CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

megindítása érdekében összefogásra szólította fel őket. A rövid levelet Kádár NagyImrével is aláíratta. 66A budapesti útról Fazekas és Kocsár a szolnoki egyetemen még aznap estebeszámolt és Kocsár később Karcagon is tájékoztatót tartott a fővárosbantapasztaltakról. A küldöttség útjáról a Nép Lapja és a szolnoki rádió is részletesentudósított. A szolnoki egyetemisták a látottak és hallottak hatására hajlottak akompromisszumra. Beleegyeztek, hogy a fegyveres nemzetőrség tagjai csakkatonákkal és rendőrökkel közösen, hármas csoportokban járőrözhetnek. Azoktóber 30-án megalakult szolnoki nemzetőrség csak egyetemistákból, mintegy 30-35 főből állt. A munkások tömeges felfegyverzésére nem került sor amegyeszékhelyen. 67Október 31-én a forradalmi munkástanács határozatot hozott a megyeitanács végrehajtó bizottsága vezetőinek eltávolításáról és az osztályok élére is újvezetőket nevezett ki. A munkástanács jóváhagyta a megyei bíróság és a szolnokijárásbíróság elnökének leváltását, amiről az ügyészségen és a bíróságon alakultforradalmi tanács tagjai döntöttek. 68 A tanácsi és bírósági vezetők leváltásátelsősorban dr. Aszódi Imre, a munkástanács igazságügyi biztosa szorgalmazta. Akisgazdapárti Aszódi sokkal radikálisabb személyiségnek bizonyult, mint aforradalmi munkástanács tagjainak többsége. Az agilis és művelt jogász amunkástanácsban egyre inkább meghatározó szerephez jutott. Október 31-én,amikor az egyetemisták az ÁVH tagjainak letartóztatását követelték, amunkástanács az ő javaslatára hozott határozatot arról, hogy Szolnok megyében azÁVH állományának minden hivatásos tagját őrizetbe kell venni a legfőbbügyésztől kapott utasításnak megfelelően. 69November elejére a megyei munkástanácson belül az egyetemistákatképviselő dr. Fazekas Zoltán és Kocsár József, valamint az ugyancsak radikálisabbintézkedéseket szorgalmazó dr. Aszódi Imre és Jankovics Lajos intézőbizottságitagok befolyása érezhetően megnövekedett. Ugyanakkor a megyei pártbizottság,amely a testület megalakulásában kezdeményező szerepet játszott, a döntésekmeghozatalába nem kívánt közvetlenül beleavatkozni. A hatalmat gyakorlatilagmár október 26-án átruházta a forradalmi munkástanácsra, amelynek politikaivonalvezetésében érdemi radikalizálódás a belső erőviszonyok módosulásaellenére nem következett be.A forradalmi munkástanács működésével azonban nemcsak az egyetemistákvoltak elégedetlenek. 1957-ben tett vallomásában Lengyel János színészgittegyletnek nevezte a testületet tehetetlensége miatt. A munkástanács tagjai akommunista Gerencsér Miklós szerint sem csináltak egyebet, mint az egyetemistákköveteléseit tárgyalták és a megye különböző részeiből érkezett küldötteketfogadták. A küldöttségeket minden esetben arra figyelmeztették, hogy óvják megtelepülésükön a rendet, és mindaddig semmi lényeges intézkedést ne tegyenek,amíg az országban nem áll helyre a rend. 70 A megyei munkástanács igazánhatékony intézkedéseket Szolnok közellátásának, a gyárak működésénekbiztosítása, a vasútállomáson rekedt élőállat szállítmányok takarmányozása, majda vágóhídon történt feldolgozása és a Budapestre indított élelmiszerszállítás66SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 4. ő. e. Kádár János üzenetét 1969. október 30-án, Kádárszolnoki látogatásán felolvasták, természetesen Nagy Imre aláírásának elhallgatásával.67PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.; Interjú Kocsár Józseffel (a továbbiakban: Kocsár-interjú).Készítette Ferenczy Erika, 1992-ben. OHA, 373. sz. (a továbbiakban: 373.)68PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.69Uo.70SZML, XXV. 9/a. 1. f. 2. fcs. 1957. 3. ő. e.