CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

Ezzel a feladattal Szabó Kálmánt, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár ésPapp Istvánt, a Tisza Cipőgyár küldöttjét bízták meg. 173 A most is óvatos DancsiJózsef zárszavában óvta társait a radikális megnyilvánulásoktól: „most könnyűszovjetellenes hangulatot teremteni, de ez nem politikus”. A gyűlésen PolónyiSzűcs Lajos, a Szolnok megyébe kinevezett kormányösszekötő is megjelent, deamikor elhangzott, hogy a küldöttek a Kádár-kormányt nem ismerik el, azonnalelhagyta a termet. A Dancsi József vezetésével létrejött, 22 tagú városi központimunkástanácson belül 9 tagú intézőbizottság alakult, amely a városházán összesennégy alakalommal ült össze, de érdemleges határozatot nem hozott. 174November végén és december első felében az országos sztrájkhullámSzolnok megyét is érintette, de a folyamatos termelést mégsem annyira sztrájkok,mint inkább a nyersanyag- és fűtőanyag-ellátás akadozása gátolta. November 23-24-én a megyében egyedül a Martfűi Tisza Cipőgyárban tartották meg a NagybudapestiKözponti Munkástanács felhívására a sztrájkot. A december 11-12-éremeghirdetett 48 órás sztrájkhoz a Szolnoki Cukorgyár kivételével csatlakoztak anagyüzemek. Közülük vezető szerepet játszott a Szolnoki Járműjavító, amelyközvetlen személyes kapcsolatot tartott a KMT-vel. Polónyi Szűcs Lajoskormányösszekötő és Kálmán István, a megyei pártbizottság első titkáramegkísérelték a vasúti nagyüzem munkástanácsát rábírni a sztrájk abbahagyására,abban bízva, hogy akkor a többi szolnoki gyár is felveszi a munkát, depróbálkozásuk nem járt sikerrel. 175A Szolnoki Járműjavító és a Bútorgyár nemcsak sztrájkkal, hanemtüntetéssel is kifejezte tiltakozását a Kádár-kormány egyre brutálisabbá válófellépése ellen. 1956. december 6-án, a két nappal korábban rendezett budapestitüntetéshez hasonlóan a Járműjavítóból indulva, száz fős asszonycsoport vonultvégig a városon és helyezett virágot az I. világháború hősi halottainakemlékművére. A néma tüntetés, amely nem váltotta ki a karhatalom beavatkozását,üzenet és biztatás volt a város lakossága számára. 176A munkástanácsok egy része 1957 január-februárjában a karhatalomfokozódó zaklatásai következtében megszűnt. A fennmaradók már kizárólag bérésérdekvédelmi ügyekkel foglalkoztak. A fokozódó politikai nyomást és a tagokfélelmét a megtorlásoktól jól tükrözi, hogy január-februárban a munkástanácsokmár alig vezettek jegyzőkönyvet és szinte semmit sem foglaltak írásba. 177 A kiépülőMSZMP alapszervezetek és a munkástanácsok között kifejezetten rossz viszonyalakult ki. A párt növekvő befolyását a munkástanácsok igyekeztek ellensúlyozni.Ellenállásukat csak a hatalom legdurvább beavatkozásával sikerült megtörni. Anagyüzemek munkástanácsainak vezetőit 1957 februárja és májusa közöttletartóztatták. Áprilisban Dancsi Józsefet kórházi ágyáról hurcolták el. 1957-58-banhosszas kihallgatások és vallatások után sokukat többévi börtönbüntetésre ítélték.A kisebb üzemek munkástanácsainak vezetőit a karhatalom rendszeresenbántalmazta 1957 februárja és áprilisa között. Az ő kiemelésükkel a még működőmunkástanácsok teljesen pártirányítás alá kerültek. Üléseiken az üzemipárttitkárok is részt vettek, tagjaik pedig még bér- és érdekvédelmi ügyekben semmertek az üzemi párt- és szakszervezettől eltérő véleményt képviselni.Ugyanakkor a vállalati vezetők megkövetelték, hogy a munkástanácsok pénzügyi,üzemgazdasági és üzemszervezési kérdésekben is foglaljanak állást. Mivel ettől a173Uo.174Uo.175Uo.176KAJÁRI Erzsébet (összeáll. és bev.): Rendőrségi napi jelentések. 1956. október 23-december 12.Első kötet. Bp., Belügyminisztérium – 1956-os Intézet, 1996. 377. p.177SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 17. ő. e.