják, hogy a határozatban az értelmiség körében márrégen élő problémák nyertek megfogalmazást. Ugyanakkor nem hallgatják el, hogybizonyos várakozási álláspontra helyezkednek, ami mögött még a múlttalkapcsolatos bizalmatlanság feloldatlansága húzódik meg. Az utóbbi 3 évhatározatainak, terveinek állandó változása, revideálása. Őszintén meg kellmondani – nyilván a fentiek miatt – megyénk egyes értelmiségi dolgozói ahatározat teljes megvalósulását illetően ma még bizonyos fenntartással élnek.Ezt a bizalmatlanságot tükrözi egyes értelmiségeinknek az a véleménye, hogy ahatározat azért nem jelent meg a Szabad Népben, mert a határozattal meg akarjáknyugtatni az értelmiséget anélkül, hogy az egész társadalom előtt komolyabbügyet csinálnának belőle. Egyesek meg azért vannak fenntartással, mert malényegében ugyanazok hivatkoznak Leninre és a XX. Kongresszusra – mondják –akik annak idején minden tekintetben Sztálint idézték. Ez a helyzet azt agondolatot veti fel egyesekben, hogy vajon őszinték-e ezek a vezetők, vajonőszintén akarják-e végrehajtani a mostani értelmiségi határozatot.Értelmiségi dolgozóink egyes részeinek ezen tartózkodását, illetvebizalmatlanságát csakis a határozat megvalósítására irányuló tudatos törekvésekoldhatják fel.Megyénk értelmiségi dolgozói a határozat alapján meggyőződhetnek arról, hogynépi demokratikus államunkban értékelik és megbecsülik a gazdasági és kulturálismunka területén kifejtett eddigi tevékenységüket és további jelentős feladatokhárulnak reá a II. ötéves terv megvalósításában.Örömmel üdvözlik és vallják magukénak a Központi Vezetőség határozatának aztaz elvi állásfoglalását, amely kimondja, hogy „határozottan fel kell lépni mindenolyan, a párt politikáját és az ország érdekeit sértő nézettel és gyakorlattalszemben, amely az értelmiséget és munkáját lebecsüli.” E határozati pontmegvalósításával az értelmiség egyenjogú helyzetének a biztosítását várja.Tanácsszerveinknek is abból az alapvető tényből, a határozat azon súlyosmegállapításából kell kiindulniok, hogy: „a párt és állam funkcionáriusok jelentősrésze lebecsülte, vagy még ma is lebecsüli az értelmiséget”, és aztán egy másik még

súlyosabb megállapításból: „a munkásosztály vezető szerepéről, a munkás-parasztszövetségről szóló tanítás a gyakorlatban olyan torz értelmezést nyert, mintha azértelmiséget nem illetnék meg népköztársaságunk alkotmányában minden magyarállampolgár számára biztosított jogok.”Így azok a jelentős eredmények, amelyeket a felszabadulás óta értelmiségipolitikánkkal elértünk, súlyos hibákkal és hiányokkal párosultak, mint amilyenek:a kulturális intézmények hiányos anyagi ellátottsága; a szakemberek ésszakértelem elhanyagolása; az értelmiség mellőzése állami és társadalmi funkciókbetöltésénél. Ennek következtében az értelmiségiekben egyre nőtt az erkölcsisérelem érzése. Ez elkerülhetetlenül bizalmatlanságot, megtorpanást, azértelmiségek alkotó erejének elsorvasztását idézte elő.Tanácsszerveinknek intézkedéseket kell hozniok arra vonatkozólag, hogymegyénk területén az értelmiségiek elbírálásánál valóban nem a múlt, hanem afelszabadulás óta tanúsított magatartás és végzett munka a döntő, és hogy ennekalapján minden becsületes értelmiségi dolgozó, szocialista társadalmi rendünketvalóban magáénak vallja, tisztán látja abban saját helyzetét és szerepét, biztosítvaérezze egzisztenciáját munkájának elismerését. Ennek a gyakorlati megvalósításafelszabadít, biztonságos érzést ad, alkotó munkára ösztönzi az értelmiség mindenegyes tagját.Megyénkben is általános volt, hogy tanácsszerveink nem foglalkoztak a város ésfalu értelmiségi dolgozóinak problémáival. Nem egy párt és tanács funkcionáriustudatosan tartózkodott az értelmiséggel való kapcsolatnak még a látszatától is.Volt eset, hogy még egészen fiatal funkcionárius is csak igen fanyalogva fogadta azértelmiségiek üdvözlését. Orvosi körökben még ma is élénken emlegetik Dr.Szatmári Sebestyén egyetemi magán tanár, kandidátus esetét, akit Karcagon a volttanácselnök, Pesti elvtárs nyilvánosan lecsirkefogózott; és az orvost senki semvédte meg ezzel a támadással szemben. Értelmiségi dolgozóink ilyen esetekből alebecsülés kétségtelen tényét állapították meg. Az értelmiség megbecsülésének,munkája elismerésének igen sokat árt a termelőmunka és az értelmiségi munkafogalmának az elkülönítése, nem egyszer szembeállítása. Számos értelmiségben aza vélemény alakult ki, hogy az értelmiségieket nem is tekintik dolgozóknak. ÍgyJászberényben az egyik TÜZÉP-teleptől azzal a megjegyzéssel küldték el az egyikkukoricacsutkát igénylő pedagógust: „az csak dolgozóknak jár”. Egy munkásbíróházaspár is lakást keresvén azzal a válasszal találkozott, hogy majd előbb a„dolgozók” kapnak lakást. Erre az elég gyakran tapasztalható helytelenmegnyilvánulásra – vélemények szerint – egyenesen a magyar Alkotmány adlehetőséget, amely szerint nincs is értelmiségi, mert az Alkotmány 2. §.-a aztmondja, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztokállama.”. Javasolják az Alkotmánynak ezt a pontját az alábbiak szerint módosítani:„A Magyar Népköztársaság a dolgozók állama”.Az értelmiségi munka helytelen értékelésére utalnak olyan tények, hogy mígegyrészt a termelőmunkakör számos erkölcsi, de emellett anyagi előnyt is biztosítaz abban a munkakörben foglalkoztatottaknak, addig az értelmiség szerepét atermelőmunka biztosításánál, vagy a munkatermelékenység foglalkozásánál igengyakran figyelembe sem vettük. Pl. a Tisza Cipőgyár többszörös élüzem.Kitüntetések, jutalmak jutnak jogosan az üzem vezetőinek, dolgozóinak, de pl. azüzem orvosának jó munkája sehol sem kapta meg azt az elismerést, amit joggalmegérdemelt volna. Pedig nem lehet vitás, hogy az élüzemmé nyilvánítás egyikfontos kelléke a balesetmentes munka, a jó egészségügyi feltételek biztosítása,amiben kétségtelenül jelentős szerepe van az üzemi orvos lelkiismeretesmunkájának.

Jogászkörökben és agronómusoknál az a kérdés is felvetődik, hogy ők egyáltalábanértelmiségihez tartozóknak tekintsék-e magukat. A kérdés ily módon történtfelvetésének alapja az, hogy az értelmiséggel kapcsolatban eddig csak a műszakiértelmiségről, az orvosokról és a pedagógusokról, valamint a tudományoskutatómunkát végzőkről esett szó, de sem a párthatározatban, sem a sajtóban nem,vagy csak igen keveset beszéltek a jogászokról, az agronómusokról.A szolnoki festők a művészet, s így a művészi munkájuk lebecsülését látják abban,hogy a Szolnok megyei üzemek, vállalatok, hivatalok a megyei kiállításokonáltalában egyetlen képet sem vásárolnak. Véleményük, hogy a szolnoki festőkképeit jobban ismerik Pesten, mint Szolnokon.Az írókat, a művészeket ma is sértik és bántják a dogmatizmus elleni harc közbenért támadások, elmarasztalások, és a Petőfi körről hozott határozatok.Véleményük, hogy sok év sérelmeit, mellőztetését egy határozat nem oldhatja meg.Intézkedések sorára, az értelmiséggel szembeni új magatartásra van szükség, amicsak hosszabb idő alatt alakulhat ki.Meg nem értés, közömbösség tapasztalható megyénkben a mezőgazdaságbandolgozó értelmiségiekkel, az agronómusokkal szemben. Nemcsak a régi, hanem azúj értelmiséggel szemben is indokolatlanul idegenkednek a gazdasági vezetők ésebből kifolyólag sokaknak kilátástalannak teszik az életét. Az illetékesekvéleménye szerint ez megmutatkozik a megyei tanácsnál, a gépállomásoknál, a tszekbenés az alsóbb szerveknél egyaránt. Velük szemben a bizalmatlanság félévvel aXX. Kongresszus után sem oldódott fel, a gyakorlatban semmi sem történt a XX.Kongresszus szellemének az érvényesítése érdekében. Még ma sem nézik meg,hogy pl. egy agronómus a mi rendszerünkben hogyan dolgozik, milyeneredményeket produkál, hanem változatlanul származását, – múltját vitatják,lényegtelen dolgokért igazságtalanul zaklatják és zavarják munkájában. Errebeszédes példa Máriaföldi Péter, Torma László, Oláh Tibor, Ecsedi Antal, stb.mezőgazdasági értelmiségiek esete, akiknek minden igyekezete, minden jóelképzelése megbukott a meg nem értésen, a vezetők rosszindulatúgáncsoskodásán. Hogy mennyire nem értékelik az agronómusok munkáját, arrajellemző Cs. Németh Lajos agronómusnak a Mezőgazdasági Igazgatósághoz írtlevele, amelyben áthelyezését kéri Kisújszállásról azért, mert ott őt és agronómustársait semmibe sem veszik. Besenyszögön is az egyik agronómusnak éjszakánkéntcsak a jászolban juttattak pihenőhelyet. Az agronómusok a határozat értelmébenjoggal várnak nagyobb támogatást, mostoha lakásproblémájuk megoldásában,anyagi helyzetük megjavításában, szakmai fejlődésük biztosításában és alegelemibb kulturális igényeik kielégítésében. Véleményük, hogy javaslataikkal isjobban segíthetnék a mezőgazdaság munkáját, ha tagjai lehetnének azigazgatóságnak.A pedagógusok jogosan sérelmezik, hogy a minisztertanácsi határozattal elrendeltföldigényeket egyes tanácsok csak vontatottan elégítik ki, illetve a határozatrendelkezése ellenére meg nem felelő helyen utalnak ki rossz minőségű földet.Nem szolgálta a múltban a nevelők aktivitását az a tény, hogy több esetben apedagógusokat elsősorban az iskolán kívüli tevékenységük alapján értékelték és ajutalmazásoknál egyedül ezeket a szempontokat vették figyelembe. Egyestanácsoknál meg van a hajlam arra, hogy a nevelőtestület egész munkájaértékelésének alapjául kizárólag a tanácsi feladatok /begyűjtés, tanácsülésszervezés, tsz. fejlesztés, stb./ támogatását tekintik, amiben a nevelő az oktatónevelőmunkajelentőségének a lebecsülését látja.

Számos pedagógus felveti, hogy a nyugdíjazás körülménye /C. pont/ emberiméltóságukat, igazságérzetüket mélyen sérti. A határozat szellemében itt gyors ésméltányos intézkedésre van szükség.Megyénk értelmiségi dolgozói egyöntetűen kívánják annak a határozati pontnak amegvalósítását, hogy a párt és tanács vezetői közelebbi kapcsolatba kerüljenek azértelmiségiekkel. Eddig alig emlékeznek olyan esetre, amikor meghittebb barátibeszélgetésekre kerülhetett volna a sor tanács funkcionáriusokkal. Egyáltalábanhiányolják, hogy értelmiségi megbeszéléseken nem lehet látni a vezetőfunkcionáriusokat.A határozat szellemében várják azt, hogy a főiskolai és egyetemi felvételeknél azértelmiségi fiatalok egyenlő elbánásban részesüljenek a munkás- ésparasztszármazású tanulókkal, továbbá, hogy tanácsszerveink az értelmiségiekjogos lakásigényeinek a kielégítését ne helyezzék hátrányba a fizikai dolgozókkalszemben.Több értelmiségi munkakörben hátrányosan jelentkezik a régi és az új értelmiségközötti indokolatlan megkülönböztetés és különösen a megyei bíróságoknál vanennek éles visszhangja. Egyik-másik bíró leváltását határozottan az értelmiséggelszembeni káderpolitika megsértésének tekintik és a foganatosított intézkedésekbena régi, komoly gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező értelmiség háttérbeszorítását látja.Örömmel üdvözlik a káderpolitikai területen meginduló emberi módszereket.Remélik, hogy ezzel véget ér az értelmiségiek vélt és valóságos hibáinak folytonosnapirenden tartása. Bíznak abban, hogy ennek megfelelően a jövőben nemcsakbeszélnek az értelmiségiek megbecsüléséről, de ez a tanács gyakorlatában és atársadalmi élet minden területén érvényesülni is fog. Ezzel kapcsolatban viszontmegemlítik, hogy a káderpolitika titokzatossága még ma is teljes egészébenfennáll. /Pedagógusok/. Nincs meg a lehetőség arra, hogy közvetlen úton tudják,mi van a káderlapokon, így semmit sem tehetnek valóságos és vélt hibáikkijavítása és tisztázása érdekében.Az értelmiségi határozattal kapcsolatban elhangzottak még olyan megállapításokis, hogy nagyobb súllyal foglalkozik a felső, vezető értelmiségiek anyagi éskulturális problémáival, emellett nem fordít elég gondot az értelmiség szélesközép- és alsóbb rétegeinek helyzetére, sőt bizonyos mértékig elhanyagolja ezt.Helyes intézkedésnek tartják a vezető értelmiségiek életszínvonalának emelését/autó, villa, stb./ ugyanakkor utalnak arra, hogy még meg nem oldódott kérdésekaz értelmiség széles rétegeinek szociális problémái: Pl. Kezdő általános iskolaitanító fizetése 786,- Ft., óvónői 726,- Ft., a mezőgazdaságban foglalkoztatottértelmiségiek fizetése sem hat ösztönzőleg, a nyugdíjazásra kerülő értelmiségieketpedig a létbizonytalanság fenyegeti.A tanács apparátusban dolgozó értelmiségieknek is vannak igényeik a határozattalkapcsolatban. Elégtelen bérezésük akadályozza az irányító munka színvonalánakemelését. Azokban az értelmiségi munkakörökben, ahol a munka szerves része afelkészülés, felmerül az a kívánság, hogy a felkészüléshez szükséges időt ahivatalos munkaidő megállapításánál vegyék figyelembe. Véleményük szerint amunkaidő csökkentése gondolatával itt is kellene foglalkozni. Nem szolgálja atanácsapparátus értelmiségi dolgozóinak jobb munkáját, hogy az elhelyezésáltalában zsúfolt. Még a megyei tanácsnál is a szakemberek elhelyezéselégköbméterben van megállapítva és ennek következtében lehetetlen a szakmunkaelmélyült tanulmányozása.

A határozat minden felelős szervet, elsősorban a minisztériumot és ebbőlkifolyólag a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsszerveket utasítja, hogyterületükön vizsgálják felül az egyes értelmiségiekkel szemben elkövetett kirívósérelmeket, /indokolatlan elbocsájtás, idő előtti nyugdíjazás, stb./ és tegyék jóvá azelkövetett hibákat.A megyei tanács végrehajtó bizottságához eddig mindössze 3 fő nyújtotta berehabilitáció iránti kérvényét és 4 értelmiségi ügyének a tisztázását hivatalbólkezdeményezte a végrehajtó bizottság. Bizonyára megyénk területén jóval többtörvénysértés fordult elő és a megfelelő bizalom kialakítása érdekében arehabilitáció kérdésével még behatóbban kell foglalkozni. A jogtalan sérelmeketmielőbb orvosolnunk kell az elkövetett hibákat ki kell javítanunk, hogy ezáltal ishozzájárulhassunk a demokratikus légkör kialakításához, az emberek alkotóaktivitásának a fokozásához.Összegezve megállapítható:Megyénk értelmiségi dolgozói a párthatározatot helyesnek és szükségesnek tartják,sokat várnak annak megvalósulásától – de magatartásukban ma még sok abizakodással vegyes tartózkodás, a múlt hibái miatt még bizonyos gyanakvás. Ahatározat megfogalmazásából eredően – túlnyomó részt csak a múlt hibáinakelemzésével foglalkozik, illetve az elkövetett hibák kijavításával kapcsolatosfeladatokat jelöli meg, csak érinti az értelmiség helyét és szerepét a szocializmusépítésében – az értelmiség körében is felmerül az az aggodalom, hogy talántúlzottan is foglalkozik az értelmiségiek ügyének felkarolásával, a velükkapcsolatos hiányok megszüntetésével – elszigetelten a munkásosztály és aparasztság problémáitól, ami azzal fenyeget, hogy egyrészt egyes értelmiségiek ahatározat alapján túlbecsülik a maguk jelentőségét, és ezzel szembekerülnek amunkásosztállyal, másrészt a kérdés egyoldalú felvetése a munkásosztálytagjaiban is idegenkedést válthat ki. Így a határozat megvalósításávalpárhuzamosan szükségesnek mutatkozik a határozat széleskörű megvitatása,magyarázata, az értelmiség helyzetének és szerepének a konkrétabbmeghatározása és megjelölése a szocializmus építésében. Nem vitás, hogy ezen atéren tanácsainkra, a tanácsok egyes szakosztályaira hárulnak komoly feladatok.Intézkedési terv:A határozat végrehajtásához a megyei tanács végrehajtó bizottsága az alábbiintézkedéseket javasolja:1./ A járási, városi tanácsszervek alakítsanak ki olyan gyakorlatot, hogy a helyipolitikai, gazdasági és kulturális tervek, intézkedések, utasításokkidolgozásakor hallgassák meg az értelmiségi szakemberek véleményét ésjavaslatait és vegyék ezeket figyelembe a végrehajtásnál.2./ A megyei tanács végrehajtó bizottsága forduljon felhívással az alsóbb szervekfelé abban az értelemben, hogy az értelmiségek problémáival behatóbbanfoglalkozzanak, becsüljék meg és értékeljék munkájukat, amellyel immár 11éve tevékenyen járultak hozzá gazdasági és kulturális építőmunkánkhatalmas eredményeinek a megvalósításához. Számolják fel munkájukban azértelmiségiekkel szembeni idegenkedést, szüntessék meg a régi és újértelmiségiek közötti indokolatlan megkülönböztetést és a származás alapjánvaló kizárólagos megkülönböztetés helyett elsősorban a felszabadulás ótavégzett munkát vegyék alapul.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága hívja fel a figyelmet arra, hogytanácsszerveink, a különféle gazdasági szervek ne kezeljék másodrendűnekaz értelmiségiek munkáját és tudatosítsák annak a fontosságát, hogy atermelés műszaki színvonalának az emelése, a korszerű mezőgazdaságmegteremtése, kulturális forradalmunk további fejlesztése lehetetlen azértelmiségiek hozzájárulása, alkotó munkája nélkül.3./ Értelmiségi dolgozóink közül számosan nem látják világosan helyüket,szerepüket a szocialista társadalomban, a megyei tanács végrehajtóbizottsága tegyen javaslatot a Minisztertanácshoz, az Alkotmány 2. §.-aszövegének alábbi megváltoztatására: „A Magyar Népköztársaság adolgozók állama.”4./ Tanácsszerveink hozzanak intézkedéseket arra vonatkozólag, hogy akülönféle területeken dolgozó értelmiségiek számára rendeljék meg aszükséges folyóiratokat és vásárolják meg a legfontosabb szakkönyveket. Atanácsok végrehajtó bizottságai a maguk területén járjanak élen apéldamutatásban.5./ A járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai vizsgálják felül apedagógusok földjuttatását és az új gazdasági évre minden pedagógusszámára biztosítsák a minisztertanácsi rendeletben előírt háztáji földet.6./ A városi és járási tanácsok a maguk területén szorgalmazzák azértelmiségieket ért sérelmek orvoslását és az alsóbb tanácsszervek figyelmétis hívják fel ennek a fontosságára. Munkájukkal, irányt mutatóhatározataikkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy széleskörű demokratizmus és atörvényesség betartása váljék általánossá.7./ A káderanyagok körüli titokzatosságot szüntessék meg. A káderanyagotrendezzék úgy, hogy a beszerzett információkat, a véleményeket adolgozókkal beszéljék meg és a vitás problémákat tisztázzák. A valóságnakmeg nem felelő információkat a káderanyagból távolítsák el.8./ Az értelmiségiek lakásigényeit a Tanácsok Végrehajtó Bizottságai komolyankarolják fel és szüntessék meg a gyakorlatban tapasztaltmegkülönböztetéseket az értelmiségiek és a fizikai dolgozók között.9./ A megyei tanács végrehajtó bizottsága utasítsa az egyes szakosztályokvezetőit, hogy a hatáskörük alá tartozó értelmiségiek problémáit a határozatszellemében vizsgálják meg és a jogos sérelmek megszüntetésérőlintézkedjenek.10./ A megyei tanács végrehajtó bizottsága mérje fel a tanácsban dolgozóértelmiségiek helyzetét. Anyagi helyzetük, fizetésük javítására tegyenjavaslatot a Minisztertanácshoz.11./ A megyei tanács végrehajtó bizottsága utasítsa az alsó szervek végrehajtóbizottságait, hogy az értelmiségi határozat megvitatását hasonlóképpentűzzék napirendre. Konkrétan jelöljék meg a határozattal kapcsolatos helyifeladatokat, határozzák meg az értelmiséggel kapcsolatos helyes magatartástés a határozat helyes értékelésével, annak megmagyarázásával hatékonyanjáruljanak hozzá eredményes végrehajtásához.S z o l n o k , 1956. október 8.Fodor Mihály s. k.vb. elnök h.Forrás: SZML XXIII./2.

2.A szolnoki közlekedésmérnöki egyetemi karon 1956. október 23-áneste tartott gyűlés határozatai1956. október 24.A Szabad Ifjúság október 23-i számában „Az Építőipari és KözlekedésiEgyetem gyűlése” cím alatt megjelent 10 pontjával a szolnoki KözlekedésiÜzemmérnöki Kar ifjúsági nagygyűlése egyetért.Az „Építőipari és Közlekedési Egyetem” ifjúsága a következő pontokbanfoglalta össze politikai követeléseit: 1. Az MDP Központi Vezetősége azonnaliösszehívása, melyen az időközben alulról megváltoztatott új pártvezetőségek általaz új Központi Vezetőség megalakítása. 2. A kormány alakuljon át Nagy Imreelvtárs vezetésével. 3. Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon ésegymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar – szovjet és magyar –jugoszláv barátság megalakítása. 4. Általános, egyenlő, titkos választásokat aNépfrontban tömörült pártok részvételével, új nemzetgyűlési képviselőkmegválasztásával. 5. A magyar gazdasági élet átszervezését, szakemberekbevonásával és ennek keretében a magyar uránérc leggazdaságosabbfelhasználását. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket ésvizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet. 6. Az iparimunkásság normáinak rendezését és a munkás autonómia bevezetését azüzemekben. 7. A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását és az egyénileg dolgozóparasztság támogatását is. 8. Az összes politikai és gazdasági perekfelülvizsgálását, a politikai foglyok számára amnesztiát, az ártatlanul elítéltek,illetve a hátrányos helyzetbe kerültek rehabilitálását. Legyen nyilvános FarkasMihály tárgyalása. 9. A régi címer helyett a Kossuth-címer visszaállítását, március15-öt és október 6-ot nyilvánítsák nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá. 10.Teljes vélemény- és sajtószabadság megvalósítását (rádiónál is!) és ennek keretébenkülön napilapot az új MEFESZ-szervezetnek, a régi káderanyag nyilvánosságrahozatalát és megsemmisítését.Ehhez kiegészítésül a szolnokiak a következőket kérik:1. Kormányunk hozza nyilvánosságra az országunkat más országokhozfűző gazdasági, politikai és egyéb vonatkozású okmányokat.2. Karunk ifjúsága kivált a DISZ-ből és csatlakozik a MEFESZ-hez.3. Azokat az oktatási, szociális és kulturális kérdéseket, melyek anagygyűlésen felmerültek, a kar MEFESZ-bizottsága, valamint azegyetem vezetői a hét végéig állítsák össze és jelen határozatmellékleteként juttassák el az összeülő Ifjúsági Parlament, a felsőbbszervek, valamint a kar hallgatóihoz.4. Karunk ifjúsága elítél minden olyan törekvést, mely a dolgozó népegészséges követeléseit, a szocializmus felépítésének vágyát, azelkövetett hibák kijavítására irányuló igyekezetét arra akarjákkihasználni, hogy a szocializmus építésével és népünk érdekévelellentétes célokat valósítsanak meg. Egységes támogatásról biztosítja anagygyűlés Pártunkat, a szocialista demokratizmus és nemzetifüggetlenségünk kivívásáért végzett tevékenységben.AláírásokForrás: Szolnok Megyei Néplap 1956. október 24. 1. p.

3.A Minisztertanács a rendbontások megakadályozására utasítja ahelyi tanácsokatTávmondatA Minisztertanács TitkárságátólBudapest1956. október 24.Utasítás az összes járási, megyei, városi végrehajtó bizottságnak!A párt központi vezetősége, a kormány együtt, Budapest öntudatos munkásaivalmindent megtesz, hogy a fasiszta csőcselék rablását, fosztogatásátmegakadályozza.Tudjuk, hogy a végrehajtó bizottságok a párt, a kormány mögött állnak. A helyzettermészetesen súlyos. Minden vezetőnek érezni kell a felelősséget. Nemkevesebbről van szó, mint a munkás-paraszt hatalom megdöntésére szervezettellenforradalmi banditák terror cselekményeiről, rablásairól, lázítótevékenységéről.Ebben a helyzetben elvárjuk a végrehajtó bizottságok minden tagjától, hogyközségükben, városukban, megyéjükben tartsanak rendet, fegyelmet, nyugtassákmeg a lakosságot, akadályozzák meg, hogy a fosztogatás kiterjedjen.Biztosítsák városukban, községükben a normális munkát, a törvényes rendet.Meg vagyunk győződve arról, hogy elvtársaink, a végrehajtó bizottság tagjai, akikolyan sok nehéz helyzetben megállták helyüket, most is teljes erejükkel ademokrácia, a szocializmus, a munkáshatalom, oldalán állnak, szívvel-lélekkel.A párt, a kormány nagy erőfeszítéseket tesz. A Központi Vezetőség fontoshatározatokat hozott. E határozatok nyilvánosságra hozása sajtón, rádión keresztüladott lehetőségek között sürgősen megtörténik. Ennek végrehajtására utasítommindenütt az elvtársakat.Még egyszer felszólítok minden elvtársat, személyes felelősséggel akadályozzákmeg, hogy a rendbontás a vidéki városokban, községekben kiterjedjen, arendzavarókat azonnal vonják felelősségre, szorosan működjenek együtt arendőrséggel és az államvédelmi szervekkel.B u d a p e s t , 1956. október 24-én.Apró Antal s. k.A másolat hiteles:olvashatatlan aláírásAdta: TokárVette: Szoboszlai E.Forrás: SZML XXXV. 61. fond, VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 4. p.Jegyzet: A „fasiszta csőcselék” fosztogatásának és a rendbontás vidékrekiterjedésének megakadályozására vonatkozó távmondatot Apró Antal (1913-1994)miniszterelnök-helyettes nevével szignálták. Apró az MDP 1956. október 23-24-énéjjel alakult Katonai Bizottságának is tagja volt.

4.A Szolnoki MÁV Járműjavító Vállalattól az MDP KözpontiVezetőségéhez érkezett levél1956. október 24.A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozói egy emberként elítélik azellenforradalmi erők fasiszta provokációját, amelynek komoly következményeivannak mind emberéletben, mind anyagi károkban. Egyetemi ifjúságunk békéstüntetését a fasiszta ellenforradalmi szervezet fegyvereket szerezve felhasználta.Megtámadta középületeinket, állomásainkat és ott rombolásokat végeztek. Kérjükkormányunkat, hogy a provokációk értelmi szerzőit szigorúan vonják felelősségre.Mindezeket a dolgokat mélységesen elítéljük, mert egy lépéssel sem vitték előbbre,hogy a dolgozók életszínvonala megjavuljon, sőt ezek a ténykedések hátráltatják adolgozók követeléseinek megvalósítását. A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalatdolgozói és valamennyi vasutas ezekben a nehéz napokban a nehéz órákban ishelyükön állva, munkájukat becsülettel végezve, bíznak KözpontiVezetőségünkben, kormányunkban és azt teljes erővel a Szolnoki JárműjavítóÜzemi Vállalat valamennyi dolgozója is támogatni fogja.Szolnoki JárműjavítóVállalatForrás: PIL 290. f. 1/17. ő. e. 54. p.Jegyzet: A levelet az üzem pártszervezete fogalmazta, anélkül, hogy a dolgozókaterről tájékoztatták volna.5.Az MDP Szolnok Megyei Bizottságától a Központi Vezetőségnekküldött jelentés1956. október 25.Szolnok:Tömegek az utcán vannak, egyelőre csendben, amnesztiát követelnek. A posta felévonultak, de a szovjet tankok visszanyomták őket, nem lőttek rájuk. A röpcédulákaz ideiglenes kormánnyal kapcsolatban már lent vannak.Szolnokon a tüntetés elült, fegyvert nem használtak. Egyetlen lövés volt alevegőbe. Erős szovjetellenes kiabálások. A megyei-járási pártbizottság tábláitleverték, ablakokat betörtek. A városban a vörös csillagokat levették. Azegyetemisták mérsékelten, rendesen viselkedtek. Járműjavítói vasutasok voltak,közöttük részegek. Menet közben a társaság kicserélődött. A fiatalok csinálták alármát. A szovjet emlékművet le akarták dönteni, nem tudták. Kátránnyalmázolták be. Meg akarták szerezni a hangos híradót – nem sikerült. Bejöttekmagyar tisztek – rendesen viselkedtek. Tüntetés után a csőcselék egy szabó ktsz-takart kirabolni – nem tudták.Kunhegyesen is volt zavargás, de az elvtársak megerősítették fegyveres erővel.Tiszasas: Ég a Rákóczi Tsz kazla, már oltják.Forrás: PIL f. 1/19. ő. e. 22-23. p.

6.Az MDP Szolnok Megyei Bizottságától a Központi Vezetőségnekküldött jelentésSzolnok megye:1956. október 26.Szolnok megyében munkástanácsot alakítottak, amelybe beválasztották a szolnokihelyőrség parancsnokát is. A munkástanács ülésezik, de a tanácson belülkisebbségben vannak a párthoz, a kormányhoz hű elvtársak. Elfogadtak olyanhatározatot is, hogy a katonaság nem fog lőni a munkásokra. Ugyanakkor nagytömeg tüntet az utcán, amelynek egy része benyomult a tanács (megyei tanács)épületébe. A tömeg hangadói fegyvert követelnek és Budapestre akarnak jönni,hogy segítsenek a harcoló „munkásoknak.” (Munkásokon az ellenforradalmárokatértik.) A tömegnek fegyvere nincs. A rádióadó épületét fiatalok csoportja tartjakézben. A tömegben elhangzott olyan hang is, hogy az adót kapcsolják Amerikahangja hullámhosszára. A tömegben nagyon erős a szovjetellenes hangulat.A Szolnok Megyei Pártbizottság tegnap felfegyverezte a megyeipártbizottságon a kommunista aktivisták egy csoportját, azonban a mai napon ezekaz elvtársak hazamentek, vagy nem tértek vissza a pártbizottságra. A fegyverek apártbizottságon maradtak. A Szolnok megyei elvtársak kérik, hogy helyezzékkészenlétbe a szolnoki szovjet csapatokat.Forrás: PIL 290. f. 1/19. ő. e. 55. p.7.Feljegyzés a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács 1956.október 26-i megalakulásárólFeljegyzésSzolnok városában az 1956. év október hó 26-án /pénteken/ felvonult az üzemekmunkássága, hivatalok dolgozói és általában majdnem az egész város lakossága, adélelőtti órákban hatalmas tömegtüntetéssel követelte többek között Pintér Dezsővárosi tanács vb-elnök, valamint Csáki István, a városi pártbizottság elsőtitkárának lemondását, továbbá Kátai Sándor vkg. /város- és községgazdálkodás/osztályvezetőt, Zsemlye Ferenc megyei tanács vb-elnökhelyettes, valamint a napfolyamán még Juhász Imréné a megyei tanács vb-elnökének lemondását is. –Fent nevezettek megbízásukról a tüntetés során valamennyien lemondottak. Atömeggyűlés elhatározta, hogy a közigazgatás vezetőinek biztosítása végett azüzemek által választandó küldöttek útján még aznap megyei forradalmimunkástanácsot választ. Ez az elnevezés első ízben ilyen formában a SzolnokMegyei Néplapban jelent meg. A nap folyamán a fentieknek megfelelően azüzemek, hivatalok, intézmények, szervezetek elküldötték képviselőiket,küldötteiket a megyei tanács nagytermében tartandó tömeggyűlésre, ahol KálmánIstván a megyei pártbizottság első titkára elnökletével elnökséget alakítottak. Azelnökségben benne volt a hazafias népfront, a rendőrség, párt, szakszervezet ésnéhány üzem képviselője. –A szenvedélyes hangú tömeggyűlés során Kálmán István első titkár javaslatára,illetve az ő előterjesztése során részint az előterjesztésnek megfelelően, részint attóleltérően az egyes szakfeladatok, illetve a megyei tanács vb. elnöke teljes

hatáskörének átvételére a gyűlés megyei forradalmi munkástanácsot választott. Agyűlés úgy döntött, hogy az egyes szakfeladatok ellátására két-két biztost választés ennek megfelelően a megyei párttitkár jegyezte fel azoknak a nevét, akiket agyűlés biztosokká megválasztott. Telefonhívásunkra a megyei párttitkár az idemellékelt feljegyzés szerinti neveket diktálta be, mint akiket a gyűlésmegválasztott. Az eredeti feljegyzések a megyei titkár birtokában vannak. –A gyűlés ezek szerint az alábbi biztosokat választotta meg:A Szolnok Megyei Forradalmi Munkás Tanács elnöke: Dancsi József.Termelési biztos: Jankovics Lajos.Rendőrség: Palásti Gyula rendőr őrnagy és Pala Lajos rendőr őrnagy.Sajtó, rádió tájékoztatás: Kocsár József és Gerencsér Miklós.Közellátás: Hegedűs Lajos és Losonczi Péter.Honvédség: Kablay Lajos alezredes és Brassói Tivadar őrnagy.Egészségügy: Bogdándi György és Várhelyi Béla.Ipari biztos: Kurucz József és Tompos Zoltán.Mezőgazdaság: Vedrődy Gusztáv és Vasadi JánosKözlekedés: Mondok és Németh Béla.Igazgatás és igazságügy: dr. Aszódi Imre és dr. Juhász Károly.Összesen: 20 fő.A tömeggyűlés, amelynek lefolyását mikrofonon keresztül az utcán tüntetőtömeggel is közölték, a forradalmi tanács fenti összetételét elfogadta. Meg kellemlíteni, hogy a gyűlés során az ÁVH katonái (3 fő) bejött és felajánlottákszolgálataikat az újonnan alakult forradalmi tanácsnak, azonban a tömeg követeltetávozásukat, leszerelésüket, mivel bejelentették, hogy állásukról lemondanak, lefognak szerelni, fegyverzetüket, felszerelésüket a rendőrségnek átadják, amit ahelyi rendőrség vezetője is tudomásul vett. –Ezután a tömeggyűlés feloszlott, majd a forradalmi t. tagjai alakuló ülésre azonnalösszejöttek. Ennek során úgy döntöttek, hogy egyenlőre a tömeg megbízatásánakmegfelelően ez a tanács fogja gyakorolni a megyében a legfőbb polgári hatalmat atörvény rendelkezésének megfelelően. Megállapította a tanács azt is, hogyhatározat hozatalhoz a fenti 20 tag kétharmad részének jelenléte szükséges.Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt és a tanács határozataitegyszeri szótöbbséggel hozza. Hatáskörére vonatkozó más szabályt, vagyrészletekbe menő tájékoztatást a tanács maga részére ki nem dolgozott, meg nemállapított. Ezt a feljegyzést a valóságnak megfelelően az események rögzítésecéljából az 1956. év október 28-i napján vettük fel. –Dancsi JózsefMegyei Forradalmi Munkás TanácselnökeFogalmazta: Dr. Aszódi Imreigazg. biztos, váll. jogtanácsos.Szabó Zsuzsannagyors- és gépíróForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 10. p.Jegyzet: Kálmán István, az MDP Szolnok Megyei Bizottságának első titkáraszemélyesen kezdeményezte a forradalmi munkástanács megalakulását, hogyezáltal biztosítsa a párt befolyását az események alakulásában. Szívvel-lélekkelazonban aligha állhatott a forradalom oldalára, ugyanis a megyei pártbizottság

vezetői még ugyanezen a napon kérték a Szolnokon állomásozó szovjet csapatokkészenlétbe helyezését.8.A Kunhegyesi Forradalmi Tanács alakuló ülésének jegyzőkönyve1956. október 26.JegyzőkönyvFelvétetett a Kunhegyesi Forradalmi Tanács megalakuló gyűlésén, 1956. október26-án.Jelen vannak: A vállalatok küldöttei, az alábbi felsorolásban.Napirendi pontok:1./ A küldöttek létszámának megállapítása, illetve ismertetése, továbbá arészvételi jog megállapítása.2./ A választandó funkciók megállapítása.3./ A választás módja és lebonyolítása.Pákozdi Tivadar üdvözli a megjelenteket, a gyűlés első napirendi pontjakéntmegállapítom a vállalatok forradalmi tanács küldötteinek létszámát.Gépállomás: 12 dolgozóJárási Tanács: 8 ”Ö.T.K.I.: 3 ”Községi Tanács: 2 ”Építőipari KTSZ: 6 ”Vízgépészeti Vállalat: 15 ”Fmsz. Járási Központ: 3 ”Tüzép: 1 ”Rendőrség: 1 ”Vízig.: 1 ”Dolgozó parasztok: 5 ”Mezőgazdasági KTSZ: 2 ”Kisiparosok: 2 ”Lenin Tsz: 6 ”Vörös Csillag Tsz: 3 ”Táncsics Tsz: 3 ”Járási Pártbizottság: 3 ”Községi ’’: 2 ”Statisztikai Felügy.: 1 ”Vörös Október Tsz: 3 ”Összesen: 82 dolgozóMegbízó levelek csatolva a jegyzőkönyvhöz. – A jegyzőkönyv hitelesítésére:Vincze Sándor és Pádár Károlyt jelölöm.[...]Második napirendi pont a megválasztandó bizottság funkcióinak megállapítása.Ezzel kapcsolatban szeretném ismertetni ezen funkciókkal kapcsolatos teendőket

is. A funkciók betöltésére olyan egyéneket válasszunk, aki helyi ismeretekkelrendelkeznek.A megyei forradalmi tanács az alábbi biztosi funkciókat töltötte be:Elnöki funkció betöltésére 1 főRendőri biztos 2 ”Sajtó és tájékoztatási biztos 2 ”Közellátási biztos 2 ”Pénzügyi biztos: 1 ”Mezőgazdasági biztos 2 ”Közlekedési biztos 1 ”Izgatási biztos 1 ”Begyűjtési biztos 1 ”Egészségügyi biztos 2 ”Az elnökség által tett javaslatra döntést kérek, hogy milyen biztosokat válasszunkitt Kunhegyesen.Az elnöki funkció betöltésére 1 főt javaslok megválasztani.A javaslatot helybenhagyják.Rendőrségi biztost egy főt javasol az elnökség.A javaslatot helybenhagyják.Honvédelmi biztost válasszunk-e? Tekintettel arra, hogy községünk területén ésazon felül honvédség nincs, nem tartom szükségesnek ezen funkció betöltését.A javaslatot helybenhagyják.A közellátási biztosi teendő igen komoly feladatokkal jár. Amint említettemszámolnunk kell azzal, hogy Budapest igen sürgősen élelmiszerekre szorul,ugyanakkor biztosítani kell a község közellátását is. Az elnökség részéről 2személyt javaslok ezen funkció betöltésére. Az egyik az élelmiszer és beadásikérdésekkel foglalkozzék, a másik egyéb általános problémával.A javaslatot elfogadják.A sajtó és tájékoztató biztosi funkció betöltését nem tartom szükségesnek, mivelKunhegyesen nincs rádió, nyomda stb. Ami a községi tájékoztatást illeti és amit aszolnoki forradalmi tanácson keresztül kapunk, ezen feladatok ellátását azigazgatás funkciójában el lehet helyezni.A javaslatot elfogadják.[...]A harmadik napirendi pont a választás módja. A választást leghelyesebbentitkosan tudnák lebonyolítani, ennek előkészületei azonban hosszabb időt vesznekigénybe, és akkor amikor demokráciát kívánunk helyes volna, ha itt isalkalmaznánk azt a módszert. Előterjesztek javaslatot arra, hogy titkosan, vagynyíltan történjék a választás.

Ha nyílt szavazással szavaznak legyen-e választó bizottság, vagy javaslat általtörténjen?A jelöltek a nyílt szavazást kérik.A szavazás nyílt, és a többség szavazata döntő, egyenlő szavazási arány esetébenaz elnök szavazata döntő.A Kunhegyesi Forradalmi Tanács elnökének Pádár Károlyt választják meg.Rendőrségi biztosi teendők ellátására Kolozsvári József.Közellátási biztos: Wágner Ferenc és Somogyi Béla.Mezőgazdasági biztos: D. Ács László, Bakondi János, és Lukács Pál.Igazgatási Biztos: Nagy Sándor.Egészségügyi biztos: Király József dr.Oktatásügyi biztos: Kiss Albert.Ipari biztos: Fehér Pál.Pénzügyi biztos: Kassai József.Az elnökség javasolja, hogy a pártbizottság felé javasoljanak egy megfigyelőt. Ezenfunkció betöltésére jelölt Földes Bélát a küldöttek elfogadják, egyhangúlag.Az elnök üdvözli a megválasztott forradalmi tanács tagjait. Kéri amegválasztottakat, hogy időt és fáradtságot nem kímélve, dolgozzanak Kunhegyesközség és hazánk dolgozóinak javára. Befejezésül kéri a forradalmi tanács tagjait,hogy a küldött gyűlés után maradjanak együtt és szövegezzék meg a forradalmitanács programját, hogy már a kora reggeli órákban Kunhegyes dolgozó népénektudomására hozhassák.Gagán József és Pákozdi Tivadar, az I. sz. Vízgépészeti Vállalat küldöttei és SuszterZsigmond a községi gépállomás küldötte bejelentik, hogy továbbra is alegmesszebbmenőkig kívánják támogatni a forradalmi tanács munkáját, és soksikert kívánnak a forradalmi tanács munkájához.Pádár Károly, a forradalmi tanács újonnan megválasztott elnöke megköszöni aküldöttek bizalmát és ígéretet tesz a forradalmi tanács tagjainak nevében is, hogyfáradtságot nem kímélve fognak működni a dolgozónép érdekében. Megköszöni afenti két vállalat felajánlott segítségét. Kéri a tanács tagjait, hogy a gyűlésbefejezése után maradjanak együtt a forradalmi tanács programjánakmegszövegezésére.A küldöttgyűlés elnöke – Pákozdi Tivadar – kéri, hogy a gyűlést a Himnuszeléneklésével fejezzük be.K. m. f./ Vincze Sándor / / Pádár Károly s. k. /Forrás: SZML XXXV. 61. fond. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 9. p.

9.A Törökszentmiklósi Gőzmalom dolgozóinak követelése1956. október 26.Törökszentmiklósi Gőzmalom dolgozóinak kérése Nagy Imre miniszterelnökelvtárshozA Törökszentmiklósi Gőzmalom 150 dolgozója a mai napon megtartottgyűlésén 8 tagú munkástanácsot választott meg, és megbízta Őket, hogy az alábbikéréseiket illetve követeléseiket juttassák el Törökszentmiklós VárosMunkástanácsához, azzal, hogy annak egy példányát küldjék meg Nagy Imreminiszterelnök elvtársnak.A malom dolgozóinak követelései:1./ Az egyetemi fiatalság követeléseit malmunk dolgozói teljes egészébenelfogadják és követelik azoknak a gyakorlatban való megvalósítását.2./ A városi tanács éléről azokat, akik az önkényeskedés időszakában a nép ellenvétettek és túlkapásaikkal megkeserítették a város dolgozóinak életét,elsősorban Székely tanácselnök és Molnár begyűjtési vezető azonnaltávozzanak. A végleges tanácsválasztásig kérjük volt első tanácselnökünkKiss János elvtárs tanácselnöki megbízatását.3./ Nevezzék el városunk utcáit a magyar szabadságharc és dicső nemzetimúltunk kiemelkedő nagyjairól. Egyben gondoskodjanak a nemzetiönérzetünket sértő feliratok azonnali eltávolításáról.4./ Követeljük, hogy a személyi kultusz önkényuralma alatt elvonttermészetbeni juttatásokat /fejadag, korpa/ haladéktalanul állítsák vissza,illetve azt november hótól kezdve újra folyósítsák a malmi dolgozók részére.5./ A malom munkásságának kívánsága, hogy Ónozó Józsefet váltsák le aMalomipari Igazgatóság éléről, mert szakszervezeti funkcionárius korában isa munkásság érdekével ellentétben működött, és egyéni érdekből vonatta el afejadagot a malmi dolgozóktól, ami a munkáscsaládok életszínvonalánakrohamos süllyedését eredményezte.6./ A malomipari munkásság fizetését úgy állapítsák meg, hogy egyrészt nelegyenek hátrányos helyzetben más iparágak dolgozóival szemben, másrésztjól végzett munkájukkal tudják biztosítani maguk és családjuk megfelelőéletkörülményeit, és ezzel tegyük lehetővé, hogy a családanya csak akkordolgozzon, ha arra élethivatást érez, ne kényszerüljön megélhetése végettgyermekeitől távol dolgozni. Egy igazságos bérezés bevezetése, csakhasználni fog a népszabadságnak, mert a malmi dolgozók munkakedvéteddig soha nem tapasztalt mértékben fokozza.7./ Kérjük, hogy a malom vezetőinek olyan jogkört állapítsanak meg, mellyelbiztosítani tudják a dolgozók munkakörülményeinek figyelembevételével, ahelyi adottságoknak megfelelő létszám és bérezési viszonyok kialakítását.8./ Kérjük a nyugdíjaknak a szolgálati idő alapján való megállapítását, anyugdíjkorhatár leszállítását és egy olyan minimális nyugdíj megállapítását,ami gondtalan öregkort biztosít a kiöregedett munkások számára.9./ Nyugdíj, táppénz és az összes szociális juttatások nyújtását és annakmértékét ne tegyék függővé az illető szakszervezeti tagságától.10./ Alkalmazásoknál minden munkakörre vonatkozóan a rátermettség ésszaktudás döntse el a felvétel kérdését, ne pedig az illető párt vagyszakszervezeti tagsága. Ezzel a kérésünkkel nem a párt tekintélyét akarjuk

csorbítani, hanem az eddig tapasztalt és a dolgozók méltóságát sértőtúlkapásokat akarjuk végérvényesen kiküszöbölni.11./ Az üzem vezetőségének legyen joga szervezetten gondoskodni a dolgozókszociális ellátásáról és ehhez megfelelő pénzügyi fedezetet biztosítsanak.12./ Kérjük, hogy a munkaszüneti napokon csak végső esetben dolgoztassanak ésha erre sor került a végzett munkát 100 százalékos pótlékkal díjazzák, neszabadnapot adjanak érte a dolgozónak.Amikor fenti kéréseinket illetve követeléseinket előterjesztjük a legteljesebbmértékben kifejezzük bizalmunkat Nagy Imre elvtárs és a vezetése alatt álló újkormány, valamint a Párt új vezetősége iránt. Nemcsak követelni akarunk, hanemkéréseink teljesítésére a munka tettével fogunk válaszolni. Malmunk fel vankészülve arra, hogy a rend helyreállítása után szinte korlátlan mértékben fog lisztetszállítani Budapest sokat szenvedett népének.Törökszentmiklós, 1956. október 26.A malom összes dolgozója nevében:a munkástanács elnöke: Rigó Józsefa munkástanács tagjai: aláírásokForrás: SZML XXXV 61. f. VII. fcs. 1956. 3. ő. e. 11-12. p.10.Feljegyzések a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács üléséről1956. október 27.1956. október 27.Jelen vannak: Dancsi József, Hegedüs Lajos, Losonczi Péter, Vedrődi Gusztáv, dr.Várhelyi Béla, Kocsár József, Palásti, dr. Aszódi Imre, Jankovics Lajos, JuhászKároly, Kablay, Tóth István.Dancsi: Egyet szeretnék mindenekelőtt tisztázni. Legfontosabbnak vettük azélelmiszer iparnak a megoldatlan kérdését, de azt már rendeztük. Ne legyen ittbizonytalan a légkör, sem a megyénél, sem a városházán. –__________: A városházán nincsen, én megmondtam a megbízott vb. elnöknek,hogy úgy dolgozzanak, mint eddig. –Vedrődi: A Mezőgazdasági Igazgatóság is dolgozik úgy, mint eddig. –__________: Menjen át valaki a városi tanácshoz és hívják össze azosztályvezetőket és a megyénél is és úgy kell dolgozni mint eddig.__________: A következő történt. A telefon egyszer megszólalt és a városi szovjetparancsnok kívánt velünk beszélni. Azt kérte, hogy menjünk ki. A beszélgetés akövetkezőképpen zajlott le: Az orosz parancsnok azt kérte, hogy ő nem emelkifogást, hogy mi tüntetünk. Hogy ők menjenek ki, megfelel a valóságnak. Eztlevezetni úgy lehet és vegyük tudomásul, hogy ők katonák, őket ide rendelték, őknem tárgyalhatnak senkivel, ők legszívesebben hazamennek. –A Papírgyár dolgozói megérkeztek és tájékoztatást kérnek.

__________: mi most dolgozzuk ki a pontokat. –Kablay: Mi munkás tanács vagyunk, tehát nem forradalmi tanács. –__________: Most foglaljuk össze azt, mert mi a sémát Miskolcról kaptuk.Budapesttel nem tudunk kapcsolatot tartani és úgy néz ki, hogy minden üzemrészmegválasztja a bizalmihoz hasonlóan a munkás tanácsot, amely mindezeket adolgozókat magáévá teszi. Ki fogunk juttatni a Papírgyárhoz e sémának egypéldányát. Kint voltam a Járműben is és egy-két hangoskodó ember elronthatmindent. Arról van szó, hogy magyarok vagyunk, élni akarunk vagy halni. –Megőrizni a gépeinket és ha megindul a termelés – amely feltétezem nem volnahelyén való, ha most úgy gondolkodnánk nem érdekel bennünket, tehát az elsőfeladata a munkás tanácsnak, hogy megőrizze az üzem hangját. Tegnap ishangoskodik lent a tömeg és fájó bent az, hogy a szülők jönnek, hogy neki oda vanez meg ez a gyereke, közöljük hangos híradón stb.Ezek a gyerekek dobták a követ. A kődobásból egy sortűz lett. Az orosz őrgy. arrakért bennünket, ha már mindenáron tüntetni akarunk, semmi kifogásuk ellene. Akatonáknál a 3 lépés az 3 lépés. Felkért bennünket az orosz parancsnokság ésfelkérünk mi is benneteket, mert nem tudják azt hirtelen, hogy most követ dobtakevagy kézigránátot és mindjárt 8 vagy 10 golyót lőttek, és ez annyi embert isjelenhetett volna. –A közellátás kérdése. Ha csődbe kerül a közellátás, akkor azt mondják, hogy minem dolgoztunk. –Ti is dolgozzátok ki a ti üzemetekben. Egységes elképzelést akarunk a megyében.Lesztek szívesek tolmácsolni, hogy ne nyúljanak az oroszokhoz. Itt 40.000 oroszvesztette életét. Hruscsov elvtárs bejelentése egy magyar levegőt teremtett. Atömeg, hogy a magyar szobrot elvitték ez annak az oka, akik 1945-ben csinálták.Kitelepítették onnan a honvéd szobrot és áttették a parkba, de ő még azzal ment el,hogy ne folyjon vér Szolnokon, mert higgyük el azt, ha ők innen kimennek őkakkor is barátok lesznek. Mi pedig kérjük a ti segítségeteket.–__________: Ezek szerint a munkástanácsnak az a feladata, hogy a gépeket, afegyelmet fenntartani a gyárban. –__________: A munkástanácsnak jogában áll bevonni az igazgatót. De nem helyes azűrzavart még zavarosabbá tenni, mert ez a termelés rovására megy. El fog jönniaz idő, amikor a munkástanács is egy komoly és megérett. Ha úgy látják, hogy nemhelyes csak akkor cselekedjenek. –Mi nem rendelkezünk kellő gyakorlattal, de nem jelenti azt, hogy az ellenőrzést elfogjuk mulasztani. –__________: Még egyet. Az összes üzemeket bejárva mondták, hogy aCukorgyárban bajban vannak. A közélelmezés érdekében mi is kimegyünk aCukorgyárba. –__________: Most volt itt 3 küldöttség és szeretnék tudni, mi az a munkástanács éshogy áll Budapest, mert ha nem intézkedünk, azonnal pánik lesz. –Kablay: Még egyszer hangsúlyozom, hogy mi munkástanács vagyunk. –Azért vagyunk, hogy beleszóljunk, engem a közbiztonsággal bíztak meg. –Azért vagyunk itt 20-an, hogy mi legyen a megyében egyenlőre. –

De nekünk is van egy felettes szervünk a kormány. Nem vagyunk állam azállamban.__________: A könyv üzlet előtt összegyűltek és már az előbb oda akartak menni aszovjet páncélkocsihoz megtámadni. –A megyei tanács vb-elnöke tegnap lemondott. Ezt ki kell adni azonnal és meg kellfogalmazni. –Kablay: A megye vezetését, irányítását, átvette. –__________: A megye vezetését a kormány jóváhagyásával a megyei munkástanácsvette át.__________: az üzemekben munkástanácsot kell alakítani. – Sorozatosan alakulnakés ahol még nem alakultak, ott vegyék át a vezetőséggel közösen. –__________: az üzem biztonságáról, a termelés folyamatosságáról gondoskodjon.Csinálják meg önállóan. – Ezeket rádióba beolvasni. –Juhász: Ezt rögzíteni kell a városi és községi tanácsoknál hasonlóképpen. –__________: A nyomda kéri, hogy állítsuk már össze.A másik, hogy a Kálmán elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasutasoknál bajvan, és 15-20 kg-jával viszik a lisztet. Ezt csak a kereskedők felé adjuk ki. – Aharmadik pedig üdvözölnek bennünket a téglagyári dolgozók. –---Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 10. p.Jegyzet: Az október 27-ei ülésről letisztázott, hivatalos jegyzőkönyv nem maradtfenn és a fontosabb napirendi pontokról csupán a feljegyzések tájékoztatnak.Kablay Lajos helyőrségparancsnok a forradalmi munkástanács elnevezés ellentöbbször is szót emelt, ám a „forradalmi” szó kihagyását a testület elnevezéséből amunkástanács többi tagja nem támogatta.11.Dr. Várhelyi Béla orvos, a Szolnok Megyei ForradalmiMunkástanács Intézőbizottságának tagja lemond tisztségéről1956. október 27.Tisztelt Munkástanács!Mai napon értesültem róla, hogy Tiszakécskén egy békés és teljesen csendeslefolyású tömeggyűlés közönsége közé egy alacsonyan szálló repülőgép belelőtt ésszámtalan halott és legalább 25 súlyosan sebesült lett az orvtámadás áldozata. Ezekegy része jelenleg a szolnoki kórházban fekszik.Ezen minden indok nélküli tömeggyilkosság olyan mély felháborodástkeltett az egész vidéken, ami bennem is kiváltotta azt az értést, hogy ilyenkörülmények nem teszik lehetővé részemre a további nyugodtságomat éshiggadtságomat, – illetve tárgyilagosságomat és ezért azonnali hatállyal tanácsimegbízatásomról lemondok.

Szolnok 1956 okt. 27./dr. Várhelyi Béla/Forrás: SZML XXXV. 61. f. VII. fcs., 1956. 3. ő. e. 18. p.Jegyzet: Dr. Várhelyi Béla az 1956. október 27-én, repülőről leadott, tiszakécskeisortűzről értesülve, azonnal bejelentette lemondását intéző bizottsági tagságáról.12.Részletek a Fegyverneki Községi Forradalmi Tanács alakulóülésének jegyzőkönyvéből1956. október 27.Jegyzőkönyv.Készült 1956. október 27-én Fegyvernek községben a forradalmi tanács alakulóülésén.Kovács Sándor javaslatot tett díszelnökség választására, s a díszelnökségbejavasolta Czimmer Domonkos, Balogh Pál, Felsőbényi Antal, Nagy Nándor, CzifraSándor, Csiga János dolgozókat.Javaslatát az ülés egyhangúan elfogadta.Kovács Sándor ezután ismerteti, hogy a napokban bekövetkezett eseményekfolytán a községben is szükségessé vált a forradalmi tanács megalakítása. Ismertetia Nép Lapjában a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács követeléseit, majd az ifjúság16 pontba foglalt követeléseit. Végül ismerteti a fegyverneki HazafiasNépfrontbizottság szózatát, a község dolgozóihoz, végül pedig a párt, a tanács és aHazafias Népfrontbizottság javaslatára a 27-én virradóra megválasztásra javasoltforradalmi tanács névsorát ismerteti. Kérte, hogy a névsorba foglalt tagok közülalakítsák meg a forradalmi tanácsot, s a forradalmi tanácsból az operatívbizottságot. Kérte, hogy szóljanak hozzá, egyetértenek-e vele, továbbá ahozzászólások során vessék fel azokat a követeléseket, amelyeket a járásiforradalmi tanácshoz továbbítanak.Hozzászólások:Folláth Mátyás hozzászólásában elmondja, hogy örömteli napra virradtunk, végrePetőfi emlékéhez méltóan megünnepelhessük a Március 15-ét, amelymegünneplése ez ideig nem volt lehetséges. Megtisztelésnek érzi, hogy aforradalmi tanácsba jelölték, szívesen vállal bármilyen feladatot. Ismerteti apedagógusok pontokba foglalt követeléseit, melyek az alábbiak:1./ Március 15-e, és Október 6-a ismét piros betűs nemzeti ünnep legyen.2./ A jóvátétel helyett legyen minél több iskola építve.3./ Helyi viszonylatban haladéktalanul rendezzék a pedagógusoklakásviszonyait.4./ A helyi vezetők, akik a rendszernek kiszolgálói voltak, békésen mondjanakle.Taska Kálmán hozzászólásában elmondja, hogy Szolnokon, a régi vezetőklemondásának folyamata már megkezdődött, itt is tegyék meg a lemondást.

Javasolja, hogy az operatív bizottságba olyan dolgozók legyenek beválasztva, akika nép érdekeit szem előtt tartsák és szolgálják. Elmondja, hogy a járásipártbizottság egyik tagja, mikor Nagy Imre a kormány élére került, azt a kijelentésttette, hogy ez ideiglenes. Ilyen nincs, s ezért hívja fel a figyelmet arra, hogy kiketválasztanak be a forradalmi tanácsba, azt alaposan nézzék meg, valamint azoperatív bizottságba.Tukarcsné hozzászólásában elmondja, amióta négy ember a községbe került, azótavan itt sok baj. Ez a négy személy menjen haza.Kuczera István hozzá akart szólni, de a jelenlévők nem engedték, s a jelenlévőkkövetelésére, feleségével a termet elhagyja.Nagy Lajos hozzászólásában tolmácsolja a Terményforgalmi Vállalat dolgozóinaka követeléseit:Mindenkinél, akit a tagosítás során sérelem ért, azonnal orvosolják azt.Kovács párttitkár távozzon el, és helyébe Hodosy Mihály párttitkár kerüljönvissza.Minden olyan dolgozónak ki kell adni a fejadagot, aki nem tudott csépelni.Követelik az orosz szobrok azonnali eltávolítását.[...]Fazekas József követeli, hogy a kormány a kettős árrendszert azonnal szüntessemeg. A régi szekértologatók legyenek leváltva.Németh Ferenc is azt kívánja, hogy legyenek eltávolítva azok, akik nem éreznek adolgozókkal. Itt a községben a személyi kultusz a pártnál, tanácsnál, tsz-eknél isfennállt. Hozzászólásában még elmondja, hogy helytelen a Szovjetunióbeavatkozása a mi belügyeinkbe.Id. Kóós Sándor kiegészíti a követeléseket annyival, hogy: Legyen mind két KTSZ.független, ha a dolgozói úgy látják, hogy önállóak szeretnének lenni, legyen meg alehetőségük erre, és kapjanak is elegendő anyagot. Emeljék le a KTSZ-ekről aterheket. Szabadon alakíthassák ki az áraikat. Vizsgálják felül a felsőbb szerveiket.Bagi Károly azt kívánja, hogy a fizetéseket emeljék fel az áraknak megfelelően.Pócsi György hozzászólásában a zsírdézsma és a beadás eltörlését kéri, továbbá,hogy Magyarország legyen független nemzet.Török György hozzászólásában elmondja, hogy töröljék el a föld megváltási árát, ajuttatott földek után. Nem kívánunk háborút, de azt a rendszert sem, amely eddigvolt. Azt is helyteleníti, hogy a termelőszövetkezetekben nem szakképzett emberekvoltak a vezetők. Olyan emberek, mint Budai és a többiek, csak jó kommunistákvoltak, de jó vezetők nem. Jó vezető lenne Nida Endre és a hozzá hasonlók.Czimmer Domonkos javasolja egy bizottság választását, amely felülvizsgálja aszemélyi kultusz kérdését, és eltávolítja a nem megfelelő személyeket. Követeli, abeadást töröljék el, továbbá, ne legyen különbség egyéni dolgozók és a tsz-ekközött, az egyéniek többet termelnek.[...]

Gledura Lajos elmondja, hogy miért 50 tagú a forradalmi tanács. Ennek az afeladata, hogy átvegye a vezetést, felvilágosítást kér, hogy tulajdonképpen mostmit választunk.Taska Kálmán elmondja, hogy még folyik a harc, akit megválasztunk, az még nincsmeg. A jó vezetők mellé irányítókat kell választani.Fehér József helyteleníti, hogy ide meg lettek híva az emberek. Kéri, válasszák mega helyi vezetőket. Javasolja Szabó Barnabás megválasztását. Kulák üldözőket,népelleneseket ne válasszanak be.Budai József követeli, hogy a tanácsválasztást ne néhány ember előtt, hanem anyilvánosság előtt vezessék le.[...]Hegedűs Ferenc is a választást követeli.Felsőbényi Antal ismerteti, hogy a forradalmi tanácsnak 60-65 tagúnak kell lenni,ebben van helye minden rétegnek. Ennek kell 11 tagú választmányt választani, akiaz ügyeket intézi. Az öttagú bizottság pedig azért kell, hogy az vigye tovább aköveteléseket. A forradalmi tanács azért szükséges, hogy amíg a rendesválasztások lezajlanak, addig a régi tanácsnak vinnie kell a munkát, mert az nemállhat meg, de a forradalmi tanács ellenőrzése és felügyelete alatt.[...]Felsőbényi Antal kéri, hogy az a nagygyűlés, melyen a község dolgozói még sokkalnagyobb számban részt tudnának venni, hol legyen, mikor, és ki legyen a gyűléslevezetője, ezt határozzák meg az itt jelenlévők.Végül az ülés úgy határozott, hogy a nagygyűlés délután két órakor a községpiacterén legyen és az ülés levezetői: Annaházáról Nagy Nándor és Czifra András,Közép-Fegyvernekről: Szabados Sándor, Újtelepről: Tukarcs Mihály és ifj. IványiJózsef, Szapárfaluból pedig Szabó József legyen.K. m. f.Pfeifer Ferenc s. k.Hitelesítők:/D. Nagy Gyula//Bagi János/Forrás: ÁBTL O-17702/2-a. 400-402. p.13.A Kétpói Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak levele NagyImre miniszterelnökhöz1956. október 27.Nagy Imre Miniszter Úrnak a MagyarNépköztársaság Miniszter Tanácsa ElnökénekBUDAPEST

Mi a Kétpói Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek tagjaimegvizsgálva a jelenlegi helyzet súlyosságát, a hazánkban folyó áldatlantestvérharc állapotát és tsz-tagságunk jogos óhaját az alábbiakban előadjuk azokata követeléseket, amelyek szerintünk és a legjobb meglátásunk szerint alkalmasak ahelyzet kibontakozására:1./ A szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarország területéről.2./ A Nagy Imre miniszterelnök úr vezetésével olyan összetételű kormánymegalakítása, amely bírja az ország népének a bizalmát. Ez pedig ameglátásunk szerint úgy lehetséges, ha a kormányban a FüggetlenségNépfrontban tömörült pártokból is lesznek miniszterek. Különösenfontosnak látjuk, hogy a belügyminiszteri és a honvédelmi miniszteritárcát ne kommunista miniszter töltse be. Szóval teljesen koalícióskormány alakuljon.3./ E kormánynak december 15-ig ki kell írni a demokratikus szabadválasztásokat, biztosítva a választások tisztaságát.4./ Az újonnan alakult termelőszövetkezetek, ha közgyűlése úgy határoz,feloszthatók legyenek, biztosítva a termelőszövetkezeti tagok mindennemű anyagi javait, amit a termelőszövetkezetbe bevittek, ezeketegyenlő teherviselés elve alapján megkaphassák.5./ Az áldatlan testvérharcból azonnal vonják ki a szovjet csapatokat éscsak a magyar karhatalmi alakulatok biztosítsák a továbbiakban aközbiztonság és a rend helyreállítását. Mert mi úgy látjuk, ha ezek aköveteléseink teljesítve lesznek, tudomásunk szerint a józanabbtöbbséget képviselő felkelők is teljesítve látják a követelésüket. Itt megjegyezzük, hogy e pontok követelésében teljesen egyetértünk mégazokkal a felkelőkkel is, akik ezért ma még fegyverrel harcolnak.Kétpó, 1956. október 27-én.(Az iraton 74 aláírás szerepel.)Forrás: ÁBTL O-17702/2-a. 527. p.Tisztelettel: Fejes József14.A Kisújszállási Forradalmi Tanács megalakulásának jegyzőkönyveJegyzőkönyv.1956. október 27.Másolat!Ma 1956. október 27-én a piactéren megtartott nagygyűlésen megjelentpolgártársak javaslata alapján megalakítottuk a 32 tagból álló forradalmi tanácsot.A forradalmi tanács a polgártársak javaslata alapján megtartotta első ülését, aholmegválasztotta a forradalmi tanács elnökét és 7 tagból álló intéző bizottságát,melynek névsora a következő:Elnök: Kovács SándorBizottság tagjai:

Vida Lajos iparügyi megbízott.Dr. Karácsonyi Frigyes egészségügyi megbízott.Harman Jenő katonai megbízott.Fekete Károly mezőgazdasági megbízott.Józsa Vencel közbiztonsági megbízott.Pólya Ferenc közellátási biztos.Borsi Jenő közlekedési biztos.A választás után a forradalmi tanács elnöke javaslatot tesz a polgárőrségmegszervezésére, melynek alapján forradalmi tanács 10 tagból álló nemzetőrségetszervezett, melynek tagjai az alábbiak:Z. Kovács EndreK. Nagy GyulaMolnár SándorVigh KárolyBalogh GyörgySzilágyi SándorKiss G. TamásKiss EndreKarikó JánosDeme János.Józsa kartárs ismerteti az ifjúság 16 pontból álló követelését, melyet a forradalmitanács elfogadott az alábbi kiegészítésekkel:3 tagú bizottság a hétfői napon a kapcsolatot vegye fel a megyei munkástanáccsal.6./ Nyugat felé gazdasági és kulturális kapcsolatot kell kiszélesíteni.8./ Jóvátétel lezárása illetve annak megszüntetése és felülvizsgálása.10./ Termények szabad értékestését, a tsz-ek a terményt saját magukértékesíthessék.12./ Zavaró rádióállomások megszüntetése, követeljük a káderanyagokmegszüntetését átmenetileg a káderanyagok lepecsételését és annak lezárását,átadását a közbiztonsági szervnek. Személyzeti osztály megszüntetését.14. Október 23-a munkaszüneti és ünnepnappá való minősítése.K. m. f.Forrás: SZML XXXV. 61. fond. I. fcs., 1956. 14. ő. e. 3. p.másolat hitelesítéséül:Csizi Máriaadm.15.A Tiszaföldvári Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyveJegyzőkönyv1956. október 27.

