CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

Damjanich Rádió 0,4 kW-os térerősségű adását csupán a városban és közvetlenkörnyékén lehetett fogni. A szolnoki rádió munkatársai rádiókészüléken maguk ishallgatták a nyilatkozatot, amely „fedinges,” a távoli adásokra jellemző hangerőingadozások által zavart volt. A szolnoki rádiósok szerint Ungvárról, esetlegCsehszlovákiából, vagy mozgó katonai adók által közvetítették. 150Szolnokon a helyi, kis teljesítményű adó mellett egy 135 kW-os térerősségűadó is működött, amely a Petőfi rádió műsorát továbbította. Ezt az adót 1956januárjában alkalmassá tették arra, hogy a Kossuth rádió frekvenciáján issugározzon. A hivatalos indoklás szerint a nyári időszakban gyakori viharkárokmiatt volt erre szükség, ugyanis a lakihegyi torony adása villámcsapáskövetkeztében gyakran szünetelt. 151 A szolnoki rádióadó és az alig egy éve épült,korszerű stúdió valószínűleg meghatározó lehetett a szovjet hadműveleti központés a Kádár-kormány Szolnokra településében, mivel a moszkvai vezetés számolt alakihegyi adó időleges kiesésével. A város határában lévő rádióállomást november4-én hajnalban, 4 óra 30 perckor szovjet katonák szállták meg, innen a sugárzás aKossuth adó hullámhosszán csak este 22 óra 5 perckor indult meg. 152 Délutánazonban 17 órától kezdve a Kádár-beszédet a kisadó stúdiójából félóránkéntlejátszották, amelyet ekkor csak vezetékes hálózaton lehetett fogni a városban,mivel november 4-én a 0,4 kW-os helyi adó sem működött. A bemondónővel, akitgéppisztolyos szovjet katonák vigyáztak, Kossuth rádió, Budapest szöveggelkonferáltatták be az adást. Ő azonban izgalmában egyszer nyelvbotlást követett el,és tévedésből „Kossuth rádió, Szolnok”-ot mondott be. 153 Mivel a 0,4 kW-os kisadónovember 8-ig nem üzemelt, a felhívás Szolnokról november 4-én 22 óra 5 percnélelőbb, amikor a nagyadóval megindult a sugárzás, nem kerülhetett az éterbe.Délután a vezetékes hálózaton zenét sugároztak. Dr. Fazekas Zoltán, a szolnokiegyetemi kar dékáni hivatalának vezetője szerint többek között a Szöktetés aszerájból című opera Ozmin áriáját: „Ím eljött a kéjes óra, és már áll az akasztófa, ésa gége megszorul, megszorul” – hallhatták a szolnoki rádióhallgatók a Kádárproklamációután az eseményekhez és a tragikus folytatáshoz semmi másnáljobban nem illő áriát. 154A legrejtélyesebb kérdésről, Kádár János Szolnokra érkezésének pontosidőpontjáról és körülményeiről a visszaemlékezések és interjúk közül egyik semtartalmaz megbízható adatokat. Nincs róla tudomásunk, hogy Kádármegérkezésének helyi, magyar szemtanúja lett volna. Néhányan, akik errőlnyilatkoztak, csupán feltételezéseiket fogalmazták meg, vagy a november 4-e utánmásoktól hallottakat adták tovább. Kádár a helyi pártfunkcionáriusok közülelőször, délután 5 óra körül valószínűleg Kálmán Istvánnal, a megyei pártbizottságelső titkárával találkozott. A hajnali moszkvai indulásból arra következtethetünk,hogy repülőgéppel Ungvárig, onnan tovább helikopterrel leghamarabb a déliórákban érkezhetett meg a Tisza-parti városba, ahonnan Konyev marsallirányította a Forgószél hadműveletet. Feltehetően a hajnaltól szovjet megszállásalatt lévő katonai repülőtérre szállhatott le a magyar politikusokat szállító gép.Kálmán Istvánt november 4-én délután páncélautóval a József Attila úti laktanyábavitték. Itt rövid megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, majd mindketten szovjetkatonai kísérettel a Beloiannisz út–Malinovszkij utca (jelenleg Baross út–Mária150Nagyalföld, 1992. október 22. 6. p.; SZML, 61. f. 1. fcs. 1956. 5. ő. e.151SZML, XXVI. 701. b. Szolnoki Rádióállomás iratai, 80/1956.152Vasárnap, 1992. október 22. 6. p.; SZML, XXVI. 701. b. 160/1957.153Nagyalföld, 1992. október 22. 5-6. p.154Interjú Fazekas Zoltánnal (a továbbiakban Fazekas-interjú). Készítette Ferenczy Erika,1991. OHA, 282. sz. (a továbbiakban 282.)