CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

leváltására felszólító röpcédula ellen és bizonygatták, hogy a katonák szeretikDropán őrnagyot. Amennyiben ez nem így lenne, elküldték volna a laktanyából. 125Mivel a szovjet csapatok beáramlása felerősödött, november 2-án a karcagi,kunmadarasi és szolnoki alakulatok vezető beosztású tisztjei megbeszéléstfolytattak a katonai ellenállás lehetőségéről. Hagymási Jenő százados javasolta,hogy a térség honvédalakulatait, amelyek a tüzérség, légierő és harckocsi egységekrévén elég jelentősnek tűntek, vonják össze Karcag–Kunmadaras térségében, a 4-esfőút közelében. Ehhez azonban meg kellett volna nyerni Dropán Ferenc őrnagytámogatását. Hagymási Antal századost és Szűcs századost, a karcagi katonaivezetőket még aznap Mezőtúrra küldte azzal az üzenettel, hogy a mezőtúrihelyőrség katonái teljes felszerelésükkel és tankjaikkal települjenek át akunmadarasi repülőtérre. Az elgondolás szerint ebbe a tiszántúli hadseregbetartoztak volna Szolnok, Mezőtúr, Karcag, Debrecen és Kunmadarashonvédalakulatai. A szolnoki küldöttek parancsnoknak Kablay alezredestjavasolták, de szóba került Csorba alezredes, a debreceni helyőrségparancsnokának neve is. Dropán őrnagy fogadta ugyan Antal és Szűcsszázadosokat, az előtte vázolt tervért azonban aligha lelkesedett. 126 Mivelnovember 3-ra a szolnoki katonai repülőteret körülvették a szovjet tankok, amagyar egységek összevonásának nem volt többé realitása. Bár Antal százados, akarcagi helyőrség parancsnoka ezen a napon több száz kézifegyvert hozatottDebrecenből Karcagra, azokat a nemzetőrség között mégsem osztatta szét, mivelaz ellenállást már ő is értelmetlennek tartotta. A szovjet beavatkozás a magyarkatonai vezetők közül sokakat nem ért váratlanul. Erre utal Antal József századoskijelentése, melyet a Karcagi Honvédelmi Bizottmány november 3-i ülésén tett.Kifejtette, hogy a szovjet fegyveres erőkre támaszkodva új kormány fog létesülni,mert tűrhetetlen állapot, hogy az országban egymástól független intézkedések,kormányok (sic!) és rádiók vannak. Jóslatnak tűnő szavait a HonvédelmiBizottmány tagjai, köztük elsősorban Hagymási Jenő százados – ekkor még –képtelenségnek tartották. 127November 4-én reggel a szovjet támadás kezdete után a karcagitüzérlaktanya forradalmi katonai tanácsának tagjai a harc felvétele mellett foglaltakállást. Antal százados azonban az ütegeket a várostól északra vezényelte ki,nehogy a 4-es főút mellett lévő laktanyából tüzeljenek a megszállókra, vagyamennyiben a szovjetek támadnak, a legénységet és az ágyúkat ne semmisítsékmeg. Egy üteget a vágóhíd mellé, a főútvonal közelébe küldtek arra az esetre, hafelsőbb utasítás érkezik a harc felvételére. 128A szolnoki és a tiszántúli honvédalakulatoktól teljesen függetlenül ésegészen másként alakult a jászberényi tüzérezred, s vele együtt Jászberény sorsa. Avárosban viszonylag jelentős létszámú honvédség állomásozott, mivel nemcsaklaktanyával, hanem hadiipari üzemekkel is rendelkezett a település, ahol műszakitisztek és őrszemélyzet teljesített szolgálatot. A honvédtisztek a helyi forradalmieseményekben mindvégig kezdeményező szerepet játszottak. Október 27-énSomogyi Jenő századost, megbízott laktanyaparancsnokot választották meg aJászberényi Munkás Paraszt és Katonatanács elnökének, akit azonban október 31-re virradóan egységével együtt Budapestre vezényeltek. A forradalmi tanács újelnöke, Potemkin Károly, helyettese Torma Ferenc honvédszázados lett. Tormaazonnal megkezdte a lakosság felfegyverzését. November 1-jén Potemkin Károlyés dr. Altordai Sándor, a nemzetőrség vezetője a helyi szovjet laktanya125SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.126Uo.127Uo.128HL, XXV. 2/b. B. 676/1957.; SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.