Készült 1956. október 27. napján Tiszaföldvár Község Forradalmi Tanácsánakülésén.Jelen vannak: Varga Jenő, Szabó Péter, Rácz Ferenc, ifj. Kávási Gyula, BucsiZsigmond, Szabó József, Szini Béla, Hegyi Teréz, Zs. Tóth Ferenc, ifj. DobrosiKároly, dr. Varga Lajos, Tálas József, Deli István, Fekecs Benjamin, Bucsi Kálmán,Enyedi József, Gazdag Károly, Kossalkó Sándor.Igazoltan távol: ifj. Gajdos János és Sz. Kávási István.Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke üdvözli a megjelenteket és elmondja, hogyigen fontos feladatokat kell megoldani. Ismerteti a forradalmi tanács tagjaival,hogy ő Budapesten dolgozott és együtt volt az ifjúsággal egészen az elsősebesülésig. Harminc éve már annak, hogy mint közember dolgozik és bizony soknehéz megpróbáltatáson ment keresztül. Most, amikor a községi forradalmi tanácsátvette a község irányítását, nehéz és súlyos feladattal kell megküzdenie, hogy amúlt hibáit kijavítsuk. Felhívja továbbá a forradalmi tanács tagjainak figyelmét afelelősségérzetre, valamint a hivatali titoktartásra. Ismerteti, hogy a legfontosabb éselsősorban legszükségesebb intézkedés a polgárőrség felállítása. Javaslatot kérarra, hogy kit bízzunk meg a polgárőrség parancsnokának.Bucsi Zsigmond: A polgárőrség megszervezése és felállítása feltétlenül szükséges,mivel mindenki érdeke az, hogy úgy a személyi valamint a közvagyont megóvjuk.Javasolja, hogy a polgárőrséget utcánként szervezzük meg.Enyedi József: Nagyon helyes és szükséges a polgárőrség felállítása ésmegszervezése. Szükséges azonban az is, hogy a polgárőrség tagjainak fegyvertadjunk, melynek következtében a polgárőrség tagjait úgy válogassuk ki, hogy azokfeltétlenül megbízható személyek legyenek.Kosalkó Sándor: Egyetért a két felszólalóval. Javasolja, hogy a MÖHOSZ fegyvereitilyen célra fel lehet használni. Javasolja továbbá a forradalmi tanácsnak, hogy avadászoktól a vadászfegyvereket feltétlenül be kell szedni. Ezeket a fegyvereket arendőrség tárolja. A fegyvereket ne véglegesen, csak ideiglenesen szedjék be.Vigyázni kell arra, hogy a rendőrség kiknek ad ki fegyvert, mert az elmúlt éjszakaipolgárőrségnek, akik nem voltak szervezetten megszervezve, olyanok kezében isvolt fegyver, akik nemkívánatos elemek.Varga Lajos: Lehet polgárőrséget úgy is megszervezni, hogy azoknak fegyvert nemadunk. Feltétlenül szükséges, hogy a polgárőrséget megszervezzük és apolgárőrségbe csak megbízható egyéneket és lehetőleg felnőtteket vegyünk be.Másik égető és fontos probléma még az, hogy a harcoló Budapest népének élelmetszállítsunk. Azonnal meg kell szervezni a gyűjtést, hogy mielőbb egy teherautóélelmiszert tudjunk Budapestre szállítani.Tálas József: A gimnáziumban az őrséget már megszervezték a gimnáziumitanulókból, valamint a tanárokból. Ezek a gimnázium környékén egészen Meklerboltjáig, valamint az italboltig cirkálnak és őrködnek.Deli István: A fegyverek kiadása a polgárőrségnek nagyon veszélyes. Javasoljainkább azt, hogy a polgárőrséget körzetenként szervezzük meg és akörzetvezetőknek adjunk csak ki fegyvert.Bucsi Zsigmond: A polgárőrség megszervezése feltétlenül szükséges, ha aztakarjuk, hogy a fejünket nyugodtan hajtsuk le. Fel kell venni a kapcsolatot a

endőrséggel és azzal karöltve legyen polgárőrség. Úgy gondolja, hogy apolgárőrök együtt járjanak a rendőrökkel, és a polgárőröknél legyen fegyver.Szabó Péter: Egyet ért az összes felszólalóval és feltétlenül fontos a polgárőrségmegszervezése. Javasolja, hogy a polgárőrség parancsnoka a forradalmi tanácsegyik tagja legyen. Javaslatot tesz ifj. Gajdos János személyére. Javasolja továbbáazt, hogy a község rendőrőrs parancsnokát hívjuk meg ülésünkre és kérjünktájékoztatást arról, hogy községünkben kinél van lőfegyver. Javasolja továbbá,hogy a vadászfegyvereket ideiglenesen szedjük be, nehogy a nemkívánatos elemekazokat felhasználják.Dr. Varga Lajos: Tudomásom szerint a rendőrségnek van egy nyilvántartása,melyen fel van tüntetve az, hogy kiknek van kiadva a községben lőfegyver.Javasolja, hogy ezen nyilvántartást kérjük el, melynek alapján a fegyvereket betudjuk szedni, illetve azokat ellenőrizni tudjuk.Időközben megérkezett Farkas István, a község rendőrőrs parancsnoka a feltett,illetve hozzá intézett kérdésekre előadja, hogy a rendőrségen van egy nyilvántartása kiadott lőfegyverekről. A nyilvántartásban szereplőkön kívül nincs tudomásamás fegyverekről, de feltételezi azt, hogy a pártfunkcionáriusoknak van fegyverük,így Kovács Istvánnak, valamint Kőművesnek. Elmondja, hogy tegnap, vagyispéntek este a tömeg a rendőrőrsre is berontott fegyverekért. A tömeg fegyvert nemkapott, illetve ő azokat nem adta át, de a tömegből polgárőrséget szervezett, akiketfegyverrel ellátott. A felfegyverzett polgárőrség tagjai mellé két rendőrt is adott,nehogy a polgárőr a fegyvert más célra használja. Kéri a forradalmi tanácsot, hogya polgárőrséget mielőbb szervezze meg, és annak parancsnokságával bízzon megvalakit. Ígéretet tesz a legnagyobb támogatásra, és úgyszintén a forradalmi tanácstámogatását és segítségét kéri.A forradalmi tanács megtárgyalta a polgárőrség megszervezését, valamint avadászfegyverek ideiglenes beszolgáltatását, és ezzel kapcsolatban az alábbihatározatot hozta:1./1956. F. T. határozat: A forradalmi tanács elrendeli a községi polgárőrségfelállítását. A polgárőrség megszervezésére, valamint annak parancsnokául ifj.Gajdos Jánost, a forradalmi tanács egyik tagját bízza meg.Határidő: Azonnal.Felelős: Forradalmi tanács.2./1956. F. T. határozat: A forradalmi tanács elrendeli a községben lévő összeslőfegyver, lőszer, valamint robbanóanyag 24 órán belüli beszolgáltatását. Afegyverek és lőszerek tárolására a községi rendőrőrsöt bízza meg.Határidő: 24 óra.Felelős: Forradalmi tanács.Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke: Ezen az ülésen hangzott el az, hogyBudapest népe részére szervezzünk élelmiszer gyűjtést. Ezen javaslatot nagyonhelyesli és támogatja. Van tudomása már arról, hogy több község, valamint városmár segítette élelemmel Budapest népét. Az élelmiszer gyűjtést községünkbenazonnal be kell indítani.

A forradalmi tanács elnöke által tett javaslatot a tanács egyhangúlag elfogadta ésazzal kapcsolatban az alábbi határozatot hozta:3./1956. sz. F. T. határozat: A forradalmi tanács elrendeli, hogy Budapest néperészére élelmiszert gyűjtsünk. A gyűjtés egyik átvevőhelyének belterületen azipartestület helységét, míg Homokon a Kirendeltség helyiségét jelölte ki.Határidő: Azonnal.Felelős: Forradalmi tanács.Miután több tárgy nem lévén, Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke az üléstlezárta.K. m. f. –Varga Jenőforr. tan. elnökeBucsi Kálmánforr. tan. titkáraSzabó Péterforr. tan. elnökhelyetteseForrás: SZML XXV. 9/a. B. 887/1957.Jegyzet: MÖHOSZ: Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség16.A Tiszafüredi Járási Nemzeti Bizottság követelései1956. október 27.A járási nemzeti bizottság 1956. október 27-én megtartott alakuló gyűlésén akövetkező határozatot hozta:I.Az újonnan megalakult Nemzeti Kormány programjának összeállításához aTiszafüredi Járási Nemzeti Bizottság a következő követelését adja:1./ A szovjetcsapatok azonnal vonuljanak ki az országból. A szovjet magyarkapcsolatokat az egyenjogúság alapján és a belügyekbe való be nemavatkozás szerint kell rendezni.A Szovjetunióban lévő esetleges foglyokat és elítélteket azonnal bocsássákszabadon.A szovjet fogságban elhaltak névsorát mutassák ki.2./ A legteljesebb amnesztiát a forradalomban résztvevőkkel szemben.Gondoskodni kell a megsebesültek életkörülményeinek a biztosításáról, aforradalomban elesettek hozzátartozóinak az ellátásáról. Október 23-átnemzeti ünneppé kell nyilvánítani.3./ Biztosítani kell a polgári demokratikus jogokat. A gyülekezési szabadságot.Szólásszabadságot. A vallásszabadságot. A sajtószabadságot. Szigorúan megkell büntetni, akik e polgári demokratikus jogokat korlátozzák.4./ Gyökeres változtatást kell eszközölni a mezőgazdasági politikában. Felül kellvizsgálni adórendszert. Követeljük a begyűjtés eltörlését. Biztosítani kell a

mezőgazdasági termelés biztosságát, a tagosításokat meg kell szüntetni,illetve eddigi tagosítás során elkövetett törvénysértéseket jóvá kell tenni.Biztosítani kell, hogy úgy a kisárutermelő egyéni gazdaságok, mint atermelőszövetkezetek egyenlő feltételek és ne megkülönböztetett hátrányokszerint termeljenek.A parasztgazdaságoknak a termelésük biztosításához minden eszközt megkell adni. A parasztság közötti megkülönböztetést /kuláklista stb./ meg kellszüntetni.5./ A termelőszövetkezeteknek az állami irányítását gyökeresen meg kellváltoztatni. Meg kell szüntetni a járás beavatkozását a terveknek azösszeállításába. A pénzgazdálkodása legyen teljesen önálló, a banknak ahatáskörét erőteljesen kell csökkenteni. Lehetővé kell tenni, hogy atermelőszövetkezetek gazdálkodásához szükséges termelő eszközöket/traktorok stb./ vásárolni tudjanak.Továbbá követeljük, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításaérdekében tett minisztertanácsi határozat végre legyen hajtva, megszüntetniaz ezzel kapcsolatos huzavonákat a Minisztériumok részéről.A termelőszövetkezetnek olyan alapszabálya legyen, amelyet a tagság fogadel és hagy jóvá. A termelőszövetkezetbe való belépésnél biztosítani kell ateljes egyenjogúságot. De ugyanakkor a kilépésnél is biztosítani kell atermelőszövetkezeti tag akaratát.6./ Március 15. és október 6. legyen piros betűs nemzeti ünnep és munkaszünetinap.7./ Általános és titkos képviselő választás. Biztosítani, hogy az Országgyűlésvalóban a nép bátor képviselőiből tevődjön össze.8./ Radikális intézkedéseket kérünk a munkások és alkalmazottak gazdasági ésszociális helyzetének a megjavítására. A kislakás építésénél sokkalkedvezőbb feltételeket kérünk. A nyugdíjalapot fel kell emelni, anyugdíjazási korhatárt férfiaknál 55. nőknél 50. évben kell megállapítani. Felkell emelni a családi pótlékot. A 4%-os gyermektelenségi adót el kell törölni.Vissza kell állítani a vasúti kedvezményt.Követeljük az alap és reálbérek emelését. Meg kell szüntetni a burkoltárdrágítást. Követeljük az igazságos normák megállapítását.9./ A személyi kultusz ideje alatt kompromittált egyéneket távolítsák el a párt, agazdasági és állami szervektől. Olyanokat kell az új vezetésbe beválasztani,aki biztosíték arra, hogy a múlt hibái ne forduljanak elő.10./ Farkas Mihály és társai bűnügyét nyilvánosan tárgyalják meg, függetlenülattól, hogy jelenleg is fontos beosztásban lévő személyeket kompromittál.11./ A tervgazdálkodás terén mutatkozó hibákat tárják fel és az ebben bűnösegyéneket állítsák bíróság elé. A magyar gazdasági életet át kell szerveznimegfelelő hozzáértő gazdasági szakemberek bevonásával.12./ A külkereskedelmi szerződéseket hozzák nyilvánosságra és az elégtelenkereskedelmi szerződéseket számolják fel.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 3. ő. e. 17. p.

17.Részletek a Törökszentmiklósi Járási Forradalmi Tanácsjegyzőkönyvéből1956. október 27.JegyzőkönyvKészült: 1956. október 27-én, a járási forradalmi tanács bizottsága ülésén.Jelen vannak: Kurdics István, Sidlóczki Mihály, Hubai István, Váczi Sándor, C.Tóvizi Imre, Zsigri István, Tóth Ferenc, Ulviczki János, Benesóczki Károly, D. NagyJános, Fónád polgártárs, Tasnádi János, Telek Sándor, Kézér Lajos, Kiscsatáripolgártárs, Póllai István, Nánási Károly és a községek küldöttei.A forradalmi bizottság megválasztja az elnökséget.Elnök: Kurdics István.Titkár: Ulviczki János.Katonai forradalmi bizottság részéről: Sidlóczki Mihály.Karhatalmi forradalmi bizottság részéről: Hubai István.Kurdics István:Kedves községi küldött barátaim!Tudjuk, hogy a történelmi időszak egyik legsúlyosabb időpontjában ültünk össze.A forradalmi tanács munkáját kell, hogy tisztázzuk. A forradalmi tanács amunkásokból, értelmiségiekből, dolgozóparasztokból tevődik össze. Szerepe az,hogy a meglévő állami intézmények munkáját ellenőrizze, hogy ura legyen ahelyzetnek, a munkák gazdasági területén intézkedni tudjon. A forradalmi tanácsjavaslatait, határozatait köteles a forradalmi bizottság tagja végrehajtani.Ismertetni kívánom a forradalmi tanács előtt, hogy az elnökségbe Kurdics Istvántválasztotta a bizottság.A titkárjául pedig Ulviczki János polgártársat.A javaslatot a forradalmi tanácsülés egyhangúlag elfogadta.Tiszapüspöki küldötte:Meg kell mondani, hogy a Kurdics elvtárs munkájában voltak hiányosságok,amelyet községünkben több dolgozó paraszt felvetett a tagosítás alkalmával. Ha aKurdics barátunk megígéri, hogy ez többet nem fog előfordulni munkájában, akkoregyetértek vele, hogy ő legyen a forradalmi tanács elnöke.Kurdics István:Kedves barátaim! Elismerem, hogy hibát követtem el Tiszapüspöki dolgozóparasztjaival szemben a tagosítás során, de megígérem, hogy magatartásomatmegváltoztatom, és nem fogok többet ilyen hibákat elkövetni.Tiszapüspöki küldötte:Kurdics barátunk a hibákat úgy tudja kijavítani, ha a holnapi nap folyamán kijönközségünkbe, és ott a dolgozók előtt megígéri, hogy ilyesmi nem fog előfordulnitöbbet.[...]

Csongrád polgártárs:Követeljük, hogy a kilakoltatottaknak adják vissza a lakásukat, és az olyantermelőszövetkezeti tagnak a földjét, akit erőszakkal vittek be atermelőszövetkezetbe. És követeljük, hogy a termelőszövetkezet kilépni akarótagjainak adják vissza állataikat, szerszámaikat.Zsigri István:Ismerteti a Kuncsorba község dolgozóinak követeléseit.D. Nagy János:A Kengyel Községi Forradalmi Tanács követeli, hogy azon gyermekek részéretöröljék el az orosz nyelv tanítását, akik nem akarnak orosz nyelvet tanulni, ésköveteljük, hogy ennek nyoma ne maradjon a gyermekek tanulmányielőmenetelein.Tóth Ferenc:Tiszatenyő kéri a forradalmi tanácsot, hogy a községben egy nortonkutatlétesítsenek. Másik probléma a kenyérgabona hiánya, melyet orvosolni kell. Aközség kéri, hogy a vetőmagot biztosítsuk élelmezés szempontjából, a községlakosságának.Ulviczki János:Ez a bizottság hivatott arra, hogy felülvizsgálja a járási tanács munkáját, ésdöntenünk kell azokban a kérdésekben, hogy a vezető elvtársak továbbra is ittmaradjanak-e, vagy azonnali hatállyal lemondassuk őket. Véleményem az, hogy nelegyünk bosszúállók. Fel szeretném vetni, hogy 1956-os tagosítás nem letttörvényszerűen végrehajtva, ezért kéri Örményes község dolgozó parasztsága,hogy a forradalmi tanács hatálytalanítsa ezt a tagosítást.Javaslatot teszek arra, hogy a forradalmi tanács részére jelöljünk ki egy helyiséget,ahol a jövőben ülésezni fogunk.Javaslom, hogy erre a célra a járási tanács nagytermét jelöljük ki.Feladatunk, hogy felülvizsgáljuk a törvénysértéseket, és a dolgozó parasztságsérelmeit, és intézkedünk, úgy ahogy azt a dolgozó nép megköveteli.Degeróczki Károly:A községekben vannak olyan felek, akiket a házállamosítás alkalmával sérelmekérték. Ezeket sürgősen orvosolni kell.Váczi Sándor:Javaslom, hogy a tsz-ben a kilépéseknél a javaslatokat bővítsük ki azzal, hogy egykilépő se kerüljön olyan helyzetbe, hogy a jövőben adósságokba kerüljenek éstönkremenjenek. A rendelkezést módosítani kell ilyen értelemben, és javaslom,hogy a forradalmi tanács vizsgálja meg rövid időn belül a sérelmeket. Ezen kívüljavaslom, hogy a forradalmi tanácsülés mondja ki határozatban, hogy a tagosítássorán elkövetett törvénysértéseket a helyi forradalmi bizottságok vizsgálják felül.Hívjuk össze a termelőszövetkezetek vezetőit, és állapodjanak meg abban, hogymilyen módon fogják megoldani a tsz-ek az előttünk álló problémákat. A vetéstmeg kell gyorsítani, hogy jövőre a gabona biztosítva legyen a lakosság részére. Ajövőben felül kell vizsgálni az elkövetkezendő törvénysértéseket, a beadás terén, ésaz adó területén. Ezeket a törvénysértéseket, ha lesznek 1-2 héten belül rendeznikell a forradalmi bizottságnak. Meg kell vizsgálni, hogy melyik államosított házfelbontása szükséges. Javaslom, hogy mivel vannak óvodák, és napközi otthonok,melyek az államosított házakból lettek, tartsuk meg továbbra is kártérítésellenében. Felül kell vizsgálni, hogy melyek azok a kérdések, melyeket mára a

helyszínen is meg lehet oldani. Kuncsorbának van egy követelése, a kisvasútmegépítése, adjunk lehetőséget e kisvasút megépítésére, mert a dolgozóknak 8-9km-t kell gyalogolni, hogy a vasútállomásig érjenek.Tehát egy csomó dolgot már most meg lehet oldani. Válasszuk külön, hogy mi az akérdés, amit már most meg kell oldani, és mi az, amelyre a későbbi idők folyamánkerülhet sor. Meg kell mondani, hogy a népnek igaza van a felvetett kérdésekben,tehát a népnek most tettekre és intézkedésekre van szüksége.Csongrád polgártárs, Kuncsorba:A kormánynak az az álláspontja, hogy a termelőszövetkezetet továbbra is fenttartja. Nekünk az a követelésünk, hogy az erőszakkal behurcolt dolgozóparasztoknak adják vissza a földet, állataikat, és szerszámaikat.Tóvizi polgártárs:Jelenleg hiányosságokat látok a vetés területén.Egyet kell érteni azzal, hogy a vetés rovására ne működjünk.A föld visszaadását a tsz-ek között úgy kell intézni, hogy ne legyen zavar, mertlesz olyan föld, melyre többen tartanak igényt, de lesz olyan is, melyre egyetlenegy dolgozó paraszt sem tart igényt. Ezt próbáljuk összhangba hozni, hogy a vetésrovására ne menjen mindez.Ulviczki János:Meg kell várni, hogy mindenki a megkapott földjét vesse be. Szem előtt kell tartania jövő évi kenyér biztosítását.Meg kell értetni az egyéni dolgozó parasztokkal és a tsz-tagokkal, hogy ha visszaakarják kapni földjüket, akkor a tábla szélén kapja meg, a bevetett területből,ugyanakkor azokkal a dolgozó parasztokkal, akik igényt tartanak ketten-hármanegy parcellára meg kell értetni, hogy a földet a jogos tulajdonosnak adjuk vissza.Kuncsorba küldötte:Ha valaki ki akar lépni a tsz-ből, kötelezni kell már most, hogy a tavaszi gabonátvesse el, és akkor ő is bevetett területet fog megkapni.D. Nagy János:A forradalmi tanácstól tanácsot kérek, hogy a nemzetőröknek adjunk-e fegyvert arend fenntartása céljából, és mondanom sem kell, hogy ez minden községben fennáll.Szidlóczki Mihály:Intézkedtünk abban, hogy Kengyel községben a rendőrt leváltsuk.Ezt a fegyver-kérdést megbeszéljük a rendőrséggel karöltve, és meg fogjuk adni aválaszt. Mi azért vagyunk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk, és hogy azavargásokat meg tudjuk akadályozni.A honvédelmi miniszter elvtárs adott ki egy parancsot, hogy az összes fegyvert akívülálló egyénektől be kell vonni. Mi is csak olyan esetben adunk fegyvert, ha arrafeltétlenül szükség van, és akkor is csak a tartalékos tiszteknek. Tehát, ha lesz aközségekben valami zavargás, akkor szóljanak be értünk telefonnal és miintézkedni fogunk.Meg kell érteni, hogy éppen elég vér folyt már el, és most már józan ész kell, ésegyetértés, és ezzel mi többre fogunk menni.Török polgártárs:Van, aki 1953-ban lett tsz.-tag, de még mindig nem tudta kifizetni a régi adóját.Kérjük ezen személyeknek az adó-eltörlését.

Fónád polgártárs, Tiszabő: Küldött előadja a község dolgozóinak követeléseit.Kuncsorba küldötte:A községünkben van három testvér, a földet elvették tőlük és bevitték atermelőszövetkezetbe. Volt nekik egy kis házuk is és azt is államosították, csakegyszerűen elvették tőlük.Vagy például van egy másik, egy szegény özvegyasszony. Neki jobb lakása volt,melyre a Kuncsorbai Vörös Október Tsz igényt tartott és a tulajdonost kitette aházából.Mindezeket a törvénysértéseket sürgősen orvosolni kell.[....]Kézér Lajos:Községi pártbizottságok munkájához szeretném hozzáfűzni, hogy az a helyesálláspont, ha a népgyűlés alkalmatlannak tartja a párttitkárt, akkor váltsa le. Ez azott lévő kommunisták feladata.Váczi Sándor:Az a helyes elv, hogy a párttagság egymást ellenőrzi, és mivel párt még csak egyvan, úgy a nép fog ellenőrzést gyakorolni.Egyéni álláspontom, hogy a nép követeléseinek eleget kell tenni. Kérem aforradalmi tanácsot, hogy a javaslatokat tegyük magunkévá. Egy hónapon belülezeket a problémákat meg kell oldanunk.Másik kérdés, hogy a párttitkár hogyan kapja a fizetését.Minden párttagnak tagdíjat kell fizetni, másrészt a párt rendelkezik napi lappal éskönyvkiadással. Ebből vannak a bevételek és ebből fedezi a kiadását. A nép jogosköveteléseinek eleget kell tenni.Szükséges, hogy a pártok ellenőrizzék egymást, mert csak akkor nem lesznek mega hibák, melyek most megmutatkoznak. Legyen szabad légkör, és ekkor nemlesznek meg a hibák, melyek most észlelhetők.Ezt a problémát így lesz helyes megoldani. Ígérem, hogy egy hónapon belül rendetteremtünk és a kívánságokat teljesíteni fogjuk.Ulviczki János:Az ország vezetői és a párt vezetői megmaradtak, és ők lássák el a feladatokat aforradalmi tanács ellenőrzése alatt. A forradalmi tanács amennyiben úgy látja,hogy a tanácsvezetők nem megfelelően foglalkoznak a dolgozókkal, akkor azonnalleválthassa.A párttitkárt a párttagok hívhassák vissza.Szeretném felvetni, hogy akik állami alkalmazásban vannak, továbbra ismegkapják a fizetésüket.Kiscsatári polgártárs, Tiszapüspöki:A községünkben a lakosság úgy határozott, hogy a tanácselnököt és a vb-titkártvisszahívja funkciójából. Ugyanis az elnök nem rendelkezik olyan képzettséggel,hogy ő egyedül el tudja vezetni a községi tanácsot, ezért a lakosság menesztette.Váczi Sándor:A hibát a községelnökkel az követte el, aki az elnököt odaültette a községbe. Ahola vezetők nem felelnek meg, oldjuk meg a problémát. Javaslom, hogy hívjuk összea község lakosságát, és döntse el a község lakossága, hogy a nép kit akar a

funkcióba választani. Ahol a vezetőkkel baj van, a bizottság hívja össze alakosságot, hogy helyette válasszanak olyat, akit a nép szeret.Ulviczki János:Érvényesüljön az az elv, hogy minden embert a megfelelő helyre kell állítani.Szidlóczki Mihály:Nekünk azon kell lenni, hogy betartsuk a törvényeket. A 11 év alatt volt elégtörvénysértés, és nekünk más a hivatásunk.Próbáljuk betartani a törvényt, és hallgassunk meg minden embert, hogy mi avéleménye.Ulviczki János:Az elhangzott javaslatok alapján a forradalmi tanács hozza meg a határozatot.Kurdics István:Sok helyes javaslat és kezdeményezés hangzott el. Az itt elhangzott javaslatok ésjogos követelések elfogadhatónak mondhatók.A felvetett hozzászólásokra nem kell választ adni, mert ez egy követelés. Abarátaim azért mondták el, hogy ezt a nemzeti kormány felé terjesszük fel. Abeküldött javaslatokat mellékelten csatolni fogjuk a követelésekhez. Javaslom,hogy az elnökség itt székeljen a járási tanács nagytermében. Bélyegzőnk még nincs,ez a probléma áll még fent a forradalmi tanács előtt, amelyet hamarosan meg kelloldani. A Hubai elvtárs vállalja ennek beszerzését, melyen a Kossuth-címer foglenni.A forradalmi tanács mondja ki határozatban az intézmények felé az élelmiszerzökkenőmentes ellátását, és hogy a mezőgazdasági munka legyen naprakészállapotban. Javasoljuk, hogy a községi forradalmi tanácsok teljes önálló jogkörrelrendelkezzenek.Fel kívánom hívni a forradalmi tanács tagjait, hogy a község közös vagyonánakmegőrzését tartsa szem előtt. A járási forradalmi tanács egyetért a javaslattal.Kurdics István továbbá javasolja, hogy kint községekben a párt, tanácsi vezetőknekfunkcióját töltsék be, ahol megüresedés áll fent.A vezetők leváltását a bizottság illetékes helyen tegye meg, ha erre szükség van.Javaslom, hogy a Járási Tanács függetlenített vezetőit alapos megfontolásig tartsukmeg. A jelenlévők a javaslattal egyetértenek.Póllai István:Tisztelt jelenlevő polgártársaim. Én a jövőre ígéretet teszek, el kell bírálni, hogymilyen munkát fogok majd végezni. Ameddig itt leszek, minden segítségetmegadok a forradalmi tanács elnökségi tagjainak. Mivel mi rendelkezünkszekrényeink kulcsaival magunknál tarthatjuk-e, vagy átadjuk a forradalmi tanácstagjainak?Váczi Sándor:Én azt hiszem a forradalmi tanács, mint választott testület elsősorban hivatott arendelkezéseket végrehajtani.Ezért a forradalmi vezetőknek szükségük van állami vezetőkre. Meg kell vizsgálni,hogy a tanácsvezetők milyen hivatottak a munka ellátására. Úgy gondolom, ezekaz emberek mindig becsületesen intézkedtek. Ha nem tartjuk őket jónak mintemberek, higgyük el, hogy az államigazgatás vonalán tudnak dolgozni. Nagyonsok vezető amellett, hogy hibát követett el, szereti a magyar földet, a magyar népet.Ezért mi helyesebb úton járjunk, és ne bosszúállók legyünk.

Erre kérem az egész bizottságot.Kurdics István:Póllai elvtársékban meg kell bízni, és ne követeljük, hogy a kulcsokat leadják. Atanács szerve az inspekció szolgálatot továbbra is tartsák fent. A nép vagyonánakelherdálását akadályozzuk meg minden körülmények között.K. m. f.Tiszapüspöki küldötteTiszabő küldötteForrás: ABTL O-17702/2-a. 365-371. p.18.A szolnoki egyetemisták előterjesztése a megyei forradalmimunkástanács ülésén1956. október 28.JegyzőkönyvKészült: a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács üléséről, Szolnokon az 1956.év október hó 28. napján. –Jelen vannak: Dancsi József elnök, Palásti Gyula, Kurucz József, Vedrődi Gusztáv,Dr. Aszódi Imre, Palla Lajos, Jankovich Lajos, Kablai Lajos, Németh Béla, MondokSándor, Kocsár József, Hegedűs Lajos, Brassói Tivadar, és Szabó Zsuzsanna /jkv.-vezető/Elnök: a tanácsülését megnyitotta, és előadta, hogy tárgysorozatot a tanács megnem állapított, hanem a rendkívüli gyorsasággal torlódó ügyeket a sürgősségnekmegfelelően a tanács a szükséges szakigazgatási vezetők bevonásával alehetőségekhez képest azonnal az ülés folyamán fogja elintézni és a megfelelőintézkedéseket nyomban kiadja. Többen felvetették, hogy a lakosság körében nagynyugtalankodás uralkodik, mert az államvédelmi hatóság tagjait állítólag nemfegyverezték le, mire a rendőrség két képviselője kijelentette, hogy a lefegyverzésmindenütt megtörtént, az esetleges bejelentéseket felül fogják vizsgálni. Időközbena debreceni egyetemtől érkezett küldöttség. A küldöttség tagjai tájékozódás végettjöttek Szolnokra, s elmondották, hogy náluk is megalakult a forradalmi tanács.Előadták azt, hogy kisebb rendzavarástól eltekintve általában nyugalom van.Ezután megjelent a tanács előtt a helybeli ismeretterjesztő társulat négy tagúküldöttsége, amely az ide mellékelt kérelmet terjesztette elő, és kérte, hogy annaktárgyában a tanács döntsön, így állást foglalt az ismeretterjesztő társulat többminiszter személye ellen, s kifejezte ragaszkodását a forradalmi munkástanácselnevezéshez, javasolta Kun Elek beválasztását népművelési biztosnak, állástfoglalt a több pártrendszer mellett, kérte a sajtó, rádió és tájékoztatás szigorúellenőrzését a Néplap vezetésének felülvizsgálását. Időközben megérkezett apedagógusok küldöttsége, amely tájékoztatást kért a tanácstól a pedagógusokravonatkozóan, s a tanács közölte velük, hogy minden szakigazgatási és egyéb szerv,amelyet a nép akarata el nem távolított, egyenlőre változatlanul működjön tovább.Indítványozta, hogy a pedagógusok kívánságuknak megfelelően tegyenekjavaslatot egy népművelési biztos személyére nézve, akit a tanács tagjai sorábakíván beválasztani. Közölte azt is a pedagógusokkal, hogy a tanításnak és általában

az oktatási munkának haladnia kell, mindenki dolgozzék maradjon a helyén. Apedagógusok ezt a tájékoztatást tudomásul vették.Közben beérkezett a helybeli Közlekedési- és Műszaki Egyetem MEFESZszervezetének küldöttsége és az alábbi javaslatot tette:A MEFESZ javasolta, illetve kijelentette, hogy ők a most alakult Nagy Imrekormánytól bizalmukat megvonják, kérték, hogy a forradalmi tanács is ilyenértelmű javaslatot tegyen a Minisztertanácshoz. A tanácsnak az volt a véleménye,hogy a javaslat így elfogadhatatlan és azzal ebben a formában a tanács tagjai nemértenek egyet, mire a MEFESZ küldöttség az alábbi újabb javaslatot dolgozta ki, skérte annak pártolólag való felterjesztését. Ez újabb javaslat előterjesztésérehosszas viták után került sor, melynek lényege az volt, hogy az egyetemi ifjúságképviselői javaslatuk el nem fogadása esetén küldöttük visszahívását helyeztékkilátásba. Nagy Imre miniszterelnökkel szemben legfőbb kifogásuk az volt, hogy őhívta be a szovjet csapatokat, s törvényellenesen rendelte el a rögtönítélőbíráskodást.A Szolnoki Közlekedési és Műszaki Egyetem MEFESZ szervezete javasolja, hogy:1./ Javasolja, hogy a magyar kormány a rend teljes helyreállítása után az igazságkiderítésére alkalmas megfelelő légkörben Nagy Imre miniszterelnökműködését vizsgálja felül.2./ A forradalmi tanács foglaljon állást Tildi Zoltán, Apró Antal, Molnár Erik,Kossa István, Czottner Sándor, Csergő János, Nagy Józsefné, Bebrics Lajos ésLukács György miniszteri kinevezése ellen, a fenti miniszterek személyeellen a szolnoki Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatkibővített ülése is állást foglalt. –3./ A Szolnok megyei honvédség és rendőrség kövesse a központi kormányutasítását, de azzal a feltétellel, hogy a Szolnok megyei dolgozók békéstüntetése ellen erőszakot ne alkalmazzanak. –4./ A központi kormány azon minisztereinek intézkedéseit, akiknek személyeellen a fentiek szerint kifogás merült fel, a forradalmi tanács csakfenntartással hajtja végre és minden erejével legyen azon, hogy ezek aminiszterek a kormányban mielőbb kicserélésre kerüljenek, helyüket olyandolgozók foglalják el, akik a dolgozók bizalmát élvezik és múltbelitevékenységükkel magukat nem kompromittálták. –5./ A most megalakult kormány ne nevezze magát Nemzeti Kormánynak,hanem csak ideiglenes kormánynak, mivel célkitűzéseit, nemzeti jellegét mégnem ismerjük, s ennek hiányában csak ideiglenes kormányról lehet beszélni.–A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács a fenti javaslat tárgyában nyíltülésben, a javaslatot előterjesztő egyetemi hallgatók jelenlétében meghozta azalábbiHatározatot:A forradalmi tanács a fenti előterjesztett javaslatokkal egyetért és azokat felterjesztia magyar kormányhoz azzal, hogy jövőbeli magatartásának kialakításánál ezeket ajavaslatokat figyelembe venni szíveskedjék.

Az ország fővárosában napok óta folyó tragikus harcok megkezdése körüláltalában nagy a bizonytalanság és a tömegek igazságot kereső hangulatamagyarázatot keres arra a kérdésre, hogy az események ilyen alakulásáért kitterhel a felelősség. Ezt a felelősséget a megye dolgozó népe a törvényes keretekközött még az ország miniszterelnökével szemben is felveti és óhajtja ennek akérdésnek a tisztázását. Ugyanígy nincs bizalma a dolgozó népnek azokkal aszemélyekkel szemben, akik a múltban különféle tisztségeket viseltek és azesemények sodrában nem mutatkoztak a néphez oly szilárdaknak, mint ahogy aztegy vezetőtől minden időben el kell várnunk, azokkal szemben a nép bizalmamegingott és őket a nép vissza nem kívánja. E véleményének kinyilvánításában amegye lakossága teljes szabadságot szeretne biztosítani magának, és e – vélemény– nyilvánítási szabadságát a honvédség és a rendőrség képviselői is, akik atanácsban részt vesznek, biztosították, ugyanígy egyetért a tanács a bizalmatvesztett miniszterekkel szemben a dolgozó nép részéről emelt óvással, azonban eztermészetesen a törvény keretei között a népköztársaság alkotmányának megfelelőmódon kell, hogy elintézést nyerjen, A forradalmi tanács amikor a fentijavaslatokat a népakarat spontán megnyilvánulásával egyezően elfogadja éshatározattá emeli, ezt abban a meggyőződésben teszi, hogy ezzel is teljesmértékben elősegíti a demokratikus szabadság mielőbbi gyors kibontakozását. –/: Dancsi József s. k. :/a forradalmi munkástanács elnökeK. m. f.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 32-33. p.Jegyzet: Ismereteink szerint a megyei forradalmi munkástanács vezetői nemtovábbították az egyetemisták javaslatait a kormánynak.19.A Martfűi Tisza Cipőgyár Védelmi Bizottságának közleménye1956. október 28.I. sz. tájékoztatóa Tisza Cipőgyár dolgozói részére.Közöljük a gyár dolgozóival, hogy az üzem rendjét és védelmét szolgálóbizottságot a mai napon megalakítottuk. Ez a hét tagú bizottság hivatva van arra,hogy míg a munkástanács akár ideiglenesen, vagy véglegesen meg nem alakul,biztosítsa a gyár védelmét és ezzel kapcsolatos ügyvitelt. Feladata az, hogy míg akritikus idő tart, gondoskodjon a fizetések időbeni folyósításáról, az étkeztetés ésegyéb ezzel kapcsolatos ügyek intézéséről. A bizottság tagjai a következők:A bizottság vezetői:A bizottság tagjai:Stanga István,Ács Antal.Gál Sándor,Marosfalvi Ernő,Debreczeni Béla,Tigyi József,Hubay József.

A fenti bizottság megszervezte a gyár védelmét egy 80 tagú munkásőrséget, amelya nap teljes szakában biztosítsa a gyár védelmét. Ugyancsak gondoskodott azélelem biztosításáról, továbbá a lakótelep élelmezésének kenyér, hús, stb.ellátásáról.Mindaddig, amíg a munkástanács ideiglenesen, vagy véglegesen meg nem alakul,minden olyan üggyel, amely a gyárral, vagy a dolgozókkal kapcsolatos, ehhez abizottsághoz forduljanak.A gyár területére a fenti bizottság engedélyén kívül senki be nem léphet. Mindeneddig kiadott utasítás, bárki részéről volt az, a mai nappal hatályát veszti.A bizottság tudomására jutott, hogy e kritikus napokban felelőtlen elemek a gyártelepén és a környező falvakban olyan híresztelést vittek ki, hogy az a bizottság,illetve munkásőrség a gyáron belül a vezető helyek felosztását végzi. Ezt aleghatározottabban visszautasítjuk. A fő cél most az, hogy a gyár meg legyenvédve, gépeinknek ne történjen baja és biztosítsuk a fent leírtakat.Ami a gyár megindítását illeti, a bizottságnak az a véleménye, hogy a SzolnokMegyei Munkás- Paraszt- és Katonai Forradalmi Tanács követelését tartsa szemelőtt, hogy míg az orosz hadsereg hazánk földjén lesz, vagy a kormány véglegeshatáridőben meg nem egyezik a kivonulást illetően, addig nem vesszük fel amunkát.Minden további intézkedést hasonló módon közlünk dolgozóinkkal!Martfűn, 1956. október 28-án.Forrás: SZML XXV. 9/a. B.1035/1957.A gyár védelmét biztosító bizottság.20.Jegyzőkönyv a Nagykörűi Forradalmi Munkástanácsmegválasztásáról1956. október 28.JEGYZŐKÖNYV,MÁSOLATFelvettek Nagykörű községben 1956. október 28-án a piactéren megtartottforradalmi nagygyűlés határozatáról.1./ Németh Mihály polgártárs megnyitó beszédet tartott, javasolja a forradalmimunkástanács megalakítását, kéri, hogy a magyar parasztság csatlakozzék abudapesti harcoló ifjúsághoz és munkásokhoz.Nánási Balázs: álljon Nagykörű népe, ha kell a fegyveres felkelők közé, be kelltartani a szolnoki forradalmi tanács utasításait.Boross Kálmán: Fogjon össze a nép, támogatni kell a harcosokat. Nagy Imre hoztabe az oroszokat, hogy pozícióját megtartsa. Kérjük az amnesztiát a felkelőknek. Abudapesti munkásság kiszabadította és két óra múlva ellene fordulnak?

Csatlakozzon mindenki a mozgalomhoz, elfelejtjük a múltját, itt ne legyen bosszú,segítsük Pestet.Majzik Mátyás: Harcoljunk a végsőkig a Rákosi-klikk ellen.Gere Mihály javaslata: Nyugodtan, megfontoltan megválasztani, a falu irányításáraa munkástanácsot, 11 tagú jelölő bizottság legyen és 25 tagú munkástanács.Feladata a falu kérésének továbbítása a Szolnok Megyei Forradalmi Tanácshoz.A munkáscsoportok által javasolt munkástanács tagok:1./ Galsi Ferenc2./ Kiss János3./ Ifj. Sári István4./ Majzik Miklós5./ Szecskó Sándor6./ Nagy Tamás7./ Tóth András8./ Keserű András9./ Marsi Lajos10./ Majzik Viktor11./ Barta János12./ Gere Mihály13./ Ifj. Pintér Antal14./ Majzik Mátyás15./ Horváth András16./ Sokvári Béla17./ Nádas Károly18./ Nádas Pál19./ Szamák János20./ Pádár István21./ Kiss József22./ Ifj. Pálinkás István23./ Papp József24./ ifj. Balázs József25./ dr. Csermi József.Jelenlévők több javaslat után a forradalmi munkástanácsban javasolt tagjainaknévsorából kihúzatták azokat, akik nem voltak jelen. A gyűlés megállapította, hogya forradalmi munkástanács első feladata legyen a nemzetőrség felállítása. A községnyugalmának, rendjének, békéjének és vagyonbiztonságának szempontjából.A megalakult munkástanács a népgyűlés javaslata alapján Horváth Andrást bízzameg az adminisztratív munka további elvégzésével. A munkástanács az ülés utánmegbeszélésre ült össze a tanácsházán./: Horváth András :/s. k.________________________A másolat hitelesítéséül:olvashatatlan aláírásForrás: PML XXV. 2/b. B. 1912/1957.K. m. f.21.A Szászbereki Forradalmi Munkás Tanács alakuló ülésénekjegyzőkönyve1956. október 28.JEGYZŐKÖNYVKészült 1956. okt. 28-án Szászberek község kultúrházában.

Jelen vannak a lelépő községi tanács valamint a dolgozók részéről kb. 240 fő.Tárgy: A forradalmi munkás tanács megalakítása.Sziráki István a Hazafias Népfront megbízásából megnyitja a gyűlést. Ismerteti ahazai eseményeket, majd a községi tanácstagok lemondanak tisztségükről. Alemondás után a jelenlévők megválasztják a 12 tagú jelölőbizottságot, amelyfélrevonul és megteszi a jelöléseket. Jelölés után minden egyes jelölt személyét ajelen lévő dolgozók alaposan megvitatják. A bátor és szókimondó vita során a 20tagból álló jelöltekből 16-ot egyhangúlag megválasztanak, négyet pedig szavazattöbbséggel elutasítanak. A négy elutasított helyére ugyancsak egyhangúlagválasztanak megbízható embereket. Ezután a megválasztottak félre vonulnak, ésmegválasztják maguk közül a forradalmi munkástanács elnökét, elnökhelyettesét,és titkárát. A gyűlést levezető Sziráki István jóváhagyás végett felolvassa ajelenlévők előtt a megválasztottak névsorát. Ezek szerint elnök lett GöblyösVilmos, elnök helyettes Sziráki István, titkár Törőcsik József.A nagygyűlés viharos éljenzés közepette hagyja jóvá a megválasztottakat. Ezzelmegalakult a forradalmi munkástanács. Göblyös Vilmos elnök és Törőcsik Józseftitkár néhány szóval vázolták a soron következő feladatokat és megköszönték anép bizalmát, majd a Himnusz hangjaival véget ért a valóban forradalmihangulatú nagygyűlés.K. m. f.P. H.Göblyös Vilmos s. k.F. tanács elnökeTörőcsik József s. k.F. tanács titkáraTóth János s. k.f. tanácstagokid. Pető Béla s. k.Forrás: SZML XXIII. 745/a. Szászbereki Községi Tanács jegyzőkönyve 1956.22.A Tiszaderzsi Munkástanács alakuló ülésének jegyzőkönyve1956. október 28.JegyzőkönyvFelvétetett 1956 évi október 28-án a tiszaderzsi mozi helyiségben a TiszaderzsiMunkástanács alakuló nagygyűlésén. –Jelen voltak: Tiszaderzs dolgozói kb. 400-500 fő. –Mikola Mihály megnyitja az ülést. –Javasolja, hogy az ünneplő közönség felállva némán adózzon 1 percet a hősiesenküzdő elesett magyar testvéreink emlékének.Utána a jelenlévők elénekelték a Himnuszt. –Mikola Mihály felolvasta a magyar ifjúság 16 pontba foglalt követeléseit, melyet aközgyűlés résztvevői hangos éljenzéssel magukévá tettek, kibővítve, hogy abeadást teljesen el kell törölni, valamint adják vissza a vallásos ünnepeinket is és aszabad vallásgyakorlást engedjék, továbbá legyen a vallástanítás rendes óratárgy. –Mikola Mihály javasolja a jelenlévő Tiszaderzs dolgozóinak, hogy válasszák megjavaslatok alapján a munkástanács tagjait. –

Nemes István szól a jelenlévőkhöz és beszédében örömének ad kifejezést, hogyismét szabadon szívből szólhat a dolgozókhoz, utal a pesti hősökre kiknekköszönhetjük, hogy hazánkban szebb és magyarabb lett az élet, egyetért az ifjúságköveteléseivel, de elítél minden vérontást, fogjunk össze végre, egy szívvel és egyakarattal legyünk békességben, őrizzük meg javainkat, dolgozzunk becsülettel sszegény országunkat, minden igyekezetünkkel építeni és előbbre vinni – ez, akötelességünk. A megalakulandó munkástanács olyan legyen, hogy ahhozmindenki bizalommal testvérként mehessen. -Javaslatok alapján egyhangúlag éljenezve az alábbiakat választotta meg anagygyűlés:Zöldesi MihályFazekas JózsefVarga Balázsifj. Molnár BálintD. Varga SándorNagy DezsőMikola MihályJózsa LajosKiss FerencJózsa BálintErdei PálVarga Mihályifj. Hodosi ElekHatvani ImrePapp Lászlóifj. Németh ImreDobi TamásHatvani Lászlóifj. Daragó JózsefVajda Imreifj. Molnár LajosK. Józsa LászlóH. Kovács AndrásFazekas LászlóGőz LászlóSári JánosGőz MiklósA munkástanács elnökének a jelenlévő dolgozók egyhangúlag Zöldesi Mihálytválasztották. -Csorba Károly a tanács nevében lemondását beadja, melyet a munkástanács és ajelenlévők elfogadnak, ezután Csorba Károly a helyiséget elhagyja. –Zöldesi Mihály a megválasztott munkástanács nevében megköszöni a lakosságbizalmát és ígéretet tesz, hogy tőlük telhetően mindent el fognak követni, hogy abizalomnak megfeleljenek, továbbá felkéri Tiszaderzs dolgozóit, hogy mindenzavargástól tartózkodjanak. –Közben megérkeztek a Karcag és Kunmadaras honvéd helyőrség kiküldöttjei. –Szól az egybegyűltekhez és tudatja, hogy a honvédség a népoldalára állott éssegítséget jöttek adni a választásokhoz, majd felolvassa Karcag város népének 19pontba foglalt követelését. –A küldött hadnagy bajtárs szintén hangsúlyozza a rend és a fegyelem fontosságát,majd a fegyverek beszolgáltatására hívja fel a munkástanács figyelmét és óvja alakosságot a visszavonuló szovjetcsapatokkal való összetűzéstől. –A munkástanács javaslatot tesz a vadászfegyverek és a Szabadságharcos Szövetségáltal kiadott fegyverek összeszedésére, melyet a munkástanács és a nagygyűlésegyhangúlag elfogad. –A járási munkástanácsba ifj. Szántai Józsefet és Józsa Dánielt jelölte a nagygyűlés. –Néczin Elemér postamester felhívja a lakosságot a budapesti károsultakmegsegítésére részéről 200 Ft-tal járul hozzá. –A kiküldött hadnagy bajtárs felvilágosítást ad a gyűjtött élelmiszerekelszállításának módjára. –Befejezésül a nagygyűlés résztvevői követelik a kultúrház átadását kulturális célra,valamint az orosz oktatás megszüntetését. -

A szózat eléneklése után Zöldesi Mihály a munkástanács elnöke az ülést bezárta.–K. m. f.Fecske László s. k.jegyzőkönyvvezetőZöldesi Mihály s. k.munkástanács elnökeP. H.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 24-25. p.23.Részletek a Tiszatenyői Községi Forradalmi Tanácsjegyzőkönyvéből1956. október 28.Jegyzőkönyv.Készült 1956. október 28-án megtartott forradalmi tanácsülésen.Ifj. Farkas Imre röviden ismerteti a feladatokat és a megbízatásokat. Szükségesneklátja a szombaton lezajlott választás után a forradalmi tanács kibővítését a mabehívott polgártársakkal, hogy a rá háruló feladatokat zavartalanul el tudják látni.Kéri, hogy a személyes haragokat, sértődöttségeket tegyék félre, hogy a munkazavartalanul menjen. Röviden ismerteti a Néplap tartalmát, és felhívja a figyelmet,hogy ne hagyják félrevezetni magukat semmiféle Amerika Hangjától, hanemösszpontosítsák minden erejüket a rend, és fegyelem, a mezőgazdasági munkákbetartására. Felhívja a figyelmet, hogy élelmiszer van és a most megindultfelvásárlási lázat a forradalmi tanácsnak le kell szerelni. Úgy szintén, a cseretelepmegrohanását is meg kell akadályozni.Legfontosabb probléma a vetés. 70-80-%-ban van csak elvégezve, és arra kelltörekedni, hogy mindenki elvessen. A legfontosabb probléma a földekkiegyengetésénél lesz, s míg nem jön újabb rendelet rá, addig nézete szerint úgykell intézkedni, hogy mindenki a jelenlegi földjén vesse el a búzát.Az 1956-os tagosítási törvény semmis, és így az a pár tenyői lakos tagosítás előttiföldjén vethet. Javaslata az, hogy a régi tanács fizetett alkalmazottjai ideiglenesenmaradjanak itt, s a forradalmi tanács ellenőrizze a munkájukat.Kurdics István: A régi tanács apparátus, valamint a párttitkár személye felett aforradalmi tanács határoz, kívánja-e őket továbbra alkalmazni.A párttitkár nem megfelelősége esetén az alapszervek felé tehet javaslatot,valamint az új párttitkár személyére is.A tanács dolgozói úgy, mint eddig, csak adót, és beadást ne hajtsuk végre, és avégrehajtó bizottság által kiadott végrehajtásokat függesszük föl.A fennálló rendeletek még nem szűntek meg, és épp ezért az új rendeletig be kelltartani különösen vigyázni a vágási engedélyek kiadásánál.A Varsói Szerződést nem lehet egyenlőre még felmondani, azért a kormányt arrakérjük, hogy a bejövőket vonultassa ki, és a kormány vegye fel a kapcsolatot aVarsói Szerződés ratifikálása miatt a Szovjet kormánnyal.Kérjük fel a harcolókat, hogy a tüzet szüntessék meg azonnal.Az 1956-os tagosítás fel van bontva, az 1945-ös telekkönyvi földet fogják megkapni,de a rendelet kiadásáig is folyni kell a munkának ép ezért vigyázzunk, hogynehogy a gazdálkodás rovására várjunk a vetéssel.

Tsz-ből teljes önkéntes kilépés és belépés van. Vigyázzunk, hogy ne legyen rablásvagy gyújtogatás, épp ezért szervezzék meg a fokozott őrséget.Fontos a nemzeti őrség megválasztása.A forradalmi tanácsnak önrendelkezési joga van a község ügyeinek elintézésébenaz olyan problémák vagy javaslatok, ami a község hatáskörét meghaladja azt aJárási Forradalmi Tanácshoz kell eljuttatni.Megígéri, hogy Tenyőt mindenben segíteni fogja.Horváth Ervin, megyei forradalmi tanácstag röviden ismerteti a szolnoki péntekieseményeket és a Szolnok Megyei Forradalmi Tanács megválasztását.Legfontosabb most a rend, fegyelem nyugalom megtartása.Farkas Imre javasolja, hogy az itt lévők összessége legyen a forradalmi tanács tagjaés ebből válasszuk meg a vezetőket. Felteszi a kérdést elvállalják-e az ittlévők aforradalmi tanácstagságot. Szóljanak hozzá.Hozzászólások:Bíró István: Nem vállal semmit, az új kormánnyal nem ért egyet.Angyal József: Kéri ismertessék a beosztásokat, hogy tudják kinek mi a feladata.Farkas Imre: Nem csak a beosztáshoz kell hozzászólni, hanem mondjuk el aproblémákat ami van.Fehér József: Lesz-e olyan aki állandóan itt lesz, kinek milyen lesz a beosztása?Csorba Sándor: Javasolja, hogy ifj. Farkas Imre maradjon a forradalmi tanácselnöke. Kéri, hogy saját személyéhez szóljanak hozzá, ő a forradalmi tanácsonkívül is minden segítséget meg fog adni. Kéri, hogy hozzanak olyan határozatot,amely a betakarítási munkát és a vetést elősegíti.Varga János javasolja, hogy Barta, valamint a tanács beosztottak és a tsz-elnökökmaradjanak a helyükön, és dolgozzanak úgy, mintha misem történt volna.Szabó József: Több helyről hall olyan hangokat, hogy ne vesd be a földet, stb.Véleménye, az, hogy a földdel kapcsolatban várjuk meg a rendeletet.[...]Török Ferenc: Az iskolások hétfőn tanuljanak tovább és az orosz nyelvoktatásttegyék fakultatívvá.Bíró István: A kormánnyal azért nem ért egyet, mert még mindig a Szovjetuniósegíti.Hélya József: A párt és a tanács mindent levett rólam és ezért félt is tőlük.Angyal József: Egyetlen feladatunk a rend fenntartása, és beszéljük meg abeosztásokat.Pozsa Lajos: A felvásárlási lázt meg kell akadályozni és küzdeni kell arémhírterjesztők ellen.

Tóth József: Egyetlen feladatunk a rend fenntartása és ezért beszéljük meg abeosztásokat. Javasolja a járási forradalmi bizottság felé a következő kérésétjuttassák el:1./ Tisztán látó adózás.2./ Község fejlesztés eltörlése.3./ A földügyek sürgős rendezése.4./ A szövetkezetek 100%-os önkéntessége.5./ A tsz- és egyéni parasztok egyenlő elbírálása.Csikós Mihály: Nem lehetne-e egy pár órára kinyitni az italboltot.Farkas Imre válaszai:Országos rendelet, hogy szesztilalom van. Pozsával egyet ért, Hélya felé apártfélelemnek meg kell szűnni, Pásztor Illés a régi földjét vesse be, majd KrisztiánJózsef a tsz-től kap ideiglenesen földet.Farkas Józsefnek ő úgy tudja, hogy a vetőmagot meghagyták számára, és ezt nemkellett volna beőröltetni, Fehér Józsefnek nem állandóan kell bent lenni és egykevés időre ő is biztosan be tud jönni.A jelen levők elfogadták a forradalmi tanács tagságát, valamint Barta Lajosbajtársat, egyöntetűen elfogadták további szolgálattételre.A következőbe hét elnökségi tagot választottak egyhangúlag.ifj. Farkas Imre elnök, Pinytye Jenő, Elek János, Bata András, Schid Henrik,Krisztián József, és Angyal József.Az alábbi nemzetőröket fogadták el egyhangúlag. Földes István, Csikós Mihály, K.Szabó Pál, Pozsa Lajos, Szlávik János, Szente Kálmán, Balog István, György János,Fási Imre, Szulyó György, Bata Miklós, Takács János.Belső telefonszolgálatra az alábbiakat fogadták el egyhangúlag, Bana Imre, FarkasJózsef, Rocsik István, Boros Sándor, Szabó József, Boros Gyula, Balog András, FöldiJózsef, Csorba Sándor, Tóth József.Továbbá, a következő határozatot hozták a volt tanács dolgozói felett.Csorba Sándorné: további intézkedésig marad.Ónodi Lajos: – ” – – ” –Bíró Tibor: – ” – – ” –Boda Mária: – ” – – ” –Víg Sándor/t/ véglegesen elfogadják, esetleg későbbiekben titkár helyett.Sónyák András: ideiglenesTrencsényi Mihályt november 1-vel elbocsájtani.Tóth Lajos, községi párttitkárt javasolják az alapszervezetek felé leváltásratekintettel arra, hogy a község előtt a tekintélyét elvesztette.A forradalmi tanács utasításai.A forradalmi tanács utasítsa a tsz-vezetőket, hogy fokozott őrséget állítsanak amagtárakhoz és az állatokhoz. Továbbá hirdessen pályázatot hivatalsegédbetöltésére. Trencsényi Mihályt november 1-vel felmenteni munkájától és írásbanközölni vele. Továbbá javasolja a forradalmi tanács, hogy két napon belül hívjanakössze taggyűlést és válasszanak párttitkárt. A forradalmi tanács a következőhatározati javaslatot hozta.

18 éven aluliak este 6 óra után az utcán nem tartózkodhatnak. A felvásárlási lázlevezetésére utasítás kiadása a boltvezetők felé az áru elosztás irányában. Aszesztilalom fokozottabb betartása.A cseretelep vezetőjének utasítás kiadása, hogy munkaidő hosszabbításávalbiztosítsa a liszt kiadását.Az orosz nyelv önkéntes bevezetése.Bíró Tibor a további intézkedésig foglalkozzon a mezőgazdasági ügyekkel föld, ésgép intézkedése vonalán, melyről a forradalmi tanácsnak minden nap számoljonbe.Tiszatenyő, 1956. október 28.ifj. Farkas Imre s. k./forradalmi tanács elnöke/Csorba Sándorné s. k./jegyzőkönyv-vez./Forrás: ÁBTL O-17702/2-a. 542-544. p.24.A Túrkevei Forradalmi Munkástanács első ülésének jegyzőkönyve1956. október 28.Jegyzőkönyv,amely felvétetett 1956. október 28-án a forradalmi munkástanács első üléséről.Jelen voltak: a nép által megválasztott forradalmi munkástanács tagjai közül akövetkezők: Györffy Lajos, Szoboszlai Sándor, Pusztai Béla, Kánya István, NagyIstván, Molnár László, Gyarmati István, Csótó Mihály, Mihályi Károly, CsotóMihály, /Vass utca,/ Tóth István, Molnár András, Dr. Balogh László, F. Tóth István,Nagy Sándor, Kiss András, Módis Sándor, Radó Sándor, Piroska János, KatonaJózsef, Szilágyi Károly, Vajda Ferenc, Erdei Gyula, ifj. Soós Sándor, Szepesy József,Trencsényi László, Varga Ferenc, ifj. Ercsi Antal, Balogh István, Papp József, ÖrsiJános, Ábrahám Sándor, Szabó Gyula, Herc János, id. Sallai Károly, Acsádi Lajos,id. Ercsi Antal.Az itt felsorolt tagok megválasztották az elnökséget.Az elnökség tagjai a következők: tanács részéről: Dr. Ábrahám Sándor, honvédségrészéről: Balogh István, fhdgy. rendőrség részéről: Papp József fhdgy. Fmsz.részéről: Madarász Sándor, Vörös Csillag Tsz részéről: Acsádi Lajos, ktsz részéről:Szabó Gyula, egyéni parasztok részéről: Ercsi Antal, kisiparosok részéről: SallaiKároly, ÁMG /állami gazdaság/ részéről: Hercz János, ref. egyház részéről: ÖrsiJános, ifjúság részéről: Varga Mihály, pedagógusok részéről: Szepesy József.Háromtagú ügyintéző elnökség tagjai: Dr. Ábrahám Sándor, Papp József fhdgy. ésBalogh István fhdgy.Jegyzőkönyv vezetője: Szepesy József.Jegyzőkönyv hitelesítők: F. Tóth István és Pusztai Béla.

Dr. Ábrahám Sándor üdvözli a munkástanács tagjait és előterjeszti a következőjavaslatokat.1./ Javasolja minden intézmény, üzem részéről a munkástanácsba számuknakmegfelelően képviselők beküldését.2./ A közrend biztosítása érdekében szükségesnek látja nemzetőrség felállítását.Az eddigi segédrendőrök névsorát a rendőrség parancsnokától bekéri, és azta munkástanács felülvizsgálja.A nemzetőr járőr 3 tagból áll, mindegyik fegyveres.3./ A kint lévő fegyverek a rendőrségre beszolgáltatandók. Fegyver csak arendőrség, és honvédség tagjainál lehet.4./ Budapest város lakosságának megsegítésére 15 q kenyér, és 3 q szalonnafelküldését javasolja, és a városunk közellátásának biztosítására intézkedéstkér.5./ A közigazgatás ellátására szükséges, hogy az eddigi közigazgatási szervektovábbra is helyükön maradjanak.Hitelesítők:A javaslatok tüzetes megtárgyalása és megvitatása után a munkástanács a következő határozatokat hozta:1./ Minden intézmény, üzem dolgozói létszámának megfelelően/minden 100 fő után küldjön képviselőt a taggyűléshatározatából a munkástanácsba. A népgyűlés által eddigmegválasztott tagok továbbra is tagjai a munkástanácsnak.2./ A közrend biztosítása érdekében a javaslatnak megfelelőenintézkedik.3./ A fegyverek beszolgáltatását elrendeli.4./ Budapest lakosságának megsegítésére a javasolt élelmiszerküldését elhatározza és annak szállítására a Vörös CsillagTsz. egy teherautóját igénybe veszi, a szállítmány kísérésévelVarga Mihály, Trencsényi László és ifj. Ercsi Antalmunkástanács-tagokat bízta meg.5./ A munkástanács kijelenti, hogy feladatának a rend ésfegyelem biztosítását, a termelés folytonosságánakelőmozdítását, valamint mindenféle szerv feletti felügyeletet,és ellenőrzést tartja, ezért személyi kérdésekben nemintézkedik, megvárja a nemzeti kormánynak választásokravonatkozó rendelkezését.Sz. Kovács József tanácselnök, a tanácsi közigazgatásidolgozók nevében tett ígéretét a további lelkiismereti és atörvényeknek megfelelő munkára tudomásul veszi, és felkéria munka további folytatására.A közigazgatás vezetésére és ellenőrzésére Dr. ÁbrahámSándor osztályvezetőt kéri fel.F. Tóth István s. k.Pusztai Béla s. k.olvashatatlan aláírásokForrás: SZML XXIII. 651/a. A Túrkevei Városi Tanács jegyzőkönyve 1956.

II.A FORRADALMI SZERVEK A HELYI KÖZÉLETIRÁNYÍTÁSÁBAN25.Kálmán István, az MDP Szolnok Megyei Bizottsága első titkáránakmegbízólevele1956. október 29.MegbízólevélK á l m á n I s t v á n a Forradalmi Munkás-Paraszt Katonatanács tagja. Munkáját atanács nevében végzi, a szolnoki üzemek küldötteinek megbízásából. Amegbízólevél felmutatása intézkedési joggal ruházza fel a Forradalmi Munkás-,Paraszt-, Katonatanács tagjait.S z o l n o k , 1956. október 29.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 41. p./Dancsi József s. k./a forradalmi tanácselnökeJegyzet: Kálmán István, az MDP Szolnok Megyei Bizottságának első titkáranemcsak kezdeményezője volt a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanácsmegalakulásának, hanem tagjai közé is beválasztották. Ám a november 4-énSzolnokra érkező Kádár Jánost azonnal biztosította támogatásáról és egy nappalkésőbb maga oszlatta fel a munkástanácsot.26.A Szolnoki Cukorgyár Munkástanácsának és VállalatVezetőségének feljegyzése a káderanyagok megsemmisítésérőlSzolnoki Cukorgyár Munkástanácsa ésVállalat Vezetősége.1956. október 29.FeljegyzésA dolgozók kívánságára a Munkástanács és Vállalat Vezetősége elhatározta, hogya személyzeti osztályon elfekvő káderanyagokat megsemmisíti.Ez a mai napon a munkástanács és a vállalat vezetőségével karöltve megtörtént olymódon, hogy a káderanyagokat betekintés nélkül az irodai kazánunkbanelégettük.Ugyanakkor megtörtént a célgazdaság káderanyagának megsemmisítése is.Megsemmisítésre került a Szolnoki Cukorgyár részéről 258 db és a célgazdaságrészéről 38 db káderanyag.

Ez a feljegyzés a megsemmisítés igazolására szolgál.Szolnok, 1956. október 29.Váll. vezetőség:Kar László s. k.Munkástanács részéről:Kelemen Ferenc s. k.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 10. ő. e. 3. p.27.A szolnoki egyetemisták és a munkástanácsok küldötteinekgyűlésén elfogadott határozatok1956. október 29.Az egyetemen megtartott ifjúsági és üzemi munkástanács küldötteinekgyűlése az alábbi határozatot terjeszti Szolnok megye forradalmi tanácsa elé:1. A honvédségi és rendőrségi szervek haladéktalanul alakítsák meg forradalmitanácsaikat. Ezekbe a tanácsokba a küldöttek megválasztásánál ne legyenektekintettel a rangra vagy a katonai beosztásra. A választó gyűléseken vegyenekrészt az üzemi tanácsok és ifjúsági szervezetek küldöttei.2. A forradalmi tanács szervezze meg a honvédség és rendőrség bevonásával amunkásőrséget.3. A jelenlegi forradalmi tanács létszámát húsz tagról emelje harminc tagra. Ezenkívül azoknak a tanácstagoknak a helyébe, akik munkájukat nem látják el, azüzemi munkástanácsok azonnal válasszanak új tagokat.4. A két rendőrségi biztost váltsa le és helyükbe a megválasztott rendőrségitanácsokból válasszon újakat.5. Gerencsér Miklós tanácstagokat váltsák le, mert a szolnoki rádióadó avalóságnak nem megfelelően tájékoztatja hallgatóit.6. A forradalmi tanács mellé az egyetemi ifjúság követeli, hogy külön bizottságotküldhessen, melynek feladata a sajtó, rádió, politikai irányítás, ezen kívül a megyeközségei és városai tájékoztatása, valamint azok tanácsainak megszervezése ésmegválasztása.7. Csatlakozva a Tisza Bútorgyár dolgozóihoz, jelen gyűlés a következő határozatothozta:A mostani szabadságharc során elesett hősök családtagjainak megsegítéseérdekében a megrokkant hazafiak, valamint az elesettek családtagjainaktámogatására és az ország javára minden békekölcsön kötvényeinkről lemondunk,annak visszafizetését nem követeljük. E pontban foglaltak csak abban az esetbenérvényesek, ha a Szovjet Hadsereg kivonulása megtörténik, mert nem akarjuk,hogy a visszaadott forintjainkat a nép ellen használják fel.Szolnok, 1956. október 29.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 38. p.

28.A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsánakhatározatai és a honvédséghez intézett felhívása1956. október 29.Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsának határozata/1956. október 29-i ülés/1./ A Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsa helyesli a Szolnok MegyeiNemzeti Front megalakítását.2./ A tanács a jelenlegi magyar kormány mellett nem foglal állást, annakpolitikáját nem támogatja részint az összetétele miatt, részint meg az egésznép követelésének megvalósítását: a szovjet csapatoknak az országból valókivonását és a szovjet fegyverek elhallgattatását a mai napig sem teljesítette.3./ A tanács helyesli a nemzetőrség megyénkben való megszervezését.4./ Helyeseljük, hogy a honvédségből, rendőrségből, diákságból és a forradalomegyéb rétegeiből új karhatalmat létesítsen az ÁVH teljes kizárása mellett.5./ A tanács követeli a szakszervezet különválasztását a párttól, új szabadválasztás megejtését és a sztrájkjog megadását.Szolnok, 1956. október 29.Magyar honvédek! Fiaink, Testvéreink, Barátaink!Tiszamenti VegyiművekMunkástanácsaMásolat!A Tiszamenti Vegyiművek dolgozói, akik lelkesedéssel és egyöntetűencsatlakoztak a magyar nép forradalmi megmozdulásához, örömmel üdvözöltékküldötteiteket és felhívásaitokat, amelyet magunkévá tettünk és dolgozóinkkalismertettünk.Büszkeséggel és örömmel tölt el az a tudat, hogy ti is a magyar nép igazságamellett és jogos követelései mellett foglaltatok állást, hogy a 48-as honvédségszabadságszeretete fűti szíveiteket, hogy velünk éreztek, velünk tartotok!Bajtársak, Elvtársak!Értesítünk benneteket, hogy felhívástok első pontját az üzemünkben megalakultmunkástanács biztosítja: a munkát folytatjuk, gyárunk mindaddig termel, ameddignyersanyag rendelkezésre áll.Barátaink!Kérünk benneteket, hogy ti is álljatok ki legfontosabb és legsürgősebbenmegoldandó követeléseink mellett, mely az, hogy a szovjet fegyveres erők azonnalszüntessék be a tüzet, vonuljanak vissza állomáshelyeikre és a legsürgősebbenhagyják el hazánkat.Magyar Honvédek!

Őrizzétek és védjétek a magyar dolgozók biztonságát és a nép vagyonát!Ügyeljetek ébren arra, hogy rendbontók és egyéb felelőtlen elemek neszennyezhessék be szent ügyünket!Együttérzésetekre, további velünk tartásotokra számítunk és bízunk bennetek.Harcunkkal követeléseinkkel a Ti jóléteteket, jobb jövőtöket is akarjuk szolgálni.Előre népünkkel, pártunkkal a forradalmi munkástanács programjánakmegvalósításáért.Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 59/1957.Tiszamenti VegyiművekMunkástanácsa29.A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat MunkástanácsánakköveteléseiForradalmi Munkás TanácsSzolnok1956. október 29.A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat dolgozói f. hó 29-én választottákmeg a vállalati munkástanácsot. A választással kapcsolatosan a dolgozók az alábbihatározatot hozták, amit kérünk a Nemzeti Kormánnyal közölni.1./ Követeljük a szovjet haderő azonnali kivonását Magyarországterületéről. Amennyiben ezen követelésünket, − amely megegyezik 10millió magyar követelésével, valamint a magyar kormánykövetelésével is −, a szovjet haderő nem teljesítené, úgy a kormányhaladéktalanul forduljon az ENSZ-hez. A kivívott magyar szabadságotidegen páncélosok vérbe nem fojthatják.2./ Vendéglátóipari Vállalat valamennyi dolgozója egyetért a forradalmimunkástanács működésével, munkájukat egy emberként támogatja ésaz utasításokat maradéktalanul végrehajtja. Csak a forradalmi tanácskörültekintő munkája biztosíthatja, hogy feleslegesen több magyar vérne folyjon.3./ Hazánkban még egyszer úrrá nem válhat az önkény. Ennek biztosítékaaz, hogy az eddigi egypártrendszert felváltsa a többpártrendszer. Ademokratikus pártoknak zavartalan működését feltétlenül biztosítanikell.4./ Nemcsak városunk lakói, de vállalatunk dolgozói sincsenekmegelégedve a Nemzeti Kormány jelenlegi összetételével. Számtalantagja van, akik az elmúlt tíz év elnyomatásának részesei voltak, s anevük említése is nagy visszatetszést kelt minden becsületesemberben. Így követeljük a kormánytól Apró Antal, Bebrits Lajos,Molnár Erik, Czottner Sándor, Csergő János, Lukács György mielőbbileváltását.

5./ Vállalatunk dolgozóinak több mint fele eddig a létminimumotmegcsúfoló 600,- Ft éhbérért dolgozott. Ismerjük azokat anehézségeket, melyekkel Kormányunknak meg kell birkózni s ígykomoly követelményt nem támaszthatunk. Egyetértünk a SZOTjavaslatával a béremelést illetően, de követeljük, hogy a minimálisfizetés legalább 800 Ft legyen.6./ Követeljük a vállalat teljes önállóságát oly értelemben, hogy a vállalatsaját maga alakítsa ki összes terveit. Értjük alatta áruforgalmi, munka,jövedelmezőségi és pénzügyi terveit.Követeljük továbbá, hogy a saját magunk által kialakított tervezettnyereség elérése esetén a nyereség 20%-a, valamint a többletnyereség50%-a az összdolgozók között, beosztásuktól függetlenül – egyenlőarányban felosztásra kerüljön, míg a többletnyereség másik 50%-a avállalat által szükségesnek vélt szociális beruházásokra, illetve adolgozók munkakörülményeinek megjavítására szabadonfelhasználhatók legyenek. Ezen követelésünkkel egyidejűleg azantiszociális prémium rendszer eltörlését kérjük.7./ Követeljük a fekete túlórázások végleges megszüntetése érdekében,hogy a nyitvatartási idők egy-egy műszak részére úgy legyenekmegállapítva, hogy a 8 órai munkaidőn belül az egység elszámolásai éstakarítása elvégezhető legyen.8./ Követeljük, hogy vállalatunknál úgy az alkalmazásnál, mint azelőrehaladásnál döntő legyen a szakmai tudás. Az eddigiprotekcionizmus nagyban gátolta megfelelő színvonalú munkakialakítását. Addig is, amíg szakmai utánpótlást teljes mértékbentudjuk az ipari tanuló képzéssel biztosítani, legyen kötelező, hogylegalább szakmai minimum vizsgát kelljen tenni, mindenmunkaterületen dolgozó vendéglátóipari dolgozónak.Tudjuk, hogy ezen követelések nem merítik ki mindazt a megoldásra várófeladatokat, amik béklyóba verték a magyar életet. Várjuk, hogy az új MagyarNemzeti Kormány felszámolja az elmúlt 10 esztendő összes bűnét, szabaddá tegyeaz érvényesülést hazánk minden hű fia számára mely eredményezi az új boldog,szabad és független Magyarországot.Szolnok, 1956. október 29.Forrás: ÁBTL O-17702/1. 64-65. p.Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari VállalatMunkástanácsának/olvashatatlan aláírás/elnöke30.A Karcagi Forradalmi Tanács határozatai személyi, közellátási ésközbiztonsági kérdésekről (részletek az ülésjegyzőkönyvből)1956. október 29.Jegyzőkönyv.

