CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

izonyára szembetűnik a dokumentumok keletkezési hely szerinti egyenetlenmegoszlása. A megyeszékhely után leggyakrabban a tiszántúli települések; Karcag,Kunhegyes, Kunszentmárton és Tiszaföldvár nevével találkozunk, míg a JászságJászberény kivételével igencsak alul reprezentált. Ennek oka elsősorban aforradalom területileg eltérő radikalizmusában rejlik. Ugyanis az 1956októberében-novemberében keletkezett iratok túlnyomó részét későbbmegsemmisítették. Kivételt képeztek azonban a karhatalom és a rendőrség általlefoglalt jegyzőkönyvek, felhívások, plakátok, röplapok, nemzetőr igazolványokstb., melyeket a forradalom résztvevői ellen indított büntetőügyekbenfelhasználhattak. A tiszántúli radikálisabb események szereplői ellen gyakrabbankezdeményeztek bírósági eljárást, mint a jóval csendesebb jászsági településeken ésa Szolnok környéki falvakban, ahol a forradalmi tanácsok megalakultak ugyan, áma funkcionáriusok elűzésére, tagosított földek visszaadására és a téeszekfeloszlatására alig került sor. A szembenállás a Kádár-kormánnyal a Tiszántúlonjóval élesebben nyilvánult meg és ez ugyancsak szaporította a büntetőperekszámát és nagyobb arányúvá tette az iratlefoglalásokat, ami végül adokumentumok fennmaradását is elősegítette.A kötet lapjai közé illusztrációkat; plakátok, röplapok és felhívásokmásolatát helyeztük el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és a Pest MegyeiLevéltárban őrzött fényképeket a külön függelékben közöltük, mivel valamennyifelvétel egyetlen napon, az 1956. október 26-án, Szolnokon lezajlott eseményekrőlkészült. A forrásokat számos esetben rövidítve, a kevésbé fontos részeket elhagyvaközöltük. Ugyancsak kihagytuk az ülésjegyzőkönyvekből a személyesvádaskodásokat és rágalmazásokat. A Rákosi-rendszer funkcionáriusairavonatkozó negatív minősítéseket, önkényeskedéseik és visszaéléseik felemlegetésétazonban meghagytuk, amennyiben ezek közszereplői tevékenységükhözkapcsolódtak. Az általunk végzett rövidítéseket pontozással jelöltük.A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanácsának hiányosan fennmaradtdokumentumait különösebb válogatás nélkül igyekeztünk megjelentetni. A járásiforradalmi szervek rendelkezésünkre álló jegyzőkönyveit is közöltüktöbbségükben, ugyanis több településre vonatkozó adatokat tartalmaznak, ám avárosok és községek anyagában már szelektálást végeztünk. Ugyanazon a naponkeletkezett jegyzőkönyvek és iratok közül településenként lehetőleg csak egyetegyetadtunk közre. Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes és Tiszaföldvár esetében,ahonnan szinte minden napról maradt valamilyen forrás, még fokozottabbanszelektáltunk és csak a fontosabbnak tartott dokumentumokat jelentettük meg. Akiadvány sajnos, még a több levéltárban végzett hosszas kutatómunka ellenére is,jelentős területi aránytalanságot tükröz, mivel a hiányzó dokumentumokat alegteljesebb igényű feltárásokkal sem lehet pótolni. Az eredeti szöveghez csupán alegszükségesebb esetekben fűztünk jegyzet formájában magyarázatot, amennyibenezt a tartalom értelmezéséhez célszerűnek láttuk, vagy a benne leírt események ésszemélynevek szükségessé tették.A dokumentumok eredeti szövegében igen sok helyesírási hiba található,ami egyébként az 1950-es években az alsóbb fokú közigazgatási szervekadminisztrációjára általánosan jellemző volt. Ugyanis az 1940-es évek végénszélnek eresztették a képzettebb adminisztratív munkaerőket, és tekintet nélkül aziskolai végzettségre, politikai osztályszempontok szerint töltötték be megürültálláshelyeiket. A források szövegének fogalmazása és stílusa hasonlóan rossz,helyenként szinte már nehezen érthető. A helyesírási hibákat lehetőségeink szerintigyekeztünk kijavítani, ám a stílusbeli hibákat a szöveghűség követelménye miattnem korrigáltuk. A megyei szervek és a nagyobb települések esetében kevesebb, aközségi tanácsok, tsz-ek, kisebb üzemek irataiban és jegyzőkönyveiben nagyon