CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

miatt már átfogalmazták. 47 A karcagi és a túrkevei forradalmi gyűléseken adebreceni egyetem Tízes Bizottságának 48 képviselői is megjelentek. Azegyetemisták röpcédulákat osztogattak és felszólalásaikkal határozottabbfellépésre biztatták a résztvevőket és a megalakuló forradalmi tanácsokat. 49Az első napokban, október 26 -28-a között több tiszántúli községbenerőszakos cselekményekre is sor került. Tiszaburán a községi tanács elnökét,Cserkeszőlőn a volt községi párttitkárt és feleségét, Öcsödön a tanácstitkárt és atsz-elnököt megverték, de esetenként más településeken is előfordultakbántalmazások. Ezzel szemben a Jászságban és Szolnok megye egész Tiszán innenirészén atrocitásokról szinte alig tudunk és a forradalmi tanácsok megalakulásaáltalában csendes körülmények között, a helyi pártbizottság által előterjesztettkövetelések elfogadása után ment végbe, noha a beszolgáltatások, a kuláklisták ésa birtokos parasztságot ért sokféle egyéb retorzió miatt a lakosság többetszenvedett, mint a nagykunsági és a Tisza menti községek népe.A megye keleti és nyugati felében lezajlott forradalmi események közöttikülönbség egyik oka, talán éppen a jászsági birtokos parasztság tömegesmegfélemlítése lehet. A kuláknak minősített gazdák aránya jóval nagyobb volt ajász falvakban, mint a Nagykunságban és a Tiszavidék elmaradottabb községeiben.Ennél is fontosabb tényező a forradalmi események intenzitásában az államigazdaságok és a gépállomások viszonylagos hiánya a Jászságban, illetve nagyobbszámuk a megye keleti részén. A Jászságban ugyanis alig létezett államosítottnagybirtok, ahol állami gazdaságot szervezhettek volna. Gépállomásokatelsősorban a tiszántúli tsz-városok, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkevekörnyékén létesítettek. Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói anagyipari munkásokhoz hasonlóan nagyobb számban, együtt végeztékmunkájukat, míg az 1956 előtt megalakult tsz-ek és tszcs-ék taglétszáma, olykorcsak ötven-hatvan főből állt. A Tisza mentén, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságnak istöbb telephelye működött, ahol ugyancsak sokan dolgoztak együtt az ipariüzemekéhez hasonló körülmények között. A földjükről elűzött birtokos gazdákegy része, az állami gazdaságokban és a vízügyi igazgatóságnál talált munkát. Azállami tulajdonba vett cséplőgépek tulajdonosait pedig a gépállomásokfoglalkoztatták. Elsősorban ezek az üzemek biztosították 1956-ban a radikálistömeget az agrárvidéken.A Kisújszállás - Csorbai Állami Gazdaság munkástanácsa a gazdaságföldjének felosztását is megtárgyalta. Október 29-én a munkástanácsbólkiszavazták a kommunistákat, egy nappal később pedig a KisújszállásiGépállomásról távolították el az igazgatót és a párttitkárt. Az állami gazdaságdolgozói részt vettek a szomszédos Békés megyei Dévaványán és Bucsatelepen arendőrség lefegyverzésében. Ezzel szemben Kisújszálláson teljes volt a nyugalom,a városi forradalmi tanácsba nagy számban bekerült kommunisták eltávolítása felsem merült. 50A kisbirtokosok általában az őszi mezőgazdasági munkákkal voltakelfoglalva és a kedvező, száraz időjárást kihasználva szántottak, vetettek ahatárban. Közülük csak nagyon kevesen vettek részt a forradalmi eseményekben.47SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.481956. október 23-án a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói és fiataloktatói Tízes Bizottságot alakítottak. Ez a tíztagú bizottság tárgyalt az MDP helyi vezetőivelés küldöttségeket indított számos kelet-magyarországi településre, hogy határozottabbfellépésre ösztönözze a forradalmi tanácsokat.49SZML, XXIII. 4. 0019-1/1957.50SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 14. ő. e.