Készült Karcagon, 1956. évi október hó 29-én, a forradalmi tanács ülésén.Jelen vannak: Danka István elnök elnöklete alatt a forradalmi munkástanácstagjai.I. Elnök beszámolója:1./ Hadi események ismertetése:Elnök beszámol a legújabb hadi helyzetről, közli, hogy városunkon keresztülvonuló szovjet tankegység nem Budapest felé tart, hanem Battonyán át Romániábavette útját. Kéri a tanács tagjait, hogy így informálják a lakosságot, nyugtassákmeg, mert a felesleges pánik, sok kárt okozhat.2./ Tsz-ekben fellépő rendellenesség:Jelenti, hogy egyes tsz-ek tagjai illegális akciókra ragadtatják magukat. Kéri atanács a tsz tagjait, hogy a rend, a béke érdekében kövessenek el mindent, hogy aközellátás és a közlekedés zavartalan biztosítása meglegyen.3./ Állandó ügyelet: Jelenti, hogy állandó ügyeletet tartanak és mindensürgős ügyet azonnal intéznek.4./ Fegyvertartási engedélyek felülvizsgálása és bevonása:Jelenti, hogy mindazon személyeknél, akiknél nem kívánatos a fegyver kint léte, afegyvereket tőlük elvették és az engedélyt bevonták.5./ A rendőrség civil ruhás alkalmazottainak, karszalaggal való ellátása:Többen szóvá tették, hogy a rendőrség nyomozó közegei miért nem hordanakegyenruhát. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a nyomozók mindig civilbenjárnak, ellenben karszalaggal ellátják őket. Kéri a tanács tagjait, hogy errőlvilágosítsák fel a lakosságot.6./ Megbízhatatlan katonai és rendőrségi személyek leváltása:Bejelenti, hogy a megbízhatatlan katonai és rendőri vezető egyéneket leváltották.7./ Memorandum ügye:Bejelenti, hogy október 28-án Karcag dolgozó népe, a Gábor Áron Gimnázium és aMÁV követeléseit, Szolnokra vitték, és onnan telefonon át közölték aMinisztertanács Titkárságával, ugyancsak a szolnoki leadóhoz is eljuttatták és azesti adásában sugározta is. A Minisztertanács a karcagi követelésekre még nemadott választ.8./ Közellátási nehézségek:A közellátási helyzetről egyébként a közellátási bizottság számol be, de ezzelkapcsolatban jelenti a következőket:Élesztő, Szolnoktól Nyíregyházáig nincs. Így mivel kovásszal kell sütni, a kenyérrosszabb minőségű lesz. Kéri, hogy nyugtassák meg a közönséget.A só készlet 2 hétig biztosítva van ugyan, de az utánpótlásról gondoskodtak.9./ Élelmiszerküldések Budapestre:Jelenti, hogy a begyűlt élelmiszerből egy teherautóval Budapestre küldtek a RókusKórház részére egy szállítmányt, egy Karcagon szolgálatot teljesítő budapestigyógyszerész kíséretében. Ezzel kapcsolatban kívánatos volna Pestre felmenni ésmegállapítani, hogy hol szükséges a segítség.Nem engedték, hogy a tsz-kocsik együtt menjenek, mert most is történt márkellemetlenség, az egyik kenyérgyári kocsiból a felvonuló szovjet csapatok kivették

a kenyereket. Éppen ezért Tiszafüred – Jászberény úton indulnak ezután aszállítmányok.Cs. Takács István: Hozzászólásában javasolja, hogy ez esetet is a miskolci rádiónkeresztül nyilvánosságra kellene hozni.Arató Ferenc: Helyteleníti a széleskörű propagálást, mert ezáltal a Pestreszállítandó élelmiszerek megakadnak és viszont Pest élelmezése azt kívánja, hogya vidék segítse.10./ Debrecenben lévő diákok hazaszállítása:Jelenti, hogy a Debrecenben tanuló karcagi közép- és főiskolásokat a mai naponhazahozták.11./ Karcagi adóállomás:Jelenti, hogy kilátás van arra, hogy Karcagon egy leadó állomást létesítsenek.12./ Karcagi Híradó megindítása:Jelenti, hogy Szolnokról sikerült 20.000 ívnyi papírt a nyomda részére biztosítani,ezért az alakuló gyűlés határozata értelmében a Karcagi Híradót, mint a forradalmitanács lapját megindították, és első száma meg is jelent.13./ A tanács elnevezése:Miután többen szóvá tették, hogy a forradalmi munkástanács nem fejezi ki, a városminden lakosságának összetételét, javasolja, hogy a tanács állapítsa meg a véglegesnevét, szerinte munkás-, paraszt- és katonatanács elnevezés volna helyes.Batta László: Javasolja, hogy az értelmiséget is vegyék bele a címbe.Kovács László: Ne forradalmi, mert egyáltalában nem az.Vadász István: Szerinte is helyes, hogy minden szerv képviselve legyen.Véleménye az, hogy helyes lenne a nemzeti tanács elnevezése. Közli, hogy apártbizottságon gépfegyver nincs, mindössze egy rendőr tartja a biztonságikészenlétet. A fegyvereket leadták, a párt él, a párt üléseket tart. Ezzelkapcsolatban közli, hogy ez is kifogás tárgyát képezte, de az természetes joga, hogytagjaival foglalkozzék.Kovács Géza: Tettekre van szükség. Éppen ezért nem helyesli, a forradalmi tanácselnevezést, mert lényegében nem forradalmi. Javasolja, hogy ezt hagyjuk ki.Szerinte helytelen ma pártülésekkel tölteni az időt, akkor, amikor az ENSZ-ben amagyar kormány képviselője nem a magyar nép érdekeit képviseli, a Honv. Min.nem a nemzet akaratát fejezi ki s a kormány összetétele miatt csak ideiglenesjellegű. Miért nem juttatja kifejezésre a kormány az elnevezésben is azideiglenességet. Bízzák a magyar népre, hogy milyen demokráciát akar. Rámutatarra, hogy a szovjet haderők felvonulása tönkre teszi úthálózatunkat, ezért akormány felelős.Boros Antal: Budapestet tönkre tették, – forradalmi tanács elnevezést javasolja.Jelenleg Budapest körül van zárva. Két szállítmányt indítanak élelmiszerrelBudapest élelmezésére.Veréb József: Két cél lebegjen előttünk: összefogni a nép követeléseit és rendetteremteni minden áron. Mi sem fogadjuk el a kormány összetételét teljesen, semprogramját maradék nélkül. De ezek kiharcolására eljön az idő. Inkább a helyi

problémákkal foglalkozzunk: Kik vannak a nemzetőrségben? Hogy áll az adománygyűjtése?Batta László: Higgyük el, hogy jót akarnak a vezetők. Legyünk egyenlőrebizalommal. Azon gondolkozzunk, hogy mit tegyünk a gyűjtéssel, hogyanjuttassuk el Budapestre.K. Tóth: A helyi problémákkal kell foglalkozni, de ugyan akkor állást kell foglalni,a leglényegesebb politikai kérdésekben is.Kovács Sándor (Berekfürdő): A nép nem bízik teljesen a kormányban, de bízik aforradalmi tanácsban és attól tetteket vár.14./ Mozi csere:Jelenti, hogy a madarasi légierők kocsit hajlandók rendelkezésre bocsájtani és akunsági helyiségek mozijai a filmeket cserélhetik.15./ Tanács kiegészítése:Jelenti, hogy az alakuló gyűlés óta, több üzemben megalakult az üzemi tanács éstöbb helyről újabb tagokat küldtek a tanácsba.Felhívja még azokat a szerveket, amelyek nem küldtek, hogy küldjék beképviselőjüket. Javasolja, hogy a tsz-ek legalább minden 150 fő után egy-egyképviselőt küldjenek be.II. Közellátási kérdések:1./ Varga Gyula, a közellátási bizottság egyik tagja, részletesen ismertetivárosunk közellátási helyzetét, mely szerint a kenyérliszt, mintegy 120 napra, afőzőliszt 110 napra biztosítva van. Probléma van a petróleummal, – a gyufával,élesztővel.Kér intézkedést, a kiosztást illetőleg. Ugyancsak közli, hogy az egyes rész ágaknakkik a felelősei.Jelenti továbbá, hogy a TÜZÉP-nél 40 vagon tűzifa, 8 vagon koksz és 16 vagonszerszámfa van tárolva, kérdi, mi történjen azokkal? Valamint a 27 köbméterfűrészáruval?Danka István: A TÜZÉP senkinek ne adjon ki tüzelőt. A fűrészárut teljesentartalékolni kell, a tüzelőanyagot pedig elsősorban a sütőüzemeknek, kórházaknakés bölcsődéknek kell biztosítani.Amennyiben mégis mód és lehetőség lesz a koksz kiosztására, később intézkednek.Többek hozzászólása után a tanács kimondta, hogy a kenyér, cukor kivételével azélelmiszer készlet 25%-át tárolják és a megmaradó 75%-át 10 napig egyenlőrészletekben árusítsák az üzletek.A cukorból, bár több mint 600 q áll rendelkezésre, mégis naponta csak 5%kiosztását engedélyezik, mert különösen a cukorrépa termelők ebből el vannaklátva, így nincs szükség a felesleges halmozásra.2./ Hasonlóképpen beszámolt a Földművesszövetkezet is a raktárkészletéről.3./ Szücs Sándor: Részletesen ismerteti a begyűjtött adományok megoszlását.Megállapítja, hogy kevés az eddigi felajánlás. A tanács elhatározta, hogy a tanácstagjai ha kell házról-házra való gyűjtést eszközölnek.

Batta László: A gyűjtésben való közreműködésre szolgálatát felajánlotta.Danka István: A tsz-től gépkocsit vesznek igénybe a gyűjtés lebonyolítására.Azonban elsőrendű feladat, hogy tájékozódjunk Budapesten afelől, hogy hovászállítsuk az élelmiszert, nehogy a spekulánsok kezébe kerüljön.[...]IV. Olaj, járművek biztosítása:Danka István: Október 30-án két gépkocsi megy élelmiszerrel Budapestre.Azonban a város olaj ellátása elég korlátozott. 110 q benzin és 15 q gázolaj állrendelkezésre.Zilahi István: A Vízügyi Igazgatóságnak árvédelmi gázolaja van, azt készséggelfelajánlja.A Talajjavító, valamint a Helyőrség gépkocsi támogatást ígér.Kovács Géza főmérnök: A bereki üveggyár teherautóját szintén készséggelfelajánlja, csak a ferrodor-tárcsája hiányzik.Tilalmasi Áll. Gazdaság kiküldöttje ferrodor tárcsát ad.[...]VI. Külképviseleti megbízások visszavonása:Csávás Sándor: Többek megbízásából javasolja, hogy a tanács tegyen felterjesztésta kormányhoz, hogy a kompromittált egyének külképviseleti jogát azonnal vonjavissza. (Koós ENSZ-követ stb.)A tanács a javaslatot helyesléssel felterjeszti.VII. Kunmadarasi vonal megnyitása:Javasolja, hogy a Tiszafüred–Karcag, valamint a Karcag–szolnoki vasútvonalon avasúti sztrájkot szüntessék meg, mert a cukorrépa szállítása igen fontosközélelmezési kérdés.[...]XI. Berekfürdő kérelme:Nagy Lajos kéri, hogy Berekfürdő élelmezéséről, valamint közbiztonságáról atanács gondoskodjon és kéri, hogy adják vissza Szász Ernő rendőrőrsparancsnokot.A tanács a kérést teljesíti azzal, hogy Szász őrsparancsnok szervezze meg aközbiztonságot és rendfenntartást.XII. Honvédelmi Bizottmány bejelentései:Hagymási József százados beszámol a Honvédelmi Bizottmány határozatairól:1./ Mindenféle rendbontás Karcagon és a Kunságon megakadályozandó.2./ További kapcsolatot kell szélesíteni Miskolc, Szolnok, és Debrecenfelé.

3./ A vasúti közlekedést Tiszafüred, Szolnok között meg kell indítani.4./ A Kunsági helységek között a filmcseréket biztosítani kell.5./ Parlamentereket meg kell szervezni.6./ Miskolci rádión keresztül Mezőtúr népéhez felhívást kell intézni,hogy a város nem a néppel tartó parancsnokát megadásra bírják.7./ A MASZOLAJ területén a robbanóanyagot össze kell gyűjteni.8./ Az ÁVH-sok leszerelése. (Karcagon már megtörtént)9./ Elnevezésül forradalmi tanácsot javasol.10./ Nemzetőrség megszervezése.11./ Minden eszközzel meg kell akadályozni a szovjet tankoknakdobálását, a provokálást.[...]XIV. Forradalmi tanács elnökségének kiegészítése:A forradalmi tanács vezetőségét a következőképpen egészítették ki:Danka István elnökDr. Kasza Béla, elnökhelyettesSzabó Sándor, elnökhelyettesRénes Mihály, elnökhelyettesFilep István, titkárXV. Elnöki bejelentések:Elnök javasolja, hogy legközelebbi gyűlést november 2.-án péntek délután 5 órakortartja.Közli, hogy szerdán október 31-én Budapestre utazik, hogy a minisztertanácselnökével a karcagi problémákról tárgyaljon.Több tárgy nem lévén, elnök a forradalmi munkástanács gyűlést berekeszti.K. m. f.Csávás Sándor s. k.jegyzőkönyv vezetőDanka István s. k.Forradalmi munkástanács elnökeForrás: SZML XXXV. 61. fond. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 6. p.31.A Kunhegyesi Vízügyi Igazgatóság Munkástanácsának követelései1956. október 29.JegyzőkönyvKészült Kunhegyesen, 1956 október 29-én a községi tanács hivatalos helyiségében aKunhegyesi Vízügyi Igazgatóság Munkástanácsának küldöttei által előadottkérelmekről:1./ Az Orosz emlékműveket a helyéről távolítsák el az anyag megvédése mellettés a halottak földi maradványai a tanács által kijelölt temetőbe helyezzék el.2./ A jelenlegi Szabadság tér nevét változtassák meg és javasoljuk helyette a„Kossuth tér” elnevezést.

3./ A 2-es alapszervezetből a Rákosi és a Sztálin festményeket azonnal tüntessékel és a felelős vezető párttitkár adjon tudomást mikrofonon keresztül annakmegszüntetéséről.4./ Azokat a lakásokat, melyeket állami szerv és pártvezetők vettek lakás céljáraigénybe és annak gazdáit kirakatták sokszor nem egészséges lakásokba/Utcára/ most a lehetőség szerint adják vissza jogos tulajdonosának /cseréljékfel/.5./ Az államosított házak lakói haladéktalanul az elhanyagolást hozzák helyreépp úgy, mint azt a magánlakás tulajdonosai teszik.6./ A megválasztott tanácstagoknak, akik jelenleg is körzetükben dolgoznak aszámukra kiadott bélyegzőt a forradalmi tanács azonnal vonja vissza.7./ Azoktól a személyektől a fegyvertartási engedélyt vonják be, akiket ajelenlegi átalakulás következtében munkahelyükről eltávolítottak.K. m. f.Pádár Károly s. k.Forr. tanács elnökealáírásaláíráskérelmezőkForrás: SZML XXXV. 61. f. VII. fcs. 1956. 1. ő. e. 16. p.32.Részletek a Kunszentmártoni Községi Forradalmi Tanácsjegyzőkönyvéből1956. október 29-30.Jegyzőkönyv.Készült Kunszentmárton Község Forradalmi Tanácsának 1956. okt. 29. napjántartott kibővített üléséről.Az ülés helye: Kunszentmárton, községi tanácsterem.Jelen vannak: Forradalmi tanács tagjai: üzemek, vállalatok kiküldöttei, iparosok,magán gazdálkodók, tsz-ek, állami gazdaságok.Tárgy:Herczegh Mihály, Kunszentmárton és a Kunszentmártoni járás élelmiszerellátásáról tájékoztatta a forradalmi tanács tagjait. A húsellátás biztosításátelsősorban a Rákóczi Tsz-nél már régebben kiselejtezett 20 db vágómarhávalkívánja megoldani. – Javasolja, hogy a központi FöldmívesszövetkezetiHúscsarnok tehermenetesítése céljából a Kiss József és Gulyás-féle volthentesüzleteket ki kell nyitni a földművesszövetkezet kezelésében. A felvetettkérdéshez Somodi Mihály, a helyi fmsz ügyvezetője szólt hozzá. Előadásábanvázolta azokat a készleteket amelyek rendelkezésre állanak, továbbá azt, hogyfőleg ruhaneműből nagyobb forgalom volt az átlagnál, de pánikszerű felvásárlásrólnem kell tartani. – Az főleg élelmiszerekre vonatkozik. A szövetkezet még a mainap folyamán felveszi a kapcsolatot a megyei központtal az iparcikkek folyamatosbiztosításával kapcsolatban.

1./ Kakuk Mihály: javaslatot tesz, hogy nagyobb üzemek saját részükrebiztosíthatnák a húsellátásukat üzemi vágásokkal, ez is nagyban tehermentesítenéa központi húsellátást.Kiss Béla tájékoztatta a tanácsot arról, hogy a helyben megállapított sertések húsaés szalonnája itt marad. – Kérte, hogy hatalmazza meg a tanács aföldmívesszövetkezetet amennyiben az ellátás megkívánja sertések vásárlására.Berend Lajos: a dohányelosztó vezetője kérte, hogy lépjenek összeköttetésbetelefonon Debrecennel és ha a vonatközlekedés nem volna kielégítőtehergépkocsival biztosítsák az ellátást.2./ Az elnök ismertette, hogy beadvány érkezett hozzá a Népkör visszaadásáról adolgozó kisparasztoknak. A beadványt Szakáll Olivér ismertette.Herczegh Mihály támogatja a kérelmet, mert neki is az a megállapítása, hogyKunszentmárton dolgozó parasztságának joga van ahhoz, hogy a régebbentulajdonát képező Népkörnek újból ő legyen a gazdája. A beadványhoz KatonaBoldizsár hozzászólt s kérte a tanácsot, hogy teljesítse kívánságukat, merterkölcsileg és jogilag az épület őket illeti meg.Kiss János hozzászólásában vázolta, hogy jelenleg az épületet a DISZ használja.Véleménye szerint mindketten elférnek s minden remény megvan arra, hogy megis fognak egyezni.Kardos Balázs: hozzászólásában támogatta a visszaadást.3./ Az elnök ismerteti a hozzáérkezett beadványt, melyben a kunszentmártoniüzemek, ktsz-ek, kisiparosok, és kiskereskedők kérik, hogy a volt Iparoskört adjákvissza az iparosok tulajdonába. A kérelemhez Szakács János szólt hozzá és kérte,hogy a jelenlegi kultúrházat adják át az ipari szövetkezeteknek az iparosoknak,mert az őket illeti meg. A kérelem elfogadása mellett foglalt állást.Kollár István: hozzászólásában megállapítja, hogy az az ifjúság aki jelenleghasználja a helyiségeket továbbra is ott maradhat, mert van helyiség bőven,elférnek. A kérelemhez Nagy százados, Ádám János Molnár Ferenchozzászólásaiban kifejezésre juttatták, hogy a kérelmezőknek minden jogi éserkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy a kibővített tanács kívánságukat teljesítse.Kakuk Mihály: annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Iparoskörvisszaadásával az iparosok régi fájó sebe hegedne be.Imre Béla: az ifjúság részéről kérte, hogy az Iparoskör vezetője a nagy értékűingóságok átvételéről gondoskodjon.[...]K. m. f.Herczegh Mihálya forradalmi tanács elnökeSzabó Ferencrendőri biztos---Határozat1./ 1956. számú forradalmi tanácshatározat.1./ Elfogadja Herczegh Mihály javaslatát és utasítja a KunszentmártoniFöldművesszövetkezet Forradalmi Tanácsát, hogy a lakosság ellátását mindenrendelkezésre álló eszközzel biztosítja. – utasítja továbbá a Kiss József és a Gulyásféle,volt hentesüzletek kinyitására.

Felhatalmazza a helyi földműves szövetkezetet, hogy a lakosság ellátása érdekébensaját hatáskörén belül intézkedjen a forradalmi tanács.Kakuk Mihály javaslatát az üzemek saját részükre történt húsellátásáról elutasítja.A dohányellátással kapcsolatban, helyt adott Berend Lajos indítványának. Aforradalmi tanács megbízta, hogy öntevékenyen intézze a járás dohányellátását.2./ A tanács magáévá tette a Népkör visszaadásával foglalkozó kérelmet.Tulajdonjogilag a Népkörnek juttatja. – Egyben felhívja az új vezetőséget, hogy ajelenleg használó DISZ szervezettel kössön megállapodást az épület használatávalkapcsolatban, amíg a DISZ szóban forgó helyiségében bent akar maradni,megfelelő helyet kell részükre biztosítani.3./ A kunszentmártoni iparosok, kereskedők, ipari üzemek és szövetkezetekkérelmére az Iparoskört tulajdonjogilag és használatra a kérelmezőknek visszaadja.– Utasítja az iparosság vezetőségét, hogy az épületet jelenleg használó MEDOSZnakkötelesek megfelelő helyiséget biztosítani. A nagy értékű ingóságokátvételével kapcsolatban vegye fel az érintkezést a MEDOSZ-szal.4./ A kibővített forradalmi tanács elhatározta a helyi karhatalom megerősítésérenemzetőrség felállítását. A nemzetőrség megszervezésével Nagy László századost,Szabó Ferenc rend. törzsőrm., Kiss Imre rend. törzsőrm. bízta meg a tanács. – Anemzetőrségben csak azok vehetnek részt, akiknek a forradalmi tanács elnökénekés rendőri biztosának aláírásával ellátott meghatalmazásuk van. – A nemzetőröktevékenységét és magatartását, amíg szolgálatban vannak a rendőrség szolgálatiszabályzata határozza meg. – A forradalmi tanács utasítást adott a rendőribiztosnak, hogy a nemzetőrséggel megerősített helyi karhatalom szervezzenjárőrszolgálatot, úgy a község belterületén, mint a község határában. Különösfigyelemmel a tsz-ekre, állami gazdaságra, ipari üzemekre és szövetkezetekre. – Aforradalmi tanács felhívja a helyi pénzügyőri szakaszt, mint fegyveres karhatalmat,hogy kövesse a községi forradalmi tanács a rendőri és katonai biztosánakutasításait.5. A tanács az erdőgazdaság fegyvertartását elutasítja.A 6-ik pont végrehajtása a rendőri biztosra tartozik.7./ A forradalmi tanács elítéli a meggondolatlan és felelőtlen hangadókat és utasítjaHercegh Mihály elnököt, hogy sürgesse a járási forradalmi tanács megalakulását.8./ A kibővített forradalmi tanács követelésének helyt ad a községi forradalmitanács és felhatalmazza az elnököt, hogy intézkedjen Csík Róza járási ügyészazonnali leváltásáról.9./ Hegedüs Imre panaszával kapcsolatban utasítja Szakáll Olivér mezőgazdaságibiztost, hogy a szóban forgó tenyészállattal kapcsolatban, saját hatáskörébenintézkedjen. –Kunszentmárton, 1956. okt. 30.Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1148/1957./: Hercegh Mihály s. k:/forradalmi tanács elnöke

33.A tiszafüredi gazdák követelése a beszolgáltatott gabonavisszaadása iránt1956. október 29.Tisztelt Forradalmi Tanács!Mindazok a dolgozó parasztok követeljük, illetőleg kérjük, hogy akiktől illetőlegdolgozó parasztoktól az 1956-os évben transzferálás útján a búzáját a sehonnaiintézkedések folytán elvitték, haladéktalanul adják vissza.IndoklásFenti követelésünket illetőleg kérésünket elsősorban az amúgy is agyongyötörtdolgozó parasztok, másodszor a magyar nép érdeke legjobban megkívánja, hogy ajövő évi kenyér biztosítva legyen úgy, a dolgozó parasztnak mint a dolgozómagyar nép minden egyes tagjának, mert az egyén eltűnik, de a nemzetmindörökké megmarad.Adja meg a teremtő Úristen, hogy úgy legyen. Ámen.Tiszafüred 1956. október 29.Indoklás kiegészítéséül:Azt követeljük, illetőleg kérjük, hogy jól szívleljék meg követelésünket, illetőlegkérésünket, nehogy kérésünk meghallgatás és intézkedés nélkül a szemétkosárbakerüljön.Tisztelettel:Bakó Benedek s. k. az összes dolgozó paraszt társai ésa magyar nép nevében.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VII. fcs. 1956. 1. ő. e. 21. p.34.A Tiszaörsi Községi Forradalmi Tanács ülésének jegyzőkönyve1956. október 29.JEGYZŐKÖNYV.Készült: Tiszaörs Községi Tanács VB. hivatalos helyiségében az 1956 október 29-énmegtartott forradalmi tanácsülésén.Tanácsülés helye: Községi Tanács VB-elnöki szoba.Jelen vannak: Wener Sándor, a forradalmi tanács elnöke, Szabó Gyulaelnökhelyettes, Nagy Rudolf, Nagy Géza, Gál Lajos, Tóth Béla,Lengyel György, Tasi Imre, Jobbágy Ignác, Lengyel Boldizsár,György József, Sági Gyula, forradalmi tanács tagjai és PokorádiDániel vb-titkár, Jónás Imre forradalmi tanács tagja.A forradalmi tanács elnöke bejelenti a napirendi pontokat:1./ A tanács apparátus dolgozóinak felülvizsgálata.

2./ Bejelentések megtárgyalása.A forradalmi tanács elnöke ismerteti a tanács dolgozóinak a névsorát és felkéri atanácstagokat, hogy bírálják el, hogy a jelenleg alkalmazásban lévő tanácsdolgozókközül kik maradhatnak meg beosztásukban, illetve kiknek kell felmondani. Felkéria vb-titkárt, hogy egyenként ismertesse a munkaköröket és arra a munkakörrebeosztott dolgozókat. A forradalmi tanács vb-titkár ismertetése alapján elbírálta azegyes munkaköröket, illetve az oda beosztott dolgozókat.A forradalmi tanács tagjai a vb-apparátus dolgozóit, akik jelenleg is a munkahelyükön vannak, a beosztásukban továbbra is megtartani javasolják.Azokat a dolgozókat, akik munkahelyüket elhagyták vagy más ok miattmunkahelyükön megjelenni nem tudnak, beosztásukból a forradalmi tanácsfelmenti.A fentiek alapján a forradalmi tanács az alábbi határozatot hozta:1./ 1956. számú forradalmi tanácsülés határozata: A forradalmi tanácsfelülvizsgálta a vb. függetlenített dolgozóinak munka-viszonyát amegtárgyalás alapján.Pokorádi Dániel vb-titkárt, Szanyi András agronómust, GyörgyVeronika gazd. előadót, Császár Ida adminisztrátort és LendvaiJános hivatalsegédet, az eddigi beosztásukban megtartja.Orosz János vb-elnököt mivel munkahelyét elhagyta beosztása alólfelmenti és helyette Szabó Gyulát bízza meg a vb-elnöki feladatokellátásával.Gyulai Sándor hivatalsegéd felmondását a forradalmi tanácselfogadja, mivel egészségi állapota miatt a feladatát ellátni nemtudja.A forradalmi tanács elnöke bejelenti, hogy a felsőbb rendelkezés értelmében aszesztilalmat a községünkben is el kell rendelni, Kéri a tanácstagság megbízását,hogy a szesztilalom betartására a földmívesszövetkezeti italbolt vezetőitutasíthassa.A tanácsülés az elnököt a szesztilalom elrendelésével megbízta.A forradalmi tanács elnöke javasolja a tanácsülésnek, hogy hozzon döntést arravonatkozóan, hogy az iskolában bevezessék a fakultatív vallásoktatást, és akatolikus vallásban előforduló ünnepnapok megünneplését tanítási szünettel.A forradalmi tanács a javaslatot megtárgyalta és elfogadta a forradalmi tanácselnökének a javaslatát és utasítja Gál Lajos forradalmi tanácstagot mintpedagógust, hogy gondoskodjon arról., hogy meglegyen a lehetősége annak, hogyazok az iskolás gyermekek, akik a vallás oktatásban részt akarnak venni, hogyminden akadály nélkül eljárhassanak vallásórára. Egyben gondoskodni kell arról,hogy a jövőben mivel a község túlnyomó része katolikus vallású, a katolikus vallásáltal ünneppé nyilvánított napok tanítási szünettel és munkaszünettel legyenekmegünnepelve.A forradalmi tanács elnöke bejelenti, hogy többen felkeresték olyan panasszal,hogy az elmúlt időben a lakásukból ki lettek lakoltatva jelenleg nem megfelelőhelyen laknak és kérik vissza a tulajdonukat képező lakóházakat.

A forradalmi tanács a bejelentést megtárgyalta, utasította a végrehajtó bizottságelnökét, hogy a községi tanács által igénybevett lakóházakat vizsgálják felül és alehetőség szerint juttassák vissza jogos tulajdonosaiknak.A jelenleg bentlakókat ezekből az épületekből át kell költöztetni az üresen állórendőrség épületébe vagy más lakásokba, ha ez nem lehetséges legalább az épületegy részét nyolc-tíz napon belül a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani.A forradalmi tanács utasítsa a tanács elnökét, hogy a járási begyűjtési hivatallaltisztázza a begyűjtés jelenlegi helyzetét, a zsír beadás eltörlését, a vágásiengedélyek megszüntetését.K. m. f.P. H.Szabó Gyula s. k.vb-elnökPokorádi Dániel s. k.vb-titkárForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 36-37. p.35.Tiszasülyi tsz-tagok javaslatai a begyűjtési rendszer és atermelőszövetkezetek működtetésének megváltoztatásáról1956. október 29.Felterjesztés a Községi Forradalmi Munkás–Paraszt Tanácsnak TiszasülyTermelő szövetkezetünk is igen megérezte azt a politikát, amelyet a közelmúltbanalkalmaztak egész dolgozó népünkre, különösen a begyűjtés területén, amivonatkozik az árkülönbözetek, az állam részéről és a megszabott munkadíjakközött /szántás, vízdíj és egyéb gépi használatok/.Ránk erőszakolt adósságok, amit építkezésre és jószágvásárláson elég magas áronbocsájtottak a termelőszövetkezet részére. Ugyan akkor termelvényeik ára nemvolt összhangban ezekkel a nekünk fizetett árakkal.A csoport nem folytathatott önálló gazdálkodást különböző szervek gazdálkodtakés parancsolgattak a termelőszövetkezetnek. A tényleges gazdái nem éreztékmaguknak a területet. Éket vertek a vezetőség és a tagság között, amit egy párpéldával szeretnénk bebizonyítani. Pl. a tagságnak nem szabad lett volna kiadnikölcsön pénzt a sajátjából, mert ezzel pénzügyi fegyelem sértést követünk elszerintünk. Nem lehetett megengedni azt, hogy saját belátás szerint adhattunkvolna a tagoknak tejet. Ugyan akkor 70 fillérért kellett beadni a beszolgáltatásitejet, vagy ha birkák vagy bármilyen vágóállatot levágtunk szabad piaci áronkellett a tagság között kiadni, ugyanakkor mitőlünk fillérekért vásárolták meg abeadási állatot. Ez egy pár példa, ami bizonyítja, hogy tagságunk valóban nemérezték maguknak a szövetkezetet. Ez nyilván kihatott a munkára is, hisz úgy atagság, mint maga a vezetőség nem mondhatott véleményt szabadon, mert akkormindjárt ÁVÓ-val, vagy ügyészséggel fenyegették, ezek és ehhez hasonló esetekkorlátozták a tsz erkölcsi és gazdasági fejlődését.Ezért úgy határoztunk, hogy javaslatot terjesztünk a községi forradalmi tanács elé,hogy a rend helyre álltával azonnal terjesszék az alábbi javaslatunkat az országosforradalmi tanács elé.

Javaslatok1./ Azonnal vizsgálják felül a felterjesztésben említett árdifferenciákat és azabból adódó adósságokat töröljék.2./ Új beadási rendszert dolgozzanak ki és árban annyit fizessenek, ami nekünkaz új üzemviteli költségünkben fel van számítva. Hús, baromfi, tojás, tej észsírdézsma eltörlését követeljük és követeljük azt, hogy a tejet már most isszabad piaci áron fizessék ki.3./ Vizsgálják felül területi adottságunkat, ennek megfelelően szabják meg ameghagyott beadási terményféleségünket.4./ Adjanak önállóságot arra, hogy saját magunk válasszuk terményeinket aterületünkön és gazdálkodásunkat ne korlátozzák azzal, hogy egyik vagymásik üzemágak kibővítése ne legyen korlátozva.5./ Szociális juttatás a tsz-ben teljesen az állam juttatása legyen, a tsz általbefizetett biztosításból. Állapítsák meg a tsz-ben is a korra és nyugdíjravonatkozólag úgy a nők, mint a férfiak részére.6./ Magasabb családi pótlék fizetést biztosítson a termelőszövetkezetben is.7./ Családi házak építésére hosszú lejáratú kölcsönt adjanak és ne kelljen anegyedrészét előre biztosítani.Tiszasüly, 1956. évi október hó 29.Borbás LászlóLecsédi AndrásFarkas LajosBoda LajosKazinczi JánosTsz vezetősége és tagsága nevében.Urbán Ernő, Veres IstvánForrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 13. ő. e. 2. p.36.A Túrkevei Forradalmi Munkástanács felhívása a közrend és anyugalom megőrzése érdekébenTúrkeve Népe!1956. október 29.A forradalmi munkástanács városunkban is megalakult. A munkástanács arra vanhivatva, hogy a nemzeti élet minden megnyilvánulását irányítsa és ellenőrizzevárosunk területén.A munkástanács határozata értelmében Budapest éhező lakosságának amegsegítésére 15 q kenyeret, és 3 q szalonnát ma reggel útba indítottunk.Városunk ellátásának biztosítására cukor, só és egyéb élelmiszer beszerzése irántintézkedtünk. Ezért felesleges felvásárlásoktól mindenki tartózkodjék, mert ezzelcsak nehezebbé tesszük a város ellátását.Minden állami, városi, szövetkezeti, termelőszövetkezeti, vállalati, üzemi, stb.dolgozó a nemzet és a lakosság érdekében a munkát eddigi beosztási helyénfolyamatosan és becsületesen végezze.

Felkérjük a város lakosságát, miszerint a megfelelő szervek irányításával mindenttegyenek meg, hogy az őszi szántás és vetés maradéktalanul elvégeztessék.Minden igazgatási szerv a nemzeti kormány intézkedéséig a munkástanácsirányítása és ellenőrzése alatt áll.A munkástanács megalkotta a közbiztonság és a közrend fenntartására anemzetőrséget. Aki még fegyverét nem szolgáltatta be, ma délután 4 óráig aközrend biztosítása érdekében szolgáltassa be a rendőrségen.Felhívjuk a termelőszövetkezetek, üzemek, vállalatok, posta, vasút stb.vezetőségeit, hogy azonnal tartsanak taggyűlést és azon a tagok válasszák meg azüzemi munkástanácsokat.Felkérjük a lakosságot, hogy a kiengesztelődés, a megbocsájtás, az egyetértés, aszeretet, a jogrend, és az igazság szellemében mindenki őrizze meg nyugalmát,mert a nemzeti kormány eddigi intézkedései biztosítékot nyújtanak arra, hogy amagyar ifjúság és magyar nemzet jogos követeléseit a közeljövőbenmaradéktalanul teljesíteni fogja.T ú r k e v e , 1956. október 29-én.A másolat hiteles:olvashatatlan aláírásForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 34. p.Forradalmi Munkástanács37.Kádár János, az MDP Központi Bizottsága első titkárának levele aszolnoki dolgozókhoz1956. október 30.Kedves szolnoki dolgozó testvérek! Egy nehéz korszak utolsó és egy újfejlődési korszak első napján találkozva Szolnok város küldöttjével, Bulyáki Ferencelvtárssal, üdvözletünket küldjük Önöknek! Fogjunk össze minden őszinte, jószándékú magyar hazafival a rend helyreállítása, az élet alapját képező munkamegindításában! – Megszabadulva a múlt salakjától, bízzanak a kommunistaeszme hívei a jövőben! Az igaz eszmét tiszta eszközökkel fogjuk szolgálni és aszocialista Magyarország győzni fog!Elvtársi üdvözlettel:Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 4. ő. e.Kádár JánosNagy ImreJegyzet: 1956. október 30-án szolnoki küldöttség kereste fel a parlamentet. KádárJános az épület folyosóján, ceruzával egy papírlapra levelet írt a szolnokiaknak,majd bement az ülésterembe és Nagy Imre miniszterelnökkel is aláíratta. Azüzenetet Bulyáki Ferenc villanyszerelő hozta Szolnokra. Szövegét 1969. október 30-án, a MÁV Járműjavítóban, ahol Kádár János beszédet tartott, felolvasták, ámNagy Imre nevét nem említették.

38.A krakkói és a szolnoki egyetem hallgatóinak üzenetváltása1956. október. 30.A krakkói egyetemisták szolidaritása a harcoló, hős magyar testvérekkelA Krakkói Műszaki Egyetem udvarán 1956. október 30-án a magyarforradalom iránti szolidaritás kifejezésére háromezer egyetemista gyűlt össze. Agyűlést azért szervezték meg, hogy kifejezzék együttérzésüket a magyar ifjúsággal,és azt, hogy hisznek követeléseik igazságosságában. Az összegyűltek vastapssalfogadták a Szolnoki Műszaki Egyetem (Dél-Magyarország) levelét:„Nagy érdeklődéssel és figyelemmel követjük nyomon a Lengyelországban zajlóeseményeket” – írják a magyar hallgatók. – „Szolidárisak vagyunk veletek és soksikert kívánunk a lengyel állam demokratikus építéséhez. A két nemzet közöstörténelme, mentalitásunk, nézeteink és gondolkodásunk hasonlósága számunkrais mutatja – hozzátok hasonlóan – a demokrácia felé vezető utat. A hagyományossávált barátság tudatában együtt vagyunk veletek mi, a Szolnoki Műszaki Egyetemhallgatói.”A lengyel és a magyar ifjúság szívélyes kapcsolatáról beszéltek ezen agyűlésen a krakkói egyetemisták, akik korábban, cserekapcsolat keretében mármeglátogatták a Szolnoki Műszaki Egyetem hallgatóit. Majd egy percestiszteletadással adóztak az elesett magyar felkelők emlékének és megkezdődött avita. Az összegyűltek bizottságot hoztak létre, amely levéltervezetet állított összearról, hogyan segítsenek a magyar felkelőknek, és hogy nagy tisztelettel vannak ahősi magyar nép magatartása iránt:„Nagy fájdalommal értesültünk, hogy nemzetetek arra kényszerült, hogy a hazaszabadsága és függetlensége legszentebb eszméinek nevében felvegye a harcot. Acélok, melyekért véretek ontjátok, egyben a mi céljaink is. Szolidárisak vagyunkveletek, és erőnkhöz mérten mindig a segítségetekre fogunk sietni. Ez a segítségjelenleg az egész lengyel nemzet önkéntes véradásában és pénzgyűjtésbennyilvánul meg, hogy gyógyszert vásároljunk a harcoló magyar felkelők számára.”– A továbbiakban a krakkói egyetemisták követelték, hogy a Magyarországonbevetett szovjet csapatok azonnal szüntessék be a harcot a felkelőkkel szemben. –”Amennyiben úgy vélitek, – fejeződik be a levél –„ hogy céljaitok elérésébensegítséget jelent Nektek, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi amagyarországi helyzet megvitatását, akkor kormányunkhoz fordulunk, hogytámogassa álláspontotokat az ENSZ fórumán. Még egyszer legnagyobbtiszteletünket fejezzük ki a magyar nemzet hős magatartása iránt.”Forrás: Dziennik Polski 1956. október 31. – A szolnoki egyetemisták üzenetét és asajtótudósítást Dancsó Magdaléna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltármunkatársa fordította. A lengyel diákok levelét Tischler János, az 1956-os Intézetfőmunkatársa közölte. TISCHLER J.: „Hogy megcsendüljön minden gyáva fül.”Lengyelország és Magyarország a két nemzet sorsfordító történelmi eseményeinekidején, 1956-ban és 1980-81-ben. Jelenkor Kiadó, Pécs. - 1956-os Intézet, Budapest.75. p.Jegyzet: A Krakkói Műszaki Egyetem a Budapesti Építészeti és KözlekedésmérnökiMűszaki Egyetem Szolnoki Üzemmérnöki Karával baráti kapcsolatokat ápolt. 1956.október 30-án a krakkói egyetemen rendezett diákgyűlésen felolvasták a szolnokiegyetemisták üzenetét, majd egyperces tisztelettel adóztak az elesett magyarfelkelők emlékének. Ezután fogalmazták meg fenti válaszlevelüket, amely a

november 4-ei szovjet beavatkozás miatt már valószínűleg nem jutott el acímzettekhez. A lengyel sajtóban azonban megjelent és szövegét innen ismerjük.39.A Jásziványi Forradalmi Tanács megalakulásának jegyzőkönyve1956. október 30.Jegyzőkönyv.Mely felvétetett a Jásziványi Forradalmi Tanács 1956. október 30-án megtartottalakuló üléséről.Jelen vannak: 150 fő.Bevezetőként elénekelték a Himnuszt. A népgyűlést Mihály László vezette.Ismertette a népgyűlés összehívásának okát, amely az volt, hogy a többségnekkifogása van a forradalmi tanácsba választott tagok ellen. Elsősorban szavazásratették fel, hogy Urbán Antal tanácselnök maradjon-e a forradalmi tanácsban.Véleménykülönbségek alakultak ki. Végül a népgyűlés többsége Mihály Lászlótválasztotta az elnöki tisztségbe. Titkárnak egyhangúlag Borbás Ferencetválasztották. Ezután a tagság javaslása következett. Járási küldöttnek javasolták ésmegválasztották: Menyhárt Lászlót és Borbás Miklóst. Továbbá tagoknakjavasolták és megválasztották: Pintér Istvánt távollétében, Jakusovszki Miklóst,Jász Flóriánt, Bagi Béla távollétében, Berente Istvánt, Kiss Béla, Urbán Lászlót,Bódis Józsefet, Barta Istvánt, Horváth Lajost, ifj. Kiss Ernőt, Jász Zsigmondot, JászGábort, Miklós Istvánt.A beszédet az újonnan megválasztott elnök folytatta. Kérte az új forradalmi tanácssegítségét, kérte, hogy egy emberként álljanak mögé a nép igazi szolgálatába.Kiss Béla javasolta a kézbesítők leváltását, ezt azonban az elnök kérésére, aforradalmi tanácsra bízták.Felvetették még a nemzetőrség megszervezését. Parancsnokuknak Urbán Lászlót,szervezőnek Urbán Lászlót és Bolyós Bélát választották meg.A gyűlésen Urbán László javasolta a miskolci szabadságharcosok javára történőgyűjtést. A gyűlés a javaslatot elfogadta és megbízták Urbán Lászlót a gyűjtöttjavak eljuttatásával. A gyűjtést Miklós József és Borbás Barnabás vállalta. Egyben anépgyűlés szolidaritást vállalt a borsodi munkástanáccsal és ezt külsőleg a nemzetiszínű és fekete kokárda viselésével kívánja kinyilvánítani..A népgyűlés az elnök zárszava és a szózat eléneklése után bezárult.Ezen jegyzőkönyvet felolvasás után a népgyűlés jóváhagyta. A népgyűlés nevébenaláírták.Jászivány, 1956. október 30.Mihály Lászlóelnökhitelesítők:Urbán MiklósTajti IstvánBorbás Ferenctitkár

Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 13. ő. e. 16. p.40.A Jászteleki Forradalmi tanács határozatai személyi kérdésekről ésa nemzetőrség felállításárólJEGYZŐKÖNYV1956. október 30.Készült Jásztelek Község Forradalmi Tanácsának hivatalos helyiségében 1956. okt.30-án este 6 órakor tartott községi forradalmi tanácsülésről.A községi forradalmi tanácsba megválasztott tagok száma 58 fő.Jelen van 39 fő.A községi forradalmi tanács az ülés levezetésére Tihanyi Károlyt javasolta. Atanácsülés egyhangúlag elfogadta.Javaslatot tett arra, hogy jelöljenek ki egy jelölőbizottságot, amely a tanácsapparátusának kiegészítését javasolja a tanácsülésnek.A jelölőbizottság tagjai: ifj. Kisbalázs István, Törőcsik Jenő, ifj. Ivanics Antal.A jelölőbizottság a jelölést megejtette és a tanács apparátusának megválasztására akövetkező személyeket javasolta:A jelölőbizottság a forradalmi tanács elnökének javasolta Tihanyi Károlyt.Kovács Miklós hozzászólása Tihanyi Károly forradalmi tanács elnökének valómegválasztásához: Nem helyesli azt, hogy Tihanyi Károlyt választják meg aforradalmi tanács elnökének, mert helyesebbnek tartaná azt, hogy ha TihanyiKároly maradna a titkári teendők ellátására.A tanácsülés Kovács Miklós felszólalását nem fogadta el, és egyhangúlag TihanyiKárolyt választotta meg a forradalmi tanács elnökének.Elnökhelyettesnek javasolta a jelölőbizottság Bella Zoltánt, a javaslatot a tanácsülésegyhangúlag elfogadta.Titkárnak javasolta Battó Andrást, a tanácsülés egyhangúlag elfogadta.Ezután javaslatot tett a jelölőbizottság az egyes szakigazgatási csoportokelőadóinak megválasztásáról.Igazgatósági előadónak Tuza Lajost javasolta, mezőgazdasági előadónak RomsicsTibort, adminisztrátornak Tihanyi Györgyit javasolta.A forradalmi tanács egyhangúlag elfogadta a két szakigazgatási, valamint azadminisztratív munkák elvégzésére javasolt személyeket egyenkénti szavazással.A forradalmi tanács határozata alapján a forradalmi tanács dolgozói név szerint akövetkezők: elnök Tihanyi Károlyelnökhelyettes Bella Zoltántitkár Bathó Andrásigazgatási előadó Tuza Lajosmezőgazd. előadó Romsics Tiboradminisztrátor Tihanyi Györgyi

A jelölőbizottság javaslatot tett az intézőbizottság tagjainak megválasztására. Azintézőbizottság tagjainak a következő személyeket javasolta. A mármegválasztott forradalmi tanács elnökét, titkárát, elnökhelyettesét,Rigó József, Kisbalázs Dezső, Kisbakonyi Sándor, Ali Gábor,Molnár Illés István, ifj. Balázs András, Kovács Miklós, GombosSándor, Fülöp István, /Dózsa György u./ Fülöp István /460 hsz./,Törőcsik Jenő és ifj. Ivanics Antal a forradalmi tanács tagjait.A fent felsorolt forradalmi tanácstagokat a forradalmi tanács intézőbizottságitagokká egyenkénti szavazással egyhangúlag megválasztotta. A jelölőbizottságjavasolt két forradalmi tanácstagot járási küldöttnek, név szerint: Gombos Jánost,ifj. Ivanics Antalt. A két járási küldöttet a tanácsülés egyhangúlag elfogadta ésmegválasztotta.A forradalmi tanács határozatot hozott a nemzetőrség felállításáról. A nemzetőrségfelállításának vezetésével Rigó Józsefet, a forradalmi tanács tagját bízta meg.Egyben felkérte, hogy a legközelebbi intéző bizottsági ülésre a nemzetőrségtagjainak névsorát jóváhagyás végett terjessze be.A forradalmi tanácsülés utasította a községi tejkezelőt, hogy az október hónapbanbeszállított beadási tejet szabadon számolja el a termelőknek. A forradalmitanácsülés határozatot hozott arra, hogy mivel a Hatvani Cukorgyártól cukorrépaelszámolási jegyek nem jöttek meg, a cukorrépa-felelős azoknak a dolgozóknak,akiknek a mázsálási jegyük és a cukorgyártól kapott folyószámla kivonatokmegvannak és fel tudják mutatni, a cukorrépa-felelős számukra kiadhatja akijárandó cukormennyiséget.Jásztelek, 1956. okt. 31.Tuza Lajos s. k.jkv.- vez.Tihanyi Károly s. k.Forr. tan. elnökForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 66. p.41.A Kisújszállási Városi Munkás-Paraszt-Katona Forradalmi Tanácselső ülésének jegyzőkönyve1956. október 30.JegyzőkönyvMásolat!Készült 1956. okt. 30-án a városi tanács kis tanácstermében Kisújszállás VárosiMunkás-Paraszt-Katona Forradalmi Tanács első ülése alkalmával.Az intéző bizottság elnöke javaslatot tesz a megválasztott Józsa Vencel, Borsi Jenő,Pólya Ferenc, Hermann Jenő, Dr. Karácsonyi Frigyes, Vida Lajos intéző bizottságtagjainak helyük elfoglalására.Intéző bizottság tagjai helyüket elfoglalták.Józsa Vencel felolvasta a forradalmi tanácsba beválasztottak névsorát.

Ezután Kovács Sándor az intézőbizottság elnöke ismertette a Szolnok MegyeiForradalmi Tanácstól leadott szempontokat, melyek alapján kell a következőkbendolgozni.Bejelenti még, hogy a tanács dolgozói közül, akiket a nép kívánságára leváltottak,elhagyták munkahelyüket a lakásügyi előadó kivételével, mivel ezt a munkakörteddig nem volt hajlandó elfoglalni senki. A többi megüresedett állások betöltéseegyelőre függőben maradt.Javaslatot tett Váradi Jánosra a titkári teendők ellátására, ideiglenesenmegbízására, melyet a forradalmi tanács egyhangúlag elfogadott.Józsa Vencel megkéri a jelenlévőket hozzászólásaik megtételére, melynek során:Horváth János: Egyetért a megválasztott forradalmi tanács tagjaival, azonbanhelytelennek tartja, hogy a tsz-tagok és mezőgazdasági dolgozók közül kevesenvannak képviselve. Feladatunkat pedig feltétlenül úgy tudjuk megoldani, ha adolgozó parasztok és tsz. tagok állásfoglalását meghallgatjuk.A rend és nyugalom fenntartása érdekében kéri a jelenlévőket, hogy ne engedjékmeg városunk területén még azt sem, hogy egyes párt embereinek házablakaitkitördeljék. Nem ért egyet azzal, hogy ha a káderanyagok megszűntek, el kellégetni, a városi tanács dolgozóinak káderanyaga megmaradjon. Javasolja, hogy akáderanyagot a tanácsnál is szüntessük meg. Javasolja még, hogy a budapestidolgozóknak élelmet, vagy valami segítséget küldünk abból az üzemből, vagyszervtől a dolgozók néhány küldötte személyesen vigye, illetve menjen el azautóval. A vasutasok sztrájkja véleménye szerint az országot teljesen megbénítja.Javasolja a legsürgősebben indítsák be a forgalmat, ha ez nem központi utasításravan elrendelve.Győri Katalin: Javasolja, hogy a termelőszövetkezetekben álló eszközöketértékeljék újra, mert ha növekedett is az, 5-6 éven át nem készítettek értékelést.Kérése, hogy a munkástanács intézkedjék a bank felé, az összegek visszavonásávalkapcsolatban, mert megengedhetetlen az, hogy nem önállóan kezelik tsz-ek apénzüket. A tsz-tagoknak adjanak előleget és saját maguk kezeljék pénzüket, necsak a házipénztár összegét őrizzék, mert tsz-einkben van már majdnemmindenhol megfelelő páncélszekrény és megbízható ember, aki a pénzüketkezelné. Kéri a munkástanácsot, hasson oda, hogy ezek a rendelkezésekmegszűnjenek, ne engedje, hogy erőszakkal felvetessék tsz-ekkel a hiteleket.Szarka István: Egyetért a beszámolóban említett 10 személy leváltásával kik atanácsházán dolgoztak, de nem helyesli, hogy a leváltott Fodor Lajos lakásügyi ea.még mindig bent dolgozik a hivatalban. Kéri azonnal lecserélését. Kisújszállásonáltalános vélemény, hogy nem minden rendőr személyével vannak megelégedve,nincs meg hozzájuk a dolgozók bizalma, pl. Kovács Béla, Makai. Ma új rendőröketfognak beállítani, kéri olyan személyek legyenek, akik bírják a nép bizalmát.Varga Zoltán: A vasúti forgalom leállítása a debreceni vasutasok felhívására jöttlétre, addig nem is fognak munkához, amíg az orosz csapatok az országunkbólnem vonulnak ki. Vasutasaink a munkahelyükön vannak, és ha szükség vangyógyszer vagy élelmiszerszállításra fővárosunkba, nem jelenti azt, hogy alegszükségesebb esetben a forradalmárok segítésére indítanak be egy-egyszerelvényt.Kiss Mihály: Kéri, hogy a bizottság hagyja jóvá azt a javaslatát, hogy az ittmegőrölt gabonát ne szállítsák el más városba tárolás végett, hanem itt helyben

iztosítsanak tároló helyet, mert újra vissza kell szállítani. A gazdaságokdolgozóinak fejadagként rozs is van előírva, kéri, hogy rozs helyett lisztet adjanak,mert a malomnak nincsen rozs készlete. Kéri, hogy a kiállított diszpozíciókatvonják vissza.Javasolja, az üzemek jelöljenek ki rendfenntartókat és ha ez nem elég, arendőrjárőröket is két fővel meg kell erősíteni nemzetőrökből. A rendőrnekfegyvert adjanak, a két nemzetőrnek, pedig gumibotot.Józsa Vencel: Nem helyesli, hogy a nemzetőröket is felfegyverezzük, mert éppenfegyver nélkül akarjuk a rendet és a nyugalmat helyreállítani.Szabó László: Arra kéri a jelenlévőket, hogy a forradalmi tanács tagjaivá nehogy aRákosi politika kiszolgálóit válasszák meg.Karikó János: A szolgálatra jelentkezett nemzetőrök beosztásukat nem kapták meg,kéri a jövőben mondják meg a jelentkezetteknek pontosan hova és mikorrajelentkezzenek.K. Balogh Gyula: A nagy vasút sztrájkjához csatlakozott a gazdasági kisvasút is.Kizárólag csak élelmet szállít Csorbára. Kéri az élelmiszer elosztó szervet, hogy pl.kenyérből két napra valót biztosítson, hogy ne kelljen minden nap kiszállítani akenyeret.Németh István: A leváltott VKG. osztályvezetői állás elfoglalására Szücsfőmérnököt javasolja, mivel igen jó szakember.Továbbá javasol egy víztorony megépítését városunk területén és egy központi tszszékházatés a jelenlegi tsz-székházak épületeit adják át lakásnak.Bogya Kocsigyártó KTSZ-dolgozó javasolja, hogy a nemzetőröknek egy irányítójalegyen és a nemzetőrök fölötte álljanak a rendőrségnek.Javasolja, határozzuk meg, hogy egy rendőr mellé két nemzetőrt állítsunk befegyveresen. Helytelen a gimnázium részéről, hogy küldötte ezen a forradalmitanács ülésén nem jelent meg.Csorbai Állami Gazdaság küldötte: A munkástanácsot a gazdaságban ismegválasztották, de helyesli, hogy nem titkos szavazással választották meg annaktagjait. A munkák elvégzése egyáltalán nem halad a gazdaságban, és itt szembehelyezkednek a vasutasokkal, mert a cukorrépát nem tudjuk szállítani, nem megya vetés, mert az embereket nem szállítja a kisvasút.Helyesli a káderanyagokat, hogy kiosztják az illető dolgozóknak.Csorbai ÁG küldötte: Gazdaságunkban a dolgozók fizetését kell meghatározni,kifizetni, mert a dolgozók nem hajlandók még az állatokat sem gondozni, keveslika fizetést.Csorbai ÁG küldötte: A munkástanácsba beválasztották a vezető agronómust, agazdaságvezetőt pedig kihagyták a választottak közül. Az agronómusmegválasztása után elhagyta a gazdaságot, és a dolgozók így teljesen magukravannak hagyva.Az állatok átteleltetése és a tejtermelés továbbra is biztosítva van, azonban a vetésegyáltalán nem halad, ezért kéri a kisvasutat, hogy személyeket is szállítson.Kása Sándor: A harc után a munkák megkezdése lett szükséges. Az üzemekbőljöjjenek be küldöttek és válasszák meg a munkástanácsokat, nemzetőröket. Olyanszemélyekre bízzák a rendfenntartást, aki a rendőröket is tudja ellenőrizni

munkájukban. Kéri, hogy a kivonulással kapcsolatban – mivel az oroszok mégmindig Budapest felé mennek – forduljunk kormányunkhoz a csapatok kivonásatekintetében, ha nem hajlandók ígéretüket teljesíteni, akkor forduljonMagyarország az ENSZ-hez.Javasolja, ha élelmet szállítunk Budapestre, akik adományoztak azok vigyék felszemélyesen. Javasolja még, hogy a Sztálin utcát Október 23-a útnak nevezzék el.Cs. Kiss Kálmán: Kéri, hogy javaslattal legyünk kormányunk felé, hogy újnagykövetet küldjön az ENSZ-be, hogy a mi kívánságunk szerint tolmácsolja azoroszok kivonulásának követelését.Barta, a Sütőip. Váll.-tól. Kéri a lakosságot, hogy ne nyughatatlankodjanak akenyér biztosítása tekintetében, mert megfelelő mennyiségű kenyeret tudnakkészíteni, csak a minősége nem lesz esetleg olyan mint eddig volt, mivel élesztőtnem gyártanak.Nagykunsági ÁG küldötte: Gazdaságunkhoz ha fordulnak segítségért akár tsz-ekakár egyéni dolgozók segítik őket lófogattal a vetés, vagy a betakarítás előbb viteleérdekében.Dr. Karácsonyi Frigyes: Kéri a jelenlevőket, hogy a dolgozók között felvilágosítómunkát végezzenek, hogy az üzletekben ne eszközöljenek nagymérvűárufelvásárlást, mert aki havi fizetésből él annak nincs módjában a kamrájátfeltölteni, vonatkozik ez az élelmiszerekre és éppen így van a gyógyszerellátásterületén is. Leghelyesebb mindenhol az egyforma elosztás.Csorbai ÁG küldötte: Javasolja addig, amíg az oroszok Budapest felé vonulnak,Nagy kormányával ne tárgyaljunk.Horváth János: Véleménye szerint nem lenne helyes egy új forradalmi tanácstagválasztás, sem pedig intézőbizottság újra választás, mert hisz valamennyiintézőbizottsági tag személyében megbízunk és azt gondolja feladatukat el istudják majd végezni. Inkább javasolja azokból az üzemekből ahonnan kevés vagyegyáltalán nincs küldött, ott kell kibővíteni. Az intézőbizottságot is egy taggalnövelnünk kell.Szarka, az Ady Tsz küldötte: Kéri a forradalmi tanácsot tsz-üknek segítsen az őszimunkák befejezésében mert 300 kh vetés van még hátra, 150 kh kukorica töretlen,cukorrépa és takarmányrépa még a földben van. Ha másképpen nem tudják kérifogadja el a tanács, hogy valahogyan takarítsa be a tagság. Javasolja még, hogy azAdy Tsz-ben a vezetőségben ne csak párttagok, hanem legalább 50%-ban pártonkívüliek is legyenek.Ady Tsz küldötte: A tagság azt sem tudja, hogy ki az elnökük, szeretnének újvezetőséget választani, kérték is már az elnököt, de azt mondja hogy ilyen irányúnagygyűlés összehívásához külön engedélyt kell kérni.Molnár József.: Eddig helytelen volt az, hogy egyéni termelők hiába kértek atanácstól földterületet, nem adtak, nem tudtak miből, holott egyes tsz-eknek olyansok földjük volt, hogy képtelenek voltak megművelni.Józsa Vencel: Eddig a nemzetőröket azért nem állították szolgálatba, mert arra nemvolt nagy szükség. Azonban az üzemek és a tsz-ek javaslatára az önkéntjelentkezőket beosztjuk és a megyei forradalmi tanácsot megkérjük, adjonengedélyt a javaslat szerint a nemzetőröknek fegyver használatra. Javasolja, hogy

az élelmiszer szállításkor egy polgári személy mellé egy fegyveres rendőrt isállítsunk be. A nemzetőröknek egy vezetőt kell választaniok egy olyan szakembertakit kötelesek meghallgatni.Hermann Jenő: Tudomása van arról, hogy Karcagról a honvédség tagjaibólfegyveres katonákat küldenek át a városunkba, akik nemzetőri feladatot látnak el.Borsi Jenő: Kéri, hogy a Karcagról küldendő kisújszállási honvédek közül az itteniNagy Ferenc volt személyzeti előadó fiát hagyják ki, ne hívják ide nemzetőrnek.Kovács Sándor elnök megválaszolása után a forradalmi tanács az alábbihatározatot hozta meg:1./ 1956. sz. H a t á r o z a t .1./ A forradalmi tanács tagjainak megválasztását 1956. X. 30-i ülésén 99%-ban szavazattal megerősítette, és javasolja a ktsz-ekből, tsz-ekbőllegalább 50 főre való kibővítését.2./ Az intézőbizottsági tagokat megerősítette az ülés 100%-ban, és SzarkaIstván KTSZ elnök személyének megválasztásával kibővítette.3./ Állami gazdaságokban és tsz-ekben ahol még nincs meg,haladéktalanul alakítsák meg a /munkás-paraszt/ forradalmi tanácsot adolgozók ügyeit, valamint a szektor közös dolgait a forradalmi tanácsasaját maga intézze, irányítsa, és hozzon döntéseket.4./ A városi tanács volt személyzeti osztályán lévő valamennyikáderanyagok kiadása egy héten belül történjen meg az érintett illetődolgozónak.5./ A javasolt Szücs főmérnök állásával való megbízását haladéktalanultegye meg az intézőbizottság.6./ A városunk külső szektoraiban, állami gazdaságokban a jelentkezettnemzetőrök kötelesek egy személyt választani, aki szakmai irányítássaltartozik feléjük.7./ Karcagról városunkba küldött honvédek között – kik szolgálatotteljesítenek – nem fogadhatjuk el Nagy Ferenc volt személyzeti előadófiát, hogy nemzetőri szolgálatot teljesítsen Kisújszálláson.8./ A javaslat szerint – volt Sztálin utat – Október 23.-a útnak kellelnevezni.Mivel több javaslat, sem hozzászólás nem volt az elnök az ülést bezárja.K. m. f.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 14. ő. e. 4. p.MásolatMásolat hiteléül: Csizi M.42.A Kunhegyesi Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyve1956. október 30.Jegyzőkönyv

Készült: Kunhegyesen 1956. október 30-án a Községi Forradalmi Tanács ülésében.Jelen volt: Pádár Károly elnöklete alatt 27 forradalmi tanácstag.Elnök a megjelenteket üdvözli és ismerteti a nap eseményeit. Beszámol arról, hogya VIII. ker. tanács megkapta a gyűjtött élelmiszert, s azért köszönetüket fejezik ki.A Kunhegyesi Vörös Október Tsz nevét Hunyadi János Tsz-re változtatta, sugyanakkor ott a munkástanács megalakult.A Járási Pártbizottság helyiségeit lezárták, s ott semmiféle olyan eszközt nemtaláltak, amit el kellett volna hozni a káderanyagon kívül.Balogh György jelenti, hogy a járási pártbizottságtól a káderanyagot behozták, sazt a községi tanácsnak, illetve a forradalmi tanácsnak átadták. A pártvezetőségetott találták. Tudomása szerint a pártvezetőség hat tagja motorkerékpáronTiszaörvény felé ment, ahol állítólag ellenforradalmi tevékenység folyik, sfeltehető, hogy azokkal keresték a kapcsolatot. Felhívja a forradalmi tanácsfigyelmét arra, hogy a leszerelt ávósokat megfigyelés alá kellene helyezni, mertfeltehető, hogy nincsenek a forradalom mellett.Gagán kérdezi, hogy vajon honnan szerezték a motorkerékpárokat, amikor mindenkerékpár össze van szedve.[...]A forradalmi tanács a bejelentéseket tudomásul veszi. A leváltott politikaivezetőket állandó megfigyelés alatt kell tartani és legszigorúbban ki kellvizsgálni a vezetők szerepét és azt, hogy mi okból és hova utaztakmotorkerékpáron. A leváltott vezetőket társadalmi munkára be kellszervezni, hogy idejüket hasznos munkával töltsék.A forradalmi tanács megállapítja, hogy Oláh János volt járási párttitkár,országgyűlési képviselő egyetért a párttal. Javasolja, hogy a pártházat össze kellvonni a többi pártszervezettel, s elhelyezni az 1-es alapszervezetbe, a többit pediglakás céljára kell felhasználni.A forradalmi tanács a javaslatot elfogadja, s határozatnak kimondja, selrendeli annak azonnali végrehajtását.Helyesnek tartja a forradalmi tanács azt is, hogy Imre Lászlótól a politikaikönyveket, szemináriumi anyagokat és minden olyan iratot, amelyik ellenkezikforradalmi demokráciánkkal, be kell szállítani.A Petőfi Kör vezetősége jelenti, hogy a községben a gyűjtés szépen halad, s márszállításra előkészített anyag van.A forradalmi tanács köszönetét fejezi ki az ifjúságnak, s megbízza, hogylehetőség szerint autókaravánt állítsanak össze, s menetoszlopbantörténjen a szállítás a nemzetőrség felügyelete mellett.Kiss Albert véradásra hívja fel a lakosságot. Javasolja, hogy holnap halottak napjána szabadságharc elesett hőseihez méltó gyászünnepség megtartását javasolja.A forradalmi tanács a javaslatot elfogadja és a gyászbeszéd megtartására F.Tóth Sándor református lelkészt, a forradalmi tanács tagját kéri fel.

Szabó Károly javasolja, hogy a rehabilitáltak felkutatásával és az akciómegindításával a forradalmi tanács az ifjúságot, illetve a Petőfi Kört bízza meg, akiezt a munkát azonnal meg fogja kezdeni.A forradalmi tanács a javaslatot határozattá emeli.Több tárgy nem volt, ezzel az ülés véget ért.K. m. f.Pádár Károly s. k.elnökA másolat hiteléül:Dézsi Mária s. k.Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1910/1957.43.A Túrkevei Forradalmi Munkástanács ülésének jegyzőkönyve1956. október 30.JegyzőkönyvKészült Túrkevén, 1956. október 30-án, a forradalmi munkástanács elnökségiüléséről.Jelen voltak a nép által megválasztott forradalmi munkástanács elnökségénektagjai: Dr. Ábrahám Sándor, Balogh István fhdgy., Papp József r. fhdgy., MadarászSándor, Acsádi Lajos, Szabó Gyula, Ercsi Antal, id. Sallai Károly, Herc János, OrsiJános, ifj. Varga Mihály, Szepesy József, F. Tóth István, Gyarmati István, VajdaFerenc, Nagy István.Tekintettel, hogy a gyűlés elnöki megbeszélésekből állt, sem jegyzőkönyvvezetőt,sem hitelesítőket nem jelölt ki. Így a jegyzőkönyvet csak az elnök és a két társelnökírja alá.Dr. Ábrahám Sándor elnök üdvözli a megjelenteket és előterjeszti a következőjavaslatokat:1./ Bejelenti, hogy távirat érkezett a szolnoki forradalmi munkástanácstól, hogymegalakul és kéri Túrkeve város forradalmi tanácsát, hogy 2 megyeiforradalmi tanácstagot delegáljon be.2./ Bejelenti az elnök, hogy a volt MDP részéről felkeresték a munkástanácsot ésaz MDP csoport volt titkára Vad András, és Szabó István a forradalmitanácsnak bejelentéseket akar tenni. A pártbizottság titkára előadta, hogyszeretnének közösen dolgozni a helyi városi forradalmi tanáccsal, és ezértkéri, hogy a tanácsba az MDP részéről tanácstagokat delegálhasson. Erre az őáltaluk javasoltak névsorát az elnöknek átadta.3./ Gyarmati tagtárs kérte az elnökséget, hogy ne csak az elnökség ülésezzen,hanem a már kiegészített forradalmi tanácsot hívjuk össze.4./ A kenyér és szalonnavivők megérkeztek Budapestről, és ifj. Varga Mihály azelnökség kérésére elmeséli a Pesten látottakat, és bejelentette, Túrkeve városajándékát a pesti kórház részére hiánytalanul átadták.

5./ Hercz János tanácstag sürgette, hogy minden szerv küldje be a forradalmimunkástanácsba az ő általuk választott tanácstagjaikat, hogy a kibővítettforradalmi tanácsot össze lehessen hívni.6./ Szepesy József tanácstag felterjesztéssel élt az elnökségéhez és kérte hogyvárosunk területén felhívással forduljon a város lakosaihoz, Budapestdolgozóinak és harcosainak anyagi megsegítésére.7./ Az elnök indítványozza, hogy az összegyűjtött élelmi cikkek stb. gyűjtését aföldmívesszövetkezettel kérjük elvégeztetni, ahol egy tanácstag a gyűjtéstellenőrizze.8./ Az elnökség kérte Papp József fhdgy-ot, hogy futárt küldjön Szolnokra, alőfegyver lajstrom megszerzése végett.9./ F. Tóth István tagtárs kérte, hogy ő helyesebbnek látná, ha a pártvezetőségtitkárát és a MÖHOSZ titkárát behívnánk, és megkérdeznénk tőle, hogy vanenáluk birtokukban fegyver?10./ Az elnök bejelenti, hogy a tanács dolgozói részéről és a volt tanácstagokrészéről kérelem érkezett, hogy ők is tanácstagokat küldhessenek be aforradalmi munkástanácsba.11./ A helybeli gépállomástól küldöttség érkezett, mely fegyvert kért a forradalmitanácstól, hogy Kisújszálláson átvonuló orosz harckocsikat Pestre valófelvonulásukban megakadályozza.Határozat1./ Az első pontra a forradalmi tanács elnöksége Szepesy Józsefet ésErcsi Antalt, valamint Nagy István tanácstagokat delegálta a megyeiforradalmi tanácshoz, akiket utasított, hogy október 31-én reggel 9órakor jelentkezzenek a megyei forradalmi tanács megalakulásán ésképviseljék Túrkeve város lakosságát.2./ A második pontban az elnökség átvette Vad Andrástól a névsort, ésaz elnök úgy döntött, hogy kérelmüket megvitatás végett aforradalmi tanácsnak terjeszti be jóváhagyás végett.3./ A harmadik pontra az elnök az indítványt helyesli, de kijelenti, hogyamíg mindenhonnan a delegáltak névsorát meg nem kapja, a városforradalmi nagy tanácsát összehívni nem tudja.4./ A hatodik pont javaslatát az elnökség magáévá tette és a hetedikponttal egyetértve felhívást intéz gyűjtés végett, valamint azösszegyűjtött anyagot a földmívesszövetkezet fogja tárolni, ésBudapestre eljuttatni.5./ A 9-ik pontot az elnökség elfogadta és úgy a párttitkárát, valamint aMÖHOSZ-titkárt telefonon behívták, és elbeszélgettek velük, majdmegkérdezték felelősségük teljes tudatában mondják meg, van-enáluk fegyver. Ők kijelentették, hogy a legjobb tudomása szerintbirtokukban nincs, a pártfunkcionáriusoktól már két éve afegyvertartási engedélyt megvonták.6./ A 10-ik pont értelmében a kérést meghallgatták és javasolta, hogy aküldöttek névsorát a város forradalmi tanácsához továbbítja,jóváhagyás végett.7./ A 11-ik pontra a tanács elnöksége meghallgatva a gépállomásdolgozóinak kérését megnyugtatás végett négy elnökségi tagotküldött ÁMG dolgozók megnyugtatására, megmagyarázván azt,hogy harckocsik ellen golyós fegyverekkel szinte lehetetlen harcolni,s ez csak azt eredményezné, hogy eredménytelenül hiába omlanaismét a drága magyar vér, anélkül hogy a harcban eredménytérnének el.

Miután több tárgy nem volt, az elnök az ülést bezárta.Dr. Ábrahám Sándor s. k.társelnökBalogh István fhdgy. s. k.Papp hdgy. s. k.Forrás: SZML XXIII. 652. A Túrkevei Városi Tanács Végrehajtó Bizottságánakjegyzőkönyve 1956.44.A Túrkevei Forradalmi Munkástanács felhívása élelmiszergyűjtésére a főváros ellátására1956. október 30.Városi Forradalmi Munkástanács Elnökségétől, Túrkeve, Petőfi tér 1. szám.FELKÉRÉSA Városi Forradalmi Munkástanács Elnöksége határozatot hozott arról, hogyTúrkeve város hazafiasan érző lakossága is további anyagi támogatásban részesítseBudapest főváros éhező lakosságát. –Erre való tekintettel felkérjük a város minden polgárát, hogy anyagi erejéhezmérten ennek a határozatnak a végrehajtását mozdítsa elő. –A Túrkevei Földművesszövetkezet vezetősége magáévá tette ennek a nemesgondolatnak a kivitelezését oly módon, miszerint hazafiú kötelességből vállaltaazt, hogy a lakosság adományait összegyűjti és a munkástanács rendelkezésénekmegfelelően az arra illetékes helyre juttatja. –A határozat szerint pénzbeli és természetbeni adományokkal /: liszt, zsír, szalonna,rizs, tojás, méz, mák, bab, borsó, búza, árpa, tengeri stb. :/ lehet a fővároslakosságának az anyagi támogatásához hozzájárulni. Az adományokat aFöldmívesszövetkezet központi irodájában /: Kossuth Lajos utca 16. sz. :/ lehetbefizetni, illetve leadni. Könnyen romlandó élelmiszerek és élő állatok szállításinehézségek miatt nem továbbíthatók.Bízva bízik a munkástanács elnöksége abban, hogy városunk minden polgárát anemzeti összefogás és a hazafiú szeretet szelleme hatja át és ennek megfelelően fogcselekedni. –Túrkeve, 1956. évi október hó 30. napján.A másolat hiteles:Debreczeni Kató s. k.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 48. p.A forradalmi munkástanácselnöksége

45.Dancsi József, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács elnökeköszönti a forradalmi tanácsok küldötteit (jegyzőkönyvi részlet)1956. október 31.Jászapáti járás: Ádám János, Szuróczki János,Szolnok járás: Báthor Miklós, Litkei István,Törökszentmiklós város: Kiss Károly, Szabó Károly,Túrkeve város: Szepesy József, Ercsi Antal,Szolnok város: Szekeres András, Vidra János.1956. október 31.Dancsi József: Szeretettel üdvözöllek benneteket a megyei forradalmi tanácsnevében. Ti a nép jóvoltából ültök itt. Arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor anép megbíz bennünket azt jelenti, hogy óriási kötelességet vállaltunkmindannyian. Az, hogy meddig fogja a bizalmat megtartani az a mi munkánktólfügg elsősorban. Ha jó munkát végzünk, akkor meglesz a bizalom továbbra is. Harossz munkát végzünk, úgy gondolom el kell bírni azt, amit a nép felénk fogirányítani. Hiszem, hogy a nép továbbra is a döntő bírónk lesz. Ha a népnek,akaratát, szolgálatát látjuk el, akkor elmondhatjuk, hogy teljesítettükkötelességünket. Ma olyan forradalmi időket élünk, amikor az ígérgetésekneknincs itt az ideje. Itt ma a legnagyobb összefogásnak kell lenni. A megyébenmegalakultak a forradalmi tanácsok. Ti a járásotokból küldöttek vagytok. Lássátokel a feladatokat és ha mi ezt megtettük, akkor méltók vagyunk a bizalmára. Nemkönnyű a feladat ezt meg kell mondani. Mi, akik itt vagyunk ezt látjuk otthonkicsibe. Követeléseknek a százaival találkozunk. Ha megnézzük, látjuk, hogybizony jogosak a követelések. De nekünk az egyéni szemponton felül az országszempontját kell nézni. Ezért említette, hogy vigyázzunk az ígérgetésekkel.Nehogy az történjen, hogy ígérgetünk, mert nincs itt a rendőrség, vagy az ÁVÓ,aki védene. Aki becsületes magyar ember vállalta, intézze a dolgát nyíltan a népszíne előtt. Tudja a magyar nép, hogy mit lehet ma megvalósítani. A követeléseketelfogadtuk. Tudjuk, hogy az ország milyen szerencsétlen körülmények között van.Árvíz volt, földrengés. Ha azt akarjuk, hogy ott most rendesen meginduljon az élet,akkor a legsürgősebb dolgokat kell végrehajtani. A vetés a legfontosabb, hogybiztosítsuk az élethez az első feltételt. Fontos, hogy az anya a gyerekének kenyerettudjon adni, mert ha nem lesz, akkor mi elvesztettük a csatát. Arra kérlek a megyeiforradalmi tanács nevében, értsétek meg, hogy mi az elsődleges feladat. Elsőfeladatnak teszem, hogy haladéktalanul meglegyen a vetés, hogy földbe legyen abúza. A másik kérdés, hogy a tsz-ekkel mi lesz. Ez szintén tisztázásra vár, de eznem akadályozhatja meg a vetést, mert ha decemberben hozzuk meg a döntést,akkor már nem kezdhetünk vetéshez. Az önkéntesség szigorú betartásával lehettsz-t fenntartani és alakítani.[...]Forrás: PML XXV. 2/b. B.1912/1956.Jegyzet: Az ülésjegyzőkönyvből csupán a fenti részlet, az elnök köszöntő beszédemaradt fenn.

46.A Szolnoki MÁV Járműjavító Munkástanácsának kérelme apártiskola lakásokká alakítása iránt1956. október 31.SZOLNOKI MÁV JÁRÓMŰJAVÍTÓ Ü. V.SZOLNOK, KŐRÖSI U. 1.Tárgy: Lakáskérelem a M.Á.V.szolnoki Járóműjavító Ü.V.dolgozói részére.Ügyintéző: Munkástanács1/1956. szám.Szolnok Megyei Munkástanács Elnökének.HELYBENMi, Szolnoki Járóműjavító Munkástanács tagjai azon kéréssel fordulunk aMegyei Munkástanácshoz, hogy a Járműjavító dolgozóinak rendkívüli nehézlakáshelyzetén segíteni szíveskedjék.Felülvizsgáltuk az igényeket, és már előzőleg bejelentetteket összegezve 220dolgozónak súlyos lakás igénye van.E nagy igények figyelembe vételével kérjük enyhíteni dolgozóink szociálishelyzetén.Kérésünk és egyben javaslatunk, hogy a Szolnok város területén lévő voltpártoktatási házat szíveskedjenek dolgozónk rendelkezésére bocsájtani. Haátalakítási munkálatokat igényel döntő részét a munkának vállaljuk.Bízva kérésünk megvalósulásában.Szolnok, 1956. október 31-én.Üdvözlettel:Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 100. p.Munkástanács elnökeRácz Lajos s. k.MÁV. SZOLNOKI JÁRÓMŰJAVÍTÓ Ü. V.Jegyzet: A pártiskola Szabadság úti /jelenleg Sóház u./ és a megyei pártbizottságKossuth Lajos úti épületét 1956 november elején kiürítették és később lakásokatalakítottak ki bennük.47.A Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsánakcélkitűzései1956. október 31.

Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei TanácsaA Magyar Szakszervezetek az utóbbi 8 év alatt nem töltötték be azt a szerepüket adolgozók érdekvédelme területén, melyet a dolgozók jogosan elvártak tőlük. Aforradalmi harc győzelmével, melyet a hős munkásosztály, a magyar ifjúsággalkaröltve kivívott, a szakszervezeteknek is szakítani kell minden régimunkastílusukkal és új módon kell végezni munkájukat a dolgozókérdekképviseletében.A Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa ezért az alábbi főcélkitűzéseket tűzi ki programul maga elé:1./ A szovjet csapatoknak az egész ország területéről való kivonása. A kormánykezdjen olyan tárgyalást a varsói szerződést aláírt hatalmakkal, hogyMagyarország területén idegen csapatok ne tartózkodhassanak.2./ A Magyar Szabad Szakszervezetek munkájukat minden párttól függetlenülkívánják végezni. A dolgozók érdekeit a legmesszebbmenően védeni.Új szakszervezeti választások megtartása.3./ Adja vissza a kormány a dolgozók sztrájkjogát, hogy a szakszervezetsztrájkra tudja szólítani a dolgozókat, ha jogos követeléseiket nemteljesítették.4./ Adja vissza a kormány a szakszervezetnek a régi jogát, hogy amunkaközvetítést a szakszervezet végezze.Szüntessék meg, hogy a dolgozó egy üzemhez legyen kötve.Biztosítsák a szabad munkavállalást.5./ A szakszervezet végezze továbbra is a társadalombiztosítást az alábbikibővítéssel.A nyugdíjakat az SZTK alközpontok folyósítsák, mely fölöslegessé teszi azOrszágos Nyugdíjintézetet.Körzeti orvosok irányítását az SZTK alközpontok végezzék.6./ A munkavédelem ellenőrzését továbbra is a szakszervezetek végezzék.7./ A munkások művelődését, szórakozását biztosítsák a szakszervezetek,kultúrotthonokon, klub-szobákon, könyvtárakon keresztül.8./ Módosítsák a Munka Törvénykönyvet, egészítsék azt ki.A Munka Törvénykönyv megszegőivel szemben büntető szankciókat isalkalmazzon.9./ Ifjúsági szervezet létrehozása és ennek a szakszervezet anyagi támogatástbiztosítson.Gazdasági területen:1./ A normák eltörlése és az igazságos alapon lévő bérezés kidolgozása, azüzemek, hivatalok, intézmények sajátosságainak megfelelően, amunkástanácsok és a szakszervezetek részvételével. Országosan rögzíteni alegalacsonyabb és a legmagasabb bér összegét. A fő irányelv az legyen, hogyegy család megélhetése biztosítva legyen a családfő fizetéséből. Ennekérdekében rögzítsék az állami árakat.2./ Állítsák vissza mindazokat a természetbeni járandóságokat éskedvezményeket, melyeket a munkások, alkalmazottak már régebben és azutóbbi időben kiharcoltak maguknak.3./ A 4%-os gyermektelenségi adónak az eltörlése.

4./ A nyugdíj-rendszer teljes felülvizsgálása, a jogtalanul elvont nyugdíjakvisszaadása, további elbírálásoknál pedig a szolgálati időnek afigyelembevétele.5./ Családi pótlékok rendezése úgy, hogy az 1 családos is kapjon családipótlékot, és hogy a nagycsaládosoknak a családi pótlék valóban segítségetnyújtson.6./ A lakáshelyzet megjavítása érdekében a vállalati nyereségrészesedés 50%-ából lakások építése és ezen lakások elosztásánál a szakszervezet bevonása. Avárosok területén épült lakások elosztásánál, ill. lakások kiutalásánál aszakszervezetek szavazati joggal való részvétele és a döntés ellen esetlegesenfellebbezési jog biztosítása.7./ Munkásszálláson a térítési díj eltörlése.8./ Egységes étkezési díj térítésnek a bevezetése az ország egész területén,iparban, vállalatoknál, intézményeknél, mindenütt.S z o l n o k , 1956. október 31-én.Magyar Szabad SzakszervezetekSzolnok Megyei Tanácsa.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 10. ő. e. 14. p.Jegyzet: 1 családos: egy gyermekes család.48.A Szolnoki Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatdolgozóinak követelése1956. október 31.A Szolnok Megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Munkástanácsa adolgozók követeléseit az alábbiakban foglalja össze:1./ A munkástanács követeli, hogy a szovjet csapatok azonnal vonuljanakki Magyarországról.2./ A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács, valamint az egyetemiifjúság forradalmi tanácsa által közzétett követelésekhez csatlakozunk.3./ Követeljük, hogy a vállalat valamennyi dolgozója munkaruhábanrészesüljön.4./ Felülvizsgálandók a jelenleg érvényben lévő fizetési besorolások,amikoris a szakembereket, a megbízható, felelős beosztásban lévődolgozók fizetését olyanképpen kell megállapítani, hogy a ráruházottfelelősség érvényesüljön az egyéb dolgozókkal szemben.5./ Vállalati vonatkozásban a durva vasáruknál dolgozók 10%, nehéz testimunka pótlékban részesüljenek.6./ A vállalati többletnyereséget a vállalat maga ossza szét. Ennek 50%-avállalati lakásépítkezésekre, szociális beruházásokra fordítandó. Amásik 50%-a a dolgozók között osztandó szét prémium helyett,melynek összege maximum 2 havi bérnek felelhet meg negyedévenbelül.

Az esetleges fennmaradó összeg a következő negyedévretartalékolandó bérkifizetésre, vagy szociális beruházásokra.7./ A többletmunkát és felesleges adminisztrációt igénylő jelenlegitervezési konstrukció teljesen szűnjön meg. Helyette egymutatóstervezést javasolunk, amikor a vállalat kizárólag eredménytervet kap.8./ A vállalat értékesítési tevékenységét mind belföldön, mind külföld felésaját maga bonyolíthassa le.9./ A nagykereskedelem helyi és magánipartól szerezhessen beminőségben és árban versenyképes árut. Egyes szolgáltatásokat avállalatnak kedvezőbb állami, vagy magánszektorral végeztethessen.10./ A fizetésemelés helyett a munkástanács árleszállítást követel ésazonnal beszüntetni kéri a burkolt áremelést. Egyidejűleg a csökkentettárak rögzítését.Az árleszállítás egyik módja a jelenleg alkalmazott és túlzottan magasforg. adó felszámítása. Ennek haladéktalan felülvizsgálatát kérjük, sígy az árleszállításnak akadálya nem lehet. Az Árhivatal vizsgálja felülaz egyes áruféleségek áraránytalanságát.11./ A dolgozók szociális helyzetének javítása érdekében az őszibeszerzésekre minden dolgozó egy havi fizetési segélybenrészesítendő.Az év végi eredmény elszámolás után a többletnyereségből a dolgozókrenimerációt kell kapjanak, melynek legkisebb összege egy havifizetés.Szolnok, 1956. október 31.Gyurkicza AndráselnökSzolnok Megyei Vas és Műszaki Nagyker.V.MunkástanácsaBenkő Andráselnökh.Forrás: ÁBTL O-11702/1. 135. p.49.A Jászberényi Forradalmi Munkás Paraszt és Katonai Tanácsjegyzőkönyve1956. október 31.Városi és Járási Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács Jászberény.JegyzőkönyvKészült a Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács 1956. októberébentartott üléséről.Jelen vannak: Szigeti István, Szabó Kálmán, Orendás Béla, Házkötő Lajos, ErdősJános, Bori István, Dr. Gedei János, Székely Albert, Potemkin Károly, Goda Zoltán,Márton B. István, Váradi János, Máté Lajos, Dr. Zalai Ernő, Rátkai István, BeszteriPál, Szórád Elek, Árvai Lajos, Zsák Jenő, Kovács Mózes, Kiss András, Gaál József,Farkas József, Bujdosó Lajos, id. Szűcs Kálmán, Dr. Pusztai András, Vass István,

Lakatos István, Fridvalszky Béla, Muhari János, Szelei István és Imre Béla,valamint még többen mások.Fridvalszky Béla: A tanácsülés elnöke az ülést megnyitja. Három napirendi pontmegtárgyalását javasolja:1./ Nemzetőrség megalakítása.2./ Nemzeti Bizottmány felhívása.3./ Közellátási ügyek.A jelenlévők a beterjesztett javaslatot elfogadják.Hozzászólások:Fridvalszky Béla: Javasolja, hogy az élelmiszergyűjtést szervezzék meg, és azt 3tagú bizottság vegye át.Egy polgár: Javasolja, hogy november 1-ét ünnepeljék meg, és munkaszüneti naplegyen. A 48-as emlékmű kapjon koszorút. Kéri továbbá, hogy az orosz szobormaradványait minél rövidebb időn belül szállítsák el....: Elmondja, hogy a honvédség elhagyta a várost, és amikor ezt a tanácstagokmegtudták felkeresték a rendőrséget, hogy a rendet továbbra is tartsák. Anemzetőrség parancsnokának Lakatos Istvánt javasolja. Olyan embert kellválasztani, aki szakmailag és politikailag is megfelel, magyar legyen. A rendőrségvezetője nem maradhat meg beosztásában. Javasolja, hogy a Somogyi századosidejében megválasztott tanácsot szervezzék át....: Javasolja, hogy Altordai Sándort válasszák meg a nemzetőrség parancsnokának.Váradi János: Hozzászólásában foglalkozik azzal, hogy a tanulók addig nemmennek iskolába, amíg a szovjetek el nem hagyják a várost.Egy polgár: Felveti, hogy azok a személyek, akiket a tanácsülésre nem hívtak meg,ne vehessenek részt az ülésen.Dr. Nagy Pál: Javasolja, hogy azok a személyek, akiket a gyár, vagy üzem küldött –bár nincsenek meghívva – tanácskozási joggal a tanácsülésen részt vehetnek.Diós István, Vasipari Váll: Elmondja, hogy nem volt itthon Jászberényben, amikora forradalom volt. Helyteleníti, hogy azokat az ÁVÓ-s embereket, akikJászberényben is vannak és egyéb nem kívánatos személyeket, miért nem vonja aforradalmi tanács felelősségre. Miért hagyja őket még mindig szabadon járni-kelni.Dr. Pusztai András: Javasolja, hogy olyan embert bízzon meg a forradalmi tanács anemzetőrség parancsnokának, aki jól tud dönteni egyes vitás kérdésekben, önálló.Altordait nem javasolja – bár szakmailag érti munkáját – mert az áruló BMrehabilitálta.Beszteri Pál: Meglátása az, hogy helytelen, hogy a tanácstagok azon vitatkoznak,hogy kié legyen a vezetés. Meglátása, hogy Altordai Sándor el tudja látni anemzetőrség parancsnokának feladatait. Elmondja továbbá, hogy a kisiparosokmintegy 200 fővel bármely pillanatban rendelkezésre állnak a nemzetőrségben.Kéri, hogy a nép érdekében megfelelően dolgozzon a forradalmi tanács. Elsőrendűkérdés lenne, hogy álljon vissza a tanácsrend. A tanácsülés hozzon határozatokatés azt hajtsa végre. Javasolja, hogy a tanácstagok ne személyeskedjenek, hanemválasszák meg egyöntetűen Altordai Sándort a nemzetőrség parancsnokává.

Szigeti István: A forradalmi tanácsnak van joga visszahívni, kéri, hogy Imre Bélát,akit elküldött a tanács, hívja vissza. Javasolja, hogy a nemzetőrséget a városbanlakó parasztságból, munkásságból és iparosságból szervezzék meg.Altordai Sándor: Bizonyításul a tanácsülés előtt felolvassa a káderanyagábanírásban rögzített információkat, és elmondja, hogy ha megválasztják a nemzetőrségparancsnokának, akkor munkáját igyekszik úgy elvégezni, hogy mindenszempontból megfelelő legyen. Kéri, hogy munkás-paraszt, katona volt csendőr,rendőr 200-300 főből álló nemzetőrséget szervezzenek.1./1956. Tanácshatározat.A Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács elhatározza,hogy november 1-e munkaszüneti nap, és erről az üzemekértesítést nyernek. Továbbá a nemzetőrség parancsnokává AltordaiSándort választja és megbízza a munkák elvégzésével.Erről: 1./ Üzemek, vállalatok.2./ Altordai Sándor értesítve.2./ napirend.2./1956. Tanácshatározat.A Jászberényi Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanácsmegbízza Orendás Béla tanácstagot, hogy a Budapesti NemzetiBizottmánnyal vegye fel a kapcsolatot és a soron következőfeladatokat beszélje meg, majd erről tájékoztassa a forradalmitanácsot.Erről: 1./ Orendás Béla értesítve.3./ napirend.Egy polgár javasolja, hogy válasszanak egy bizottságot, amely intézi a közellátásiügyeket. Vezetőjének javasolja Simon József volt közellátási hiv. vezetőjét, mertszakmailag érti munkáját. A felvetett javaslatot a jelenlévők egyhangúlagelfogadják.Beszteri Pál: A kisiparosság nevében kéri, hogy a Vágóhíd Váll. által levágottállatok bőrét a helybeli kisiparosság, szűcsök és tímárok dolgozhassák fel.Foglalkozik a tanácsülés, a forradalmi tanács elnökének megválasztásával.Fridvalszky Béla: Elnöknek javasolja Bori Istvánt.Bori István: Javasolja, hogy elnök Fridvalszky Béla legyen.Fridvalszky Béla: nem vállalja az elnökséget, mert ha a Kisgazdapárt megalakul,akkor neki ott munkája lesz.Váradi János: Dr. Zalai Ernőt javasolja megválasztani.Egy aprítógépgyári dolgozó: elnöknek javasolja Potemkin Károly, aprítógépgyáridolgozót, mivel őt mindenki ismeri, jászberényi, és a munkát is el tudja látni.A tanácsülés a javaslatot elfogadja és meghozza az alábbi határozatot.4./1956. Tanácshatározat.A Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács elnökének atanácsülés egyhangúlag Potemkin Károly, aprítógépgyári dolgozót

választja meg és megbízza az elkövetkezendő időben –ideiglenesen – a munkák végzésével.Potemkin Károly: Megköszöni a bizalmat, és megígéri, hogy a munkát forradalmiszellemben fogja tovább vinni.A szovjetekkel kapcsolatban javasolja, hogy baráti látogatást tegyenek, vagy pedigőket hívják meg ide a tanácshoz és helyileg próbálják megbeszélni a feladatokat,valamint azt, hogy a város területét hagyják el.Foglalkozik továbbá az elkövetkezendő időben végzendő feladatokkal.Összeköttetést kell teremteni a többi forradalmi tanácsokkal, pl. a borsoditanáccsal.Javasolja, hogy a 42 tagú tanácson belül alakuljon egy 10 tagú forradalmi bizottság,amely végzi a további feladatokat. A bizottság célja a rendfenntartás.Miután több hozzászólás nem történt, a forr. tanács elnöke az ülést bezárja.K. m. f.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 6. p./Forradalmi Tanács elnöke/Jegyzet: A hozzászólók nevét az ülésjegyzőkönyv eredeti szövege nem tünteti felminden esetben és pontozással jelölték, ha a felszólaló nem mutatkozott be, vagy anevét nem értették jól.50.A Kunhegyesi Járási Forradalmi Bizottság alakuló ülésénekjegyzőkönyve1956. október 31.JegyzőkönyvKészült a kunhegyesi községi tanácsháza gyűléstermében a Járási ForradalmiBizottság megalakuló gyűlésén 1956. október hó 31. napján. Megkezdve: 12 óra.J e l e n v a n n a k : A járás községeinek forradalmi bizottságának küldöttei.Elnök a gyűlést megnyitja, felkéri a jelenlévőket, hogy községenként nevezzenek kiegy-egy tagot, akik megválasztják a járási forradalmi bizottság tagjait. A választásmegtörténik. Kenderes: Hideg László, Tiszaroff: Nánási László, Kunmadaras: VasZoltán, Abádszalók: D Nagy Sándor, Tiszagyenda: Dudás János, Kunhegyes: FehérPál, Tiszabura. K Szabó János, Tomajmonostora: B Tassi István, – Elnök felkéri aforradalmi tanács vezetőségét, hogy vonuljon ki zárt tanácskozásra.Kivonulásuk után a gyűlés tovább folytatódik. Először Timár főhadnagy, aKunmadarasi Repülőtér Katonai Forradalmi Tanácsának tagja beszámolmunkájukról. Értesülésünk van arról, hogy a szolnoki katonai parancsnokságvezetője, Kablay Lajos akadályokat gördít a tiszti iskola tagjai elé, hogy gyűlésekettartsanak. – Ennek ellenére csak megalakult a nemzeti tanács. Kablay a múltban isparancsnok volt, céljainknak személyisége nem felel meg, gyáva és fél. Konkrétjavaslatokat nem ad, húzódozik az aktív munkától. Jelenleg Szolnokon vannak akatonai forradalmi tanács küldötteink. Megérkezésük után telefonon be fogok

számolni a szolnoki eseményekről. Különben a szolnoki fiatalság körében nagylelkesedést észleltünk. Meg kívánom említeni, hogy a mi alakulatunk élén egygerinces, egyenes jellemű polgártársunk, Hagymási áll. Mezőtúri értesülésünk: Amegbízhatatlan Brassói őrnagyot leváltották. Még tegnap is félrevezették a népet ésigyekeztek elkendőzni az igazságot. A páncélosok még most sem álltak a haladásútjára, nem alakították meg a forradalmi tanácsot. Mi oda is agitátorokat küldtünk,akik felvilágosító munkát végeznek. Eredményeink már részben láthatók is. Atovábbiakban tervbe vettük, hogy repülőgépeinkről röpcédulákat fogunk szórni azegész járás területére. Ezt azért látjuk szükségesnek, hogy így tájékoztatjuk alakosságot. Hallom, hogy több községben hiány van élesztőből. Ezt a problémát ismeg fogjuk oldani. Szerintem leghelyesebb lesz, ha azt is repülőgépeinkkel fogjukszéjjel hordani, mert van bőven a raktárban. Az élesztő szétosztása a forradalmitanács feladata lesz. Ha bármilyen élelmiszerben hiány áll be, vállaljuk, hogyrepülőgépeinkkel segítünk a szállításban. Hallottuk, hogy a szovjet csapatokSzolnokon garázdálkodnak. A magyar hadsereg fegyverrel el van látva, viszontnincs értelme, hogy felvegyük velük a harcot. Békés kivonulásukat követeljük.Kaptunk az országos távíró irodától egy táviratot. Lényege: A szovjet nagykövetnyilatkozatát ismerteti, – a szovjet sebesülteket úgy gyógykezeljék, mint amieinket, – ha ezt nem ismerik el akkor fegyverrel ellenállhatunk, – Nagy Imréék aszerződéseket azonnal bontsák fel. Egyebet pillanatnyilag előadni nem kívánok.Ezután Lukács polgártárs /Mezőtúr/ hozzászólásában kifejti, hogy akunmadarasiak az egyedüliek, akik kijelentették, hogy a magyarok mellett állnak.Kálmán István kihasználta azt az alkalmat, hogy a forradalmi nép ledöntötte aszovjet emlékműveket, addig ők számon tartották ezeket a személyeket.A katonai parancsnokság megfogadta, hogy a forradalmi tanáccsal azonosítjamagát. Azonnal megkezdték a forradalmi tanácsból az oda nem valók leváltását. Anemzeti ifjúság kijelentette, hogy Nagy Imrét a kormány élén elfogadják.Nyilvános gyűlésen kinyilatkoztatták nézeteiket a jelenlegi helyzettelkapcsolatban. Ezzel szemben azzal fenyegették őket, hogy vigyázzanak abeszéddel, mert ezek maguk után vonhatják, hogy megszállják a várost. Aszavazást mi fogjuk eldönteni. Kapcsolják le rádióinkról a zavaró állomásokat.Célunk a szolnoki nép érdekében kiállni a végsőkig, nem szabad meghátrálni.Szolnok hangja nem megbízható, arra nem építhetünk. Félrevezeti az egész járást.Egy példa: Az egyik községben nagygyűlést akartak tartani, a spiclik besúgták. A gyűlésmegakadályozására Istenes Elemér repülőgéppel felszállt és a nép közé lőtt. Több halott lett.Ezeket meg kell akadályozni. Timár főhadnagy közbeszólása: Mi értesültünk aszörnyű tettről de feleslegesnek tartottuk a felszállást, különben ők sokkalerősebbek, mint mi. Később azután Istenest lelőtték. Ebben is csalás volt, sajátemberei lőtték le, ezzel akarták megakadályozni, hogy elmondja, hogy ezküldetése volt. A miskolci rádióval felvettük a kapcsolatot, tiszta képet kapunkértesüléseiből. A szolnoki nép lapjának egy szava sem igaz. Két ellenforradalmirádióadó van a közelben. Az egyik Kunmadaras felé, a másik pedig Tiszabő felé sugároz.Nyomok vannak de a teljes felderítés még nem sikerült.Szabó Károly, a kultúrház igazgatója észrevételezi: valóban minden rádiónkatzavarnak 19 adó van arra felállítva, hogy Győrt zavarják. Értesülése szerint aszovjet csapatok megkezdték a kivonulást Pestről. A záhonyi vasúti főnök jelentéseszerint a határon csökkent a beözönlés és a kivonulás észlelhető. Tartózkodjanakmindennemű zavarástól hadd menjenek békésen minél előbb. A győri rádiójelentése szerint Svédország egy nap alatt 20 millió koronát gyűjtött össze amagyarok megsegítésére.

Pákozdi Tivadar a Vízgépészeti Vállalat részéről a forradalmi bizottság tagjaismerteti a jelenlévőkkel Imre elvtárs a járási pártbizottság titkárának leváltását.Két rendőrrel mentünk el a lakására. Bezörgettünk az ablakon. Először vonakodottaz ajtónyitástól. Egy pár percig álltunk mire ajtót nyitott. Mi az? – kérdezi –.Felkértük, hogy azonnal adja át a pisztolyát. Pillanatnyi habozás után átadta.Azután tudtuk meg, hogy késői ajtónyitásnak az volt az oka, hogy a rendőrségtőlkért telefonon segítséget, kérte, hogy járőr szálljon ki a lakására – mondván, hogyzörgetnek az ablakon. Azután megpróbált szervezkedni. Kihallgattuk abeszélgetéseit, rettenetes fontos pártmunkáról volt szó. Senki nem jött.Szabó Károly: mi kunhegyesiek már magunkhoz vettük a káderanyagokat.Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy minden község vegye át a saját községérevonatkozó káderanyagot.A járási forradalmi tanács tagjai bevonultak és nyilvánosan kijelentették, hogy ajárási forradalmi bizottság irányítószervét a következőkben látták megválasztani.Somogyi Béla, Pákozdi Tivadar, Kolozsvári Imre és Cs Varga Béla. Elnök: Pákozdipolgártárs.Elnök kézfelnyújtással szavazást rendelt el. A jelenlévők egyöntetűen elfogadták aválasztottakat. Ellenvélemény nincs.Elnök tudomásul vette és megállapítja, hogy választottak közül Kolozsvári és Cs.Varga nincs jelen. Az ideiglenes elnök átadta az elnökséget Pákozdi polgártársnak.Pákozdi T.: Röviden ismerteti életrajzát. Egyetemi végzettségű. Előadja, hogy őKunhegyesen csak vendég, mindaddig szívvel-lélekkel együtt dolgozik aforradalmi tanács tagjaival, amíg a családi körülményei meg nem kívánják, hogyvisszatérjen családjához Budapestre. Mindent megteszek, hogy a régi rendszerrelleszámoljunk.Somogyi B. elnökhelyettes: Járási szövetkezetben dolgozom. Párton kívüli vagyok.Nehéz volt ezt az álláspontom megtartani az elmúlt években. Apám kovács.Vállalom a megbízatásomat.Elnök: A járási pártbizottsághoz és a járási tanácshoz a káderanyag átvételérebizottságot kell választani, minden községnek. Szükségessé válik megválasztaniminden községben külön-külön a község forradalmi tanácsának irányítóbizottságát. Tekintettel a zavarokra, létre kell hozni a végrehajtást. A községekmaguk válasszák meg azokat, akik kiegészítésül szolgálnak. – Több véleményhangzik el ezzel kapcsolatban. – Határozat: Mindenki menjen haza és otthonválasszák meg, hazatérésük után jelenteni kötelesek a járási forradalmibizottságnak.Timár polgártárs hozzászólása: Dancsi elvtárs veszélyes a megye élén. Most megfogom hívni telefonon és megkérdezem, hogy mi a helyzet Szolnokon. A megyeinagygyűlésen nem határozhatnak nélkülünk. Mi nem fogadjuk el a megyeiforradalmi tanács elveit.Pákozdi: Bejelenti, hogy Szolnokon olyanok vannak a forradalmi tanács élén,akiket a pártbizottság küldött. A járások egymás között üljenek össze, adjanakalkalmat arra, hogy mindenki elmondja panaszát, és csak azután kell megejteni aválasztást. A küldötteknek úgy kell felkészülni, hogy minden járást meg kellgyőzni. Abba nem megyünk bele, hogy igazságtalanság legyen. Először alakítsuk

ki a véleményünket a választásról. Ha nem jó, nem vetjük alá magunkat. Javaslom,hogy olyan emberek menjenek Szolnokra, akik ismerik az embereket. Helytelennektartjuk, hogy a szolnoki nép nem mehet ki az utcára, ha megszegik a parancsot,közéjük lőnek.Szabó K. köztudomásra hozza, hogy Kunhegyes területén megalakult a Petőfi Kör.A forradalmi tanács szolnoki követségébe feltehetően fogadjanak be egy Petőfi Körtagot is, mert ezek felveszik a kapcsolatot a szolnoki ifjúsággal. Hozzászólásokhangzanak el. Mindenki helyesli. Az irányító szerv ötödik tagjának Szabótválasszák meg. Egyöntetűen elfogadják.Javasolják, hogy mégis válasszák meg a forradalmi tanács irányító szervétközségenként. Ugyanakkor azt is javasolják, hogy az ifjúság részéről is legyenképviselő. – A járási forradalmi nemzeti bizottság megválasztott tagjaiközségenként a következők:Kenderes:Abádszalók:Tiszaroff:Kunmadaras:Tiszabura:Tiszagyenda:Tomajmonostora:Kunhegyes:dr. Szentes János, Molnár ImreIfjúság részéről: Ország JánosOttó Béla, Bencskó IstvánIfjúság részéről: Bokor Elemérdr. Hubai Zsigmond, Nánási PálIfjúság részéről:Molnár Gergely, Ferenczi SándorIfjúság részéről:Sághi Ferenc, Tóth BálintIfjúság részéről: Füleki SándorKockás Pál, Táncos PéterIfjúság részéről: Kovács AndrásB Tassi István, Orosz GáborIfjúság részéről: Gerőcs JózsefSomogyi Béla, Pákózdi Tivadar, Kolozsvári Imre, Cs. VargaImreIfjúság részéről: Szabó KárolyElnök: 6 órára utasítást teszek, hogy kiket válasszunk a megyei forradalmitanácsba. Községenként egy-egy fő vegyen részt. Jelenleg még nem választjuk meg,mert nem tudjuk, hogy hány tag kell, és mikor. Mi 4-6 óra között meg tudjukmondani. A jelenlévők kijelentik, hogy a járás területéről megválasztott tagokmenjenek Szolnokra. Helyeslik! Elnök javasolja, hogy a főteret „Október 23”főtérnek nevezzék el minden községben a járás területén. Hallom, hogy a járás többközségében a tsz-elnökök saját maguk hasznára gabonát osztottak ki. Vissza kellvelük szállíttatni, ez nem helyes cselekedet.Szabó polgártárs tudomására hozza a jelenlévőknek, hogy Kunhegyes községterületén megindult a pesti nép megsegítésére a gyűjtés. Szeretném, ha mindenközség bekapcsolódna. Jelenlévők kifejtik, hogy már a járás területén mindenközség megkezdte a gyűjtést, és szép eredmények vannak.A kunhegyesiek a Rókus Kórházba szállítottak élelmet, azok el vannak látva, ezt aszállítmányt is egy közértbe vitték. Rendet kell tartani a gépkocsik szállításánál is.Ne történjen az meg, hogy fél kocsikkal menjünk. Össze kell gyűjteni, és felelőseketkell kijelölni, akik megfelelően tárolják, hogy kár ne legyen.Elnök: Szükségesnek tartom ismertetni, hogy itt a benzinkút megbízottja egy Pappnevezetű Rákosi-rendszert kiszolgáló ember. Ezt leváltottuk. A járás területén az

üzemanyag készletünket birtokba vettük. Menni kell a szántás-vetésnek.Korlátozni kell az olyan járműveket, amelyek ok nélkül utaztatnak.. Itt kívánommegemlíteni, hogy az Imre elvtárs autóját lefoglaltuk. Néhány hétig rendben foglebonyolódni a forgalom. Meg kell szervezni a ki-be járást. Nyilatkozzanak, hogy arendőri alakulatban van-e még olyan rendőr, akinek a leváltását szükségesneklátják, Tóthon kívül. Gonda nincs idehaza. Hozzászólásokban kifejezésre jut, hogyjelenleg nincs több rendőr ellen kifogás. Nem szabad senkit tettleg bántalmazni.Majd a bíróság meghozza az ítéletet. A mezőgazdasági munkának nem szabadmegállni. A kisparasztoknak vetőmagot adtunk. A gépállomás vezetőjebiztosította, hogy a gép nagy része a kisparasztoknak fog szántani. A pártmegalakulását szervezzék meg a forradalmi tanács tagjai minden községben. Aszolnoki forradalmi tanácsba választott delegáltakat mi el fogjuk vinni, tehát ittfogunk gyülekezni. Részemről befejeztem, hozzászólásokat kérek.Tiszabura Község Forradalmi Tanácsának kiküldötte megemlíti, hogy nem tudnakdarálni, mert csak egy fél napra való üzemanyaguk van. Ez a probléma úgyoldódott meg, hogy a villany darálót is igénybe veszik.Abádszalók. község kiküldötte előadja, hogy náluk a parasztság mind a magaföldjét akarja művelni. – e kérdés megoldására küldték őket a parasztok. Elnökmegemlíti, hogy ilyen nagy lépéseket még nem tehetünk, meg kell győzni azembereket ennek helytelenségéről.Tiszabura község részéről felszólalás hangzik el, hogy 5 vágómarhájuk van, amitsürgősen el kell szállítani Budapestre. Nincs gépkocsijuk, nem tudják elszállítani,pedig Ferencvárosban már van helye. Ezt a szállítást még ma elintézzük.Felszólalás hangzik el, hogy Szolnokon lefoglalta a szovjet katonaság a vágóhidat.Azokat is segíteni kell. Veszélyeztetve van a lakosság húsellátása.Elnök megállapítja, hogy több hozzászólás nincs.A gyűlést berekesztem.A jegyzőkönyv lezáratott: 13.30 óra.K. m. f./: Pákozdy Tivadar :/forr. biz. elnöke./: Bakó Anna s. k. :/jzkv.-vezető.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 71-72. p.Jegyzet:1./ A jegyzőkönyvben a nevek felcserélődtek, mivel Brassói Tivadar őrnagy1956-ban a szolnoki repülőtiszti iskola politikai tisztje volt. A mezőtúripáncélos ezred élén Dropán Ferenc őrnagy állt, aki sokáigszembehelyezkedett a forradalommal és a Mezőtúri Városi ForradalmiTanács küldöttjeit riasztólövésekkel zavarta el a laktanya kapujából.2./ Tímár főhadnagy a tiszakécskei sortűzre utalt hozzászólásában.3./ Nincs tudomásunk róla, hogy Szolnok megye területén a forradalommalszemben álló rádióadó működött volna. A kunmadarasi repülőtér tisztjeiesetleg határon túlról, vagy valamelyik szovjet katonai bázisról sugárzottműsort hallhattak.

51.A Kunszentmártoni Járási Forradalmi Tanács határozata a járásirendőrkapitányság új vezetőjének megbízásáról1956. október 31.Jegyzőkönyvi kivonatA Kunszentmárton Községi Tanács nagytermében 1956. október 31-én megtartottJárási Forradalmi Tanács alakuló gyűlésének jegyzőkönyvéből.A J. Forr. Tan. megalakulása után a legfontosabb ügyeket tárgyalta.Herczeg Mihály tanácselnök javasolja, hogy a járási rendőrkapitányság vezetésévelKiss Imre rendőr törzsőrmestert bízzák meg. Előadta, hogy forradalmunk válságosidőszakában a rendőrőrs Kiss Imre és Szabó Ferenc vezetésével habozás nélkül állta forradalom mellé. Ezt a járási kapitányság vezetői elmulasztották. Felvilágosítástkért, miért nem csatlakoztak azonnal a magyar nép élet-halál harcához.Molnár Ferenc kéri, hogy mielőtt szavaznánk, vizsgáljuk meg azokat akörülményeket, amelyek esetleg gátolták a kapitányság vezetőit, Rákászfőhadnagyot és tisztjeit abban, hogy a forradalom legválságosabb idejében habozásnélkül álljon a magyar ifjúság, a magyar nép mellé és segítse kivívni az új magyarszabadságharc diadalát. Kérte továbbá, hogy a küldöttek fontolják meg, nemváltana-e ki ellentétet, hogy a kapitányság tiszti állományú tagjaihoz altisztiállományú parancsnokot oszt be, mert kerülnünk kell minden olyan körülményt,ami a rendőrség soraiban nézeteltéréshez vezethetne.Elsőnek Rákász főhadnagy ismertette azokat a gátló körülményeket, amelyek f. hó26-án 17 órakor még fennálltak. Az, hogy az ÁVH közegekkel egy helyiségbenvoltak, s egyáltalán nem valószínűtlen, hogy ha ők is csatlakoznak a felvonuláshozaz ÁVH-sok nem-e fegyverükhöz nyúltak volna. Így is hivatkozni kellett nekikparancsnokságára, s arra a körülményre, hogy fegyverhasználatra csak ő adhatparancsot.Szabó Ferenc a kunszentmártoni rendőrőrs parancsnoka felelősségre vonta Rákászfőhadnagyot azért, mert az őt többször magához rendelte és kifogásolta az ő tetteités magatartását. Rákász főhadnagy erre azt válaszolta, hogy ő nem azértvitatkozott és beszélgetett az őrsparancsokkal, mert ellensége lett volna, hanemazért, mert látta, hogy Szabó Ferenc egy gerinces ember, aki nem ért egyet afennálló rendszerrel és ő magával azonos érzelmű embert ismert fel benne és ígyjól esett neki az, hogy Szabó Ferenc kimondta azt – és a szemébe mondta – amit őbelsőleg is érzett. Majd hivatkozott arra, hogy neki módjában lett volna SzabóFerencet az őrs, valamint a rendőrség kötelékéből eltávolítani, mert kb. 2 hónapja afelsőbb szervétől határozott utasítást kapott arra, hogy Szabó Ferenctörzsőrmestert, mint megbízhatatlan egyént azonnal szerelje le és távolítsa el arendőrség kötelékéből, de ő ezt az utasítást mind a mai napig elszabotálta, ígySzabó Ferenc ennek köszönheti, hogy még a rendőrség kötelékében van, mert nekiez a tette legékesebb bizonyíték arra, hogy nem ellensége Szabó Ferencnek.Kérte, hogy mielőtt pálcát törnek felettük, mérlegeljék a körülményt. Egyébkéntnem emel kifogást amellett, hogy Kiss Imre törzsőrmesternek átadja a kapitányságvezetését, amennyiben a Jár. Forr. Tan. úgy intézkedik. Kiss Imrét igen becsületesembernek tartja és kiváló rendőrnek.

Szabó Ferenc rendőrőrs parancsnok felszólalásában elmondotta, hogyszókimondásáért, igazságos meglátásáért sokat kellett rettegnie az ÁVH esetlegesőrizetbe vételétől. Felesége többször kérlelte arra, hogy ne használjon ilyen őszintekifejezéseket, mert baja származik belőle.Német rendőr főhadnagy előadja, hogy mihelyt tőlük telhető volt csatlakoztak aforradalmi megmozduláshoz.Csetényi László kijelentette, hogy nem ellenzi Németh hadnagynak a rendőrségkötelékében való maradását, mert működése ellen kifogás részéről nincs.Sajtos bűnügyi alosztályvezető előadja, hogy az ő szakmája – habár rendőrtisztpolitikamentes és ő beosztásában a közönséges bűncselekményeket üldözi.Elismeri, hogy tétováztak, hogy nagyobb segítséget nyújthattak volna aforradalomnak, viszont hivatkozik arra, hogy ilyen szempontból az őrs lényegesenjobb helyzetben volt.Sajtos bűnügyi alosztályvezető ugyancsak kijelentette azt, hogy neki is félnie kellettaz ÁVH-tól, mert az ellen is éppen úgy eljárt volna, mint a többiekkel, ha abban azidőben csatlakozott volna a forradalmárokhoz, amikor még az ÁVH emberei ottvoltak. Állandóan azok ellenőrzése alatt voltak. Ő minden tudásával segíteni fogjaa bűnügyi vonalon a jár. forr. tan. munkáját.Ezután szavazásra került sor:A küldöttek egyhangúan úgy határoztak, hogy Kiss Imre vegye át a járásikapitányság vezetését, Rákász főhadnagy pedig a helyettese legyen.Kiss Imre megköszönte a bizalmat s biztosította a küldötteket, hogy legjobbtudásának megfelelően fog mindenben intézkedni. Biztosította a küldötteket, hogymunkáját a magyar nép iránti szeretete fogja vezérelni.Rákász főhadnagy ígéretet tett, hogy segíteni fogja Kiss Imre munkáját, elismeriparancsnokságát s megérti, hogy a nagyobb bizalom Kiss Imre törzsőrmester irántnyilvánult meg.Majd a küldöttek egyhangúan Szabó törzsőrmester indítványát fogadták el, hogymíg átszervezési utasítás nem jön, mindenki maradjon meg a saját beosztásában.Szabó János kéri a rendőrkapitányság vezetőjét, hogy ha a lehetőség meg van ráCsató bajtársat hagyják meg Tiszasason. Annak bizonyítására, hogy Csató bajtársnem értett egyet az elmúlt rendszerrel, több jelenlevő hozzászólása bizonyítékulszolgál. Ezek közül különösen figyelemre méltó Szabó József tánctanárhozzászólása, aki elmondta, hogy Gácsi Lajos tanácselnöksége idejében egy éjjelkiküldte Gácsi Lajos Csató bajtársat lakására, hogy hurcolja fel hozzá, de előbb„puhítsa” meg alaposan. Csató bajtárs, amikor kiment Szabó József tánctanárhozmegmondta neki, hogy azért küldte ki Gácsi, hogy vigye be a tanácsházára őt, deelőbb „puhítsa meg”, – de ő ezt nem hajlandó megtenni. Utána megittakjelentékeny mennyiségű bort és szépen beszélgetve felmentek a tanácsháza elé ésitt Csató azt mondta, hogy „menjen fel Szabó táncmester, ő majd lenn marad és habántalmazni találja a tanácselnök, akkor kiáltson ő itt lesz a kapu alatt, be fogmenni és meg fogja védelmezni őt.”k. m. f.

Szilágyi Erzsébet/jegyzőkönyv-vezető/Harangozó István/a forradalmi tanács elnöke//Molnár Ferenc/a forradalmi tanács titkáraJelen kivonat valószínűségét, mint jelenlévő igazolom.olvashatatlan aláírásvb-elnökh.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 91-92. p.52.A Tiszasülyi Községi Ideiglenes Forradalmi Munkástanácshatározatai1956. október 31.JegyzőkönyvKészült 1956. október 31-én a Tiszasülyi Községi Ideiglenes ForradalmiMunkástanácsának megtartott ülése alkalmával.Az ülés helye: A forradalmi munkástanács elnökének irodahelyiségében.Jelen van: A forradalmi munkástanácstagok közül 30 fő.A községi ideiglenes forradalmi munkás tanács ezen ülésén a következőkettárgyalta és alant felsorolt határozatát hozta meg:1./ Vince István tanító, igazgatói állásba való kinevezése.2./ A járási forradalmi munkástanács-tagok megválasztása, melyek név szerint akövetkezők: Vince István, Bálint József és Iván István.3./ Sápi Ferenc vb-elnök leváltása, helyette teljes fizetéssel a további ügyek ésközség vezetésével István Ferencet, a forradalmi munkástanács elnökét bízzameg a községi forradalmi munkástanács.4./ Mindenszentek megünneplése.5./ Miklós Aranka mezőgazdász leváltása és helyette teljes fizetésselmezőgazdásznak Frikk Józsefet bízza meg a forradalmi munkástanács.6./ Nemzetőrség megválasztása:Nemzetőrök a következők: Iván István, Bálint József, Katona István, BálintIstván, Sallai József és Járami János.7./ Hajnal Mihály községgazda leváltása, helyette István János megválasztása.8./ Szerencsi István, Holló János és Laczkó József végrehajtók elbocsátásahelyette Miklós Aranka megválasztása.9./ Sziráki János vb-elnökhelyettes azonnali elbocsájtása.Mivel több tárgy nem lévén, így a jegyzőkönyv lezáratott.K. m. f.

I s t v á n Ferenc s. k.forr. munkástanács elnökeForrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 13. ő. e. 17. p.53.Részletek a Törökszentmiklósi Városi Forradalmi Tanácsjegyzőkönyvéből (pártok szerveződése)1956. október 31.Jegyzőkönyv.Készült Törökszentmiklóson, 1956. október 31-én a Városi Forradalmi Tanácsülésén.Jelen vannak a forradalmi tanács tagjai közül 19-en és a két meghívott városiügyész.Elnök üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. Bejelenti, hogy az ülés napirendipontja a folyóügyek letárgyalása és egyéb indítványok, javaslatok megtárgyalása.A folyóügyeket Tóth Gyula polgártárs adja elő.1./ A Független Kisgazdapárt helyi szervezete beadványa szerint a mai naponmegalakult. Bejelentését tudomásulvétel végett tette meg. Követeli aforradalmi tanácstól, hogy a volt helyiségüket, mely a Szolnok Megyei TextilNagykereskedelmi Vállalat birtokában van, adassa át részükre a forradalmitanács.Határozat: A forradalmi tanács a szervezet kérésének helyt adott. A kérthelyiség fokozatos kiürítésére az intézkedést megtette. Ugyancsak helyt adottabbéli kérésüknek is, hogy a párt részéről két fő küldött legyen a forradalmitanácsban. Név szerint Iván Bálint és Horváth András polgártársakat be iskéreti az ülésen való részvételre.2./ Az elnök polgártárs bejelenti, hogy az egységesség kedvéért szükségét látjaannak, hogy a forradalmi tanács elnevezést városi nemzeti tanács elnevezésreváltoztassa át a forradalmi tanács.[...]Határozat: A javaslatnak egyhangúlag helyt adott a tanács, így a jövőben azelnevezés Városi Nemzeti Tanács Törökszentmiklós elnevezésre változikmeg.3./ A Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete beadványában közli a nemzetitanáccsal, hogy szervező bizottsága a mai napon megalakult. Kéri a nemzetitanácsot, hogy részére az Almássy utcán lévő volt MNDSZ szervezethelyiségeit felszerelését, berendezési tárgyaival együtt adassa át a nemzetibizottság. Kéri továbbá, hogy két fővel képviseltethesse magát a forradalmitanácsban.Határozat: A nemzeti tanács a kérésnek helyt adott és a helységek átadásáravonatkozó intézkedését meg is tette. A parasztpárt haladéktalanul jelentse bekét küldöttjének nevét.

Az ülés közben Bala-telep Nemzeti Tanácsának tagjai bebocsájtást kérnek és kérik,mivel igazgatásilag városunkhoz tartoznak, mint tanácsi közigazgatásikirendeltség, hogy az ülésen követeléseiket, kérésüket előadhassák és némigyakorlatot szerezhessenek a működésre vonatkozóan.A nemzeti tanács hozzájárul kérésükhöz és négy fő küldött vendégként valóbenntartózkodásához.4./ A helybeli Szociáldemokrata Párt beadványában tudomásulvétel végettbejelenti a mai napon történt megalakulását. Kéri a nemzeti tanácsot, hogyrészükre a dr. Rácz-féle házat engedje át, mely ház jelenleg kihasználatlanuláll.[...]Határozat: A nemzeti tanács tudomásul veszi a Szociáldemokrata Párt helyiszervezetének megalakulását. A kért helyiség átengedésének jelenleg jogiakadálya van. A dr. Rácz-féle ház magántulajdont képez. Ez ügyben jelenlegdönteni nem tud a nemzeti tanács. Ideiglenesen a megalakuláshoz a városikultúrház egyik termét engedte át. A Szociáldemokrata Párt haladéktalanuljelentse be két küldöttjének nevét.Forrás: ÁBTL O-11702/2-a. 400-401. p.Jegyzet: A forradalmi tanácsokat néhol nemzeti tanácsoknak nevezték. A SzolnokMegyei Forradalmi Munkástanács azonban sohasem vette fel a nemzeti tanácselnevezést, noha a Törökszentmiklósi Városi Forradalmi Tanács ülésén ígyemlítették.54.Jegyzőkönyv a Magyar Kommunista Párt karcagi szervezeténekmegalakulásáról1956. november 1.JegyzőkönyvKészült Karcagon 1956 november 1-én, a Magyar Dolgozók Pártja székházában.Tárgy: Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének megalakítása.Jelen vannak: Örsi Mária, Szücs Sándor, Rontó Béla, Nagy Tibor, Lakatos István,Rácz Lajosné, Mátyus Péter, Medgyaszai Sándor, Medgyaszai Sándorné, VáradiJózsef, Nagy József, Hegedűs László, Hegedüs Lászlóné, Árvai István, FehérImréné, Vincze Mihály, Dobrai József.A megjelent elvtársak előtt Szücs Sándor elvtárs ismertette a Magyar DolgozókPártja megszűnését és felkérte a jelenlévőket, hogy alakítsuk meg a MagyarKommunista Párt karcagi szervezetét.Ismertette a jelenlévő elvtársak előtt a Magyar Kommunista Párt Szolnok megyeielnökségének felhívását a kommunistákhoz, mellyel a jelenlévő elvtársakegyetértettek. Majd javaslatot tett az ideiglenes elnökség megválasztására.Javasolta, hogy olyan elvtársakat válasszunk meg, mint pl. Lakatos István elvtárs,aki az elmúlt időben háttérbe volt szorítva, továbbá javasolta, Fehér Imrénéelvtársnőt, Árvai István elvtársat, az MDP volt mezőgazdasági osztályvezetőjét.Majd utána hozzászólást kért az elvtársaktól. A hozzászólásban az elvtársak

egyetértettek a javaslattal és utána egyenkénti szavazással elfogadták a háromelvtársat az elnökség tagjainak.A Kommunista Párt elnökének a tagság egyhangúlag Lakatos István elvtársatválasztotta meg. Javasolta a tagság, hogy a vezetőség intézzen felhívást akommunistákhoz, a volt MDP-tagokhoz hogy adjon magáról életjelt a párt.Továbbra is él és dolgozik.A megalakulás után a vezetőség átment a forradalmi tanácshoz engedélyt kérni,hogy a mikrofonba beolvassák a Kommunista Párt által adott felhívást.Karcag, 1956. november 1.Lakatos István s. k.Kommunista Párt elnöke.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 14. p.Jegyzet: Szolnokon az MDP megyei vezetősége már 1956. október 30-án határozatothozott a Magyar Kommunista Párt elnevezés felvételéről és erre a vidékipártbizottságokat is felszólították.55.Kunhegyes és Vidéke Körzeti Földműves Szövetkezet ForradalmiMunkástanácsának határozati javaslataiMásolat:1956. november 1.Kunhegyes és Vidéke Körzeti FMSZForradalmi Munkástanács -Kunhegyes, 1956. nov. 1.JegyzőkönyvKészült: A Kunhegyes és Vidéke Körzeti FMSZ Forradalmi Munkástanácsa ülésén.Jelen vannak: Fridrik Endre, Klinszki József, Szabó Pál, Barna János, Kocsis István,Fancsali József.Az ülésen Suszter József, a munkástanács tagja nem jelent meg.A forradalmi tanács 6 tagja a következő határozati javaslatot hozta és terjesztitovább a községi forradalmi tanács felé jóváhagyás végett.Határozati javaslat:1./ A forradalmi tanács tagjai az alant felsorolt szövetkezeti dolgozókat kérikmunkaköréből felmenteni, mivel ezen személyek hátráltatják a forradalomgyőzelmét szövetkezetünk életében is. Ezen személyek sztálinista, rákosistaérzelműek, mint ahogy ez megnyilvánult a múltban is.FJK. részéről: Radócz Mátyás, Molnár József, Fürj Istvánné.FMSZ részéről: Máthé Lajosné, Nagy Imre felvásárlási üzemág-vez. SuszterJózsef.

2./ A szövetkezeti dolgozók összes káder lapjaiból eltávolították a véleményjellemzési lapokat és kérjük ezen személy felelősségre vonását és azonnalieltávolítását munkaköréből.3./ Egyhangúlag jóváhagyták azon személyek 100%-os munkabér kifizetésétakik, okt. 23-tól okt. 31-ig munkahelyükön harciasan dolgoztak a lakosságzavartalan áruellátásáért.4./ Kérjük azon zenész munkába való belépését, aki már két éve dolgozik ésmunkájáért a többi kartársai keresetét osztották széjjel, hogy ezen személy neingyen dolgozzon a szövetkezetnél.5./ A katonai parancsnokságon, akik a katonai nyilvántartásban dolgoznak nemmegbízhatók és kérnénk munkájuk ellenőrzésére a madarasiparancsnokságtól két forradalmi érzelmű magyar katonát kijelölni.6./ Molnár párttitkár lakásából elköltözött és a lakásban hat nap óta ég a villanyés a lakás üres, kérnénk sürgős intézkedést.7./ A forradalmi tanács tagjai kérik a rendőrségen dolgozó két nyomozó személyazonnali munkájából való eltávolítását, mivel ezen személyekre már szükségnincs. Ezen személyek éppen olyan munkát fejtettek ki, mint azállamvédelmiek, ezeket pedig már megszüntették.K. m. f.Szabó Pál s. k.Fancsali József s. k.Kocsis István s. k.Barna János s. k.Klinszki József s. k.Fridrik Endre s. k.Forrás: PML XXV. 2/b. B.1910/1957.A másolat hiteléül:/Dézsi Mária/56.A Tiszaföldvári Forradalmi Tanács határozata a község voltvezetőinek kiutasításárólJegyzőkönyv.1956. november 1.Készült 1956. november hó 1 napján Tiszaföldvár Község Forradalmi Tanácsánakülésén.Jelen vannak: Varga Jenő, a forr. tanács elnöke, Szabó Péter, a forr. tanács elnökh.,Bucsi Kálmán, a forr. tan. titkára, ifj. Kávási Gyula, dr. Varga Lajos,ifj Gajdos János, Sz. Kávási István, Szabó József, Kosalkó Sándor,ifj. Dobrosi Károly, Fekecs Benjamin, Tálas József, Szini Béla, DeliIstván, Gazdag Károly, mint a forradalmi tanács tagjai.Bejelentéssel távol: Bucsi Zsigmond, Hegyi Teréz, Zs. Tóth Ferenc, Enyedi József,Rácz Ferenc.Bejelentés nélkül távol: --------

Varga Jenő, a forr. tan. elnöke üdvözli a megjelenteket, az ülést határozatképesnekmondja ki és megnyitja, valamint javaslatot tesz a napirendi pont felvételére.1./ Egyes kifogás alá merült volt községi vezetők községből valókitiltása.A forradalmi tanács a javasolt napirendi pontot elfogadta és ülésére felvette.Varga Jenő, a forr. tanács elnöke ismerteti a tanács tagjaival,, hogy a községlakossága több esetben fordult már hozzá azzal a kéréssel, hogy a község voltvezetői közül a nemkívánatos elemeket, mint például Kovács Ferenc volt községipárttitkárt, Bódi Imre volt tanácselnököt, Bódi Józsefet, Lenin Tsz elnökét, SerfőzőJánost, a leányiskola igazgatóját, egyben mint községi helyettes párttitkárt,valamint Faragó Jánost, a Lenin Tsz párttitkárát távolítsuk el a községből. Ezek aszemélyek a község több lakosának úgy önérzetét, valamint becsületétmegsértették és így mindenki gyűlölettel bír irántuk. Ezek a személyek aforradalom kitörése óta a községben állandóan szervezkednek és a hírek szerintfegyvert is rejtegetnek. A nevezettek sohasem voltak tiszaföldvári lakosok, úgyköltöztek ide, hogy a község lakóit nyúzzák és azok felett zsarnokoskodnak.Javaslatot terjeszt a tanács elé, hogy ezeket, a nemkívánatos személyeket a községlakosainak kérésére utasítsuk ki egy bizonyos határidő megadása mellett aközségből.Szabó Péter, a forr. tan. elnökh: Helyesli a javaslatot, mivel őhozzá is több esetbenfordultak már ebből kifolyólag a dolgozók. 24 órai határidőt javasol a nevezettszemélyek részére, hogy a községünk területét elhagyják. Javasolja továbbá azt,hogy Takács Istvánnét és Horváth Imrét is utasítsuk ki a községből.A forradalmi tanács ezek után megtárgyalta ezen beterjesztett javaslatot ésmeghozta az alábbi határozatot:14/1956. sz. F. T. H a t á r o z a t a : Tiszaföldvár Község Forradalmi Tanácsa a községlakosságának kérésére a község volt vezetői közül Kovács Ferencvolt községi párttitkárt, Bódi Imre volt tanácselnököt, BódiJózsefet, a Lenin Tsz elnökét, Serfőző Jánost, a leányiskolaigazgatóját, egyben, mint községi helyettes párttitkárt, FaragóJánost, a Lenin Tsz párttitkárát, folyó hó 5-i határidővel a községkiutasítsa.A forradalmi tanács ezen határozat közhírelését rendeli el a községlakosságának megnyugtatása érdekében.Határidő: Nov. 5.Felelős: Forr. tanács.Varga Jenő, a forr. tanács elnöke: ismerteti a tanács tagjaival, hogy a dolgozók,illetve a község lakosai több esetben jöttek már azzal kapcsolatban, hogy hogyantűrhetjük meg azt, hogy Bálint Gábor, a begyűjtési hivatal vezetője, valamint ErdeiMihály, mezőgazdasági előadó, akik a dolgozókkal legrosszabbul és legdurvábbanbántak, továbbra is itt a községházán dolgozhassanak. Javasolja a tanácsnak, hogyezen személyeknek azonnal mondjunk fel illetve a községházáról azonnaltávolítsuk el.Szabó Péter, a forr. tan. elnökh.: Egyetért a javaslattal és még javasolja Sz. NagyAntal községi napszámos, mint a községi pártbizottság gondnokának az azonnalieltávolítását is.

A forradalmi tanács a fenti javaslatot megtárgyalta és ezzel kapcsolatban az alábbihatározatot hozta:15/1956. sz. F. T. h a t á r o z a t : A forradalmi tanács Bálint Gábor, begyűjtési hivatalvezetőt valamint Erdei Mihály, mezőgazdasági előadót és Sz. NagyAntal napszámost a hivatali munkájának további végzése alólazonnali hatállyal felmenti és a hivatal munkájának átadásátrendeli el.Határidő: azonnal.Felelős: Forradalmi tanács.Miután több tárgy nem lévén Varga Jenő, a Forr. tanács elnöke az ülést berekeszti.- K. m. f -Varga Jenőforr. tan. elnökeBucsi Kálmánforr. tan. titkára.Szabó Péterforr. tan. elnökh.Forrás: ÁBTL O-17702/1-a. 652-653. p.57.A Törökszentmiklósi Fegyveres Testületek Forradalmi Tanácsánakkövetelései1956. november 1.Törökszentmiklósi Fegyveres Testületek Forradalmi TanácsaA Törökszentmiklósi Fegyveres Testületek Forradalmi Tanácsa 1956 november 1-én megalakult. A forradalmi tanács egyhangúlag elhatározta és határozatbafoglalta azt, hogy a forradalom kezdetétől fogva a nép a szabadságharcosok mellettáll, és a továbbiakban is mellette fog állni, a forradalmi ifjúság követeléseitmagáévá tette és amellett bármikor akár az élete feláldozásával is hajlandóharcolni.A forradalmi tanács az alábbi követeléseket terjeszti a minisztertanács elé:1./ Követeljük a szovjet csapatok főparancsnokságával azonnal kezdje meg aminisztertanács a tárgyalásokat a kivonulásra, és ettől kezdve három naponbelül az összes Magyarország területén lévő csapatok vonuljanak ki,ellenkező esetben a megye területén lévő fegyveres testületekhez csatlakozvafegyverrel a kézben szállunk síkra ezen követelésünk végrehajtásaérdekében.2./ Követeljük az ország függetlenségét, illetve semlegességét, és a VarsóiSzerződés azonnali felbontását.3./ Követeljük, hogy Magyarország területén lévő összes urániumérclelőhelyeket azonnal vegyék birtokukba a magyar fegyveres testületeink.4./ Követeljük, hogy a kormány azonnal nyilatkozzon rádión keresztül arra,hogy mi az oka annak, hogy a Zsukov marsall kiadta a szovjet haderőnek,hogy kezdje meg az ország területéről a kivonulást, és ennek ellenére jelenlegis Törökszentmiklós területén is újabb és újabb szovjet katonai egységekhaladnak keresztül a magyar főváros felé.

5./ Követeljük a kormánytól, hogy az ország területén lévő szovjet hadsereggelröpcédulákon keresztül tudatosítsa, hogy nem a szovjet nép és a katonái ellenharcolunk, hanem a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért, valamintazt is tudatosítsa, hogy Magyarországot, a magyar népet semmiféle külföldicsapatok nem támadták meg, ezzel csak félrevezettek benneteket.6./ Követeljük olyan fegyveres testületek felállítását, létrehozását, melyekminden politikai párttól mentesek. Továbbá a politikai osztályok éskáderosztály azonnali felszámolását és megszüntetését.7./ Követeljük a fegyveres egyenruhás alakulatok és testületek egyenruháinakmegváltoztatását a magyar hagyományoknak megfelelően. Valamint afegyveres hagyományainknak visszaállítását béke idején.8./ Követeljük, hogy a fegyveres testületek tagjainak és hozzátartozóinak adjákvissza az 50%-os MÁV utazási kedvezményt.9./ A közbiztonsági szolgálatot ellátó szerveknél is biztosítsák a 8 órásmunkaidőt.10./ Követeljük, hogy minden fegyveres testület alkalmazottjainak részéreegyforma alapfizetést vezessenek be, továbbá a rendőrség kötelékébendolgozó személyi igazolvány nyilvántartók fizetésének azonnali rendezését.11./ Követeljük azt, hogy a napi 8 óra munkaidő után eltöltött túlórát a fegyverestestületeken belül is pénzben fizessék ki.12./ Nem értünk egyet a megyei rendőrkapitányságon megválasztottmunkástanács összetételével és követeljük, hogy az összes járási szervekküldötteinek részvételével válasszák meg újból a megyei rendőrkapitányságmunkástanácsát.Törökszentmiklós 1956. november 1.Törökszentmiklósi Fegyveres Testületek Forradalmi TanácsaForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 102. p.58.A Magyar Kommunista Párt újjáalakulásának előkészítéseTúrkevénTúrkeve Város Forradalmi BizottságaHelyben1956. november 1.Értesítjük a forradalmi tanács elnökségét, hogy a Magyar Szocialista Pártújjászervezésére előkészítő bizottság alakult.Bejelentjük, hogy az alakuló városi nagygyűlést november 4-én délelőtt 9 órakor avolt Ipartestületben kívánjuk megtartani.Az előkészítő bizottság a forradalmi tanács képviselőjét az alakuló gyűlésretisztelettel meghívja.T ú r k e v e , 1956. nov. 1.A másolat hiteles:olvashatatlan aláírásHazafias üdvözlettel:MKP Előkészítő BizottságaMárki Gábor s. k.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 105. p.59.Határozat a Túrkevei Földművesszövetkezet gazdaságivezetőjének leváltásáról, majd állásába visszahelyezéséről1956. november 1.; november 8.Jegyzőkönyvi kivonatMásolata Túrkevei Földmívesszövetkezet Forradalmi Munkástanácsának 1956. november1-én megtartott ülésén felvett jegyzőkönyvből.Határozat„A titkos szavazás eredménye alapján az elnök kihirdeti a munkástanácshatározatát, mely szerint:Miután Simon József ig. elnöke a múltban, mint sztálinista, rákosistapolitikai vezető kiszolgálója működött a jelenben is a káderanyag önkényeselégetésével, de jelenleg is sok esetben tanúsított viselkedésével, alkalmatlannaklátszik arra, hogy földmívesszövetkezetünk vezetését úgy irányítsa, hogy az aváros közönségének és a földmívesszövetkezet dolgozóinak nyugalmát nebolygassa, úgy határoz, hogy Simon Józsefet a gazdaságvezetői tisztétől felmenti.Nem ellenzi a munkástanács azonban, hogy Simon József a továbbiakban, mintátmenő raktáros dolgozzon a földmívesszövetkezet kötelékében.A munkástanács a földmívesszövetkezet gazdasági vezetésével, illetve SimonJózsef funkciójának végzésével ideiglenesen Havancsák Gyula kis. ker. üzemágvezetőt ig. elnökhelyettest bízza meg.Mindkét határozat azonnal végrehajtandó.K. m. f.Túrkevei Földmívesszövetkezet Munkástanácsa nevében:.-.-.-.-.-.-.-.Madarász Sándor s. k.m. t. elnökeTúrkevei Földmívesszövetkezet.T ú r k e v e , Telefon: 26.Simon József ig. elnök részére.Túrkeve, 1956. november 8.HelybenKedves Simon elvtárs!A mai napon telefonált Varga Illés elvtárs és arra kéri Simon elvtársat, hogymég a mai délután hívja fel telefonon. Legyen szíves azért bejönni s egyébként is, a

kormány rendelkezése folytán a munkáját vegye fel, s mint régebben vigye továbba szövetkezet vezetését. Ez különben, úgy hallottam, Varga elvtársnak is azutasítása:A viszontlátásig üdvözlettel:Madarász Sándor s. k.A másolat hiteles:/olvashatatlan aláírás/Forrás: SZML XXXV. 61. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 108. p.Jegyzet: A Túrkevei Földmívesszövetkezet vezetőjének leváltására, majdvisszahelyezésére vonatkozó dokumentumok tartalma és szövegének egymássalellentétes hangneme jól tükrözi az erőviszonyok gyökeres megváltozását, amelyeta szovjet csapatok november 4-i beavatkozása okozott.60.A Fegyverneki Pedagógusok Forradalmi Bizottságánaksztrájkfelhívása1956. november 2.Az alábbiakban közlöm a Fegyverneki Pedagógusok Forradalmi Bizottságánakfelhívását.Magyarok!Elérkezett a nagyszerű pillanat, amikor a történelem cselekvésre szólít bennünket.Édes Hazánk, Drága Magyar Földünk iránti szeretet kötelez bennünket egy szentígéretre, melyben megfogadjuk, hogy minden erőnkkel győzelemre segítjük a hazavédelméért és szabadságáért folyó harc ügyét.Magyar Tanítók!Fogadjátok meg, hogy amíg egyetlen orosz katona lesz magyar földön a tanítástnem kezdjük meg.Sztrájkmozgalmunkat 1956 október 31-én megkezdtük.Isten áldja meg a magyar hazát. Isten áldja meg a sokat szenvedett magyar népet.A felhíváshoz a Kunhegyesi járás valamennyi tanítója csatlakozott s november 1-ével sztrájkba léptek. A Kunhegyesi járás pedagógusai nemcsak a szovjet katonákeltávozását sürgetik, hanem a magyar haza függetlenségéért és semlegességéért isharcolnak.A sztrájkoló pedagógusok Kossuth-címerek készítésével és a lakosság helyesirányú felvilágosításával foglalkoznak.A Kunhegyesi járás pedagógusai a miskolci rádión keresztül kérik Borsod megyevalamennyi pedagógusát, hogy sztrájkjukat kezdjék meg s együttes erővelharcoljunk nemes törekvéseink megvalósításáért.A másolat hitelességét igazolom

Vajda Ferencközségi titkárP. H.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 42. p.Másolat:61.Kunhegyesi Községi Forradalmi Tanács határozatai1956. november 2.Jegyzőkönyv.Készült: Kunhegyesen 1956. november 2-án, a Községi Forradalmi Tanács általtartott ülésen.Jelen vannak: Pádár Károly elnöklete alatt 20 bizottsági tag.Pádár Károly ismerteti a mai napon beérkezett kérelmeket és eseményeket,amelyeknek alapos megvitatása után az ülés a következő határozatot hozta:a./ A járási pártbizottság székházát haladéktalanul lakássá kell nyilvánítani, sabba a tulajdonos Mészáros Endrénét és Tary Kálmánt kell beköltöztetni.b./ A gépállomás dolgozói részére az elmaradt prémium kifizethető. A munkabéremelésére való igényt a forradalmi tanács elfogadta s kimondja, hogy a 4%-osgyermektelenségi adót levonni nem kell. Az órabéresek munkadíja kérelmükelfogadásával állapítandó meg. A havidíjasok bére azoknál, akiknek illetménye800 Ft-ot nem haladja meg 15%-kal, akinek 800-1500 Ft között van 10%-kal, kellemelni. 1500 Ft-on felüli illetményeket emelni nem szabad.c./ A Legeltetési Bizottsági anyagi ügyeit felül kell vizsgálni, a fűbér naplótrendbe kell hozni, mert kb. 4000 Ft pénztári többlet van. A bizottságot összekell hívni, s amennyiben tisztújítást határoz, azt végre kell hajtani.d./ Ágoston Gábor hivatásos tűzoltó lemondását a forradalmi tanács elfogadja, shelyette Juhász Gyula polgártársat választja meg. Az átadásnál a községgazdaés a tűzoltóparancsnok működjön közre.e./ Az adóhátralék miatt lefoglalt, s eddig nem értékesített sertéseket Csoma Lajoshátralékosnak vissza kell adni.f./ Makláry Ödön lakásügyében tárgyalni kell az ott lakó Szabó Miklóssal, hogyBalogh József az általa eltartott Makláry Ödönnel a lakásba költözhessen, sSzabó Miklós Balogh Józseffel cseréljen helyet.g./ A községházi dolgozóknak a fizetés emelés akként fizetendő ki, hogy a 800 Ftigterjedő fizetést 15%-kal, 800-1500 Ft-ig terjedőt 10%-kal kell emelni.Ugyancsak kifizethető az éjszakai túlmunkadíj is.h./ Az állami tulajdonba vett, s Bay Ferencné tulajdonát képező ingóságok ügyétki kell vizsgálni, s amennyiben azok feltalálhatók, a tulajdonosnak vissza kelladni.i./ Molnár Lajos pártbizottsági funkcionáriust azonnal fel kell szólítani, a lakáselhagyására.

j./ A községházára a Tanácsháza felírás helyett a Községháza felírást kell azonnalalkalmazni.k./ Wágner Ferenc és Somogyi Béla közellátási biztosi teendőit más fontosbeosztása miatt ellátni nem tudja, s így helyettük Vadon Sándort és D. ÁcsLászlót választja meg.l./ Az Ipartestület helyiségeit az iparosoknak azonnal vissza kell adni, de arendezvényeket az iparosok kötelesek a pártoknak megengedni.Ezzel az ülés véget ért, s elnök azt berekeszti.Pádár Károly s. k.forradalmi tanács elnökeForrás: PML XXV. 2/b. B.1910/1956.A másolat hiteléül:/Dézsi Mária s. k./62.A Szászbereki Forradalmi Munkástanács ülésének jegyzőkönyve1956. november 2.JegyzőkönyvKészült, Szászberek, 1956. évi november hó 2-án megtartott forradalmimunkástanács üléséről.Ülés helye: Forradalmi tanácselnöki szoba.Jelen vannak: A 20 Forradalmi munkástanácstag közül 14 tanácstag jelen van.Távol maradtak: 5 tanácstag igazoltan távol, 1 pedig igazolatlanul.Napirendi pontok:1./ A járási forradalmi tanács mg. osztálya által kiadott utasítás megbeszélése aSzászbereki Ezüstkalász Tsz építési anyagairól.2./ A községi nemzetőrök felállítása.3./ A budapesti nép részére gyűjtött élelmiszer kísérőinek megállapítása.4./ Tivadar Jenő tanácstag ügye.5./ Tejgyűjtő hely biztosítása.Napirendi tárgyalása:A forradalmi tanács elnöke az első napirendi ponttal kapcsolatosan ismerteti ajárási forradalmi munkástanács kérését, hogy a Szászbereki Ezüstkalász Tsz azelmúlt napokban feloszlott és az úgy nevezett nyulasi legelőn a tsz részére a járásitanács építési anyagokat biztosított, mivel az építés nem lett befejezve és a tsz. isfeloszlott így kérik, hogy a helyi forradalmi tanács tárgyalja le, hogy az építésianyagok helyileg szükségesek-e. Amennyiben nem szükséges úgy a járásiforradalmi tanács az építési anyagokat olyan helyre diszponálja, ahol a tsz-ek mégmegvannak, vagyis az anyagokat továbbra is a nemzetgazdálkodás céljárahasználják fel.

Határozat:A forradalmi munkástanács egyhangúlag úgy határoz, hogy az építési anyagokra atanácsnak nincs szüksége, vagyis nem kívánja fenntartani. A járási forradalmitanács ezzel kapcsolatosan a volt Ezüstkalász Tsz vezetőségével vegye fel akapcsolatot.A második napirendi ponttal kapcsolatosan a forradalmi tanács elnöke ismerteti anemzetőrök felállítását, valamint annak fontosságát. Kéri a jelenlévő tanácstagokat,hogy állapítsák meg a nemzetőrök létszámát, valamint a fegyverek számát is.Határozat:A forradalmi tanács a nemzetőrök beállításával kapcsolatosan úgy határoz, hogy alakosság számának figyelembe vételével a községünkben legalább 25 tagúnemzetőrség szükséges, ugyan csak szükséges 25 db fegyver, töltényekkel együtt,vagyis, még ha lehetséges, gyakorló töltény is. Utasítja a forradalmi tanács atanácselnököt, ezzel kapcsolatosan vegye fel a kapcsolatot a megyei, illetve járásirendőrkapitánysággal, hogy a nemzetőrök haladéktalanul megkezdjék a szolgálatteljesítését.A harmadik napirendi ponttal kapcsolatosan a tanács elnöke ismerteti a Budapestnépének összegyűjtött élelmiszer mennyiséget és annak elszállítási módját, sajnostehergépkocsit nem tudtunk szerezni, mivel a szomszédos községekben is ugyanilyen gyűjtés folyik és a gépkocsik ennél fogva el vannak foglalva. Így a helyigépállomással vettük fel a kapcsolatot és zetorral fogjuk felszállítani Budapestre,úgyhogy az éjjel folyamán útnak indul. Kéri a tanács az ülést, hogy hozzon olyanértelmű határozatot, hogy kik legyenek azok a személyek, akik az összegyűjtöttélelmiszert a tetthelyre kísérik és az illetékeseknek átadják.Határozat:A forradalmi munkástanács úgy határoz, hogy a Szászberek községbenösszegyűjtött élelmiszert a budapesti nép megsegítése érdekében annakelszállítására és átadására a következő magyar polgárokat bízza meg: Kovács Jánosmunkástanácstag, Donkó Bertalan munkástanácstag, Varga B. János,munkástanácstag, Lázár Mihály Sertéstenyésztő V. dolgozókat bízza meg.A negyedik napirendi ponttal kapcsolatosan a tanácsülés elnöke a tanácsülésselismerteti, hogy a nagygyűlés alkalmával Tivadar Jenő, mint tanácstag meg lettválasztva, de még egy ízben sem jelent meg sem gyűlésen, sem pedig másfontosabb ügyek elintézésében. Így a tanácsülésnek javasolja, hogy a megválasztottpóttagok közül Dalocsa János tanácstagot nyilvánítsák rendes taggá és TivadarJenő tanácstagot pedig póttaggá.Határozat:A forradalmi munkástanács az elhangzott javaslat alapján úgy határoz, hogyTivadar Jenő tanácstagot póttaggá és Dalocsa János tanácstagot pedig rendes taggányilvánítja.Az ötödik napirendi ponttal kapcsolatosan a forradalmi tanács elnöke ismerteti,hogy a jelenlegi tejgyűjtő hely nem megfelelő, egészségügyi szempontokból sem ésmás okokból sem. Így mivel az Ezüstkalász Tsz az elmúlt napokban feloszlott és ahasználatukban lévő épület felszabadult, vagyis a továbbiakban nem lesz rászükségük, így tejgyűjtő helynek azon épületben helység van és mindenféleszempontból sokkal megfelelőbb, mint a jelenlegi.

Határozat:A forradalmi munkástanács az elhangzott javaslat alapján úgy határoz, hogy aforradalmi tanács elnöke a tejkezelő kartársat azonnal értesítse és közösenvizsgálják felül a helység megfelelőségét és amennyiben erre a célra megfelel, úgyhaladéktalanul gondoskodjon annak átalakításáról, illetve átköltözéséről.Mivel több tárgy nem lévén a forradalmi tanács elnöke az ülést bezárja.K. m. f.Göblyös VilmosF. munkástanács elnökeTörőcsik JózsefF. munkástanács titkára.Forrás: SZML XXIII. 745/a.63.A Tiszaföldvári Községi Forradalmi Tanács ülésénekjegyzőkönyve1956. november 2.Jegyzőkönyv.Készült 1956. november hó 2-án a Tiszaföldvár Községi Forradalmi Tanácsánakülésén.Jelen vannak: Varga Jenő, a forr. tan. elnöke, Szabó Péter, a forr. tan. elnökh., BucsiKálmán, a forr. tanács titkára, valamint a forradalmi tanács tagjaiközül ifj. Kávási Gyula, Sz. Kávási István, Bucsi Zsigmond, EnyediJózsef, Zs. Tóth Ferenc, Hegyi Teréz, ifj. Dobrosi Károly, KosalkoSándor, Fekecs Benjamin, Gazdag Károly, Szabó József, ifj. GajdosJános, Szini Béla és dr. Varga Lajos.Bejelentéssel távol: Tálas József, Deli István, Rácz Ferenc tanácstagok.Bejelentés nélkül távol: -----Varga Jenő, a forr. tan. elnöke üdvözli a megjelenteket, az ülést határozatképesneknyilvánítja és megnyitja. Napirendi pontként javasolja a forradalmi tanács munkájakapcsán felmerült dolgok megtárgyalását.A forradalmi tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta.Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke bejelenti a tanácsnak, hogy PetrovicsMihály most érkezett meg Budapestről. Elgondolása szerint mindenki ismeri,hiszen tiszaföldvári lakos, aki amíg a községünkben tartózkodott rendes ésbecsületes embernek ismertük meg. Ő maga közelebbről ismeri és meri aztmondani, hogy igaz magyar hazafi. Javasolja a tanácsnak, hogy bízzuk megPetrovics Mihályt valami munkával, mivel felajánlotta szolgálatait. Javasolja, hogya nevezettet a polgárőrség és rendőrség szolgálatvezetésével bízzuk meg, mivelközvetlen a rendőrség szomszédságában lakik és így a polgárőrség és rendőrségmunkájában nagy segítséget tud nyújtani.A tanács az elhangzott javaslatot elfogadta és azzal kapcsolatban az alábbihatározatot hozta:

16./1956. sz. F. T. h a t á r o z a t : A forradalmi tanács Petrovics Mihály tiszaföldvárilakost a polgárőrség és rendőrség szolgálatvezetésével bízza meg.Határidő. azonnal.Felelős: Forradalmi tanács.Varga Jenő, a forr. Tanács elnöke ismerteti a tanáccsal, hogy időközbenvisszaérkezett Széplaki Imre hdgy, a község rendőrőrs parancsnoka, aki augusztushónapban lett elvezényelve tiszti továbbképző tanfolyamra. A nevezett a mainapon szolgálatra jelentkezett. Javasolja, hogy hívassuk fel Széplaki Imre hdgy.-otés tárgyaljuk meg azt, hogy a további szolgálatait elfogadjuk-e?ifj. Dobrosi Károly: Meg kell kérdezni tőle, hogy hajlandó-e tovább teljesíteniszolgálatot, mivel van sok egyén, aki megutálta az egyenruhát és szeretneleszerelni, de az nem áll módjában.Szabó Péter, a forr. tan. elnökh: Elmondja, hogy Széplaki Imre hdgy.-otszemélyesen ismeri, mivel már 8 esetben a megyei tanácsnál feljelentette abbólkifolyólag, hogy a mezei lopásokat nem számolta fel. Máskülönben kifogása nemmerül fel a személye iránt.Kosalkó Sándor: Hiányolja azt, hogy nemzetőrök nem látják el rendesen a hivatalt.Nem végeznek gépkocsi igazolásokat. Vigyázni kell a rendőrökre, mertországszerte nincs meg bennük a bizalom.ifj. Gajdos János: Felvetődött már az a kérdés, hogy a rendőrökben nincs meg abizalom és a jövőben a járőrök parancsnokának ne a rendőrt tegyük meg, hanem apolgárőrt. Ez szerinte nem helyes, mert van a rendőrség tagjai között is sok olyanszemély, aki becsülettel és szívvel-lélekkel látja el a munkáját és ha nem ölt, mintképzett egyént tennénk meg a járőr parancsnokának, ezzel lebecsülnénk őket és ígyelvesztenék a munkakedvüket. Valójában van a rendőrök között olyan hangulat,hogy mennek haza a családjukhoz, vagyis leszerelnek, mivel kevés volt a fizetésük.Szerinte Széplaki Imre hdgy. mint a rendőrőrs parancsnoka szolgálatait el lehetfogadni.Időközben megjelent Széplaki Imre hdgy. – miután a forradalmi tanács felkérte,hogy az ülésen jelenjen meg, jelentkezik a forradalmi tanács elnökénél, és felajánljaismételten a további szolgálatait. Elmondja, hogy augusztusban vezényeltékBudapestre, tiszti továbbképző tanfolyamra. Mivel a forradalom megakadályozta atanfolyam további menetét, ismét jelentkezik a munkahelyén. Kéri a tanácshatározatát.A forradalmi tanács megtárgyalja Széplaki Imre hdgy. ügyét és azzal kapcsolatbanmeghozta az alábbi határozatot:17/1956. sz. F. T. h a t á r o z a t : A községi forradalmi tanács úgy határozott, hogySzéplaki Imre hdgy., volt községi rendőrőrs parancsnokának atovábbi szolgálatait elfogadja és megbízza a rendőrőrs továbbivezetésével. Utasítja továbbá a forradalmi tanács a nevezettet,hogy szolgálati helyét folyó hó 5-ével foglalja el.Határidő: Nov. 5.Felelős: Forradalmi tanács.Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke jelenti a tanácsnak, hogy a HaladásTermelőszövetkezet bejelentette, hogy feloszlik.

A tanács ezen bejelentést tudomásul vette, és megbízta ifj. Kávási Gyulát, a forr.tanács egyik tagját, hogy a Haladás Tsz-ben lévő ingó és ingatlan értékeket vegyejegyzőkönyvbe.Varga Jenő, a forr. tan. elnöke bejelenti a tanácsnak, hogy a megyei forradalmitanács katonai parancsokságától 1 db pisztolyt, 1 db géppisztolyt valamint 5 dbpuskát kaptak a községi polgárőrség részére. Ezen fegyverekért ifj. Gajdos János ésifj. Dobrosi Károly tanácstagok voltak.A tanács ezen bejelentést tudomásul vette.Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke ismerteti a tagság előtt, hogy a 12 /1956. sz.határozatban úgy határoztunk, hogy az iskolákban a tanítás folyó hó 5-én beindul.Helyteleníti azt, hogy az iskolákban még tanítsanak. Javasolja, hogycsatlakozzanak az egyetemi ifjúsághoz, hivatkozva az egyetemi ifjúságfolyóiratához, melyben ismertették, hogy addig sem az egyetemeken, sem aközépiskolákban nem kezdik el a tanítást, amíg szovjet csapatok tartózkodnakhazánkban.A forradalmi tanács megtárgyalta ezen javaslatot és a következő határozatot hozta:18/1956. sz. h a t á r o z a t : A forradalmi tanács megtárgyalta a községi közoktatáskérdését, és csatlakozva az egyetemi ifjúsághoz a közoktatást aközségünkben csak akkor állítja be, ha a szovjet csapatokMagyarországról kivonultak.Miután több tárgy nem lévén Varga Jenő, a forradalmi tanács elnöke az üléstberekeszti.– K. m. f. –Varga Jenőforr. tan. elnökeSzabó Péterforr.tan. elnökhBucsi Kálmánforr. tan. titkáraForrás: SZML XXV. 9/a. B.887/1957.64.A Törökszentmiklósi Járási Forradalmi Tanács által kibocsátottfelhívás1956. november 2.Törökszentmiklósi Járási Forradalmi Tanács Elnökségétől.6/1956. sz.Községi Forradalmi Tanács ElnökénekSzékhelyénA járási forradalmi tanács a következőkre hívja fel elnök-polgártárs figyelmét:1. Értesülésünk szerint Budapest lakossága egyelőre húsneművel el van látva,burgonyára, zöldségre, főzelékfélékre és lisztre van szükség. Ezekfigyelembevételével a gyűjtés úgy folytatandó, hogy a húsféleségekfelajánlásokat egyelőre csak nyilvántartásba kell venni, és majd szükség szerintlesz igénybe véve. Az előbb említett gyűjtött élelmiszerek tehát gyűjthetők és

szállíthatók. Az összegyűjtött mennyiségek a megyei forradalmi tanácsvöröskeresztes bizottságához jelentendők be.Telefonszám: 13-31. „Élelmiszerszállítás” jelige. Onnan kapnak a szállításraintézkedést és kocsikat.2. Az engedélyezett pártok megalakulása a községekben folyamatban van. Átkell érezni azonban minden polgártársnak a jelenlegi idő komolyságát, ésnagyon vigyázni kell arra, hogy a szervezések széthúzást, torzsalkodást neidézzenek elő. Magyar nemzetünk egységét a történelem folyamán már nemegyszer megbontották a viszálykodások, ami miatt függetlenségünk forgottveszélyben, sőt el is vesztettük azt. Mily nehezen és mennyi áldozat árántudtuk azt visszaszerezni. Ha valaha szükség volt a nemzeti összefogásra,nemzeti egységünkre, úgy soha jobban nem volt rá szükség, mint éppenezekben a sorsdöntő napokban. Éppen ezért szükségesnek látja a járásiforradalmi tanács, hogy az elnök polgártársak községeikben ilyen értelembenbeszéljék meg az alakulandó pártok vezetőivel, hogy érezzék átlétfontosságunk kérdését, a belépő tagokat óva intsék az ellenségeskedésszításától és a széthúzástól.Engedélyezett pártok jelenleg: a Szociáldemokrata Párt, FüggetlenKisgazdapárt, Petőfi Párt /parasztpárt/, Nemzeti Szocialista Munkáspárt /voltMDP/. Alakulhat még keresztény demokrata párt is. Éppen a fentebbemlítettek miatt próbáljunk ezért ezekben az időkben minél kevesebb pártotalakítani.3. Tudomására jutott a járási forradalmi tanácsnak, hogy egyik községbenfelelőtlen elemek az átvonuló orosz harckocsikat megdobálták, sőt kaszával,kapával felszerelve meg akarták támadni. Az ilyen cselekményekkelbeláthatatlan szerencsétlenséget zúdíthatnak az illető község, esetlegszomszédos községek lakosságára is. Ennek elkerülése érdekében az elnökpolgártársak minden rendelkezésre álló módon hívják fel a lakosság figyelmétaz ilyen cselekmények következményére, és tartózkodó nyugodt viselkedésrefigyelmeztessék a lakosságot.4. Az egyes községekben felvetette fejét az árdrágítás jelensége. Főkéntélelmicikkek árát próbálják egyes lelkiismeretlen termelők felverni.Függetlenül attól, hogy ez természetszerűleg magával vonja a textíliák,ruházati cikkek felemelését – de a legnagyobb fokú önzés lenne ezeknek avilágot megrázó eseményeknek idején – itt, ahol még vér nem folyt aszabadságért, ily módon több jövedelmet harácsolni, és a dolgozónépetkihasználni. Nem lehet becsületes, a hazáját igazán szerető hazafi az, akiezekben az időkben ilyesmin töri a fejét.Budapest és a Dunántúl népe, egyetemi és munkás ifjúság tízezrei áldoztákéletüket a magyar szabadságért és függetlenségért, érettünk is.Akik vérünket nem adtuk, adjuk a haza oltárára a becsületünket.Ilyen értelemben hívják fel az elnök-polgártársak a lakosságot, mindenek felettvaló becsületesség megtartására, rend és fegyelem fontosságára addig is, mígebben az irányban felsőbb helyről rendelkezés nem érkezik.5. Ahol vetőmagbúza szükséges, ott írják össze, jelentsék be a járási forradalmitanács mezőgazdasági osztályának, de megfelelő elbírálás után, mert akiosztandó vetőmag gabona élelmezés céljára nem használható fel. Ez abúzavetőmag kölcsönképpen csak a legszükségesebb esetekben lesz kiutalva,és a jövő évi termés betakarításakor visszaadandó.

Törökszentmiklós, 1956. november 2.Fonád JózsefJ. F. T. elnökeFöldvári Sándor s. k.J. F. T. titkárForrás: ÁBTL O-11702/2-a. 373-374. p.Jegyzet: Az egy nappal korábban, Budapesten megalakult Magyar SzocialistaMunkáspártot pontatlanul és félreérthetően Nemzeti Szocialista Munkáspártnaknevezi a felhívás.65.A Szolnok megyei építőmunkások követelései1956. november 3.Magyar Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Munkások SzabadSzakszervezeteSzolnok Megyei Ideiglenes Forradalmi B i z o t t s á g aA mai napon megalakult a Magyar Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari MunkásokSzabad Szakszervezete Szolnok Megyei Ideiglenes Bizottsága. A bizottság aSzolnok Megyei Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari munkások helyzetét megvizsgáltaés a legfontosabb tennivalókat az alábbi pontokban határozza meg:1./ Ahhoz, hogy a békés építőmunka megindulhasson és okt. 23-án hősszabadságharcosaink által kivívott szabadságunkat megszilárdíthassukköveteljük:a. A szovjet csapatok azonnal hagyják el az országunk területét.b. A Varsói Szerződés azonnali felbontását.c. Magyarország semlegessé való nyilvánítását.d. Minden pártirányítástól mentes független, szabad szakszervezetlétrehozását.e. A Rákosi–Gerő önkényt minden tekintetben híven és túlkapásokkalkiszolgáló volt vezetők azonnali leváltását és felelősségre vonását.f. Az általános és szabad sztrájkjog visszaadását.g. A szabad munkavállalás visszaadását.2./ Követeljük a munkásokat kizsákmányoló normák teljes megszüntetését, abérek olyan rendezését, mely megélhetést biztosító keresetet nyújt acsaládoknak, s a feleségek, anyák csak a család boldogulását, gyermekeinknevelését tartsák legfőbb feladatuknak.3./ Rendezzék a családi pótlékok rendszerét, az egy gyermekes családok iskapjanak pótlékot, s szűnjön meg az alamizsna szégyenteljes jellege ezenvonatkozásban.Szolgálati évet, szakismeretet, szakmát visszatükröző, békés, gondatlanöregkort biztosító nyugellátást kell megteremteni.4./ Követeljük a magánerőből épülő családi házak építéséhez hosszú lejáratúállamkölcsön és a szükséges anyag biztosítását, s ezen juttatást szélesítsék kiaz ország minden területére.5./ Biztosítsák a város területén lévő lakások elosztásánál a szakszervezetszavazattal való részvételi jogát.

Szolnok, 1956. november... … JózsefBékési LászlóPallos FerencVárady JózsefMagyar Építő-, Fa- és Építőanyag-ipariMunkások Szabad SzakszervezeteSzolnok Megyei Forradalmi BizottságaForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 150. p.66.A Berekfürdői Községi Forradalmi Tanács megválasztásánakjegyzőkönyve1956. november 3.Jegyzőkönyv:Készült Berekfürdőn, 1956. évi november 3-án a forradalmi tanács által összehívottközgyűlésről.Kovács Géza mérnök nyitja meg a gyűlést.Kül- és belpolitikai helyzetet ismerteti. Jelenlegi ideiglenes nemzeti kormányunkminden erővel azon fáradozik, hogy teljesítse a népnek tett ígéreteit. Bízunk benne.Rend és nyugalom legyen. Ne kívánjuk a nagybirtokos rendszert visszahozni.Ismerteti a külföldi segélyezési akcióit.Következik a forradalmi tanács megválasztása.A szavazás titkosan, előző jelölés nélkül folyt le. A szavazás eredményeképpen akövetkezők lettek forradalmi tanácstagnak megválasztva:Bihari GyörgyNagy LajosCs. Kiss SándorPetrusz GyörgyEzek után Száz Ernő rendőr törzsőrmester a nemzetőrség megszervezésétismerteti. Megkérdezi kinek van kifogása a felolvasott nemzetőrökkel szemben.L. Nagy János: Komoly megfontolás alapján válasszunk, nehogy felelőtlenlövöldözések legyenek.Száz Ernő válaszol, hogy a nemzetőröknek esküt kell tenni. Büntetőjogifelelősséggel tartoznak, ha felelőtlenül használják a fegyvert, vagy szeszes italtfogyasztanak szolgálat közben.Bejelenti, hogy a Tyukodi nevezetű cigány deszkát lopott. Hogy elejét vegyük atovábbi lopásoknak, a forradalmi tanács úgy határozott, hogy 48 órán belül hagyjael a helységet.Több tárgy nincs, a gyűlés véget ért.K. m. f.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 15. p.

Jegyzet: 1956-ban Berekfürdő közigazgatásilag Karcag városhoz tartozott. Az önállótelepülésekhez képest itt jóval később, csupán november 3-án alakult meg aforradalmi tanács.67.A Jászapáti Járási Forradalmi Tanács rendelkezése az ipartestületiszékházak visszaadásárólJászapáti Járási Forradalmi TanácsNépművelési Csoportja1956. november 3.7/1956. szám Tárgy: Ipartestületi székházakvisszaadása.Tudomásomra jutott, hogy több községben a kisiparosok bejelentették, melyszerint székházuk visszaadását kérik. A kérelmet jogosnak tartom. Az ipartestületiiparosköri székházakat vissza kell adni a kisiparosok tulajdonába.Ott ahol az ipartestületi, iparosköri székházakban kultúrotthon van, azok aberendezések, amelyeket az állam adott a kultúrotthonnak, vagy saját bevételébőlszerezte be a kultúrotthon, továbbra is az állam tulajdonát képezik.Miután 1945 előtt és után egészen az ipartestületek megszűnéséig, a kulturálisrendezvények általában az iparos székházakban zajlottak le, kérni kell aziparosságot, hogy saját működésük mellett biztosítsák a kultúrotthonok működésétmindaddig, míg az ügy végleges intézést nem nyer.Az iparosság és a kultúrotthon vezetőségek működésüket, adminisztratív munkákvégzése stb. valamint rendezvények tartását hangolják előre össze, hogy azegyüttműködés teljesen zavartalan legyen.Jászapáti, 1956. november 3.Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs., 1956. 3. ő. e. 13. p.Fejér Istvánforradalmi tanács elnöke68.A Kisújszállási Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács határozataiellátási, közbiztonsági és oktatási kérdésekről (részlet azülésjegyzőkönyvből)1956. november 3.Jegyzőkönyv.MásolatKészült 1956. év november 3-án du. 3 órai kezdettel a városháza emelet 2. számúhelyiségében a Kisújszállási Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács ülésén.Jelen volt: a tanácstagság 70%-a.Napirendi pont:1./ 1./ Közoktatás kérdése.

2./ Intézőbizottsági tagok reszort feladatainak beszámolója.Kovács Sándor tanácselnök bejelenti a tanácsülésnek, hogy a 39 tanácstagilétszámot a f. év. okt. 30-án megtartott értekezlet határozata értelmében 50-55 főrefelemeltük. A bedelegált tanácstagok szervezetek, üzemek és a megalakuló pártokdelegáltjai.Bejelenti az elnök továbbá, hogy a közoktatás vonalán felsőbb utasítás még nemérkezett. Október 30-án a pedagógus küldöttség kérte a forradalmi tanácsengedélyét, hogy engedélyezze november 5-én az oktatás megkezdését.A bejelentés után Fehérvári László, az oktatási osztály vezetője az alábbiakbanszámol be az oktatás helyzetéről:Oktatás vonalán a jelenlegi helyzetben nem látunk tisztán, mivel felsőbbszervektől el vagyunk szigetelve. Bár a mai napon telefon utasítást kaptam,hogy minden pedagógus állja meg helyét beosztási területén.Eddig két fontos rendelkezést hajtottunk végre.1./ Káderanyagok kiosztása megtörtént.2./ Idegen nyelvű oktatás, történelmi és hittan oktatás fakultatív alapontörténik.Iskolákban a munkástanácsok megalakultak. Az iskolákban történt illetvetörténő munkákért a munkástanácsok az igazgatóval egyetértésbenfelelősök. Iskolai látogatottság általános iskolákban 50%-os, gimnáziumbanmivel a tanulók nagy része vidéki az oktatás nem folyik.Téli tüzelő ellátása tekintetében oktatási intézményeink gyengén állanak.Pedagógusaink közül mintegy 30 pedagógus nem rendelkezik télitüzelővel.Óvodák rendszeresen üzemelnek.A város területén a Vöröskereszten keresztül a gyűjtés megindult, melynekeredménye a mai napig 6600 Ft.Horváth János: Bizonytalan az oktatás kérdése, mert zavarja az oktatás menetétnemcsak a szovjet katonák felvonulása, hanem az iskolai tankönyvek is. Javaslom,hogy egyelőre az oktatás szüneteljen, mivel a tüzelő ellátás nem kielégítő.Nánási Gy.: A Horváth János javaslatához csatlakozom.Borsi Jenő: Tudomásunkra jutott, hogy szovjet páncélos vonat halad ZáhonytólDebrecen felé. A Debreceni Igazgatóság tárgyalásokat folytat, azonban nem tudjuk,hogy milyen eredménnyel. Eddigi értesüléseink szerint a szovjet csapatokállomásonként 2-3 vágányt tartanak fent saját személyzetükkel.Fóti: A tanácsülést kérem arra, mivel a szovjet csapatok állomásokat foglalnak el,hogy polgárőrséget illetve járőröket szereljenek fel, akik biztosítsák a rendet ésnyugalmat az állomáson és környékén.Szűts Pál: Arra kérem a polgártársakat, őrizze meg mindenki nyugalmát. Mi nemismerjük a magasabb szempontokat. A magyar nemzet a világ előtt megmutatta,hogy él. Egységes, és független és ezért harcol. A világ ezt tudomásul is vette. Aszovjetek úgy gondolták, hogy itt forradalom van, ezért megindították az első

egységeket különböző hírekre. Hisz szárnyra kelt, hogy francia csapatok indultakel Magyarországra. A szovjetek megerősítették bevonulásukat és elözönlötték azegész országot. Valószínű ehhez biztosítani akarják a vasutat is. Ezzel szemben amagyar népnek összefogva a nyugalmát kell biztosítani. Mi nem tudjukkisújszállási viszonylatban a vasút átvételét megakadályozni, de a nyugalmat kellmegőrizni és ezzel sokra mehetünk.Javaslom: Vegyük fel a kapcsolatot a szovjet parancsnokkal és nemzetőrséggeltartsuk fenn a rendet kint a MÁV területén is.Fóti: Arról van szó – átengedjük vagy nem az oroszokat. – adjanak nemzetőregységeket és nézzük meg mit akarnak, merre mennek, ezt csinálják azegyetemisták is Szolnokon.Józsa: Meg kell nézni mivel állunk szemben és milyen erővel rendelkezünk.Felesleges vérontásra nincs szükség és meg kell akadályozni. Javaslom: állítsunkössze küldöttséget és vegyük fel a kapcsolatot a szovjet parancsnokkal.Dr. Borók Imre: Nem hiszem, hogy a szovjetek a békés lakosságot bántanák. Hisz alogókertben itt nálunk is vannak régebben szovjet katonák, de elszigetelve.Tanácstagok közül többen közbekiáltottak, mire:Szűts Pál: Nincs vitának helye, őrizzük meg nyugalmunkat, a tanács majd dönt.Horváth János: Az ENSZ-nek több küldöttje vizsgálja a magyar helyzetet.Kovács Sándor: Kisújszálláson lévő fegyveres erők beavatkozása helytelen lenne, avárost döntenénk veszélybe. A küldöttség megszervezése a kapcsolatfelvételleghelyesebb, így a kérdést tisztázni tudjuk, hogy a szovjet csapatok az állomásonmit akarnak.Az elnök továbbiakban javaslatot kér a küldöttség tagjaira, melyet a tanácsüléselfogad és egyhangúlag az alábbi személyeket választják meg:Dr. Nagy Istvánné. /tolmács/ Szüts Pál, Dr. Borók Imre, és Józsa Vencel.Kovács Sándor kéri a tanácsülés tagjait, hogy az első napirendi pontmegtárgyalásához térjenek vissza.Debreceni Sándor: Én is azt javaslom, hogy az oktatást átmenetileg szüneteltessük.Németh István: Próbáljunk lépéseket tenni, hogy a TÜZÉP-en keresztül biztosítsukaz iskolák tüzelőellátását.[...]A TÜZÉP-telepen lévő fa mennyiséget a lakosság között szét kell osztani. A városterületén található szén mennyiséget az intézményeknek kell biztosítani és amegmaradó mennyiséget tartalékolni kell.Nagy Imre: Javaslom, hogy az oktatás egyelőre szüneteljen, legalább is addig, míga szovjet átvonulás tart. A kiesést a karácsonyi szünetből be lehet pótolni.Kenyei Zoltán: Iskola ne a tanterv szerint tanítson. Javaslom, hogy csak afoglalkoztatás legyen az iskolákban azon gyermekek részére, kiknek szülei agyermekeket elküldik. A pedagógus munkástanács döntsön a foglalkozás

menetéről valamint a beosztások összevonásáról. Mivel a munkástanács és azigazgató helyzete még nem világos szeretnék választ kapni arra, hogy alá- vagyfölérendeltségi viszony áll-e fenn. Iskolákon belül a DISZ és az úttörő szervezetekmegszűntek-e? Iskolán belül a megszólítás mi legyen. Mi legyen az iskoláknál lévőideológiai anyagok sorsa. Az esti tagozat szüneteljen-e. Javaslom, hogy apedagógusok részéről felmerülő túlóra díjazás kérdése kerüljön a felsőbb szervekelé.A nemzeti egység összefogása érdekében a pártélet lassúbb fejlesztése szükséges,nehogy a pártok alakításával az erők szétforgácsolódjanak.Kenyei Zoltán által felvetett kérdésekre a tanács a következőket állapította meg:DISZ és úttörő szervezetek megszűntek.Iskolán belüli megszólítás: Úr.Az iskoláknál lévő ideológiai anyagokat félre kell tenni.Esti tagozat szünetel.Dr. Sipos: A pártoknak még nincs programja így egyelőre pártéletről nem isbeszélhetünk.Balogh György: A kormánynak a pártok megalakítására tett intézkedését nemhelyeslem, mert a pártokba olyan emberek is kerülhetnek akik személyes érdekértharcolnak.Szűts Pál: A párton belül harcolni kell. Én harcolok a békességért és őrködjünkazért, hogy tiszták legyenek cselekedeteink.Dr. Sipos: A bajba bennünket az egypárt rendszer sodort. Koalíciós pártokegységes cél érdekében összefogva harcoljanak.Kovács Sándor elnök bejelenti, hogy a város területén mai napig üzemeknélhivataloknál 16 munkástanács alakult meg. A munkástanácsok megalakulásával azalábbi funkcionáriusok kerültek leváltásra:Gépállomás igazgatója: Bobvos János. Ugyancsak a Gépállomástól B. Nagy Lajos ésSemsei Imre lett leváltva.Ady Tsz elnöke Bene Lajos. Sütőipari Vállalattól: Varga Róza. Azintézőbizottsághoz beérkezett küldöttségi javaslatok alapján felmerült mégScharinger Ferencné szülésznő leváltásának kérdése.Az előző tanácsülés határozata alapján a tanács dolgozói közül leváltott 10 főt azapparátusból elküldtük.Továbbiakban bejelenti az elnök, hogy a forradalmi tanács részére egy névtelenlevél érkezett, melyben több tanácsi dolgozó további elküldését követeli.A tanácsülés a névtelen levél felolvasását mellőzi és kéri a levél azonnali elégetését.Bejelenti az elnök továbbá, hogy a helyi mozi üzem vállalat kér engedélyt arra,hogy előadásokat tarthasson.A tanácsülés a mozi üzemeltetését nem engedélyezi.A kunmadarasi repülőtér parancsnokságától egy tiszt jelent meg a tanácsülésen, kiröplapokat hozott és kérte a tanácsülést, hogy a röplapokat ossza széjjel. Aröplapok félíves stencilezett /sokszorosított/ orosz- és magyar nyelvű szövegettartalmaztak.

Az elnök a tanácsülés elé terjeszti megvitatásra kisiparosság azon kérelmét, hogy avolt ipartestületet részükre adják vissza.Horváth János: Az ipartestület építését nem a jelenlegi kisiparosok végezték.[...]Szarka István:visszaadását.Mi részünkről javasoljuk a kisiparosok részére a helyiségDr. Borók Imre: A volt ipartestületeket abban az esetben lehet visszaadni, hakönnyen mozgatható szerv birtokában van. A kultúrotthonra egyelőre szükségvan. Mihelyt a kultúrotthon elhelyezhető lesz, abban az esetben elsősorban is akisiparosoknak lesz joguk birtokba venni.A tanácsülés a kisiparosok kérését elutasítja azzal, amennyiben a kultúrotthonmegszűnt vagy áthelyezhető lesz, elsősorban a kisiparosok jogosultak.Kovács Sándor: A város területén a vöröskereszt gyűjtése szépen indult be.Azonban az utóbbi napokban a gyűjtésben visszaesés mutatkozik, mivel olyanhangok hallatszanak, hogy a gyűjtésen összejött adományok a forradalmárokélesznek.Dr. Sipos: Ellensége a hazának, aki így nyilatkozik. Meg kell tudni név szerint kikazok, akik ezt hangoztatják.Kovács elnök a tanács elé terjeszti a volt Sztálin utca és az egyéb gyűlésekenfelmerült egyes utcák nevének megváltoztatásának kérdését. A tanácsülés azutcanevek megváltoztatásában úgy határoz, hogy a Sóhaj és Dühöngő városrészutca nevét a régire kell visszaállítani. A volt Lenin utcát Király utcává. A Sztálinutcát Március 15. utcává.[...]Dr. Sipos: Ezeket a személyi kérdéseket elkerülhettük volna akkor, amikor kértemaz első tanácsülésen, hogy az egész tanács mondjon le. A forradalmi tanács majdelbírálta volna ki lesz alkalmas továbbiakban a nép bizalmára. Ez nem történt meg,ezért van az most, hogy toldozgatunk. Alulról jön a jog, azért nincs bizalom, mertez nem így történt eddig. Ma nincs felsőbb utasítás, nem lehet csak javasolni, a néputasíthat. A magyar nép most letette a nagykorúsági vizsgát. A pártok szervezésenem jól indult el, mesterséges. Nem a régi öregekkel kell elindulni, hanem tisztaerkölcsű forradalmi erőkkel, hogy azt létrehozza. Most szétforgácsoljuk az erőket apártok szervezésével akkor, amikor összefogásról van szó.Kovács elnök: A tanács apparátus nevében nem mondtam le, hisz a forradalmitanács vetette fel azokat a kompromittált egyéneket, akiket leváltottunk. Azüzemek felé, a bizottság meg fogja tenni a leváltási javaslatát.Kérem a tanácsülést, hogy válasszon meg két megyei küldöttet a megyei tanácsba.Dr. Sipos: Javaslom, hogy az egyik küldött egy értelmiségi, míg a másik munkáslegyen. Az egyiknek javaslom Kenyei Zoltánt.Kenyei Zoltán: Köszönöm a bizalmat, de nem fogadom el. Hirtelen természetűember vagyok. Tíz évig visszavonultam, ezért tájékozatlan vagyok a városügyeiben.

A tanácsülés Kenyei érvelését két ellenszavazat ellenében elfogadja.Hamar József: Javaslom, hogy olyan egyéneket válasszunk, kik teljesen tisztábanvannak a város minden irányú munkájával.A tanácsülés megyei küldöttként szavazással az alábbiakat választja meg:Szabó László: 2 ellenszavazattal.Szűts Pál: Egyhangúlag.Hamar József: Volt párttagokat a rendőrség tagjai az esti órákban értesítgetnek.Nem feltételezem, hogy ez hivatalosan történik. A tanácsnál a káderanyagok kilettek-e osztva? Az első tanácsülésen az a határozat lett hozva, hogy a pártkáderanyagok is ki lesznek osztva. Ki lett-e hirdetve a fegyverek beszolgáltatása ésmegtörtént e.Kovács elnök: A káderlapok részben ki lettek osztva, ami még bent van, egy hétenbelül kiosztásra kerül. A párt káderlapokat a rendőrség vegye birtokba.Dr. Sipos: A pártszékház vagy egyéb használaton kívüli épület felett kirendelkezik? Úgy gondolom, hogy a pártnak nincs szüksége arra, hogy titokbanszerezzen, különösen az elnöknek kell vigyázni.Szűts Pál: A volt pártszékházból hat helyiséget felajánlottak a szociáldemokratapárt részére. Mi nem fogadjuk el, legyen lakás.Borsi Jenő: A volt párt 2 városi alapszervezet helyiségét felajánlotta. Javaslom,hogy a párt foglalja el az egyik alapszervezet helyiségét, „Tigris” és a többihelyiség legyen lakás.Józsa Vencel: Egy kint lévő hadnagy bajtárs részéről volt olyan intézkedés, hogy avolt pártfunkcionáriusokat ellenőrizzék.A nemzetőrség felállításának a kérdése a következőképpen alakult: Az üzemekbizottságai delegáltak tagokat a nemzetőrségbe, melynek létszáma 56 fő. Ebből 21Nagykunsági /Állami Gazdaság/, 10 Csorbai /Állami Gazdaság/ és 25 városterületén. A város területén a rend jónak mondható. A fegyverek beszolgáltatása ésannak kihirdetés megtörtént.Dr. Sipos: Kifogásolom, hogy fegyverhez nem értő ember legyen tagja anemzetőrségnek. A forradalmi tanács a nemzetőrség névsorát nézze át.Szükségesnek tartom, hogy a nemzetőrségnek külön civil parancsnoka legyen.Javaslom, hogy az állami gazdaságban tartózkodjon kint egy rendőr állandóan.Horváth János: Nem javaslom a nemzetőrség névsorának felolvasását, úgy semismerünk személyesen mindenkit.Ábri Boldizsár: aki katona nem volt nem lehet tagja a nemzetőrségnek.Szarka István: Egyik alkalommal a volt DISZ-titkár szaladt a kezembe, mintnemzetőrség tagja, ugyanakkor a DISZ-ből nincs senki a nemzetőrségben.Dr. Sipos: Mit keres ott a DISZ-titkár. Javaslom Borsós Albert Rákóczi Tsz-tagot, deáltalában paraszt fiatalok vannak Kisújszálláson.

Kovács elnök: A nemzetőrség civil parancsnokának megválasztását szavazatrabocsájtsa a tanácsülés elé.A tanácsülés mivel a parancsnok megválasztása mellett csak egy szavazat volt, acivil parancsnok kinevezését elveti.Borsi Jenő: Az üzemi munkástanácsok segítsék elő a városi tanács munkáját. Azüzemi munkástanácsok foglalkozzanak a saját területükre vonatkozó sajátoskérdésekkel.Az utóbbi napokban nagyon sok szállítási problémánk van az átmenő forgalomlebonyolítása miatt.A helyi forradalmi tanács önhatalmi szerv lenne, azonban a megyétől függünkszámos kérdésben, mint pl. az üzemanyag elosztás.Fekete Károly: A mezőgazdasági munkák terén a vetés a legfontosabb feladat. Avárosban a vetés 83%-os. A tsz-ből és tszcs-ből való kilépésekről későbbbeszélgessünk, mivel előbbre való a napjainkban legfontosabb mezőgazdaságimunkák elvégzése. Tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok egyenlőretartozásaikat ne fizessék.A termelőszövetkezetekben komoly eredmény van a budapesti lakosság ellátásaterén beindított gyűjtésben.Dr. Karácsonyi F.: Az egészségügy vonalán az elsősegélynyújtás ró ránk feladatot.Gyógyszerutánpótlásról gondoskodunk.Mivel a gépkocsik terén kis parkkal rendelkezünk és mentőállomások isszórványosan vannak érezzük, hogy a mentőállomások száma igen kevés. Szükségesetén segélyhelyet tudunk biztosítani.Pólya F.: Közellátási probléma terén komoly nehézséggel még nem találkoztunk.Egyedül a tüzelő ellátás terén van problémánk.Némethi I: A piacon a feketézés áremelést von maga után különösen zöldség éstejtermékek vonalán. Jó volna, ezen a területen intézkedéseket tenni elsősorban azárubeszerzés területén.Szűts Pál: A bizottságot hatalmazza fel a tanács, hogy a város területén lévő államikészletünket így a kenyérgabonát biztosítsuk a városi lakosság részére.Váradi János: A hengermalom üzemképes, üzemel és a város lakosságát elégíti ki.Kovács elnök: A felmerült kérdésekre választ ad és a tanácsülést felkéri, mivelhozzászólások folyamán olyan kívánság merült fel, hogy a pártkáderanyagokatszét kell osztani, válasszon egy bizottságot, aki ezt elvégzi. A tanácsülés apártbizottság káderanyagának átvételére – 1956. nov. 4. de. – mint bizottságot, azalábbi személyeket választja meg: K. Balogh György, Hamar József, MakkaiSándor, egyhangúlag.Több tárgy nem lévén az elnök a tanácsülést bezárja.K. m. f.Jegyzőkönyv-vez: Váradi János s. k.Másolat hiteléül: Csizi Mária.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 3. ő. e. 180-186. p.

69.A Martfűi Tisza Cipőgyár Forradalmi Munkástanácsánakmegválasztott tagjai1956. november 3.A Forradalmi Munkástanács összetételeA Tisza Cipőgyár dolgozói 1956. november 3-án 85 százalékos jelenléttel aforradalmi munkástanácsba – üzemrészenként – az alábbi dolgozókat választottákmeg:Felsőrész szabászat:Bognár BélaKovács JánosAlsórészszabászat:Molnár JózsefTakács JózsefSarok műhely: Nagy Tamásné 3334/A műhely: BácsmegiJózsefSzatmáriFerenc3334/B műhely: Szécsi JánosTurna Sándorné3336-os műhely: Barta ImreGál Sándor3337-es műhely:Spáczay GyulaBácsmegi Mihály3338-as műhely:HubaiMiklósnéAsztalosFerencKondor IstvánBalogh SándorHubai István3339-es műhely:Karai LászlónéLibor János3347-es műhely:3340-es műhely:Tarján Ilona3334-es műhely:Fekecs Lajos3345-ös műhely:A. Kovács Sándor 3346-os műhely: Tari AntalnéTóth SándorHervai István3348-as műhely:Budavári Péter 3349-es műhely: Takács JózsefMészáros JánosnéBakos JózsefKeverő, laboratórium: Debreczeni János Formatalp Sashalmi Pálműhely:Hollub JánosKatona József3338-as műhely:Király Rudolf3348-es műhely: Kondor Istvánné 3340-es műhely: Ökrös SándorKarbantartó műhely:Lénárt Ferenc Kazánház: Jakab AlbertPapp IstvánÉpítkezés, asztalos műhely:Csősz JánosDobos FerencLakatos m.,alkatrész m.:Száll. brigád, garage, takarító,kertészet:Adminisztratív:Pete LajosBócsik PálHegedűs JózsefDeák Géza Műszakiak: MarosfalviErnőRuják EndreNéder Kálmán Összes raktárak: Papp IstvánVáczy RóbertA forradalmi munkástanács tagjai sorából az alábbi 7 fős intéző bizottságotválasztotta:Marosfalvi ErnőVáczy RóbertGál SándorPete LajosHollub JánosKovács JánosDebreczeni Béla

A 7 tagú intéző bizottság a forradalmi munkástanács elnökévé Marosfalvi Ernőtválasztotta meg.Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 1035/1957.P. H.

III.A FORRADALOM LEVERÉSE ÉS UTÓÉLETE70.Sajtótudósítás Kádár János 1956. november 4-én Szolnokon tartotttájékoztatójáról1956. november 6.Esti beszélgetésKádár János elvtárs, az újonnan megalakult munkás-paraszt kormányminiszterelnöke november 4-én felkereste Szolnok város és a megye több vezetőjét,hogy tájékoztassa őket az időszerű kérdésekről és a politikai helyzetről.A tájékoztató az eddigi módszerektől eltérően rendkívül közvetlen,barátságos hangulatú volt. Érdeklődött a szolnoki, valamint a megyeieseményekről. Majd elemezte a budapesti és az országos felkelés körülményeit,tanulságait.Mindenekelőtt azt kell leszögezni – mondotta Kádár elvtárs, hogy az október23-án békésnek induló tüntetés igazi és jogos követeléseket támasztott a párttal és akormánnyal szemben. Gerő leváltása, a Rákosi–Gerő klikkből vezetésből valóeltávolítása szintén indokolt, és a párttagság, valamint a pártonkívüliek soraibanhelyeslésre talált. Jogosak voltak a gazdasági követelések is. Ezeket, valamint amagyar ifjúság követeléseit az újonnan alakult forradalmi munkás-parasztkormány programjába is foglalta.A hiba ott kezdődött, amikor a békés tüntetést, valamint a fiatalok és amunkások felkelését az ellenforradalmi erők a maguk céljaira használták fel. Azvolt a céljuk, hogy visszaállítsák a nagybirtokosok és a tőkések hatalmát. Ezekrőlaz intézkedésekről a nyugaton élő ellenséges elemek is tudomást szereztek és akülönböző segélyszállítmányok útján, mint vöröskeresztes személyzet tömegesenérkeztek Magyarországra, hogy segítsék a belső ellenforradalmi erőket.Valószínűleg így érkezett Budapestre többek között gróf Eszterházy, az ismertnépnyúzó földbirtokos. Azonkívül megbízható jelentések számoltak be arról, hogyMiskolc térségében az ellenforradalmi csapatok idegen állambeli, fasiszta tisztekvezetése alatt állottak. Ezekben a napokban már arról volt szó – mondotta Kádárelvtárs, hogy megmarad-e hazánkban a munkások és a parasztok hatalma, vagyfasizmus lesz úrrá a nemzeten és megsemmisíti a békés tüntetés, valamint afelkelés és egész népi demokráciánk eddigi demokratikus vívmányait. A fasizmuserőinek előretöréséről tanúskodtak a kommunisták, ártatlan emberek tömegeskivégzései.Nagy Imre kormánya politikai manőverekkel, békés úton igyekezettfelszámolni az ellenforradalmat, de ezzel éppen az ellenkező célt érték el, mert ahalogató politika kapóra jött az ellenforradalmároknak. A függetlenség, asemlegesség, a demokratizmus jelszavát hangoztatták, s közben százávalgyilkoltak meg ártatlan embereket. Ezt nem nézhették tétlenül a Nagy Imrekormányában lévő kommunisták és november 1-én kiváltak a kormányból.Az országban teljes volt a zűrzavar és a népellenes erők büntetlenülgarázdálkodtak. Ebben a helyzetben a magyar Forradalmi Munkás–ParasztKormány kérelemmel fordult a magyarországi szovjet csapatok parancsnokához,

hogy nyújtson segítséget az ellenforradalmi erők felszámolásához, a belső béke ésnyugalom helyreállításához. A kormány egyetért azzal a követeléssel, hogy aszovjet csapatok hagyják el Magyarországot, amint a rend és nyugalom helyre áll,a tárgyalásokat meg is fogja kezdeni.Forrás: Szabad Nép 1956. november 6. 2. p.Jegyzet: A szolnoki megyei-városi pártbizottság Beloiannisz úti (jelenlegi Baross út)épületében tartott tájékoztatóról a Kossuth rádió csak 1956. november 8-án közölttudósítást. – CSEH, 2003. 153-154. p.71.A Kunhegyesi Községi Forradalmi Tanács határozata az újraalakultpártok elhelyezéséről1956. november 6.JegyzőkönyvKészült Kunhegyesen 1956. november 6-án a Községi Forradalmi Tanács általtartott ülésen.Jelen volt Pádár Károly elnöklete alatt 20 forradalmi tanácstag, és a demokratikuspártok küldöttei.Elnök az ülést megnyitva javaslatot tesz a demokratikus pártok helyiségeinekkijelölésére s kéri, hogy a forradalmi tanács tagjai szóljanak hozzá.A hozzászólások alapján kialakult álláspont alapján az ülés meghozta a következőhatározatot.HatározatA forradalmi tanács a demokratikus politikai pártok szabad működéséhezés szervezkedéséhezA Szociáldemokrata Párt részére az Ipartestület helyiségét,a Petőfi Párt részére a volt Népkör helyiséget,a Szoc. Munkáspárt részére az I. alapszerv. helyiséget,a Kisgazdapárt részére a községi pártbizottság helyiségeit utalja ki, illetvebocsátja rendelkezésre, azzal, hogy:A Szoc. Dem., a Kisgazda-, és Petőfi Párt részére utalt helyiségek kiutalásaegyhangúan történt, míg a Szoc. Munkáspárt részére javasolt két helyiség,mégpedig a volt MDP járási pártbizottság és az I. számú alapszervhelyiségére nézve szavazás lett elrendelve, s 16 igen szavazat alapján 3ellenében az I. számú alapszerv helyisége lett utalva.A gépállomás képviselője, Takács Lajos javaslatára – amelyben azt kéri, hogy agépállomás dolgozói részére, búzájuk őrlésére jelöljön ki a tanács egy napot, hogya munkában veszteséget ne szenvedjenek – meghozta a következőHatározatotA forradalmi tanács a gépállomás munkájának zavartalan meneteérdekében a dolgozók búzájának felőrlésére egy napot fog meghatározni,

hogy a búza le legyen őrölve. E nap kijelölését a Malom vezetőségével,illetve munkástanácsával meg fogja tárgyalni és erről a gépállomásmunkástanácsát értesíteni fogja.Bencze Szabó Mihály javasolja, hogy a községben a napokban történő 100-ikházasságkötés alkalmával a házasuló fiatal párt némi ajándékban kellenerészesíteni.HatározatA 100-ik házasságkötés alkalmával a házasuló fiatal pár részére, aházasságkötés ünnepélyesebbé tételére 100 Ft-ot utal, amelybőlajándéktárgyat kell vásárolni s ennek átadására Wagner Ferenc vb-elnökötkéri fel.Ezzel az ülés véget ért és a jegyzőkönyv lezáratott.Pádár Károly s. k. elnökP. H.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 156. p.72.A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatai a régivezetők visszahelyezéséről és intéző bizottság választásárólJegyzőkönyv1956. november 7.Készült a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 7-én13 órai kezdettel tartott üléséről. –Az ülés helye: Megyei tanács baloldali kisterme. –Jelen vannak: Tóth Imre vb-elnökhelyettes elnöklete mellett Fodor Mihály vbelnökhelyettes,Kuti György vb-titkár, Csótó István, Varga Sándor, Horváth Imre,Dr. Lévay Károly, Sebestyén János, és Varga Illés vb-tagok. –Tóth Imre vb-elnökhelyettes üdvözli a végrehajtó bizottság tagjait. Megállapítja,hogy az ülés határozatképes és azt megnyitja.Elnöklő vb-elnökhelyettes javaslatot tesz arra, hogy a végrehajtó bizottság ülésénaz alábbi kérdésekben hozzon határozatot:1./ Törvényesen megválasztott megyei vb. vezetők funkciójukba valóvisszaállítása.2./ A megyei tanács végrehajtó bizottsága ideiglenesen, mint a Szolnok MegyeiTanács Munkás-Paraszt Forradalmi Intéző Bizottsága folytassa működését.3./ A vb vezetői funkciók ellátására való megbízás.4./ Mondja ki a végrehajtó bizottság, hogy azokat a vezetőket, akiket a néphívott vissza funkciójukból, ne helyezzék vissza vezetői munkakörükbe. Aforradalmi tanácsok, illetve bizottságok által eszközölt és vezetőimunkakörre vonatkozó felmondások hatálytalanítása.

5./ A Szolnok Megyei Munkástanács egyes tagjainak behívása a végrehajtóbizottságba – tanácskozási joggal.A végrehajtó bizottság az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és a vitaután az alábbi határozatot hozta:155/1956. vb szám. H a t á r o z a tA megyei tanács végrehajtó bizottsága ideiglenesen, mint a SzolnokMegyei Tanács Munkás-Paraszt Forradalmi Intéző Bizottsága folytatjaműködését és mindenben egyetért Kádár János Munkás-ParasztForradalmi Kormányának programjával és teljes mértékben támogatjaannak megvalósítását. –Az intéző bizottság tagjai sorából elnökséget választ. Az elnökségvezetőjének Tóth Imre elvtársat, tagjaiul Fodor Mihály és Kuti Györgyelvtársakat választja meg. –Az intéző bizottság nem ismeri el a Szolnok Megyei Munkástanács, illetveannak Intéző Bizottsága államhatalmi és államigazgatási működését ésfelhívja az elnökséget, hogy a munkástanács eddigi ténykedését vizsgáljameg és az általa hozott törvénysértő intézkedések hatálytalanítására alegközelebbi ülésen tegyen előterjesztést.Az intéző bizottság a megyei munkástanács tagjai közül Hegedűs Lajost,Kablay Lajost, Kurucz Józsefet, Vedrődi Gusztávot, Mondok Sándort ésNémeth Bélát az intéző bizottság tagjai sorába választja, mivel nevezettektanúbizonyságot tettek munkájukkal népi demokráciánk eddigi vívmányaiés további célkitűzései melletti hűségükről. – Nevezettek a bizottságbantanácskozási joggal vesznek részt.Megbízza az elnökség vezetőjét, hogy behívásuk érdekében nevezettekkela kapcsolatot vegye fel.Megbízza az elnökséget, hogy dolgozzon ki felhívást a megye dolgozónépéhez, amelyben ismertesse az intéző bizottság megalakulását, alegfontosabb termelési feladatokat és az alsóbb tanácsok végrehajtóbizottságait hívja fel, hogy hasonlóképpen alakítsák meg a tanácsokmunkás-paraszt forradalmi intéző bizottságát.Az intéző bizottság a választott vezetőknek a nép által funkciójukbóltörténő visszahívását tudomásul veszi azzal, hogy ebben a kérdésben azilletékes tanácsok hozzanak végleges döntést. Azok a vb vezetők, akiketnem a nép mondatott le, hanem a munkástanács, vagy a hivatali dolgozóktávolították el, haladéktalanul foglalják el munkahelyeiket.A tanácsi apparátus dolgozóinak a forradalmi tanácsok, illetve bizottságokrészéről történt elbocsátásával kapcsolatban a végrehajtó bizottságokdöntsenek abban a tekintetben, hogy mely felmondást tartják indokoltnakés kiket helyeznek vissza eddigi munkakörükbe.Határidő: Azonnal.Felelős: Elnökség vezetője.156/1956. vb. szám. H a t á r o z a tAz intéző bizottság hozzájárul ahhoz, hogy 1956. évi október 24. és 29.közötti munkanapokra a kereskedelmi és a lakosság ellátását végzőszervek dolgozói 100%-kal felemelt illetményben részesüljenek.Felhívja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökét, hogy ennekérdekében az érintett vállalatok főhatóságaival vegye fel a kapcsolatot.Felelős: Sebestyén János

Határidő: Azonnal.A végrehajtó bizottság legközelebbi ülését 1956. november hó 9-én de. 9 óraikezdettel tartja, melyen foglalkozik a mezőgazdaság és a közellátás helyzetével.Elnöklő: Tóth Imre az ülést bezárta.K. m. f./ Tóth Imre s. k. /az elnökség vezetője/ Kuti György s. k. /az elnökség tagjaForrás: SZML XXIII. 2.Jegyzet: A határozatok bizonyos fokú kompromisszumkészséget tükröznek, hiszena megyei tanács végrehajtó bizottságában a november 5-én feloszlatott SzolnokMegyei Forradalmi Munkástanács néhány tagját is behívták és a leváltott, régimegyei vezetőket sem engedték ekkor még vissza a hatalomba.73.A Jászberényi Városi és Járási Forradalmi Munkás–Paraszt Tanácsülésének jegyzőkönyve1956. november 7.Jászberényi Városi és Járási Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács.JegyzőkönyvKészült a Jászberényi Városi és Járási Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács 1956.november 7-én megtartott üléséről.Jelen vannak: Molnár József, Szücs Béla, Dudás Béla, Váczi Géza, Beszteri Mihály,Soós Pál, Togyela István, Deme János, Madácsy József és Kapus Ferencnétanácstagok.Soós Pál: Üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. Elmondja, hogy az elmúltidőkben megalakult munkás-paraszt és katonai forradalmi bizottság tagjai gyakranváltakoztak és egy bizonyos része restaurációra törekedett. Meglátása az, hogy ezta forradalmi tanácsot, ami jelenleg megvan, ki kell bővíteni legalább még 10 fővel,azok a rendes, becsületes elvtársak, akik az elmúlt időben is tagjai voltak aforradalmi tanácsnak és ha az illetékes üzem, vállalat javasolja továbbra istanácstagok maradnak.Feladata a forradalmi tanácsnak odahatni, hogy a munkát a városban megkezdjéka dolgozók, az iskolában a tanítások megkezdődjenek és a városban lévő romokateltakarítsák. Felkéri a Madácsi elvtársat, hogy a kisiparosok legyenek segítségére atanácsnak a romok eltakarításában és mérjék fel, hogy a helyreállítási munkákhozmennyi anyag szükséges. Továbbá a dolgozó parasztságot meg kell nyugtatni,hogy a vetést tovább folytassák és kezdjék meg a mélyszántási munkálatokat.A jelenlegi forradalmi tanács a munkás-paraszt és katonai forradalmi tanács olyanintézkedéseit, kezdeményezéseit, melyek a dolgozók érdekeit szolgálják továbbrais támogassa.Hozzászólások:

Deme János: Hozzászólásában foglalkozik a városban lévő rom eltakarításával.Meglátása szerint helyes lenne, ha a tanács a kisiparosoknak az őket megilletőreálbért kifizetné.Elmondja továbbá, hogy a tsz-ben a munka folyik, nincsen semmi zavar.Váczi Géza: A Harcos Tsz részéről kérése az, hogy a tagosítással kapcsolatoskérdéseket tisztázzák minél előbb, mert a betagosított területből a tsz 90 kh-atelvetett és azt szeretné is learatni, ugyanakkor a dolgozó parasztok meg földjüketkérik vissza.Kéri továbbá azt, hogy a munkás-paraszt katonai forradalmi tanács tagjai közöttvoltak becsületes dolgozó parasztok, azok maradjanak meg tanácstagoknak és nelegyen semmi bántódásuk.Dudás Béla: Hozzászólásában foglalkozik a forradalmi tanács munkájával. Atagosítással kapcsolatban meglátása az, hogy egyenlőre még ezzel ne foglalkozzona tanács, várja meg a magyar Kormány határozatát.A forradalmi tanács kibővítésével kapcsolatban javasolja, hogy az üzemek,vállalatok által küldöttek maradjanak meg tanácstagoknak, pl. a Fémnyomó ésLemezárugyárból Bori István, és Erdős János elvtársak. Foglalkozik még azzal,hogy a hazafias érzelmeket támogatni kell. Pl. amióta a szovjet elvtársak bennvannak a városban nem mernek az emberek nemzetiszín szalagot viselni.Meglátása szerint helytelen lenne a Kossuth-címer eltörlése. Kérése még az, hogyazok a munkás-paraszt katonai forradalmi bizottsági tagok, akik becsületes, rendesemberek semmiféle megkülönböztetésben ne legyen részük.Szűcs Béla: Helyesnek tartja a forradalmi tanács számszerű kibővítését. Foglalkoziktovábbá a munka megkezdésével, és az iskolákban meginduló tanításokkal.Egyetért Dudás elvtárs véleményével a hazafias érzéssel kapcsolatban.Madácsi József: Helyesnek tartja, hogy a forradalmi tanácsba az üzemek ésvállalatok maguk választják meg a küldötteiket, illetve tanácstagjaikat.A romeltakarításnál adandó segítséggel kapcsolatban egyetért Deme elvtársvéleményével, hogy a dolgozóknak a rájuk eső reálbért fizessék ki, úgyis lesz olyanelvtárs, aki nem fogadja el a felajánlott bért.A kisiparosság köréből az ácsokat, kőműveseket összehívja és a helyreállításimunkákhoz szükséges anyagmennyiséget felméri.Togyela István: Elmondja, hogy a dolgozó parasztok a munkát nem hagyták abba,még vasárnap is vetettek. Meglátása és véleménye az, hogy a dolgozókat nenoszogassuk a munkára, mert azok végzik a maguk munkáját.Oláh János: A hazafias érzéssel kapcsolatban elmondja, hogy senki se akadályozzameg az embereket abban, hogy a nemzetiszín szalagot ne hordják, minden továbbinélkül hordhassák. A dolgozókkal foglalkozni kell, hogy megfelelőenviselkedjenek a szovjetekkel szemben.Kapus Ferencné: Foglalkozik a forradalmi tanácstagok megválasztásával, helyesli,hogy a dolgozók válasszák meg üzemen belül saját küldötteiket. Foglalkoziktovábbá, hogy tudatosítani kell a dolgozók között, akik a munkás-paraszt katonaiforradalmi bizottságnak tagjai voltak nem lesz semmi bántódásuk. Meglátása az,hogy jobban meg kell becsülni a dolgozókat. A követeléseiket, amik jogosak a pártfigyelembe veszi és ha lehetséges azt megvalósítja.

Meg kell gátolni azt, hogy városunk területén újból puskalövések hallatszanak.Felelősségre kell vonni azokat az egyéneket, akik miatt 12 éves gyermekek életüketadták, akik fiatal gyermekek kezébe adták a fegyvert.Soós Pál: A hozzászólásokban felmerült kérdésekre a választ megadja, javasolja,hogy a kibővített tanácsot vasárnap, azaz november 11-én 9 órára hívják össze,hogy a további feladatokat megtárgyalják, a jelenlévők a javaslatot elfogadják.Miután több hozzászólás nem történt, Soós Pál az ülést bezárja.Jegyzőkönyv felolvasás után hh. aláíratott.K. m. f.Forradalmi munkás-paraszt tanácsmegbízásából:/Soós Pál s. k./vb-elnökForrás: SZML XXIII. 502. A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságánakjegyzőkönyve 1956.Jegyzet: A forradalmi munkástanácsok számos településen november végéigfolyamatosan működtek, vagy amennyiben feloszlatták őket, november közepénújraalakultak.74.A Szolnok Megyei Füszért Vállalat Munkástanácsa által kiadotttájékoztató az országos eseményekrőlMt./19/1956.1956. november 8.Szolnok Megyei Füszért Vállalat Munkástanácsa 1956. évi november hó 8. napján aMagyar Rádió 10. órakor történt közleményeinek lényegét a vállalat dolgozóitájékoztatására az alábbiakban rögzíti:1./ A Magyar Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány az alábbiakat rendelte el:a. 1956. november hó 9. hatállyal minden munkavállaló munkahelyénjelentkezni köteles.b. A helyi szervek legfőbb irányítója az illetékes végrehajtó bizottság, amagyar kormány minden végrehajtó bizottság mellé úgynevezettkormányösszekötőt rendelt ki, – aki a b./ pontban meghatározott felhívásellenére november hó 10. napjáig munkahelyén nem jelentkezik, úgytekintendő, mint aki munkaviszonyát önként felmondta.c. Az elmúlt napokban megalakult munkástanácsok működése továbbra isérvényben maradt, azonban hatáskörük elsősorban tanácsadóihatárkörre szorítkozzék.d. A magyar kormány legelsősorban felhívja a MÁV valamennyidolgozóját, hogy vegye fel a munkát, a MÁV fő feladata a vonatoktovábbítása, az áruk be- és kirakása.e. A MÁV és a Magyar Posta irányítására a magyar kormánykormánybiztost jelölt ki dr. Csanádi György személyében.

f. Fenti e./ pontban közzétett rendelkezések mellett a legfontosabb teendőaz ország lakosságának élelmiszer-ellátása. Ezen teendők ellátásánakkormánybiztosa Nyers Rezső.g. Közoktatás. Az oktatást valamennyi iskolában azonnal meg kell kezdeni,azon osztályokban és fokozatokban, ahol ez idáig idegen nyelv oktatásakötelező volt, a magyar kormány elrendeli, hogy a tankötelezettek amaguk által választott nyelv oktatására kötelezettek.Budapest, 1956. november 7.2./ Tekintettel arra, hogy ma az élelmiszerrel való ellátás a legégetőbb probléma,a magyar kormány megállapodást kötött a hazánk területén működő szovjetalakulatok parancsnokaival arra nézve, hogy az „élelmiszerellátás” felirattaligazoltan ellátott, bármilyen jármű szabadon közlekedhessen az egész országterületén, a szovjet hatóságok ilyen igazolással ellátott járművek mozgásátnem akadályozhatják, ellenkezőleg, elősegíteni kötelesek.3./ Az összes fegyveres erők irányításával megbízott dr. Münnich Ferenckormánybiztos és meghatalmazott miniszter elrendeli, hogy mindazon ahonvédség és rendőrség állományába tartozó egyének, akik alakulataiktólelszakadtak, további intézkedésig maradjanak jelenlegi lakásukon. Az egyébmunkástanácsok hatáskörétől eltérően a katonai forradalmi munkástanács ajövőben semmilyen hatáskörrel nem bír.4./ A Magyar Rádió a továbbiakban arra vonatkozóan közölt felhívást, hogyahol a munkahelyen való jelentkezés kötelezettsége dacára az egység ez idáighivatott vezetője nem jelentkezne, a vezetésre a jelentkezett dolgozók közül arangidős dolgozó jogosult, aki erről a legközelebbi felettes hatóságánakjelentést adni köteles.5./ A magyar kormány 5002/BM. 1956. sz. alatt a mai napon rendeletet adott kiarra vonatkozóan, hogy a volt katonai forradalmi tanács kivételével az eddigmegalakult valamennyi forradalmi bizottság, tanács, stb. hatásköre továbbrais érvényben hagyandó, elsősorban azonban tanácsadói minőségben.Felhívandók a dolgozók, hogy amennyiben a forradalmi bizottságban olyannépellenes elemek foglalnának helyet, akiknek ez idáig tanúsítottműködésével a dolgozók kifogást emelnének, eltávolítandók a forradalmitanácsból. Sem a forradalmi tanács, sem a vállalat vezetőségének nincs jogaarra, hogy a gazdasági teendők ellátására hivatott dolgozók közül, gazdaságimunka ellátása alól felmentsenek, vagy eltávolítsanak bárkit is. Ha erre aközrend, a folyamatos munka végzését illetően mégis feltétlen szükség lenne,csak törvényes eljárás alapján van helye eljárásnak.6./ Budapest Főváros Szovjet Katonai Parancsnoksága a mai napon közzétette 1.sz. napi parancsát, aminek alapján 1956. november hó 8-án 1 óráig mindenfegyver beszolgáltatandó, aki ezen felhívásnak eleget tesz, jogkövetkezménynélkül hazatávozhat.Budapesten az utcán való tartózkodás ideje november 8. napjától kezdődőhatállyal reggel 07 órától este 19 óráig tart, ezen időn belül minden üzletnyitvatartási ideje reggel 08 órától este 18 óráig terjed.Az ország minden tagjának elsőrendű kötelezettsége a közrend és békességmegteremtése és a termelőmunka felvétele.Közölte még a Magyar Rádió, hogy Csou En-lai, a Népi Kína vezetőjeüdvözletét küldi a magyar népnek és 30 millió rubel gyorssegélyt ajánl fel.

7./ Vállalatunk munkástanácsa mind a fentieket azzal hozza a vállalatdolgozóinak tudomására, hogy a fentiekben foglaltakat mindenkimaradéktalanul ismerje és az eddig tapasztalt módon, abban a kialakult jókollektív szellemben, mely az elmúlt súlyos napok során tapasztalható volt,végezze mindenki kétszeres odaadással a reá háruló feladatokat, s ezekelvégzése során mindenki előtt elsősorban az a cél lebegjen, hogy sokbanfügg a mi munkánk teljességétől az, hogy városunk, megyénk élelmiszerrelvaló ellátásában zökkenő ne merülhessen fel. Ehhez a munkához kérmegértést és kíván erőt, egészséget a Füszért Vállalat Munkástanácsa.Szolnok, 1956. november 8.Forrás: ÁBTL O-17702/1. 393-394. p.Feljegyzés/olvashatatlan aláírás/Munkástanács elnöke75.A Szolnoki Papírgyár termelésének megszervezése1956. november 8.A Szolnoki Papírgyár Munkástanácsa és Vállalatvezetősége felmérve a gyár nyersés üzemanyaghelyzetét a f. hó 8-án tartott ülésen a következő határozatot hozta,melyet tudomásulvétel és jóváhagyás végett az alábbiakban a Szolnok MegyeiForradalmi Munkástanács elé terjeszt.A gyár a termelést legnagyobb egységével, az I. sz. papírgéppel kezdi meg, mely arotációs, író-nyomó és csomagolópapírok gyártására egyaránt alkalmas. A gép arendelkezésre álló szénkészlettel négy hétig üzemben tartható.Az esetben, ha a másik két termelő egységgel, a II. és III. sz. papírgéppel ismegindulnánk, szénkészletünk 10-12 nap alatt elfogyna s amennyiben újabbszállítmányok nem érkeznének be, az egész gyárral újból leállni kényszerülnénk.Ez esetben nem volna lehetőség a gyár fűtésére és berendezéseinek fagyveszélytőlvaló megóvására sem.Fentiek figyelembevételével – és arra való tekintettel, hogy a szükséges teljeslétszámmal egy ideig még úgy sem számolhatunk, – a munkástanács ésvállalatvezetőség együttes határozata szerint egyenlőre csak az I. sz. papírgéppelüzemelünk s a többit az új szállítmányok megindulása után fokozatosankapcsoljuk be a termelésbe.Az átmeneti részleges üzemszünetet fel fogjuk használni a II. sz. papírgépnagyjavítására, mely az adott helyzettől függetlenül egyébként is elő voltirányozva.S z o l n o k , 1956. november 8.Jóváhagyva.Szolnok, 1956. nov. 8.olvashatatlan aláírásP. H.

Dancsi s. k.Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 159. p.76.A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatai aközellátásról és a mezőgazdaság helyzetéről(részletek a vb-jegyzőkönyvből)Jegyzőkönyv1956. november 9.Készült a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 9-éndélelőtt 9 órai kezdettel tartott üléséről.Az ülés helye: Megyei tanács vb jobboldali kisterme.Jelen vannak: Tóth Imre vb-elnökhelyettes elnöklete mellett Fodor Mihály vbelnökhelyettes,Kuti György vb-titkár, Kálmán István, Horváth Imre, Szabó János,Dr. Lévay Károly, Varga Sándor, Sebestyén János, Varga Illés, Csótó István vbtagok,Ádler Vilmos Pénzügyi és Dr. Salló Ferenc, a Terv Osztály vezetője,az I. napirendi pont tárgyalásánál Kalocsai Béla Kereskedelmi Osztályvezető,Gálosi József az Élelmiszerip. Osztály részéről, – Zsidó Péter – a Terményforgalmi,Vasas István – az Állatforgalmi és Danajka István – a Tejipari Vállalat vezetője,Bányai János és Lévay Zsigmond,a II. napirendi pont tárgyalásánál Nyiri Béla, Vedrődi Gusztáv és Bozsik Tibor, aMezőgazdasági Igazgatóság részéről.Távolmaradását előzetesen bejelentette:Lázár József és Nátuly László vb-tag.Tóth Imre vb-elnökhelyettes üdvözli a végrehajtó bizottság tagjait és az ülésremeghívottakat. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes és azt megnyitja.Elnöklő vb-elnökh. javaslatot tesz az ülés napirendjére az alábbiak szerint:Napirend:Tárgy:Előadó:1./ A közellátás helyzete és az ezzel kapcsolatos intézkedések Kalocsai BélaKer. Oszt. vez.2./ A mezőgazdasági termelés fontosabb feladatai. Horváth Imre.Mg. Ig. Igazgatója.A végrehajtó bizottság az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta.Tóth Imre vb-elnökh. javaslatot tett a végrehajtó bizottság 1956. november 7-éntartott ülésén hozott 155/1956. sz. határozat módosítására és a végrehajtó bizottságDr. Lévay Károly, Sebestyén János, Fodor Mihály, Varga Illés, Kálmán István, KutiGyörgy és Csótó István javaslata alapján egyhangúlag, illetve a 155/1956. vb. sz.határozat negyedik és ötödik bekezdésére vonatkozóan 9 szavazattal, 2 ellenében akövetkező határozatot hozta:

156/1/1956. vb. szám. H a t á r o z a tA végrehajtó bizottság a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynaka helyi igazgatási szervekre vonatkozó 2. sz. határozatában foglaltaknakmegfelelően 1956. november 7-i ülésén hozott 155/1956. sz. határozata elsőbekezdésének a Szolnok Megyei Tanács Munkás-Paraszt Forradalmi IntézőBizottsága működésére vonatkozó részét, valamint a második, negyedik ésötödik bekezdését hatályon kívül helyezi.156/2/1956. vb. szám. H a t á r o z a tA megyei tanács végrehajtó bizottsága Tóth Imre vb-elnökhelyettestmegbízza a végrehajtó bizottság elnöki teendőinek ideiglenes ellátásával.Erről: 1./ Tóth Imre mb. vb-elnököt értesíti.I. Napirendi pont:Kalocsai Béla kereskedelmi osztályvezető a közellátás helyzetéről az – alábbiakbantájékoztatja a végrehajtó bizottságot:Az árufelvásárlás a tegnapi nappal már csökkent a megyében. Cukorból, kenyérbőlés lisztből megfelelő készletek állnak rendelkezésre. Húsból nagyobb mennyiségettárolnak a hűtőházakban. Mielőbb fel kell vennünk a kapcsolatot az OrszágosKözellátási Bizottsággal, főleg a hízott baromfi és hasított sertés Budapestre történőszállítása érdekében. Nem kielégítő a helyzet a zsír és burgonyaellátás terén.Burgonyából a vidéki városok ellátása nincs biztosítva. Zsírból is komolymennyiséget vásárolt fel a lakosság. A petróleum ellátásban zavarok vannak.Textilféleségekből a vásárlók igényeit ki tudjuk elégíteni és aföldmívesszövetkezetek készleteit beleszámítva kb. 165-180 millió Ft értékű áruvan a raktárakban. Egyes ruházati cikkekből még mindig indokolatlanul magas afelvásárlás. A sókészlet kifogyóban van és jelenleg csak 11 vagon áll rendelkezésre.Ebből a cikkből mintegy 91 vagon mennyiséget vásárolt fel a lakosság, amivel azegész megye szükségletét hónapokra előre biztosítani lehetett volna.A kenyérellátás terén fennálló nehézségeket sikerült kiküszöbölni és a sorban állásmegszűnt. A legégetőbb probléma az üzemanyag ellátás biztosítása. Feltétlenülgondoskodni kell a gépjárművek ésszerű kihasználásáról. Az ÉlelmiszeripariOsztály a sütőipar élesztő szükségletét a kereskedelmi forgalom megindulásáighelyi gyártás útján fogja biztosítani. Ennek érdekében az Élelmiszeripari Osztály azEcetgyárral felvette a kapcsolatot.A végrehajtó bizottság hívja fel az alsóbb tanácsokat, vegyék fel a kapcsolatot azállami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel annak érdekében, hogy a helyiföldmívesszövetkezetek útján, vagy közvetlen szállítással a termelt tojásmennyiséget Budapest és a megye lakossága szükségleteinek kielégítésére azonnalhozzák forgalomba. Ugyanis egyes állami gazdaságok és tsz-ek jelentőskészletekkel rendelkeznek.Dr. Salló Ferenc javasolja, hogy a végrehajtó bizottság a gépjárművek üzemanyagszükségletének biztosítása érdekében vegye fel a kapcsolatot a honvédséggel és aszovjet katonai parancsnoksággal. Petróleumból a lakosság ellátására bizonyostartalékkal rendelkezik a megye.[...]

Gálosi József bejelenti, hogy a húskészítmények előállításánál nehézségekmutatkoznak, mivel megfelelő munkaerő a közlekedési nehézségek miatt nem állrendelkezésre. Mielőbb gondoskodni kell a mezőtúri hűtőházban tárolt fagyasztottsertéshús elszállításáról, hogy ezzel meg tudjuk oldani a hízott baromfiakraktározását. Budapest kenyérellátásának zavartalan biztosítása érdekében atovábbiakban is gondoskodni kell arról, hogy egyes vidéki sütőüzemektermelvényeinek egy részét Szolnokra szállítsák.Vasas István hozzászólásában felveti, hogy felvilágosító munkával elejét kell vennia lakosság részéről tapasztalt indokolatlanul nagymérvű sertésvágásoknak. Az élőállatok vágásával kapcsolatban egyes magán-kisiparosok és emellett spekulánsokrészéről káros jelenségek tapasztalhatók. Meg kell akadályoznunk az efféleüzérkedéseket. A termelőszövetkezetekből kb. 1.300 db hízott sertést sürgősen elkell szállítanunk. Ugyancsak gondoskodni kell a felhizlalt vágómarhákelszállításáról is.Zsidó Péter beszámol arról, hogy a hozzávetőleges adatok alapján kb. 1.800 vagonbúzát tárolnak jelenleg a megyében. A központi készletekből a forradalmi tanácsoksok esetben indokolatlan kiutalásokat eszközöltek. Vetőmag céljára kb. 19 vagonbúzát utaltak ki kölcsönképpen. Egyes gépállomások és állami gazdaságok adolgozók részére helytelenül már az 1957. év I. negyedére járó fejadagot iskiutalták. Pl. a tiszaigari állami gazdaság a jövő év június 30-ig javasolja adolgozók fejadagjának kiadását. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. A végrehajtóbizottság hozzon olyan határozatot, hogy központi készletből gabonát bármilyencímen tilos kiadni a megyei tanács végrehajtó bizottságának engedélye nélkül. Amalmoknak áruval való ellátása az egész megye területén biztosítva van.Feltétlenül tisztázni kell a felsőbb szervekkel, hogy a termelők által beszolgáltatottrizs árkülönbözetét milyen módon lehetne kifizetni, vagy van-e lehetőség a márbeszállított rizs 50%-ának a termelők részére való kiadására az átvételi árvisszafizetése mellett.Lévay Zsigmond javasolja, hogy a végrehajtó bizottság tegyen intézkedést amegyei közellátási bizottság létrehozására.Horváth Imre javasolja, hogy a szolnoki piac áruval való ellátásának biztosításaérdekében vegyük fel a kapcsolatot az állami gazdaságokkal, célgazdaságokkal ésa termelőszövetkezetekkel és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy piaci felhozatalraszállítsanak árut. – A gépkocsi üzemanyag biztosítása érdekében szükségesnektartja, hogy a végrehajtó bizottság közvetlenül vegye fel a kapcsolatot Romániával.A rizs átvétellel kapcsolatos probléma tisztázását a felsőbb szervekkel valómegbeszélés útján sürgősnek tartja. Feltétlenül tisztázni kell azt is, hogy atakarmányhiánnyal küzdő termelőszövetkezetek félkész állapotban lévősertéseinek tovább hizlalását milyen módon lehetne biztosítani.Csótó István a lakosság jövő évi zsír- és húsellátásának biztosítása érdekébenfelhívja az Állatforgalmi Vállalat figyelmét, hogy gondoskodjon arról, hogy főlegmájus és június hónapra minél több termelő kössön sertéshizlalási szerződést.Dr. Lévay Károly szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó bizottság a gépjárműveküzemanyag szükségletének biztosítása érdekében hozzon határozatot. Azöldségféléknek más megyékből történő felvásárlását is elő kell segíteni. Fel kellhívni az alsóbb tanácsok figyelmét arra, hogy központi készletből gabonát csak amegyei tanács vb hozzájárulásával lehet kiutalni.

Fodor Mihály bejelenti, hogy a Közellátási Kormánybiztosság arra kéri avégrehajtó bizottságot, segítse elő azt, hogy minél több kenyeret, lisztet, tejet éstejtermék féléket szállítsanak a megyéből Budapestre. Feltétlenül biztosítanunk kellnapi 42.000 liter tejnek a Budapestre való felszállítását, és arra kell törekednünk,hogy még ennél nagyobb mennyiséget is tudjunk szállítani. –Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megyénk Budapest ellátásáterejéhez képest segítse.[...]Sebestyén János javasolja, hogy a vasúti közlekedés megjavítása érdekében avégrehajtó bizottság vegye fel a kapcsolatot a Fűtőház dolgozóival. Meg kellszerveznünk az élelmiszereknek Budapestre történő folyamatos szállítását.A vita után a végrehajtó bizottság egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:157/1956. vb. szám. H a t á r o z a t[...]A végrehajtó bizottság támogatja az Élelmiszeripari Osztálynak azt akezdeményezését, hogy a sütőipar élesztőszükségletét a kereskedelmiforgalom helyreállításáig helyi gyártás útján biztosítsa.Budapest kenyérellátásának zavartalan biztosítása érdekében atovábbiakban is gondoskodni kell arról, hogy egyes vidéki sütőüzemektermelvényeinek egy részét Szolnokra beszállítsák.Felelős: Élelmiszeripari Osztály vezetője.Határidő: Azonnal.Az alsóbb tanácsok vegyék fel a kapcsolatot az állami-, cél-, éstangazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek vezetőivel annakérdekében, hogy a helyi földmívesszövetkezetek útján, vagy közvetlenszállítással a termelt tojás-mennyiséget Budapest és a megye lakosságaszükségleteinek kielégítésére azonnal hozzák forgalomba.Erre a Kereskedelmi Osztály vezetője a sajtó és megyei rádió útján is hívjafel az érintett szervek figyelmét.Felelős: Kereskedelmi Osztály vezetője, járási, városi tanácsok vb-elnökei.Határidő: Azonnal.Az Élelmiszeripari Osztály vezetője gondoskodjon a megye területén levőhűtőházakban tárolt fagyasztott hús mielőbbi elszállításáról, hogy ezzellehetőség nyíljon a szerződéses baromfi, valamint a levágásra kerülősertések elhelyezésére.A közlekedési eszközök jobb kihasználása érdekében a sertéseket hasítottállapotban kell Budapestre szállítani.Felelős: Élelmiszeripari Osztály vezetője.Határidő: FolyamatosA gépállomások és a közlekedés üzemanyag szükségletének biztosításaérdekében a vb vezetői szakemberek bevonásával lépjenek érintkezésbe ahonvédség parancsnokával és a szovjet katonai parancsnoksággal és kérjéksegítségüket.

Felelős: Fodor Mihály vb. elnökhelyettes.Határidő: Azonnal.A fentieken túlmenően az üzemanyag /gázolaj, benzin terén stb./ fennállónehézségek leküzdése érdekében fel kell venni a kapcsolatot a központiszervekkel. Amennyiben ez eredményre nem vezetne, úgy lehetőséget kellkeresni az üzemanyagnak közvetlenül Romániából történő beszerzésére.Felelős: Horváth Imre vb-tag.Határidő: Azonnal.Az egyes készruhafélékből mutatkozó áruhiány megszüntetése végettgondoskodni kell a helyi ipar útján a rendelkezésre álló anyagok mielőbbifeldolgozásáról és a ruházati ipar kapacitásának teljes kihasználásáról. –Felelős: Ipari Osztály vezetője.Határidő: Folyamatos.Erről:1./ Fodor Mihály vb-elnökhelyettest,2./ Kuti György vb-titkárt,3./ Varga Illés,4./ Horváth Imre vb-tagot,5./ Kereskedelmi-,6./ Élelmiszeripari-,7./ Ipari Osztály vezetőjét,8./ Terményforgalmi-,9./ Állatforgalmi Vállalat igazgatóját,10./ Járási, városi tanácsok vb-elnökeit –értesíti.II. Napirendi pont:A mezőgazdaság helyzetéről és mezőgazdasági termelés fontosabb feladatairólNyíri Béla, Bozsik Tibor és Vedrődi Gusztáv osztályvezetők az alábbiakbantájékoztatták a végrehajtó bizottságot:Nyíri Béla ismertette a kenyérgabona vetés jelenlegi helyzetét.A 215.000 kat. holdat kitevő vetés előirányzatból jelenleg kb. 175-180.000 kat. holdvan elvetve. Biztosítanunk kell a hiányzó 35-40.000 kat. hold elvetését is. A tsz-ekegy része a vetést befejezte. A Mezőgazdasági Igazgatóság intézkedett, hogy ameglévő üzemanyagot kizárólag erre a célra használják fel. A kölcsön vetőmagigényeket feltétlenül ki kell elégíteni és felvilágosító munkát kell végezni azigaerővel nem rendelkező termelők megsegítésére. A cukorrépa és atakarmányrépa kivételével a betakarítási munkák befejeződtek. A mélyszántástovábbi végzését üzemanyag hiány akadályozza.Bozsik Tibor szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó bizottság önállóintézkedéseket tegyen az üzemanyag beszerzése érdekében. Intézkedni kell agépállomásokról elbocsájtott vezetők visszahelyezése ügyében is. A gépállomásidolgozók munkabéreinek kifizetésére a szükséges összeg rendelkezésre áll.Vedrődi Gusztáv megállapítja, hogy az eddig szilárdan működőtermelőszövetkezeteknél feloszlással kapcsolatos jelenségek nem tapasztalhatók, ésa tsz-ből való kilépés ezeknél csak szórványos jelenség. Ellenben komoly hiba van

a gyengén működő tsz-eknél. Pl. Törökszentmiklóson a 24 tsz-ből csupán 4 tsz. és 2tszcs. nem oszlott fel, Öcsödön mind a három csoport feloszlott. EzenkívülAbádszalókon vannak még nyugtalanító jelenségek. A tényleges helyzetet csakhétfőn tudják felmérni a Mezőgazdasági osztályvezetők tájékoztatása alapján. Megkell akadályozni a termelőszövetkezetek közös vagyonának elherdálását. Javasolja,hogy a termelőszövetkezetek függetlenül attól, hogy a tagság milyen gazdálkodásiformát kíván választani, készítsék el a zárszámadást, mert a vagyoni állapotfelmérésére szükség van. – A feloszló termelőszövetkezetek állatait az államigazdaságoknak, vagy más tsz-eknek javasolja átadni.. Juhok átvételével meg lehetbízni a legeltetési bizottságokat. Ha a feloszló termelőszövetkezet közös vagyonátsem az állami gazdaság, sem más fel nem oszló tsz. át nem veszi, úgy ebben azesetben az átvételre helybeli földmívesszövetkezetet kell felkérni. – Azokat a hízóállatokat, amelyeket a tsz-ek el akarnak adni, vegye át az Állatforgalmi Vállalat. Akapcsolat az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az állami gazdaságok közöttmegszakadt. Ezért átmenetileg utasítsa a végrehajtó bizottság a MezőgazdaságiIgazgatóságot, hogy az állami gazdaságok üzemmenetének biztosítása érdekébenaz érintkezést az állami gazdaságokkal vegye fel és ezeket a fennálló nehézségekmegoldásában támogassa.Horváth Imre javasolja, hogy a földmívesszövetkezeteknek adják át azokat azépítési anyagokat, leltár mellett, amelyeket a feloszlani kívánó tsz. a bekövetkezettváltozás után már beépíteni nem óhajt.Az állami gazdaságoknak átmenetileg a Mezőgazdasági Igazgatóság adjonsegítséget. Ennek érdekében a Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozóiból egyháromtagú bizottság létrehozását javasolja, melynek vezetője Vedrődi Gusztávelvtárs lenne.Dr. Salló Ferenc szükségesnek tartja, hogy a gépállomások az őszi mezőgazdaságimunkák végzése érdekében az üzemanyag tartalék készleteiket is használják.Varga Illés véleménye szerint a termelőszövetkezeti tagság túlnyomó többsége aközös gazdálkodás mellett foglalt állást. A tsz-ek közös vagyonának megvédéseérdekében sürgős intézkedéseket kell tenni.Csótó István a zárszámadás elkészítését a tsz-ekben elengedhetetlennek tartja, mertaz nagy mértékben hozzájárul a termelőszövetkezetek továbbimegszilárdulásához.Szabó János foglalkozott a termelőszövetkezetek jelenlegi problémáival. Állást kellfoglalni a vetőmag biztosításának a kérdésében is. Helyesnek tartja, hogy a feloszlótsz-ek állatállományát az állami gazdaságok vegyék át.Ádler Vilmos helyteleníti, hogy a feloszló tsz-ek meglévő terménykészleteiket isszétosztják a tagok között, ami veszélyezteti az állammal szemben fennállótartozások visszafizetését.A vita után a végrehajtó bizottság egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:158/1956. vb. szám. H a t á r o z a tA megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányprogramjában célul tűzte ki, hogy a szövetkezeti mozgalom és a tagosításterén minden elkövetett törvénysértést felszámol és a szövetkezetiparasztok maguk választják meg a szövetkezés jövőbeni formáját, vagy ha

a jövőben nem kívánnak közösen gazdálkodni, akkor a szövetkezetbőlkiléphetnek, illetve ha a szövetkezet valamennyi tagja úgy határoz, akkor aszövetkezet feloszlik.Egyes tsz-ek, különösen azok, amelyek még nem szilárdultak meg és ahola vezetés nem volt jó, úgy határoztak, hogy feloszlanak és az egyénigazdálkodás útjára lépnek. Ezen tsz-eknél problémát jelent az, hogy azonközös vagyonnal, amelyet állami hitelből vásároltak, vagy építettek ésamely még részben vagy egészben nincs letörlesztve, – mi történjen?A fenti nehézségek megoldásaként, amíg erre megfelelőkormányrendelkezés nem jelenik meg, a megyei tanács végrehajtóbizottsága az alábbiak végrehajtására hívja fel a járási, városi tanácsokvégrehajtó bizottságait:1./ A tsz-ek vagyoni állapotának felmérésére feltétlenül szükség van.Ezért valamennyi szövetkezetben mielőbb el kell készíteni azárszámadást. A zárszámadás elkészítése után kerülhet sor arra, hogya szövetkezet tagjai a gazdálkodás formáját megválasszák, vagyis aszövetkezet sorsáról döntsenek.2./ Abban az esetben, ha valamely szövetkezet tagjai úgy határoznak,hogy a továbbiak során nem kívánnak közösen gazdálkodni, akkor azta közös vagyont, amelyet állami hitelek terhelnek feltétlenül óvják megaz elherdálástól /állat, épületek, takarmány és gépek/. A szövetkezetilyen vagyonát megőrzés végett elsősorban olyan szövetkezetnek adjákát leltárilag, amely a továbbiak során is közösen gazdálkodik és vállaljaannak megőrzését. Az épületek szétbontását megengedni nem lehet.Amennyiben nincs olyan tsz. amely a feloszló tsz. közös vagyonátátvegye, úgy annak megőrzésére és gondozására a járási tanácsokkérjék fel a legközelebbi állami gazdaságot. Juhok átvételével meglehet bízni a legeltetési bizottságot.Ha a feloszló tsz. közös vagyonát sem az állami gazdaság, sem más felnem oszló tsz. át nem veszi, úgy ebben az esetben az átvételre helybeliföldmívesszövetkezetet kell felkérni. Ugyancsak aföldmívesszövetkezetnek kell azon építési anyagokat is átvenni,amelyeket a feloszlani kívánó tsz. a bekövetkezett változás után márbeépíteni nem óhajt.A feloszló tsz. más tsz-nek, állami gazdaságnak, vagyföldmívesszövetkezetnek átadott minden élő és holt leltári tárgyrólpontos leltárt kell vezetni és az átadást a járási, városi mezőgazdaságiosztály megbízottjának jelenlétében kell végrehajtani.A felszámoló tsz köteles a leadott állatok továbbtartásához szükségestakarmányt, alomszalmát, silótakarmányt az átvevő szervnekugyancsak pontos leltár mellett átadni.Az ideiglenes gondozásra átadott állatokkal, épületekkel, gépekkelkapcsolatos szaktanácsadást a gépállomás, valamint a járási, városimezőgazdasági osztályok szakemberei /főagronómus, főállattenyésztő,főállatorvos./ kötelesek ellátni.3./ Egyes tsz-ekben a kilépő tagok olyan kívánsággal lépnek fel a tsz. felé,hogy ott kapják meg a földjüket, ahol korábban volt. Ebben akérdésben határozott állást kell foglalni és a tsz. közgyűlésének kelleldönteni, hogy a kilépők mely területet kapják meg. Természetesenfigyelemmel kell lenni a régi és a most juttatott területek minőségére.

4./ Mutatkozik olyan jelenség is, hogy a tsz közösen akar gazdálkodni.Ennek dacára sem a vetőmagot, sem az állatoknak a takarmányát nemhagyták meg, hanem ezeket szétosztották. Ezen káros jelenségre felkell figyelni és el kell érni, hogy a tsz. további közös gazdálkodásáhoza vetőmag alapot, valamint a takarmánybázist biztosítsák.5./ Az állami gazdaságok szükségleteit az elkészített üzemtervek alapjánaz Állami Gazdaságok Minisztériuma biztosította. A kapcsolatazonban a minisztérium és az állami gazdaságok között megszakadt.Éppen ezért addig, amíg a gazdaságok a minisztériummal akapcsolatot újból fel tudják venni, átmenetileg utasítja a végrehajtóbizottság a Mezőgazdasági Igazgatóságot, hogy az állami gazdaságoküzemmenetének biztosítása érdekében az érintkezést az államigazdaságokkal vegye fel és ezeket a fennálló nehézségekmegoldásában támogassa. Segítse abraktakarmányokban,üzemanyagban stb. az állami gazdaságokat.6./ Felhívja a végrehajtó bizottság a járási, városi tanácsok végrehajtóbizottságait és mezőgazdasági osztályait, hogy legyenek tekintettel afennálló rendkívüli nagy üzemanyag hiányra és a fogatokat úgy avetési, mint a betakarítási, valamint a szállítási munkáknál az államigazdaságok, tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok sokkal nagyobbmértékben vegyék igénybe, mint ezt korábban tették.7./ Egyes községekben még mindig van olyan egyéni gazdálkodó, akivetőmag hiányában nem tudja bevetni azt a területet, amitszándékozott. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai egyénenkéntvizsgálják felül a vetőmagot igénylő termelők helyzetét és amennyibenindokoltnak tartják, úgy kérjék a járási tanács végrehajtó bizottságátóla vetőmag kiutalásának engedélyezését.Felelős: Járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai, Megyei MezőgazdaságiIgazgatóság Igazgatója.Határidő: 1956. december 31 és folyamatos.Erről:1./ Járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságait,2./ Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot,3./ Tsz. Tanács megyei megbízottját,4./ Helyes Endre – megyei mezőgazdasági állandó bizottsági elnökét –értesíti.A végrehajtó bizottság 1956. november 20-án délelőtt 9 órai kezdettel tartjalegközelebbi ülését és annak napirendjét az alábbiakban határozza meg.:1./ Az Ipari Osztály jelentése alapján a helyi ipar helyzete.Előadó: Kovács Antal Ipari Oszt. vez.2./ VKG. Osztály jelentése alapján a befejezetlen építkezésekkelkapcsolatos feladatok, közművek állapota, lakásügyek.Előadó: VKG. Osztály vezetője.Elnöklő vb. elnök az ülést bezárta.

K. m. f./: Tóth Imre s. k. :/mb. vb-elnök/: Kuti György s. k. :/vb-titkárForrás: SZML XXIII. 2.Jegyzet: A megyei tanács végrehajtó bizottsága a gabonakészletek felhasználásáról,zöldség- és gyümölcsellátásról, a beszolgáltatott rizs árának kifizetéséről és azillegális szeszkereskedelem megakadályozásáról is intézkedett. Ezeket a részleteketterjedelmi okból kihagytuk.77.A Karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve1956. november 9.JegyzőkönyvKészült Karcag Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. évi november hó 9-iüléséről.Az ülés helye: Karcag, Tanácsháza 3. sz. szoba.Az ülés kezdete: 1956. november 9-én du. 2 órakor.Jelen vannak: Szentesi László vb-elnök, Mátyus Imre vb-elnökhelyettes, TóthIstván vb-titkár, Kun Imre, Kovács István, Kundra József, Tóth Kálmán, BényeiGábor vb-tagok.Vadász István, a városi pártbizottság titkára, Filep István, a városi forradalmimunkástanács titkára, mint meghívottak, valamint a megyei tanács vb részéről:Pappné elvtársnő és Tokár elvtárs.Igazoltan távol: Kovács Sándor, B. Nagy Lőrinc, Gaál Lajosné vb-tagok.Szentesi László vb-elnök: Üdvözli a megjelenteket, s a vb-ülést megnyitja. Bejelenti,hogy az elmúlt két hét alatt a rendkívüli helyzet miatt nem tudtuk a végrehajtóbizottságot összehívni, mivel a függetlenített vezetők is részben szabadságon,részben pedig egyéb okból távol voltak.Ebben az időben a forradalmi munkástanács vette kezébe a város közigazgatásiirányítását.Újabb rendelkezés értelmében, mától kezdve ismét a végrehajtó bizottság vette át aváros közigazgatását, szorosan együttműködve a városi forradalmimunkástanáccsal.A mai forradalmi munkástanács gyűlésen a vb függetlenített vezetői úgynyilatkoztunk, hogy teljes mértékben figyelembe kívánjuk venni a forradalmimunkástanács javaslatait, melyek a dolgozó nép érdekeit képviselik.A forradalmi munkástanács is teljes egészében támogatni kívánja a végrehajtóbizottság munkáját.Jelenlegi legfontosabb feladat, a város rendjét és nyugalmát biztosítani. Ennekérdekében tárgyalást folytattunk a rendőrség és a helyőrség parancsnokaival.Továbbra is érvényben tartjuk a kijárási és szesztilalmat a város területén.Igen fontos tennivaló még a város lakosságának ellátása. A raktárak kezdenekkifogyni s az utánpótlás üzemanyag hiányában nehezen oldható meg.

Üzemanyagnál komoly problémák vannak, ezért célszerű lesz az áruszállítástlovaskocsival eszközölni.Kihangsúlyozza, hogy a forradalmi munkástanács komoly erőfeszítéseket tett azáruellátás biztosítása érdekében. Jelenleg liszt, kenyér probléma még nincs, hiánysó- és zsírkészletnél mutatkozik.Bejelenti, hogy amikor a végrehajtó bizottság átveszi a közigazgatás irányítását,személyi bosszúról szó sem lehet, erre nincsen ok. A végrehajtó bizottságfüggetlenített vezetőinek elve az, hogy a legteljesebb mértékben együtt dolgozni aforradalmi munkástanáccsal minden olyan ügyben, ami a város lakosságánakérdekeit szolgálja és a fennálló rendelkezés arra módot nyújt.Javasolja, hogy a végrehajtó bizottság tartsa meg továbbra is a forradalmimunkástanács által beindított helyi lapot, mely Karcagi Híradó címen jelent meg, –A karcagi lakosság régi óhaja az, hogy legyen helyi lap.Kéri a végrehajtó bizottság tagjait, – de nem utolsósorban a ForradalmiMunkástanács tagjait, – hogy azonnal indítsák be a termelőszövetkezeteknél atermelő munkát. Több tsz-nél még nem fejezték be a betakarítási munkát sem, amia nemzetgazdaságra nézve is káros.Javasolja, hogy a végrehajtó bizottság hetenként kétszer üljön össze, mivel igen sokfeladat vár megoldásra a vb részéről.Legközelebbi ülést f. hó 12.-én hétfőn javasolja megtartani, amikor a vb.függetlenített vezetői részletesebb beszámolót tudnak tartani a város közellátásihelyzetéről.Bejelenti, hogy a forradalmi munkástanács f. hó 11.-én vasárnap de. 9 órakor tartjaa legközelebbi ülését. Kéri, hogy a végrehajtó bizottság tagjai jelenjenek meg ezenaz ülésen.Végezetül ismerteti, hogy a városban komoly probléma van a tüzelőellátás terén is.Ma felmértük a TÜZÉP-telepek jelenlegi tüzelő készletét s ahhoz mérten, adunk kiengedélyt tüzelő vásárlásra, a legilletékesebbeknek.Kéri, hogy a vb tagjai tegyék meg hozzászólásaikat és javaslataikat.Hozzászólások:Tóth Kálmán: Javasolja, hogy mindenek előtt a Kenyérgyárat kell tüzelővel ellátni,mivel nagyon fontos a lakosság kenyérrel való ellátása.Vigyázzunk, hogy tüzelő vásárlásra csak a legrászorultabbaknak adjunk engedélyt,mert igénybe veszik azok is, akik már tüzelő-utalványt kaptak.Korainak tartja a 18 órai kezdést, a kijárási tilalomra, javasolja legalább 20 óraikezdésben megállapítani.Mátyus Imre vb-elnökhelyettes: Kihangsúlyozta, hogy most tél kezdetén igenfontos a lakosság tüzelővel való ellátása, de nagyon fontos a Kenyérgyár mindenekelőtt való ellátása tüzelővel, hogy zavartalanul biztosítva legyen a kenyérellátás.Javasolja, hogy szervezze meg a vb a volt TÜZÉP dolgozókból, akik a hegyekközött – személyes összeköttetéseken keresztül – tudnának nagyobb mennyiségűtűzifát beszerezni, a város részére. Szénkérdésben pedig vegyük fel a kapcsolatot abányavidékekkel.Termelőszövetkezetek pedig saját maguk lássák el a tsz-tagokat tüzelővel, mivelgépkocsival rendelkeznek.Fontos a burgonya ellátás is. Ezt szintén úgy tudjuk biztosítani, ha a termelőhelyekkel felvesszük a kapcsolatot.Javasolja, hogy a helyi lap továbbra is megmaradjon, mivel az a lakosság régióhaja.Kifejti, hogy eredményes munkát csak úgy tudunk kifejteni, ha összefogott erővel –minden bosszúállás nélkül – végezzük a munkánkat.

Ezt megkívánja tőlünk az ország jelenlegi helyzete is, amikor fokozott erővel kelldolgoznunk.Vadász István elvtárs: Javasolja, hogy a végrehajtó bizottság a forradalmimunkástanács javaslata, illetve tapasztalata alapján mérje fel a város közellátásihelyzetét s a hétfői ülésen erről konkrétabb beszámolót adjon.Továbbiakban egy-két tapasztalatot vet fel. Ismerteti, hogy vannak olyanok, akikfelismerik a munkás-paraszt kormány programját, s egyet értenek aminisztertanács határozatával. Igen szép számmal vannak azonban olyanok, akikezzel nem értenek egyet, sőt lázítanak ellene. Ezekkel szemben a vb legyenkövetkezetes és határozott.A munkás-paraszt kormány a mi kormányunk. A kormány tagjai mind letették azesküt. Minden rendelkezését végre kell hajtani, mert az törvényes kormány. Akiezzel nem ért egyet, az ne dolgozzon velünk.Kijelenti, hogy mi a forradalmi munkástanáccsal együtt akarunk dolgozni, ha aforradalmi munkástanács tagjai, mind becsületes dolgozók. Ha van ellenséges elema forradalmi munkástanácsban, azt azonnal el kell távolítani.A város területén működő ellenséges csapatokat is a legrövidebb időn belül fel kellszámolni, hogy senkinek bántódása ne legyen.Filep István: Mivel nem volt konkrét a Vadász elvtárs felvetése, kéri, hogy azellenséges elemeket név szerint említse meg, kik azok, akiket el kell távolítani aforradalmi munkástanácsból.Tóth István vb-titkár: javasolja, hogy a végrehajtó bizottság hozzon határozatot aforradalmi munkástanáccsal való együttműködésről, segítségadásról, s hívja fel avb a forradalmi munkástanácsot, hogy vizsgálja felül sorait és távolítsa el a nemodavaló elemeket.Kovács István elvtárs: Kihangsúlyozza, hogy a városban bizonyos mérvűbizonytalanság uralkodik. Nincs meg a kellő bizalom a munkás-paraszt kormányprogramjával szemben.Aki pedig együtt akar velünk dolgozni, színt kell, hogy valljon a forradalmimunkástanács tagjai közül. A forradalmi munkástanács elnöke kijelentette, hogy őnem ért egyet a munkás-paraszt kormány programjával, csak a nyugati államokprogramjait ismeri el.Köszönetet kell hogy kifejezzünk a forradalmi munkástanács tagjainak, hogyebben a városban szépen levezették vér nélkül a forradalmat.Mi nem kommunista forradalmi tanácsot akarunk, hanem munkás-paraszttanácsot.Mi nem akarjuk vezetni a forradalmi munkástanácsot. Vannak ott becsületes voltkatonatisztek, akik eddig is igen derekasan kivették a részüket a munkából, mintpl. Lakatos Ferenc, Kemény Pál.A forradalmi munkástanács tagjai, példamutató polgárok legyenek, akikre a népmindenkor hallgat.Hívjon be a forradalmi munkástanács a tsz-ekből becsületes, dolgozó parasztokatsoraiba.Helyzetünk még nem rendezett teljes egészében Karcagon. Garázdálkodókzörgetnek be éjszaka vezető elvtársak lakására, hogy megfélemlítsék. Ezekkelszemben azonnal meg kell tenni az intézkedést.Próbáljuk közösen megakadályozni, hogy a városunkban lévő cukrászdában arádión, ne Szabad Európát hallgassák, hanem a Kossuth adó műsorát.Gazdasági problémákkal foglalkozva javasolja, hogy a vb bízza meg Mátyus Imrevb-elnökhelyettest, hogy a Mezőgazdasági Osztállyal és a forradalmi tanács

tagjaival közösen mérjék fel a határban mennyi a még betakarítatlan termény ésmennyi erő szükséges a betakarítás elvégzéséhez.Javasolja, hogy a vb vegye fel a kapcsolatot a gépállomás igazgatóval, az államigazdaság vezetőjével, valamint a tsz-ek elnökeivel és hívja fel a figyelmüket azüzemanyaggal a legszélesebb körű takarékosság bevezetésére.Filep István: Ismertette a forradalmi munkástanács tevékenységeit. Bejelenti, hogya forradalmi munkástanács teljesen együtt dolgozott a honvédelmi bizottmánnyal.Nagy káosz volt sok esetben a munkánkban. Sokszor nem a forradalmimunkástanács intézkedett, hanem csak egyes tagok. A honvédségnek nagy szerepevolt abban, hogy egyes vezetőket lefogtak. Volt olyan javaslat is, hogy a vb- éspártvezetőket a rendőrségre kell behozni, hogy biztonságban legyenek, vagy pediga lakásukon rendőrőrszem vigyázzon rájuk.Ismertette a f. hó 4-én, vasárnap délelőtt történt eseményeket, melyek túlnyomórészben a helyőrségi laktanyában zajlottak le. Ennek következtében igen sokfegyver és kézigránát került a lakosság kezébe, melyet minden körülményekközött be kell tőlük szedni.A helyi lap szerkesztéséért a felelősséget vállalja. A lap további fenntartása fontos.Azonban mivel ő gimn. tanár, egy állandó lapszerkesztőt biztosítani kell.Elmondotta, hogy a Karcagi Forradalmi Munkástanácsnál a vezetés nem voltegységes. Véleménye szerint az összetétele nem munkás-paraszt, hanemértelmiségi túlnyomó részben.Kijelenti, hogy amíg Andics Erzsébet ott lesz a kormányban, addig nem tud bízni amunkás-paraszt kormányban. Elfogadja a kormányt, de személyes problémákmiatt nem ért vele egyet (mindketten történészek).Tokár elvtárs: Ismerteti, hogy Andics Erzsébet elvtársnőnek menekvést kellettkeresni Szolnokon, mivel Pesten nem lehetett tudni, kit vesznek elő. Andicselvtársnő politikai tevékenységet fejt ki, jelenleg történészettel kapcsolatostevékenységet nem fejt ki.Bényei Gábor elvtárs: A munkás-paraszt kormány programjával a maga részérőlegyet ért.Véleménye szerint azonnal be kell indítani a mezőgazdasági munkákat, mivel jövőévi kenyerünkről van szó.Helyes lenne felülvizsgálni a gépállomást üzemanyag szempontjából, mert atraktorosok olyan kijelentést tesznek, hogy nem tudnak dolgozni, mert nincsüzemanyag.Vegyük igénybe a mezőgazdasági munkák végzéséhez a fogaterőket.A városban rendelkezésre álló tüzelő mennyiséget a legnagyobb körültekintésselossza széjjel a vb – akik szalmával, csutkával rendelkeznek, azoknak nincsszükségük tűzifára.Szentesi László vb-elnök: Összefoglalójában kihangsúlyozta, hogy a vb egyet ért azelhangzott javaslatokkal. A munkás-paraszt kormány programját teljes egészébenelfogadja s azzal mindenben egyet ért. A végrehajtó bizottság harcol ezekmegvalósításáért, azonban ehhez békére és nyugalomra van szükség. A forradalmimunkástanáccsal karöltve rendet kell teremteni ebben a városban. Arendbontókkal szemben a legkíméletlenebbül kell eljárni. Mi tiltakozunk mindenolyan megnyilvánulás ellen, ami bosszúállással kapcsolatos.A végrehajtó bizottság az elhangzottak alapján egyhangúlag a következőhatározatot hozta:

111/1956. sz. V. B. H a t á r o z a t .A végrehajtó bizottság teljesen egyet ért a munkás-paraszt kormányprogramjával, azt mindenben magáévá teszi, harcol annakmegvalósításáért.A végrehajtó bizottság szorosan együtt kíván működni a forradalmimunkástanáccsal s kéri, hogy a végrehajtó bizottságot támogassa politikai,gazdasági és kulturális tevékenységében. Tegyen javaslatot – a fennállórendelkezések értelmében – minden olyan ügyben, ami a városlakosságának érdekeit szolgálja.A végrehajtó bizottság megbízza a termelőszövetkezeteknél fennállóproblémák kivizsgálásával Mátyus Imre vb-elnökhelyettest, aMezőgazdasági Osztály vezetőjét, hogy a forradalmi munkástanácstagjaival közösen mérjék fel a tsz-eknél a betakarítatlan terménymennyiségét, mennyi erőre volna szükség a betakarításhoz és a vetésimunkák elvégzéséhez.Vegyék fel a kapcsolatot a gépállomás, az állami gazdaság igazgatójával ésa tsz-ek elnökeivel és vezessék be az üzemanyagnál a legszélesebb körűtakarékosságot.Felelős: Mátyus Imre vb-elnökh. és Klement Lajos Mg. o. vezető.Határidő: azonnal.Értesítést kap.1./ Forradalmi Munkástanács2./ Mátyus Imre vb. elnökh.3./ Klement Lajos Mg. oszt. vez.A végrehajtó bizottság egyhangúlag kimondja, hogy a legközelebbi ülését f. hó 12-én hétfőn délután tartja.A vb-elnök, mivel több tárgy nem volt az ülést bezárta.K. m. f.P. H./: Szentesi László s. k. :/vb-elnök/: Tóth István s. k. :/vb-titkárForrás: SZML XXIII. 527. A Karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságánakjegyzőkönyve 1956.Jegyzet: Andics Erzsébet nem volt tagja a Kádár-kormánynak, csupán a kormánySzolnokon működő Tájékoztatási Hivatalát vezette. Filep István, a karcagigimnázium tanára és a Karcagi Híradó c. helyi lap szerkesztője 1956. november 8-án a Szolnok Megyei Tanács székházában részt vett az Andics Erzsébet és BereiAndor által tartott tájékoztatón. Filep visszaemlékezése szerint Andics és Bereihangsúlyozták, hogy voltaképpen ők a kormány, de még nem vették át a hatalmat.A Kádár-kormány csak ideiglenes megoldás, az azonban nem biztos, hogy Rákosielvtárs hazajön. – FILEP, 1996. 75-76. p.

78.A Tiszaszőlősi Községi Forradalmi Tanács határozatai személyikérdésekről és a nemzetőrség további működésérőlJegyzőkönyv1956. november 10.Készült Tiszaszőlősön, 1956. évi november 10. napján a Községi Forradalmi Tanácsgyűléséről.Jelen vannak. Ács Imre, Nagy Gáspár, Nagy István, ifj. Gyurkó József, KovácsJános, ifj. Faragó Pál, ifj. Kun Sándor, ifj. K. Varga Sándor, Laki Bálint, BodnárLajos, ifj. N. Fekete Imre, ifj. N. Fekete Miklós, id. Hajnal András, ifj. TóthZsigmond, ifj. Tóth János, Tolvaj Sándor, id. Dögei József, Szőke Sándor, FazekasGyörgy, Paksi Gyula, Paksi István, ifj. Soós Sándor, Fügedi László, P. MészárosPéter, Dr. Temesvári Ottó, ifj. Szabó József és Lódi Sándor, a forradalmi tanácstagjai.id. Sipos Miklós a forradalmi bizottság elnöke üdvözli a megjelenteket, a gyűléstmegnyitja.Kovács János bizottsági tag ismerteti a forradalmi tanáccsal, hogy a forradalmimunkás-paraszt kormány rendelkezése értelmében a nép által el nem bocsátott,illetve lemondását nem követelt vb-tagok, és függetlenített vezetők, valamintbeosztott dolgozók f. évi november 10-ig állásukat elfoglalhatják.A forradalmi tanács tagjai egyhangúlag kijelentették, hogy az 1956. évi október 27-én a kultúrházban, továbbá október 28.-án a községi tanácsházánál megtartottnépgyűlés követelte, hogy Sári Béla vb-elnök, Berényi László vb-elnökhelyettes,Tóth Sándorné vb-titkár, továbbá Varga Gyula gazdálkodási előadó, PálmaiSándor agronómus és Boros Imre hivatalsegéd, továbbá Németh János begyűjtésivezető megbízott és Tóth Sándor begyűjtési megbízott tovább hivatalában megnem maradhat, s a felsoroltak azonnali eltávolítását követelte.A forradalmi tanács ezek leszögezése után javasolja a helyi községi tanácsvégrehajtó bizottságának, hogy Sári Béla, Berényi László, Tóth Sándorné, GacsalImre, Toldi István és Pituch Béla végrehajtó bizottsági tagokat vb-tagságukbólazonnal hívja vissza, s helyükbe P. Mészáros Péter, ifj. Tolvaj Sándor, KovácsJános, ifj. Soltész István, Ács Imre, id. Sipos Miklós dolgozókat hívja be.Az ezek szerint kiegészített végrehajtó bizottság saját kebeléből válassza meg amegüresedett vezetői funkciókat.Az újjáválasztott végrehajtó bizottság saját legjobb belátása szerint szervezze újjá aközségi tanács hivatali apparátusát.A forradalmi tanács ezután javasolja az újjáválasztott végrehajtó bizottság felé,vegye fel a kapcsolatot a Tiszafüredi Rendőrkapitánysággal amiatt, hogy aTiszaszőlős községben működő rendőr területi megbízott személyét azonnalihatállyal változtassa meg, és Bozsik József r. őrm. helyett más személyt irányítsonTiszaszőlősre, tekintettel arra, hogy a község dolgozóinak nevezett személye ellenolyan kifogásai vannak, melyek nem teszik kívánatossá nevezett rendőri megbízotttovábbi tiszaszőlősi működését.Szükségesnek látja a forradalmi tanács a nemzetőrség további működését is,mindaddig, míg a forradalmi átalakulás teljes nyugvópontra nem ér. –Több tárgy nem lévén a gyűlés véget ért.K. m. f.

jegyzőkönyvvezető/Kovács János s. k./a forr. tanács elnöke/id. Sipos Miklós s. k./Forrás: SZML 764/c. A Tiszaszőlősi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságánakjegyzőkönyve 1956.Jegyzet: Szolnok megyében a Tiszafüredi járás községeiben tartott legtovább aforradalom utóélete. Néhol nemcsak a forradalmi tanács, hanem a nemzetőrség isfennmaradt. A forradalmi szerveket a karhatalom brutális akcióival csupándecember elejére sikerült véglegesen feloszlatni.79.A Törökszentmiklósi Járási Hazafias Népfrontbizottság Budapestújjáépítésére szólít felFelhívás1956. november 10.Törökszentmiklósi Járási Hazafias Népfrontbizottságától.Valamennyi községi hazafias népfrontbizottságnak, vállalatnak, ktsz-eknek, államigazdaságoknak, tsz-eknek.SzékhelyénA Törökszentmiklós Hazafias Népfrontbizottság Elnöksége elhatározta, hogyfelhívással fordul Törökszentmiklós város, és járás népéhez, segítsen Budapestújjáépítésében.Felkérjük az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, ktsz-ek szakmunkásait, hogyBudapest újjáépítésében egyheti munkát vállaljanak és a jelentkező szakmunkások,dolgozók az említett szervek vezetőségénél jelentsék be, hogy részt kívánnak venniBudapest építésében.A jelentkező dolgozók élelmezését a városi és a községi vöröskeresztes szervezetekbiztosítsák.Kérjük a város és a járás dolgozóit, hogy az alábbi szakmákból minél többenjelentkezzenek.Kőműves, faipari munkások, villanyszerelők, útburkolók, üvegezők, és még egyébszakmák dolgozói is.Ha lehetséges szerszámokat, és ha van, a rendelkezésre álló anyagokból isvigyenek. A felszállításukat a Vöröskereszt gépkocsival fogja biztosítani.Az elhelyezkedésükről és élelmezésükről indulás előtt a hazafias népfrontbizottságés a Vöröskereszt megfelelően tájékoztatni fogja őket.Kérjük a vállalatok, intézmények vezetőit, hogy a jelentkezéseket csütörtökönreggel 8 óráig, hogy ki mennyi fővel kíván részt venni, a járási tanács emelet 2-essz. szobájában, vagy a 13. sz. telefonon jelentsék be.A jelentkezett dolgozók Budapest újjáépítésében egyhetes váltó műszakban kell,hogy részt vegyenek.A jelentkezett dolgozók Budapest újjáépítését önkéntesen kell, hogy vállalják, amunkadíjukat a munkaadó vállalat, vagy szerv fizetheti csak ki.Kérjük az ország összes üzemeit, vállalatait, intézményeit és szerveit, hogy ezenországos érdekű felhívásunkhoz csatlakozzanak és ezzel is elősegítjük Budapestújjáépítését.

Törökszentmiklós, 1956. november 10-én.Kurdics IstvánJ. Hazafias Népfront-titkárDr. Vadai Sándor.J. Vöröskereszt-elnökP. H.Forrás: SZML. XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 44. p.80.A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek MunkástanácsánakkiáltványaTiszamenti Vegyiművek Munkástanácsa1956. november 15.Másolat!KIÁLTVÁNYA Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsa 1956. november 15-én tartott ülésén akövetkezőket határozta el:1./ Követeljük, hogy az elfogott magyar állampolgárok Szovjetunióba valóelhurcolását azonnal szüntessék be, az összefogottakat bocsássák szabadon.A megyei pártbizottságot felhívjuk, hogy a saját hatáskörében, a városiforradalmi munkástanács útján, valamint a helyi szovjet parancsnokságmegkeresése útján hasson oda, hogy fenti követelésünket teljesítsék.2./ Követeljük, hogy a szovjet csapatok kivonását az ország egész területérőlkezdjék meg!3./ Követeljük, hogy az ENSZ megfigyelő küldöttségét bocsássák be az országterületére!4./ Mindaddig amíg az első három pontban foglaltak terén hathatós intézkedéstnem észlelünk, üzemünkben a munkát nem vesszük fel.5./ Követeljük, hogy jelen napjainkban semmiféle pártszervezéssel nefoglalkozzunk, mivel ez idő szerint legnagyobb feladatunk, hogy egyemberként álljunk ki nemzetünk ügyéért!6./ Dolgozóink véleménye az, hogy országunkban továbbra is a demokratikuseszközöknek kell előtérben állani, tiszteletben tartjuk az 1945-ösföldreformot, valamint a bányák, nagyüzemek, bankok államosításánaktörvényét.Szolnok, 1956. november 15.Forrás: SZML XXV. 9/a. B.59/1957.Tiszamenti VegyiművekMunkástanácsa

81.Vita a Karcagi Városi Forradalmi Munkástanács ülésén a fegyverekösszeszedéséről, a szovjet katonai jelenlétről és a sztrájkról1956. november 16.Jegyzőkönyv.Készült a Karcagi Forradalmi Munkástanács 1956. évi november hó 16-án tartottüléséről.Az ülés helye: Karcag, Tanácsháza 5. sz. szoba.Jelen vannak: Danka István elnöklete alatt a forradalmi munkástanács tagjai, ésSzentesi László vb-elnök.Danka István: Üdvözli a megjelenteket, s az ülést megnyitja. Ismerteti a jelenlegiértekezlet tárgyát. Ennek az értekezletnek a megtartását az tette indokolttá, hogy amai napon szovjet őrnagy tett látogatást a végrehajtó bizottságnál és azt akijelentést tette, hogy a karcagi helyőrségi laktanyából igen sok fegyver és lőszerhiányzik, ami valószínűleg mind a lakosság kezében van.A szovjet hatóság kéri, hogy a fegyvereket, melyek a helyőrségi laktanya leltárábanszerepel, de a raktárban nincs meg, azonnal szedjük be a lakosságtól. Jelenpillanatban nem szól bele a szovjet parancsnokság, hogy milyen formában szedjükössze a fegyvereket, de kéri, hogy haladéktalanul tegyünk intézkedést ez ügyben.Elnök kéri, a megjelent forradalmi munkástanács tagjait, hogy bírják rá a városlakosságát ma este 6 óráig a fegyver és lőszer beszolgáltatására a rendőrségre, vagypedig a helyőrségi laktanyába. Ellenkező esetben a város lakosságának bajaszármazhat abból, ha a kint lévő fegyvereket nem szolgáltatják be. Afegyverrejtegetőkkel pedig a katonai törvények szerint fognak eljárni.Ezek után elnök ismertette szó szerint a város lakosságához intézett felhívásszövegét, a fegyverek beszolgáltatására.Megnyugtatásul felkérte Papp István gimn. tanárt, mint szovjet-magyar tolmácsot,hogy ismertesse a mai szovjet őrnagy látogatása alkalmával elhangzott tárgyalástartalmát.Papp István: Elmondta, hogy az orosz őrnagy egy listát tartott a kezében, mely ahelyőrségi laktanya leltára volt. Ebből megállapította, hogy igen sok lőszer ésfegyver hiányzik, ami tudomása szerint a lakosság kezében van. Ezt kérikhaladéktalanul összeszedni, mivel nem kívánatos a vérontás sem orosz, semmagyar részről, okulva a budapesti véres összeütközésen.Majd ismertettük a város lakosságához intézett felhívás szövegét, melybenkifogásolta a ma esti határidőt. Minél gyorsabban hozzuk ezt a város lakosságatudomása. Ők nem kívánják a fegyvereket összeszedni, amennyiben ezt a magyarhatóság is biztosítani tudja.A szovjet őrnagy kifejtette, hogy tudomása van arról, hogy Karcagon tüntetősztrájk szervezése folyik. Ehhez nincs semmi köze, teljesen a magyar hatóságdolga. Azt azonban megjegyzi, hogyha a forradalom idején nem megy a munka,akkor miből fog megélni a magyar dolgozó nép. Ezért a maga részéről nemhelyesli a sztrájkot. A Györfi Sándor gépkocsivezető elszállítása miatt, a városban 2napos tiltakozó sztrájk ügyébe nem szól bele. Véleménye szerint a sztrájk,népünnepélyek alkalmával helyes.Elmondotta, hogy ők most elhagyják a tanácsházát s csak akkor hívjuk őket, haszükség van rájuk.

Györfi Sándor gépkocsi vezető elszállítása mérgesítette el Karcagon a helyzetet.Ember elszállításról ő nem tud – mondotta a szovjet őrnagy. Magyar hatóság szediössze az embereket, tudomása szerint. Felül kell vizsgálni, hogy az ezeket elszállítómozdonyt, magyar vagy szovjet mozdonyvezető kíséri-e. Ígéretet tett, hogyfelveszi a kapcsolatot a jelenlegi kormánnyal s 2 napon belül hírt ad a GyörfiSándorról.Hozzászólások:Andrási István: Hozzászólásában kifejtette, hogy véleménye szerint Karcagonnincs fegyver és lőszer a lakosságnál. Tudomása szerint gépkocsival Bucsáraszállították a fegyvert és lőszert Karcagi Laktanyából. Ez a tehergépkocsi a karcagiTakács Péter utcában volt elakadva, amit nagy tömeg vett körül. Így ezt az ottanilakosok bizonyítani tudják.Kéri, hogy ez ügyben Bucsát kutassa fel egy bizottság, mert a fegyverek ottvannak.Olajos Mihály: A helyőrség parancsnokának megközelítőleg tudnia kell, hogy hoválett a fegyver a laktanyából. Véleménye szerint Karcagon is van fegyver és lőszer adéli és északi külterület lakosainál. Helyes lesz közölni a szovjet parancsnokkal,hogy Bucsára szállították túlnyomó részben a fegyvereket.Danka István: A mai napon átmegyünk Bucsára tisztázni a fegyverek és lőszerekkiszállítását.Cs. Németh Lajos: Javasolja, hogy dobszó útján hozza tudomására a városlakosságának a fegyverek beszolgáltatását a hatóság, mivel véleménye szerint ez aleggyorsabb.Csepregi József: Hozzászólásában foglalkozott a Kiskereskedelmi Vállalatárudáinak nyitva tartásával a kétnapos sztrájk idején. Véleménye szerint ez ügybenelhamarkodott intézkedés történt. Úgy a forradalmi munkástanács, mint avégrehajtó bizottság részéről a vezetők mind el voltak foglalva, egyedül KlementLajos volt található, aki viszont nem adott felvilágosítást az üzletek nyitva tartásátilletően.Danka István: A forradalmi munkástanács hozzájárulását adta a 2 naposfigyelmeztető sztrájkhoz, azonban az üzletek nyitva tartásáról nem volt komolyintézkedés, azért fordult elő, hogy egyik üzlet kinyitott a másik pedig zárva tartott.Az álláspont azt, hogy az élelmiszerüzleteket kivéve, minden üzlet zárva van 2napig.Szentesi László: Ismertette, hogy a tegnap tartott szolnoki értekezleten élesenfelvetette a Györfi Sándor elszállítása ügyét. Szolnokon is hasonló eset fordult elő sezért az üzemek, vállalatok ott is leálltak. A végrehajtó bizottság mindentelkövetett a Györfi Sándor ügyében, eddig azonban választ nem kaptunk. Aminisztertanács 2 napon belül tájékoztatja Györfinét férje hollétéről, valamint avárosi tanácsot is.Ismertette, hogy Kádár elvtársnak elmondottuk a tárgyalás alkalmával, hogyKarcagon mind addig rend és fegyelem volt, amíg a lakosság tudomást nemszerzett Györfi elszállításáról. Ígéretet kaptunk, hogy az ügyet kivizsgálják alegrövidebb időn belül.Kijelentette, hogy a végrehajtó bizottság együtt kíván dolgozni a forradalmimunkástanáccsal, melyre már eddig is bizonyítékok vannak.

Elmondotta, hogy teljes mértékben együtt kell dolgozni ebben a városban, hogy aváros lakosságának jogos problémáit meg tudjuk oldani, a fennálló rendelkezésekértelmében.Egyöntetű intézkedések hozatalára van szükség ebben a városban és egyöntetűenkell harcolni a hozott rendelkezések végrehajtásáért. Bejelenti, hogy a legutóbbi vbülésena jelenlegi vb-vezetők meg lettek erősítve funkciójukban. Azonban, havalakinek a vb-vezetők személye ellen kifogása van, intézkedést kér a leváltásukravonatkozóan. Kihangsúlyozza, hogy a vb-vezetők mind a forradalmimunkástanáccsal karöltve kívánnak dolgozni. A forradalmi munkástanács intézőbizottsági tagjai már a vb-üléseken eddig is részt vettek.Beszélt Karcag városban a rend és a fegyelem megtartásáról. Ilyen értelemben igensokat köszönhetünk a forradalmi munkástanács elnökének, aki a kritikus időkbenis ezt biztosítani tudta.Jelenleg is elég kritikus a helyzet városunkban. Kéri, hogy a végrehajtó bizottságirányvonalait és útmutatását fogadják el, melyek a forradalmi munkástanácsjavaslata alapján jönnek létre.Továbbiakban foglalkozott a sztrájk megszervezésével. Jól meg kell gondolnunk,hogy milyen célt érünk el azzal, ha az üzemek, vállalatok leállnak. Magyaremberek kihurcolása ellen harcoljunk.Városunkban nem becsületes emberek kezében vannak fegyverek. Javasolja, hogyolyan egyöntetű álláspontot foglaljunk, aki nem szolgáltatja be a fegyvert, bíróságelé kell vinni. –Kijelenti, hogy a végrehajtó bizottság az ifjúság és munkásság követelései melletttovábbra is kiáll és harcol azok megvalósításáért.Csala János: Hozzászólásában kihangsúlyozza, hogy Karcagon a sztrájkot továbbrais folytatjuk a magyar emberek elhurcolása miatt. Karcagon nem volt ugyanpuskalövés, de van bizalmatlanság a városi pártbizottság felé. A XX. kongresszusután, miért nem áll ki a karcagi pártbizottság a tömegek közé, miért uralkodik apártban a sumák hangulat. A pártbizottság egyes vezetői – akik régen nagykalapemeléssel üdvözöltek, ha az után találkoztunk, – ma már a köszönést semfogadják. A karcagi nép tudja, hogyan császárkodott a városi pártbizottság ebben avárosban.Kérjük, hogy a városi pártbizottság tisztítsa meg sorait és a nem odavaló vezetőittávolítsa el soraiból.Szentesi László: A végrehajtó bizottság saját maga hozza határozatait, a pártirányítása nélkül.Véleménye szerint akkor lesz rend és fegyelem ebben a városban, ha bátranfelvethetjük a hibákat. Ahol probléma van, a vezetők felé is fel kell vetni afelelősségre vonást.A végrehajtó bizottság, személyi bosszút egyáltalán nem kíván alkalmazni, errenincs is mód, ez a kormány véleménye is.Párton belül is normális életet kell biztosítani ebben a városban. A korábban hozottolyan határozatok kijavításához, – ami túlméretezett volt – már is hozzáfogott avégrehajtó bizottság. Ha a vb-vezetők személye ellen kifogás merül fel, mi azonnalfélre állunk, mindannyian parasztfiatalok voltunk, amikor a tanácshoz kerültünk sezután is megálljuk a helyünket a termelő munkában is.Danka István: Csala polgártárs felvetésével teljesen egyet ért. Vadász elvtárs márfel lett szólítva, hogy a városi pártbizottságon is induljon be a tisztulási folyamat.Tudomása szerint Dobrai József még jelenleg is a városi pártbizottság tagja, aki a

forradalom kitörése után meg akarta alakítani a Parasztpártot, vagy Nagy JózsefDISZ-titkár, akit szintén nem szívesen lát a karcagi dolgozó nép a párt élén.Kéri, hogy szombaton estig a sztrájkot tartsuk be. Mi az ártatlan emberekkihurcolása ellen harcolunk.Ez ideig még nem tapasztalta a végrehajtó bizottság részéről, hogy a pártbizottsághatározatától tette volna függővé egy-egy dologban az intézkedést, vagy közöltevolna a párt javaslatát.Ma amikor a szovjet őrnagy megjelent a tanácsházán, a vb-vezetők részéről ismeglepetés volt tapasztalható. Nem ez mutatkozott meg azonban az ott lévő városipártbizottság vezetőinél, meglepetést egyáltalán nem tanúsítottuk.Javasolja, hogy a városi bíróság most már haladéktalanul kezdje meg a munkáját,különösen sürgős ez gazdasági bűncselekmények elkövetőivel szembeniítélethozatalnál, tsz-ekben igen elharapózott a tengeri lopás stb.Nyester Péter: Elmondotta, hogy a Földműves Szövetkezet dolgozóinak 80%-aválasztotta meg a munkástanácsot, aki a 2 napos sztrájkot kimondta. Ezértvéleménye szerint még a rendőrség sem szólhat bele, hogy az üzletek erre az időrezárva, vagy nyitva legyenek. Mi a munkástanácsok a dolgozók ügyeiben döntünk sígy a rendőrség szervei sem állíthatják le a sztrájkot.Cs. Németh Lajos: Javasolja, hogy a 2 napos sztrájk idején az általános iskolákbansem legyen tanítás. Felveti, hogy bizalmatlanság van a városban. Olyan hangok isfelmerültek, hogy most 300 ember van a rendőrségen nyilvántartva, – mintforradalmi munkástanács tagjai, – akik el lesznek téve láb alól. A rendőrségfokozottabban figyeljen fel a rendbontókra, s azokra, akik ezeket hangoztatják.Mészáros Imre: Elmondta, hogy ő is szemtanúja volt annak, amikor az Arany J. ésa Kerekes I. utca sarkán, a bucsai tsz tehergépkocsija elakadt, belement az árokba, sismeretlen helyről jött egy másik tehergépkocsi, amit R. Szabó Lőrincgépkocsivezető vezetett. Átrakták a másik kocsira a szállítmányt, amiben kb. egyláda kézigránát volt és kb. 8-10 db fegyver. Ezt kb. 30-40 ember látta, akik ott akocsi köré gyűltek. Motorkerékpáros kísérte a kocsit és siettette őket Ecsegfalvára.Mudri Lajos: Ismertette, hogy miképpen kezdődött el városunkban a sztrájkszervezése, ami a magyar emberek kihurcolása miatt kezdődött meg. Nemengedhetjük meg, hogy a szovjet hatóság magyar embereket kihurcoljon, miveljelenleg nincs háború, tehát olyan, hogy hadifogoly, nincs.Elhangzott már előzőleg ezen az értekezleten, hogy a végrehajtó bizottságmindenben egyet ért a forradalmi munkástanács javaslatával és közösen együttkívánnak dolgozni a feladatok megoldásában. Tudomása szerint még mindigolyan egyén van a végrehajtó bizottságban, aki azt a kijelentést tette, hogyidehozza a nyakunkra az oroszt, ha a karcagi munkások nem akarják a rendet.Kérdezi, hogy mi az oka annak, hogy a Karcagi Nyomda az éjjel nem tudtakinyomtatni a munkástanács határozatát?Bejelentette, hogy 1948-óta tagja a MDP-nek, kommunista voltam és az is akarokmaradni továbbra is, de nem olyan mint eddig. Nem kell nekünk sem orosz, semangol, nekünk független, szabad Magyarország kell.Végezetül szeretne választ kapni arra vonatkozóan, hogy minek köszönhető, hogya sztrájk megkezdése után, szovjet harckocsi jelent meg a tanácsháza előtt?Csala János: Javasolja, hogy hangoshíradós-autót állítsák be ebben a kritikusidőszakban, a lakossággal való tudatosítás végett.

Elismeri, hogy a szovjet hősi emlékművet a vertikális szövetkezet ifjúsága döntöttele. Ezt nem is tagadják, ha bármi történik is. Legyen belőlünk hős, mi bátrankiállunk a cél érdekében.Tudomása szerint, a mai napon a tanácsháza elé állt szovjet páncélkocsin NagyJózsef DISZ-titkár ült. Így valószínű ő volt az áruló, aki nem ember, nem jósemminek.Véleménye szerint Vadász Istvántól is többet várt a karcagi nép, – Vadász Istvánnem tudja a párt becsületét megvédeni, semmi helye nem volt a honvédelmibizottmányban sem.Felveti, hogy a városi bíróságon miért nincs már kitéve a nemzeti zászló? Úgylátszik nem magyar ember a vezetője.Danka István: Elmondta, hogy gyors intézkedés volt a munkástanács részéről asztrájk elrendelése, ezért nem volt külön intézkedés az iskolák részére sem kiadva.Azonban az helyes lesz, ha ezen a két napon az általános iskolákban sem lesztanítás.Mi, a forradalmi munkástanács nem tudunk arról, hogy miért jöttek a szovjetpáncélkocsival ma a szovjet parancsnokok városunkba. Valószínű másrészrőltörtént intézkedésre.Miután több tárgy nem volt, elnök megköszönte a megjelenést, s az ülést bezárta.K. m. fForrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 1. ő. e. 16. p./: Danka István :/Forradalmi munkástanács elnökeJegyzet:1. Györfi Sándor, a Karcagi Földműves Szövetkezet gépkocsivezetője 1956.november 3-án élelmiszert szállított Budapestre és a szovjet hadsereg fogságábaesett. Vonatból kidobott leveléből tudta meg felesége, hogy férjét a Szovjetunióbavitték.2. A Karcagi Nyomdában november közepéig készültek a Kádár-kormány ellenesfelhívások és röplapok. Ezután az üzem vezetője már nem vállalta a városiforradalmi tanács és a Karcagi Diákszövetség által szerkesztett szövegekkinyomtatását.82.A Martfűi Tisza Cipőgyár Munkástanácsának ideiglenes működésiszabályzata1956. november 17.A Tisza Cipőgyár Munkástanácsának ideiglenes működési szabályzata1./ Az üzem munkásai a munkástanács útján gyakorolják az önkormányzatot azüzemi élet minden terén. A munkástanács tehát aktívan részt vesz a vállalatminden tevékenységében, ellenőrzése joga van mind menet közben, mindutólagosan is.A munkástanács tehát határozatot hozhat minden kérdésben és azokat avállalat vezetősége köteles végrehajtani abban az esetben, ha a hozotthatározatok nem ellenkeznek az érvényben lévő törvényekkel ésrendeletekkel.

2./ A dolgozókat képviselő munkástanács intéző bizottsága 7 tagból áll.A munkástanács havonta egyszer – az elnök összehívására – teljes ülést tart.Az intéző bizottságot szükség szerint az elnök hívja össze.3./ A kollektív szerződések összeállítása, megkötése és a jelenlegi kollektívszerződés felülvizsgálata a munkástanács hatáskörébe tartozik.4./ A vállalati munkarendet az igazgató dolgozza ki és az a munkástanácsjóváhagyása után lép hatályba.5./ A munkástanács tagjai munkaviszonyának megszüntetéséhez amunkástanács hozzájárulása szükséges.6./ A munkástanács feladata a vállalat viszonyainak legmegfelelőbb olyanbérezési rendszer kidolgozása, amely magában foglaljaa. a munkásság teljesítmény és időbértáblázatát,b. a havidíjasok, valamint műszaki és adminisztratív dolgozók munkaköribesorolását és bérkategóriáját,c. a tiszta jövedelemnek a kormány által meghatározott részének adolgozók között való felosztását.7./ A jutalmazási rendszert az igazgató és a munkástanács közösen állapítjákmeg.A jutalmazások kifizetését az igazgató javaslata alapján a munkástanácshagyja jóvá véglegesen, azonban az igazgatónak jogában áll céljutalmakatkitűzni és kifizetni.8./ A gyárvezető, művezető, osztályvezető kinevezéseket a 7 tagú bizottsággal avállalatvezetőség minden esetben megbeszéli, a többi beosztottakat azigazgató nevezi ki.9./ A jóléti, szociális, kulturális, sport stb. intézmények fejlesztése arendelkezésre álló keretből a munkástanács határozata értelmében történik.Ugyancsak a munkástanács szabja meg az üdültetés, üzemi étkeztetés,kedvezményes beszerzés, segélyek, rendkívüli előlegek folyósításának éskifizetésének rendjét.A megüresedő és rendelkezésre álló lakások elosztását a munkástanácsbólalakult 5 tagú bizottság intézi és utalja ki a dolgozóknak. A lakásokkiosztásánál figyelembe kell venni a termelési érdekeket és a dolgozószociális helyzetét. Minden esetben meg kell hallgatni a vállalatvezetőségvéleményét is.Ugyanez a bizottság dönti el a napközi otthonba és bölcsődébe való felvételtis a fenti szempontok szerint.A napközi otthon, bölcsődei és az üzemi étkezde menetét a munkástanácsmegbízottjai útján ellenőrizteti, akik az észleltekről az elnöknek azonnalírásban kötelesek jelentést tenni. A megállapított hiányosságokkiküszöbölésére a munkástanács elnöke haladéktalanul megteszi a szükségesintézkedéseket a vállalatvezetőség bevonásával.10./ A munkástanács hatáskörébe tartozik a munkaruha, védőruha, lábbeli stb.jogosságának és kihordási idejének megállapítása, valamint a védőételek éspótszabadságok elbírálása és megállapítása. Ezen ügyekben hozotthatározatokat a kollektív szerződésbe is beépíti.A munkástanács hatáskörébe tartozik továbbá a munkavédelmi előírásokbetartásának az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések betartásánakvédőberendezések, védőeszközök ellenőrzése.Ugyancsak ellenőrzi a munkástanács a rendszeres, előírt orvosi vizsgálatokbetartását.A munkástanács hatáskörébe tartozik a kiskorúak védelmére, azanyavédelemre, a társadalombiztosításra stb. vonatkozó rendelkezésekbetartásának ellenőrzése.

11./ A munkástanács lerögzíti, hogy a személyi karton nyilvántartás kizárólagszakmai szempontoknak megfelelően legyen vezetve. A dolgozókravonatkozó bejegyzéseket a dolgozók tudtával eszközli, és a dolgozóknakbármikor jogukban áll a személyi kartonjukat megtekinteni.12./ A fegyelmi jogkört a fegyelmi bizottság gyakorolja. Összetétele: Az igazgató,az intéző bizottság egy tagja és annak a részlegnek egy munkástanács tagja,ahol a fegyelmi eljárás alá vont személy dolgozik. A fegyelmi bizottsághatározata ellen további fellebbezésnek helye nincs, azonban polgáriigényeivel a dolgozó a bírósághoz fordulhat.13./ Az egyeztető bizottság működését az alábbiak szerint állapítjuk meg:Az egyeztető bizottság elnökét visszavonásig a munkástanács nevezi ki. Azegyeztető bizottság 5 tagból áll. Az elnökön kívül a munkástanács 2 tagot és avállalatvezetőség szintén 2 tagot nevez ki.Az egyeztető bizottság hatáskörébe tartoznak azok a vitás ügyek, amelyek adolgozók és a vállalatvezetőség között merülnek fel: Pl. a munkaviszonnyalkapcsolatos vitás ügyek, bérosztályba való besorolás, munkaidő, vagytúlmunka szabályozása, munkaruha igény jogosságának megállapítása,védőétel, más munkakörbe való áthelyezés stb.14./ A beruházások szükségességének, terjedelmének a megállapítása amunkástanács hatáskörébe tartozik, azonban a döntéseit a vállalatvezetőségbevonásával hozza meg.15./ A vállalat termelési és számviteli fejlesztésének technikai és gazdaságiirányítása a munkástanács és a vállalatvezetőség közös feladata.16./ Az újítások és ésszerűsítések elbírálásánál részt vesz a munkástanács általkijelölt 2 tag.17./ Az üzemi sajtó és híradó irányítása a munkástanács feladata és amunkástanács jelöli ki a szerkesztőbizottságot.Martfű, 1956. november 17.Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 1035/1957.83.Részletek az Öcsödi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és azÖcsödi Községi Munkástanács együttes ülésének jegyzőkönyvéből1956. november 17.JEGYZŐKÖNYV.Készült Öcsödön a Községi Tanács szakszervezeti helyiségében 1956. november hó17-én délelőtt 9 órakor.Jelen vannak:Csató Imre elnök, Varga Sándor, Jordán Sándor, Bordács Albert, Gere Mihály,Hegyi Gábor, Dezső Sándor, Bagdi József, Szántó Imre, ifj. Komáromi Kálmán,Savella Sándor, Miskolczi Péter, Enyedi Károly, Kiss Lajos, Kórógyi László, PapBálint, Ungi Sándor, Erdei Sándor, Bordács Ferenc, J. Tóth János, Farkas Antal,Izbéki Ferenc, Daru Bálint, Víg Károly, Szabó Sándor, a munkástanács tagjai.Csató Imre beszámolójában ismerteti az utóbbi időkben lezajlott eseményeket.Elmondja, hogy az elmúlt napokban a járási tanácsnál a tanácsapparátusbanmegtörtént a szanálás, s így a 114 személyből 30 fő lett megválasztva, akik azapparátushoz tartozhatnak. Amikor Kádár, a munkás-paraszt kormány került az

élre, a régi apparátus teljes státusza visszakerült, és az elnök továbbra is a SoósJózsef, Sebestyén Ferenc pedig a titkár.Amikor f. hó 10-én a járásra behívták értekezletre a tanácsapparátus rangidőstisztviselőjét, így D. Kiss Sándor képviselte Öcsöd Község Tanácsát, míg amunkástanács részéről saját személyem. Előbb végrehajtó bizottsági ülést tartottaka járás vezetői a vb részéről jelenlévőknek, mely értekezleten mi nem vehettünkrészt. Hogy miről volt szó, azt konkrétan nem tudom. Majd a későbbi órákbanminket is behívtak és közölték velünk, hogy a munkástanácsra továbbra isszüksége van minden községnek, azonban az irányítást a mai naptól kezdve avégrehajtó bizottságok veszik ismét újra át. Így a munkástanácsnak szavazati joganincs, csak javaslatokkal jöhetnek.Amikor az értekezleten bent voltunk és kértem, hogy válasszanak községünkben avolt vb. elnök és vb. elnökh. helyett másikat, mert a vb csonkán működik. Ez megis történt. Még aznap délután a helyi tanács vb-titkára összehívott minket a 6 tagúbizottságot és a vb-t és közölték velünk, hogy a járási tanács utasítása alapján azirányítást most már a vb veszi a kezébe. D. Kiss Sándor megköszönte aműködésünket és kérte, hogy az elkövetkezendő időkben is adjunk meg mindensegítséget a végrehajtó bizottságnak, majd a továbbiakban megköszönték amegjelenésünket és tovább a vb-ülésen nem vehettünk részt.Ez idő alatt történt, hogy a vb-ülésen megválasztották Bordács Albert vb-tagot vbelnöknek,Szántó Imrét vb-elnökhelyettesnek.Ez megtörtént esemény, nekem és a 6 tagú munkástanács tagjainak feltűnő volt, ésúgy éreztük, hogy szinte terror formájában elnyomták a járási tanács vbkezdeményezésére a munkástanács szerepét, pedig tudomásunk van a rádiónkeresztül is, hogy mindenütt az irányítást a munkástanácsok végzik.Én ezek után összehívtam a 6 tagú bizottságot és közöltem velük, hogy mi nemérthetünk ezzel a terrorral egyet, mert mi elnyomva lettünk, és úgy mondvánalárendelt szervekké váltunk.Majd f. hó 14-én Bordács Albert személyesen eljött a lakásomra, és hívott, hogyismét foglaljuk el helyünket és továbbra is tevékenykedjünk mint a forradalomideje alatt, és az azt követő napokban is. Én megértettem és fel is jöttem. Akkor esteismét összehívtam a 6 tagú bizottságot és a helyi végrehajtó bizottságot is. Ittazonban inkább éles vitává, személyeskedéssé vált az összejövetelünk, éskülönböző nézetek alakultak ki. Megállapításom az volt, hogy a 6 tagú bizottság ésa végrehajtó bizottság nem tud együtt dolgozni, mivel különböző nézeteik vannaka vb tagjainak és különböző a 6 tagú bizottságnak.A hét folyamán bent jártunk ismét a járásnál. Személy szerint beszéltünk VargaJózsef vb-elnökhelyettessel, Sebestyén Ferenc vb-titkárral.Ezen beszélgetésünk ideje alatt együtt voltunk: én, a Bordács Albert mb. vb-elnökés Szántó Lajos, a 6 tagú bizottság egyik tagja. Mi Soós Józsefet kerestük, azonbanközölték velünk, hogy a megyén van értekezleten és majd 2 nap múlvatájékoztatnak bennünket az ottani eredményekről.Amikor leültünk beszélgetni, Bordács Albert közölte velünk, hogy Öcsödközségben a vb-elnöki teendőket jelenleg ő végzi a községben. Azonban működnicsak úgy tud, ha a 6 tagú bizottság is ott tartózkodik a községházán, mertegyébként nem hajlandó tovább ezt a munkát vállalni. – A járás vezetői ezzel egyetis értettek. –Elmondta azt, hogy több személynek feltűnő volt és kérdezték is, hogy mit keres atanácsházán Bordács és a végrehajtó bizottság. Mint tudjuk is, a nép nem kívánja avégrehajtó bizottságot tovább működni éppen elég volt működésükből. Ez afelvetése általánosságban a népnek.

Elmondja, hogy igen erős szóváltások történtek már több esetben Szántó Lajosmunkástanács-tag és Szántó Imre vb-tag között, ami fényesen bizonyítja, hogyösszeférhetetlenség van a vb és munkástanács közt.Majd ismerteti a jelenlévőkkel, hogy a napokban voltak lent Budapestrőlmunkások élelmiszerért. A beszélgetéskor jelen voltam én, Szántó Lajos, MiskolcziPéter, D. Kiss Sándor és Bordács Albert. Ez a munkás elmondotta, hogyBudapesten a sztrájk még mindig folyik. Ők élelmiszerért jöttek le a községbe ésigyekszenek ellátni Budapest népét. Ez a munkás elmondotta, hogy ő még mindigkommunista, és az is marad, de nem ilyen körülmények keretében kívánja folytatnimunkáját, hanem egy más, igazabb úton. A munkások is ezért harcolnak, hogykivívják a munkásságnak és parasztságnak a jobb életet. Elmondta, hogy nem igazamit a rádió mond, és ne higgyünk a Kádár politikájának, mert ez csakmegtévesztheti a parasztságot. Azt higgyék el amit ő mond, mert az az igaz. Amunkásság él a sztrájk jogával és nem is dolgozik ennek a kormánynak. Detartsanak össze a falun a parasztok is, és tekintsék első és legfontosabbfeladatuknak a város élelmiszerrel való ellátását. Ők kivívják a harcot, hogy aparasztságnak is jobb legyen.Az én véleményem az, hogy ennek a munkásnak a szava igaz és össze is kellnekünk falusi viszonylatban is fogni.Helytelennek találom, hogy amikor ez a munkás még mindig kommunistánakvallja magát, de nem olyannak, mint a Rákosi idejében volt, hogy D. Kiss Sándor,amikor elégették a szobornál a párt könyvét, majd utána rövidesen kivett a belsőzsebéből egy másikat és azt mondta, hogy nem baj hogy elégették, van helyettemásik. Ez pedig a Szociáldemokrata Párt tagsági könyve volt. De hogy nemszívesen foglalkozott velük az meglátszott rajta is, amikor a Kádár-kormány lépettfel. Rövidesen – két nap múlva – eltűnt a nemzetiszínű karszalagja is. Mi ezt láttuk,de nem szóltunk neki már feltűnt.Én a forradalom ideje alatt jelen voltam. Igyekeztem is azon, hogy nagymérvűrendellenesség meg ne történjen a községben és védelmeztem is D. Kiss Sándort.Én voltam az, aki a tömeg elé állva kértem, hogy fogadják el D. Kiss Sándortideiglenesen, hogy továbbra is, mint adminisztratív erő irányítson bennünket azelkövetkezendő időkben.Megállapításunk tehát az, hogy D. Kiss Sándor ingadozóvá vált.A megtörténtek alapján ki kell mondanom, hogy ezek után nem tudok egy levegőtszívni a végrehajtó bizottsággal, mint a munkástanács elnöke.Ezek után megnyitja a vitát a beszámolója felett.[...]Papp Bálint munkástanács-tagnak az a javaslata, hogy az irányítást amunkástanács vegye át, mert a végrehajtó bizottság már a múlté.Hegyi Gábor munkástanácstag felveti azt, hogy hol volt a végrehajtó bizottságakkor, amikor községünkben a forradalom volt, de hol volt akkor a járási tanácsvégrehajtó bizottsága is.Csak egy példát felhozva, a mi esetünket ismertetem a jelenlévőkkel. Mi amesterszállási ÁMG dolgozói, mi voltunk arra hivatva, hogy eldöntsük, van-e mégszükség a volt ÁMG igazgatójára. Mi, a munkástanács eldöntöttük, hogy nincs rászükségünk és hagyja el azonnal a munkahelyét. Itt is az a javaslatom, hogy amunkástanács vegye át az irányítást és a végrehajtó bizottság pedig lépjen le, mertnincs rá szükségünk.Dezső Sándor hozzászólását az alábbi csoportosításban juttatja kifejezésre ésjavasolja eljárni:

1. A munkástanács álljon vissza.2. A végrehajtó bizottság vezetői tűnjenek el.3. Kivétel nélkül a tanácstól valamennyi dolgozó az adminisztrátortólkezdve távozzék el, bármilyen beosztásban is legyen.4. A kint lévő fegyvereket, melyek vadászoknál vannak kint, vonják be,mert mint tudjuk, fegyvert az elmúlt időkben csak a Rákosi embereikaptak.5. Helyteleníti, hogy mikor a munkástanácsot – 6 tagút – elbocsájtották,nem hívták össze a teljes létszámú munkástanácsot és hogy nem kértékki azok véleményét.6. Szántó Imre vb-elnökh. nagyon védi a maga jogait, és még mindig arégi mederben kíván haladni.Miskolczi Péter vb-tag, a Szocialista Munkás Párt vezetője elmondja, hogy ő semért egyet azzal, hogy a munkástanácsot elküldték. Egyetért a jelenlegi döntéssel,hogy a 6 tagú munkástanácsot vissza kell hívni, azonban a helyes úgy lenne, ha amunkástanács a végrehajtó bizottsággal működne együtt, hasonlóan mint aSzabadság Termelőszövetkezetnél, ahol a tsz igazgatósága a munkástanáccsalkaröltve működik.Az elkövetkezendő időkben vigyáznunk kell arra, hogy községünkben minden alegnagyobb rendben folyjék le, figyelembe véve azt, hogy van egy-két olyanszemély a községben, aki szeretné a község különböző rétegű lakosaitösszeugrasztani és bosszút szítani.Nekünk rendre és nyugalomra van szükségünk, nem pedig a bosszúkvégrehajtására. Amikor majd kijön a törvényes rendelkezés, mindenki felelni fogtetteiért a hatóság előtt.A forradalommal egyet kell értenünk, és egyet kell értenünk a Kádár-félepolitikával is, hogy a végrehajtó bizottságnak a helyére kellett állni, mert ez a rendegyik előfeltétele. Helyére kellett állni a vb vezetőinek és együtt kell működniök amunkástanáccsal. A munkástanácsnak el kell foglalni helyét és a feladatokatközösen kell megbeszélni és megoldani. Mi a forradalmi bizottság munkájátelismerjük, melyet az elmúlt hetekben végeztek községünkben és megőrizték aközség lakosságának nyugalmát. Nincs értelme annak, hogy a párt tagokonbosszút álljanak egyesek, mert hisz ezt a párttagok is megtehették volna a múltban,hogy a volt Kisgazdapárt egyszerű tagjain bosszút álljanak. Erre nincs szükség.Majd a pártokhoz való tömörüléssel kapcsolatban elmondja, hogy helyes az azintézkedés, hogy több párt legyen és mindenki ahhoz a párthoz tömörüljön,melyben érzi, hogy tevékenykedni tud.Én 1945 óta vagyok bekapcsolódva a mozgalmi életbe. 1950 óta több vezető posztotbetöltöttem. Meglátásom és érzésem, hogy az a baj minden területen, hogy aztnézik, hogy kinek mi a neve, milyen a kabátja, milyen a megjelenése stb. Énmindenkor figyelembe veszem a tömeg véleményét, s ha a körülmény úgy kívánja,hogy hagyjam el a munkahelyemet, elhagyom. De úgy hiszem ez a véleményevalamennyiünknek.Nekem az a javaslatom, hogy továbbra is maradjon meg a végrehajtó bizottság és amunkástanáccsal karöltve végezze munkáját az elkövetkezendő időkben is. Mintlegdöntőbb tényezőt őrizzük meg a nyugalmat és lássuk el Budapest népétélelmiszerrel.Kórógyi László kéri, hogy a munkástanács maradjon meg és azt a jogkört vegye át,amit az elmúlt hetekben is végzett. Hogy a végrehajtó bizottsággal mi legyen, aztközösen döntse el a most összeült munkástanács.

Savella Sándor hozzászólásában elmondja, hogy az itt felvetett hozzászólásokkalteljes mértékben egyetért oly formában, hogy a Rákosi ideje alatt tevékenykedettdolgozók eltűnjenek és helyettük új emberek kerüljenek.Összefoglaló:Csató Imre összefoglalójában elmondja, hogy nem szabad okolnunk azokat azembereket, akik a községből már elmentek és hibát követtek el. Úgy tudja, hogy avégrehajtó bizottságnak 9 tagja volt és a 9 vb-tagnak tudnia kellett a történtekről,ami a községben felvetődött. Ezekkel a dolgokkal már nincs értelme, hogyfoglalkozzunk, mert a három függetlenített munkájáért a végrehajtó bizottságvalamennyi tagja is felelős.Majd ismerteti, hogy milyen hibák voltak a végrehajtó bizottság munkájában. Ezzelkapcsolatban ismerteti a 6-32/1955. számú ügyiratot, mely történetesen sajátszemélyével kapcsolatban merült fel. Felolvassa az aktát, mely tartalmazza, hogyaz 1955-ös évben mint cséplőgép munkás nem dolgozhattam. Hogy miértdöntöttek így, az nem közölték. Tehát ilyen hibák is előfordultak.Mint a hozzászólásokból is kitűnt láthatjuk, hogy Öcsöd község lakossága nemhajlandó tovább a végrehajtó bizottság működését látni, amivel a munkástanácsteljes mértékben egyhangúan egyetértett.A forradalmi munkástanács annak idején igyekezett munkáját elvégezni és mindenrendellenességet megakadályozni, de igyekezni fog a jövőben is. Ezt a forradalmatnem hasonlíthatjuk össze az 1945-ös fasiszta háborúval, mert ez a magyar népszabadságharca volt. A forradalmi tanácsot mint tudjuk, Nagy Imre állította fel, segyesek úgy gondolják, hogy mivel Nagy Imre megbukott, megbukott vele aforradalmi tanács is.Hogy vannak hiányosságok a jelenlegi munkákban is, azt bizonyítja az, hogy azelmúlt napokban felkeresett bennünket egy szovjet katonai parancsnok és egymagyar tiszt, akik közhírré tetették, hogy a községben tartózkodó katonáknak bekell vonulni, s gyülekeztessük őket össze a hirdetés útján. Mi a kötelességünketmeg is tettük, mert közhíreltük. Sajnálatos azonban az, hogy ezek a személyektájunkra sem jöttek.Egyetért azokkal, akik helyeselték azt, hogy a munkástanács igyekezett munkájátjó mederben végezni. Az pedig, hogy a végrehajtó bizottság leváltott bennünket, azterrorral történt.Hogy a munkástanács igyekezett minden visszaélést megakadályozni arra vanpélda is. Pl. felkeresett engem egy illető, hogy ifj. Kardos Andrást és Csikai Sándortazonnal vitessem el tevékenykedésükért. Én meggyőztem őket arról, hogy nekemelsősorban nem áll módomban ilyen dolgokat megtenni, hanem majd eljön annakaz ideje, amikor a törvény előtt fognak felelni tetteikért.Tehát itt is bebizonyíthatjuk, hogy a munkástanács igyekszik munkáját rendesmederben végezni.Miután több hozzászólás nem volt, Csató Imre megköszöni a megjelenést, az üléstbezárja.Csató Imre. s. k.a munkástanács elnökeP. H.K. m. f.Másolva 1956. november 23-án az eredetileg aláírottról.

Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1148/1957.Jegyzet: 1956. november 4-e után a Kunszentmártoni járásban az ellenálláslegélesebben Öcsödön nyilvánult meg, ahol a községi munkástanács továbbműködött és a lakosság a községi tanács végrehajtó bizottságával egységesenszembehelyezkedett. Ezért később Csató Imrét, a munkástanács elnökét anépbíróság 15 évi börtönbüntetésre ítélte.84.A Kunhegyesi Petőfi Kör határozatai a politikai ellenállásról1956. november 19.Jegyzőkönyv.Készült Kunhegyesen, 1956. XI. 19-én a Járási Kultúrház nagytermében a PetőfiKör nagygyűlésén.Jelen vannak: 250 fiatal.Szabó Károly, a Petőfi Kör elnökségének tagja a beszámolójában foglalkozott ajelenlegi nemzetközi és belpolitikával. A beszámolójában kéri a fiatalságot, hogyfoglaljanak állást és határozatban hozzák kívánságaikat.A továbbiakban felszólalt Bényi Árpád tanító és elmondotta, hogy most jött hazaPestről és az ott látottakat kívánja elmondani a fiatalságnak.A nagygyűlés a következő határozatot hozta:1. A karcagi fiatalsággal és vb-vel vegye fel a kapcsolatot a Petőfi Kör ésazokkal tárgyalásokat kezdjen és szempontokat kérjen tőle.A küldöttség tagjai:Bényi Árpád,Vigh János,Szabó Károly polgártársak.2. A Nemzeti Parasztpárt felhívásához csatlakozunk és Kodály Zoltán élénegy nemzeti szerv létesítése mellett kiállunk.3. Az ismertetett „Budapesti Apróhirdetéseket” sokszorosítani kell és a népközt terjeszteni.Kunhegyes, 1956. XI. 19.Jegyzőkönyv hitelesítők:Barócsi Eszti s. k.Korom Kálmán s. k.Réz Sándor s. k.MásolatPolitikai apróhirdetésKeresünk: Megbízható, minden házkörüli munkára alkalmas miniszterelnököt.

Feltételek: Büntetett előélet, szovjet állampolgárság. Gerinc és jellem nemszükséges.Hruscsov, BulganyinMoszkva, Vörös tér 1.Felvétel az MSZMP-be: Az MSZMP-be jelentkezni lehet nálam, Kádár Jánosnál.Tíznél több jelentkező esetén az első nagygyűlésünket a Vérmezőn tartjuk meg.Felhívás: Sztrájktörők, Ellenforradalmárok, Hazaárulók!Számítunk rátok. Támogassatok bennünket, vegyétek fel a munkát! Dolgozzatok!Az elemi iskolák osztályzási rendjének megreformálásával és 65.000 magyarlegyilkolásával már is tanúbizonyságot tettünk arról, hogy a dolgozó népetszolgáljuk.Kádár-kormányKerestetnek: A „NÉPSZABADSÁG” című napilaphoz vevők. Híven képviseljük aSzabad Nép irányvonalát. Tántoríthatatlanul készen vagyunk mindenmegalkuvásra és hazudozásra.Elvesztettem a nemzet bizalmát. A megtaláló értékes jutalomban részesül.Kádár János miniszterelnökCím: 2745-ös rendszámmal ellátottszovjet tank, olajtartály.Felhívás a magyar néphez: Magyarok! Testvérek! Elvtársak! Barátaim!Dolgozzatok, mert végem van. Családos ember vagyok és hazaárulással tengeteméletem. Most először vagyok miniszterelnök. Hagyjatok annak lennem továbbra is.Tekintsétek húsz hadosztályomat és becstelenségben megőszült fejemet.Dolgozzatok, az oroszok majd kimennek. Akkor mi lesz velem?Kádár János s. k.Budapesti Polgár, vigyázz!Az országban kb. tíz millió szabadságra, függetlenségre és szabad gondolkodásravágyó elszánt ellenforradalmár bujkál. A letűnt arisztokrácia negyedében(Budapest, Újpest, Csepel) több földesúr, tőkés, tábornok és bíboros sáncolta elmagát, akik születésüktől fogva mindmáig következetesen munkásoknak álcáztákmagukat. E banditák garázdálkodása folytán összesen öt-hat munkás ésparasztember maradt életben országunkban, akik minap Szolnokon kormánytalakítottak.Örömmel jelentjük, hogy a kormány egyre lelkesebben és szorosabban zárkózikönmaga mögé.Éljen Kádár János, aki megteremtette a magyar nép egységét maga ellen.Másolat hiteléül:Susa Erzsébet r. i. I. o. segédtisztForrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 168. p.; PML. XXV. 2/b. B.1910/1957.Jegyzet: A Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt 1956. november 1-jénKarcagon, 2000 példányban felhívást nyomtatott ki. (Lásd: Mellékletek.)

A forradalom leverése után a Politikai apróhirdetés/ek/ Budapestenösszeállított szövegét legépelve sokszorosították és terjesztették a nagykunságitelepüléseken. A Kádár-kormányt kigúnyoló röpirat a forradalom karcagi éskunhegyesi vezetőinek perében az ellenállás bizonyítékának számított. Részbenerre hivatkozva, az ellenállás karcagi és kunhegyesi szervezőire rendkívül súlyos,10-15 évi börtönbüntetéseket szabott ki 1957-ben a népbíróság.85.Tiszafüredi egyéni gazdák kérelme a tagosított földek visszaadásairántForradalmi Nemzeti BizottságnakTiszafüred1956. november 19. – 1957. március 4.Alulírott tiszafüredi lakosok, mint tiszafüredi dolgozó parasztok, azonkéréssel fordulunk a fent nevezett bizottsághoz, hogy az 1952. évben és azután isbetagosított: Rókás, Hasznos, Zöldes, Vadas nevezetű határrészeken fekvőföldjeink betagosítási ügyeit felülvizsgálni és amennyiben mód és lehetőség van ráa döntést meghozni szíveskedjék.Indokaink:Ezen kizárólag jobbágyföldeket az 1848-as vívmányok elismeréséül, azakkori kormányzat – 100 éve – adta verejtéküket és vérüket hullató jobbágyelődeinknek és azóta is nagyobbrészt – 95% – ezek leszármazottainak voltak ésvannak birtokában. Mikor az 1952. évben. a téeszcsék részére a részleges tagosítástmegkezdték, az akkor kibocsátott rendelkezés is előírta, hogy a községtől bizonyostávolságra ( 4 km ) kell a tagosítást végezni. Továbbá ugyancsak ez a rendelkezésírta elő, hogy a betagosított földekért ugyanolyan minőségű és mennyiségűföldeket kell juttatni. Ez azonban egy pár esettől eltekintve, egyáltalán nem ígytörtént, nagyon sok esetben pedig csereingatlant nem is adtak. A közelmúltbanmegjelent újságközleményből pedig tudomásunkra jutott egynéhány tiszafüreditermelőszövetkezeti csoport megszűnése és amennyiben ez a valóságnak megfelel,úgy az idetartozó földeknek is kérjük az átadását és jogos tulajdonosainaktulajdonába való visszahelyezését.Ismételten kérjük ezen ügyünk sürgős kivizsgálását és részünkreeredményes megnyugtató elintézését.Tiszafüreden, 1956. november 19-énTiszafüredi dolgozó parasztok:Kiss ÁdámFazekas JánosKovács Józsefö Marhás AndrásnéKatona ImreKatona Istvánnéözv. Katona JánosnéKondor KálmánVigh ZsigmondCsizmadia GábornéTajta KálmánTóth IstvánHardicsai Zsófiaid. Dálnoki Józsefifj. Dálnoki JózsefnéGulyás IstvánCsontos KálmánSzabó IstvánKatona ZsigmondKatona IstvánKatona MáriaKatonai Eszter

özv. Ócs IstvánnéKatona PiroskaNagy LajosAtkári Lajosöz. Nagy KárolyPatonai Sándoröz. Sz. Nagy ImrénéP. Juhász IstvánF. Tóth János Szóbaják ImreK. Szabó István G. Szabó KárolySzilágyi LajosSzabó ÁrpádPallagi Jánosözv. Borsós IstvánnéBalázs IstvánB. Szabó IstvánMohácsi MiklósB. Szabó VinczeHajnal IstvánTajti IstvánRácz JózsefJ. Kovács István… KálmánJ. Kovács MihályP. Nagy Márton Balogh JózsefFerge István… KálmánF. Nagy Mihály Kovács Istvánözv. Révai Lajosné- - -Járási Tanács V.B. Mezőgazdasági OsztályaTiszafüred, Somogyi Béla u 1. tel. 10.Előadó Urbán Dezső497/1957.Tárgy: A Forradalmi Nemzeti Bizottságáltal beadott földvisszaadási kérelem.Melléklet: csomóMegyei Tanács V.B. Földrendezési Csoportja.SZOLNOKA fenti tárgyra vonatkozólag jelentésemet az alábbiakban teszem meg:A panaszt megbeszéltem a járási tanács vb vezetőivel és ugyanakkor a hivatalvezetés megbeszélte a pártbizottsággal és az álláspont az, hogy a kérelembenmegnevezett földterületet visszaadni nem lehet, mivel azon a területentermelőszövetkezet működik és ha ezen területet visszaadnánk akkor a tsz területeteljes egészében megszűnne, ami a tsz feloszlását vonná maga után.Tiszafüred 1957. március 4.Nagy Tibor h. osztályvezetőP. H.Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági OsztályánakFöldrendezési Csoportja, Szolnok, Tel.: 13/31.94/438Szám: 23013/145/1957.Előadó: Kiss GyulaTárgy: Tiszafüredi dolgozó parasztokföldvisszaigénylése.Hiv. sz.. III.187/Ti/4/4/1956.Földművelésügyi Minisztérium Földrendezési FőosztályaBudapest

A tiszafüredi dolgozóparasztok kérelmét a tiszafüredi MSZMP elnöksége és ajárási tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta, s mivel megállapítást nyert, hogya termelőszövetkezetek megmaradtak, így a kérelemben foglaltak nem voltakteljesíthetők.Szolnok, 1957. III. 6./Szűcs Lajos s. k./csoportvezető/Horváth Imre/mg. igazgatóForrás: SZML XXIII. 10/a. Szolnok Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya,általános iratok 23013/145/1957.86.A Martfűi Tisza Cipőgyár követelései a Kádár-kormányhoz1956. november 20.Tisza Cipőgyár dolgozóinak követelése a kormányhoz:1. A kormány azonnali átszervezését Nagy Imre vezetésével és oly személyekmegválasztását, akiket a tömegek magukénak ismernek.2. A szovjet csapatok azonnali kivonulását az egész ország területéről.3. Az eldeportált ifjúság azonnali visszaszállítását, és azok szabadlábra valóbocsájtását.4. Amnesztiát az összes forradalmároknak.5. Szabad választójog biztosítását az ENSZ ellenőrzése alatt.6. Más államoktól való teljes független országot.7. A külföldről kapott orvosi és élelmi segélyeket ellenőrzés alatt kérjük arászorultak részére díjmentesen kiosztani.8. Az ENSZ képviseletében Kéthly Annán kívül képviselőként más személyt nemismerünk el.9. A sztrájkjog mindenkori biztosítását.10. Nem akarunk nagybirtokot, a gyárak, üzemek, földek mindenkor a munkásságkezében legyenek.A fönt említett követelések teljesítése esetén ígérjük, hogy a munkát területünkönbecsületesen elvégezzük.Martfű, 1956. november 20.Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 1035/1957.Tisza Cipőgyár összes dolgozói87.A Szolnoki Cukorgyár Célgazdasága Munkástanácsánakkövetelései1956. november 23.A SZOLNOKI CUKORGYÁR CÉLGAZDASÁGAMunkástanácsánakHatározata

A Szolnoki Cukorgyár Célgazdaságának Munkástanácsa a vállalat vezetőségével,valamint az ÉDOSZ Területi titkárságának kiküldöttjével egyetértésben 1956.november 23-án a következő határozatot hozta:1. Kijelentjük, hogy az eddigi szocialista vívmányainkat megőrizzük és azokmegerősítéséért tovább fogunk harcolni. Teljes erőnkkel azon fogunkfáradozni, hogy a független szabad Magyarország mielőbb létrejöjjön.Csatlakozunk a budapesti nagyüzemek azon követeléséhez, hogy a rend és afegyelem helyreállítása után tárgyalások alapján a szovjet csapatokat vonják kiaz ország területéről.2. Független szabad szakszervezetet akarunk, amely pártoktól éskormányhatóságoktól függetlenül egyedül a munkásság érdekeit tartjaszemelőtt és azokat képviseli.3. Kérjük a bérezés oly értelmű megállapítását, hogy a beosztásnak,szakképzettségnek, szakmai gyakorlatnak megfeleljen és a legkisebb bér isbiztosítsa a dolgozónak és családtagjának nyugodt megélhetését.Kérjük a korpótlékok bevezetését.Kérjük a nyugdíjalapot az ipari munkásokéval egy szintre hozni, illetve anyugdíj korhatárt 15 év helyett 10 évre csökkenteni.Kérjük a vállalati nyereségből részesedés megállapítását.4. A célgazdaság évi béralap keretét az állami dolgozók besorolása utángazdaságon belül állapítsák meg.A felmondási időnek 3-6 hónapban történő meghatározását.A fizetéses szabadság mindenképpeni kiadását. Kétheti szabadságot mindendolgozó köteles legyen letölteni, az ezen felül le nem töltött szabadság napokmegváltását.Kellőképpen igazolt betegség esetén teljes fizetést.Sztrájkjog fenntartásának biztosítását.5. A műszaki dolgozók fizetését rendezni, az adminisztratív dolgozók valamint afizikai szakmunkás dolgozók fizetése közötti aránytalanságot közelebb hozniegymáshoz.6. Kérjük az eddigi természetbeni járandóságainkat az itt felsorolt természetbenijárandóságokkal, illetve járandóságokra kiegészíteni.a. A fejadag minden családtagra, nőtlen dolgozóra is kiadható legyen, acsaládfő részére térítés nélkül, minden többi családtagjára hivatalosáron térítés ellenében.b. Az eddigi illetményföld járandóság a következőképpen legyenmódosítva:A gazdaság minden állandó dolgozója részesüljön illetmény földben,800 -öl nőtlen vagy hajadon, 1000 -öl nős vagy férjezett, 1200 -öl 1családtaggal, 1400 -öl 2 családtaggal, 1600 -öl 3 családtaggal, vagyennél többel rendelkező dolgozó részére, térítés nélkül bevetve és gépiművelésben részesítve.c. Tejjárandóság minden állandó részére, családtagok számától tévefüggővé 1/2 litertől 3 literig naponta, vagy ennek megváltása agazdaság önköltségi árán.d. Minden állandó dolgozó részére július hónapban cséplés utánközvetlen 3 q árpa térítés nélkül.e. Évi viszonylatban 25 q szén és 8 q tűzifa térítés nélkül.f. Lakbértérítés, illetve azon dolgozók, akik vállalati lakásban laknak nefizessenek lakbért, akik pedig nem a gazdaság lakásában laknakazoknak a hivatalos lakbér visszatérítését.g. Világítás, illetve villanyszámla térítés, ahol villany nincs ott ingyenespetróleum biztosítása, illetve világítási átalány térítés.

h. A cukorgyártól családonként 50 kg cukor biztosítása cukorgyáriönköltségi áron.i. Karácsonyi segélyként 1. havi fizetés.j. Védő- és munkaruha jogosultság új megállapítása:(Kihordási idő 1/2 évtől 1 évig terjedjen.)Magunk részéről javasoljuk, hogy az eddigi érvényben lévőszabályoktól eltérően ruha használati díjat állapítsanak meg adolgozók részére.k. Állattartás szabályozása:Tehén, juh, kecske és liba tartás eltiltása mellett egyéb kis állatokkorlátlan mennyiségben, sertés 1 anyakocát szaporulatával ½ éveskorig és 2 db hízónak való tartását legelőn díjmentesen.Ezen pont értelme alól, mely szerint a juh tartás is tilos legyen, csak ajuhászok mentesek, akiknek a fizetésük természetben is volt éstovábbra is lesz, juhot a gazdaság állománya között tarthassanak.7. Az új béreknek december 1-től történő megállapítását, mely nem lehet kisebb900 Ft-nál.8. A dolgozó anyák számára biztosítani kérjük, hogy gyermekének 3 éves koráig,annak betegsége esetén táppénzben részesüljön. Terhességi és szülésiszabadság mértékének felemelését.9. A normarendszer azonnali eltörlése.10. A sztrájkjog fenntartásának biztosítását.Forrás: SZML. XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 10. ő. e. 2. o./ Székely József s. k. /a munkástanács elnöke.Jegyzet: A 3. pontban rögzített 15, illetve 10 éves korhatár a nyugdíjra jogosultságidőtartamára vonatkozott.88.A Tiszaföldvári Forradalmi Tanács javaslatai a Községi TanácsVégrehajtó BizottságánakJegyzőkönyv1956. november 24.Készült Tiszaföldváron, 1956. november hó 24-én a Községi Tanács helyiségében, aKözségi Forradalmi Tanács ülésének alkalmából.Jelen vannak: Szabó Péter, a forr. tan. elnöke, ifj. Kávási Gyula, Sz. Kávási István, dr.Varga Lajos, Rácz Ferenc, Bucsi Zsigmond, Bucsi Kálmán, EnyediJózsef, Szabó József, Gazdag Károly, Kosalkó Sándor, Szini Béla,Fekecs Benjamin, ifj. Dobrosi Károly továbbá Nagy Lajos vbelnökh.,mint meghívott.Bejelentéssel távol: - - - - -Bejelentés nélkül távol: Varga Jenő, Hegyi Teréz, Tóth Ferenc, Tálas József.

Szabó Péter üdvözli a megjelenteket, az ülést határozatképesnek nyilvánítja ésmegnyitja. Javasolja, hogy napirendi pontként a felmerült problémákat tárgyaljákmeg.A forradalmi tanács a javaslatot elfogadta.A forradalmi tanács megtárgyalta a felmerült problémákat és intézkedés végett akövetkező javaslatot terjeszti a végrehajtó bizottság elé:1. Javasolja a forradalmi tanács a végrehajtó bizottság felé, hogy a jövőben afeladatok sikeresebb megoldása érdekében a forradalmi tanács és a vbszorosabb kapcsolatot tartson és a felmerült munkákat együttesen végezze.Javasolja, hogy a forr. tanács tagjai közül egy-két személy állandóantartózkodjon a vb mellett, kiknek a vb napidíjat biztosítson.2. Az árdrágítók, spekulánsok felszámolása. Piacok ellenőrzése.3. Kéri a végrehajtó bizottságot, hogy vizsgálja meg azt, hogy miért lett elvéveKugyella Sándortól az I. sz. volt alapszervezetnél lévő lakás átalakítási munkaés az miért lett átadva a ktsz-nek. Kéri a forr. tanács a vb-t, hogy ezen munkátadja vissza Kugyellának.4. Javasolja a forr. tanács a vb-nek, hogy éljen javaslattétellel a járási tanács vbiparügyi csoportja felé hentes és több más iparok kiadása terén.5. Javasolja, hogy a vb éljen javaslattal a felsőbb szervei felé a hús árának újbólimegállapítása végett.6. Javasolja a vb-nek, hogy a jövőben több gondot fordítson a lakáskiutalásokraés az 1. sz. volt alapszervezetnél lévő lakásátalakítást mielőbb kezdje meg.7. Javasolja a vb-nek, hogy éljen javaslattal, a kijárási tilalom feloldására.8. Javasolja vb-nek a népkönyvtár helyiségének mielőbbi rendbehozását.9. A község áruellátás kérdése. Vegye fel a kapcsolatot a vb az fmszvezetőségével, hogy biztosítsa a lakosság részére hiányzó árucikkeket. Tegyenjavaslatot ugyanakkor arra, hogy a kiosztásra kerülő sót, csak korlátozvaárusítsák. Ugyanakkor a közületek részére nagyobb mennyiségű sót adjanakki.10. A rémhírterjesztők felszámolása és azoknak szigorú felelősségre vonása.11. A forr. tanács elnöke valamint a forr. tanácsról szóló valótlan újságcikkekmegcáfolása.Gazdag Károly: Javasolja a forr. tanácsnak, hogy Ószőlőben lévő nagyobbmennyiségű bort mely a budapesti nép megsegítésére és támogatására lettösszegyűjtve, de elszállítva nem, – adjuk el a borforgalminak és a bor árán másélelmiszert vásároljunk, melyet könnyebben el tudunk juttatni.Szini Béla: Nem ért egyet Gazdag Károllyal. Mit fognak szólni a lakosok, hogy azadományaikat eladjuk. Ők azt azért adták, hogy azokat Budapest népe megkapják.Szabó Péter a forr. tanács elnökhelyettese szavazásra bocsájtja Gazdag Károlyvalamint Szini Béla javaslatát.H a t á r o z a t : A forradalmi tanács úgy határoz, hogy a Budapest népe részéreösszegyűlt bor adományokat a borforgalmi vállalatnak el kell adniés a befolyt illetve a kapott vételárból más élelmiszert kellvásárolni és azt Budapestre mielőbb el kell küldeni. A forradalmitanács Szini Béla, Kosalkó Sándor valamint Gazdag Károlytanácstagokat bízza meg az összegyűjtött bor eladására.Határidő: Azonnal.

Felelős: A nevezettek.Miután több tárgy nem lévén Szabó Péter, a forr. tanács elnökhelyettese az üléstbezárta.– K. m. f. –Szabó PéterelnökKávási Gyulajkv.-vezetőBucsi KálmántitkárForrás: SZML XXV. 9/a. B. 887/1957.Jegyzet: Az ülést levezető Szabó Péter a Tiszaföldvári Községi ForradalmiTanácsnak nem elnöke, hanem elnökhelyettese volt. Varga Jenő, a testület elnökenem vett részt a november 24-i értekezleten.89.Vita a Tiszafüredi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságánakülésén az első világháborús hősi emlékmű helyreállításáról.1956. november 26.JegyzőkönyvKészült a Tiszafüredi Községi Tanács hivatalos helyiségében 1956. november 26-án.Jelen vannak: Csontos István vb-elnök, Szücs István vb-elnökh., Kovács István,Bukoli Sándor, Bíró István, Koncz János, K. Szabó Zsigmond, D. Szabó János,Korda Gyula, Tóth Tibor, Nagy Kálmán, Beke Zsigmond, Friedrich Sándor, OláhMárton.Az elnök előadja, hogy az összejövetelnek a célja az, hogy a szovjet temetőben ahősök szobrát fel kell építeni, továbbá előadja, hogy az 1918-as magyar hősökszobráról, akik a turulmadarat levetették és a Földműves Szövetkezetnek átadtákkötelesek a saját költségükön a lakosság kérelmére visszaállítani.Oláh Márton előadja, mint akkori bíró, hogy ő nem akarta levetetni a turulmadarat,hanem az akkori községi főjegyző, Tóth Lajos adta neki az utasítást.Koncz János, akkori tanácsos előadja, hogy Oláh Márton ment be a szobábahozzájuk, hogy menjenek és a turulmadarat vigyék be a tanácsházára. Továbbáelőadja, hogy a turulmadarat a községben dolgozó kútfúró vállalatnak az embereivették le a szoborról, ők csak a taligát segítették tolni.K. Szabó Zsigmond előadja, hogy aki kapta az utasítást arra, hogy a turulmadaratle kell venni, az képviselje ebben az ügyben magát. Így tehát Oláh Mártonképviselje magát.Bíró István előadja, hogy a Földműves Szövetkezettől ő vette át a turulmadarat éstőle bevitték Szolnokra. Egy időben azt mondták Szolnokon, hogy a turulmadármegvan, de most már azt mondják, fel lett olvasztva, így tehát a turulmadárnincsen meg. Javasolja, hogy a MÉH Vállalatnál van 40 kg bronz és a községi

tanács adjon egy átiratot, hogy a MÉH Vállalat tartsa fel a bronzot. Ugyanakkorjavasolja, hogy a gépállomás 30 kg fémért adjon 30 kg bronzot. Ugyancsak Szücselvtárs gépállomási dolgozó vállalta, hogy felviszi Budapestre a bronzmennyiségetés Csepelen elkészítteti a turulmadarat.Bukoli Sándor előadja, hogy a turulmadarat Bornemissza Sándor adta el aFöldműves Szövetkezetnek. Bukoli Sándor még mondta is Bornemisszának, hogyne adják el, de ő azt mondta, hogy kell a Földműves Szövetkezetnek, hogyteljesíteni tudják a fémtervet. A turulmadár 75 kg volt.Friedrich Sándor előadja, hogy amikor le akarták venni a turulmadarat, háromszorannyi fémet ajánlottak fel a fémgyűjtési terv teljesítésére, csak a madarat ne vegyékle, de Oláh Márton nem fogadta el és csak le kellett venni.Oláh Márton: Javasolja, hogy dr. Tóthot, az akkori főjegyzőt, aki jelenlegSzolnokon lakik, fel kell keresni, hogy ő kitől kapta az utasítást a madár levételére.Beke Zsigmond elmondotta, hogy ő csak annyit tud, hogy amikor a turulmadár ellett szállítva, akkor Takács Albert volt a szövetkezeti ügyvezető. Arra emlékszik,hogy a szövetkezethez került, de azt nem tudja, hogy a szövetkezet fizetett-e érteés kinek fizette az árát.Korda Gyula előadja, hogy 1953 óta ügyvezető a szövetkezetnél és ő előtte NagyKálmán volt az ügyvezető 7 hónapig, de ő a turulmadárról nem tud semmit, hogyhogy került a Földműves Szövetkezethez.Nagy Kálmán előadja, hogy 1953. májusában került a begyűjtő helyre, amikor afémgyűjtési hónap volt. Előadja, hogy állítólag Bornemissza Sándor, a járási tanácstitkára vitette el a turulmadarat.Tóth Tibor: előadja, hogy a turulmadárnak az árát Gyöngyösi István, az akkorivasgyűjtő felelős vételezte és Oláh István szövetkezeti dolgozó vitte át a pénzt, aközségi tanácshoz. De hogy ki vette fel a pénzt, azt nem tudja.Javasolja, hogy a községi tanácsnál meg kell keresni, amikor a pénzt befizették.Tudomása szerint 1953-ban lett a pénz befizetve.Bíró István: 1.000 - Ft-talOláh Márton: 500- ”A FMSZ 500 - ” járulnak hozzá a turulmadár visszaállításához.Az elnök az ülést bezárta. Megköszönte a megjelenést.K. m. f.Csontos Istvánvb-elnökForrás: SZML XXIII. 751/c. A Tiszafüredi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságánakjegyzőkönyve 1956.

90.Részlet a szolnoki munkástanácsok értekezleténekjegyzőkönyvéből1956. november 27.JegyzőkönyvKészült a Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsának 1956. november 27-én tartottértekezletén.Jelen vannak:Tiszamenti VegyiművekSzolnoki CukorgyárOlajbányászPapírgyárKözlekedési Építő VállalatBútorgyárÁFORT Kirendeltség.51.sz. Autóközlekedési Vállalat és a MÁVAUTmunkástanácsainak küldöttei.A Vegyiművek munkástanácsa megnyitotta az értekezletet és bejelentette, hogy aTIIT 26-án tartott ülésén részt vettek, ahol tudomást szereztek arról, hogy Dancsielvt. egy értekezletet szándékozik összehívni, ahol a megye összes üzemeinekmunkástanácsai részt vesznek. Ezen az értekezleten egységesen kell állást foglalniaz üzemeknek, mert egységben az erő, és itt ezen az értekezleten vitatják megazokat a kérdéseket, melyet a holnapi értekezleten fel óhajtanak vetni. Felvetettékmég azt, hogy a rendeletben lefektetett azon irányelv miatt, hogy csak vállalatimunkástanácsokat kell választani és városi, illetve megyei munkástanácsot nem,tiltakozni fognak.A Bútorgyár részéről felvetik, hogy ne politikai kérdésekkel foglalkozzunk, hanemgazdaságival. Mivel jelenleg az országban minden vállalat másként gondolkozik,mást akar. Arra kell törekednünk, hogy legalább városon belül egy nevezőrejöjjenek a vállalatok és egyformán akarjuk a problémát megoldani. Mindenesetre kikell hangsúlyoznunk, hogy addig, amíg a politikai kérdéseket nem teljesítik, addignem tudjuk a gazdasági kérdéseket sem folytatni. Az a helyzet, hogy nagyonmegcsorbították a pontokba foglalt követeléseinket is. Fent voltak Budapesten,felvitték a pontokat és Apró Antal elvtárssal beszéltek, megígérték, hogy az elsőhárom pontot teljesítik. A pontokban az is szerepelt, hogy Nagy Imrét akormányba. Azt hangoztatták, hogy ők is ezt akarják, csak Nagy Imre nem hagyjael a Jugoszláv Követséget. Ezt viszont azzal intézték el, hogy amikor elhagytaNagy Imre a követséget, elrabolták őt.Ez a forradalom megtörtént, bár nem számított rá senki, hogy ilyen hatása lesz.Eddig fölényben vagyunk még a kormánnyal szemben is. Hallottuk a Kádárbeszédét és tudjuk azt, hogy mit várhatunk, ha kiengedjük a gyeplőt a kezünkből,ott leszünk, ahol voltunk. Várhatjuk, hogy ugyanoda érünk, ahol voltunk, újra azÁVÓ kerül fölénybe, vagy annak egy utóda.Nálunk leváltották az igazgatót, mert a munkástanács valamennyi tagja elleneszavazott, amikor pedig kérte, hogy a munkások elé vigyék az ügyét, 93szavazattal 22 ellenében a munkások is ellene szavaztak. Kádár is engedje meg anyilvános szavazást és akkor majd meglátjuk, hogy ki akarja őket és ki nem.

Az ÁFORT kiküldötte szerint a kormány is akar egyet és a munkástanácsok isakarnak egyet. Ha mi azután megyünk, hogy mit akar a kormány, akkor ez azértekezlet merőben semmis. A munkástanács létezését nekünk kell eldöntetni. Erreezért lenne szükség, hogy működjön, mert abban az esetben is volna egy szerv,ami védi a munkásság érdekeit és összefogja a dolgozók érdekeit, tehát aztmondja, amit a dolgozók nagy többsége akar. Első lépés lenne, hogy létrehoznánkegy központi munkástanácsot, aki felvenné a megyei nagyobb üzemekkel akapcsolatot és működne. Minden város előbbre áll már az országban, csak mivagyunk elmaradva.A munkástanácsok jogköréhez szólva, a vezetőket a munkástanács válassza meg.Véleménye szerint nem lehet megengedni a következőkben is olyanvállalatvezetést, mint eddig volt. Nekik sem engedik meg, hogy munkástanácsotválasszanak, azért mégis van munkástanácsuk. Éppen ezért neki az a véleménye,hogy minden vállalat maga döntse el, hogy szükség van-e munkástanácsra, vagysem.A Tiszamenti Vegyiművek felszólalója úgy látja, hogy úgy néz ki, hogy lépésrőllépésrevisszahúzza a kormány az eredményeket. Felhívják az igazgatókat, hogyvigyázzanak a dolgokra és a munkástanács pedig játsszon munkástanácsosdit. Haa város összehívja az értekezletet ott mindenesetre fel lehet vetni dolgokat és avállalatok képviselői válasszanak városi munkástanácsot, amely majd tovább visziaz üzemek kívánságait.A cukorgyári felszólaló elmondja, hogy beszélt Dancsi elvtárssal, és a városiértekezletre a munkástanács delegáljon két tagot. Értekezletet tartottak éseltörölték a normarendszert, mert a prémiumos fizetéseket ők normának vették ésezután csak teljesítménybérben dolgoznak. Ezt a kérésüket holnap viszik aminisztérium felé. Dancsinak az volt a kívánsága, hogy megalakuljon a csúcsmunkástanács,aki egyszer és mindenkorra tartaná a kapcsolatot a budapestivel. Abérkérdéssel kapcsolatban még az a meglátása, hogy az alapbéreket kell felemelni.A Közlekedési Építő Vállalat kiküldötte a munkástanács helyzetéről beszélt. Amunkástanácsok felállításáról szóló rendelet megjelenésekor megmondtuk, hogyők képviselnek bennünket. Ha megfigyeljük a legújabb fejleményeket a kormánymár visszatáncol. Kádár elvt. beszédében már nem szólt egy szót sem amunkástanácsokról. A munkástanács a bérezés kérdését saját hatáskörében oldjameg, de ne legyen az, hogy egyik gyárban többet fizessenek mint a másikban, mertaz is egyenetlenséget szül. Egyenlőre az előlegfizetéseket sem tudjuk, hogy fogjáklevonni. Egy a fontos, hogy a munkástanácsok létezzenek és dolgozzanak.A Tiszamenti Vegyiművek munkástanácsa azt javasolja, hogy a mai napon nejuttassuk el a követeléseket a városhoz, hanem legyünk óvatosak és holnap vigyükaz értekezletre. Amennyiben nem erről lesz szó, úgy majd erre tereljük.A bérkérdés nálunk is igen sok vitára ad okot. Az a cél, hogy amint a városimunkástanács megalakul, a többi munkástanáccsal vegye fel a kapcsolatot és avitás kérdéseket tisztázza.A Bútorgyárnak az a véleménye, hogy amennyiben nem engedélyeznék a városimunkástanács létrehozását, csináljunk itt egy központi munkástanácsot, akiirányítja a város üzemeit, ha nem lehet hivatalosan megcsináljuk amúgy. Akármilyenúton, de létre kell hozni, mert a budapesti munkástanáccsal az érintkezéstfel kell venni.

A Tiszamenti Vegyiművek munkástanácsának az a véleménye, ha még egyszer egyhéten ülünk is össze, akkor is mindjárt másként mennek a dolgok, mert egyöntetűlesz az intézkedés.A Cukorgyár küldötte elmondja, hogy Dancsi elvt. úgy képzelné el, hogy a városjelentősebb üzemeiből összehívná a munkástanácsok küldötteit, ami azután közösnevezőre hozná a vállalatok követeléseit. Ez a városi tanács egységesen sorakoznafel a Nagy-budapesti Munkástanács mögé. A városi munkástanácson keresztül aNagy-budapesti Munkástanács határozatait tesszük magunkra nézve kötelezőnek.Éppen ezért közvetlen kapcsolat legyen köztünk és Budapest között. Azonkívülminden gyárból legyen egy delegált a Szolnoki Városi Tanácsban, aki a munkásokkívánságait a városi tanácsnál elmondja.A Tiszamenti Vegyiművek munkástanács tagja szeretné vázolni a munkástanácsokszerepét és történetét. Tudjuk azt, hogy mi volt a munkástanácsok szerepe a NagyImre kormány idején is, amikor egy-egy követelésével a kormányt hátraléptettükés az lett belőle, hogy az oroszok által kinevezett munkás kormány is átállt amunkástanácsok leállítására. Amikor pedig már látja, hogy a munkástanácsokdolgoznak, szeretné megszüntetni, egyes engedményeket már vissza is vont. Úgylátja a felszólaló, hogy a munkásság csak úgy tud létezni, ha egy központimunkástanácsot létesít, amely a budapestivel együtt dolgozik. Szeretné azt, hogyne illegálisan működjön, hanem mivel a dolgozók akarata, nyilvánosanténykedjen. Ebbe a központi munkástanácsba minden üzem 2-2 küldöttetdelegáljon tagként. Amikor ez megtörtént, akkor jelentjük, hogy megalakultunk.Vegyük fel a többi üzemekkel a kapcsolatot és Budapesttel. Ezután felveti még,hogy válasszanak a dolgozók olyan szakszervezeti bizottságot, amely a dolgozókérdekeit mindenben képviseli. A pártszervezéssel kapcsolatban az a véleménye,hogy a párt kezdi ugyanazt a módot folytatni, mint azelőtt. Véleménye az, hogy amunkástanácsot elsődlegesen ne a párt irányítsa, hanem a munkástanács általelfogadott felsőbb szakszervek.A Vegyiművek többi munkástanács tagjának az a véleménye, hogy erről zárjuk le avitát, és amennyiben holnap nem választásokról volna szó, igen is előterjesztjük azta követelést, hogy városi munkástanácsot válasszunk. Erről még a mai napon aJárműjavítót is értesítjük.[...]Egy másik munkástanács tag szerint itt illegalitásról szó sincs, míg a rendeletbiztosítja a vállalatoknál a munkástanácsok létezését. A központi munkástanácskérdésében olyan álláspontot kell elfoglalni, hogy így tárgyalni nem lehet, mígmegfelelő képviselője nincs a munkásságnak. Ha pedig mégsem fogadják el aközponti munkástanács választást, akkor egyszerűen választunk magunk közülmegfelelő embereket, akik képviselhetnek bennünket.Egy másik munkástanács tag azt veti fel, hogy mivel megbeszéltük, hogy agazdasági kérdés egyúttal politikai is, a munkástanácsnak legyen központi lapja. Aforgalom, fűtőgáz és autóközlekedési vállalatoknak legyen munkástanácsa. Amunkástanács hivatott az igazgató kinevezést, illetve leváltást megejteni.A Cukorgyár kiküldöttjének az a véleménye, hogy határozzuk el, hogy holnap aközponti munkástanácsot megválasztjuk. Már a küldötteket úgy küldjük, hogyazokból lehessen választani.

A Papírgyár kiküldöttének még az a meglátása, hogy egyet feltétlen fontoshangsúlyozni, hogy a munkástanácsról hozott kormányrendelet jogilaglehetetlenné teszi a központi munkástanács létezését. Mi ezzel akormányrendelettel nem értünk egyet.[...]A nevezett tanácsküldöttek részvételével megtartott értekezleten az üzemimunkástanácsok képviselői a napirendre tűzött kérdésekben – azok megvitatásaután – az alábbi egyöntetű határozatban állapodtak meg:1./ Városi, ill. megyei munkástanács létrehozása:Az értekezlet résztvevői egyöntetűen kinyilvánítják, hogy amunkástanácsok megalakulására és működésére vonatkozókormányrendelettel nem értenek egyet, tekintettel arra, hogy a rendelet amunkástanácsoknak politikai jogkört, illetve ilyen irányú ténykedést nembiztosít. A rendelet a munkástanácsoknak kizárólag a vállalaton belüligazdasági vezetést kívánná biztosítani, azonban a tanácskozási joggalrésztvevő igazgató, vétója folytán a munkástanács egyöntetű szavazássalhozott határozatát megsemmisítheti felettes szerv útján.Valamennyi üzem képviselője szükségesnek látja, hogy a város összesüzemét átfogó és egyöntetű intézkedést biztosító központi szervre, ill. avárosi munkástanács megalakítására szükség van, ezért elhatároztákannak felállítását, november 28-án a határozat értelmében megalakítandóvárosi munkástanácsnak kizárólag az üzemi munkástanácsok küldötteibőllehet tanácstagot választani.2./ Nem termelő vállalatok munkástanácsának megalakítása:Az értekezlet résztvevőinek állásfoglalása az, hogy mindezen vállalatok –függetlenül attól, hogy effektív termelőmunkát végeznek-e – melyekmunkásokat foglalkoztatnak, jogosultak munkástanács alakítására. Ajelenlegi rendeletek szerint a dolgozók jelentős hányada nem kapja meg azta jogot, hogy választott munkástanács útján intézze üzemének,vállalatának ügyeit, ami teljesen helytelen. Az értekezlet a megválasztásrakerülő városi központi munkástanács feladataként állapítja meg, azemlített vállalatok, intézmények munkástanács választási jogánakkivívását.3./ Az igazgatói állás betöltése:Az értekezlet azonosítja magát a Nagy-budapesti Munkástanácskövetelésével, mely szerint az igazgatói állás betöltése ne kinevezés útján,hanem a vállalati munkástanács választása, illetve jóváhagyása alapjántörténjen.4./ Szakszervezetek megalakítása:Szükséges, hogy minden üzemben megalakuljon a munkások érdekeitképviselő és védő önálló szabad szakszervezet, mely a munkástanáccsalegyüttműködve, a sztrájkjog fenntartásával képviseli a dolgozók jogosköveteléseit. Az ilyen szakszervezet alulról kiinduló kezdeményezéssel,demokratikus választás útján kell, hogy felépüljön. Ezt minden vállalatmunkástanácsának üzemében szorgalmaznia és elősegítenie kell.5./ Szolidaritás vállalás:

A munkástanács küldöttek – utalva Kádár elvtárs f. hó 26-i rádióbeszédére– kijelentik, hogy üzemeikben a munkástanácsok demokratikus úton lettekválasztva, a munkástanács tagjait a dolgozók bizalma helyezte a tanácsbaés közöttük ellenforradalmi és fasiszta személyek nincsenek. Ezért azértekezlet visszautasítja azt az általánosító célzást, mely szerint amunkástanácsokat jelentős számmal ellenforradalmi és fasiszta elemekalkotnák. Továbbmenően valamennyi résztvevő vállalat egyöntetűen úgydöntött, hogy ha a dolgozók jogos követeléseit célzó tevékenységük soránbármely szolnoki vállalat munkástanács tagját, vagy tagjait félreértés,rosszindulat, vagy egyéb okokból bárminemű sérelem érné, valamennyiüzem az érintett személyekkel szolidaritást vállal.Szolnok, 1956. november 27.Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1912/1957.Jegyzet: Az 1956. november 14-én létrehozott Nagy-budapesti KözpontiMunkástanács kísérletet tett az Országos Munkástanács megalakítására, ezértkapcsolatba lépett a vidéki, üzemi munkástanácsokkal. A november 27-én kiadottfelhívásában tiltakozott Nagy Imre és társai Romániába hurcolása, a kommunistadiktatúra restaurálása, továbbá a munkástanácsok politikai jogkörénekmegszüntetése ellen. A budapesti felhívás egységes fellépésre szólította fel a helyimunkástanácsokat. Ennek hatására döntöttek a szolnoki üzemek városi, majdmegyei munkástanács alakításáról.91.Részletek a Szolnoki Városi Munkástanács alakuló ülésérőlkészített rendőrségi jelentésből1956. november 28.FeljegyzésAz 1956. november 28-án du. 2 órakor a Szolnok Városi Tanácsnagytermében megtartott Szolnok városi üzemek, valamint Szolnok megyeiüzemek munkástanács küldötteinek értekezletéről.Az értekezletet Dancsi József, a Szolnok Városi Tanács munkástanács elnökehívta össze a hivatalos szervek tudomása nélkül.[...]Az értekezleten kb. 150 fő vett részt.Az ülést Dancsi József bevezető beszéde nyitotta meg.Hozzászólások:Czuczor, a Szolnoki Bútorgyár M.T. elnöke:Hozzászólásában elmondta, hogy a pártbizottságra behozták 27-én este és kétmagas rangú szovjet tiszt jelenlétében faggatták. Megfenyegették, hogyamennyiben a munka a Bútorgyárban nov. 29-én reggel nem indul be, akkor úgyőt, mint az igazgatót letartóztatják. Ezzel kapcsolatban felszólalásábanmegjegyezte, hogy ők a munkát ugyan meg tudják indítani, de az csak mímelés ésnem termelő munka lesz.

[...]Bódi István a Szolnoki Cukorgyártól:Javasolta a városi központi munkástanács létrehozását, majd két illetőközbeszólására indítványt tett a megyei M.T. megválasztására is. Ugyancsakjavasolt két összekötőt is megválasztani, akiket Budapestre küldenének fel, s ezektartanának állandó kapcsolatot a Nagy-budapesti Munkástanáccsal.Felszólalásában megjegyezte, hogy sem a pártnak, sem a kormánynak nincsbiztosítéka, a dolgozók részéről nincs meg a bizalom. Egyedül a munkástanácsokélvezik a dolgozók bizalmát. Amennyiben a kormány, valamint a párt is olyanbizalmat élveznének a dolgozók részéről, mint amilyen megnyilvánul amunkástanácsok felé, akkor most sokkal kellemesebb légkörben cseveghetnének ajelenlegi problémákról.Egyébként a felszólalása nem volt olyan élesen kritikus, inkább politikusanfogalmazta azt, szemben a többi felszólalókkal.Békefi Gabriella a Tiszamenti Vegyiművektől:Felszólalásában elmondta, hogy előzőleg 7 üzemmel tárgyalták meg az általa mostismertetendő határozati javaslatokat. Ezek szerint megállapították azt, hogy a 7nagyüzem nem ismeri el a Kádár-kormányt. Ahhoz, hogy a munkások érdekeivégre képviselve legyenek, javasolta a városi, valamint a megyei forradalmi tanácsmegalakítását. A termelőmunka mindaddig nem fog egészséges ütemben haladni,amíg a szovjet hadsereg itt van. Végeredményben a Kádár-kormány őket becsapta,mert nemhogy az országból nem mennek ki, de most még az üzemekbe iselmennek.Javasolta továbbá, hogy a városi és megyei forradalmi tanácsmegalakításával egy időben egy állandó összekötőt válasszanak, aki a NagybudapestiM.T-csal tartja a kapcsolatot Szolnok város és Szolnok megye részéről.Felajánlotta, hogy holnap reggel az összekötőt felviszi gépkocsival Budapestre, azAkácfa u. 15. sz. alá a budapesti forradalmi tanácshoz.Érthetetlennek találja azt, hogy a kormány nem úgy tárgyal a Nagy-budapesti Forr.M.T-csal, mint a dolgozók választott szervével, bár lényegében ez a választottszerv, mert ezt a dolgozók választották, nem úgy, mint a Kádár-kormányt.Beszélt a magyar testvérek deportálásáról, valamint arról, hogy amunkástanácsok egyes tagjai ellen intrikák folynak, s ezzel kapcsolatbankijelentette, hogy a 7 üzem szolidaritást vállal, amennyiben a munkástanácsokvalamelyik tagját letartóztatnák, vagy bármilyen baj érné őket.Megjegyezte azt is, hogy, nem ismerik el a Kádár-kormány által kiadotttörvényerejű rendeletet a munkástanácsok működésével kapcsolatban.Beszéde végén ismertette a 7 üzem által kidolgozott programot, amelytartalmazza:1. A Kádár-kormány nem törvényes és azt a dolgozók nem ismerik el.2. A munkástanácsok válasszák meg az igazgatót, s ne a felsőbb szervnevezze ki azokat.3. Követelik a deportálás azonnali beszüntetését.Még megjegyezte, hogy a 7 üzem által kidolgozott határozati javaslatot utólag aJárműjavító is elfogadta.[...]Jászberényi Vas- és Fémnyomó Vállalat, Szabó Kálmán:Előadta, hogy Jászberényben összeállították illegálisan a városi munkástanácsot ésszínre is tudnak lépni ezzel a megválasztott tanáccsal bármelyik percben.

Helyteleníti, hogy a Szolnok megyei üzemek munkástanácsai nem tartanakkapcsolatot a munkástanácsok országos tanácsával, illetve központjával, valaminta Nagy-budapesti Munkástanáccsal.Ők fent jártak a Nagy-budapesti M.T-nál, két napot tartózkodtak fent, a kétjászberényi üzem volt az egyedüli /Szolnok megyéből/ amelyik képviseltette magátBudapesten. Egy küldöttet fent is hagytak, s ezzel tartják a kapcsolatot.[...]Építőipari Vállalat, Békési László:Elmondotta, hogy felmentek küldöttségileg a kormányhoz, azonban a kormánynem hajlandó adni semmit, ez a kormány nem nekik való. Javasolja, hogy azállomás építése helyett inkább a már eddig elkészített részeket ismunkáslakásoknak fejezzék be. Ha jó volt 10-12 évig így az állomás, akkor mégegy ideig továbbra is kibírja. Hivatkozott arra, hogy a munkásokkal nem törődnek,s ugyanakkor szeretne választ kapni Dancsitól is, hogy mi van a lakásokkal?Polónyi Szűcs Lajos kormánymegbízott:Amikor megkezdte felszólalását, egyhangúlag leléptették, hogy fejezze be, mertnincs szükség ilyen dumára.[...]Tejipari Vállalat: /Minden valószínűség szerint az egyik művezető volt a felszólaló/A felszólalását így kezdte:Kedves Magyar Testvéreim! Addig itt rend nem lesz, amíg az oroszok itt lesznek.Most tanácskozunk potyára, mert most is szuronyos őr áll az ajtóban. Errefelhördültek a résztvevők Dancsival az élen: Hogy hol? Mire a felszólalómegjegyezte, hogy nem a tanácsterem ajtajában, hanem a kapuban. Erre ismétfelzúgtak, s szerettek volna erről meggyőződni, mire ismét megjegyezte, hogy neúgy értsék, hogy lent a kapuban, hanem itt az országban.Az egész hozzászólás elejétől-végig szovjetellenes volt. Pl. kifejezésre juttattaazt a nézetét is, hogy az ENSZ csapatoknak kell Magyarországra jönni, és azokmajd képviselni fogják a megújhodást.Városi Tanács Terv Osztály, Jankovics:Felszólalásában kifejezésre juttatta, hogy ő közgazdász, nemrégen fejezte betanulmányait és azt tanulta az államháztartás költségvetésénél, hogy aköltségvetésből elsősorban a honvédség, majd a párt, a tanácsok, a szakszervezetrészesülnek és ezért nem jutott soha semmi a munkásoknak. De a fenti sorrendbőlis a szakszervezet és a párt kapta mindig a legnagyobb összegeket.Ugyanakkor hivatkozott a Bolsevik Pártra is, hogy tanulták, amely szerintOroszországban a forradalom idején a munkásoknak ott volt az esztergapadjukmellett a fegyver is, tehát itt a munkások miért nem kaphatnak fegyvert?[...]Vízügyi Igazgatóság, Gócza Sándor:Megjegyezte, hogy ma reggelre röplapok jelentek meg a városban aláírás nélkül,pedig tudja, hogy azt a párt adta ki. Szerinte a röplapot alá kell mindig írni aszerzőnek, mert így szembe fogják állítani a munkásokat egymással. Afelszólalással kapcsolatban közbevetőleg megjegyezte Dancsi, hogy helyes azészrevétel, mert ők is, ha valamit kiadnak, azt alá is írják.

------------A fenti hozzászólások után az értekezlet elhatározta, hogy megválasztjákSzolnok város forradalmi munkástanácsát a résztvevő üzemekből, éspedig:Békefi Gabriella (Tiszamenti Vegyiművek)Szokoli DezsőKiss József (Fűtőház)Varga János (22. Tröszt)Kenyeres LajosKicsi Béla (Tejipari Váll.)Bálint Gábor (Állomástól)Pintér József (oszt. mérnökség)Orszáczki Gyula (Gőzfűrész)Kovács DezsőTóvári Jenő (TÜZÉP)Kazinczi Albert (Füszért)Munkácsi Sándor (51. AKÖV)Farkas Mátyás (Sütőipari Váll.)Bencze László (Víz- és Csatornaművektől)Czuczor Gyula (Bútorgyártól)Sipos BélaTömpe ImrePéter JózsefÉzsiás Kálmán (Gépjavítótól)Koncz László (kereskedelemtől)Zsigmond Béla (Cukorgyárból)A 22 tagú M.T. megválasztása után elhatározták, hogy 7 tagú intézőbizottságotválasztanak, akik hetente fognak ülésezni, s részükre Dancsi megfelelő biztonságosszobát és telefont biztosít, s mindenben támogatni fogja őket.Dancsi József a zárszavait a következők szerint mondotta el 18,05 h-kor:A legteljesebb mértékű összefogásra és nem széthúzásra hívta fel a jelenlévőkfigyelmét. Az indulatokat most állítsuk félre, mert mink /sic!/ egyformán tudjuk,hogy a legkönnyebb most bennünket az orosz ellenes hangulatkeltéssel megfogni.Mi most a nagyközönség érdekében dolgozunk, a tömegek érdekeitképviseljük, mert nemzeti létünk forog kockán. Egy ügy a pártügy, a szakszervezetés a munkástanács-ügy.Mi nem felborítani, hanem felépíteni akarjuk az országot. Azt tudjuk jól,hogy a kormány nem ismeri el a mi törekvéseinket és nem hajlandó tárgyalnivelünk. Éppen ezért nekünk ügyesen kell dolgozni. Létrehozzuk a városi, majd amegyei tanácsot és létrehozzuk a két összekötőt (ezeket meg is jelölték) SzabóKálmán és Papp István (Tisza Cipőgyár) személyében.Egy küldöttséget kell küldeni az Akácfa u. 15. sz. alá, akik az itt elfogadottszempontokat magukkal viszik. Azonban vigyáznunk kell nagyon, s úgy kelldolgoznunk, hogy a kormányt kényszeríteni tudjuk követeléseink teljesítésére.A kormány azt veti a szemünkre, hogy a munkástanácsok tagjai fasiszták ésellenforradalmi erők. Tehát nekünk most arra kell törekedni, hogy a munkátbeindítsuk, s éppen ezzel bizonyítsuk be a munkástanácsok életképességét ésszükségességét és összetételének megváltoztatásához ne engedjünk nyúlni. Igaz,

hogy vannak vállalatok és hivatalok, amelyeknél a kormány rendelete amunkástanácsok működését megszüntette, azonban mi továbbra is elismerjükezeket a munkástanácsokat és összeköttetésben leszünk velük, mert a kormánynem hivatalos.Ismét felhívta Dancsi a jelenlévők figyelmét a munka beindítására, majd kb.120-an eltávoztak és mintegy 24-30-an maradtak vissza további tanácskozás végett.A jelenlevők tovább folytatták a tanácskozást, majd megválasztották a 7,majd 9 tagú intézőbizottságot.Tagjai:Zsigmond Béla, CukorgyárJárműjavítóKazinczi Albert PapírgyárKiss József FűtőházBékefi Gabriella VegyiművekKoncz László KereskedelemÉpítőiparVasiparKőolajElhatározták, hogy az intézőbizottság hetenként fog ülésezni. Megtárgyalták azt,hogy jelenleg a munkástanácsokban kb. 60-70% a pártonkívüli, de örömmelállapították meg azt is, hogy sok helyen most már 100%-ban párton kívüliekvannak. Olyan emberekből tevődnek össze általában a munkástanácsok, akikmagyar emberek és képviselik a munkások érdekeit és meg merik mondani avéleményüket még a Kádár-kormánynak is.Dancsi megjegyezte, hogy a tavalyi Békekölcsön jegyzés idején a fűtőházfőszentségei előtt megjegyezte, hogy ha komolyra fordul a helyzet, akkor biztosannem fognak kiállni a barikádokon. Ezért nem kell félni a párttól. Nem az a céljuk,hogy a párttagokat elutasítsák és munkalehetőséget ne adjanak nekik, dealacsonyabb munkakörbe kell tenni őket. Megjegyezte, hogy vigyázni kell ajegyzőkönyvre, mert nem szeretne egy-két napra zárkába kerülni.A jelenlevők részéről megjegyezték, hogy az USA hangjának nem hihetnek.Sokkal okosabban tették volna, hogyha az angol és francia csapatok Egyiptomhelyett Magyarországra jöttek volna. De nem hihetünk a Népszabadságnak és arádiónak sem. Ezért egy lapot kell beindítani. Ismét kifejezésre juttatták, hogy apárt és a szakszervezet nem számít. A munkástanácsnak kell mindent megfogni.Nem akarjuk mi a kormányt megölni, de volt nekünk szükségünk Sztálinvárosra,földalattira, Kazincbarcikára? Nem volt!A parasztokkal kapcsolatban Dancsi megjegyezte, hogy a kukorica árát 80-100 Ft-ban kell meghatározni. A begyűjtést eltörölték, s a paraszt testvérek termelnifognak rengeteget, így lesz felhozatal.Szóvá tették Polónyi beszédét, hogy az süket duma, nem kell tudomásulvenni, mindenki úgy beszél, ahogy az érelme diktálja. Nekünk ilyenkormánybiztosok nem diktálnak. Elhatározták, hogy a Vegyiművektől gépkocsivalfogják felvinni azt a memorandumot, amit ők megfogalmaztak. Az Akácfa u. 15.sz. alatt majd megtárgyalják és a többi követeléssel együtt a kormány elé fogjákterjeszteni.Elhatározták, hogy létre fogják hozni a forradalom alatt alakultmunkástanácsokon keresztül a járási munkástanácsokat és a falvakban islétrehozzák a falusi munkástanácsokat és ezekről a helyekről is egy-egy küldöttet

fognak választani. Ezzel kapcsolatban Dancsi felajánlotta, hogy az intézőbizottságrészére telefont és szobát fog biztosítani. A telefonnal kapcsolatban a felszólalókmegjegyezték, hogy azt ki lehet hallgatni, ezért megbízták a Tisza Cipőgyárelnökét, Papp Istvánt, a Jászberényi Fémnyomó Vállalattól Szabó Kálmánt és aTörökszentmiklósi Gépgyártól egy főt, hogy járják be a megye járásait, falvait, aholfelkeresik a munkástanácsokat, személyesen megbeszélik a tennivalókat ésugyanakkor közölni fogják velük az országos tanácstól kapott választ is.Megköszönték Dancsinak, hogy összehozta az értekezletet és ezzel lehetővévált a városi központi munkástanács, valamint a küldöttek megválasztása.Felvetették azt is, hogy Dancsi miért nem lett megyei tanácselnök? ErreDancsi kifejtette, hogy azért vállalta el ezt a funkciót is, mert ő tört-zúzott, hogy amagyar testvéreket, akiket ezek a piszkosok deportálni akarták, kiszabadítsa és ajelenlevők nehogy félreértsék az ő barátságát, vagy amikor őt páncélautóban látják,mert ő ezt csak azért teszi, mert a magyar testvéreket meg akarja menteni adeportálástól. Tehát ő nem azért megy velük, mert talán szovjetbarát lenne. Ismétkihangsúlyozta, hogy most könnyű szovjetellenes hangulatot teremteni, de ez nempolitikus.Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1912/1957.Jegyzet: A megyei munkástanács tervezett megalakulása elmaradt és a városimunkástanács sem működhetett sokáig. A jelentést a rendőrség megbízásábólkészítették, a gyűlésen jelenlévő ügynök a felszólalók és a megválasztottintézőbizottság tagjainak nevét nem tudta minden esetben pontosan feljegyezni. Ateljes terjedelmében mintegy nyolc gépelt oldalas feljegyzés a Szolnok MegyeiForradalmi Munkástanács vezetői ellen indított népbírósági per aktájában maradtfenn. Az ügyészség és a bíróság elsősorban Dancsi Józseffel, a megyeimunkástanács elnökével szemben használta fel a rendőrségi ügynök által rögzítettadatokat.92.A Szolnok Megyei Tanács VB. Oktatási Osztálya vezetőjénekjelentése a közoktatás helyzetéről1956. november 30.Jelentés a megye közoktatásának a helyzetéről és az oktatástárgyi feltételeinek a biztosításárólMegyénk területén a forradalmi események ideje alatt általános ésközépiskoláinkban az oktató-nevelőmunka – helyenkénti néhány napos kieséstőleltekintve – rendszeresen folyt. Tartósabb ideig szünetelt a tanítás a mezőtúrifiúgimnázumban és a jászberényi tanítóképzőben. Szükséges azonbanmegjegyezni, hogy ezen idő alatt a hiányzások a szokottnál nagyobb mérvűekvoltak. Az utóbbi napokban a tanulók megjelenése általános iskoláinkban márszinte elérte a normális létszámot. Középiskoláinkban viszont még ma isnehézséget jelent a rendszeres oktatás, mivel a diákotthonokban elhelyezett,valamint a bejáró tanulók iskolába járása közlekedési nehézségekből kifolyólagváltozó. A középiskolákban ezen nehézségekből kifolyólag nem egy helyenakadályokba ütközik a folyamatos munka. Amint a rendszeres vonat- és autóbuszközlekedés újra megindul, számíthatunk arra, hogy középiskoláinkban is teljeslétszámban jelennek meg a tanulók. Ezen objektív tények mellett azonban mégmindig akadnak diákotthonok megyénk területén, ahol a szülők indokolatlan

aggodalma tartja vissza a tanulókat az iskolába járástól. (Pl. jászberényitanítóképző, mezőtúri leány- és fiúgimnázium.) Ennek ellensúlyozásáraintézményeink igazgatói, nevelőtestületei dicséretre méltó agitációt fejtettek kiannak érdekében, hogy a tanulókat rendszeres iskolába járásra bírják. Ezenintézkedés a helyi körülményektől függően több-kevesebb eredménnyel járt.Tanulóink minél előbbi iskolába járása érdekében a Tiszavidékben is jelent megtájékoztató jellegű felhívás arról, hogy a rendszeres oktatás megkezdődött,felszólítva a tanulókat az iskolába járásra.Ezen idő alatt az iskolákban folyó tartalmi munka természetesen nem folyhatotttanmenetszerűen. Az előrehaladást a hiányzások száma nem is tette lehetővé. Maazonban mondhatni megyénk valamennyi iskolájában rendelkezésszerűen folyikaz oktatás.Az idegen nyelvek oktatásával kapcsolatban megjelent már a közlemény, melyszabályozza az idegen nyelvek oktatását. Szükséges azonban, hogy aszakminisztérium ez irányban részletesebb tájékoztatást, illetve végrehajtásiutasítást adjon az iskoláknak és az oktatási szerveknek. Megyei tapasztalatunk,hogy mind az általános, mind a középiskolákban a tanulók tartózkodnak az orosznyelv tanulásától, nem kívánják többségükben azt tanulni és így problémakéntjelentkezik iskoláinkban, hogyan foglalkoztassák az egyszakos orosz nyelvitanárokat. Eddigi utasításaink szerint valamennyien beosztást kaptak napköziotthonainkban, vagy egyéb tárgyak oktatására. Az idegen nyelv oktatására azáltalános iskoláink nagy többségében nem áll rendelkezésre megfelelő szakosnevelő, így lényegében a nyelvoktatás – ahol az orosz nyelvet nem kívánják tanulni– több helyen megszűnne. A középiskolákban az idegen nyelv oktatása különösebbnehézséget nem fog jelenteni, mivel elegendő számú idegen nyelv tanításáraképesített szaktanár van. Középiskoláink többségében ennek megfelelően akülönböző idegen nyelvek tanítását a kéréseknek megfelelően már meg is kezdték.A munka eredményességét nagymértékben hátráltatja a különböző idegen nyelvűtankönyvek hiánya. Átmenetileg a tankönyvek hiányát jegyzeteléssel pótolják.A forradalmi események óta megyénkben számos szülő kéri, hogy gyermekevallásoktatásban részesüljön. Több iskolánkban ennek megfelelően a hitoktatás aforradalmi tanácsok intézkedése következtében folyik is. Bizonyos mérvűjelentkezés a vallásoktatásra középiskoláinkban is van. (Jászapáti) Ezen a térenlegnagyobb mérvű a bizonytalanság, mivel a problémák megvannak és helyilegváltozatosan jelentkeznek, központi rendelkezés azonban a végrehajtásravonatkozóan ez ideig nem jelent meg. Kérdés, hogy azokon a helyeken, ahol ezideig hitoktatás nem volt, és most a szülők kérik, beindítható-e, vagy ahol már aforradalmi események következtében megindult, folytatható-e. Ehhez kapcsolódikpénzügyi probléma is, mivel a hitoktatás bérezésére költségvetésileg megfelelőfedezet jelenleg nincs.A forradalmi események hatása alatt megyénkben teljes bizonytalanságtapasztalható, még az Úttörő- és DISZ-munka területén is. A megyei DISZbizottsága járási és városi függetlenített DISZ- és úttörő funkcionáriusokatfelmentette, akik ilyen formán, amennyiben nevelői képesítéssel rendelkeztek, aziskolákba nyertek beosztást. Ugyancsak nevelői beosztást kaptak a teljesenfüggetlenített, vagy félfüggetlenített iskolai úttörő csapatvezetők is. Aszakminisztérium részéről ezidáig erre vonatkozólag nem történt semmiintézkedés. Nem látjuk az elképzeléseket az ifjúság szervezetszerűfoglakoztatására.Iskoláink személyi feltételei biztosítva vannak. Nevelőhiány jelenleg nincsen.Iskoláink tárgyi feltételeinek biztosításánál elsősorban a szénellátottság okozzavart. Bár iskoláink nagy része rendelkezik a szükséges szénmennyiséggel-, teljesa hiány azoknál az iskoláknál, ahol a téli tüzelő leszállítása nem történt meg. (Pl.

Kunhegyes, Tiszaföldvár, Kungyalu, Cserkeszőlő, Túrkeve, Kisújszállás,Jászalsószentgyörgy, Rákóczifalva. stb.)A tüzelővel ellátatlan iskolák és oktatási intézmények az összes oktatásiintézmények kb. 15-20%-át teszik ki.Intézkedtünk olyan értelemben, hogy a tüzelőanyaggal ellátott intézményekkölcsönképpen segítsék azokat az oktatási intézményeket, amelyek tüzelővelegyáltalán nem rendelkeznek.Beruházási hitelből beindított iskolaépítkezés jelenleg mindenütt áll. Ugyanezvonatkozik a forradalmi események idejéig be nem fejezett felújítási munkákra is.Megyénk területén az iskolai oktató- nevelőmunka folyamatosságának biztosításaérdekében november hó 23-án a járási, városi oktatási osztályvezetők részérekibővített értekezletet tartottunk, ahol megadtuk mindazon felvilágosítást, mely azavartalan iskolai oktató-nevelőmunka biztosításához szükséges. E megbeszélésszellemében tartottak a járások, városok területén az igazgatók számára isértekezletet, amelynek következtében észrevehetően nyugodtabb légkör alakul ki anevelőtestületekben. Az oktatási osztály dolgozói is tervszerűen látogatják már ajárásokat, városokat és minden remény megvan arra, hogy iskoláink élete mielőbba rendes mederbe zökken vissza.Határozati javaslatok:1. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítja a Megyei Tanács OktatásiOsztályát, hogy az elkövetkező időben tekintse fő feladatának az eredményesoktató- nevelőmunka érdekében az egységes nevelői magatartás és a helyespolitikai állásfoglalás kialakítását.Az általános tanulmányi felügyelőkön és a szakfelügyelőkön keresztül kísérjefigyelemmel a történelem tanítását és a szakminisztérium részletesutasításának a megjelenéséig adjon maximális segítséget a tantárgytanításához. Az egyes helyiségekben tanító nevelőkkel szakmaimunkaközösségekben vitassa meg a történelem tanításának problémáit éshatározza meg az elvégzendő anyagot.A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítja a Megyei Tanács OktatásiOsztályát, hogy szervezze meg a közlekedési nehézségek miatt az iskolábajárásban akadályozott középiskolai tanulók rendszeres instruálását és mindenerővel hasson oda, hogy a közlekedési korlátozások miatt egyetlen tanuló semorzsolódjék le, vagy maradjon el tanulmányaiban.2. A tanítás zavartalanságának biztosítására a járási, városi végrehajtóbizottságok sürgősen vizsgálják felül az iskolák tüzelő ellátottságát. Atüzelővel ellátott iskolák szenéből juttassanak arányosan a tüzelővel el nemlátott iskoláknak.3. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasítsa a TÜZÉP megyei központját,hogy a tüzelővel el nem látott iskoláknak a lehetőséghez képest arányosanszállítson tüzelőt.S z o l n o k , 1956. november 30./Hack Márton s. k./osztályvezetőPH.Forrás: SZML. XXIII. 2. (jegyzőkönyvi melléklet)Jegyzet: Hack Márton a Szolnok megyei pedagógusok ellen megindított fegyelmieljárásokban már nem vett részt. Osztályvezetői státuszáról rövidesen leköszönt és

1957-1973 között a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatói állását töltöttebe.93.Jelentés a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzemi Munkástanácsánaktevékenységéről1956. december 4.A dolgozók 85%-a bent van. Csak négy napra elegendő a szén. December 3-án azüzemi munkástanács küldöttsége Budapesten volt a Vasutas Szakszervezetközpontjában. Előterjesztették követeléseiket:1. A Vasas Szakszervezet által megállapított béreket kérik, tekintettel arra,hogy munkájuk is vasas munka.2. Kérik a normarendszer eltörlését, mert nem termelő üzem, hanem javítóvállalat a Járműjavító.3. Javasolják, hogy a dolgozók nyereségrészesedést kapjanak, amiösztönzőleg hat a munkavégzésre.4. Ezekhez a követelésekhez a többi járműjavító is csatlakozott és aszakszervezet is elfogadta. A szakszervezet a követeléseket felterjeszti aminisztertanácsnak és ígéretet adott arra, hogy december 10-én azeredményről értesíti a Járműjavítót. Szolnokon, mint a legnagyobbvállalatot, a Járműjavítót tekintette irányadónak a többi üzem. Ez helytelena Járműjavító munkástanácsa szerint, mivel egy vasúti üzem nem lehetirányadó a többi vállalat számára munkafelvétel, vagy munkabeszüntetésszempontjából a vasút különleges helyzete miatt.Az MSZMP szervezőivel a munkástanács megegyezett, mely szerint munkaidőbennem folyhat pártszervezés.Forrás: PIL 290. f. 1/80. ő. e. 307. p.94.A Martfűi Tisza Cipőgyár Munkástanácsa Elnökségének felhívása1956. december 7.Munkatársak!29-én elhangzott felhívásunkra a dolgozóink lelkesedéssel kezdték meg a munkátés ezzel bebizonyították azt, hogy egységesen a munkástanács mögé sorakoznak ésa munkástanács határozatait magukévá teszik. Tegnap Budapesten személyesentájékozódtunk az országos helyzetről és a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsállásfoglalásáról.Őszintén meg kell mondani, hogy Budapesten a helyzet egyre súlyosbodik és azegyes üzemek munkástanácsai közül többeket letartóztattak. A Nagy-budapestiKözponti Munkástanács jelenlegi minden tevékenysége arra összpontosul, hogyezeket a letartóztatott tanácstagokat a legrövidebb időn belül szabadlábrahelyeztesse és a tegnapi nap folyamán ez irányban a tárgyalásokat megkezdte akormánnyal.A Nagy-budapesti Központi Munkástanács álláspontja a letartóztatások ellenére isaz, hogy a munkát tovább kell folytatni és az általános országos sztrájkfegyveréhez csak a legvégső esetben szabad fordulni. Biztosítjuk dolgozóinkat,hogy a megfelelő összeköttetés a Nagy-budapesti Munkástanács és a vidéki

munkástanácsok között megvan és egy országos sztrájk kihirdetéséről mi is 1 óránbelül tudomást szerzünk és azt azonnal közöljük dolgozóinkkal.Addig is azonban arra kérjük dolgozóinkat, hogy ha bizalmuk megvan amunkástanáccsal szemben, ne engedjék megtéveszteni magukat különfélehíresztelések által, őrizzék meg nyugalmukat és végezzék a termelő munkátmindaddig amíg ennek ellenkezőjére utasítást nem adunk.Közöljük, hogy a mai napon tárgyalásokat fogunk folytatni üzemünkben a MÁVmegbízottjaival a közlekedés megjavításáról és ennek megfelelően a munkaidőtüzemünkben 6 órára kívánjuk csökkenteni. A tárgyalások eredményéről azonnalértesíteni fogjuk a dolgozókat.Közöljük még azt is, hogy a munkástanács képviselői most indulnak újraBudapestre, hogy tájékozódjanak az események alakulásáról és arról holnap reggelminden dolgozót üzemi híradón keresztül értesíteni fogjuk. A munkástanácselhatározta azt is, hogy ezentúl mindennap közleményeket fog beolvasni az üzemihíradón keresztül úgy, hogy mindenki megbízható értesüléseket fog szerezni azidőszerű kérdésekről.Ismételten arra kérjük dolgozóinkat, hogy álljanak bizalommal a munkástanácsmögé, ne higgyenek különféle felelőtlen híreszteléseknek és végezzék munkájukatnyugodtan és becsületesen.Martfű, 1956. december 7.Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 1035/1957.A munkástanács elnöksége.95.A Szolnoki Cukorgyári Célgazdaság Munkástanácsánakállásfoglalása a leváltott vezetők visszahelyezése ellen1956. december 12.Munkástanácsi határozatAz október 23-i, illetve a forradalom következtében a munkások által felfüggesztettüzemegység vezetőket nevezetesen:Csollány Gábor, volt kőröstetétleni üe. vezető, Virág Ernő, volt piroskai üz. vezető,Bíró László, volt tószegi üe. vezető, Vecsési Vilmos, volt hizlaldai üe. vezető amegválasztott állandó munkástanács a dolgozók meghallgatása és titkos szavazásaután, mivel túlnyomó többségben volt üzemegység vezetők visszaállítása, illetvevisszahelyezése ellen döntöttek, úgy határozott, hogy nevezetteket nem javasoljaüzemegység-vezetői állásukba visszahelyezni.Éppen ezért, ezen határozat értelmében felkéri a célgazdaság igazgatóját, hogynevezett személyeknek 1956. december 15-i hatállyal írásban mondjon fel.A felmondást úgy kell végrehajtani, hogy nevezett személyek időben tudomástszerezhessenek róla.A felmondás, illetve a felmondó levél 1 példányát kérjük a tanácsnak átadni.Szolnok, 1956. december 12.SZOLNOKI CUKORGYÁRCÉLGAZDASÁGAolvashatatlan aláírás

Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 10. ő. e. 1. p.96.A szolnoki üzemi munkástanácsok levele a karhatalmiparancsnoksághoz1956. december 15.Szolnoki Karhatalmi ParancsnokságMásolat!SzolnokA kormánynak az üzemi munkástanácsokat támogató ígérete ellenéremegdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Szolnokon a rendőrség és a karhatalmiszervek különböző koholt vádak alapján letartóztatták a munkástanácsok egyesvezetőit és tagjait.Ezek az intézkedések véleményünk szerint nem szolgálják a kibontakozást, az újélet kezdetének ügyét, mert állandó nyugtalanságot váltanak ki az üzemimunkásság körében.A munkástanácsok a mai nehéz időben minden erővel azon fáradoznak, hogy abékés termelőmunkát a fennálló nehézségek ellenére is megindítsák és az üzemekdolgozóit az életet jelentő munkára mozgósítsák. A munkástanácsok, melyeket azüzemek dolgozói demokratikusan választottak, teljes mértékben élvezik választóikbizalmát, akik elvárják, hogy minden kérdésben szószólói legyenekdolgozótársaiknak. Jelen körülmények mellett azonban ebben akadályoztatvavannak.A Szolnokon lezajlott eddigi események azt bizonyítják, hogy helyesen akibontakozás ügyét szolgálva látták el eddig a munkástanácsok feladataikat.Eredményes munkájuknak tulajdonítható, hogy városunkban viszonylag békésenfolyt az élet a forradalom elmúlt heteiben. Az utóbbi napokban azonban arendőrség által foganatosított intézkedések miatt a kedélyek újbólfelkorbácsolódtak és úgy látjuk, hogy a munkástanácsok ilyen körülmények közöttnem tudják a dolgozók felháborodását érvekkel levezetni és emiatt félő, hogy atermelőmunka folyamatossága megszakad és ebből komolyabb következmények isszármazhatnak.Mindannyiunk elsőrendű érdeke, hogy városunkban továbbra is nyugalom legyen,közös érdekünk, hogy sokat szenvedett munkásosztályunk végre nyugodt ésfélelem nélküli életet élhessen.Ennek megvalósítása érdekében választóink nevében tolmácsoljuk az alábbikéréseket:1./ A szolnoki rendőrség által fogva tartott munkástanácstagokat engedjékszabadon, mert meggyőződésünk, hogy távol állnak minden ellenforradalmiés restaurációs befolyástól. Az pedig, hogy munkástársaik véleményét bátranel merik mondani, ne tekintsék bűnnek, mert az a kötelességük. Lehet, hogyezek a vélemények egyeseknek nem tetszenek, ez azonban nem lehet ok amegtorlásra. Azok, akik meg akarják akadályozni, hogy a tömegek hangja amúlthoz hasonlóan a jövőben se juthasson el az illetékesekhez, a szomorúkövetkezményekkel járó múltat igyekeztek megvalósítani.2./ A most felállított karhatalmi alakulatba olyan személyek is bekerültek, akik aletűnt bűnös múltban tevékenységük miatt elvesztették a munkások bizalmátés akiket emiatt a munkásság kiközösített. Kérjük ezek azonnali leszerelését,

mert ezektől a személyektől nem várható, hogy tevékenységük biztosítékalesz a nyugalomnak és sérti a becsületes dolgozók önérzetét, hogy ilyen, amunkásoktól távol álló személyek akarják a fegyveres védelmet részünkrebiztosítani.Fenti két pont teljesítésében látjuk biztosítékát annak, hogy üzemeinkbennyugalom, békesség és termelőmunka legyen. Kérésünk esetleges elutasításalehetetlenné teszi a munkástanácsok feladatainak végrehajtását, mertakadályoztatva látjuk a dolgozóinkkal szemben vállalt kötelezettségeinkzavartalan, félelemmentes teljesítését.Bízunk abban, hogy az illetékesek kérésünk teljesítésével segítséget adnak amunkástanácsok nehéz munkájához és hozzájárulnak a további nyugalommegszilárdításához.S z o l n o k , 1956. december 15.Járműjavító Ü. V.PapírgyárKőolajkutató V.Vasipari V. 51. Autóközlekedési V.Építőipari V.CukorgyárBútorgyárGőzfűrész51. Autóközlekedési V.Építőipari V.Forrás: SZML XXV. 9/a. B. 59/1957.97.A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának vitája ésállásfoglalása oktatási kérdésekrőlJegyzőkönyv1956. december 18.Készült a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. december 18-ánde. 9 órai kezdettel tartott üléséről.Az ülés helye: Megyei Tanács V. B. terme.Jelen vannak: Tóth Imre mb. vb-elnök elnöklete mellett Fodor Mihály vbelnökhelyettes,Kuti György vb-titkár, Csótó István, Varga Illés, Sebestyén János,Horváth Imre, Dr. Lévay Károly, Nátuly László vb-tagok, Polónyi Szücs Lajoskormányösszekötő, Karsay Mihály – a Magyar Szocialista Munkáspárt MegyeiElnöksége, Kalocsai Béla – a hivatali pártszervezet elnöksége, J. Tóth László – aSzakszervezeti Bizottság, Hábeli Ferenc – a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága,Dr. Molnár László a Megyei Ügyészség részéről, Ádler Vilmos pénzügyiosztályvezető, Kurucz István szervezési csoportvezető, Dancsi József – a SzolnokiVárosi Tanács V. B. mb. elnöke,Az I. napirendi pont tárgyalásánál Dr. Réti Ferenc igazgatási, Kovács Antal ipari,Csoma Kálmán VKG, Hack Márton oktatási, Koltai József munkaerő-gazdálkodási,Lázár Barna népművelési, Gálosi József élelmiszeripari osztály vezetője, Dr. KarsayKároly – az egészségügyi, Mészáros József – a tervosztály és Závodszki Sándor aMegyei T. S. B. részéről, Dr. Imre Lajos megyei jogtanácsos. –Távolmaradását előzetesen bejelentette:

Kálmán István, Lázár József, Szabó János, Varga Sándor vb-tagok.{Tóth Imre mb. vb-elnök üdvözli a végrehajtó bizottság tagjait és az ülésremeghívottakat. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes és azt megnyitja.Elnöklő mb. vb-elnök javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira az alábbiak szerint:Napirend:1./a. Egyes szakigazgatási hatásköröknek a járási, városi ésközségi tanácsok részére történő leadása.b. A megyei tanács vb által összeállított szakbizottság javaslataaz egyes munkakörök csökkentésére.2./ Általános iskolák téli szünetével kapcsolatos problémákról ésaz oktatásról szóló 163, 164/1956. vb számú határozatban foglaltakratett intézkedésekről szóbeli beszámoló.A végrehajtó bizottság az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta.I. Napirendi pont:[...]II. Napirendi pont:Kuti Györgyvb-titkárHack Mártonokt. oszt. vez.Hack Márton, oktatási osztályvezető az iskolai oktatás helyzetéről és a 163,164/1956. vb sz. határozatok végrehajtásáról az alábbiakban számol be:A végrehajtó bizottság azon határozatát, amelyben elismerését és köszönetétfejezte ki a megye pedagógusainak a rendkívüli események idején tanúsítottmagatartásukért és helytállásukért, az osztály megküldte a járási, városi oktatásiosztályoknak és a középiskolák igazgatóinak. Ez a határozat nagy megnyugvástkeltett és buzdítást jelent a nevelők további munkájához. A minisztérium az orosznyelvi nevelők átképzését biztosítani fogja. Ezek részére az osztály tanfolyamokatszervez, melyek a téli szünet befejeztével kezdődnek meg. A tananyag kérdésébena minisztérium még nem tud egységes irányelvet adni.A végrehajtó bizottság 163/1956. határozatának megfelelően az oktatási osztály anevelőmunkával kapcsolatos problémák kidolgozására a bizottságot megszervezte.Az iskolák gazdálkodása területén biztosítani kell az igazgatók nagyobbönállóságát. A rendkívüli események folytán a tananyagban egy-két heteslemaradás mutatkozik. Ennek a hiánynak a pótlására megvan a lehetőség. E hó 11-és 12-én a törökszentmiklósi és a tiszafüredi gimnáziumban nem volt tanítás, ésugyanezen napokon sok tanuló maradt távol a szolnoki fiú-gimnáziumból.Hiba volt, hogy ezeken a helyeken a nevelők nem igyekeztek meggyőzni atanulókat, és nem léptek fel kellő eréllyel az iskolai fegyelem betartása érdekében.Az utóbbi időben tapasztalható, hogy egyes nevelők helytelen magatartásából többhelyen az egész tantestület tagjaira igyekeznek általánosítani. Ez nem hatserkentőleg a munkájukat becsületesen végző pedagógusokra.A téli iskolai szünettel kapcsolatban központi rendelkezés jelent meg, mely szerintdecember 20-tól január 20-ig nem lesz az iskolákban tanítás. Az iskoláknak kb. 15-20%-a nincs ellátva tüzelővel.Értesülés szerint az iskolákban lévő szénkészletek egy részét a kórházak részéreigénybe fogják venni, s ez néhány helyen már meg is történt.A vb elnöke megnyitotta a napirend feletti vitát, melynek során:

Dancsi József foglalkozott a szolnoki középiskolák tanulóinak a rendkívüliesemények ideje alatt tanúsított magatartásával.Polónyi Szücs Lajos megállapítása szerint, az iskolai fegyelem megszilárdulásánaklegfőbb akadályozója, hogy elég szép számmal vannak pedagógusok, akik mégmost is eltűrik a tanulók részéről tapasztalt fegyelmezetlen magatartást, és nemszállnak szembe a helytelen nézetekkel. Az iskolai fegyelem megóvása érdekében aközépiskolai tanulókkal szemben egyes esetekben alkalmazni kell olyan szigorúeszközöket is, mint pl. az iskolából való kizárást.Kuti György azt a meggyőződését fejezi ki, hogy egyes nevelők igyekeznek atanulókat szembeállítani a rendszerrel. Pl. lebeszélik a gyermekeket arról, hogyorosz nyelvet tanuljanak. Olyan esetek is előfordulnak, hogy egyes nevelők aSzovjetuniót becsmérlő kijelentéseket tesznek az iskolában. Tapasztalható az is,hogy több iskolában a tanulók kormányellenes jelszavakat írnak fel a táblára.Ezekkel a kérdésekkel az oktatási osztálynak feltétlenül foglalkozni kell és maga avégrehajtó bizottság is tegyen meg minden intézkedést ezeknek a károsjelenségeknek a megszüntetésére.Kalocsai Béla személyesen győződött meg arról, hogy egyes nevelők a történelmetmeghamisítva soviniszta nézetekre igyekeznek a tanulókat nevelni. Gátat kellvetnünk az ilyen megnyilvánulásoknak.Csótó István javasolja, hogy a végrehajtó bizottság bízzon meg egy háromtagúbizottságot, amely az oktatási osztály munkáját a vb-ülésen elhangzott észrevételekfigyelembe vételével vizsgálja meg és arról a vb legközelebbi ülésén tegyenjelentést.Tóth Imre foglalkozott az iskolai fegyelem hiányosságaival. Javasolja, hogy a vbfoglaljon állást amellett, hogy a Szolnokon lévő Közlekedési- és Műszaki Egyetema továbbiakban is itt működjön. Ennek érdekében fel kell venni a kapcsolatot azilletékes szervekkel.Varga Illés a beszámolót bírálva megállapítja, hogy az nem tükrözte apedagógusok magatartásával kapcsolatban tapasztalt hiányosságokat. Elismeri,hogy a pedagógusok túlnyomó többsége teljes odaadással végzi munkáját, de elégszép számmal akadnak olyanok is, akiknek a rendszerrel szembeni ellenállását mártovább tűrni nem lehet. Az oktatási osztály vezetője szigorúan lépjen fel az osztályazon dolgozóival szemben, akik akadályozzák az iskolai fegyelemmegszilárdulását és a fennálló hiányosságok megszüntetésére irányuló munkát.Horváth Imre egyetért azzal, hogy az oktatási osztály munkáját a vb általkijelölendő bizottság megvizsgálja.Fodor Mihály javasolja, hogy a bizottság elismerését fejezze ki az oktatási osztályvezetőjének a rendkívüli események ideje alatt az iskolai oktató- nevelőmunkaterén végzett fáradtságos és eredményes munkájáért. A téli szünetet fel kellhasználni a nevelőkkel való foglalkozásra. Az osztály dolgozói a középiskolákbannéhány szülő és a helyi államhatalmi szerv képviselőinek bevonásával tartsanaknevelőtestületi értekezletet, ahol beszéljék meg az oktató- nevelőmunkalegfontosabb kérdéseit. A járási és városi osztályok hasonló céllal szervezzenekilyen értekezleteket az általános iskolák nevelői részére.

Hábeli Ferenc a megyei népfront bizottság részéről tájékoztatja a végrehajtóbizottságot arról, hogy a helyi népfront bizottságok útján milyen segítségetkívánnak adni a nevelők munkájához.Sebestyén János megítélése szerint gyakran a szülők magatartása is befolyással volta rendkívüli események ideje alatt a tanulók magatartására és iskolai fegyelmére. Ajövőben fokozott gondot kell fordítani a szülők és a nevelők közötti kapcsolatmegjavítására.A vita után a végrehajtó bizottság egyhangúlag az alábbi határozatokat hozta:170/1956. vb. szám. H a t á r o z a tA végrehajtó bizottság külön elismerését fejezi ki az oktatási osztályvezetőjének az október 23-i eseményeket követő hetekben az iskolai oktatónevelőmunkaterén végzett fáradtságos és eredményes munkájáért.Az iskolai oktatást jelenleg gátló körülmények mielőbbi kiküszöböléseazonban megköveteli, hogy az oktatási osztály vezetője szigorúan lépjenfel az osztály minden olyan dolgozójával szemben, aki akadályozza azosztálynak az iskolai fegyelem megszilárdítására és a rendkívüliesemények idején tapasztalt és még ma is fennálló hiányosságokmegszüntetésére irányuló munkáját. Gondoskodjon az ilyen helytelennézeteket valló dolgozók mielőbbi eltávolításáról.Amellett, hogy a végrehajtó bizottság a továbbiakban is elismeri apedagógusok túlnyomó többségének a közelmúlt nehéz időszakábanvégzett odaadó munkáját, elítéli az olyan nevelőknek a viselkedését, akikmég most is eltűrik a tanulók részéről tapasztalt fegyelmezetlenmagatartást és nem szállnak szembe a helytelen nézetekkel.Az iskolai fegyelem megóvása érdekében a középiskolákban egyesesetekben alkalmazni kell olyan szigorú eszközöket is, mint az iskolábólvaló kizárást.Forrás: SZML XXIII. 2.98.Jelentés Szénási János tiszaföldvári lakos haláláról1957. március 7.FeljegyzésSzénási János, Vasipari Vállalat munkavállalójáról, aki az 1956. októberiesemények alatt életét vesztette.Adatai: Szénási János. Anyja neve: Árvai Terézszül: Tiszaföldvár, 1936. okt. 19-én.Lakása: Tiszaföldvár, Árpád u. 40.Vasipari Vállalatnál dolgozott 1953. okt. 1-től lakatosként.Az esemény leírása Molnár Vilmos igazgató elmondása alapján:

1956. november 3-án a vállalat tehergépkocsija a Megyei Vöröskeresztirányításával élelmiszert szállított Budapestre. A tehergépkocsi vezetője RagóJózsef, kísérő Simon Sándor volt. A gépkocsival külön engedély nélkül elmentekMelegh Antal, Józsa Ferenc és Szénási János vállalati dolgozók.Indulás előtt Melegh szervezte a fiatalokat, hogy menjenek vele Pestre, így mentSzénási és Józsa. A többi fiatal nem volt hajlandó. A gépkocsi november 3-án felértBudapestre, az élelmiszert átadták a Baross utcában székelő Vöröskeresztlerakatnál, onnan a gépkocsi folytatta útját a Nyugati pályaudvar felé. A Nyugatipályaudvarnál Melegh, Józsa és Szénási leszállt a gépkocsiról azzal, hogy őkelmennek Újpestre. A gépkocsi átment Budára, a Széll Kálmán térre, egy pár napigott is maradt. A gépkocsivezető a továbbiakban nem találkozott Meleghékkel.Az Újpestre távozó Melegh, Józsa és Szénási állítólag Melegh valamelyik újpestirokonánál tartózkodott. A harcok közben állítólag Meleghék is bekapcsolódtak atűzharcba és a házból szovjet katonákra lövöldöztek. A tűzharc közben Szénási kétlövést kapott és sérülésébe belehalt. Meleghék elmondása szerint Szénási abékásmegyeri temetőben lett eltemetve. A temetést elmondásuk szerint aBékásmegyeri Forradalmi Tanács intézte. Elmondásuk szerint Szénásit állítólagkatonaruhában temették el.Melegh és Józsa november 9-10 között jött haza részben gyalog, részben gépkocsin.Magukkal hozták Szénási iratait. A továbbiakban a vállalatnál felvették Szénásimég bent lévő fizetését és azt az iratokkal együtt levitték Szénási szüleinek.Melegh internálva van, Józsa nincs a vállalatnál jelenleg.Szolnok, 1957. március 7.Bagi Bélaip. előadóForrás: SZM. XXIII. 604. A Szolnoki Városi Tanács V. B. Titkárságának iratai23/1957.Jegyzet: Szolnok megye területén a november 4-i szovjet katonai intervenciómegindulásáig nem került sor halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzésre.Ám több, Budapesten szolgálatot teljesítő, Szolnok megyei illetőségű katonavesztette életét a harcokban. Az 1957-ben összeállított összesítő jelentés szerintSzolnokról a fővárosba felutazott civilek közül Szénási János halt hősi halált.

IRODALOMBERKI MIHÁLY1989 = Hadsereg vezetés nélkül. Budapest, 1989.CSEH GÉZA2003 = A Damjanich rádió hullámhosszán. Szolnok – 1956. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. Szolnok, 2003.1989 = 1956 Szolnok megyében. 1956 október-novembere a Szolnok megyeisajtó és apró nyomtatványok tükrében. Szolnok, 1989.FILEP ISTVÁN1997 = Karcag, 1956. Karcag, 1997.GOSZTONYI, PETER1981 = Der Ungarische Volksaufstand in Augenzeugenberichten. München,1981.GYÖRKEI JENŐ - HORVÁTH MIKLÓS (Szerk.)1996 = Szovjet katonai intervenció, 1956. Budapest, 1996.HEGEDŰS B. ANDRÁS (főszerk.)1996 = 1956. Kézikönyve. I. köt. Kronológia, Budapest, 1996.JÁROMI JÓZSEF1995 = Vihar a városban. Jászberény, 1995.KAJÁRI ERZSÉBET (összeáll és bev.)1996 = Rendőrségi napi jelentések. 1956. október 23 – december 12. Elsőkötet. Budapest, 1996.MAROSÁN GYÖRGY1989 = A tanúk még élnek. Budapest, 1989.MOLNÁR JÁNOS1988 = A politikai struktúra változásai 1956 őszén Magyarországon.Párttörténeti Közlemények, 1988.NOVÁK LÁSZLÓ (szerk.)1998 = Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. H. n., 1998.SZAKOLCZAI ATTILA2003 = Borsod-Abaúj-Zemplén megye. In: A vidék forradalma 1956. I.kötet. Szerk.: Szakolczai Attila – Á. Varga László, Budapest, 2003.SZEREDA, VJACSESZLA V- RAINER M. JÁNOS (szerk.)1996 = Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról.Budapest, 1996.Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai, 1956. Szolnok, 1957.UNGOR TIBOR1971 = A felemelkedés útján. Szolnok, 1971.

NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ(A mutató a jegyzetek anyagára és a bibliográfiára nem utal. A neveket aforrásokban szereplő alakban közöljük.)[Az elektronikus változatban a hivatkozások nemkészültek el, azokat a keresés funkció pótolja –e-szerkesztő]AbádszalókAbavári JánosÁbrahám SándorÁbri BoldizsárAcsádi LajosÁcs AntalÁcs ImreD. Ács LászlóÁdám JánosÁdler VilmosÁgoston GáborAli GáborAltordai SándorAndics ErzsébetAndrási IstvánAndrássi JózsefAngyal JózsefAnnaházaAntal JózsefApró AntalArató FerencÁrvai IstvánÁrvai TerézAszódi ImreAsztalos FerencAtkári LajosAuschwitzBács-Kiskun megyeBácsmegi JózsefBácsmegi MihályBagdi JózsefBagi BélaBagi JánosBajtai KárolyBakó AnnaBakondi JánosBakos JózsefBalázs AndrásBalázs IstvánBalázs JózsefBálint GáborBálint IstvánBálint JózsefBalog AndrásBalogh GyörgyK. Balogh GyörgyK. Balogh GyulaBalogh IstvánBalogh JózsefBalogh LászlóBalogh PálBalog/h/ IstvánBalogh SándorBana ImreBányai JánosBaranya megyeBarna JánosBarócsi EszterBarta ImreBarta IstvánBarta JánosBarta LajosBata AndrásBata IstvánBata MiklósBathó AndrásBathó PéterBáthor MiklósBatta LászlóBattó AndrásBattonyaBebrits LajosBécsBékefi GabriellaBékéscsabaBékési LászlóBeke ZsigmondBella ZoltánBeloiannisz, NikoszBencze LászlóBencze Szabó MihályBencskó IstvánBene LajosBenesóczki KárolyBenkő AndrásBényei GáborBényi ÁrpádBerei AndorBerekfürdőBerend LajosBerente IstvánBerényi LászlóBesenyszögBeszteri MihályBeszteri PálBihari GyörgyBíró IstvánBíró LászlóBíró TiborBobvos JánosBócsik PálBoda LajosBoda MáriaBódi ImreBódi IstvánBódi JózsefBódis JózsefBodnár LajosBogdándi GyörgyBognár BélaBokor ElemérBolyós BélaBorbás BarnabásBorbás FerencBorbás LászlóBorbás MiklósBordács AlbertBordács FerencBori IstvánBornemissza SándorBorók ImreBoros AntalBoros Gyula

Boros ImreBoros SándorBoross KálmánBorsi JenőBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod megyeBorsós AlbertBorsós IstvánnéBozsik JózsefBozsik TiborBrassói TivadarBucsatelepBucsi KálmánBucsi ZsigmondBudai JózsefBudapestBudavári PéterBujdosó LajosBulyáki FerencBukoli SándorBükkCibakházaCzifra AndrásCzifra SándorCzimmer DomonkosCzottner SándorCzuczor GyulaCsáki IstvánCsala JánosCsanádi GyörgyCsapCsászár IdaCsató bajtársCsató ImreCsávás IstvánCsávás SándorCsehszlovákiaCsepelCsepregi JózsefCsergő JánosCserkeszőlőCsermi JózsefCsetényi LászlóCsiga JánosCsikai SándorCsikós MihályCsizi MáriaCsizmadia GábornéCsollány GáborCsoma KálmánCsoma LajosCsongrád polgártársCsontos IstvánCsontos KálmánCsorbaCsorba KárolyCsorba SándorCsorba SándornéCsótó IstvánCsótó MihályCsou En-laiCsőke JánosCsősz JánosDálnoki JózsefDálnoki JózsefnéDalocsa JánosDancsi JózsefDancsó MagdalénaDanajka IstvánDanka IstvánDankó SándorDaragó JózsefDaru BálintDávid FerencDeák GézaDebrecenDebreceni SándorDebreczeni BélaDebreczeni JánosDebreczeni KatóDegeróczki KárolyDeli IstvánDeme JánosDévaványaDézsi MáriaDezső SándorDiós IstvánDobi TamásDobos FerencDobrai JózsefDobrosi KárolyDonkó BertalanDögei JózsefDropán FerencDudás BélaDudás JánosDunántúlEcsedi AntalEcsegfalvaEgerEgyiptomElek JánosEnyedi JózsefEnyedi KárolyErcsi AntalErdei GyulaErdei MihályErdei PálErdei SándorErdélyi KárolyErdész SándorErdős JánosErdős PéterEszterházyÉzsiás KálmánFancsali JózsefFaragó JánosFaragó PálFarkas AntalFarkas AttilaFarkas Imre -Farkas JózsefFarkas LajosFarkas MátyásFarkas MihályFási ImreFazekas GyörgyFazekas JánosFazekas JózsefFazekas LászlóFazekas ZoltánFecske LászlóFegyvernekFehér ImrénéFehér JózsefFehér PálFehérvári LászlóFejér IstvánFejes JózsefFekecs BenjaminFekecs LajosFekete ImreFekete KárolyFekete MiklósFelsőbényi AntalFerenczi SándorFerge IstvánFilep IstvánFodor LajosFodor MihályFolláth MátyásFónád JózsefFótiFöldes BélaFöldes IstvánFöldi József

Földvári SándorFridrik EndreFridvalszky BélaFriedrich SándorFrissFügedi LászlóFüleki SándorFülöp IstvánFürj IstvánnéGaál JózsefGaál LajosnéGacsal ImreGácsi LajosGagán JózsefGajdos JánosGál LajosGálosi JózsefGál SándorGalsi FerencGál ZsuzsaGazdag KárolyGedei JánosGellei KornélGere MihályGerencsér MiklósGerőGerőcs JózsefGledura LajosGócza SándorGoda ZoltánGombos JánosGombos SándorGöblyös VilmosGödöllőGőz LászlóGőz MiklósGulyás IstvánGyarmati IstvánGyöngyösGyöngyösi IstvánGyőrGyörffy LajosGyörfi SándorGyörgy JánosGyörgy JózsefGyörgy LászlóGyörgy VeronikaGyőri KatalinGyulai SándorGyurkicza AndrásGyurkó JózsefHábeli FerencHack MártonHagymási JenőHagymási JózsefHajnal AndrásHajnal IstvánHajnal MihályHamar JózsefHardicsai ZsófiaHarman JenőHatvani ImreHatvani LászlóHázkötő LajosHegedűs FerencHegedüs ImreHegedűs JózsefHegedűs LajosHegedűs LászlóHegedűs LászlónéHegyi GáborHegyi TerézHélya JózsefHelyes EndreHerczegh MihályHercz JánosHermann JenőHervai IstvánHeves megyeHidas AntalHideg LászlóHodosi ElekHodosy MihályHolló JánosHollub JánosHomokHorthy MiklósHortobágyHorváth AndrásHorváth ErvinHorváth ImreHorváth JánosHorváth LajosHruscsovHubai IstvánHubai MiklósnéHubai ZsigmondHubay JózsefImre BélaImre LajosImre LászlóIstenes ElemérIstván FerencIstván JánosIván BálintIvanics AntalIván IstvánIványi JózsefIzbéki FerencJakab AlbertJakusovszki MiklósJankovics/ch/ LajosJárami JánosJáromi JózsefJászalsószentgyörgyJászapátiJászapáti járásJászberény ,Jászberényi járásJászdózsaJász FlóriánJász GáborJásziványJász-Nagykun-Szolnok megyeJászság ,JásztelekJász ZsigmondJobbágy IgnácJónás ImreJordán SándorJózsa DánielJózsa FerencJózsa LajosJózsa VencelJugoszláviaJuhász GyulaJuhász ImrénéJuhász K. BélaP. Juhász IstvánJuhász KárolyKablay LajosKádár JánosKakuk MihályKálmán IstvánKalocsai BélaKánya IstvánKaposvári GyulaKapus FerencnéKarácsonyi FrigyesKarai LászlónéKarcagKardos AndrásKardos BalázsKarikó JánosKar László

KárpátaljaKarsay KárolyKarsay MihályKása SándorKassai JózsefKasza BélaKátai SándorKatona BoldizsárKatona EszterKatona ImreKatona IstvánKatona IstvánnéKatona JánosnéKatona JózsefKatona MáriaKatona PiroskaKatona ZsigmondKávási GyulaKávási IstvánKazincbarcikaKazinczi AlbertKazinczi JánosKelemen FerencKemény PálKenderesKengyelKenyei ZoltánKenyeres LajosKeserű AndrásKéthly AnnaKétpóKézér LajosKicsi BélaKirály JózsefKirály RudolfKisbakonyi SándorKisbalázs DezsőKisbalázs IstvánKiscsatári polgártársKisfaludy SándorKiss ÁdámKiss AlbertKiss AndrásKiss BélaKiss EndreKiss ErnőKiss FerencKiss G. TamásKiss GyulaKiss ImreKiss JánosKiss JózsefCs. Kiss KálmánKiss KárolyKiss LajosKiss MihályCs. Kiss SándorD. Kiss SándorKisújszállásKlein SándorKlement LajosKlinszki JózsefKockás PálKocsár JózsefKocsis IstvánKodály ZoltánKollár IstvánKolozsvári ImreKolozsvári JózsefKoltai JózsefKomáromi KálmánKoncz JánosKoncz LászlóKondor IstvánKondor IstvánnéKondor KálmánKonyevKoós SándorKorda GyulaKórógyi LászlóKorom KálmánKosalkó SándorKossaKossa IstvánKossalkó SándorKovács AndrásH. Kovács AndrásKovács AntalKovács BélaKovács DezsőZ. Kovács EndreKovács FerencKovács GézaKovács IstvánJ. Kovács IstvánKovács JánosKovács JózsefSz. Kovács JózsefKovács LászlóJ. Kovács MihályKovács MiklósKovács MózesKovács SándorA. Kovács SándorKőtelekKrisztián JózsefKuczera IstvánKugyella SándorKuncsorba -Kundra JózsefKun ElekKungyaluKunhegyesKun ImreKunmadarasKunságKun SándorKunszentmártonKunszentmártonijárásKurdics IstvánKurucz IstvánKurucz JózsefKuti GyörgyLaczkó JózsefLadányi EndreLakatos FerencLakatos IstvánLakatos LászlóLaki BálintLázár BarnaLázár JózsefLázár MihályLecsédi AndrásLénárt FerencLendvai JánosLengyel BoldizsárLengyel GyörgyLengyel JánosLengyelországLeninLévay KárolyLévay ZsigmondLibor JánosLitkei IstvánLódi SándorLosonczy GézaLosonczi PéterLovász GerzsonLukács GyörgyLukács PálLukács polgártársMadácsy JózsefMadarász SándorMagyarországMajzik MátyásMajzik MiklósMajzik Viktor

MakaiMakkai SándorMakláry ÖdönMáriaföldi PéterMarhás AndrásnéMárki GáborMarosán GyörgyMarosfalvi ErnőMarsi LajosMartfűMárton B.IstvánMáté LajosMáthé LajosnéMátyus ImreMátyus PéterMedgyaszai SándorMedgyaszai SándornéMedgyes BélaMelegh AntalMenyhárt LászlóMesterházi LajosMészáros EndrénéMészáros ImreMészáros JánosnéMészáros JózsefMészáros PéterMezőtúrMihala FerencMihályi KárolyMihály LászlóMiklós ArankaMiklós IstvánMiklós JózsefMikojanMikola MihályMiskolcMiskolczi PéterMódis SándorMohácsi MiklósMolnár AndrásMolnár BálintMolnár begyűjtésivez.Molnár ErikMolnár FerencMolnár GergelyMolnár Illés IstvánMolnár ImreMolnár JózsefMolnár LajosMolnár LászlóMolnár SándorMolnár VilmosMolnár párttitkárMondok JózsefMondok SándorMoszkvaMudri LajosMuhari JánosMunkácsi SándorMünnich FerencNádas KárolyNádas PálSz. Nagy AntalNagy DezsőNagy FerencNagy GáspárNagy GézaD. Nagy GyulaK. Nagy GyulaNagy ImreSz. Nagy ImrénéNagy IstvánNagy IstvánnéNagyivánD. Nagy JánosL. Nagy JánosNagy JózsefNagy JózsefnéNagy KálmánNagy KárolyNagykörűNagykunságNagy LajosB. Nagy LajosNagy LászlóB. Nagy LőrincP. Nagy MártonF. Nagy MihályNagy NándorNagy PálNagy RudolfNagy SándorD. Nagy SándorNagy TamásNagy TamásnéNagy TiborNagy századosNánási BalázsNánási Gy.Nánási KárolyNánási LászlóNánási PálNátuly LászlóNéczin ElemérNéder KálmánNémeth BélaNémeth FerencNémeth főhadnagyNémeth ImreNémeth IstvánNémethi I.Németh JánosCs. Németh LajosNémeth MihályNida EndreNógrád megyeNyester PéterNyíregyházaNyiri BélaÓcs IstvánnéOláh IstvánOláh JánosOláh MártonOláh TiborOlajos MihályOlasz FerencÓnodi LajosÓnozó JózsefOrendás BélaOrosházaOrosz GáborOrosz JánosOrsi JánosOrszáczki GyulaOrszágh IstvánOrszág JánosOttó BélaÖcsödÖkrös SándorÖrményesÖrsi JánosÖrsi MáriaPádár KárolyPákozdi TivadarPaksi GyulaPaksi IstvánPálinkás IstvánPala (Derbál) LajosPalásti GyulaPallagi JánosPalla LajosPallos FerencPálmai SándorPap BálintPapp István

Papp József -Papp LászlóPappné elvtársnőPásztor IllésPatonai SándorPauló LajosPestPete LajosPéter JózsefPető BélaPetrovics MihályPetrusz GyörgyPfeifer FerencPintér AntalPintér DezsőPintér IstvánPintér JózsefPintye JenőPiroska JánosPituch BélaPócsi GyörgyPokorádi DánielPóllai IstvánPolónyi Szűcs LajosPólya FerencPotemkin KárolyPozsa LajosProhászka KárolyPusztai AndrásPusztai BélaRácz FerencRácz JózsefRácz LajosRácz LajosnéRadócz MátyásRadó SándorRagó JózsefRákász főhadnagyRákóczifalvaRákosiRátkai IstvánRénes MihályRéti FerencRévai LajosnéRéz SándorRigó JózsefRocsik IstvánRomániaRomsics TiborRontó BélaRuják EndreSághi FerencSági GyulaSallai JózsefSallai KárolySalló FerencSándor LászlóSápi FerencSári BélaSári IstvánSári JánosSashalmi PálSavella SándorScharinger FerencnéSchid HenrikSebestyén FerencSebestyén JánosSebők AndrásSemsei ImreSerfőző JánosSidlóczki MihálySimon JózsefSimon SándorSinkovits GyulaSipos BélaSipos IstvánSipos MiklósSiposSokvári BélaSoltész IstvánSomodi MihálySomogyi BélaSomogyi JenőSomogyi századosSónyák AndrásSoós JózsefSoós PálSoós SándorSpáczay GyulaStanga IstvánSusa ErzsébetSuszter JózsefSuszter ZsigmondSvédországSzabados SándorSzabó ÁrpádSzabó BarnabásSzabó FerencSzabó GyulaSzabó IstvánB. Szabó IstvánK. Szabó IstvánSzabó JánosD. Szabó JánosK. Szabó JánosSzabó JózsefSzabó KálmánSzabó KárolyG. Szabó KárolySzabó LajosSzabó LászlóSzabolcs-SzatmármegyeSzabó MiklósSzabó PálK. Szabó PálSzabó PéterSzabó SándorB. Szabó VinczeK. Szabó ZsigmondSzabó ZsuzsannaSzakács JánosSzakáll OlivérSzalay JánosnéSzamák JánosSzántai JózsefSzántó Imre -Szántó IstvánSzántó LajosSzanyi AndrásSzapárfaluSzarka IstvánSzarvasSzászberekSzász ErnőSzathmári JózsefSzatmári SebestyénSzáz ErnőSzécsi JánosSzecskó SándorSzékely AlbertSzékely JózsefSzékely tanácselnökSzekeres AndrásSzekeres LászlóSzelei IstvánSzénási JánosSzente KálmánSzentesi LászlóSzentes JánosSzepesy JózsefSzéplaki ImreSzerencsi IstvánSzidlóczki MihálySzigethy AttilaSzigeti IstvánSzilágyi ErzsébetSzilágyi Károly

Szilágyi LajosSzilágyi SándorSzini Béla -Sziráki IstvánSziráki JánosSzlávik JánosSzóbaják ImreSzoboszlai E.Szoboszlai SándorSzokoli DezsőSzolnokSzolnoki járásSzolnok megyeSzórád ElekSzovjetunióSzőke SándorSztálinSztálinvárosSzulyó GyörgySzuróczki JánosSzuszlovSzücs BélaSzücs IstvánSzűcs KálmánSzűcs LajosSzücs SándorSzűts PálTajta KálmánTajti IstvánTakács AlbertCs. Takács IstvánTakács IstvánnéTakács JánosTakács JózsefTakács LajosTálas JózsefTáncos PéterTari AntalnéTarján IlonaTary KálmánTasi ImreTaska KálmánTasnádi JánosB. Tassi IstvánTassi JánosTelek SándorTemesvári OttóTigyi JózsefTihanyi GyörgyiTihanyi KárolyTildi ZoltánTimár főhadnagyTischler JánosTiszabőTiszaburaTiszaderzsTiszaföldvárTiszafüredTiszafüredi járásTiszagyendaTiszaigarTiszakécskeTiszántúlTiszaörsTiszaörvényTiszapüspökiTiszaroffTiszasasTiszasülyTiszaszőlősTiszatenyőTiszavárkonyTiszavidékTivadar JenőTogyela IstvánTokár elvtársToldi IstvánTolvaj SándorTomajmonostoraTompos ZoltánTorma FerencTorma LászlóTószegTóth AndrásTóth BálintTóth BélaTóth DezsőTóth FerencZs. Tóth FerencTóth GyulaTóth ImreTóth IstvánF. Tóth IstvánTóth JánosF. Tóth JánosJ. Tóth JánosTóth JózsefTóth KálmánTóth LajosJ. Tóth LászlóK. TóthTóth SándorF. Tóth SándorTóth SándornéTóth TiborTóth ZsigmondTóvári JenőC. Tóvizi ImreTökölTömpe ImreTörőcsik JenőTörőcsik JózsefTörök FerencTörök GyörgyTörök polgártársTörökszentmiklósTrencsényi LászlóTrencsényi MihályTukarcs MihályTukarcsnéTúrkeveTurna SándornéTuza LajosUlviczki JánosUngi SándorUngvárUrbán ErnőUrbán LászlóUrbán MiklósUSAUsakovUszta GyulaVáczi GézaVáczi SándorVáczy RóbertVadai SándorVad AndrásVadon SándorVadász IstvánVajda FerencVajda ImreVáradi JánosVáradi JózsefVarga BalázsCs. Varga BélaVarga FerencVarga GyulaVarga IllésCs.Varga ImreVarga JánosVarga B. JánosVarga JenőVarga JózsefVarga D. JózsefVarga LajosVarga MihályVarga RózaVarga Sándor

D. Varga SándorK. Varga SándorVarga ZoltánVárhelyi BélaVasadi JánosVasas IstvánVass IstvánVas ZoltánVecsési VilmosVedrődi GusztávVeréb JózsefVeres IstvánVezsenyVida LajosVidra JánosVigh JánosVigh KárolyVigh ZsigmondVíg SándorVince IstvánVincze MihályVincze SándorVirág ErnőVölgyesi MiklósWágner FerencWener SándorZáhonyZalai ErnőZávodszki SándorZilahi IstvánZöldesi MihályZsák JenőZsemlye FerencZsidó PéterZsigmond BélaZsigri IstvánZsukov marsall

BEVEZETÉS ........................................................................................................................3A dokumentumkötet összeállításának célja, elvei és módszere ...............................3AZ 1956-OS FORRADALOM SZOLNOK MEGYEI ESEMÉNYEINEKÁTTEKINTÉSE...................................................................................................................6Szolnok megye gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak jellegzetességei .6A forradalom előzményei ..............................................................................................7A forradalom kezdete Szolnokon..................................................................................9Forradalmi tanácsok Szolnok megyében ...................................................................12A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megalakulása.........................................12Forradalmi tanácsok vidéken................................................................................................15A Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tevékenysége(október 27-november 3.).......................................................................................................20Pártok, politikai és társadalmi szervezetek a forradalomban .................................25Pártok........................................................................................................................................25Ifjúsági szervezetek................................................................................................................26Egyházak, egyházi személyek a forradalomban ...............................................................27A forradalom hatása a megye termelőszövetkezeteire ............................................28Fegyveres testületek a forradalomban .......................................................................30ÁVH és a rendőrség................................................................................................................30Honvédség................................................................................................................................31Adatok a Kádár-kormány szolnoki tartózkodásáról................................................36A forradalom utóélete és a visszarendeződés kezdetei ...........................................40I. A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI ÉS GYŐZELME A MEGYÉBEN..................491. A Szolnok Megyei Tanács VB-elnökhelyettesének jelentése az értelmiséghelyzetéről (1956. október 12-ei vb-ülés jegyzőkönyve).................................................492. A szolnoki közlekedésmérnöki egyetemi karon 1956. október 23-án este tartottgyűlés határozatai................................................................................................................553. A Minisztertanács a rendbontások megakadályozására utasítja a helyi tanácsokat................................................................................................................................................564. A Szolnoki MÁV Járműjavító Vállalattól az MDP Központi Vezetőségéhez érkezettlevél .......................................................................................................................................575. Az MDP Szolnok Megyei Bizottságától a Központi Vezetőségnek küldött jelentés................................................................................................................................................576. Az MDP Szolnok Megyei Bizottságától a Központi Vezetőségnek küldött jelentés................................................................................................................................................587. Feljegyzés a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács 1956. október 26-imegalakulásáról...................................................................................................................588. A Kunhegyesi Forradalmi Tanács alakuló ülésének jegyzőkönyve..........................609. A Törökszentmiklósi Gőzmalom dolgozóinak követelése.........................................6310. Feljegyzések a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács üléséről......................6411. Dr. Várhelyi Béla orvos, a Szolnok Megyei Forradalmi MunkástanácsIntézőbizottságának tagja lemond tisztségéről................................................................6612. Részletek a Fegyverneki Községi Forradalmi Tanács alakuló ülésénekjegyzőkönyvéből..................................................................................................................6713. A Kétpói Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak levele Nagy Imreminiszterelnökhöz ...............................................................................................................6914. A Kisújszállási Forradalmi Tanács megalakulásának jegyzőkönyve......................7015. A Tiszaföldvári Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyve.....................................7116. A Tiszafüredi Járási Nemzeti Bizottság követelései..................................................7417. Részletek a Törökszentmiklósi Járási Forradalmi Tanács jegyzőkönyvéből..........7618. A szolnoki egyetemisták előterjesztése a megyei forradalmi munkástanács ülésén................................................................................................................................................8119. A Martfűi Tisza Cipőgyár Védelmi Bizottságának közleménye .............................8320. Jegyzőkönyv a Nagykörűi Forradalmi Munkástanács megválasztásáról..............8421. A Szászbereki Forradalmi Munkás Tanács alakuló ülésének jegyzőkönyve.........8522. A Tiszaderzsi Munkástanács alakuló ülésének jegyzőkönyve................................8623. Részletek a Tiszatenyői Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyvéből..................8824. A Túrkevei Forradalmi Munkástanács első ülésének jegyzőkönyve......................91

II. A FORRADALMI SZERVEK A HELYI KÖZÉLET IRÁNYÍTÁSÁBAN...........9325. Kálmán István, az MDP Szolnok Megyei Bizottsága első titkáránakmegbízólevele ......................................................................................................................9326. A Szolnoki Cukorgyár Munkástanácsának és Vállalat Vezetőségének feljegyzésea káderanyagok megsemmisítéséről.................................................................................9327. A szolnoki egyetemisták és a munkástanácsok küldötteinek gyűlésén elfogadotthatározatok...........................................................................................................................9428. A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsának határozatai és ahonvédséghez intézett felhívása........................................................................................9529. A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat Munkástanácsának követelései...9630. A Karcagi Forradalmi Tanács határozatai személyi, közellátási és közbiztonságikérdésekről (részletek az ülésjegyzőkönyvből) ...............................................................9731. A Kunhegyesi Vízügyi Igazgatóság Munkástanácsának követelései...................10232. Részletek a Kunszentmártoni Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyvéből .....10333. A tiszafüredi gazdák követelése a beszolgáltatott gabona visszaadása iránt......10634. A Tiszaörsi Községi Forradalmi Tanács ülésének jegyzőkönyve..........................10635. Tiszasülyi tsz-tagok javaslatai a begyűjtési rendszer és a termelőszövetkezetekműködtetésének megváltoztatásáról ..............................................................................10836. A Túrkevei Forradalmi Munkástanács felhívása a közrend és a nyugalommegőrzése érdekében........................................................................................................10937. Kádár János, az MDP Központi Bizottsága első titkárának levele a szolnokidolgozókhoz.......................................................................................................................11038. A krakkói és a szolnoki egyetem hallgatóinak üzenetváltása ...............................11139. A Jásziványi Forradalmi Tanács megalakulásának jegyzőkönyve .......................11240. A Jászteleki Forradalmi tanács határozatai személyi kérdésekről és a nemzetőrségfelállításáról ........................................................................................................................11341. A Kisújszállási Városi Munkás-Paraszt-Katona Forradalmi Tanács első ülésénekjegyzőkönyve .....................................................................................................................11442. A Kunhegyesi Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyve.....................................11843. A Túrkevei Forradalmi Munkástanács ülésének jegyzőkönyve............................12044. A Túrkevei Forradalmi Munkástanács felhívása élelmiszer gyűjtésére a fővárosellátására.............................................................................................................................12245. Dancsi József, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács elnöke köszönti aforradalmi tanácsok küldötteit (jegyzőkönyvi részlet).................................................12346. A Szolnoki MÁV Járműjavító Munkástanácsának kérelme a pártiskola lakásokkáalakítása iránt.....................................................................................................................12447. A Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának célkitűzései...12448. A Szolnoki Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóinak követelése..............................................................................................................................................12649. A Jászberényi Forradalmi Munkás Paraszt és Katonai Tanács jegyzőkönyve ....12750. A Kunhegyesi Járási Forradalmi Bizottság alakuló ülésének jegyzőkönyve.......13051. A Kunszentmártoni Járási Forradalmi Tanács határozata a járásirendőrkapitányság új vezetőjének megbízásáról ..........................................................13552. A Tiszasülyi Községi Ideiglenes Forradalmi Munkástanács határozatai.............13753. Részletek a Törökszentmiklósi Városi Forradalmi Tanács jegyzőkönyvéből(pártok szerveződése) .......................................................................................................13854. Jegyzőkönyv a Magyar Kommunista Párt karcagi szervezetének megalakulásáról..............................................................................................................................................13955. Kunhegyes és Vidéke Körzeti Földműves Szövetkezet ForradalmiMunkástanácsának határozati javaslatai........................................................................14056. A Tiszaföldvári Forradalmi Tanács határozata a község volt vezetőinekkiutasításáról ......................................................................................................................14157. A Törökszentmiklósi Fegyveres Testületek Forradalmi Tanácsának követelései..............................................................................................................................................14358. A Magyar Kommunista Párt újjáalakulásának előkészítése Túrkevén ................14459. Határozat a Túrkevei Földművesszövetkezet gazdasági vezetőjének leváltásáról,majd állásába visszahelyezéséről ....................................................................................14560. A Fegyverneki Pedagógusok Forradalmi Bizottságának sztrájkfelhívása...........14661. Kunhegyesi Községi Forradalmi Tanács határozatai..............................................147

62. A Szászbereki Forradalmi Munkástanács ülésének jegyzőkönyve.......................14863. A Tiszaföldvári Községi Forradalmi Tanács ülésének jegyzőkönyve ..................15064. A Törökszentmiklósi Járási Forradalmi Tanács által kibocsátott felhívás............15265. A Szolnok megyei építőmunkások követelései .......................................................15466. A Berekfürdői Községi Forradalmi Tanács megválasztásának jegyzőkönyve....15567. A Jászapáti Járási Forradalmi Tanács rendelkezése az ipartestületi székházakvisszaadásáról ....................................................................................................................15668. A Kisújszállási Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács határozatai ellátási,közbiztonsági és oktatási kérdésekről (részlet az ülésjegyzőkönyvből).....................15669. A Martfűi Tisza Cipőgyár Forradalmi Munkástanácsának megválasztott tagjai163III. A FORRADALOM LEVERÉSE ÉS UTÓÉLETE .................................................16570. Sajtótudósítás Kádár János 1956. november 4-én Szolnokon tartotttájékoztatójáról...................................................................................................................16571. A Kunhegyesi Községi Forradalmi Tanács határozata az újraalakult pártokelhelyezéséről.....................................................................................................................16672. A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatai a régi vezetőkvisszahelyezéséről és intéző bizottság választásáról ....................................................16773. A Jászberényi Városi és Járási Forradalmi Munkás–Paraszt Tanács ülésénekjegyzőkönyve .....................................................................................................................16974. A Szolnok Megyei Füszért Vállalat Munkástanácsa által kiadott tájékoztató azországos eseményekről.....................................................................................................17175. A Szolnoki Papírgyár termelésének megszervezése...............................................17376. A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatai a közellátásról ésa mezőgazdaság helyzetéről (részletek a vb-jegyzőkönyvből)....................................17477. A Karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve......................18278. A Tiszaszőlősi Községi Forradalmi Tanács határozatai személyi kérdésekről és anemzetőrség további működéséről .................................................................................18779. A Törökszentmiklósi Járási Hazafias Népfrontbizottság Budapest újjáépítéséreszólít fel...............................................................................................................................18880. A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Munkástanácsának kiáltványa...................18981. Vita a Karcagi Városi Forradalmi Munkástanács ülésén a fegyverekösszeszedéséről, a szovjet katonai jelenlétről és a sztrájkról........................................19082. A Martfűi Tisza Cipőgyár Munkástanácsának ideiglenes működési szabályzata..............................................................................................................................................19483. Részletek az Öcsödi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és az Öcsödi KözségiMunkástanács együttes ülésének jegyzőkönyvéből......................................................19684. A Kunhegyesi Petőfi Kör határozatai a politikai ellenállásról...............................20185. Tiszafüredi egyéni gazdák kérelme a tagosított földek visszaadása iránt...........20386. A Martfűi Tisza Cipőgyár követelései a Kádár-kormányhoz................................20587. A Szolnoki Cukorgyár Célgazdasága Munkástanácsának követelései ................20588. A Tiszaföldvári Forradalmi Tanács javaslatai a Községi Tanács VégrehajtóBizottságának .....................................................................................................................20789. Vita a Tiszafüredi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén az elsővilágháborús hősi emlékmű helyreállításáról................................................................20990. Részlet a szolnoki munkástanácsok értekezletének jegyzőkönyvéből .................21191. Részletek a Szolnoki Városi Munkástanács alakuló üléséről készített rendőrségijelentésből ...........................................................................................................................21592. A Szolnok Megyei Tanács VB. Oktatási Osztálya vezetőjének jelentése aközoktatás helyzetéről ......................................................................................................22093. Jelentés a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzemi Munkástanácsának tevékenységéről..............................................................................................................................................22394. A Martfűi Tisza Cipőgyár Munkástanácsa Elnökségének felhívása.....................22395. A Szolnoki Cukorgyári Célgazdaság Munkástanácsának állásfoglalása a leváltottvezetők visszahelyezése ellen ..........................................................................................22496. A szolnoki üzemi munkástanácsok levele a karhatalmi parancsnoksághoz.......22597. A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának vitája és állásfoglalásaoktatási kérdésekről ..........................................................................................................22698. Jelentés Szénási János tiszaföldvári lakos haláláról ................................................229IRODALOM....................................................................................................................231

NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ ....................................................................................232